Kategória: Irodalom

  • Háború, szabadság és béke – most mindez egyben

    Joe Haldeman trilógiája kiváló olvasásélményt fog nyújtani azoknak, akik csak egy kicsit is rajonganak a military stílusért és/vagy az űroperákért. Az Örök háború, az Örök béke és az Örök szabadság egy csillagközi háborúba repít minket, valamint annak előzményeit és következményeit is megismerhetjük.

    Emberi csapatok, high-tech felszerelés, távoli bolygók és idegen ellenség. Elsőre talán mindezt izgalmasnak, de elcsépeltnek gondolnánk, de meg kell hagyni, a keletkezés után nem hiába zsebelt be számos díjat a mű. Az író katonai és tudományos múlttal is rendelkezik, ami erősen érezhető mindegyik résznél.

    Az idő gondot okoz a cselekményben, hiszen ami az űrutazó számára néhány év, az földi években mérve… nos, jóval több. Hősünknek, Mandellanak, a visszatérő személynek pedig mindennek következményeivel, a változással szembe kell néznie. Az időbeli különbség több ponton is zavart okoz a történetben, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy magával ragadjon minket a könyv.

    Nézzük mit is várjunk az egyes részektől:

    Örök háború

    Regény azokról, akiknek a békében sincs semmijük, csak az örök háború.

    William Mandella csak túl akarta élni ezt a háborút. Nem kitűnni, kiemelkedni vágyott, csupán épségben hazatérni a Földre. Egy olyan Földre, amely távolléte alatt szinte fölfoghatatlanul megváltozott, hiszen a néhány hónapos bevetési idő otthon – átkozott einsteini relativitás! – évszázadok múlását jelentette!

    A háborút ugyanis a csillagközi űrben vívja az emberiség egy kiismerhetetlen és legyőzhetetlen ellenséggel szemben, s már az is valóságos tortúra, amíg valaki eljut a csataterekig. Ha pedig dacolva önnön esélytelenségével sikerül életben maradnia, minden megpróbáltatások legkegyetlenebbike vár rá: beilleszkedni egy olyan otthoni létezésbe, mely idegenebb a legtávolabbi bolygók világánál is.

    Joe Haldeman voltaképp a vietnami háború intő freskóját festi meg, galaktikus léptékekre nagyítva. A szereplők azonban így is azok az egyszerű emberek maradnak, akik hazájuk hívó szavát követve fogtak fegyvert, hogy aztán hatalmi játszmák bábjaivá váljanak, és a rendszer végül kifacsarva, hasznavehetetlenné téve elhajítsa őket.

    A regény nem egyszerűen egy űrháborús opus, hanem az emberi lélek és természet tükre is. Mi történik egy emberben két év értelmetlennek tűnő harc közben? Hogyan reagál arra, amikor hazatérve nem hősként fogadják, hanem koloncként? Olyan kérdéseket vet fel vitaindítón, mint a születésszabályozásként államilag reklámozott homoszexualitás, a népességszabályozás, a szabad fegyverviselés, a katona helye egy békés társadalomban – ezek pedig nem a jövő, sokkal inkább már a mi jelenünk témái!

    Örök szabadság

    Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára.

    William Mandella és társai számára csupán egy isten háta mögötti, fagyos kolóniabolygó marad, ahol szigorú megfigyelés mellett élhetik egyszerű életüket, ha már a társadalomba beilleszkedni képtelenek. Nekik azonban elegük lesz a ridegtartásból, és úgy döntenek, elkötnek egy űrhajót, megszöknek az egyetlen szabad helyre, amit ismernek: a távoli jövőbe.

    Ám az univerzum kiszámíthatatlan, ha az ember pontosan megtervezi útját, akkor sem garantált, hogy a kívánt célba érkezik.

    Örök béke

    2043-at írunk, tombol a Ngumi Háború. Az ellenség korlátozott nukleáris csapást mért Atlantára, és nekik is elpusztult két városuk. A harc azonban folyik tovább, és legfőképp távirányított, szinte sérthetetlen robotokkal, drónokkal vívják.

