A fantasy rajongóknak jó hír, hogy az HBO-s Trónok harca spinoff mellé – nagyjából egy időben, azaz 2020 környékén jön A Gyűrűk Ura is az Amazonra, amelyre már az első hírek szerint is brutális összegeket költ az online videotéka. Most kiderült, hogy a produkció teljes büdzséje 1 milliárd dollárra rúghat, ráadásul executive producerként a mozis filmtrilógia rendezője, Peter Jackson is csatlakozhat a projekthez.
A Gyűrűk Ura tévés verziója előzmény lesz, az io9 cikke alapján azonban a produkció felhasználhat majd anyagot a filmekből is. Ez akár azt is jelentheti, hogy a trilógiában feltűnt karakterek, úgy mint Gandalf is visszatérhetnek a szériában. Ez nagyon érdekes fejlemény, főleg, hogy a varázslót alakító Sir Ian McKellen korábban maga is úgy nyilatkozott, hogy vevő lenne arra, hogy ismét életre keltse a karaktert.
Friss elmélkedések szerint A Gyűrűk Ura sorozat jó eséllyel A szilmarilok adaptációja lehet majd, az Amazon pedig már most 5 évadra és egy testvérsorozatra kötelezte el magát. A szerződésben egyetlen kikötés van, mely szerint 2 éven belül el kell kezdeniük a széria gyártását, különben ugrik az egész.
A cél egyértelmű, az Amazon egy, az HBO-s Trónok harcához hasonló, betonkemény alapokon álló kis képernyős franchise-t akar magának, hogy összejön-e, a közeljövőben kiderül. Az biztos, hogy sokan szkeptikusak a projekttel kapcsolatban, viszont azt alá kell írni, hogy az online streaming szolgáltatás úgy tűnik, megteszi a kellő erőfeszítéseket a sikerért.
Egy teleportációs baleset következtében hősünk megkettőződik. Van-e hely mindkettőjük számára?
A nanotechnológia segítségével szabályozhatóvá vált az öregedés. Genetikailag módosított szúnyogok vér helyett a légszennyezést szívják magukba. A közlekedés ideális módja pedig immár a teleportáció, melyet egyedül az International Transport kínál, a legnagyobb hatalmú vállalat egy olyan világban, amit a nagy hatalmú vállalatok irányítanak.
Joel Byram azzal tölti napjait, hogy mesterséges intelligenciákat tanít a minél emberibb viselkedésre, és közben próbálja megmenteni romokban heverő házasságát. Egészen hétköznapi, 22. századi fickó ő, hétköznapi problémákkal – aztán egyszer teleportálás közben megkettőződik.
Most túl kell járnia a teleportálást ellenőrzése alatt tartó, gátlástalan nagyvállalat eszén, menekülnie kell a nyomában lihegő vallási fanatikusok elől, és vissza kell szereznie a nőt, akit szeret. Akit mindketten szeretnek.
A Warner Brothers igazgatója a következő Ready Player One-nak nevezte a magyar származású amerikai szerző regényét. Azóta már folynak is a megfilmesítés előkészületei.
A könyvet április 22-én, a Könyvfesztiválon dedikáltathatjátok a szerzővel!
Megjelent a Metropolis Media kiadó legújabb könyve, a Fagyott égbolt 2!
Az egyszerre agyas és adrenalin-injekcióval felérő történet olyan, mintha Neil deGrasse Tyson írta volna egy Michael Bay-film forgatókönyvét.
20% kedvezménnyel megrendelhető a Galaktika webshopban.
A naphalakkal történt kapcsolatfelvétel óta az Europán tartózkodó ESA-expedíció tagjai brazil kollégáikkal karöltve igyekeznek elsajátítani az idegenek nyelvét, és minél alaposabban megismerni a Jupiter-hold jégbe zárt világát. Csakhogy a csapaton belül is konfliktusok alakulnak ki, és a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a rivális kínai kutatócsoport erőszakosabb eszközöket vet be az őslakosokkal szemben.
