Kategória: Irodalom

  • Jönnek a Firefly könyvek

    Te is azok közé tartozol, akik a mai napig várják, hogy egyszer csak folytatást kap a Firefly? Ha igen, jó hírrel szolgálhatunk: a Titan Books és a Twentieth Century Fox Consumer Products bejelentette, hogy könyvsorozattal bővíti a Firefly világát. Angolul az első kötet ősszel érkezik.

    Az Entertainment Weekly-n jelent meg a hír, miszerint könyv formában kapunk új Firefly történeteket. A 2002 és 2003 között futó sorozat hatalmas népszerűségnek örvend a mai napig, 2005-ben saját filmet is kapott. Mindezek ellenére 2003-ban a Fox elkaszálta a sorozatot, így a történet csak egy évadot ért meg. A sorozat egy egyedi western-sci-fi hibrid, ami társadalmunk várható vagy jelenlévő problémáit tárja fel. A 24-25. században járunk, amikor az emberiség elérte erőforrásai végét. Hogy mentsék az életüket, az emberek – az USA és Kína egyesített hatalma alatt – meghódították a Naprendszeren kívüli világokat. A történet középpontjában a külső bolygókon élő karakterek álltak.

    Több mint 10 év után a sorozat alkotója, Joss Whedon folytatja a Firefly-t. Az előzetes hírek szerint a Titan Books és a Fox közös könyvsorozatában szerkesztőként felügyelné a munkálatokat. A készülődő könyvek folytatják a történetet, tökéletesen kiegészítve a kánont.

    Nagyon örülök neki, hogy új, hivatalos történeteket hozhatok egy olyan sorozat rajongóinak, ami az évek során csak egyre népszerűbb lett, és példa nélküli módon talált magának újabb és újabb közönséget. A Firefly egy izgalmas történet, és a Titan Books nagyon boldog, hogy része lehet ennek az örökségnek – mondta Cat Camacho megbízott szerkesztő.

    A jó hír mellett az Entertainment Weeklyn már az első három könyv címét, szerzőjét, megjelenési dátumát és tartalmát is olvashatjuk. Ezek a cikk végén magyarul is olvashatóak. A szerzők között egy nekünk kedves név is akadt: James Lovegrove, a Ré kora írója.

    Nancy Holder: Firefly: Big Damn Hero (2018. október)
    Malcolm Reynolds kapitány veszélyben találja magát, miután egy csapat elkeseredett, barnakabátos veterán elrabolja őt.

    James Lovegrove: Firefly: The Magnificent Nine (2019. március)
    Jayne segélyhívást kap Temperance McCloudtól. Azonnal segítségére siet, azonban az akció veszélybe sodorja a Serenity legénységét egy sivatagi bolygón.

    Tim Lebbon: Firefly: Generationsby Tim Lebbon (2019. október)
    A csapat megtalálja azon legendás hajók egyikét, amelyek elhozták a Földről az emberiséget. A jármű nagy segítséget jelenthet, de milyen áron? River Tam úgy gondolja, ő talán tudja.

    Olvasnátok Firefly könyveket?

  • Nyerj Embercsempészeket!

    Nyerd meg az Embercsempészek című regényt!

    Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben.

    Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit.

    A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik egy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra – különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az „új” Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés… Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani…

     

     

    Február 12-én, hétfőn 2 db-ot sorsolunk ki a regényből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak. Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is.

    Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Galaktika Klub

  • Conan sorozatot készít az Amazon

    A Gyűrűk Ura sorozat után az Amazon egy újabb klasszikus fantasyt akar rebootolni: Robert E. Howard könyvein alapuló Conan sorozatot terveznek Ryan Condal (Kolónia),  Miguel Sapochnik (Trónok harca, Valós halál) és  Warren Littlefield (Fargo, A szolgálólány meséje) producer közreműködésével.

