My Blog

Kategória: Irodalom

  • Megnéznél még egy Kinget a mozikban? Jó hírünk van!

    Stephen King sosem megy ki a divatból, manapság pedig épp reneszánszát élik a könyveiből készült adaptációk. 2017-ben láthattuk AZt, nemrég pedig a Kedvencek temetője került a mozikba, ennyivel azonban még nincs vége a sornak, hiszen máris érkezett egy újabb King-feldolgozást ígérő bejelentés: a Legendary megszerezte King Rest Stopjának megfilmesítéséhez a jogokat.

    Az eredeti történet 2003-ban jelent meg először, majd 2008-ban egy novellás gyűjteményben. Közben 2004-ben elnyerte a National Magazine díját. A történet alapján Alex Ross Perry írja majd a forgatókönyvet, s rendezi a filmet.

    A szereplőkről vagy a megjelenés dátumáról egyelőre semmi hír nem érkezett.  Ettől függetlenül viszont várjuk a legújabb nagyképernyőre vetített King-történetet!

  • Gene Wolfe számára nem jön több új nap – Nyugodjon békében!

    Április 14-én, életének 87. évében elhunyt Gene Wolfe, a fantasztikus sci-fi óriás. Kiadója, a Tor hétfőn jelentette be a hírt, s közleményükben „közkedvelt ikonnak” nevezték.

    R.R. Martin saját blogján emlékezett meg a szerzőről, ahol csodálatos íróként tüntette fel őt, az egyik legjobbnak, az általuk képviselt műfajban, műveit pedig úgy értékelte, hogy azokat mindig olvasni fogják, amíg csak a science fiction létezni fog.

    Gene Wolfe 1931-ben született New Yorkban. Harcolt a koreai háborúban, majd mérnök lett belőle. Élete során több mint 30 regényt jelentetett meg, a legutóbbit 2015-ben A Borrowed Man címmel. Számost díjat nyert el, mint a Nebula, a World Fantasy és a Locus díjak.  Egy alkalommal Isaac Asimov tévesen mondta be, hogy Wolfe elnyerte a Nebula díjat a The Island of Doctor Death and Other Stories című könyvéért, majd mikor a hiba kiderült, Asimov viccelődött, hogy a szerzőnek valóban írnia kellene egy elbeszélést ezzel a címmel – megtette, s végül el is nyerte vele három évvel később a Nebula díjat.

    Wolfe nagyszerű életművet hagyott maga mögött, legnagyobb művének Az Új Nap könyve sorozatot tekintették.

    Nyugodjon békében!

  • Olaj és összeomlás

    Az Összeomlás Andreas Eschbach fantasztikus regénye. A több száz oldalas mű hosszas előzetes kutatómunkát igényelt, ami végül meghozta gyümölcsét. Vigyázat, a könyv elolvasása rémálmokat is előidézhet!

    A történet az olajról, üzemagyagról, s annak származékairól szól. Mi lenne, ha nem lenne többé olaj? Ha a tartalékaink kiürülnének? Az író rávilágít, hogy az élet megannyi területén használjuk ezt az erőforrást, s hogy milyen nagymértékű pazarlást folytatunk. Mindezt a valóság és fikció vegyítésével szemlélteti.

    Az új olajforrás találása kapcsán nem meglepő, hogy a pénz problémájának témája is előbukkan, amely előtérbe hozza egyes személyiségek sötétebb oldalát. Ezen kívül, természetesen alternatív megoldások is szóba kerülnek.

    A dolgok persze nem mindig úgy alakulnak, ahogyan azt a haszonlesők tervezik. Egy súlyos katasztrófa kellemetlen hatásokat gyakorol nem csak rájuk, de az átlagos emberek mindennapjaira is. A rendszer szétesik, ami rengeteg lemondással jár. Eschbach megmutatja, hogy hogyan képesek az emberek új életet kezdeni, s alkalmazkodni a kevesebb luxust ígérő léthez, s hogy a pénz adta mámor helyett milyen másfajta boldogságforrást tudnak találni.  A regény erénye, hogy végül az olvasónak kell levonnia a végső következtetéseket.

    nagyon átgondolt könyv, s a komoly téma ellenére is igen szórakoztató. Csak ajánlani tudjuk.

  • Szerinted melyik a befutó?

    A Hugo-díjnak van egy kevésbé ismert kategóriája, mégpedig a képes gyűjteményeké, a képeskönyveké. A 2018-as mezőny végső hatos listája pedig iszonyatosan erősnek látszik.

    Néhány napja a World Sience Diction Society bejelentette a 2019-es Hugo-díj döntőseit, melyek közül a nyertes műveket augusztusban választják majd ki Dublinban.

    1999-óta a Related Book, vagyis a kapcsolódó könyv kategóriája is létezik, amelybe beletartoznak többek közt az irodalomkritikai munkák, film vagy TV-sorozat készítésévek kapcsolatos könyvek, életrajzok vagy éppen az ilyesféle művészeti gyűjtemények, vagy talán képes könyvnek is nevezhető darabok, amelyek szép számmal képviseltetik magukat az idei top 6-ban, s amelyeket alább láthatunk:

    The Books of Earthsea: The Complete Illustrated Edition
    Illusztrátora Charless Vess, írója Ursula K. Le Guin. A könyvet A Szigetvilág varázslója megjelenésének 50. évfordulója alkalmából adták ki, s több mint ötven illusztrációt tartalmaz, továbbá megvilágítja K. Le Guin nézőpontját is a művel kapcsolatban.

     

    Dungeon & Dragons Art & Arcana: A Visual History
    Szerzők: Michael Witwer, Kyle Newman, Jon Peterson, Sam Witwer. Egy illusztrált útmutató a sztorihoz, illetve a közkedvelt szerepjáték evolúciója képekben elmondva. Megismerhetjük belőle a keletkezés körülményeit, hogy hogyan nőtte ki magát, s hogy mi áll folyamatos népszerűségének hátterében.

     

    Spectrum 25: The Best in Contemporary Fantastic Art
    Szerkesztő: John Fleskes. Fantasztikus művészeti alkotásokat mutat be a könyv: képregényeket, filmeket, videojátékot, szobrot, képzőművészeti alkotásokat, illusztrációkat. A rendkívüli alkotók különleges képei révén ez az elegáns, színes gyűjtemny mindenféle stílusban mutatja be a művet, hagyományos és digitális médiumokon keresztül egyaránt.

     

    Spider-Man: Into the Spider-Verse – The Art of the Movie
    Alkotó: Ramin Zahed. Vázlatok, képes forgatókönyv, a kreatív folyamatok mögé való betekintés. Mindez az alkotó exkluzív megjegyzéseivel és a Brian Michael Bendis által írt előszóval.

     

    Tolkien: Maker of Midle-Earth
    Szerkesztő: Catherine McIlwaine. A könyv feltárja a Tolkien tartós népszerűsége mögött álló hatalmas igyekezetet. Csaknem háromszáz képpel, kéziratokkal, térképekkel, rajzokkal, betűkarakterekkel mutatja be a leghíresebb művei (A hobbit, A Gyűrűk Ura, A szilmarilok) mögötti kreatív folyamatokat, valamint néhány személyes fénykép és saját irat is gazdagítja a könyvet, melyek korábban még nem kerültek nyomtatásba.

     

    Daydreamer’s Journey: The Art of Julie Dillon
    Szerző: Julie Dillon. Azért készítette a gyűjteményt, hogy többet megoszthasson saját műveiből és ötleteiből, mint korábban. A több mint 200 oldalnyi könyv bemutatja a szerző portfólióját, szabadúszó munkákat, vázlatokat, tanulmányokat, befejezetlen darabokat, illetve régi műveket még a kezdeti korszakából.

     

    Ó mondd, te melyiket választanád?

  • A Magyar Költészet Napját ünnepeljük – április 11.

    Hajnalban ködös elmével és csipás tekintettel még azon gondolkodtam, ugyan miért árasztották el ismerőseim a különböző social media felületeket magyar vers részletekkel. A válaszra akkor sikerült ráeszmélnem amikor szembejött velem egy tavalyi bejegyzésem, így be is ugrott, hogy április 11-e, nem csak a Magyar Költészet Napja, de egyben József Attila és Márai Sándor születésnapja is egyben.

    A science fiction nem önállóan prózai vagy filmes műfaj. Rengeteg hazai és külföldi költő írt verset a tudományos fantasztikum zsánerében. Egykoron pedig maga a Galaktika is lehozott nem egy ilyen műalkotást mi pedig ezekből szemezgettünk és az általunk vélt legjobbakat hoztuk el nektek. Ha pedig ti is tudtok hasonló verseket írjátok meg facebook oldalunkon kommentbe a poszt alá.

    Szabó Lőrinc: Asztronauták (1979, Galaktika 34)
    Szabó Lőrinc: Asztronauták (1979, Galaktika 34)

     

    Keresztes József: "Summa technologiae" (1981, Galaktika 42)
    Keresztes József: „Summa technologiae” (1981, Galaktika 42)

     

    Vajda János: Nyári éjjel (1979, Galaktika 35)
    Vajda János: Nyári éjjel (1979, Galaktika 35)

  • Induljunk egy nagy felfedezésre!

    A Felfedezők társasága olyan könyv, amely az első oldaltól az utolsóig követeli az olvasó figyelmét. A karakterek és a történet magukkal ragadnak és kényszerítenek az olvasás folytatására. A könyvet a Jon Baird-Kevin Costner szerzőpáros írta.