Vonnie és társai hamarosan két tűz között találják magukat, a militarista felfogású ázsiaiak és a bizalmatlan naphalak egyaránt fenyegetik a fajok között kialakult törékeny békét. És közben az óceán mélyén további, ismeretlen ellenségek rejtőzhetnek…
Jeff Carlson akciódús regényében az előzményhez képest dupla adagban érkeznek az izgalmak, mivel kötetünk a sorozat második és harmadik részét is magában foglalja. Az egyszerre agyas és adrenalin-injekcióval felérő történet olyan, mintha Neil deGrasse Tyson írta volna egy Michael Bay-film forgatókönyvét.
A Tudatzavar szerzője, Robert Kroese a michigani Grand Rapids-ban nőtt fel. Másodikos korában írta meg az első regényét, amely a Bill Kaptány és a Sas nevezetű űrhajója sztoriját mesélte el – később ez bizonyult akadémiai karrierje csúcspontjának. Miután éppen, hogy megkapta a filozófia diplomáját, és több különböző munkából is kirúgták, Kaliforniába költözött és a szoftverfejlesztésben helyezkedett el. Az ezáltal szerzett „felesleges” tudásából írta meg 2009-ben az első regényét, a Mercury Falls-t. A legutóbbi regénye a Tudatzavar (eredetileg Big Sheep), amely itthon február 9-én jelent meg a Metropolis Media kiadónál. Ahogy a szerző fogalmazott Libertopiának készült interjújában: „A legtöbb könyvemet humoros science fictionkiént/fantasyként aposztrofálnám, de ez elég összetett. Az első regényem, a Mercury Falls egy lusta angyalról szól, akinek meg kellene mentenie a világot az apokalipszistől, de jobban leköti a sör és a ping-pong.”
Egy másik interjúból: „Úgy jellemezném a Tudatzavart, hogy a Sherlock találkozott a Szárnyas fejvadásszal. A könyv egy közeljövőben játszódó sci-fi, aminek a középpontjában egy briliáns detektív nyomozása áll egy génmódosított bárány után Los Angelesben. És igen, (remélhetőleg) olyan bizarr és kiszámíthatatlan, mint ahogy hangzik.”
„Nagy rajongója vagyok a Szárnyas Fejvadásznak, és a könyvnek is, ami alapján készült: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Eredetileg: Do androids dream of electronic sheep?). Emellett nagyon kedvelem a film noir-t és az olyan filmeket, mint a Hosszú álom (eredetileg Big Sleep). Egy ideje már játszogattam egy közeljövőben játszódó, noir-os, misztikus regény gondolatával egy ideje, és amikor a The Big Sheep cím eszembe jutott, tudtam, hogy meg kell írnom ezt a könyvet.”
És vajon hogyan ismerkedett meg a szerző a sci-fi műfajjal?
„Akkor jött ki a Star Wars, amikor hét éves voltam, és nagy hatást gyakorolt rám. Másodikban írtam meg az első sci-fi sztorimat. Kilenc éves koromban apukámtól kaptam egy pédányt Robert Heinlein Red Planet regényéből, és azonnal rákaptam a műfajra. Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak-ja miatt akartam író lenni, és Harry Harrison A Rozsdamentes Acélpatkány-sorozata miatt hittem el, hogy az is leszek.”
A szerzővel készített interjúnkat pedig a továbbiakban olvashatjátok:
Kérdés:Mit szeretsz a legjobban az olvasókkal való találkozásban?
Válasz: Szeretem hallgatni, hogy a különböző olvasók mit gondolnak a könyveimről. Mindenkinek megvan a saját kedvenc szereplője, kedvenc része, és érdekes meghallgatni, hogy mit miért szeretnek vagy nem szeretnek.
Kérdés: Mit kérdeznél a kedvenc íródtól, ha találkoznál vele személyesen?
Válasz: „Van valami tippje a jövedelemadó elkerülésére?”
Kérdés:Mi a kedvenc élményed az olvasókkal való találkozások közül?
Válasz: Egyszer kezet foghattam Lou Ferrignoval. Az elég menő volt.
Kérdés: Mit szeretsz a legjobban Robert Kroese műveiben?
Válasz: Szeretem, ahogy Tal az elvont történeteit teljesen hétköznapi, rokonszenves szereplőkkel kombinálja. Az őrült ötletek felfedezése sokkal élvezetesebb, ha az egészet olyan emberek szemszögéből látod, akikkel együtt tudsz érezni.
Tal M. Klein, a Portál szerzője dedikál a 2018-as Könyvfesztiválon! Mikor? Április 22., vasárnap, 16.00-16.30 között. Hol? Millenáris Park, K5-ös stand
Április 20-án, pénteken, 17 és 18 óra között dedikálással egybekötött beszélgetés Tal M. Klein-nal az Írószövetségben! A belépés ingyenes, a szerző Portál című regényét pedig a helyszínen 30% kedvezménnyel lehet majd megvásárolni.
Helyszín: Budapest, Bajza u. 18. Magyar Írószövetség Könyvtára
Dedikálások a K5-ös standnál a Könyvfesztiválon:
Április 22, vasárnap
15-15:30:
Grafikusaink:
Nagy Gábor (Kifordított világ, Tisztogatás), Sallai Péter (Inkvizítor-sorozat)
15:30-16:00:
Start Könyvek: Molnár Csaba (A széttört idő legendája), Vékony Krisztián (Sors-algoritmus), Waldmann Szabolcs (Eshtar 1-2.), Zelnik Péter Zénó (Lilian)
Fedina Lídia (Virokalipszis), Lovas Lajos (Törzsszövetség), Vékony Krisztián (Sors-algoritmus)
Ha azok közé tartozol, akik valaha is arra vetemedtek, hogy elsajátítsák Tolkien valamelyik tünde nyelvét – amivel valljuk be, sok rajongó próbálkozott már -, akkor merészebb vagy, mint maga az író.
Tolkien csak a tündéknek is több mesterséges nyelvet létrehozott (például a szindarint vagy a quenya nyelvet), nyelvészként pedig mindezek részletes kidolgozására is nagyon odafigyelt. Ez az egyik oka annak, hogy őt tekintjük az egyik leglenyűgözőbb világot alkotó írónak.
A napoknak azonban a BBC Archive közzétett Twitter oldalán egy régi felvételt, amelyben az író vallomása hallható arról, hogy valójában a kidolgozott nyelvet túlságosan nehéznek gondolta ahhoz, hogy azt a valóságban is használni lehessen, és még a rajongókat sem buzdítaná, hogy próbálkozzanak vele. Elmondása szerint soha sem kívánt délutánonként tündéül beszélgetni.
Szavai természetesen süket fülekre találnak, ha vérbeli Hobbit vagy Gyűrűk Ura fanokról van szó. Annak ellenére, hogy nem is csak egy nyelvről van szó, sokan szentelték az idejüket ennek a bonyolult rendszernek a megtanulására és elsajátítására.
Valójában egyes rajongók még saját szavakat, kifejezéseket is kitaláltak, megpróbálva létrehozni egy olyan nyelvet, amit a mindennapi életben is használhatnak. Vajon Tolkien mit gondolt volna erről?
Lentebb megtekintheted az író nyilatkozatát.
#OnThisDay 1968 J. R. R. Tolkien (John to his mates) spoke about the use of his invented languages within 'The Hobbit' and 'The Lord of the Rings'. pic.twitter.com/RfE2qKaq7A
Könyvet a mozivászonra adaptálni sose könnyű feladat, és ez a Ready Player One esetében se volt másként. Ernie Cline regényének megfilmesítési jogait Dan Farah filmproducer még 2010-ben szerezte meg, egy évvel a regény kiadása előtt. A jogok már ekkor ott voltak a Warner Brosnál, a stúdiónál azonban gyorsan rájöttek, hogy nehezebb feladatuk lesz a feldolgozással, mint elsőre gondolták. A könyv rendkívül sokrétű lett, több virtuális világot is bemutatott, ezt egy kétórás videojáték-szerű, de filmként is működő kalanddá lerövidíteni nehéz feladat volt a készítők számára. Eredetileg Cline-t bízták meg a forgatókönyv megírásával, ő azonban nagyon komolyan tartotta magát a könyvbeli sztorihoz, ez pedig a Warnernek és a producereknek se tetszett.
Aztán a csapathoz csatlakozott Zak Penn is 2014-ben, aki sokat pofozott a szkripten. Ezen a ponton már Cline is belátta, hogy változtatniuk kell a könyvhöz képest, ugyanazok a challenge-ek ugyanis a vásznon nem működtek volna annyira. A filmben a főhős, Wade számára az első verseny már nyitott volt, a regényben viszont a srác saját maga küzdötte végig az előtte álló kihívásokat, az első lépéstől kezdve. Hogy miért volt ez fontos? Azért, mert a forgatókönyvet sokkal dinamikusabbá és az elejétől mozgékonyabbá tette a filmben látott átírás.
Mindezek után még Steven Spielberget is sikerült megnyerni a Ready Player One mellé, 2015-ben írt alá a filmes mester, aki a rendezői feladatokat vállalta el. Természetesen Spielbergnek is megvoltak a maga ötletei a szkripttel kapcsolatban, érdekes módon ő viszont néhány olyan dolgot is belerakott a könyvből, amelyeket az eredeti készítőgárda szíve szerint kihúzott volna. Egészen pontosan arról a bizonyos zéró-gravitációs táncklubról volt szó, amelyre mindenki emlékezhet, aki megnézte a Ready Player One-t. Spielberg szerint csak azért, mert drága volt a jelenet megvalósítása, nem volt szabad kihúzni a filmből.
Spielbergnek köszönhetjük a film főgonoszát, illetve azt is, hogy az OASIS és a való világ közötti váltások ilyen dinamikusan működtek. A Ready Player One megfilmesítése azért volt még monumentális feladat, mert rengeteg popkulturális referenciát tartalmaz a mű. King Kongtól kezdve a Vissza a jövőbe DeLoreanján keresztül olyan ismert figurákat láthattunk, mint Batman és Batgirl, Tracert az Overwatch-ból, az Iron Giantet, a Tini Nindzsa Teknőcöket, Chuckyt, a Mechagodzillát, de a filmben a Ragyogás is komoly szerepet kapott. A sor folytatódik, a Warner Bros pedig azért volt nehéz helyzetben, mert egyes karakterek megmutatásának jogairól sokat kellett tárgyalni. Volt olyan franchise, amelynek jogtulajdonosával nem is sikerült megegyezni, a Star Wars esetében ugyanis egyedül a padawan szó hangzott el egyszer, de fénykardok vagy TIE Fighterek nem voltak a Ready Player One-ban.
Természetesen az egyezkedésekben Spielberg neve és kapcsolatai is sokat segítettek. A készítők saját bevallása szerint igyekeztek a könyv szívét-lelkét átültetni a Ready Player One adaptációba, ráadásul úgy, hogy filmként is élvezhető legyen a történet. Mindenki megnézheti magának, hogy mennyire sikerült jól ez a geekeknek szóló vizuális orgia, hiszen a Ready Player One jelenleg is megy a mozikban.
A pletykák szerint az Amazon újabb sci-fit szemelt ki, amiből megcsinálná „saját Trónok harcát”: Cixin Liu Háromtest problémája című regényéből és a két további részből készítene három évados sorozatot, ráadásul elég jelentős összegből, 1 milliárd dollárból.
A szándék láthatóan megvan, hisz folynak a tárgyalások. Kérdés, sikerül-e megszerezni a jogokat. Cixin Liu hard sci-fijéből ugyanis a kínaiak is ígértek filmet és sorozatot. A hazai megfilmesítésről először 2014-ben adtak hírt, ekkor a trilógiát öt filmen keresztül tervezték elmesélni – ezek közül háromnak a forgatókönyvét maga a szerző írná. Későbbi hírek szerint az első részt 2016 júniusában vetítették volna le, azonban ez nem történt meg. A jelenlegi hírek szerint 2018-ban érkezhet az első film, de még ez is erősen kérdéses.
Az Amazon bejelentése csak csavart egyet a dolgokon. Az io9 szerint a YooZoo Pictures azt nyilatkozta, a megfilmesítési jogok náluk vannak, és náluk is maradnak, nem kommentálták az Amazon terveit, és nem beszéltek arról se, hogy a cég együtt működne-e velük a regény adaptálásában. A filmes tervek kapcsán magát az írót is megkeresték, aki azt nyilatkozta, hogy nincs tudomása a projectről, és arról se, hogy tervezik-e vonni őt is a munkálatokba.
Összegezve, két stúdió is megfilmesíteni Cixin Liu trilógiáját, aminek mi, sci-fi rajongók örülhetünk. Pozitívan nézve, mindkét cég sorozatának örülhetünk. Egy kínai adaptáció hű lenne a Háromtest probléma szellemiségéhez, az Amazon pedig – főleg – a rendelkezésére álló összeggel (de annak töredékével is) és más sikeres sorozatait elnézve elég profi művet kapnánk.
Magáról a könyvről:
Cixin Liu regénye először 2006-ban jelent meg folytatásos történetként a Science Fiction Worldben (kínai sf magazin), 2008-ban pedig önálló könyvként. Ezt később trilógiává bővítette: 2008-ban jött a Dark Forest, majd 2010-ben a Death’s End. A három könyv adja a Remembrance of Earth’s Past sorozatot.
Az első rész, a Háromtest probléma a a Kínai Kulturális Forradalom idejébe visz minket. Egy titkos katonai társaság jeleket küld az űrbe, hogy kapcsolatot létesítsen az idegenekkel. Egy a pusztulás szélén álló idegen civilizáció fogja is a jeleket, és elkezdi a Föld meghódítását tervezi. Eközben a Földön különböző csoportok alakulnak, melyek vagy üdvözölni és segíteni szeretnék a korruptnak tartott világ átvételében a magasabb szinten lévő hódító lényeket, vagy harcolni akarnak az invázió ellen.
A könyv Kína egyik legsikeresebb science fiction regénye, 2006-ban elnyerte a kínai sci-fi rangos díját, a Galaxy-t. Hazáján kívül is folytatta sikertörténetét a trilógia, több nyelvre is lefordították, és világszerte nagy sikernek örvendett. Angolul 2014-ben jelen meg Ken Liu sci-fi író fordításában, magyarul pedig 2016 óta olvashatjuk. A Háromtest probléma 2015-ben nem angolszász szerzőként megnyerte a legjobb sci-fi regénynek járó Hugo-díjat, későbbi részeit pedig szintén jelölték angolszász SFF díjakra.
Április 9-én érkezik a brit Jasper Fforde disztópia regénye, a Monokróm. A brit író ugyan itthon nem ismeretlen, ugyanis 2008-ban itthon is megjelent az irodalmi krimije, a Jane Eyre eset. De mi történt Fforde-dal első könyve óta? Részletes bemutatónkból megtudjátok.
A brit író 1961. január 11-én született Londonban. Családja igazi hírességeket tudhat magáénak. Apja, John Standish Fforde az Angol Nemzeti Bank főpénztárnoka volt, aláírása az 1966-1970 között nyomott fontokon látható. Nagyapja, Józef Retinger (Joseph Conrad barátja) lengyel bevándorló, az Európai Mozgalom tagja, segített az Európai Unió alapjainak letételében, dédnagyapja pedig E. D. Morel újságíró, szocialista politikus. Rajtuk kívül még érdemes megemlíteni Katie Fforde-ot, aki Fforde unokatestvérének felesége, aki romantikus regényeiről ismert.
Az irodalmi vonalon maradva érdemes megemlíteni, hogy ez szinte elválaszthatatlan Fforde mindennapjaitól. Feleségével Walesben, Hay-on-Wye-ben él, és nem véletlenül; a mindössze 1500 fős városban legalább 30 könyvesbolt működik, és többet nem is kíváhatna egy könyvmoly, ez számára az igazi mennyország.
Azonban Japer Fforde nem mindig foglalkozott az irodalommal, hiába a régóta tartó nagy szerelem. Írói karrierje előtt a filmiparban dolgozott. Számos filmhez működött közre, köztük A per, Az aranyszem, Hegylakó 2, Angyal, Zorró álarca, Sade márki játékai, A bevezetés szabályai.
Íróként 2001-ben – 76 elutasítást követően – adta ki regényét, a Jane Eyre esetet. Az itthon is megjelent könyvvel kezdte el a Thursday Next sorozatát, ami már 7 kötetnél jár (magyarul csak 2 rész jelent meg). A történet egy bizarr világba vezet minket. Első ránézésére a 20. századi Angliára tűnik, de minél mélyebbre megyünk, annál abszurdabbá válik minden. Itt az időutazás teljesen megszokott, hétköznapi dolog, a kertekben kihalt állatfajok klónozott példányaival találkozhatunk, fekete kereskedelemben találnak új gazdára a hamisított versek, a különböző művészeti irányzatok képviselői pedig vérre menő utcai harcokba bocsátkoznak. Ebben a világban él Thursday Next, az irodalmi mesterdetektív, hogy felgöngyölje ennek a bizarr világnak különös irodalmi bűnügyeit. Az első könyvet követően a Thursday Next-sorozat népszerű regénysorozattá nőtte ki magát, a harmadik rész, The Well of Lost Plots (2004) megnyerte a humoros történeteknek járó Woodehouse-díjat.
A krimi vonalat Fforde egy új sorozatban is folytatta. 2005 indította el a Nursery Crime-regénysorozatát a The Big Easy Over című kötettel. A világa hasonló a Thursday Nextben megismerthez, amit a The Well of Lost Plots-ban megjelenő Caversham Heights ihletett. A Nursery Crime-ben Jack Spratt és asszisztense, Mary Mary derítik fel kisviláguk bűneseteit. A regénysorozat jellegzetesen szarkasztikus hangvételű, a cselekmény pedig általában egy-egy találós kérdés vagy mondóka köré épül. Maguk a főszereplők is egy-egy angol versikéből léptek elő: Jack Spratt egy Jack Sprat című mondókára, Mary Mary pedig a „Mary, Mary, Quit Contrary” angol gyerekversre utal.
2009-ben Fforde kilépett a detektívtörténetek világából, hogy a disztópiákban próbálja ki magát. Ez volt a Shades of Grey , azaz a Monokróm. A történet a mi világunk utáni Egyesült Királyságba visz minket, ahol az emberek csak egy-egy színt képesek érzékelni. A társadalmi hierarchia alapját is ez adja: az vagy, amit látsz. A csúcson a Bíborok állnak, őket követik a Sárgák, a Zöldek és a Kékek, majd a Narancssárgák és a Vörösök, a ranglétra alján pedig a Szürkék állnak. A Homo Coloribusok összetett, intrikákkal és finom hatalmi játszámkkal átszőtt világát Eddie Russett Vörös fiatalember szemén keresztül ismerjük meg. A regény elején a fiú épp Kelet-Kárminba tart, hogy ott némi méltóságot tanuljon; egy kellemetlen végkimenetelű tréfa miatt büntetőmunkára – pontosabban -, székszámlálásra ítélték. Apjával, a falu jövőbeli gyógyítójával útra kelnek teljesíteni az elvárt feladatokat, azonban az út, majd a kelet-kármini tartozkodás során nem várt rejtélyekkel találják magukat szembe: egy épp halálán lévő Bíborról kiderül, hogy igazából Szürke, egy lány megmagyarázhatatlan módon utazik egyik helyről a másikra, és különös halálesetek árnyékolják be a falu vezetőségét. Emellett a helyiek intrikái és nehezítik az újonnan érkezik életét. Eddie a maga naiv módján, de kezébe veszi az irányítást, és kideríti a körülötte zajló furcsaságok okát.
Fforde 4 részesre tervezi a Monokróm regénysorozatát, de eddig egy részt adott ki. Legutóbb egy előzményrészt, a 7 Things to Do Before You Die in Talgarth ígérte 2017-re, de a jelenlegi hírek szerint ez 2019-ben fog megjelenni. A további két rész Painting by Numbers és The Gordini Protocols munkacímen ismertek.
2010-ben egy a többi munkájától teljesen független trilógiába kezdett bele: ez volt a The Last Dragonflyer fantasyje. A történet egy olyan világban játszódik, ahol a mágia egy teljesen létező dolog, viszont egyre gyengébb lesz, helyét pedig a modern technológia veszi át. Itt ismerjük meg a tizenötéves Jennifer Strange-t, aki az utolsó sárkányt keresi. A könyet még három rész követi (The Song of the Quarkbeast, The Eye of Zoltar), továbbá már sorozat is készült belőle 2016-ban, amit a Sky One sugárzott.
Jasper Fforde idén sem hagy minket olvasnivaló nélkül. Legújabb regénye az Early Riser a tervek szerint augusztus 2-án jelenik meg angolul. Ezúttal a sci-fi és a fantasy elemeit vegyíti egy fforde-i univerzumban: képzelj el egy olyan világot, ahol minden embernek hibernálódnia kell egy elképzelhetetlenül hideg tél során. Az emberek teste közel áll a halálosnak számító fagyponthoz, így lépve be a leírhatatlanul álomtalan és alacsony metabolikus állapotba. És minden alvó mellett ott van egy marsall, aki a védtelen alvókat figyeli. A könyv főhőse, John Fugue is egy ilyen marsall. Maradéktalanul teljesíti feladatát, amíg a 12-es szektorban különös összeesküvésről nem hall: az alvókat egy veszélyes álommal fertőzték meg. Hogy kiderítse az igazságot, Fugue is aláveti magát a hibernációnak.
Részlet a Last Dragonslayer sorozatból
Az író regény mellett néhány novellát is publikált az elmúlt évek során. Ezek közül kiemelendő a 2007-es „The Locked Room Mystery mystery”, amit a Guardinben lehet elolvasni, és 2009-es „We Are Alike”, ami a Bis Issue című hajléktalan magazinban jelent meg.
Fforde életművét átekintve láthatjuk, rengeteg műfajból és hagyományból táplálkozik, ezeknek a kreatív vagy abszurd vegyítéséből alkot eredeti hangvételű történetei. Saját bevallása szerint legnagyobb inspirációja Lewis Carroll klasszikusa, az Alice Csodaországban és Antoine de Saint-Exupéry Kis hercege, továbbá kedvencei közt említi Kurt Vonnegutot (tőle Az ötös számú vágóhidat szereti leginkább) és P. G. Woodehouse-t. Kritikusai szerint könyveiben megtalálható Jorge Luis Borge, George Orwell és Philip K. Dick hatása is.
Az írás mellett Fforde fontosnak tartja a rajongókkal ápolt közvetlen kapcsolatot is. Ehhez használja a Twittert (bátran lehet kérdezni tőle!), dinamikus honlapját, ahol rengeteg plusz infót kapunk regényeihez, és végül pedig az évente megrendezett Fforde Ffiestát, ahol egy adott irodalmi téma és Fforde könyvei köré szervez programokat olvasói számára.
Jasper Fforde regényét, a Monokrómot most 20% kedvezménnyel rendelheted elő webshopunkból!
Tal M. Klein első regénye, a Portál hamarosan megjelenik a Metropolis Media kiadónál. Ennek az apropóján szeretnénk kicsit bemutatni Nektek a szerzőt, akinek az életét közel sem lehet átlagosnak nevezni! 🙂
Zene, science fiction, YouTube
Tal egy amerikai DJ, sci-fi író, YouTuber. Ezen a linken érhetitek el a zenéit, érdemes belehallgatni!
A YouTube csatornája kifejezetten vicces, és tele van a Portált (eredeti címén The Punch Escrow) promótáló tartalommal. Egy kis ízelítő:
Interjú
Kérdés:Mit tervezel csinálni a Magyarországon töltött idő alatt? Van valami különleges kötődésed az országhoz?
Válasz: Magyarországnak különleges helye van a személyes történetemben. A családom egy része Munkácsból származik, a Második Világháború előttről. Az izraeli gyerekkorom alatt édesanyám az „Az a szép” című dalt énekelte nekem elalvás előtt. Ugyan már többször is voltam Budapesten, Munkácson még csak egyszer. Amikor leszálltam a vonatról, meglepődve tapasztaltam, milyen sokan hasonlítanak ott rám! Úgy éreztem, ez egy város tele a rokonaimmal, akiket nem is ismerek! A mostani utazásban azt várom a leginkább, hogy megmutassam a lányomnak Budapestet, hogy egy kicsit közelebb érezhesse magát a családja múltjához.
Kérdés:Mit szeretsz a legjobban az olvasókkal való találkozásban?
Válasz: Íróként úgy hiszem, hogy az, aki időt szánt arra, hogy elolvassa a könyvemet, nagy szívességet tett nekem. Mindig élvezetes azt hallani, hogy az olvasók mit kaptak a könyvemtől. A kedvenc részem a velük való találkozásban az, amikor kérdéseket tesznek fel.
Kérdés: Mit kérdeznél a kedvenc íródtól, ha találkoznál vele személyesen?
Válasz: A kedvenc írómmal, Douglas Adams-szel, már találkoztam is, 1998-ban. Meginterjúvoltam egy gyakornoki pozícióért a Digital Village nevű cégnél. Megkérdeztem, milyen karrier tanácsot adna nekem (21 éves voltam akkor). Azt mondta, hogy „Sohase feltételezd, hogy tudod, mit kellene csinálnod. Az egyetlen dolog, amit valaha is biztosan fogsz tudni, amikor nem azt csinálod, amit csinálnod kell.”
Kérdés:Mi a kedvenc élményed az olvasókkal való találkozások közül?
Válasz: Az amerikai könyvturné egyik állomásán találkoztam egy vak fiúval, aki azt mondta, hogy azért szereti a könyvemet, mert van benne egy olyan szereplő, aki vakon született és úgy döntött, hogy így is szeretne maradni, habár létezett rá a gyógymód a könyvben. Ez a karakter nagyon kevés szerepet kapott a könyvben, de önmagában a létezése olyan sokat jelentett a kisfiúnak, hogy majdnem megríkatott.
Kérdés: Mit szeretsz a legjobban Robert Kroese műveiben?
Válasz: Én nagy Robert Kroese rajongó vagyok. Nagy hálával tartozom neki azért, amennyit segített nekem, és hogy mentorált, amíg a Portált írtam. Az írásában azt szeretem a legjobban, amilyen könnyedén összehozza a humort és lenyűgöző narratívát. Ő egy született mesélő.
Ha további információkat szeretnétek a szerzőről és a munkásságáról, akkor a következőket tudjuk ajánlani:
