My Blog

Kategória: Tech

  • Az élhetőbb városokért önjáró taxikat

    A Michigani Egyetem szakembereinek tanulmány szerint elektromos önjáró taxiflotta használatával a hagyományos gépkocsikéhoz képest akár 87 százalékkal csökkenthető lenne a városokban az üvegházhatású gázok kibocsátása.

    A világon már több országban engedélyezték az önjáró taxik használatát, például Tokióban, Pittsburghben, Szingapúrban már utasokkal tesztelik a járműveket. A japán fővárosban már A 2020-as olimpiára gyakorolnak, az önjáró taxik, amelyek a tervek szerint a sportrendezvény ideje alatt fognak üzemelni. A taxi sikere akkora, hogy a helyiek gyakorlatilag sorban állnak, hogy mehessenek pár kilométert.

    A Ford és az egyetem kutatóinak kimutatása alapján az elektromos önjáró taxiflotta bevezetése 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a jelenleg magántulajdonban lévő, ember vezette gépkocsikkal szemben. A taxiflotta önjáró természetéből adódóan azonban akár 87 százalékos is lehet a csökkenés.

    A kutatásukban a texasi Austin városának forgalmát szimulálták. Egy akkora elektromos önjáró gépkocsiflotta használatát elemezték, amely kiszolgálná a jelenlegi utazási kereslet 10 százalékát a következő harminc évben. A számításaik szerint az utasoknak 10 percet kellene várakozniuk egy-egy  autóra.  A tesztelés során kilenc különböző forgatókönyvet hasonlítottak össze.

    Az autonóm gépkocsiflottával olyan előnyre teszünk szert az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően, amely egy hagyományos taxiflottával egyszerűen képtelenség lenne. Ráadásul az önjáró flotta olyan lehetőségei, mint a gépkocsik egyenletesebb gyorsulása, a gépkocsik közötti kommunikáció és az infrastruktúra ez az előny csak tovább növelik. Egy önjáró taxiflotta a fenntarthatóság területén is javulásokat hozhat.  Ha nagyobb a gépkocsik kihasználtsága, többen utaznak általa, a flotta nagyságát csökkenteni lehet, csakúgy, mint a parkolási terheket és a flottát rendszeresen meg lehet újítani újabb hatékony technológiákat alkalmazva.

  • Mesterséges intelligencia és a Rubik-kocka

    Valamivel több mint egy másodperc alatt forgatta ki a Rubik-kockát a Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia.

    A DeepCubeA nevű algoritmus „saját maga tanulta meg”, miként kell megoldani a feladatot. A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot. Úgy tűnik a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől.

    A DeepCubeA a kocka 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépés által oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta. Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani.

    A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai játékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le, vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát.

    2018-ban kutatók már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot.

    Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes.

    Egy kocka, amelyik kirakja saját magát:

    A jelenleg hivatalos humán világcsúcs 4,22 másodperc:

    A három leggyorsabb nem hivatalos humán rekord:

  • Látványos robotkéz-bemutató

    A robotika egyik régi rákfenéje, hogy hiába tudundk kellően mozgékony és ügyes robotkezet építeni, sajnos ez önmagában kevés. A kéznek visszacsatolást kell küldenie a vezérlésnek. Az ember esetében ez az érintés, ez küldi az információt az agynak, hgy milyen a megfogott tárgy anyaga, felülete, súlya, keménysége.  A robotika fejlesztők évtizedek óta küzdenek a problémával, hogy a robotkezek érezzenek. Hiszen nem mindegy, hogy egy acélgolyót vagy egy tojást fog meg, ahogy teljesen másfajta vezérlés kell ahhoz, hogy egy PET palackos vízből tudjunk önteni.

    A Bristol Robotics Lab kutatócsoportja a  Tactile Telerobot ilyen érzékelők fejlesztésén dolgozik. Ebben a bemutatóban olyan érzékelő robotkezeket mutatnak be, amelyeket egykaros ipari robotok végére lehet felszerelni, és a vezérlését az operátor által viselt kesztyűn keresztül kapja, aki a saját kezén érzi a robotkéz „érzéseit”.