    A történetmondás minőségi, a karakterek pedig valóságosnak tűnnek, nem szimpla karikatúráknak. Az első világháború idején vagyunk, a cél egy város megtalálása. A történet viszont ennél jóval többet rejt magában.: mese az ármányról, szökésről, egzotikus helyekről és a furcsával és misztikussal való találkozásról.

    A könyv nem mondható rövidnek, viszont teli van vizuális elemekkel, melyek segítenek egy-egy emléknek, a történelem egy-egy pontjának felidézésében.

    A narrátor is pontosan tudja a dolgát: éppen annyi információt oszt meg, amennyi szükséges, s épp csak a rejtély megoldásához szükségeseket teszi el későbbre.

    Egy elit klub méltóságteljes nyilvános termei mögött egy rejtélyes szervezet tevékenykedik: a Felfedezők Társasága, kalandorok egy rejtőző csoportja, amelynek tagjai vakmerően bejárják azokat a helyeket, ahol a fény nem képes áttörni az árnyakon, és a józan észt megfosztják trónjától a mítoszok. A titkok, amelyek után kutatnak, zord hegyláncok között rejlenek, a sivatagban hevernek elfeledetten, az óceán fenekén nyugszanak, vagy a sarkvidék vastag jegébe zárva szunnyadnak. A Felfedezők Társaságának célja a rejtélyek felderítése, amelyek az ismert világ határain túl várják az elszánt kutatókat.

    A Felfedezők Társasága-sorozat első kötete, az Utazás Shambalába az I. világháború idején játszódik, amikor a nyugati civilizációra igencsak vészterhes idők járnak – ekkor határozza el a Társaság, hogy megkeresi a mitikus aranyvárost. A kutatás az Északi-sarkvidéktől a mongol sivatagokig, Ázsia földalatti csatornáin át a Himalája szívéig viszi a felfedezőket, míg a legendás város végre felfedi titkát, s az egész földgolyón átívelő kaland végre eljut meghökkentő végkifejletéig.

    Fényt deríteni a föld árnyék borította zugaira – ez a célja a rokonlelkek e titkos rendjének, amelybe most belebotlottál, kedves olvasó! Tehát szedd össze a térképeidet, az iránytűdet, az eszedet és főként a kurázsidat, és tarts velünk e rendkívüli utazásra az ismeretlen világ, a Terra Incognita felé!

    Összességében egy nagy utazást, egy nagy kalandot rejt a könyv, amit kár lenne kihagyni!

  • Ismerkedjünk a kortárs magyar irodalommal – Urbánszki László

    Hamarosan megjelenik Urbánszki László legújabb regénye, a Sápadtak. Ennek kapcsán ideje kicsit jobban megismernünk kortárs magyar írónkat.

    Urbánszki László 1954-ben született egy borsodi településen, Alberttelepen. Bányászcsaládból származik, hajó üzemmérnöki diplomát szerzett, később pedig faműves lett, mindemellett az irodalom kiskora óta szenvedélye. Saját honlapján a gyermekkori évekről így ír:
    „Izgalmakban gazdag, érdekes gyerekkorom volt. Mozgó tehervonatokra ugráltunk föl, közöttük fogócskáztunk, szenet csórtunk a vagonokból, csillékből. Vulkánnak láttuk a füstölgő meddőhányót és sárkánybarlangnak a bánya bejáratát.”
    Vagyis, mint látjuk, a jó képzelőerő, a fantázia adott volt, mindennek kamatoztatására viszont 2008-ig várt, amikor is – akkor még De Profundis Clamavi álnéven – komolyabban foglalkozni kezdett az írással, s 2010-ben megjelentek első novellái, 2011-ben pedig első önálló kötete.

    Azóta számos novella, elbeszélés és regény is született tollából. Különösen frappánsak az egyes könyvcímei, melyek kulturális utalással vetítik előre, hogy valószínűleg történelmi jellegű regényt fogunk olvasni (Vérszagra gyűl, Fegyver csörög).

    A Sápadtak lesz az író első regénye a sci-fi zsánerben. Megjelenése április közepére várható, addig is egy kis ízelítő:

    A végső háború után, a két teljes éven át tartó nukleáris tél alatt, amikor a milliótonnányi lebegő por eltakarta a napot, a földet vastag hó borította. A háború túlélői között aratott a halál. Megfagytak, éhen haltak, vagy egymást ölték a konzervekért, a hó alól kiásott tetemekért. Ha emberé volt, talán nem ették meg, de nem mindenki válogatott ennyire. A hatodik esztendőben tisztult ki végleg a levegő, hullottak le az utolsó porszemek. Beköszöntött az ultraibolya tavasz, és rettenetes erővel felragyogott a nap. A lilásvörös, szemeket kioltó, a bőrt húsig perzselő, gyilkos nap.

