My Blog

Kategória: Irodalom

  • Hogyan is néz ki a Gőzkorszak?

    Keith Roberts több olyan művel is gazdagította a science fiction irodalmát, melyek lelkes, elismerő kritikai fogadtatásban részesültek. Karrierje 2000-ben ért véget, súlyos betegséget követően, október hónapban elhunyt.

    Talán leghíresebb műve a Pavane, amely most magyar nyelven is elérhetővé vált, Gőzkorszak címmel.

    A könyv 1968-ban jelent meg, hat kisebb részt találunk benne, mindegyik különálló történetszilánk, melyek együttesen írnak le egy világot a veszteségek, a vallás, a kormány és a hatalom témájára összpontosítva. Ezekből a kis történetekből fonódik össze a regény cselekményének egésze.

    Roberts soha nem fedi fel alternatív világának összes titkait, vagy épp történelmének minden apró részletét. Hagyja az olvasót, hogy minden egyes apróságot alaposan megízleljen, és ő maga gondolkodhasson rajta. A következtetések levonása megmarad nekünk. A vallásos és babonás utalások ráadásul erősítik a rejtélyes légkört.

    A Gőzkorszakot talán Philip K. Dick Az ember a fellegvárban című regényével lehetne összehasonlítani: az alternatív történelem kategóriájában született két korai mű, melyek története az ellenséges erők megszállásán alapul, és ahol a mindennapi élet kicsiny részletein bekövetkező változásokra csodálkozhatunk rá.

    A regény rendkívül összetett, éppen ezért jó. Kérdéseket vet fel történelemről, vallásról, hatalomról. Olyanokat, melyekre kész válaszokat nem is várhatunk, viszont mindenképp el fogunk rajtuk gondolkodni.

    A regény stílusáról is érdemes szót ejteni, ugyanis Robertsnek igen jó képessége van a kellő lírikus hang megtalálásához, amitől karakterei és az események szinte életre kelnek a lapokról.

    Ha tehát valaki egy régi klasszikus regényre vágyna, ami garantál egy a mi történelmünktől igen különböző, mégis számos elemében hasonló történetet, amely gondolkodásra késztet majd álmatlan éjszakákon, akkor érdemes beszerezni a könyvet. Kellemes olvasást!

  • Supergirl Zöld Lámpás bolygóján

    A Supergirl képregény 22. részében Karát a Zöld Lámpás bolygójára viszi küldetése, s vele tart Krypto, a szuperkutya is.

    Valljuk be, egy emberi arckifejezést nem kis feladat megrajzolni, egy kutya arca pedig még nagyobb kihívás, hogy az ugyanolyan érzelemkifejező legyen, mint az emberé, s át tudjuk érezni, hogy mit is akar közvetíteni. Kevin Maguire, a mű rajzolója, rendkívül jó munkát végzett ebben a tekintetben.

    A két hős annak reményében érkezik a bolygóra, hogy nyomokat talál majd Rogol Zaarral és Krypton elpusztításával kapcsolatban. De vajon mit talál? Mindez kiderül a képregényből.

    Az író Marc Anreyko, a rajzoló Kevin Maguire volt, a borítóért pedig Terry Dodson és Rachel Dodson a felelősek.

    Íme, néhány betekintő kép:

     

  • Egy sci-fi író világa

    A sci-fi íróknak rendszerint nehéz dolguk van. Gyakran egy olyan világot kell megteremteniük a semmiből, mely a jövőben létezik, amelyről jóformán semmi ismeretünk nincs, vagy amely meglehetősen különbözik a saját világunktól. Mindeközben egy bizonyos szinten a realitás talaján maradva, hogy a történet, a cselekmény hiteles legyen.

    Kim Stanley Robinson azok közé az szerzők közé tartozik, akiknek meg van az ehhez való készségük. Az idén 66 éves író kezei közül számos regény kikerült már, legtöbbjük a társadalmi, környezeti, gazdasági kockázatok témájával foglalkozik. Talán nem túl meglepő, hogy a Kaliforniai Egyetemen a doktori disszertációját Philip K. Dick munkásságából írta.

    Robinson nevéhez fűződik a Mars-trilógia. A vörös bolygó gyarmatosításáról olyan realisztikus képet adott, hogy már-már útmutatóul szolgálna a valóságban is, ha meglennének a megfelelő eszközeink.