  • Magyar asztronautika társaság – Űrtábor Sátoraljaújhelyen

    Űrtábor Sátoraljaújhelyen

     

    Hamarosan indul a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hagyományos nyári űrtábora. A 13–18 éves fiataloknak szóló, 1994 óta megrendezett Űrtábor idén július 7–13. között Sátoraljaújhelyre látogat. A résztvevőket izgalmas programok, szakmai előadások, és egy magaslégköri ballon felbocsátása is várja.

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), hazánk legrégebbi űrkutatással foglalkozó egyesülete 1994 óta szervezi meg az érdeklődő fiatalok számára nyári Űrtáborát, változó helyszíneken. A táborokon résztvevő diákok közül sokan műszaki, illetve természettudományos pályán tanultak tovább, néhányukból pedig azóta már űrkutató szakember lett. A MANT nemrég Űrtáborosaink címmel izgalmas interjúkötetet jelentetett meg, amelyben 12 egykori résztvevő mesél emlékeiről, és hogy hová indította el a tábor.

    Az életre szóló élmények és barátságok kialakulása mellett a diákok a hét során elismert hazai űrszakemberektől hallgathatnak exkluzív előadásokat. Idén hallhatnak például arról, hogyan lehet kisműholdat tervezni, megismerkedhetnek a Hold és a Nap kutatásával, a Föld nehézségi erőterének mérésével. Lesz szó az űrhajósok sugárvédelmétől kezdve a műholdas kvantumkommunikációig még egy sor érdekes és aktuális űrtémáról. „Több mint ezer fiatal vett részt az űrtáborokban az elmúlt 25 év során, közülük többen űrkutatók lettek. Hazánk szakemberei több nemzetközi  űrkutatási projektnek a meghatározó szereplői, a hazai űripar pedig számos megrendelést kap, így mind az iparban, mind a kutatóhelyeken szívesen fogadnak új embereket. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövő űrkutató generációjának néhány meghatározó tagja épp az idei sátoraljaújhelyi táborból kerül majd ki” – mondta Bacsárdi László táborvezető.

    Ebben az évben is szerepel a programban vízirakéta-készítés és a játékos vetélkedők sem maradhatnak el. Eközben a diákok egy egész héten át kitartó szakmai feladattal is megbirkóznak, csoportokban együtt dolgozva. Az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is érkező táborlakók ugyanakkor megismerhetik a környéket, élvezhetik a nyár pillanatait.

    A programban előadás hangzik el A Műegyemtől a sztatoszféráig címmel, de a magaslégköri ballonkísérletet izgalmából ez alkalommal az űrtáborozók – és persze a vendéglátó Sátoraljaújhely lakói – maguk is kivehetik a részüket! Július 9-én (kedden), várhatóan délelőtt 10 és 12 óra között a város főteréről sztratoszféraballon felbocsátását tervezi a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az UPRA projekt keretében.

    Az Űrtábor történetében 2011 után másodjára látogat Sátoraljaújhelyre, a táborozókat a Magyar– Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium látja majd vendégül. A tábor időtartama 2019. július 7. (vasárnap) – július 13. (szombat).

    A tábor támogatója a C3S Kft., a SpaceApps és az Űrvilág űrkutatási hírportál. Az űrtábori mentorprogram keretében több táborozó diáknak magánszemély mentorok vállalták át a részvételi díját.

    További tájékoztatás kérhető:

    Dr. Bacsárdi László, MANT alelnök, táborvezető

    e-mail: bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: (30) 266-6845

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

     

    Az űrtáborok rövid története

     

    Az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak szóló tábor hagyományai egészen 1994-ig nyúlnak vissza. A tábort – Ifjúsági Űrtábor néven – dr. Abonyi Ivánné, a MANT akkori főtitkárhelyettese hozta létre azzal a szándékkal, hogy megismertesse a fiatalokat az űrkutatással. A program, a lebonyolítás évről évre egy kicsit változott, fejlődött. Ezekben az években a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor 13–18 év közötti középiskolásokat szólított meg. A 2000-es évek elejétől bővültek az aktivitást és kreativitást igénylő programok (rókavadászat, rádiózás, Mars-szimuláció, vízirakétázás, búvárkodás és még sok minden más), és az időtartam a kezdeti 6 napról 10 napra nőtt. 2010-től a tábor időtartama hat nap, a célcsoportja továbbra is az űrkutatás és az űrtevékenységekkel kapcsolatos tudományok – fizika, biológia, matematika, egészségügy, jog, informatika, mérnöki tudományok és még nagyon sok minden más – iránt érdeklődő középiskolások. Az elmúlt űrtáborok szervezésében közreműködők lelkes munkája nyomán több száz fiatalnak tudtuk megmutatni az űrkutatás varázslatos világát.