    Julian Class a harcmezőktől távol, egy számítógéphez csatlakoztatva szolgálja hazáját, de a rá nehezedő pszichikai nyomás elől így sincs menekvés. Mert hiába választják el a katonát kilométerek százai azoktól, akikre éppen lő, a kiontott vér mégis kitörölhetetlen nyomot hagy lelkiismeretén.

    Ekkor egy új tudományos áttörés egyszeriben mindent megkérdőjelez. Érdemes-e tovább harcolni kicsinyes, emberi érdekekért, ha a világegyetem egyetlen gombnyomásra megszűnhet létezni? Mások azonban másként teszik fel a kérdést: érdemes-e megőrizni a világegyetemet, ha semmi másra nem használjuk az élet csodáját, mint hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk végbe?

    A három könyv most együtt akciós áron beszerezhető.

     

  • És vajon a mi tavunk milyen?

    Hamarosan magyar nyelven is olvasható lesz a 2016-ban az Európai Unió Irodalmi Díját elnyerő könyv, a Mindenkinek a maga tava, melynek szerzője Nenad Joldenszki.

    Az író 1986-ban született a macedóniai Sztruga városában. Íróként a The Sleince of Enhalon című művével debütált, melyet macedón dialektusban és szlengben írt. Ezt követően 2012-ben jelent meg a második könyve, az Each with Their Own Lake, melyet már csak napok kérdése, és mi is olvashatunk.

    A könyvben 14 rövid történettel találkozunk, melyekben többek között a városi tájak, a bánat és az öregedés, valamint a szeretet és a szomorúság is tematizálódik, miközben visszatérő nyugtalanító metaforaként köszön vissza újra és újra a tó, s annak mélysége.

    Az egyik történet például az identitás instabilitása köré épül, a cselekmény során pedig fantázia és valóság, igazság és hazugság végig egyensúlyban állnak.

    A történetek hol feszültséget keltenek, hol drámaiak vagy melankolikusak, hol pedig iróniával telítettek. Az írói hang közben csendes, rejtélyes.

    „Merre vagy, elbeszélő?
    Álom és ébrenlét, kezdet és vég, múlt és jelen, valóság és fikció, tudomány és irodalom határán járunk, mindez egy tóba folyik össze. Ide gyűlnek az emlékek, itt találkozik tér és idő, elbeszélő és elbeszélés. Itt rétegződik maga a szöveg, mely elindul, aztán átíródik, abbamarad, majd folytatódik. Az archetípus életre kel, narratívát hoz létre, árad, folyik, megállíthatatlanul, egymástól távoli történeteket kapcsol össze, hogy később újra szétváljanak, szétfolyjanak, mindegyik a saját útján, és végül eljusson a medrébe. Mindenkinek a maga tavába.”

  • Mi lenne, ha tilos lenne álmodnunk?

    Emmi Itäranta második regénye, A tiltott álmok városa hamarosan magyar nyelven is elérhetővé válik. A feltörekvő finn írónő könyvét 2016-ban publikálták először, s a következő hónapban már mi is olvashatjuk.

    Egy névtelen szigeten vagyunk hősünkkel, Elianaval, aki elzárva él, s csak nagyon ritkán találkozik bárkivel is. Csendes, mozgalmatlan életét jól felrázza egy néma lány, akinek történetesen Eliana neve van a kezére tetoválva. Eliana ráadásul képes álmodni, ami hatalmas szálka az elnyomó hatalom szemében, így titkolnia kell ezt a képességét. Ahhoz viszont, hogy szembeszállhasson ezzel a hatalommal, s védje magát, s a körülötte lévőket, fel kell vállalnia álmait. Eliana szemén keresztül követjük a cselekményt, miközben egy olyan társadalom rajzolódik ki előttünk, amelyben a félelem és elnyomás állandó szereplőként tűnnek fel.

    Míg az első regény inkább a sci-fihez, ez inkább talán a fantasyhoz áll közelebb. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne köze a sci-fi műfajához, sőt! Viszont sokkal több a fantasztikus elem, mint korábban.