    Van persze olyan regénye is, amely a Földön játszódik. A 2013-as Shaman az emberiséget 30000 évvel ezelőtt ábrázolja. Erre a munkájára nagy hatással volt az 1991-ben Ausztria és Olaszország között megtalált Ötzi és az ő felszerelése, valamint az 1995-ben felfedezett francia Chauvet barlang rajzai, melyek több tízezer évesek.

    Óriási előkészület és utána olvasás van a szerző minden projektje mögött. Gondoljunk csak a marsi kalandokra (Mars-trilógia), arra, hogy milyen az élet 300 évre innen (2312), vagy éppen a globális felmelegedés problémáira (Globális felmelegedés-trilógia), s persze sorolhatnánk még.

    Egy Robinson könyv kivitelezése évekkel a publikálás előtt kezdődik meg, amikor is az író összegyűjt néhány könyvet és linket, amelyek témájukból adódóan egy jó ötlet alapjait képzik. Egy fejezet megírása után pedig máris tudja, hogy mi az, aminek még jobban utána kell néznie, hogy javíthasson az esetleges hibákon, hiányosságokon, így újabb kutatómunka következik.

    Éppen ezért munkái hitelesek, érdemes bármelyiket elolvasni.

     

  • G.R.R. Martin és A Gyűrűk Ura

    Mint tudjuk, George R.R. Martin nem igazán riad vissza attól, hogy kinyírjon néhány karaktert. A tűz és jég dala könyvsorozat és az azon alapuló Trónok Harca TV sorozat is tulajdonképpen hősök és gazemberek koporsójaként működik. De hogyan képes Martin ilyen könnyen és rutinszerűen sokkolni olvasóit? A kérdésre a válasz: J.R.R. Tolkien.

    Egy videóban az író arról beszélt, hogy A Gyűrűk Ura világa és összetett karakterei hogyan inspirálták őt saját történetének megalkotásában.

    Martin elmondja, hogy gyermekkorában sokszor a fantasy regények jelentették számára a kikapcsolódást. Messze a kedvence volt közülük A Gyűrűk Ura, holott amikor először kézbe vette, hamar félre is tette egy időre.

    Először arra gondolt, hogy hol vannak ebből a könyvből az óriáskígyók? A lengén öltözött nők? Az izgalmas kardpárbajok? Aztán ahogy beindult a regény, ő is felvette vele a lépést, s mire elérte Mória bányáit, rájött, hogy ez a legzseniálisabb könyv, amit valaha olvasott.

    Aztán viszont jött a sokk. Gandalf halála. 13 évesen ez nagy hatással volt rá. Gandalf nem halhatott meg. Tolkien ezzel eltörölt egy szabályt, amiért Martin igencsak hálás lehet.

    Vagyis Gandalfnak nagy szerepe volt abban, hogy Martin soha se féljen megölni egy-egy fontosabb karaktert. Gondoljunk csak rögtön az első meglepő halálra, Ned Starkéra (hoppá, a sorozatban Sean Bean játszotta Nedet, ugyanaz a férfi, aki A Gyűrűk Ura filmben Boromirt, amely karakter szintén hamar meghalt).

    Talán nem is meglepő, hogy Martinnak nem igazán tetszett az a csavar, hogy Gandalf Fehérként visszatért. Az író úgy gondolja, talán még erősebb lett volna a történet, ha Tolkien holtan hagyta volna a Varázslót.

  • Mi lett volna, ha a dinoszauruszok nem pusztulnak ki?

    Az alternatív történelem műfaja virágkorát élte az 1980-as években. Ez egy olyan korszak volt, melyben számos író belépett a spekulatív fikció műfajának némi történelmi háttérrel itatott világába, ahelyett, hogy a tudományra vagy a gépekre koncentráltak volna. A múltról való tudásukat használták munkájuk során.

    Többek közt ilyen író volt Harry Harrison is. Számos alkotásával gazdagította az alternatív történelem műfaját, ilyen többek közt az Éden-trilógia is. Ebben a sorozatban egy olyan világot tár elénk, melyben a dinoszauruszok kipusztulása nem történt meg, így a Föld teljes evolúciós története is megváltozott. Az emberi fajnak vetélytársa akadt.

