My Blog

Kategória: Tech

  • Vantablack – a legsötétebb dolog a földön

    Ma már köztudott, hogy a fekete lyukakból még a fény sem szabadul ki. Azonban itt a földön létezik egy olyan anyag, amely csaknem így viselkedik. Ez a Vantablack.

    A Vantablack a szén nanoszerkezetű szuperfekete módosulata, mely a rá eső látható fénynek igen nagy hányadát képes elnyelni. Ezzel a legsötétebb mesterséges anyagok egyike. Gyakorlatilag nem látható róla visszaverődő fény az infravörös és ultraibolya közti hullámhossz tartományban. Az infravörös fénynek akár 99,965%-át képes elnyelni. Igen jó a hővezetése, és a hősokkállósága. Más szuperfekete anyagokhoz képest kimagasló a mechanikai ellenállása. Ráadásul szuperhidrofób tulajdonságú, a víz úgy lepereg róla, hogy meg sem nedvesíti.

    Sajnos a gyengéje, hogy védeni kell a mechanikai hatásoktól, mert az károsítja a nanocsöveket. Értelemszerűen védő réteg sem húzható rá, mert azzal rögtön tönkretennénk a fényelnyelő képességét.

    A Vantablack-réteg tulajdonképpen függőlegesen felállított szén nanocsövek szőnyege. Ezt nevezik Vantának. Nem egyszerűen festék, a felületen bevonatként hozható létre. Nem lehet csak úgy felhordani egy felületre, felvitele az úgynevezett „katalitikus kémiai gőzfázisú leválasztásos módszer”-rel történik. Gyakorlatilag a hordozó felületen építik fel a nanocsöveket.

    Előállítása nem egyszerű, akármilyen felület nem alkalmas rá. Például sikerült már felépíteni egyes fémekre, továbbá kvarcra, zafírra, szilíciumra, stb. Festés helyett helyesebb lenne sütésről beszélni, a folyamat ugyanis 450 Celsius fokon történik, bár már létezik olyan változat is, amelynek csupán 100 Celsius fok kell.

    Elsősorban a méréstechnikában használják, de már felbukkant a művészetben és a luxustermékekben is.

  • Csernobil – S.T.A.L.K.E.R – Roncstemetők és roncsvadászok

    Ami a Zónán belül van, ott is marad – Hangzott a hivatalos direktíva a katasztrófa után. A sugárfertőzött tárgyak nem hagyhatják el a területet, nem veszélyeztethetik a zónán kívüli életet.

    A zóna hivatalos kapuján minden tárgy és élőlény csak úgy léphet ki, ha előtte megvizsgálták. De ez csak a hivatalos kapukra vonatkozott. A kincsvadászok számára túl nagy volt a kísértés. A mentés során használt gépek és eszközök nagy része a zónában maradt. Ez egyaránt kincs az alkatrész- és a hulladék fém gyűjtőknek.

    Csernobiltól 15 kilométerre délnyugatra található egy járműtemető, amelyet az atomerőmű robbanása után jelölték ki, 1987-ben. A telepre azok a járművek kerültek, amelyek részt vettek az evakuálásban és a sugármentesítésben. Vannak itt teherautók, autóbuszok, páncélozott harcjárművek, tankok, tűzoltók, számos tehergépjármű és a Szovjetunióban gyártott Mi-6-os szállítóhelikopterből is került ide jó néhány példány. Oda került minden olyan jármű, amelynek sugármentesítése, lehetetlen vagy túl drága lett volna.

    A temetőn tulajdonképpen egy hatalmas végleges parkolót kell érteni, Kijelöltek egy mezőt, amelyre egymás mellé leparkoltak több száz teherautót, buszt, munkagépet és katonai járművet. A területet külön kerítéssel vették körül.