    A tiltott álmok városa tipikusan az a könyv, amely már az első sorok után magával ragad, és megszünteti körülöttünk a valóságot. Az írónő stílusa lenyűgöző, kerüli a már rongyossá használt metaforákat, s szokatlan módon tárja elénk történetét, zseniálisan képes használni a szavakat és a nyelvet, mint eszközt.

    Márciustól már kezünkbe tarthatjuk, addig is érdemes elolvasni az írónő korábbi könyvét, A teamesternő könyvét is.

  • Apró változással érkezik a Kedvencek temetője, de már nagyon várjuk

     

    Mióta megtudtuk, hogy remake készül a Kedvencek temetőjéből – ami Stephen King Állattemető című regényén alapszik -, tűkön ülve várjuk, hogy végre láthassuk.

    Az első trailer már hónapokkal ezelőtt kijött:

     

    A második pedig nemrég:

    Már arra is fény derült, hogy milyen változás lesz a filmben a könyvhöz és a korábbi adaptációhoz képest.

    Bár továbbra is a családi cica, Church lesz az első, aki visszatér, viszont a baleset nem Gaget fogja érni, nem őt üti majd el a kamion, hanem Elliet. Mindez pedig egy új fordulattal gazdagítja és frissíti a feldolgozást, miközben megmaradunk a hátborzongató történet magjánál. Nyilván a készítők célja, hogy valami meglepetéssel is előálljanak, így ki tudja, hogy ezen a változtatáson kívül mivel találjuk még magunkat szembe. Annyi biztos, hogy már a két előzetes láttán is görcsben áll a gyomrunk, ha nem vagyunk túlzottan hozzászokva a horrorhoz.

    A Kedvencek temetője április 5-től ijeszt majd minket halálra a mozikban.

  • Különleges lények, lenyűgöző világ – mi kell még?

    A Valeriant valamennyien valószínűleg láttuk a mozikban, hiszen 2017 egyik leglátványosabb filmjére sikerült. Ha egy kicsit is tetszett a film, s szeretnénk újra magunk átélni történetet, s annak lenyűgöző világát, akkor ideje a könyv verziót is elolvasnunk, ugyanis a filmregény magyar nyelven is elérhető. Ha pedig valaki nem látta volna a filmet, akkor már csak azért is érdemes nekiállni a könyvnek, hogy ő maga képzelhesse el azt a lenyűgöző látványvilágot. 

    Az elénk táruló kép ugyanis rendkívül gazdag és színes. Ez a regény egyik fő erénye, amihez nagyban hozzájárulnak a cselekményt gazdagító különleges,  ugyanakkor idegen és egyedülálló teremtmények.

    A történetben Valerian és Laureline, akik már egy ideje együtt dolgoznak, egy küldetésen találják magukat, amely rendkívül egyszerűnek bizonyul a tapasztalt csapat számára, ám egyszer csak történik valami, ami miatt mégsem lesz olyan rutinszerű a feladat. Kiderül, hogy küldetésük hátterében sokkal fontosabb információk és titkok lapulnak, mint azt elsőnek hitték, s így feladatuk is nehezebbé válik.

    A szerző, Christine Golden nevéhez számos világklasszis cím is fűződik, mint például a World of Warcraft, Assasin’s Creed, Star Wars vagy épp a Star Trek, így biztosan nem kell csalódnunk a Valerianban sem. Az írónő számos különleges lénnyel kápráztatta már el olvasóközönségét – a lenyűgözően gyönyörűektől a nyálkás, undorító szörnyekig -, s ebben a könyvben is folytatja ezt a jó szokását.

    Akinek a Valerian kimaradt az életéből eddig, annak mindenképp ajánlatos pótolnia!