    Február 5-én közölte a Deadline, hogy az Amazonnál Conan sorozatot terveznek. Céljuk egy olyan adaptáció, ami visszanyúl a híres barbár irodalmi gyökereihez. Ryan Condal, akit főleg a Kolónia kapcsán ismerhetünk azt nyilatkozta, szívügyének érzi a Conan történeteket, ezért elkötelezett amellett, hogy képernyőn újra alkossa Conan eredeti alakját. Condal mellett Miguel Sapochnik is dolgozik az új Conanon. Őt főleg a Trónok harca révén ismerhetjük, aki a „Fattyak háborúja” epizódot rendezéséért Emmy és DGA-díjat nyert, de a nemrég indult Valós halál-sorozat nyitó epizódját is neki köszönhetjük.

    Conan alakját Robert E. Howard alkotta meg, kalandjait 1932-ben kezdte publikálni a Weird Talesben. A történet sikeres lett, 1936-ig 21 kalandot írt, ezek közül 17 nyomtatásban is megjelent. Öngyilkosságát követően művei sorsa fölött többen is rendelkeztek, míg végül  L. Sprague de Camp and Lin Carter kritikai áttekintés után kiadták őket. 1977-ben megjelent egy háromkötetes gyűjtemény a Weird Talesben megjelent történetek alapján, a 80-90-es években viszont Howard eredetijét nem jelentették meg nyomtatásban, viszont más szerzők továbbépítették az addigra kiépített Conan franchise-t.  A barbár kalandjai a végső irodalmi tiszteletet a Gollancz kiadótól kapta 2000-ben: megjelentetettek egy kétkötetes gyűjteményt addig ismeretlen Howard írásokkal kiegészítve.

    A szerkesztők figyelmén túl a filmes szakma érdeklődését is kivívta Conan. Alakja több filmest is megihletett, a legelső film 1982-ben Edward Summer rendezésében került mozikba. Ezt követte a Conan, a barbár 2. – A pusztító 1984-ben. Mindkét filmben Arnold Schwarzenegger keltette életre Conant, ezzel igazi ikonikus karakterré téve őt. Ezeket a filmeket néhány televíziós feldolgozás és egy kevésbé sikerült 2011-es film követte.

    Az Amazon Conan sorozata természetesen a cég azon SFF projektjét erősíti, miszerint minőségi sci-fi, fantasy és horror történeteket filmesítenek meg. Fantasy téren pedig külön cél, hogy megcsinálják a saját Trónok harcukat, azaz egy hasonló sikeres és hype-olt adaptáció elkészítése. Kérdéses, hogy mekkora sikert lehet kihozni a nosztalgiából. Majd meglátjuk.

  • A sci-fi írás mögötti legerősebb hajtóerő a „mi lenne, ha?” – interjú az Új Pompeji szerzőjével

    Január végén jelent meg a Metropolis Media kiadónál Daniel Godfrey első regénye, az Új Pompeji. A szerző a következőképpen foglalta össze a cselekményt: „Ókori rómaiakat szállítanak Pompeji modern másolatába, és ennek nem egészen örülnek.”

    A cselekmény több szálon fut, több nézőpontot mutat be és természetesen több idősíkon játszódik. Abból az alapfeltevésből indul ki, hogy mi lenne, ha a nem is túl messzi jövőben az időutazás a piaci verseny részévé válna, ezzel megbolygatva a múltat, a jelent és nem utolsó sorban a jövőt.

    A szerző személyes weboldalán található egy magyar link, amelyen olvashattok egy rövid összefoglalót a regényről, a szerzővel készült egy interjú részletét, valamint Daniel Godfrey egy másik, rövid írását is. Emellett, itt találjátok a Twitter oldalát, ahol készségesen válaszol az esetleg felmerülő kérdésekre, észrevételekre.

    Mi is készítettünk vele egy interjút, olvassatok tovább! 🙂

     

     

    Mi nagyon élveztük az Új Pompeji olvasását. Ön mit élvezett a legjobban a megírása közben?

    Köszönöm! A legfőbb érdeklődési köreim a történelem és a sci-fi, így nagyon élveztem a kettő kombinálását. Pontosan emlékszem arra, mikor egy gyerekkori nyaralás során megnéztük Hadrianus falának romjait, de semmi sem hasonlítható ahhoz, amikor az ember Pompeji-be utazik.

