Jasper Fforde Monokróm című regénye egy igazán érdekes világot tár elénk, ahol a színek határozzák meg, hol is állunk a társadalom ranglétráján. Az enyhén steampunk-os hangulat vegyítve egy utópisztikus világgal kifejezetten ötletes, és rengeteg potenciál rejlik benne.
Alább pedig megnézhetitek Könyveskuckó Cintia videós véleményét a könyvről! Aki ennyivel nem elégszik meg, nyugodtan el is olvashatja.
A nagy sikerű trilógia befejező kötetében végre minden a helyére kerül. A több évszázadot felölelő történetben megismerhetjük Vittorya sorsát a kezdetektől egészen a döbbenetes végkifejletig, ám Mikael és Arkady sem pihenhet tétlenül, hiszen világuk a végső pusztulás küszöbén áll. Aurora félelmetes űrpilótaként tér vissza, alig néhány másodperc leforgása alatt több mint egy évtizedet öregedve. Valamennyi idősíkon háború dúl, és nemcsak az emberek meg a sötét istenségekként pózoló Férgek között, de belső, hatalmi harcok is gyengítik az emberek oldalát. Lehet, hogy hiába minden hősiesség és önfeláldozás? Lehet, hogy az események kimenetele így is, úgy is a rejtélyes időkovácsok kezében van?
Kalandok, szerelmek és összeesküvések az SF és a fantasy eme utánozhatatlanul egyedi ötvözetében, mely karddá kovácsolva egyetlen csapással vágja szét a történelem megmásíthatatlannak hitt szövedékét.
A könyv előrendelhető a Galaktika webshopján.
Walter Tevis érzelmekkel és fekete humorral átszőtt, szép könyve robotszereplői szájával is az emberi önrendelkezés jogáért kiált.
A 25. század disztópikus világában az emberi civilizáció maradéka elektronikus mennyországokba zárkózva vegetál. Nincsenek családok, gyerekek, de még valódi párkapcsolat, szerelem sem igen létezik. A gépiesen udvarias hétköznapokból már csupán a drogok vagy az öngyilkosság jelentik a menekvést. Az olvasás tiltott dolog, de igazából senkinek eszébe sem jutna már ezt a szabályt megszegni. A gondolkodást számítógépek és robotok végzik az ember helyett. A jelszó: „Ne kérdezz; lazíts!” E látszatélet megkapó jelképe a sokszavú poszáta, mely éjjelente nem a saját énekét dalolja bele a világba, hanem más állatok hangját utánozza.
Az emberiséget már csak egy halálvágyával küzdő android mentheti meg, valamint egy fiatal pár, akik szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás és a könyvek iránt. Ez a szenvedély talán még az apátiába kövült gépi intelligenciákat is képes felrázni.
A könyvet előrendelhetitek a Galaktika webshopján.
Sikeresen zártuk a Könyvfesztivált, amiről kedves, szívhez szóló üzenetet írt a Galaktika lapigazgatója Mund Katalin, amelyet mindenki megkap Hírlevelében. Eközben a szerkesztőség teljes erővel készül a júniusi Könyvhétre!
” Kedves Olvasónk!
Szeretnénk megköszönni, hogy ellátogatott a Könyvfesztiválon a Galaktika standjához. Talán a jó időnek köszönhető, vagy a sok remek könyvnek, amivel büszkélkedhetünk, hogy az idei fesztivál minden várakozásunkat felülmúlta. Jó ilyenkor találkozni a törzsvásárlóinkkal, és jó volt elbeszélgetni a terveinkről.”…
…”Kiadónk máris lázasan készül a Könyvhétre, ahol újabb remekművekkel szeretnénk megörvendeztetni olvasóinkat. Ezekről hamarosan külön hírlevélben és Facebook-posztban számolunk be. Elöljáróban annyit, hogy megjelenik Waldmann Szabolcs Esthar című regényének harmadik része, amit a rajongók már tűkön ülve várnak. Örömmel jelenthetjük, hogy a könyv máris előrendelhető a galaktikabolt.hu-n. Hasonlóan nagy várakozás előzi meg tudományos szerkesztőnk és remek novellistánk, Kovács „Tücsi” Mihály első regényét. A könyv letehetetlenül jó, temérdek ötletben és meglepő fordulatokban bővelkedik. A címén még gondolkodik a szerző.”…
” Mindenkit várunk a Könyvhéten szokásos helyünkön, a Gerbeaud előtt.