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számát a Nebula- és Brit SF-díjas Gregory Benford novellája nyitja, melyben pénzéhes szerencsevadász ér utol egy menekülő kolóniahajót, de ami ott fogadja, az egészen más, mint amire számított. Az első elbeszélésével bemutatkozó Szente Mihály a robotika törvényeinek egy hátborzongató kivételét idézi meg. Az uruguayi Carlos Federici a kapcsolatfelvétel lehetőségét egy közlekedési balesethez hasonlítja. Boldog Daniella azt kérdezi, van-e Facebook a halál után. Az Aelita- és Roszkon-díjas orosz Vagyim Panov a környezetünkben megbúvó különleges emberekkel szembesíti hősét.

    A lap nagy része foglalkozik a Mars gyarmatosításával. A központi tudományos anyag mellett két novella is a vörös bolygót választotta színteréül. A Nebula-díjas William Ledbetter olvasói egy rendkívüli felfedezésnek lehetnek tanúi. A Zsoldos Péter-díjas Toochee ugyanakkor a telepesek túlélésért folytatott küzdelmét mutatja be.

    A havi retro M. P. Shiel elbeszélése arról, hogy egy különleges természeti jelenségnek köszönhetően mit láthat meg egy ember a Holdon. Shiel világhírű regényének, A bíbor felhőnek első része tölti meg a magazin XL-szakaszát. „Minden világvége-történet anyja” ez, ahogy az irodalomtörténet megemlékezik róla.

    A lapban olvashatók még cikkek többek közt úszó városokról, egy miskolci színielőadásról Babits nyomán, egy új japán Godzilla-rajzfilmről, indiai gleccser-sztúpákról és az ESA diákműhold programjáról. „A marslakó és a mágus” című képregényt Evelyn E. Smith novellájából Matheika Gábor rajzolta.

    A Galaktika 347. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Tanuljunk programozást!

    Az informatika világa igen bonyolult, ugyanakkor rengeteg lehetőséget rejt magában. Ha némi energiát fektetünk a tanulmányozásába és megértésébe, remek hobbiként szolgálhat, sőt, akár a kenyérrevalót is biztosíthatja, miközben ezerféleképpen élhetjük ki kreativitásunkat. A hamarosan megjelenő Emelt szintű informatika érettségi – Programozás C++ és C# nyelven című kiadványunk azoknak nyújt segítséget, akik szeretnének jobban eligazodni a programozás útvesztőiben, továbbá – mint ahogy az a címéből is kiderül – azoknak is segítségükre lehet, akik az emelt szintű informatika érettségire készülnének.

    Némi alaptudásra persze azért szükségünk lesz az informatikával kapcsolatban. Vagyis nem fognak külön fejezeteket szentelni arra, hogy az egér nem mindig egy élőlényt jelent vagy éppen az asztalnak nem feltétlenül van lába. Szó lesz viszont például az objektumorientált programozásról vagy a  Windows alkalmazásfejlesztés alapjairól, illetve mivel az emelt érettségin követelmény, ezért a szöveges fájlok kezelése is külön fejezetet kap. Az elméleti áttekintést minden esetben néhány feladat követ, hogy a gyakorlatban is tesztelhessük és elsajátíthassuk a megszerzett ismeretet.

    A szerző, Magyary Gyula egyébként egy egész sorozatot adott már ki, segítségükkel betekintést nyújtva az informatika különböző ágaiba (például a képszerkesztés vagy az operációs rendszerek), így a tankönyvszerű ismeretterjesztő művek írásában már jócskán gyűjtött tapasztalatot.

    A hobbiból nekivágóknak jó szórakozást kívánunk, az érettségizőknek pedig sikeres felkészülést!

  • Star Wars comic érkezik a Marveltől

    Áprilisra várható a Marvel közreműködésével egy Star Wars képregény. A cég elárulta, hogy egy öt részes minisorozatot terveznek, melynek címe Star Wars: TIE Fighter.

    Talán a cím is sejteti, a sztori a Lázadók végét fogja megmutatni, mindezt a Birodalom szemszögéből. Végül is, bizonyos nézőpont szerint a jedik például gonoszak…

    A középpontban a TIE vadász lesz, s egy Shadow Wing nevű elit csapat körül forog majd a történet. Időben a galaktikus polgárháború után leszünk, ahol ez az elit csapat a Birodalom összeomlása ellen küzd.