    A tábor eddigi helyszínei: Kiskunhalas  (1994), Eger (1995), Veszprém  (1996, 1997), Győr  (1998),

    Kecskemét  (1999),  Sopron  (2000),  Debrecen  (2001),  Székesfehérvár  (2002),  Budapest (2003),

    Kiskunhalas (2004), Gyulaháza (2005), Szentlélek (2006), Hollóstető (2007), Szentlélek (2008),

    Gyomaendrőd    (2010),    Sátoraljaújhely    (2011),    Kecskemét    (2012),    Alsómocsolád (2013),

    Felsőtárkány (2014), Sopron (2015), Debrecen (2016), Bakonybél (2017), Zalaegerszeg (2018)

  • Nagyon furcsa pörgés

    Tehetetlenség és zéró gravitáció: tökéletes egy játékos fizika bemutató számára. Azonban még az űrhajósok is meglepődtek azon, ami történt.

    Ha gyorsan ki akarunk csavarni egy csavart, a legegyszerűbb, ha megpörgetjük. Maximum arra kel vigyáznunk, hogy ne essen le. Nos, a Nemzetközi Űrállomáson nincs ilyen probléma, hogy bármi is leesne.  A speciális T-alakú csavart is csak lazán megpörgette az űrhajós, Mindenki arra számított, hogy egyszerűen a levegőben tovább forogva elúszik. Azonban teljesen másképp reagált.

  • Nem drón, csak egy okos kamera

    Ma már egy szelfiben nincs semmi különös, ha valaki kicsit ki akar lógni a sorból, valami extrábbat kell mutatnia. Egy videó közvetítés már kicsit extrább. Ez a turista is ezzel próbálkozik, sőt az eredeti videó 360 fokban készítette a felvételt, ami ebben a kategóriában már tényleg valami egyedi.

    Azonban az igazi érdekesség épp hogy észrevehető. A videó úgy néz ki, mintha a felvételek egy drónnal készültek volna, pedig a kamera egy szelfibot végén van. Egy algoritmus azonban eltünteti a botot a felvételről, sőt még az árnyékát is a talajról. Csupán akkor hibázik a szoftver, amikor két árnyékfolt között egy pillanatra feltűnik a bot árnyéka.

    Az már csak hab a tortán, hogy lefilmezte, amint egy zsebes megfosztja az értékeitől. Sőt még a letartóztatás is rögzítve lesz anélkül, hogy tudna róla.

  • Különleges videó a nehézrakéta indításáról

    Harmadszorra bocsátotta fel sikeresen óriásrakétáját a SpaceX.  A 27 hajtóműves Falcon Heavy – amely 64 tonnás teherbírásával jelenleg a világ legerősebb működő hordozórakétája – 3,7 tonna hasznost terhet vitt az űrbe.

    A Cosmic Perspective egy különleges ultra lassított videót készített a felszállásról, amelyet a legendás a legendás film, a koyaanisqatsi – kizökkent világ zenéje kísér.

    A rakomány 24 különböző űreszköz volt: kísérleti műholdak, űrlaboratóriumok és a NASA által kifejlesztett rendkívül pontos – kilencmillió év alatt csupán egy másodperc eltérést mutat – atomóra, valamint 152 ember hamvait tartalmazó fémkapszulák.

    Külön kihívás, hogy az űreszközöket három különböző Föld körüli pályára kellett állítani. Ez a művelet várhatóan mintegy hat órát vesz igénybe. Ez volt a SpaceX első katonai megrendelése.

    A két oldalsó gyorsítórakéta rendben landolt Cape Canaveralon. De a középső rakéta, amelynek 1200 km távolságból kellett volna leszállnia az úszó platformnak ütközött, felrobbant, majd a tengerbe esett. De ennek valószínűségét Elon Musk is már előre 50 százalékosnak tartotta a feladat bonyolultsága miatt.