    Az élet több évtizedes vajúdás után alkalmazkodott, megújult, ugyanúgy, mint az emberek, ám ennek nagy ára volt…

     

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    A Galaktika magazin áprilisi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének befejező része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. Jules Winkler neve ellenére magyar szerző, amit már témaválasztása is jelez: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alternatív történetét vázolja fel… de melyik a valóság? A Könyvfesztiválon vendégünk lesz Petr Stančík, a Múmiamalom szerzője. A könyvhöz hasonlóan meredek hangvételű novellája erősen korhatáros kalandozás az irodalom vadregényes tájain. Phyllis Ann Karr egy vérszívó nyárspolgár lányát pszichoanalizálja. Bodor Áron arra kíváncsi, létezhet-e bizalom egy extrém posztapokaliptikus világban. A havi retro a gyerekkönyveiről ismert Edith Nesbit hátborzongató históriája.

    A központi tudományos anyag az űrszemét szaporodásának veszélyét vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy tervezett kínai űr-naperőműről, egy újabb animációs cukirobot-filmről, Arjen Lucassen dallamos űrmetáljáról, az Európai Űrügynökség különleges állásajánlatairól, rugalmas robotkarok kifejlesztéséről és a MANT nyári űrtáboráról. Új képregény indul, egy román szerző és grafikus páros munkája. A magazin XL-szakaszának nagyját Hanns Kneifel regénye, a klasszikus tévésorozatból ismert Orion űrhajó újabb kalandja foglalja el. Izgalmas kalandok az űrben, idegen bolygókon és a tenger alatt.

    A Galaktika 349. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Egy kis varázslat áprilisra: Mások között

    Mások között. Van valami ebben a könyvben, valami magával ragadó, ami miatt időnként újra kell olvasnunk, és minden ilyen újraolvasás alkalmával valami új kiskaput fog kinyitni a gondolatainkban. Röviden és tömören: ez egy jó könyv.

    Már maga a téma is izgalmas, hiszen a varázslat áll a középpontba. A mágia mindennapi élet párhuzamát látjuk, miközben el kell döntenünk, hogy valóság-e az, ami körüllengi a cselekményt, vagy szimplán a képzelet szüleménye.

    Egy történetet kapunk arról, hogy hogyan lehet alkalmazkodni egy világhoz, amelyben kívülállók vagyunk; a vágyakozásról, hogy találjunk valakit, aki elfogad minket még akkor is, mikor minden összeomlik körülöttünk; és nem utolsó sorban a normák önmagunknak való megfogalmazásáról és elsajátításáról.

    A könyvben mágiának és a fantasynak nem a megszokott formáit találjuk. Mori világában a mágia rendkívül apró és homályos, könnyű összekeverni és azonosítani a gyermekkorból megmaradt gondolkodásmóddal vagy egy traumát követő halvány őrülettel.

    Jo Walton könyve csodálatos: szokatlan, finom és emlékezetes. Ajánljuk.

  • Vannak esetek, hogy nem lennél hős egy tündérmesében…

    Ha a Csipkerózsa címe alapján egy mézes-mázos, rózsaszín köddel telített tündérmesére számítanál, akkor nagyon is tévedsz. Jane Yolen egy igen komoly témát dolgoz fel művében.

    Rebecca gyermekkorának meghatározó karaktere volt Csipkerózsa, ugyanis ő volt a főszereplője megannyi történetnek, amit a lány nagymamája mesélt.

    A mű számos ellentétet felsorakoztat. Megjelenik múlt és jelen, gyermek-, felnőtt- és időskor, a boldogság és a halál, valamint kulturális különbségek is: az író szembe helyezi egymással az amerikai álmot és a 20. századi Európa borzalmait.  

    Természetesen, ahogy olvassuk a művet, fel fogjuk ismerni az eredeti Csipkerózsika történettel való összecsengéseit, sőt, egyéb, általános mesei elemeket is felfedezhetünk, mint például a hármas szám, vagy éppen a halálos ágyon elmondott sorsfordító gondolatok, melyek útnak indítják a főhőst egy rögös, ám annál izgalmasabb úton.

    Az ellentétek a regény stílusában is fellelhetők, a sokszor megrázó, szörnyű vagy szívszorító képeket szórakoztató vagy szívélyes részek követik.

    Külön említésre méltó és érdekes, hogy az író olykor rövid feljegyzésekkel jelzi, hogy mi az, ami valóság, és mi az, ami fikció.

    Mindenképpen ajánljuk a könyvet azoknak, akik egy kicsit is érdeklődnek a 20. századi történelem, és az amögött megfeszülő sorsok iránt.