    STALKER – Hadműveleti Zóna

    Ide kerültek a tűzoltóautók. Több száz Ikarus és LAZ busz vett részt a kitelepítésekben, elsősorban a csernobili erőmű melletti Pripjaty városából. Az evakuálás után megkezdték a kármentesítést, a környező falvakat a földdel tették egyenlővé, a sugárzásból tekintélyes dózist kapó személygépkocsikat bezúzták, vagy egy részük szintén az 1987-ben létrehozott járműtemetőben kapott helyet.

    Az első szarkofág építéséhez is rengeteg erőgépet használtak, ezek is kivétel nélkül Rossakhában kötött ki, ahogy a bevetett katonai lánctalpas buldózerek is. A hadsereg belülről légmentesen zárható BTR-60-as és BRDM 2-es típusú harcjárműveket is bevetett a munkálatok során, és bár ezek is ellenálltak a radioaktív pornak, a sugárzás miatt végül szintén a temetőbe kerültek.

     

    De hamarosan különös dolgot történtek, A gépekből részegységek alkatrészek, fémdarabok tűntek el. Illegális roncsvadászok törtek be a területre, és gyűjtöttek össze minden használhatót. Ukrajnában egy időben GM-készülékkel vizsgálták át a leadott hulladékfémet. Előfordult, hogy európai kohókba indult szállítmányt fordítottak vissza, mert a rakomány sugárzása meghaladta az engedélyezett határértéket.

    A telep évekig jól látható volt a műholdfelvételeken. De 2-3 évvel ezelőtt a mező teljesen kiürült, eltűntek a gépek. A bulvársajtóban jól mutatott a hír, hogy hova tűntek a radioaktív roncsok, lehetett vele riogatni.

    S.T.A.L.K.E.R. – Ház a Mocsárban

    A magyarázat ennél jóval egyszerűbb: felszámolták a telepet. Értesülések szerint hasznosították azokat az anyagokat, amelyeknek a sugárzása az egészségügyi határértékek alá csökkent. Az ukrán hadsereg a használható eszközöket megtisztította és felújította. A használhatatlan hulladékot szétválogatták. A veszélytelenné váló részét, engedéllyel rendelkező cégek gyűjtötték be, a még mindig veszélyes hulladékot pedig eltemették.

  • Csernobil – S.T.A.L.K.E.R – Néhány kevéssé ismert tény

    A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban részt vevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe.

    Noha mostanra az atomerőmű körüli terület java része már biztonsággal látogatható, még mindig vannak olyan úgynevezett „forró pontok” a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok, főként cézium- és stroncium-vegyületek. Ezek az anyagok beépülhetnek az emberek és állatok csontjaiba, fogaiba és más szöveteibe, és súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

    Stalker – Piknik az árokparton

    Kevésbé közismert, hogy a reaktorrobbanást követően alig egy hónappal, 1986. május 23-án újabb tűz ütött ki az erőműben. A lángokat 8 órán át tartott megfékezni. Az oltásban 268 tűzoltó vett részt, akik közül sokan súlyos sugárfertőzést kaptak. A tűzeset tényét Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető rendeletben szigorúan bizalmas információnak minősítette. A titok csak a Szovjetunió 1991-ben történt szétesése után került nyilvánosságra.

    A csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tilalmi zóna 2600 négyzetkilométer, a területén az ukrán fővárosból, Kijevből három férne el.

    Csernobilban áll Ukrajna egyik utolsó Lenin-szobra. A tilalmi zónában lakók arra kérik az ukrán vezetést, hogy tegyenek kivételt, és ne bontsák el az ő „Iljicsüket”.

    Ukrajnában több mint 4000 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat.

    S.T.A.L.K.E.R. – A duplikátor gyermekei

    A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket. Az egyik ilyen lehetőség, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen.

  • „Hold-katasztrófa esetén”

    Kétségtelenül az űrkutatás történetének legnagyobb pillanata volt, amikor Armstrong és Aldrin leszállt a Hold felszínére. De senki sem lehetett biztos a küldetés sikerében. Sőt, nagyobb volt az esély a katasztrófára, mint a sikerre.