  • Drón-vizimentők a Balatonon

    A mai naptól három drón segíti péntektől a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának  munkáját a Balatonon.

    Az Alpha és Bravo névre keresztelt drónok a felderítésben, kutatásban segítik munkájukat, míg a Charlie névre hallgató szállítódrón egy automatikusan kinyíló mentőeszközt, egy vízben fölfújódó mentőpárnát szállít magával, s annak vízre dobásával segít a bajba jutottakon.

    23

    A drónok a tó közepéig képesek berepülni, akár óránkénti 70 kilométeres sebességgel is, így jelentősen rövidülhet a mentésig eltelő idő. A keresődrónokon normál és hőkamera van, utóbbi miatt szürkületkor és este is kiválóan használhatók, illetve az eszközökön keresztül a vízimentők kommunikálni is tudnak a bajba jutottakkal, utasításokat tudnak nekik adni a mentőhajó megérkezéséig

    Alaposan ki lesznek használva, mert rengeteg a munka . AZ idén húszéves szakszolgálat kétezer embernek ad munkát egy szezonban. Tavaly több mint 3600 esetben végeztek mentést, míg mentőhajóikra százszor volt szükség. A nyári időszak tesztüzem lesz. Ha az eszközök beválnak, továbbiak üzembe állítása várható. A drónokat a Magyar Telekom biztosítja a szakszolgálatnak.

    Bagyó Sándor, a szakszolgálat elnöke nyilatkozta, hogy a Balaton a legbiztonságosabb európai tó, ami nagy összefogás eredménye. A „drónflotta” üzembe állításával ez a helyzet fenntartható.

     

     

     

  • És dőljön a dominó

    Jó néhány évvel ezelőtt a tévé egyik legnézettebb műsora volt a Dominó-nap közvetítése, amikor egy lelkes csapat heteken keresztül dolgozott, hogy újabb és újabb rekordokat állítsanak fel.

    Dominó Jojo nevű srác nem csak az apró építőkockák ledöntéséért rajong, a Star Wars is nagyon közel áll a szívéhez.

    Az Uolsó Jedi című film előtt a maga módján tisztelgett: 26 000 dominóból állított össze néhány filmmel kapcsolatos képet, amelyet utána kevesebb, mint másfél perc alatt döntött le.

    Sajnos a Dominó napok megszűntek, mert elérte lehetőségei határait, nincs elég pénz, hely és segítő az újabb rekorddöntéshez. 2009-ben rendezték az utolsót, majd a világválság miatt három évig nem szervezték. Később már nem sikerült újraindítani. Tíz évvel ezelőtt a hollandiai Leeuwardenben rendezték, és a felállított 4 800 000 kockából, 4 491 863 dőlt le. Ez 93,58%, ami egy átlagos eredménynek számít. De a rekord megdőlt.

  • Hamarosan jönnek a levegő nélküli gumik

    Hosszú évek óta kísérleteznek a levegő nélküli gumikkal. Az egyetlen sikeres ilyen fejlesztést a holdautóknál használták, de ott kifejezetten hátrány volt a levegő, a fémabroncsoknál nem kellett törődni a rozsdával, és nem volt cél a hosszú élettartam.

    A világ több nagy gumigyártója is sok év óta próbálkozik a fejlesztéssel. A Michelin és a GM egyesítették kutatómunkájukat és bemutatták közös fejlesztésüket, Az UPTIS- rendszert.

    Évente 200 millió abroncsot kell elcserélni valamilyen sérülés miatt. Egy levegőmentes abroncs sok meghibásodási lehetőséget kiküszöböl. Nincs defekt, nem okoz sérülést a túlfújás vagy az alacsony nyomás. Ha ezeket kiküszöbölnék, évente abroncsok tízmillióit lehetne megspórolni.

    AZ UPTIS abroncsok gumiból, és műgyantával erősített üvegszálból készülnek. A küllős abroncs most már olyan erős, hogy felveszi a versenyt a hagyományos autógumikkal.  A vizsgálatok alapján megbirkózik az összes olyan terheléssel, amivel használat során szembe kerül.

    A gumik éles tesztelése a napokban indult meg, Chevrolet Bolt elektromos autókon tesztelik.  A tervek szerint öt év múlva már megvásárolható lesz.