Addig pedig jó olvasást kívánunk! Jobb lesz belehúzni, mert idén kétszer annyi könyvet hozunk olvasóinknak, mint tavaly!
Üdvözlettel,
a Metropolis Media kiadó nevében:
Mund Katalin”
Érkezik az Eshtar harmadik része, mely már előrendelhető, de aki kilátogat a Könyvhétre, a Galaktika standjánál is beszerezheti majd.
Michael Walden
Eshtar – Harmadik könyv
A nagy sikerű trilógia befejező kötetében végre minden a helyére kerül. A több évszázadot felölelő történetben megismerhetjük Vittorya sorsát a kezdetektől egészen a döbbenetes végkifejletig, ám Mikael és Arkady sem pihenhet tétlenül, hiszen világuk a végső pusztulás küszöbén áll. Aurora félelmetes űrpilótaként tér vissza, alig néhány másodperc leforgása alatt több mint egy évtizedet öregedve. Valamennyi idősíkon háború dúl, és nemcsak az emberek meg a sötét istenségekként pózoló Férgek között, de belső, hatalmi harcok is gyengítik az emberek oldalát. Lehet, hogy hiába minden hősiesség és önfeláldozás? Lehet, hogy az események kimenetele így is, úgy is a rejtélyes időkovácsok kezében van?
Kalandok, szerelmek és összeesküvések az SF és a fantasy eme utánozhatatlanul egyedi ötvözetében, mely karddá kovácsolva egyetlen csapással vágja szét a történelem megmásíthatatlannak hitt szövedékét.
A Galaktika magazin májusi számát Darrell Schweitzer World Fantasy-díjra jelölt kisregényének első része nyitja: szürreális vízió egy kisfiú varázslóvá válásáról. A lap két román szerzőt is bemutat. Anamaria Borlan a bérgyilkosok galaktikus nagygyűléséről tudósít, ahol a párbaj, az univerzum akármelyik pontján, mindig a megszokott szabályokkal bír. Cristian Lungu két lehetőség közül (vagy egyedül vagyunk a világegyetemben, vagy nem) az egyikre voksol.
Jodi Taylor egy újabb vidám történetet közöl a St. Mary-krónikákból (a regénysorozat első két kötete, az Egyik átkozott dolog a másik után és a Visszhangok szimfóniája már kapható): a különös római vakáció Julius Caesar és Kleopátra köré épül. A magyar szerzők közül Szélesi Sándor, A beavatás szertartása Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas írója Hitler megkísértéséről mesél, illetve a történelem ebből eredő, lehetséges változásairól, míg Jobbágy Tibor egy különös idegen fajjal ismerteti meg olvasóit, amely a düh érzésének titkát keresi. A havi retro George C. Wallis „A Föld utolsó napjai” című klasszikus novellája.
A képregény Tamásfi László hátborzongató egyoldalasaiból válogat. A Kapcsolatfelvétel az Elvarázsolt sziget interaktív kiállítás tapasztalatairól számol be. A Filmrovat az Altered Carbon című sorozatot értékeli. Az Obszervatórium a NASA és az ESA közös Szaturnusz-missziójáról tudósít. A lapban olvashatók még érdekes írások az Androméda-galaxis születéséről, bőr alatti csipekről, egy különleges, a Parkinson-kór elleni okoskarkötőről, illetve Felix Hernandez alkotásairól.
Az XL-kiadás John P. Murphy Nebula-díjra jelölt kisregényét tartalmazza („A hazudozó”), valamint még két novellát a szerzőtől.
A Galaktika 338. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!
A fiú és a lány találkoznak. Majd a lány megpróbálja megölni a fiút – kétszer is. A fiú sok vöröset lát, a lány pedig semmilyen színt nem lát, ami nagy probléma.
– mondja Jasper Fforde Monokróm című regényéről. Azonban a Könyvfesztiválra érkezett kötet ennél sokkal többet rejt.
A Monokróm (Shades of Grey) először 2009-ben jelent meg. A történet mondhatni fforde-i (aki olvasott tőle, jól tudja, miről beszélünk), emiatt kicsit nehéz is műfaji keretek közé szorítani (de talán nem is szükséges). A Kromatika rendszerében egy tipikusan olyan disztópikus világra ismerünk rá (Fforde konkrét inspirációnak az 1984-et és a Szép új világot mondja), amely szigorú szabályok mentén szabja meg az egyén szabadságának szűkös határait. Kromatikában nem a vagyon, nem a származás, hanem az határozza meg társadalmi rangodat, hogy mit látsz; pontosan, milyen színt tudsz érzékelni. A különös társadalom ranglétrájának tetején a Bíborok állnak, őket követik a Sárgák, Zöldek, majd a Kékek, utánuk következnek a bolond Narancssárgák, a lesajnált Vörösek, legvégül pedig a Szürkék, akik semmilyen színt nem képesek érzékelni.
Az előre eldöntöttnek tűnő társadalmi státuszt nagyban befolyásolják a szentírásként tisztelt Munsell törvényei, amelyek a különböző színek egymáshoz való viszonyán túl meghatározza, mit kell dolgoznod, hol kell élned, mikor hová utazhatsz, és azt is, kivel házasodhatsz. És ahogy az lenni szokott, vannak, akik kicsit egyenlőbbek a többieknél, és sajátosan értelmezik Munsell Igéjét: ők a falukat irányító Prefektusok, akik saját kényelmük és érdekük elérésében szinte rendszerszintűvé tették a korrupciót, és ha kell, véresebb eszközök is nyúlnak az autokrácia fenntartásáért.
Egy ilyen világba csöppenünk bele fiatal és naiv főhősünk, Edward Russett (egy Vörös) oldalán, aki épp új otthonába, Kelet-Kárminba tart édesapja, a Mintás (egyfajta orvos) oldalán. Ott „fontos” munka vár rá, amit egy kellemetlen kihágás (megviccelte otthona, Jade-under-Lime Bíbor prefektusát) miatt kell elvégeznie: meg kell számolnia Kelet-Kármin székeit. Az új falu azonban ennél többet tartogat neki: szembesülnie kell a világ sötét oldalával, azzal, hogy nem mindenki cselekszik olyan őszintén, mint ő; továbbá egy gyanús gyilkosság (egy magát Bíbornak kiadó Szürke veszti életét) és a falu gyanús üzelmei cselekvésre késztetik a fiút. Mindezek mellett a társadalom elvárásait is teljesítenie kell: fel kell készülnie a nagykorúvá váláshoz szükséges Ishihara-tesztre, és olyan házastársat is kell találnia, akin keresztül feljebb juthat a ranglétrán.
Jasper Fforde regénye nagy hangsúlyt fektet a világépítésére és annak bemutatására. Az ötlet (a színek határozzák meg a társadalmi rangot) egyszerre abszurd élmény és szatíriája jelen társadalmunknak. Nevetséges, hogy Kromatika lakói úgy félnek a hattyúktól úgy, hogy igazából talán egyet se láttak életükben, és érthetetlen, miért vált felbecsülhetetlen kinccsé a kanál. Viszont ha ezeket a tárgyakat kicseréljük (vagy épp visszacseréljük) saját közösségünk egy-egy tárgyára vagy fogalmára, rá kell jönnünk, az abszurdum itt bizony a görbe tükör szerepét tölti be. Ilyen szemmel érdemes elmerülni Fforde szokatlan vagy épp extravagáns „fantázia disztópiájában”.
A könyv második felében a Nagy Sáfrányba hirdetett expedícióra és a titokzatos eltűnésekre koncentrál. Eddie hátrahagyva naivitását és összeszedve bátorságát vág neki a gyanús ügyek megoldásának – ezzel kapunk egy szépen felépített karakterfejlődést, és egy számos izgalmat rejtő krimiszálat. Mondhatjuk azt is, hogy ebben a részben mutatkoznak meg Fforde krimi írói kvalitásai. A különös esetek és azok megoldásához vezető utak szinte észrevétlenül kerülnek az olvasó elé, hála Eddie kissé naiv és szétszórt figyelmének. Viszont ahogy maga a fiú is egyre komolyodik, és egyre többet érzékel a körülötte zajló eseményekből, a korábban elejtett információ morzsák és a későbbi történések egy összeállnak. A nagy kép kibontakoztatása inkább a klasszikus krimiket idézi, de Fforde bőven tiszteleg a haird-boil vagy a thriller nagyjai előtt – vagy a cselekmény formálásában, vagy épp más, rejtett úton-módon.
A krimi mellett azt is megmutatja, hogyan képes több, egymástól teljesen független zsánerek összeszövésére. A nyomozói szál hozza a krimi tipikus jellegzetességeit, a már említett Kromatika a klasszikus disztópiák jegyeit, a színekre alapozott világépítés fantasysnek is hathat, viszont a szellemvárosok (pl. a kötet második részében előkerülő Nagy Sáfrány) egyszerre idézik meg a Stalker Zónáját (egy későbbi példával, Jeff Vandermeer X-térségével is párhuzamba hozható) – ezzel a sci-fi felé is húzva kicsit a regényt -, vagy pont a horrorok hangulatát, a szellemekkel kiegészítve. És hiába a sokféle elem, Jasper Fforde egy összeálló egésszé gyúrja, és elhisszük neki, mindez így tökéletes és működőképes.
A Monokróm nem mindennapi könyv egy egyedi hangú író tollából. Érdekes lehet az abszurd irodalom vagy a szatírikus műveket kedvelőknek, azoknak, akik valami újra vágynak a disztópia alműfajban, és természetesen Jasper Fforde rajongóinak.
Sziasztok!
Képzeljétek, ma 5, azaz öt különböző új könyvünk is érkezett! Hát nem csodálatos?:)
Mutatjuk is. A címekre vagy borítókra kattintva nézhetitek meg a könyveket a webshopon is, ahol részletesebb információkat a regényekről. 🙂
Hogyan lesz vége a világnak? Vajon a technológia fog minket elpusztítani? Mit jelent embernek lenni? – ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik James Cameron hollywoody filmrendező új munkájában. A felvetődött kérdések megválaszolására nem egyedül tesz kísérletet, hanem a science fiction közösség több fontos szereplőjének segítségével.
Ugyanis április 30-án indul az AMC legújabb dokumentumfilm-sorozata, a James Cameron’s Story of Science Fiction, ahol rendezőkkel, színészekkel és történetírókkal ül le megbeszélni, hogy a ma már klasszikusnak vagy megkerülhetetlennek számító művek hogyan keletkeztek, miért lettek sikeresek, továbbá azt, mi lesz a zsáner jövője, hogyan befolyásolja azt jelenlegi világunk.
A hat epizódra tervezett sorozat vendégei közt lesz George Lucas, Sigourney Weaver, Guillermo del Toro, Keanu Reeves, Zoe Saldana, és továbbá három kortárs sci-fi író. Ők Annalee Newitz, aki az io9 egykori főszerkesztője (most a Gizmodónak ír) és az Autonomous szerzője, Ken Liu főleg novelláiról ismert szerző (pl. A papírsereglet és más történetek kötet, továbbá korábbi Galaktikában olvasható írásai) és fordító (többek között ő fordította le angolra a Háromtest problémát), végül pedig Nnedi Okorafor a díjnyertes kisregénysorozat, a Binti szerzője.
UPDATE: Utána érdeklődtünk a sorozatnak az AMC Magyarországnál. Sajnos jelenleg nem tudnak biztosat mondani a Story of Science Fictionről, de a jövőbeli (reméljük, pozitív) hírekért érdemes követni a Facebook oldalukat.
A koncepció izgalmas, reméljük, hazánkba is eljut James Cameron doku-sorozata.
A hír forrása: Tor.com
Nem teljesen sci-fi vagy fantasy film a következő alkotás trailere, azonban szó nélkül nem mehetünk el mellette. Május 25-én láthatja az amerikai nagyközönség is Haifaa al-Mansou filmjét, ami a Frankenstein szerzőjének, Mary Shelley életét dolgozza fel.
A produkcióról korábban is írtunk: az életrajzi film főleg az írónő fiatalkorára fog koncentrálni, hogy ennek vonatkoztatásában jobban megértsük a zsánerteremtő (sokan a Frankensteint tartják a legelső sci-finek) mű bizonyos aspektusait.
A Mary Shelleyt először 2017. szeptember 9-én mutatták be a torontói filmfesztiválon, idén májusban azonban mi is láthatjuk. A főszerepben Elle Fanning, aki fiatal lányként ismerkedik meg szerelmével, Percy Bysshe Shelleyvel (Douglas Booth), az angol romantikus irodalom ismert költőjével. Fanningen kívül még számos ismerős színész felbukkan, többek között a Trónok harcával befutott Maisie Williams Isabel Baxter szerepében, vagy a szintén GOT-ból ismert Stephen Dillane (ott Stannist játszotta), aki most Mary Shelley apját alakítja. A fiatal férfi oldalán Mary nem csak a szerelmet, hanem korának irodalmi világába is elmélyed, és szembe megy a kor akkori előítéleteinek és szabályainak. Például – ahogy arra a trailer is utal – Mary egy írói verseny keretén belül írja meg a Frankensteint, és írja be magát ezzel végérvényesen a világirodalomba, de másik fontos momentum Mary életében, amikor családja akarata ellenére elszökik Shelleyvel.
Egy olyan erős nőt akartunk bemutatni, akiben megvan az akarat, hogy kilépjen a sorból és megtalálja a hangját
– nyilatkozta a The Hollywood Reporternek Haifaa al-Mansou, Szaud-Arábia első rendezőnője.
Végül a filmplakát:
Legutoljára tavaly nyáron írtunk az Alapítvány tévésorozatról, melyet a David S. Goyer-Josh Friedman duó készít, a Skydance Television nevű produkciós céggel karöltve. Akkor még azt találgattuk, hogy vajon a Netflix vagy az Amazon lesz-e a befutó platform, ahol bemutatják a produkciót, most viszont kiderült, hogy nevető harmadikként az Apple futott be. Az Apple ezek szerint kész arra, hogy versenyre hívja a legnagyobb streaming szolgáltatásokat, ugyanis a hírek szerint rögtön sorozatnak rendelnék be az Alapítványt.
Isaac Asimov klasszikusa olyan modern sci-fiknek szolgált inspirációként, mint a Star Wars és a Westworld, ráadásul a regényeknek a mai napig hatalmas rajongótábora van. Az Amazon egyébként jövő márciusban indíthatja el online videotékáját, a saját gyártású sorozataikra nem kevesebb, mint 1 milliárd dolláros tőkét szánnak. A szériáik a science fiction rajongóinak is kedveznek majd, hiszen lesz köztük űrben játszódó dráma és futurisztikus, Az éhezők viadalára hajazó történet is.
Az Alapítványt próbálta már feldolgozni korábban a New Line Cinemas 1998-ban, szó volt egy Roland Emmerich-féle verzióról is, majd később az HBO szerezte meg a jogokat, de végül Jonathan Nolanék inkább a Westworld elkészítése mellett döntöttek. Egy akkora volumenű és összetettségű sztori, mint az Alapítvány nehezen adaptálható, így az Apple-nek magasan lesz a léc, amit meg kell ugrania.