    A trilógia első részét, az Édentől nyugatra címűt, 1984-ben publikálták. A történet egy fiatal vadász történetét követi, akit elkaptak a hüllők. Főhősünk először másra sem tud gondolni, csak a menekülésre, azonban ahogy megtanulja fogva tartóinak nyelvét, egyre jobban megismeri a kultúrájukat, majd asszimilálódni kezd. Egy véletlen folytán azonban találkozik valakivel a saját fajából, aki meggyőzi őt, hogy hozzájuk tartozik, s így végül mégis elmenekül. A hüllőknek ez természetesen nem tetszik, és üldözni kezdik az egykori foglyukat. A vadász azonban a fogságban töltött idő alatt rengeteg információval gazdagodott, s ezt felhasználva fel tudja készíteni társait, hogy mire is számítsanak.

    A dinoszauruszok egy régi világból származnak. Mivel nem haltak ki, így egyre csak fejlődtek. Fejlett civilizációt építettek maguk köré, persze másabb technológiával, mint amit mi ismerünk.

    A másik faj tagjai bár embernek néznek ki, valójában nem azok. Úgy beszélnek, mint mi és úgy is gondolkodnak, de a származásunk kissé eltérő. A dinoszauruszok megakadályozták az evolúciónkat… kivéve Észak-Amerikában. Ott ugyanis egy katasztrófa miatt kihaltak, így esélyt adva az „emberiség” fejlődésére.

    Harrison története szórakoztató, érdemes elolvasni. Különösképp akkor, ha valakit érdekelnek a dinoszauruszok, vagy éppen, hogy két faj összeütközése hogyan alakulna bolygónkon. A trilógia ráadásul most akciós a Galaktikaboltban.

  • Új könyv készül az Avatar: Aang legendája világáról

    Az Avatar világát már megismerhettük a TV sorozat(ok) mellett képregény formájában is, most azonban a Nickelodeon és az Abrams Children’s Books közösen két új könyvön dolgozik, amelyek a The Last Airbender univerzumára épülnek.

    A két könyv szerzője F.C. Yee, együttműködve Michael Dante DiMartinoval (aki mindkét TV sorozat megalkotásában részt vett).

    Az első könyv címe The Rise of Kyoshi. A mű középpontjába egy titokzatos karaktert, Kyoshi avatart helyezik, aki csaknem 230 évig élt, mégis a rajongók igen keveset tudnak róla. Így tehát alkalom nyílik kicsit jobban megismerni az első avatar fiatal éveit, illetve a bátor Kyoshi Harcosokat.  Továbbá képet kapunk a titkos rendőrségről is, amely hamar korrupttá válik, s a későbbiekben Aangnak és barátainak kell majd megállítani őket.

    Az első könyv 2019. júniusára várható.  

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin szeptemberi számát Marija Galina kisregényének első része nyitja: egy család különleges nyaralóhelyre érkezik, ahol valamiért minden nagyon furcsa… Jamie Wahls egy utópiát vázol, ahol szinte mindenki halhatatlan, azonban valakiben mégis felmerül, mi az élet értelme… Jean-Claude Dunyach (Halott csillagok) művében fiatal tudósok felfedeznek az égen egy különleges felhőt, ami valamilyen módon élő tulajdonságokkal bír. Garry Kilworth a sivatag ősi dűnéi közé helyez két utazót, de vajon a felfedezőúton megtalálják-e, amit keresnek?

    A magyar szerzők közül Huszár Karina egy Megváltó-váró távoli jövőt rajzol meg, mesterséges Messiásokkal, míg Ronil Caine, a Lilian szerzője vérbeli horrorral szórakoztat. A havi retro Kosztolányi Dezső „Sofőrkaland” című novellája.


    Folytatódik Haui József Nemere István alakjai nyomán készített képregénye, a Titok a kráter mélyén. Interjú Steve Jongewarddal: Arthur C. Clarke egykori asszisztense beszél a szerző alkotói módszeréről, lehetséges véleményéről a felgyorsult technikai forradalommal kapcsolatban. A Filmrovat A búra alatt című tévésorozatot értékeli. A Szférák zenéje a Solaris együttes 2014-es koncertjét mutatja be. A Kapcsolatfelvétel két programot ajánl: a Magyar Star Wars Klub Retro Partyját és a LOTR Fan Club „Visszatérés Középföldére” eseményét. A tudományos anyag a furcsa bolygópályák kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások egy újfajta mozgáskövető rendszerről, a zöldtoronyházakról, Thaiföld új „oázisáról”, az Északi-sarkvidék fokozatos eltűnéséről, illetve az idei amiens-i EuroConról.

     

    Az XL-kiadás Huszár Karina A Hármas Tároló című regényét tartalmazza.

    A Galaktika 342. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

  • Könyv készül kedvenc űrcsempészünkről, Han Soloról

    Mindannyian ismerjük Han Solo karakterét: csempész, csirkefogó, egy bajos gyerek apja. De mégis mitől vált ő szinte a Star Wars univerzumának bármely más karakternél is rokonszenvesebbé? Egy új könyv megpróbál erre a kérdésre fényt deríteni.

    A könyv címe Star Wars Icons: Han Solo. Gina McIntyre írta, és november 13-tól lesz elérhető. Számos interjút olvashatunk majd benne, melyekben az író beszédpartnerei többek közt Harrison Ford, Alden Ehrenreich, Mark Hamil, Billy Dee Williams, Peter Mayhew, Ron Howard, J. J. Abrams, Lawrence Kasdan és Jonathan Kasdan. Továbbá néhány új fotót is látható lesz a könyvben.

    A borító és néhány oldal már nyilvánosságra is került, lássuk őket:

  • Egy kis klasszikus: lássuk, mi lapul a mélységben

    Arthur C. Clarke neve nem lehet ismeretlen a science fiction kedvelői előtt. Számos klasszikus került ki a kezei közül. Ide sorolhatjuk az 1957-es Mélységet is, amely egy jövőbeli képet tár elénk, amikor is az emberek élelmiszer-ellátása kissé megváltozik, s a tenger, az óceán jelentősége központivá válik. Vele együtt a bálnáké is. A planktongazdálkodás jelenti a fehérjeforrást, így annak védelmezése fontos feladat.

    Walter Franklin exűrhajós is a tengerbe kényszerül, így megismerhetjük a két környezet hasonlóságait is. Walter egy hat hónapos gyorstalpalót végez a szokásos többéves képzés helyett, felkészítője Don Burley. Mindketten vonzódnak a tudós hölgyhöz, Indra Langenburghoz, de végül csak egyikük nyerheti el a nő szívét.

    A mű nagyjából 20 évet dolgoz fel főhősünk kalandjaiból, beleértve egy halál közeli élményt, találkozást a mélységben lévő óriási élőlényekkel, némi bürokráciát és egy tengeralattjáró kimentését.

    Walter Franklin összességében egy szerethető karakter, történetét élvezetes olvasni. Rengeteg időt tölt a víz alatt, feltérképezi az óceán mélyét és faunáját. Amíg pedig ez a felfedezés tart, mi megannyi információval gazdagszunk.

    Talán nem a legismertebb vagy legkedveltebb Clarke könyvek közé tartozik, de akik kedvelik az írót, a tengert vagy éppen a felfedezős kalandtörténeteket, azoknak erősen ajánlott kezükbe venni a Mélységet.

  • Kifürkészhetetlen ötlet

    Robert J. Sawyer, Hugo és Nebula díjat nyert író, számos információt megosztott már olvasóközönségével, így azt is, hogy honnan jött a Kifürkészhetetlen című könyv ötlete.

    Az alap elgondolás már 1983 óta élt az író fejében. Ekkor 23 éves volt, ateista, friss rádiós oklevéllel a kezében. Majd egy vallási csoport ajánlott neki kedvező munkát.

    Ekkor jött számára a felfedezés: a világ sokkal komplexebb, mint ahogy azt képzelte. Korábban elfogadta, hogy van néhány bolond, akik egyszerű történetekkel nyugtatják magukat. De rá kellett jönnie, hogy téved, hogy ezek az emberek sokszor éles elméjű, intelligens, bölcs, vicces, olvasott személyiségek, és, hogy pont az Istenbe vetett hit ad nekik olykor erőt.

    Az ezt követő években több olyan emberrel is találkozott, akiket igazán csodált – kozmológusok, filozófusok, evolucionisták -, akikkel beszélgethetett többek közt az intelligens tervezettségről. Ahogy írónk gondolkodott, olvasott és felnőtté vált, a Kifürkészhetetlen is egyre fejlődött a fejében. Amikor elhatározta, hogy végre papírra veti, gyorsabban megírta a könyvet, mint bármely másikat valaha, hiszen ez már csaknem készen állt.

    Végül nagyon örült, s kissé meg is lepődött, hogy egy ilyen személyes munka, ilyen népszerűvé vált.