    Az író Jody Houser, aki nem idegen a Star Wars képregények világában, hiszen a Thrawn és az Age of Republic írásánál is közreműködött már.

    A TIE Fighter első része idén áprilisra várható, a cikk kezdőképén pedig a címlap egy darabját láthatjuk. Ti várjátok már?

  • Sör képregénnyel vegyítve

    A sör és a képregények sokak kedvence. Miért ne kombinálhatnánk a kettőt? Jean Van Hamme pontosan ezt teszi a Sörmesterek című képregénysorozatában.

    A történet során egy belgiumi sörkészítő dinasztiát követünk szemmel. Az első kötetben egészen a dinasztia történelmének kezdetét ismerhetjük meg, amikor is egy szerzetes az 1850-es években lázadásként elindítja saját sörgyárát. Vagyis a cselekmény egy apró személy köré épül, aki a rendszer ellen lép fel. Később azonban egy váratlan csavar olyan befejezést eredményez, amire nem számítanánk.

    Az illusztrációt Francis Vallés készítette. Rajzaira jellemző a pontosság, az élethű ábrázolás. Vékony vonalakat használ, kevés fekete területet hagy. Olyan rajzstílust használ, ami igényes színezést követel, s mindezt szerencsére meg is kapjuk.

    Ha pedig az első, Charles, 1854 című részt elolvastuk, akkor a másodikkal, a Margrit, 1886-tal folytathatjuk is a történetet.

  • Film érkezik Tolkienről – már a pontos dátumot is tudjuk

    A Gyűrűk Ura és A hobbit szerzője máig ünnepelt író, sőt egy igazi legenda, óriási rajongótáborral a világ minden részéről. Nem csoda hát, hogy filmet készítenek róla, az életéről. Ehhez az idén érkező filmhez adunk most néhány fontos információt.

    Már régóta terveztek egy filmet az író életéről, ám mindez sok éven keresztül valóban csak terv maradt, mígnem Dome Karukoksi rendező kezébe vette az irányítást.

    A film megjelenésének várható időpontja május 10.

    De pontosan mit is várhatunk majd?  A film egyrészt megpróbál majd rávilágítani arra, hogy mitől is lett Tolkien a világ egyik leghíresebb fantasy szerzője, másrészt pedig az író életének kulcsfontosságú eseményeibe nyerhetünk betekintést. Láthatjuk majd, hogy a világháború hogyan hatott a fiatal Tolkien és felesége, Edirh Brath kapcsolatára; megtudjuk, milyen tapasztalatokból merít az 1937-es A hobbit megírásához, majd hogyan bővül ez a mitologikus világ 1954-55-ig, A Gyűrűk Ura trilógia megalkotásáig. A két legismertebb művön kívül a szerző egyéb alkotásaival is megismerkedhetünk, melyek szintén Középfölde világában játszódnak, s amelyeket posztumuszként Tolkien fia, Christopher tett közzé.


    A főszerepet Nicolas Hoult fogja alakítani, akit többek közt az X-Men Bestiájaként vagy a Mad Maxban megjelenő Nuxként ismerhettünk meg, ám a színész már valós személy alakításában is szerzett tapasztalatot, hiszen J. D. Salinger amerikai írót játszotta egy 2017-es filmben (Rebel in the Rye). Tolkien szerelmének, Edith Brathnak a bőrébe Lily Collins bújik majd. A nő nagy szerepet játszott az író életében a világháború borzalmai idején, s a feleségévé is lett. A Gyűrűk Ura megalkotásában is nagy inspirációt jelentett, különösképpen Lúthien karakterének megformálásánál. További fontos szereplő még Francis Xavier Morgan, aki Tolkien gyámja volt apja halála után, s akit a filmben Colm Meaney (Star Trek) fog játszani.
    Amíg a film megjelenéséig még van néhány hónapunk, addig pont belefér, hogy újraolvassuk és újranézzük A Gyűrűk Urát és A hobbitot.