    Később Armstrong elárulta, mindössze 30 százalékot adott magának. 1:3 adta az esélyét, hogy visszatér a Földre. De nem csak a földi személyzet aggódott, a biztosító társaságok sem voltak bizakodók: a három űrhajós nem talált olyan biztosítási céget, amely hajlandó lett volna velük élet és baleset biztosítást kötni.

    A Földön is készültek a katasztrófára. Elkészültek a vészforgatókönyvek, mi történjen baleset vagy végzetes meghibásodás esetén. Ma már köztudomású, hogy Nixon elnököt két beszéd várta az íróasztalán, az egyiket sikeres küldetés esetén, a másodikat a katasztrófa esetén mondta volna. Mindenki szerencséjére az elsőt kellett felolvasnia.

    Az azonban már nem közismert, hogy elkészült annak is a vázlata, hogy mit kellett volna mondania, ha felhívja a két özvegyet. Csupán ezután mondta volna el beszédét a világnak.

    Nemrégiben az is nyilvánosságra került, hogy mit tettek volna abban az esetben, ha az űrhajósok élnek, de nem tudnak visszatérni. Ebben az esetben vagy az oxigénhiány, vagy a felgyűlt szén-dioxid, végzett volna velük, vagy önkezükkel vetnek véget az életüknek. A protokoll szerint ebben az esetben megszakították volna a kapcsolatot az űrhajósokkal, hogy a világ ne legyen tanúja a haláltusájuknak.

    Nemrégiben előkerült az a dokumentum, amely az elnöki gyászbeszédet tartalmazta.

  • Kabát kétmilliárd üveggömbből

    A természet ihlette ruházatairól híres márka, a Vollebak a közelmúltban készített egy új futurisztikus kabátot, amelyet a tintahal adaptív álcázása ihlette.

    A kabátra a Vollebak több mint 2 milliárd mikroszkopikus üveggömböt ágyazott be a kabát felületére felvitt vékony műgyanta rétegbe.

    Ha kevés a fény, a textúrája sötét fémesnek és simának tűnik.

    De ha erős fénynek van kitéve, a látható spektrum minden színét visszatükrözi.

    Amikor a lézer segítségével felvitt több mint két milliárd darab üveggömbnek a felületét eléri a fény, a sugarakat átereszti, majd az ívelt hátsó felületéről verődik vissza. A kilépő fény a szétszóródik és a szövet úgy néz ki, mintha fényt bocsátana ki.

    Az üveggyöngyök olyan aprók, hogy egyetlen négyzetcentiméteren több mint negyvenezer darab található.

    Mivel a kabátot elsősorban sportolóknak tervezték, víz és szélálló.

    A kabát ára 995 dollár.

      

  • Kínában munkába álltak az önvezető futárkocsik

    Nankingban a múlt hétvégén kezdték el a működést azok a kis önvezető futárkocsik, amelyek az interneten vásárolt árucikkeket szállítják ki a vásárlóknak.  Az ország keleti részén található Csiangszu tartomány székhelyén Suning kínai e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat egyik helyi leányvállalata indította be a szolgáltatást.

    A csaknem fél méter magas, önvezető 5G technológiát alkalmazó fehér kisautók az internetes rendelések gördülékenyebb kézbesítése érdekében lettek beállítva.

    A leendő vásárló online, a mobiltelefonján megrendeli a terméket, majd kifizeti. A cég alkalmazottai a megvásárolt árut beteszik a futárkocsiba és lezárják. Készítenek egy egyszer használatos kódot, amely   a jármű elektromos zárját nyitja. A bepakolt jármű útnak indul, a megadott címre érve a kisautó üzenetben értesíti a vásárlót, és a cég elküldi a kódot a vásárlónak, aki így hozzájut  a termékhez.