    Tudtam, hogy az Új Pompeji nem lehet az eredeti tökéletes másolata, -a történészek egyszerűen nem tudnak róla eleget a kivételes fennmaradása ellenére sem- szóval a legnagyobb erőpróbát az jelentette, hogy egy olyan cselekményt kellett kitalálnom, ami tökéletesen illeszkedik az időutazós sztorihoz. Egy modern társadalom hogyan próbálná meg meggyőzni a rómaiakat, hogy még mindig az otthonukban vannak? Milyen jelekre bukkannának a rómaiak, amelyek alapján rájönnek, hogy valami nincs rendben?


    Hogyan birkózik meg az írói válsággal?

    Szerintem minden írónak vannak olyan napjai, amikor egyszerűen nem találja a szavakat. Én a legtöbb esetben megpróbálok valami mást csinálni. Egy jó hosszú séta gyakran megoldja még a legbonyolultabb cselekménybeli problémákat is. De vannak olyan napok is, amikor egyszerűen csak kényszerítened kell magadat, hogy leírd a szavakat, még ha utána ki is kell majd törölnöd őket. Elvégre, egy üres oldalt sehogy sem lehet szerkeszteni.


    Mi a legérdekesebb visszajelzést, amit az Új Pompejiről kapott?

    Nagyon örülök, mikor jó kritikákat olvashatok az Új Pompejiről az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ennek ellenére, a legnagyobb elégedettséggel az tölt el, mikor az egyébként sohasem olvasó családtagjaim és barátaim puszta támogatásból megveszik a könyvet, utána pedig az enyémhez hasonló könyvek után érdeklődnek, mert annyira élvezték az olvasását.


    Kik a kedvenc sci-fi írói? 

    Tizenéves koromban kifejezetten kedveltem A Dűnét Frank Herbert-től, majd azután beleástam magam Timothy Zahn Star Wars könyveibe (A Birodalom örökösei, Sötét erők ébredése, Az utolsó parancs). A közelmúltban publikáló szerzők közül nagy rajongója vagyok Emma Newmannek (After Atlas) és Dave Hutchinsonnak (Európa alkonya-sorozat).

     

    Milyen tanáccsal látna el egy kezdő sci-fi írót?

    A sci-fi írás mögötti legerősebb hajtóerő a „mi lenne, ha?”. Egy bizonyos ötlet vagy elképzelés dominóhatással lehet emberekre, a társadalomra és a környezetünkre. A legfontosabb viszont az, hogy tudd: a „mi lenne, ha?” kérdésre adott első válaszaid valószínűleg már meg lettek fogalmazva korábban, ezért áss egy kicsit mélyebbre. Például, vannak olyan történetek, amelyekben az emberek visszautaznak az Ókori Rómába – de az, hogy megfordítottam, és az Új Pompejiben Ókori Róma népességét hozom a jelenbe (vagy közeli jövőbe), kicsit különlegesebbé teszi a könyvet.

     

     

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számát Stephen Dedman elbeszélésének befejező része nyitja, melyben végére járhatunk egy titokzatos kirándulásnak. Alekszej Kalugin stalker-történetében bebizonyosodik, a Zónában mindenki egyenlő: gazdag és szegény, híres és ismeretlen. Ian Whates a szokásos pocsék napok egyikét egy különleges meglepetéssel fűszerezi.

    A magyar szerzők egy-egy jövőképet vizionálnak: Nemere István, az Elveszettek írója a bolygó utolsó fája köré építi történetét, Czövek Andrea egy férfiak nélküli világot képzel el, míg Kovács Attila figurái az elpusztult világban az emlékezéssel igyekeznek a kultúra utolsó nyomait életben tartani.

     

    A havi retro Alekszandr Bogdanov novellája, „A halhatatlanság ünnepe”.

    A képregény (Napbomba) Clark Darlton és Robert Artner elbeszélése alapján Kiss Ferenc és Jámbor Lajos munkája. A Kapcsolatfelvétel a <19 Szabadfogású Számítógép Versenyről számol be. A Filmrovat a Troll című filmet értékeli. A tudományos főanyag egy rakéta útjának teljes folyamatát járja végig. Az Obszervatórium egy marokkói küldetés Mars-analóg vonatkozásait tárja fel. A lapban olvashatók még érdekes írások úszó naperőműről, jelenünk drónfutárairól, a Logitow-ról mint a LEGO új generációjáról, illetve a sereghernyók által okozott ökokatasztrófáról.

    Az XL-kiadás Alekszej Kalugin marsháborús történeteit tartalmazza, és még néhány novellát a jó nevű orosz szerzőtől, akinek hamarosan kötete is megjelenik nálunk.

    A Galaktika 335. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Sorozat helyett film lesz Patrick Rothfuss fantasyjéből

    2013-ban röppent fel a hír, hogy a 20th Century Fox sorozatot készíteni Patrick Rothfuss fantasy trilógiájából, A királygyilkos krónikájából. A projektről aztán addig nem volt hír, míg maga Rothfuss be nem jelentette, hogy sorozatot lemondták. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy nem kell lemondanunk az adaptációról. A Variety értesülése szerint szerint Sam Raimi (Pókember, Óz, a hatalmas) rendezésében készülne film az első könyvből.

    Rothfuss fantasyje régóta élvezi Hollywood figyelmét. Az első könyv, A szél neve 2007-ben jelent meg, majd azt követte 2011-ben A bölcs ember félelme. A harmadik részt, a Doors of Stone-t 2016-ra ígérte az író, azonban azóta késik a megjelenés, és a rajongók egy 2,5. részt, A szótlan tárgyak lassú szemlélését kaphatták kézbe 2014-ben.

    Maga a történet egy fiatal tehetséges varázsló, Kvothe életét meséli el – vagyis pontosabban Kvothe beszéli el saját életét. A klasszikus fantasy vonalat erősítő történetet hömpölygő stílusa, anekdotikus szerkezete és végtelen kiterjedésű világa teszi vonzóvá olvasók és filmes számára – utóbbiaknál ott lebeg a franchise potenciál is, azaz Rothfuss történetéből sok filmet lehetne készíteni, hisz alapanyag bőven van.

    Az első érdeklődők 2014-ben jelentkeztek be: a 20th Century Fox akart sorozatot készíteni A királygyilkos krónikájából, Arnon Milchan, Andrew Plotkin és Brad Weston producerekként álltak be a terv mögé. Azonban végül nem lett semmi a projektből, és a megfilmesítési jogok visszavándoroltak Rothfusshoz, aki újra szabadon rendelkezhetett műve adaptálásának kérdésével.

    A történet nem maradt sokáig új érdeklődő nélkül. 2016-ban a Lionsgate stúdió jelentette be igényét, filmet készítene a trilógia első kötetéből. A filmes tervek mellett egy előzményeket bemutató sorozatot (ez a Showtime-ra érkezne) és játékot is készítenének Rothfuss világa alapján.

    A film ügyének megnyerték a Hamilton musical alkotóját, Lin-Manuel Mirandát, mint producert, aki Robert Lawrence-szel együtt viszi képernyőre Kvothe kalandjait. A forgatókönyvért Lindsey Beer (Transformers: Az utolsó lovag) fog felelni, 2018 februárjában pedig kitudódott, hogy Sam Raimi lesz a rendező.

    Raimi választása érdekes, hisz a rendező 2013 óta nem ült rendezői székbe (azaz Óz, a hatalmas óta), kíváncsiak vagyunk, hogy ennyi év kihagyás után hogyan fog közelíteni Rothfuss fantasyjéhez, és beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Reméljük a legjobbakat.

  • Altered Carbon pilot: Lenyűgöző látványvilággal nyit a Netflix cyberpunk sorozata

    Napjaink legnépszerűbb online videotékája és tartalomgyártója, a Netflix mostanában nem tud hibázni. A cég sorra gyártja a jobbnál-jobb sorozatokat ugyanis, ezeknek a legújabb darabja pedig egy cyberpunk produkció, az Altered Carbon. Irodalmi adaptációról van szó, Richard Morgan Takeshi Kovacs könyvsorozatának első felvonását, a magyarul is megjelent Valós halált vitte képernyőre a Netflix, 10 részben. Az Altered Carbon a látványát tekintve brutálisan erős, az akciójelenetek jól megkomponáltak, elsőre a nyomozós szál tűnik a legkevésbé izgalmasnak, de a sorozat világa nagyon könnyen magába szippantja az egyszeri nézőt.

    Az Altered Carbon leginkább azoknak ajánlható, akik úgy találják, hogy a Szárnyas fejvadász franchise nekik túl lassú. A Netflix újdonságában minden megvan, ami azokban a filmekben, csak sokkal gördülékenyebb az egész. Itt vannak jól összerakott akciók, a sztori is néző-orientált. Amit pedig abszolút ki kell emelni, az a látvány. Rengeteget költöttek erre a sorozatra, a Netflix egyik legdrágább produkciójáról van szó, pedig azért a listán olyan szériák is szerepelnek, mint a Stranger Things és a Black Mirror. Az Altered Carbon világa elképesztően jól néz ki a képernyőn, annak ellenére, hogy szinte fulladozik a néző a futurizmustól, a színektől, a technológiától.

    A történet szerint Takeshi Kovacs – itt hadd jegyezzük meg, hogy ez az egyik első olyan amerikai széria, ahol a Kovacs nevet helyesen képesek a szereplők kiejteni – a 25. században ébred, egy másik testben, ugyanis az emberiség átlépte azt a határt, hogy a tudatot egyfajta tokban tárolja. Ennek köszönhetően, hogy a személyiségek tulajdonképpen újabb és újabb testbe költöztethetőek át, közel kerül a halhatatlanság. Az egyetlen bökkenő az, ha a koponyaalapba épített eszköz sérül, mert akkor bekövetkezik a Valós halál.

    A sorozat itt veszi fel a fonalat, Kovaccsal együtt járhatjuk be ezt az új világot és ismerkedhetünk meg az Altered Carbont uraló viszonyokkal. Vannak itt kőgazdag családok, akik biztonsági mentésekkel képesek elodázni a Valós halált, illetve kiderül az is, hogy a főhőst azért ébresztették fel, hogy egy befolyásos ember meggyilkolását/öngyilkosságát kinyomozza. Az Altered Carbon építkezése nagyon érdekes, egyelőre a pilot csak az első lépést teszi meg, ennek ellenére nagyon izgalmas, ahogy a sorozat kijelöli azt az ösvényt, amelyen haladni fog.

    A látvány mellett az Altered Carbon brutális harcokban is bővelkedik, elég az első rész végén látott hoteles snittre gondolni, az ember álla leesik. Már-már a Daredevil minimalista, mégis élvezhető verekedéseit idézi a produkció. A főszerepben azt a Joel Kinnamant láthatjuk, aki a The Killingben vált nagyon elismertté, később szerepelt a Robotzsaru remake-ben és az Öngyilkos osztagban is. A színésznek jól állnak ezek a keménykedős, magabiztos, ám elég zárkózott karakterek, Kinnaman abszolút könnyedén viszi itt is a hátán a show-t.

    Ahhoz, hogy az Altered Carbon minden kétséget kizárva kötelező néznivalóvá váljon, kell az is, hogy a felvázolt nyomozós szál kellően elmélyüljön és a világ mellett ez a rejtély is magával tudjon minket rántani. Persze a könyvolvasók előnyben vannak, ők már tudják, mi várható, de bármi jöjjön, az Altered Carbonnak már a létezése is nagy szó. Nem vagyunk túlságosan eleresztve cyberpunk sorozatokkal, ez a műfaj inkább a filmnézőknek kedvez.

    Értékelés: 8/10

    Kedvcsinálóként még néhány kiváló jelenetkép:

  • Februári könyveink

    Az alábbiakban arról olvashattok, hogy milyen könyveink fognak megjelenni 2018 februárban. Ha kérdésetek, meglátásotok van, nyugodtan kommenteljetek a bejegyzés alá, örömmel segítünk és válaszolunk. 

