Kategória: Tech

  • Légi tankolás drón módra

    A drón technológia jelenlegi legnagyobb hátráltatója a rendelkezésre csak korlátozottan álló elektromos energia. Az apró repülő eszközök lehetőségeit ez a paraméter korlátozza a legjobban. Egy átlagos drón húsz, maximum huszonöt percet tölthet a levegőben.

    A hagyományos kerozint használó repülők akár egy napot, speciális esetben akár több napot is a levegőben tölthet, ha biztosítják neki a légi tankolás. De miért ne lehetne a drónokat a levegőben megtankolni.

    Az elektromos meghajtású rendszerek nagy hátránya, hogy feltöltésük időigényes. Egy csövön keresztül pár perc alatt több órára elegendő kerozin pumpálható át, de elég problémás lenne egy elektromos vezetéket átküldeni.

    A Berkeley Kaliforniai egyetem kutatói ezért egy teljesen új ötlettel álltak elő. mi lenne, ha maga az akkumulátor repülne oda? Ha landolna a drón megfelelő fedélzetén, át tudná adni a szükséges energiát.

    Ezt a bemutató filmet az egyetem munkatársai készítették kísérleteik alatt.

  • Gondolatvezérelt exoskeleton

    Mind a négy végtagjára bénult betegnek sikerült újra mozognia egy gondolatvezérelt exoskeleton segítségével.

    A beteg négy évvel ezelőtt szenvedett balesetet, tizenöt métert zuhant. A gerince olyan súlyosan megsérült, hogy mind a négy végtagja lebénult.

    Thibault – aki azt kérte, családnevét ne közöljék – a következő két évet kórházban töltötte. 2017-ben a Grenoble-i Egyetem és a Clinatec kutatóközpont megkereste, lenne-e kedve részt venni egy robotikus külső-vázas kutatásában.

    A kísérlet megkezdéséhez radikális műtétre volt szükség. Két helyen is meglékelték a koponyáját, és közvetlenül az agy felszínére, a mozgásért felelős agyterület fölé két implantátumot ültettek be.

    Mindkét eszközön 64-64 elektróda érzékelte az agy elektromos tevékenységét, és a jeleket továbbította a számítógépnek.

    Thibaultnak újra meg kellett tanulnia mozogni, természetesen csak virtuálisan. Az agyi jelek segítségével egy számítógépes játékban kellett mozgásra bírnia a figurát.

    Ezután kapcsolták rá az exoskeletonra, a robotikus külső vázra, hogy próbáljon meg mozogni benne. Először a lábat sikerült megmozdítania, a kar mozgatása bonyolultabbnak feladatnak bizonyult.

    A kísérlet során az exoskeletont a mennyezethez erősítették, nehogy Thibault elessen. Ezek után sikerült néhány bizonytalan lépést tennie. Ezek a mozdulatok még messze vannak a járástól, de bizonyítják, hogy a kutatók jó úton haladnak. Egyelőre nem tudták teljes mértékben visszaadni a mozgáskészséget, a 65 kilogrammos eszköz mozgatása nem egyszerű. Még messze van a pillanat, hogy a szerkezetet a laboratóriumon kívül lehessen használni.

  • 2000 drón egyszerre az égen

    Az Intel csapata megdöntötte a drónreptetés csoportos világrekordját. A cég ünnepségén egyszerre 2018 drón emelkedett fel az esti sötét égboltra, hogy közösen mutassanak be egy látványos fényshowt.

    A kaliforniai Folsomban megrendezett körülbelül 5 perces bemutatón olyan képeket mutattak be, amelyek az Intel ötvenedik születésnapját ünnepelték.

    A korábbi rekordot a kínai EHang cég állította fel áprilisban 1 374 drónnal.

    A cég még 2015-ben indította el az Intel Shooting Star névre hallgató programját. A projekt célja, hogy egy dróncsapat közösen hajtson végre feladatokat bemutatókat.  Az eltelt idő alatt a világ 16 országában több mint 300 show-t mutattak be, szerepeltek a 2017. évi Super Bowl mérkőzésen és a 2018-as téli olimpia megnyitóján.

    Bár ez csak játéknak tűnik valójában nagyon komoly projekt. A kutatás célja, hogy önálló, autonóm drónok miként képesek egy cél érdekében közösen, a feladatokat megosztva dolgozni. A kutatás valódi célja a rajintelligencia fejlesztése.

  • ANYmal, a keréklábú robot

    Az utóbbi években óriási fejlődést értek el a lábakon járó robotok fejlesztésében. Bár a lábak óriási előnyt jelentenek az akadályok leküzdésében, de egy szempontból nem tudják felvenni a versenyt a kerekekkel: ez a gyorsaság. Ha nincsenek szintkülönbségek, kerekekkel nagyságrendekkel nagyobb sebesség érhető el.

    Ezt a problémát szeretnék áthidalni német kutatók. Olyan robot fejlesztésén dolgoznak, amely egyesíti a kétféle meghajtási rendszert. Olyan hibrid modellt építettek, amely lábakkal rendelkezik, de a lábfejek helyén kerekeket találunk. Így egyaránt képes sík terepen gurulni, vagy problémás helyeken lépegetni.

    Az ETH Zürich kutatói már elkészítették a prototípust, a rendszer működőképesnek és használhatónak tűnik.

    23

  • Hamarosan megvásárolható a robotkutya

    A Boston Dynamics cég megosztotta első hivatalos reklámfilmjét a hamarosan megvásárolható robotjukról.

    A spot névre hallgató négylábú robot már hivatalosan megrendelhető. A tervek szerint egyelőre évi 100 darabot fognak belőle gyártani. Ne rohanjunk rendelni egyet, az ára ugyanis annyi, mint egy luxusautóé. Elsősorban vállalati megrendelőkre számítanak, akikkel közösen szeretnék kitalálni, mi mindenre használható egy ilyen robot.

    A Boston Dynamics Spotra egyfajta platformként tekint. Egy sokoldalú mobil robot, amelyet a cégek megfelelő alkalmazások készítésével az igényeik szerint használhatnak fel.  Milyen típusú alkalmazások? A cég szerint a legjobb módszer ennek kiderítésére, ha a Spotot a lehető legtöbb felhasználó kezébe adják, és hagyják, hogy maguk fejlesszék az alkalmazásokat.

    Én azonban attól tartok, hogy az első robotok a Szilícium-völgy Yuppie-jainak új házi kedvence lesz.  És a leggazdagabb vezetők irodáiban fog felbukkanni.

  • Jön a kerék alakú űrállomás

    A 2001 Űrodüsszeia című film egyik ikonikus pillanata, amikor lágyan, Johann Strauss Kék Duna keringőjének dallamára beúszott a képbe a Föld körül keringő űrállomás. A Dupla kerék formájú átszállóhely 275 méter átmérőjű, és a forgás okozta centrifugális erő teremt a külső íven mesterséges gravitációt.

    Lehet, hogy ez lesz az első objektum, amely végre megvalósulhat a filmből? A valóság sok évtizedes lemaradásban van a filmhez képest, de az amerikai Gateway Foundation 2025-szeretné megnyitni kerék formájú űrállomását.

    Bár filmbeli dupla kerék átszálló állomásként és tudományos laboratóriumkánt szolgált, a Von Braun névre keresztelt szimpla kerék űrhotelként fog elsősorban üzemelni. Vastag pénztárcájú turisták tölthetnek el egy hetet az űrállomás fedélzetén, élvezve a kerékben megtapasztalható alacsony gravitáció előnyeit, és esetleges hátrányait.

    A  Gateway Foundation nem szeretné az egészet befektetőkkel finanszíroztatni, állami pénzben is reménykednek, ezért cserébe fenntartanának néhány egységet tudományos célokra. Az űrhotel építese 2025-ben kezdődik és a tervek szerint 2027-ben már fogadja a vendégeit.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    A Gateway Foundation egyaránt együttműködik a Virgin Galactic, a SpaceX  és a Blue Origin cégekkel. A három nagy, magánűrhajózási cég fogja az utasokat szállítani.

    A névválasztás nem véletlen Wernher Von Braun, a náci rakétafegyverek, majd az amerikai űrprogram atyja 1956-ben saját maga mutatta be a kerék formájú űrállomás tervét.

  • Lágy robotkar

    Emlékeztek a 2014-ben bemutatott amerikai 3D-s számítógépes animációs filmre, a Hős6osra? A film Marvel Comics képregények szuperhősein alapu. A Walt Disney Animation Studios filmjében a robotok építésével foglalkozó, zseniális Hiro Hamada egy különleges felfújható robotot épít.

    A cég kutatással és fejlesztéssel foglalkozó részlege, a Disney Research Studio nem elégedett meg a rajzfilmben látotttakkal, és elkészítették a lágy robotkar prototípusát.

    A fejlesztés célja az ember és robot közötti jobb iterakció. A karnak két levegővel feltöltött erőérzékelő modulja van, amelyek passzív módon elnyelik az ütéseket és visszacsatolást biztosítanak az erőérzékelők számára. A kar felfújt külső borítással rendelkezik, amely körülzárja a kar mechanikus részeit és erőérzékelő modulokat. A belsejében van egy képernyő, amely kívülről látható képet közvetít. A kar végén egy 3D-s nyomtatott kézfej van, levegővel töltött, erőérzékelő ujjheggyel.

     

     

     

     

  • Mint a varázslat

    Mi történik itt? A láthatatlan ember most rakja ki a bűvös kockát?

    Ez egy izgalmas felvetés, de a magyarázat jóval reálisabb és érdekesebb. Már mi mis bemutattunk itt korábban olyam Rubik kockát, amely képes kirakni saját magát. Ez a kocka is erre képes, de meg van fejelve egy kis mágneses lebegéssel. De a látvány valóban misztikus. Ha nem ilyen szép lenne a környezet, még ijesztő is lenne.

    A videót egy Human Controller nevű felhasználó töltötte fel. Tavaly ő építette az eredeti önkirakó kockát, amely még csak az asztalon volt képes kirakni magát.

  • Tudományok Fővárosa rendezvény 2019-ben is

    Újra itt az év legszínesebb tudományos fesztiválja – Jön a Tudományok Fővárosa!

     

    Elképesztő robotok, hightech drónok, AR- és VR-technológiák és a jövő járművei – ezek és még rengeteg más tudományos fejlesztés várja az érdeklődőket az idén már harmadik alkalommal megrendezett Tudományok Fővárosán. Az ingyenes rendezvény házigazdája idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem lesz; a hazai tudományos élet nagyágyúit és a legizgalmasabb fejlesztéseket felsorakoztató esemény a felsőoktatási intézmény lágymányosi campusán zajlik majd.

     

    A fesztivál látogatói megismerkedhetnek a legújabb technológiákkal és tudományos vívmányokkal, robotokkal beszélgethetnek, drónokat „simogathatnak”, virtuálisan beléphetnek az atomerőmű blokkvezérlőjébe, portrét készíttethetnek egy robottal és akár a Napot is vizsgálhatják élőben.

     

    “A STEM területekhez kapcsolódó programok támogatása egy olyan küldetés, amelyet nagyon komolyan veszünk az ITM-nél” – mondta Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a rendezvény fővédnöke. “A Tudományok Fővárosa ennek a küldetésnek egy fontos fóruma, ami segít abban, hogy minél több fiatalt orientáljunk a STEM tanulmányok és szakmák irányába, hiszen ők a jövőnk valódi tartalékai, az ő innovációs szemléletük és képességük határozza meg a későbbiekben hazánk versenyképességét.”

     

    Kiemelt aktivitások:

     

    • valódi űrruha, szkafander kipróbálása
    • hightech versenyautók, elektromos járművek, pneumobil
    • humanoid robotok, mentőrobotok, ipari robotok, robotépítés
    • drónraj-bemutató, freestlye drón-show, agrárdrónok és permetezés-bemutató, drónszimulátorok, drónsimogató, szlalompálya verseny drónokkal
    • virtuálisvalóság-túra az atomerőmű reaktorcsarnokában, sugárárnyékolt páncélautó, Teller Ede zongorajátéka kiterjesztett valóság alkalmazásával
    • látványos természettudományos kísérletek 60 méteres magasságból
    • naptávcső, csillagászati távcsövek, bolygóészlelés, óriás meteorit, Mars kőzet, Hold kőzetek, planetárium és számos egyéb érdekesség.

     

    „Az interaktív kiállítással párhuzamosan ismeretterjesztő előadások hallgatására is lesz lehetőség,  melynek gerincét idén az Apollo program 50. évfordulója adja, kiegészítve további csillagászati és űrkutatási témákkal” – mondta el Bartók Marcell, az esemény főszervezője. „A látogatók érdekességeket tudhatnak meg a fontos történelmi eseményről, a kicsik pedig egy űrhajós pontgyűjtőfüzet kíséretében járhatják végig a rendezvényt, az útjuk végén pedig ajándékokat kaphatnak.”

     

     

    A rendezvény házigazdája, az ELTE is számos érdekességgel készül, az egyetem standján a többi között vulkánkitörés szimulációval, a környezetét folyamatosan érzékelő és a változásoknak megfelelően haladó LEGO-vonattal, valamint az augusztus 20-i tűzijáték csodaszarvasát megalkotó csapat drónraj-bemutatójával is találkozhatnak az érdeklődők.

     

    Az esemény főtámogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, kiemelt támogatói pedig a National Instruments és a Richter Gedeon.

     

    Háttér-információk

     

    A fesztivál megnyitója szeptember 21-én 11 órától veszi kezdetét, melynek programja:

     

    11:00-11:05 Bartók Marcell és Pepper robot (főszervező, Tudományok Fővárosa)

    11:05-11:10 Dr. Darázs Lénárd (általános rektorhelyettes, Eötvös Loránd Tudományegyetem)

    11:10-11:15 Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra (főpolgármester-helyettes)

    11:15-11:20

    11:20-11:25 Dr. Gyuricza Csaba (főigazgató, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ)

    11:25-11:30 Dr. Kovács Antal (kommunikációs igazgató, MVM Paksi Atomerőmű Zrt.)

     

    A megnyitó előtt, 10 órától körbevezetést tartunk a sajtó képviselőinek, így lehetőség nyílik a kiállítók, a kiállított érdekességek alaposabb megismerésére. Természetesen ettől függetlenül is állunk rendelkezésükre a teljes rendezvény alatt.

     

    Kérjük részvételi és interjú készítési szándékát jelezze az alábbi email címen: zsuzsanna.csorba@viziobudapest.hu

    Ha szeretne részt venni a körbevezetésen, azt is legyen szíves megírni nekünk!

     

    Weboldal: www.tudomanyokfovarosa.hu

    Facebook oldal: https://www.facebook.com/tudomanyokfovarosa/

    Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/398051534246942/

    Tavalyi esemény összefoglaló videója: http://bit.ly/2QkLuBy

    Képek a tavalyi eseményről: http://bit.ly/tfkepek2018

     

    További információ:

    Csorba Zsuzsanna

    Mobil: +36 30 545 6763

    E-mail: zsuzsanna.csorba@viziobudapest.hu

    www.viziobudapest.hu

     

    A rendezvény szervezője a Vízió Budapest Tudománykommunikációs Ügynökség

    Bővebb információ az Ügynökségről: http://www.viziobudapest.hu

     

  • Vissza régi módszerekhez?

    London a környezetvédelem jegyében egy bevált régi módszerrel próbálkozik. A brit főváros északi részén a 320 hektáron elterülő Hampstead Heath London egyik legnépszerűbb parkja, évente mintegy 9 millióan keresik fel. Karbantartása, a park gondozása nem kis költség, és a modern technológiák nem is feltétlen környezetbarátok.

    Most a terület környezetbarát fenntartására – azaz fűnyírásra – 60 év után ismét birkákat vezényeltek a park.

    Öt birka fog legelni az egy hétig tartó próbaidőszakban, és ha jól végzik a dolgukat, meghosszabbítják alkalmazásukat. A birkák a római kori emlékmű környékét gondozzák, ezt tartják a népnyelvben Boudica kelta királynő síremlékének.

    Az 1920-as és 30-as években gyakran lehetett látni legelésző birkákat London parkjaiban, így csökkentették a fűnyírás költségeit, és ez a környezetbarát megoldás lehetséges, hogy ismét divatba jön.

    A kísérletet John Constable 19. századi angol festő képei ihlették, aki legelésző birkákat festett a Hampstead Heath-ről készített alkotásaira. Hosszú története van a területen történő legeltetésnek, a gazdák a nyájukat ide terelték azelőtt, hogy a Cityben lévő piacra vitték az állataikat eladásra.

    A fűnyírást kiváltó legeltetés hozzájárul a nagyobb biodiverzitáshoz, kedvező élőhelyet biztosít az ott élő vadállatoknak, köztük a hüllőknek és a kis testű emlősöknek, valamint a vadvirágoknak.

    A társaság régóta tervezi a legeltetés visszaállítását. Nem ez az első ilyen kísérlet, 2018-ban a Green Parkban legeltettek birkákat a fenntartási munkák keretében.