    Az önvezető kézbesítő jármű egy 2018 áprilisa óta működő, hasonló futárkocsi továbbfejlesztett változata. A második generációs futárkocsi teljesítménye nagymértékben javult: képes magától értelmezni a közlekedési lámpák jelzéseit, érzékelni és elkerülni a 100 méteren belül lévő akadályokat. Az átlagsebességét is növelni tudták, ami így óránkénti 8 és 15 kilométer között alakul.

    Az önvezető kisautók helyzetét egy vezérlőközpontban figyelik folyamatosan, ha pedig egy jármű valamilyen problémába ütközik vagy túl hosszú időre leáll, figyelmeztetést küld a központ technikusainak, akik szükség esetén kézi vezérlésre átállítva át tudják venni az irányítást az autók felett. Az 5G adta nagyobb sávszélességnek és alacsony késleltetésnek köszönhetően a járműveket kézi vezérléssel félre lehet állítani az útról, majd a probléma megoldása után újra vissza lehet őket kapcsolni automata működésre.

    A jövőben a vezérlőközpontból több száz önvezető autót tudnak majd irányítani és összetettebb helyzetekben is alkalmazhatják őket.

     

  • TMC Dumont – igen, létezik ez a motorkerékpár

    A z utóbbi évek egyik legfuturisztikusabb motorkerékpárját mutatta be a TMC.  Tulajdonosa Tarso Marques a Minardi F1-pilótája volt az ezredfordulón öt éven keresztül, Most egyedi motorkerékpárokat épít.

    Gyakorlatilag a föld felett siklik.

    A blokk Rolls-Royce gyártmány.

    Korábban egy Cessna kisrepülőgépet működtetett.

    Hathengeres boxermotor.

    300 lóerő.

    Az agy nélküli, 36 colos kerekek.

    Dörzskerékhajtás.

    Szűk kanyarral ne is kísérletezzünk.

    A Dumont név Alberto Santos-Dumont, a brazil repülés egyik úttörője előtt tiszteleg.

    Amerikában a Daytona Bike Week motorvásáron a legjobb építésnek járó címet kapta.

     

  • A jövő képeslapjai 2.

    A rádió, a tévé, a mozi feltalálása előtt a világkiállítások jelentették a világ és a jövő megismerését, ez a 19. század közepe óta a nagyközönségnek rendezett óriáskiállítások elnevezése. Gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után. Az első helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben, a kiállítás ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és amelyek a mai napig megrendezésre kerülnek.

    Az 1900-as világkiállításnak Párizs adott otthon.  A kerek évforduló miatt mindenki kíváncsi volt a jövőre. Jean-Marc Côté más művészekkel együtt képeslapokat készített, a cél az volt, hogy az alkotók megmutassák, szerintük milyen lesz a világ száz év múlva. Elengedték a fantáziájukat, ha nem is találták el a technológiát, de jól látták a változás lehetséges irányát.

    Automata méretes szabóság:

    Gépzenekar:

    Automatizált szépségápolás:

    Borbélyrobotok:

    A kandallóban egy darab rádium ontja a meleget:

    A vegyipar megjelenése a konyhában:

    Hangos újság:

    Távirányított építőgépek:

    Holdgyermek

    Elektromos mikroszkóp:

    Oktatás:

    Háborús gépezetek:

    Üzenet felolvasó szerkezet:

     

  • Emberi farok?

    Az ember évmilliókkal ezelőtt elvesztette a farkát, most japán kutatók mégis azon dolgoznak, hogy mesterségesen újraalkossák.

    Mechanikusan működő farkakat már néhány éve lehetett kapni, de ezek cosplayesek számára készültek, hogy minél élethűbben meg tudják jeleníteni kedvenc karakterüket. A japán Keio Egyetem kutatói megalkották saját robotfarkukat.

    Talán sokakat meglep. de a céljuk, hogy jelentősen megkönnyíti viselője számára a mozgást, mind az egyensúlyérzéket, mind a gyorsaságot tekintve. Hosszú ideje folynak a különböző exoskeleton, vagyis külső mechanikus-váz fejlesztések, amelyek megsokszorozhatják egy ember erejét, vagy akár mozgásképesé teszi a lebénult személyt. De sok esetben nincs szükség teljes vázra, egyetlen farok is elegendő lenne. Ez segít az egyensúlyozásba, korrigálja a mozgásproblémákat. Ez segítségül lehet olyan embereknek, akik könnyen megbotlanak, vagy elvesztik az egyensúlyukat, de hasznos lehet veszélyes helyen dolgozók számára is, akiket a lezuhanás fenyeget.

    A bionikus farok műanyag csigolyákból épül fel, amely egyénileg személyre szabható a felhasználó igényeinek megfelelően. Minden csigolyán négy mesterséges izom található, amelyek sűrített levegővel működnek, lehetővé téve, hogy a farok minden irányba mozogjon.

    A farok sűrített levegővel működik, jelenleg még csupán prototípus.  A jelenleg fejlesztés alatt álló mesterséges izmok még nem elég erősek a farok mozgatásához, De ha fejlődik az akkumulátor technológia, a légsűrítővel már hordható lesz a rendszer.

    A vezérlés a mobiltelefonokban megszokott térérzékelőkkel működik, a komputer ezek alapján azonosítja a viselője mozgását, és irányítja a farkat.

    Ahogy az exoskeleton (külső csontváz) típusú ruha, amely javítja viselője izomzatának képességeit, a farok is úgy működik, mint egy ellensúly, amelynek köszönhetően kevesebb erőre van szüksége az embernek ahhoz, hogy valamit felemeljen a földről. Ám az exoskeletonnal ellentétben ez a farok sokkal kevésbé bonyolult, könnyebben fel- és levehető.

    Szakértők véleménye szerint jövője lehet a virtuális világokban barangoló embereknek is. A farok viselése ugyanis teljes testi érzetet adva képes megváltoztatni egyensúlyunkat és lendületünket, könnyebben képzelhetjük magunkat más lények életébe.

     

  • Mint egy ragadozó madár

    Lenyűgöző repülőgép koncepciót mutatott be a világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója, az Airbus. Ha csak a sziluettjét látnánk, kapásból rávágnák, hogy ez egy madár. Egy ragadozó madár.

    A koncepció is ezt a nevet kapta: Bird of Prey, vagyis ragadozómadár (A klingon rajongók szívét ez most biztos megmelengeti). Sok klasszikus repülőgép építési szabályt dobtak el. A szárnyak enyhén előre nyilazottak, és enyhén íveltek, ismét visszatér a légcsavar, de ezeknek már több tolla van, és a legmodernebb aerodinamikai eredményeknek megfelelően csavarodnak.  A motorok hibrid-elektromos meghajtásúak.

    A szárnyakon már sok éve megjelent az örvénylést csökkentő felhajló szárnyvég. Most ennél is továbblépve ebből már több van, és külön-külön állítható a formájúak.

    A legfurcsább, hogy teljesen elvetették a megszokott repülőgépfarkat a függőleges és vízszintes vezérsíkokkal. Ezek helyett most több, külön-külön állítható tollszerű farok van.

    Ha távolabbról megnézzük az új repülőgépet, egyértelmű, hogy a modellje a sólyom lehetett. A 221. század technológiája egyre több ötletet merít a természetből, amely azt évmilliók alatt tökéletesen kikísérletezte.

    A Ragadozó madár nem egy konkrét repülő terve, az eddigi realista ötleteket összesítették.

    A repülés egyik legfontosabb prioritása lett, hogy miként lehet a repülést fenntarthatóbbá tenni. Tisztábbá, zöldebbé és csendesebbé.