     

    Robert Kroese: Tudatzavar

    Amikor az Esper Corporation laborjából eltűnik a méregdrága, génmódosított csodabirka, az illetékesek az egyetlen emberhez fordulnak, akinek a határátlépés nem akadály: Erasmus Keane magánnyomozóhoz.

    Robert Kroese regénye kicsit olyan, mintha Terry Pratchett-tel íratták volna újra Philip K. Dick Szárnyas fejvadászát. Őrült utazás, a szó legjobb értelmében.

    A könyv Goodreads-es profilját ezen a linken találjátok.

     

     

    Arthur C. Clarke: 2010. Második űrodisszeia

    A méltán ismert és népszerű 2001. Űrodisszeia folytatása, amely a regényen kívül más, extra tartalmat is kínál az olvasóinak: Az egyik, hogy a történetet a szerző korábban még meg nem jelent elő-, és utószava keretezi, a másik pedig legyen meglepetés azok számára, akik megvásárolják a kötetet. 🙂

    A könyv Goodreads-es profilját ezen a linken találjátok.

     

     

    Janusz A. Zajdel: Alsó határérték

    Ezután Janusz A. Zajdel lengyel író legnépszerűbb regénye következik, az eredetileg 1982-ben megjelent Alsó határérték. A cselekmény egy Argoland nevű disztópiában játszódik, ahol az emberek az IQ-juk alapján vannak kasztokra osztva. A Galaktika-gyűjtőknek ismerős lehet a lengyel író neve, hiszen olvashatták már novelláját a 2014.  márciusi számban.

    A könyv Goodreads-es profilját ezen a linken találjátok.

     

  • Megjelent az Új Pompeji!

    Megjelent a Metropolis Media kiadó legújabb könyve, az Új Pompeji!

    Egy energetikai cég kutatói teleportációs kísérleteik során rádöbbennek, hogy képesek elhozni ezt-azt a múltból. Alkalmaznak hát egy történész szakértőt, aki azonban mélyebbre ás a kelleténél.

    20% kedvezménnyel megrendelhető a Galaktika webshopban.

     

    A megújuló energiaforrások hadrendbe állításáért folytatott verseny során az egyik óriáscég véletlenül belebotlik egy forradalmi új technológiába: lehetségessé válik az anyagátvitel, méghozzá a történelmi múltból a jelen felé.

    Nick Houghton, a PhD-jére készülő történészhallgató szóhoz sem jut, amikor a Novus Particles cég tanácsadói állást kínál neki. De vajon miért kell nekik egy harmadrangú egyetem nevenincs doktorandusza? És mi történhetett Nick elődjével? Nos, a barátjának, Ronnie-nak mindenre van egy meggyőzően csengő összeesküvés-elmélete. És a Novus Particles jó néhányban főszerepet játszik. Olyanokban, amelyek eltűnt emberekről szólnak.

    A cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből. Nick pedig fontos feladatot kaphat ebben a tervben. Ha az összeesküvés-elméletek igaznak nem bizonyulnak.

     

    A fiatal angol szerzőben már első könyvének megjelenése után sokan Michael Crichton méltó örökösét látták. És nem véletlenül. A több szálon futó, fordulatos cselekmény úgy ragadja magával az olvasót, mint egy ókori kocsiverseny megvadult lovai… egy modern autópályán!

  • Megjelent az Embercsempészek!

    Végre megjelent az Európa alkonya sorozat első része, az Embercsempészek!

    Rudi konyhafőnök egy lengyel étteremben. Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni.

    20% kedvezménnyel megrendelhető a Galaktika webshopban.

     

     

     

    Az évtized egyik legjobban megírt SF-regénye.

    – LA Review of Books

    Az angol szerző Brit SF-díjas sorozatának első kötete nyaktörő iramú kémregény egy elkerülendő jövőből.

    Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben.

    Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit.

    A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik e…gy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra – különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az „új” Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés… Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani.