A filmipar felfedezte magának Margaret Atwoodot. A szolgálólány meséje és az Alias Grace után a kanadai írónő sci-fi trilógiájából készül sorozat – legalábbis az esély megvan rá. Az Anonymous Content és a Paramount TV január 24-én jelentette be, hogy megvásárolták a VadÁdám-trilógia megfilmesítési jogait. A tervek szerint mind a három könyv – Guvat és Gazella, Az özönvíz éve és a magyarul még nem olvasható MaddAddam – alapján készülne az adaptáció.
A történet a jövőbe kalauzolja olvasóját, ahol egy magát Hóembernek nevező férfi vademberként tengeti mindennapjait és ellátja egyetlen feladatát, a guvatkák felügyeletét. A guvatkák a tiszta lelkű, egyszerű, de tökéletes testű emberek, akik felváltottak minket a Földön. A régi emberiségből csak Hóember maradt életben – legjobb tudása szerint. A múlt és jövő szimultán bemutatása során megismerjük, hová juthat az emberiség a génmanipulációval, milyen dilemmákkal fogunk szembesülni a közel jövőben, és mivé fajulhat a világ, ha egy pszichopata vonásokkal rendelkező zseni kezébe kerül az irányítás. Emellett a VadÁdám-trilógia mutatja meg igazán, milyen fantasztikus képzelőerővel is rendelkezik Atwood, és hogyan képes a legdrámaibb történeteket megalkotni jelenünk problémáinak felhasználásával.
A sorozat producerei David Kanter (A forradalom napján) és Bard Dorros (Váratlan szépség) lesznek, akikhez a Rock Paper Scissors Entertainmenttől csatlakozik Angus Wall (Pánikszoba, A tetovált lány), Linda Carlson és Kent Kubena. A sorozat tényleges munkálatai azután kezdődnek, hogy az Anonymous Content és a Paramount TV szemre vételezték a projekt anyagait. Margaret Atwood szavai mindenesetre bizakodásra adnak okot a sorozat jövőjét illetően:
Nagyon elégedett vagyok az Angus, Kent, David, Bard és Amy által ismertetett elképzeléssel, a közösen összeállított, lenyűgőző látvánnyal szintén. Nagyon várom, hogy velük dolgozhassak.
Nagyon reméljük, hogy elkészül a sorozat. Aki legalább a Guvat és Gazellát olvasta, tudja, miért.
Figyelemmel követitek a Galaktika Magazin YouTube csatornát? Ha nem, éppen itt az ideje! Hetente 3-4 alkalommal jelentkezünk új videóval filmek, sorozatok, játékok, irodalom és tudomány&technika témában!
Nézzetek bele az itt látható legfrissebb videóinkba, és iratkozzatok fel, ha megjött a kedvetek! 🙂
A Science Fiction & Fantasy Writers of America (SFWA) bejelentette, ki lesz a 34. Damon Knight Grand Master: Peter S. Beagle, Az utolsó egyszarvú szerzője. Beagle a kitüntetést hivatalosan a május 17. és 20. között tartandó 52. Nebula-díj bankettjén veheti át.
A Grand Master címmel olyan SFF-ben alkotó szerzőket tüntetnek ki, akik életművükke gazdagították a fantasztikum irodalmát. A díj 1975-ös alapítása óta olyan zseniális íróknak adományozták a Grand master nevet, mint Robert Heinlein, C. J. Cherryh, Anne McCaffrey, Ursula K. Le Guin, Isaac Asimov, Ray Bradbury és Joe Haldeman, de 2016-ban egy nekünk külön kedves szerzőt, Jane Yolent is Grand masternek neveztek ki.
Peter S. Beagle legismertebb műve Az utolsó egyszarvú (1968)című fantasyje (1982-ben rajzfilm is készült belőle), de számos más művét is érdemes kiemelni, köztük A fogadós énekét (1993), az Egy csendes zugot (1960) és fantasztikus novelláit, amelyek közül jó párat magyarul a Tükörbirodalmakban olvashattok. Munkásságát korábban is elismerték különböző díjakkal, például a „Two Hearts” kisregényért 2005-ban Nebula-díjat nyert, Mythopoeic-et a The Folk of the Air-ért (1987) és a Tamsin történetéért (1999). Irodalom mellett a filmes szakmában is alkotott, mint forgatókönyvíró, például Hugo-ra jelölték a Gyűrűk Ura rajzfilmért és a Star Trek: Az új nemzedék”Sarek” című epizódjáért.
Az SFWA elnöke, Cat Rambo így foglalta össze Beagle munkásságát:
Peter S. Beagle munkássága fantasy olvasók tömegeinek jelentette a fantasztikumba vezető kaput, de ugyanúgy számos írónak is, köztük nekem. Írásai más megvilágosításba helyezik az emberi szívet és annak szépségeit, még akkor is, ha ez a szív romlott és kapzsi. Megmutatja, hogy a szépség milyen tökéletlen körülmények között születik. Beagle vitathatatlanul a legjobbak közé tartozik, és kiváltságnak tartom, hogy én kérhetem meg, legyen a következő SFWA Damon Knight Grand Master.
Január 23-án éjjel jött a hír, hogy Ursula K. Le Guin, amerikai sci-fi és fantasy író 88 éves korában elhunyt. A halálhírt Le Guin fia, Theo Downes-Le Guin erősítette meg, de a halál okát nem nevezte meg, csak annyit közölt, Le Guin már hónapok óta betegeskedett.
Ursula Le Guin a fantasztikus irodalom megkerülhetetlen alakja, aki bebizonyította, a fantasztikumot lehet magas szinten is űzni. Életműve 20 regényből, több mint 100 novellából és kiregényből, 13 gyerekkönyvből, versekből és 7 kötetnyi ismeretterjesztő műből, továbbá 5 fordításból áll. Olyan SFF klasszikusokat köszönhetünk neki, mint A sötétség balkeze, A kisemmizettek, A rege és A szigetvilág varázslója. Művei olyan írókra voltak hatással, mint Salman Rushdie (Éjfél gyermekei), David Mitchell (Felhőatlasz), Neil Gaiman (Amerikai istenek) és Iain Banks (Kultúra-sorozat). Le Guin kedvelt zsánertémái közé tartoztak a sárkányok, a varázslók, az űrcsaták és csillagközi népek konfliktusai, de műveiben teljes alapossággal tárta fel a feminizmus, a környezetvédelem és társadalmi rendszerek kérdéseit a szociológia és az antropológia eszközeivel. Írásait nem csak hazájában, hanem szinte az egész világon olvasták, legalább 40 nyelvre fordították le műveit. A sötétség balkeze, például, az elmúlt 50 évben valahol mindig megjelent nyomtatásban.
Még nem tértünk magunkhoz a döbbenettől. Vitathatatlan, egy legendával lettünk kevesebbek. Nagyon fog hiányozni Ursula Le Guin személyisége és örök lelkeskedése az irodalomért, amelyeket már csakránk maradt írásaiból idézhetünk fel.
Ám egy nagy mágus, aki életében jó néhányszor megjárta már a halál birodalmának meredek és kopár lejtőit, nem hétköznapi módon távozik az élők sorából, nem vakon, hanem magabiztosan, ismervén az utat.
Alison Flood, a The Guardian szerzője egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a 2017-es év bestseller lista Top 10-es listáján egy férfi, Murakami Haruki található. A lista élét A szolgálólány meséje szerzője, Margaret Atwood vezeti, de előkelő helyen áll Naomi Alderman is, aki a Hatalom című SF regényével vált ismerté.
A Top 10 lista alapját a Bookseller könyveladásokra vonatkozó elemzése szolgálja. Eszerint a legkeresettebb író tavaly Margaret Atwood volt, £2.8 millió értékű eladással. Az elemzés szerint a kanadai szerző megnövekedett népszerűségét a két könyvéből, A szolgálólány meséjéből és az Alias Grace-ből készült sorozatok okozták.
Margaret Atwood
Atwoodot követi Az essexi kígyó szerzője, Sarah Perry, a tavaly júniusban elhunyt költőnő, Helen Dunmore, majd Naomi Alderman és az olasz Elena Ferrante. Érdekes, hogy a lista felső rétegébe Atwoodé mellett még egy feminista disztópia, a Hatalom is felfért. Alderman regénye az első olyan SF regény, amely nyerni tudott a Bailey’s-en (a díj főleg szépirodalmi terület), amivel egy újabb SF került a fantasztikum irodalom kívüli figyelem középpontjába.
Mi magyarázhatja az ilyen témájú könyvek iránti megnövekedett érdeklődést?
A feminista science fiction (Atwood és Alderman regényét illethetjük ezzel a névvel is) nem új keletű jelenség. Eredete a 17. századig nyúlik vissza, amikor néhány írónő (pl. Margaret Cavendish a Blazing World-ben) az SF eszközeivel képzelték el a nők helyzetét a jövőben, más tudósok szerint pedig Mary Shelley is érinti a témát a Frankensteinben a nemtelen teremtéssel (a szöveg nem határozza meg pontosan a szörny nemét annak ellenére, hogy Frankenstein menyasszonyt szeretne alkotni teremtményének). Az első igazi feminista sci-fik a 20. század elején születtek. Ez időben jelent meg az alműfaj egyik olyan alap szövege, mint például Charlotte Perkins Gilman Herland-je (1915), amely egy férfiak nélküli társadalmat mutat be, de fontos szöveg még Begum Rokeya „The Sultana’s Dream”-je (1905), ami elképzeli, milyen lenne egy nők által uralt India, továbbá Frances Harper Iola Leroy–ját (1892) is ki kell emelnünk, ami gender kérdések mellett faji kérdésekkel is foglalkozik. Érdemes megemlíteni még a NEQUA or The Problem of the Ages-t (1900), amiben két amerikai populista, A.O. Grigsby és Mary P. Lowe járja körbe a nők helyzetét, és többek között a jövőbe is betekintést engednek.
Naomi Alderman
Az első írások után a hasonló témájú művek hosszú időre eltűntek (a ponyva időszakban az SF -ben a férfi szemszög vált dominánsabbá), vagy kevesebb figyelmet kaptak (a nők továbbra is írtak sci-fiket, csak nem kaptak nagy figyelmet), a mainstreambe a feminizmus második hullámakor, azaz a 60-as években tértek vissza. Ekkor volt aktív például Ursula K. Le Guin (A sötétség balkeze), Joanna Russ (The Female Man), Marge Piercy (Woman on the Edge of Time), de mellettük férfiak is írtak feminista témákról, köztük Samuel R. Delany (pl. Time Considered as a Helix of Semi-Precious Stones). A trend a 70-es és 80-as években is folytatódik: ekkor tájt írja meg például Octavia E. Butler a Kindred-et (1979), Sheri S. Tepper ekkor kezdi el a True Game-t (1983-ban jelent meg a sorozat első regénye, a King’s Blood Four), és Margaret Atwood is ekkor veti papírra A szolgálólány meséjét (1985). Az utóbbi években ismét népszerű a feminizmus az SF-ben, elég csak a már említett Hatalom-ra (2015) gondolni, vagy szétnézni az elmúlt évek díjazott vagy díjre jelölt művei között: Ada Palmer Hugo-ra jelölt Terra Ignota (2017) trilógiája, Sarah Hall Arthur C. Clarke-díjra jelölt Carhullan Army-ja (2008), de a témával való közeli rokonság miatt érdemes megemlíteni Ann Leckie többszörösen díjazott Radch Birodalom-trilógiáját (2013-2015) is.
Mi történt a világban, hogy újra beszélnünk kell a nők helyzetéről?
Az alműfaj politikai vonatkozása miatt rögtön rávághatjuk, hogy az elmúlt évek politikusai és az ő megnyilatkozásaik miatt születnek ezek a művek, de ennél sokkal mélyebbről ered a jelenség. A feminizmus negyedik hullámában járunk, ami nem tavaly, hanem 2012-ben kezdődött: a feminista ideológiát egy új eszköz, a közösségi média hozta ismét a figyelem középpontjába. Prudence Chamberlain kutató szerint az új hullám figyelme főleg a nőkkel szembeni erőszak és szexizmus felé fordul, hisz, ahogy őmaga is mondja, „hihetetlen, de bizonyos attitűdők még mindig léteznek.” A 2010-es évek feministáit Kira Cochraine szerint a technológia különbözteti meg elődjeiktől: a Facebook, Twitter, Instragram vagy egyéb közösségi felületek segítségével hívják fel a világ figyelmét a társadalmunkban létező régi nemi bergözülésekre, miközben a változást sürgetik. A negyedik hullámnak bőven akadnak követői és kritikusai egyaránt (v. ö. #metoo kampány), de hatásuk vitathatatlan, és mint jelenkorunk társadalmi mozgalma kihatással lehet a jövőre is. Ezek után nem véletlen, hogy az SF írókat is újra foglalkoztatják a feminizmus kérdései.
Laurie Penny szerint az SF írónői a szexizmus és az irodalmi sznobizmus ellen küzdenek. Szerinte azzal, hogy csak egyféle igaznak vélt művészetre koncentrálunk számos másikat figyelmen kívül hagyunk. Úgy érzi a valós világ nem sok ötletet kínál a jövő építéséhez, viszont a női szerzők számos új ötlettel frissítik az irodalmat, főleg az SF területén.
Képzeletbeli világok kitalálása politikai aktus, akár akarjuk, akár nem, és valamilyen oknál fogva a nők és a színes bőrűek olyan külön tehetséggel rendelkeznek, amivel olyan képzeletbeli világokat építenek, amelyek egyszerre érződnek frissnek és elképzelhetőnek.
– mondja Penny és gyorsan hozzá is teszi: nincs ebben semmi új (lásd fent az irodalomtörténeti összefoglalót), de ez mégis megdöbbenti a hagyományos történetekhez szokott olvasókat. Azonban valami változik, hála a Hulu adaptációjának; Penny szerint így nagyobb rétegekhez jutnak el az Atwood regényéhez hasonló történetek. Az új szemszög pedig érdekes az embereknek.
Naomi Alderman más irányból közelíti meg a feminista SF-et. Szerinte az alműfaj különböző társadalmak felépítésén keresztül a következőt kérdezi: amit a mai, nyugati társadalomban (más kultúrákból jövők természetesen a sajátjukat vizsgálják) gondolunk férfiakról és nőkről az hányad részt természetes, és hányad részt az emberiség „találmánya”? Továbbá az utóbbi, kitalált sémákról tudunk-e másként gondolkodni, és esetleg a jövőben megváltoztatni azokat? Akadnak SF-ek, amelyek azt vizsgálják, lehetséges-e a patriarchális társadalmon kívül lehetséges-e más, alternatív felépítésű közösségben élnie az emberiségnek (pl. a Gethen nemtelen lakói A sötétség balkezében), vagy jelenünk problémái más formát ölthetnek (pl. A szolgálólány meséje). Alderman az utóbbiak, azaz a disztópiák erejét emeli ki. Szerinte abban rejlik ezen művek népszerűsége, hogy képesek elképzelhetővé tenni az elképzelhetetlent. Bár kicsit érdemes a kijelentést módosítani a következő: a disztópia elképzelhetővé teszi azt, ami létrejöhet a jelenünkben zajló események következményeként. És itt visszatértnék Margaret Atwoodhoz: A szolgálólány meséjében látható Gileadban mindenki azt ismer fel, amit szeretne: az ISIS nőkkel és másokkal szembeni totális elnyomását, a puritánok fundementalizmusát, az abortusz szigorítását, vagy épp olyan kijelentéseket, hogy a nőknek az a dolguk, hogy otthon maradjanak szülni és gyereket nevelni. Bármit is ismerjünk fel a Szolgálólány meséjéhez hasonló szövegekben, a lényeg, hogy az valami olyanra reflektál, amit meg kell oldanunk. A megoldásra pedig fel kell készülnünk. Talán ezért olvassák szívesen ezeket a műveket.
Lassan elérünk a január feléhez, így elérkezett az idő, hogy bejelentsük 2018 első negyedéves megjelenéseit!
Januárban két könyv fog kijönni: Az egyik 22-én az Embercsempészek, a másik pedig egy héttel később az Új Pompeji. Az előbbiről, az Európa Alkonya c. sorozat első részéről itt olvashattok részletesebben.
Az Új Pompeji egy modern környezetbe ágyazott időutazós történet, amelynek során az ókori történelem szorosan összefonódik a mai üzleti világot jellemző versengéssel. Hamarosan erről is részletesebben írunk Nektek a oldsite.galaktika.hu/-n!
Az első februári könyvünk a Big Sheep – Tudatzavar lesz. Kroese regényét hasonlították már Philip K. Dick, Terry Pratchett vagy John Scalzi írásművészetéhez is. A 2028-as Összeomlás után Los Angeles jelentős része, a Kitaszított Zóna felszabadult a hatalom uralkodása alól és a harmadik világbeli országok részévé válik. A Kitaszított Zóna és Los Angeles közti navigáció nehéz és kockázatos feladat, de Erasmus Keane magánnyomozónak muszáj útra kelnie, amikor egy értékes, genetikailag módosított báránynak nyoma vész az Esper Corporations laborjából. Ám miközben Keane és útitársa, Blake Fowler az állat nyomába ered, valami másra, valami sokkal nagyobb és eddig rejtve maradó titokra is fény derül.
Februárban érkezik a 2010 Űrodisszeia is, amely a 2001 Űrodisszeiát követő rész Arthur C. Clarke leghíresebb sorozatában. Az író 2017 legvégén lett volna 100 éves, itt olvashattok érdekességeket az életéről.
Ezután Janusz A. Zajdel lengyel író legnépszerűbb regénye következik, az eredetileg 1982-ben megjelent Alsó határérték. A cselekmény egy Argoland nevű disztópiában játszódik, ahol az emberek az IQ-juk alapján vannak kasztokra osztva. Hamarosan erről a könyvről is részletesebben olvashattok!
Stephen Kinget tünteti ki a PEN American Literary Service az amerikai irodalomért tett munkásságáért. A kitüntetést hivatalosan a PEN American Literary gálán veheti át.
Stephen King több mint 50 regényt írt, köztük olyan, ma már klasszikusnak számító műveket, mint Az, Carrie, Ragyogás, Tortúra vagy a Setét torony. Könyvei a mai napig izgalomban tartják az olvasók és más művészek képzeletét, nem hiába nevezik a popkultúra első számú írójának (elég az utóbbi évek adaptációira gondolni). Legtöbben horror regényeiről ismerik Kinget, azonban olyan sokoldalú író, aki a sci-fitől a fantasyig mindenben kipróbálta magát, továbbá magáról az írásról (Az írásról) és a horror irodalomtörténetéről is értekezett (Danse Macabre).
A PEN szerint Stephen King horror – és az erőszakábrázolásával azon írók közé került, akiket a legtöbbször tiltanak vagy támadnak (gondoljunk például a Banned Books listára), de emellett olyan szerző is, aki a szólásszabadság, az írástudás és az információhoz való szabad hozzáférés lelkes szószólója, és ha kell, meg is védi ezeket az értékeket. Írói tevékenysége mellett pedig segít is az általa alapított Haven Foundation keretén belül, amelynek célja az olyan írótársak vagy más művészeti ágban alkotó művészek támogatása, akik magánéleti nehézségekkel küzdenek.
A PEN elismerése nem az első magas rangú kitüntetés King pályafutása során. A fantasztikus irodalom díjai közül többször elnyerte a Bram Stoker-díjat (először 1987-ben a Tortúráért), a Brit Fantasy-díjat, World Fantasyt, 1982-ben a Hugót, 1992-ben pedig Horror Grandmasternek választották. 2003-ban Nemzeti Könyvdíjajjal tüntették ki az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért, 2014-ben pedig Barack Obama állami kitüntetéssel, a National Medal of Arts-cal tisztelgett King munkássága előtt.
A PEN díját Stephen King május 22-én, azaz új könyvének, az Outsidernek a megjelenésével egyidőben veheti át.
Hír forrása:PEN America
A fejléc képen Roberto Parada alkotása látható.
Január 22-én érkezik Dave Hutchinson regénye, az Embercsempészek. Második regényében egy mikro államokra esett Európába vezet minket, ahol a határok közötti áthaladást egy nemzetközi titkosszolgálat biztosítja. Az Európa alkonya sorozat első részét a kritikusok John Le Carré kémregényeinek és Christopher Priest sci-fi történeteinek fúziójának tartják, hangulatban pedig Kafkát és Len Deightont idézi.
A regény angol borítója (Solaris kiadó)
Az Európa alkonya első része, az Embercsempészek (Europe in Autumn) 2014-ben jelent meg először a Solaris kiadó gondozásában. A regény zajos sikert aratott, Dave Hutchinson pedig megkapta első rangosabb elismeréseit: Arthur C. Clarke-díjra jelölték a Legjobb regény kategóriában, szűkített listára jutott a Locuson és a John W. Campbell-emlékdíján, 2015-ben pedig a British SF Association díjára. A következő részt 2015-ben adatta ki Europe at Midnight címmel, a legutóbbi kötet, a Europe in Wintert pedig 2016-ban.
Az első részben Rudit ismerjük meg. Az észt származású szakácsnak nincs más vágya a világon, mint kitanulni a főzés tudományát. Viszont ez nem könnyű feladat egy olyan Európában, ahol az országhatárok naponta változnak, új államot alapítani a legnagyobb business, egy szomszédos országba belépni pedig még érvényes útlevéllel is igazi tortúra. A jelenlegi állapotok áthidalására alakul a Coureurs des Bois titokzatos „futárszolgálat”, hogy segítse a fontos csomagok, információk vagy épp emberek csempészését A államból B államba. Rudi egy véletlen incidens következtében felkelti a szervezet figyelmét, majd „hobbit” ajánlva felkeresik és beszervezik.
A sorozat három részeA magyar borító (Gáliczki Tímea munkája)
Rudi nem tudja, mibe is keveredett valójában, amire Hutchinson bőven rájátszik regényében, hiszen az olvasót is hasonló tudattalanságban tartja egészen az utolsó fejezetig. Az Európai Unió felbomlását követő időszakot részletesen ismerteti, így képbe kerülünk az új világ szabályait illetően, de magából az eseményekből Rudinál többet sosem tudunk meg. Hutchinson külön kihívja az olvasót, amikor szinte fejezetenként vált nézőpontot, és futárunkat úgy kell felismernünk a határ előtt várakozó sorban vagy épp egy elhagyatott havas vidéken. Így a történet kicsit a sorozatokból már jól ismert mystery boxra emlékeztet: egy ötlet köré épít ki rejtélyeket az író, majd szép lassan elvezeti az olvasót/nézőt a megoldáshoz. Hutchinsonnál a doboz belsejéhez vezető út egy szórakoztató és elborzasztó idegenvezetés a széthulott Európába, ahol a „a becsapódó ajtók szimfóniája hallatszott mindenfelé” (28. o.). Mint jövő, kétségbeejtő, főleg aktualitása miatt, viszont mint a történet mögé épített háttérvilág élvezet olvasni. Legyen szó Londonról, Párizsról vagy Krakkóról, Hutchinson bármely helyszínen képes megteremteni az autentikus hangulatot. Az első részben főleg Kelet-Európában járunk, és ehhez hűen a könyv oldalain megelevenedik Hrabal vagy akár a magyar irodalomból jól ismert közép-kelet-európaiság.
Dave Hutchinson számos előd és zsáner elemeiből merít (legjobban a kémregények köszönnek vissza nála), majd ezekből alkot valami teljesen egyedit. Bemutatja be az alternatív európai jövőt, megvezet, játszadozik velünk, a legvégén pedig teljesen meglep.
Ha szereted a kémregényeket, vagy olvasnál még Prist műveihez hasonló könyveket, akkor Dave Hutchinson a te íród!
Nem új hír: készül a Vámpír krónikák sorozat Anne Rice és fia, Christopher Rice felügyelete alatt. Eddig biztos kezekben – lélegezhetnek fel Rice rajongói. A legújabb hírek szerint a sorozat már pilot stádiumban van, és Bryan Fuller is csatlakozott a stábhoz.
Végül a Paramount TV karolta fel Anne Rice kultikus vámpír eposzát, és mind a 11 regény adaptálásáról szóló szerződést kötött. Az írónő executive producerként, Christopher Rice pedig a sorozat fő forgatókönyvírója -és show runnerjeként működik közre. Amy Powell ( a Paramount Television és Digital Entertainment elnöke) a The Hollywood Reporternek adott interjújában említette, hogy még egy nagy név fog a stábhoz csatlakozni: Bryan Fuller.
