My Blog

Kategória: Tech

  • Hamisított whiskyt felismerő mesterséges nyelv

    A világon egyre nagyobb probléma a termékek hamisítása. Nem kivétel ez alól a whisky sem. Skót kutatóknak sikerült egy olyan eszközt kifejleszteniük, amely segít megkülönböztetni a valódit a hamisítványtól.

    Az eddigi vizsgálatok során komplex kémiai elemvizsgálatokat hajtottak végre, amely költséges és időigényes. Az új készüléket azonban a két minta különbözőségét mutatja. A kutatók mesterséges nyelvnek hívják, mert az emberi nyelvhez hasonlóan viselkedik. Mi sem tudjuk analizálni, hogy a megkóstolt anyagnak milyen összetevői vannak.  Hozzánk hasonlóan nem tudja azonosítani az egyes kémiai anyagokat, amelyek miatt a kávénak más íze van, mint az almalének, de könnyen meg tudja határozni a különbséget a két összetett kémiai keverék között”. Meg tudja különböztetni, ha ugyanazt a whiskyt különböző hordókban érlelték, és felismeri a különbséget a 12, 15 és 18 éves whisky között is. Megalkotói, a Glasgow-i és a Strathclyde-i Egyetem mérnökei szerint az érzékelő 99 százalékos bizonyossággal „ízleli meg” a különbségeket.

    Az eszköz észleli azokat a whiskyk közötti apró eltéréseket, ami segíthet az alkoholhamisítási piac felszámolásában. Az apró érzékelő az arany és az alumínium optikai tulajdonságait kihasználva ismeri fel az italok közti különbségeket.   A „műnyelv” arany és alumínium szubmikroszkopikus szeletei sakktáblamintázatba rendezve úgy viselkednek, mint az ízlelőbimbók. A kutatók whiskymintákat öntöttek ezekre az „ízlelőbimbókra”, melyek mintegy 500-szor kisebbek, mint emberi megfelelőjük, és lemérték, hogyan nyelik el a fényt, miközben a folyadék ellepi őket. A fényelnyelés finom különbözőségeit statisztikailag elemezték, így a kutatók azonosítani tudták a whiskyk különböző típusait.

  • Csernobil és S.T.A.L.K.E.R – az igazi zóna

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij 1972-ben megjelent tudományos-fantasztikus regénye, a Piknik az árokparton egy új fogalmat teremtett: a zónát. Egy ismeretlen hely, ahova veszélyes bemenni, ahova tilos belépni, ahol a figyelmetlenekre a halál vár.

    Stalker – Piknik az árokparton

    14 évvel később tragikus módon kapott újabb értelmezést a zóna. 1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:45-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.

    A robbanás során radioaktív anyagok szabadultak fel, becslések szerint kb. ötvenmillió Curie, amely beterítette Ukrajna jelentős részét és eljutott Svédországig is. Az erőmű környékén kialakult a halálos zóna.

    Túl későn, csak 36 órával a baleset után evakuálták az embereket, igaz akkor példás szervezettséggel és gyorsasággal. Május 4-ig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat. Megközelítően 200 000 embert kellett kitelepíteni. Mintegy nyolcszázezer sorkatonát és szolgálatba behívott likvidátort küldtek a katasztrófa helyszínére, akiknek átlagéletkora harminchárom év volt.

    És néhány nap alatt megszületett a zóna, amely kísértetiesen emlékeztetett a könyvben szereplő helyre. Sok félreértés van vele kapcsolatban, ezért érdemes néhányat tisztázni.

    A zóna hivatalos neve 30 kilométeres zóna. Sokan ezt úgy képzelik el, mint egy céltáblát, vagy egy robbanás epicentruma köré rajzolt kört. Valójában ez egy elég amorf formájú terület határait a kiszóródott nukleáris szennyezés alapján rajzolták meg. Az atomerőmű benne sincs a zónában attól nyugatra kezdődik.

    Ezen kívül valójában még két zóna van. A nagyobb Zóna 1, ebben már Csernobil, az atomerőmű és a környéke is benne van, és a Zóna 2, amely még ennél is nagyobb terület. Mint egy hagyma héjai, csak itt a rétegeket a szennyezettség határozza meg.

    A zónában a szennyezettség mértéke is nagyon változó. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, bár sok helyen még mindig az egészségügyi határérték feletti értékek is mérhetők. Több száz évre lesz szükség, hogy a területre hullott radioaktív anyag lebomlásával megszűnjön a sugárveszély. A zóna területe főleg cézium, stroncium, plutónium és amerícium izotópjaival szennyezett. Ez a 30 km-esen belül álló 10 km-es zónára is érvényes, ez utóbbi a legszennyezettebb, lakhatatlanná nyilvánított részek megkülönböztetését szolgálja. A külső 20 km-es részen már akár lakni is lehetne, bár az emberek hivatalosan valószínűleg már nem költözhetnek vissza. Egyes hatvan év feletti helyi lakosoknak engedte csak meg a kormány a visszatelepülést. A zárt övezet 40 százaléka örökre radioaktív marad, mivel a plutónium 239 felezési ideje 24 ezer év.

    Szintén sokan úgy képzelik el, hogy a zóna egy élettelen terület, amelyben legfeljebb néhány mutáns tengődik.  Valójában az álltok meglepően jól vannak. ez jelentősen feli s borított számos korábbi elképzelést. Az állatvilág a katasztrófa után közvetlenül megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően lassan regenerálódott. A szarvas és vaddisznó-állomány az 1990-es évek elejétől növekedésnek indult, a farkasok is elszaporodtak. A vaddisznóállomány 1993-94 környékén a farkasok megnövekedett létszáma miatt kezdett csökkenni. Az atomkatasztrófa során kiürült területen több tucat Przsevalszkij-lovat engedtek szabadon. Számuk elérte a 200-at is, azonban az orvvadászok többet kilőttek, így a jelenleg ott élő egyedek száma 60 körülire tehető.

    S.T.A.L.K.E.R. Végzetes álmok

    A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel.

     

     

  • Godzilla-gitár

    A popkultúrának néha egész furcsa vadhajtásai vannak, kultikus figurákat helyeznek furcsa szerepbe. Erre kitűnő példa ez a Godzilla-gitár. A limitált szériás hangszer a japán Godzilla Shop-ban vásárolható meg.

    A gitárt a japár Alfee rockzenekar tagja, Takamizawa Tosihiko tervezte, a gyártásról az ESP gondoskodott.

    A gitár a Toho filmstúdió támogatásával készült a szörnyeteg 65. évfordulójára.

    Jellemzői: égerfa test, három darabból álló kemény juhar nyak és ébenfa kapcsolótábla. Van még egy Floyd Rose-híd, Gotoh hangolók és egy EMG-85 hangszedő.

    Sárkánylány

    A gitár beágyazott lila LED-ekkel is rendelkezik, amelyek a testet és az érintőtáblát ragyogják be, amikor a Godzilla bal lábán bekapcsolják.

    Ára 5.550.000 jen, Az 52.350 dollár, valamivel több, mint 15 millió forint.

    Rémteremtő

     

  • A Webb-teleszkóp tesztelése

    A James Webb űrtávcső  egy épülő 6,5 méteres átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség.  Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt már a 2021-re tolódott. Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű.

    Ez a rövid videó megmutatja, hogyan rakja össze magát az űrben a teleszkóp és hogyan működik. Itt a Földön pedig bepillanthatunk a tesztelésekbe. Így látszik jól, milyen nagy is ez a műszer.

    A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

    A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit -220 °C hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.

    A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani.

  • Légkondi a ruha alatt

    A Sony egy olyan új készüléket jelentett be, amely sokak régi vágyát teljesítheti. Egy ruha alatt viselhető légkondicionáló.

    A Reon Pocket névre hallgató kicsi és könnyű eszköz akkora, mint egy mobiltelefon. Könnyen becsúszik egy speciálisan kialakított póló felső hátzsebébe. Okostelefon-alkalmazással vezérelve a Peltier-effektus révén felmelegíti vagy lehűti a viselőjét. Ez egy széles körben alkalmazott termodinamikai elv, így működnek például az elektromos hűtőtáskák.

    A Reon Pocket egyszerűen mobiltelefonról, egy alkalmazás segítségével vezérelhető.

     

    A Reon Pocket a Sony startup programja segítségével valósult meg. Egy póló és a készülék kb. 130 dollárnak megfelelő jenbe kerül. Sajnos a Sony jelenleg csak Japánban tervezi a Reon Pocket kiadását.

     

    https://www.youtube.com/watch?v=2dlzdZlbq2Q

     

    A szóvivő szerint a célközönség elsősorban olyan üzletemberek, akiknek nyáron is elegáns ruházatot kell viselniük. Jelenleg azonban a rendelkezésre álló pólók férfi méretben készülnek, kicsi, közepes vagy nagy méretben. A cég az érdeklődés alapján fogja megítélni a széleskörű bevezetését.

    Az eszköz láthatatlanul illeszkedik más ruházat alá, és nem való egész napos használatra, hanem légkondicionált vagy fűtött helyiségek közötti mozgásra, például az ingázás ideje alatt. Az akkumulátor töltése körülbelül két órát vesz igénybe, és kb. 90 percig működteti a készüléket.

    Ha a kampány sikeres, az eszköz szállítása a tervek szerint 2020 márciusában kezdődik.

  • Szék, ami helyre teszi magát

    Mindenki ismeri azt az állapotot, amikor a család feláll az asztaltól és a gyereke nem tolják a helyükre a széket. Vagy amikor véget ér az értekezlet, és a tárgyalóban szanaszét maradnak a székek. Ilyenkor vagy az utolsó rendszerető tologatja vissza a székeket, vagy az egész marad a takarítókra.

    Egy japán csoport úgy látszik megoldotta ezt az emberiség jövőjét érintő problémát. Olyan széket alkottak, amely egyetlen tapsolásra vissza áll a helyére, így rögtön rend lesz a teremben. Legalábbis ami a székeket illeti.

    Ehhez a teremben szükséges pár kamera, illetve egy szoftver, amely felismeri a székek helyét, az felismeri eredeti helyüket, felméri a helyrevezetés optimális útvonalát. Az adatokat vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elküldi a székeknek, amelyek végrehajtják az utasítás.

    Ehhez a Nissan parkolás-segítő rendserét használták fel. Az autó hasonlóan méri fel a szabad parkolóhelyet és lavírozza be a járművet.

    https://www.youtube.com/watch?v=O1D07dTILH0

    Nem tudom létezik-e ennél feleslegesebb találmány. Olyan apró problémákról már nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha valaki tapsol értekezlet közben. Minden résztvevőt odaprésel az asztalhoz? Aki ilyen irodáról álmodik, azt határozottan ösztönözném egy költség-haszon elemzés elkészítésére. Valószínűleg az árából 20-30 évig meg lehetne fizetni egy embert, aki nem csinál mást, csak a székeket tolja a helyére.

    Egy alternatív lehetőség: sorban állás helyett sorban ülés?

    https://www.youtube.com/watch?v=okaZdWSS70o

     

  • Melyik rakéta mekkora?

    Kedvenc összehasonlító videókat gyártó animációs stúdiónk, a MetaBall újabb szuper filmmel jelentkezett. A z űrkutatás történetének rakétáit veszi, sorra, melyik milyen magas volt. A videóban kizárólag űrkutató rakéták szerepelnek.

    Az orosz és amerikai rakéták mellett láthatjuk az európai és a kínai rakétákat is. A régi eszközök mellett feltűnnek a legújabbak is, mint a Falcon Heavy, vagy a Delta-IV. Természetesen nem maradhatott ki a felsorolásból a két űrrepülőgép, a Space Shuttle és a Buran sem. A Sort természetesen a Saturn-V zárja, de mellette szerepel az orosz holdexpedíció N-1 rakétája is, amely soha nem jutott fel az űrbe.

    A méretek könnyebb érzékeltetése érdekében a videóban a járművek tövében feltűnik néhány ember és macska, a háttérben felbukkan egy Boeing 747-es és a new yorki Szabadság-szobor.

  • Neil Armstrong kiképzési balesete

    Az amerikai űrhajósok hosszú hónapokig gyakorolták, hogyan fognak a Holdon leszállni. A feladat azért volt külön kihívás, mert egy hatod gravitációt és vákuumot kellett szimulálni a számítógépes szimulátorok előtti világban. A kiképzésének több fázisa is volt.

    A feladat először beltéri kiképzéssel kezdődött, ahol elsajátították a műszerek és eszközök kezelését. Ezután következett a külső kiképzés. A NASA telepén egy hatalmas állványrendszert építettek, alatta elkészítették a hold felszínét. Itt a holdraszálló egység másolatával gyakorolták a leszállást. Azonban ez nem pótolta a valódi repülés érzését.

    Ezért megépítettek egy különleges repülő járművet, aminek a beceneve repülő ágykeret volt. Ez egy nagy váz volt, amely alá sugárhajtóművet és irányítására egy sor fúvókát szereltek. Ezen kívül csak egy katapultülés építettek bele. A leendő űrhajósok ezzel gyakorolták az önálló repülést. Nem volt egy túl biztonságos és bizalomkeltő szerkezet.

    Bár a leszállást a parancsnok vezette, a Hold felszínére leszálló mindkét űrhajósnak tökéletesen el kellett sajátítani a landolást. A gyakorlás jól ment, Neil Armstrong már 20 repülésen volt túl, amikor eljött 1968. május hatodika.

    A kiképzés szokásos módon kezdődött, Armstrong, bekötötte magát az ülésbe, beindította a hajtóművet és felszállt. Néhány másodperccel később végzetes meghibásodás történt, a landing trainer veszélyesen az oldalára dőlt és sodródni kezdett. Armstrongnak még sikerült egyenesbe hoznia, de az eszköz átbillent, és menthetetlenül az oldalára fordult. A pilóta döntött és katapultált. A landing trainer pár másodperccel később a földbe csapódott és felrobbant. Armstrong ernyője kinyílt és néhány másodperccel később simán földet ért.

    A végzetes baleset csak egy hajszálon múlott. A vizsgálat később megállapította, ha Armstrong csak egy tizedmásodperccel később katapultál, nem éli túl a balesetet.

    A Smithsonian múzeum videót osztott meg az esetről.

  • Elkészült az űrkapszula

    A NASA tökéletes időzítéssel, a Holdra szállás ötvenedik évfordulójára rendezett ünnepségek keretében jelentette be, hogy elkészült az Orion űrkapszula.

    Az űrhajó két részből áll, az utasokat szállító űrkapszula építését a NASA nagy csúszással most fejezte be. A kiszolgáló modult egy nemzetközi együttműködés keretében az Európai Űrügynökség építette, az egységgel már tavaly elkészültek. A NASA mérnökei ezután a két egység összekapcsolásán dolgoznak.

    A következő évtizedek űrkutatásának alapját képező modul hosszú és kínos fejlesztési folyamat végén áll.  A program többször is csúszott, állandó költségvetési problémákkal küzdött. Az Orion űrhajó eredeti változatát a Constellation program keretében kezdték fejleszteni, hat- és négyszemélyes változatban. A hatfős változat szolgálta volna ki a tervek szerint a Nemzetközi Űrállomást, a négyfős változatot pedig az Altair holdkomppal a Hold-expedíciókra szánták. A NASA 2009-es döntése után a négyfős változatot tervezték előbb szolgálatba állítani, így az ISS-hez is ez repült volna egy ideig. Később a hatfős változat terveit csak a konstrukció elkészülte után, továbbfejlesztési lehetőségként hagyták meg, és megszüntették a személyzet nélküli repülésekre való alkalmasságot is. Így az eredeti 0–6 fős űrhajó 2–4 főssé vált (vészhelyzetben egy fő is irányíthatja)

    A tervek csúszását jól jelzi, hogy első repülését emberekkel a fedélzetén 2016-ra tervezték, és 2020-ban már a Hold volt a cél. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma, hogy az űrhajót szállító SLS rakéta még mindig nem készült el. A NASA fontolóra vette, hogy a további késlekedés miatt az új Orion űrhajó első Hold körüli tesztrepüléséhez más hordozóeszközt vessen be. Ez most különösen esélyes, mivel az Orion Hold körüli első tesztrepülését – természetesen még legénység nélkül – a jövő évre tervezik. Ezzel szemben most jelentették be, hogy az SLS első startja 2021-re tolódott. Háromféle kereskedelmi hordozórakéta jöhet számításba: a Delta-4 Heavy, az Atlas-5, vagy a SpaceX Falcon Heavy.

  • 3D nyomtatott sportkocsi

    Úgy tűnik, egyre inkább érdemes beruházni egy 3D nyomtatóba. Egy amerikai apa a fiát lepte meg egy olyan Lamborghinivel, amelyet kinyomtatott.

    Természetesen nem kell túlzásba esni, az eset nem úgy történt, hogy apu este beprogramozta a nyomtatót, és a szülinap reggelén a fiú az ajtóban belebotlott a felmasnizott sportkocsiba. A projekt másfél évig tartott, apa és fia közösen dolgozott rajta. Végül is, a közös barkácsolás összehozza  a családot.

    A dolog szépsége, hogy ehhez nem kellett szétszedniük egy kocsit, vagy ellopni a terveket. Az alkatrészek 3D modelljeit megtalálták az interneten, ezeket nyomtatták ki. Aki szerint ez jogilag aggályos, igaza van, úgy tűnik a kínai módszer szerint a szellemi tulajdon közös és ingyenes. A professzor ennél azonban fifikásabb. Az alkatrészeket továbbfejlesztették, és így építették meg az autót.

    Összesen 20 000 dollárt költöttek az autó megépítésére, ami töredéke az eredeti autó árának. A neten fellelhető Aventadorok 5-600 ezer euróba kerülnek.

    Az olasz gyár hivatalosan nem reagált az esetre, várhatóan nem is fog. Az ő üzleti érdekeit nem sérti, ha okosak, egy ilyen esetet ingyen reklámnak tekintenek. A Louis Vuitton sem törődik azzal, hogy hamisítják a táskáit: a vevőköre sosem venne hamisítványt, akik a hamisítvány veszik, azok sosem vennének eredetit. A többi csak reklám.

      

    Már csak egy szép fényezés kell és várja őket az országút.