A Hannibal és az Amerikai istenek show runnerje Anne-nel és Christopherrel közösen dolgozik a piloton, viszont még kérdés, hogy marad a további epizódokra is. Powell nagyon pozitív, szeretné, ha Fuller a továbbiakban is segítené a sorozatot.
Powell vágya valóra válhat, ugyanis Christopher Rice megerősítette, Bryan Fuller csatlakozik a csapathoz. A The Dinner Party műsorában maga Fuller is beszélt arról, milyen megtisztelve érzi magát, amiért részt vehet az új adaptációban, mivel tinédzser korában nagy hatással volt rá az Interjú a vámpírral, és maga is meg szerette volna filmesíteni – ha az akkori, megfilmesítési jogokat birtokló producer nem küldi el Fullert, mert túl fiatal.
Szép lassan összeáll egy álom kreatív csapat. Ha a casting is hasonlóan zseniális lesz, akkor minden idők legjobb vámpíros sorozata vár ránk.
2018. június 1-én veszi kezdetét Európa egyik legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar. Az idei eseményt a Budapesti Corvinus Egyetemen tartják, a meghívott előadók listáján pedig nem kisebb neveket találunk, mint Ted Chiang sci-fi írót, Nathan Crowley látványtervezőt, Andrew Taggart filozófust, és Sophiát, az első állampolgársággal rendelkező humanoid robotot.
A Brain Bart Nagy-Böszörményi Gergely alapította azzal a céllal, hogy összegyűjtse a világ legizgalmasabb és legérdekesebb ötleteit és látomásait. Ennek megvalósításának érdekében teret ad a legújabb trendek megteremtőinek, befolyásos döntéshozóknak és kihívást keresőknek, akik ideákat, gondolatokat cserélhetnek, ez által izgalmas beszélgetéseket, vitákat indítva. A fesztivál keretein belül évről évre olyan témákat vitatnak meg, mint hová tart az emberi társadalom, a jövőbeli technológia miként fog hatni az életünkre, mi várható politikában, tudományban, gazdaságban és kulturában. A különböző területekről érkező előadókon túl teret adnak a közönségnek is, akik szintén aktív részt vevőivé válhatnak a vitáknak. A fontos kérdések megvitatása mellett a művészet is teret kap zenén, különböző képzőművészeti alkotásokon és persze irodalomon keresztül.
2015-ös indulása óta a Brain Bar olyan befolyásos embereket hívott el, mint a a Google mesterséges intelligenciáért felelős vezető kutatója, Greg Corado, Árvai Péter, a Prezi alapítója vagy Peter Sunde a Pirate-Bay társalapítója. A hagyományokat követve híres vendégekből idén sincs hiány. A június elején tartandó eseményen számos hírességgel találkozhatunk. Itt lesz például Nathan Crowley látványtervező, aki többek között Christopher Nolan rendezővel dolgozik együtt. Crowley keze alatt olyan filmek látványvilága vált emlékezetessé, mint a Batman-trilógia, a Dunkirk, a Westworld, vagy a Csillagok között. SF irodalom rajongók is örülhetnek, ugyanis a fesztivál keretén belül hazánkba látogat az Életed története szerzője, Ted Chiang is, de irodalom vonalon maradva itt lesz Azár Náfíszi a Lolitát olvastuk Teheránban szerzője is. A Brain Baron találkozhatunk még például Andrew Taggart filozófussal, aki könyveivel és Skype-os órával tanítja, hogyan kell más szemszögből megvizsgálni a körülöttünk történő dolgokat; itt lesz Jeffrey Tucker, a Liberty.me blog alapítójával, amelyet a szabadon gondolkodók számára hozott létre; de nem hagyhatjuk ki a sorból a Brain Bar talán egyik legnagyobb attrakcióját, Sophiát, a Hanson Robotics humanoid robotját, aki első robotként már állampolgársággal is rendelkezik (ez utóbbi nagy vitákat is kavart).
További információt további előadókról és jegyekről a fesztivál hivatalos oldalán találhattok!
