Kategória: Irodalom

  • Hogyan szerettessük meg a sci-fi és a fantasy műfaját a fiatalokkal?

    A Galaktika polcain számos olyan könyvet is találunk, melyek a gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriába tartoznak. Vagyis olyan művekről van szó, amelyek megismertethetik és megszerettethetik a fiatalokkal a science fiction és a fantasy műfaját. Ezekből szemezgetünk most:

    Christian Saint Luke könyvét már csak a címe miatt is érdemes megvásárolni, ugyanis ilyesmibe ritkán akad a szemünk, amikor új olvasmányok beszerzésekor stíröljük a könyvek gerincét: A kolbász, a bojler és a frigyláda. S nem csak a cím, de a könyvhöz tartózó leírás is  igen humoros:

    „Könyvemnek először az Uborkásüvegből nem lesz töltött káposzta címet akartam adni, de apámnak ez nem tetszett. Azt mondta, az inkább szakácskönyvnek hangzik, mint komédiának. Most képzeljük el, ahogy ott áll egy negyvenes éveiben járó háziasszony, és megveszi ezt a szakácskönyvcímű könyvet, ami szerintem a borítója alapján egyáltalán nem hasonlít szakácskönyvre. Kinyitja, és mit talál? Segítek: nem szakmai segítséget a főzéshez, hanem egy alkoholista oroszt, aki szereti a kolbászt, valamint egy törpét, a lakótársát, aki könyvtáros. Na, ők egy bojlerből készült repülővel elmennek Amerikába, és ettől teljesen megváltozik az életük. Vagyis, szerintem a háziasszony nem lenne elragadtatva a könyvtől, mert ez nem az, amit keresett. Kedves Olvasó, remélem, Ön nem egy szakácskönyvet keres, és pláne nem egy olyan könyvet, amit érdemes komolyan venni.”

    Ezek után ki ne akarna beleolvasni a kalandos történetbe?

    Azt hiszem, talán nem vagyok egyedül, akit az Abarat sorozat borítói már önmagukban lenyűgöznek. Persze okosan tesszük, ha egy könyvet nem a borítójáról ítélünk meg, de ebben az esetben nem kell félnünk, hiszen a történet is zseniális. Számos furcsaság, különböző idegen lények, a tudomány és a mágia egymásnak feszülése és persze rengeteg kaland várja Clive Barker sorozatának olvasóit, a fiataloknak pedig azért is ajánlott, mivel saját problémáik is visszaköszönnek a cselekményből, mint például a tanárokkal való konfliktusok. Nézzük az első rész rövid ismertetőjét:

    „Haplatán Cukinak, a csirkevári tinilánynak mintha mindenki csak nehezíteni akarna a sorsán. Iskolatársai csúfolják, tanárai szigorúak, részeges apja pedig időnként még jól el is tángálja. Amikor Cuki a város határán túl keres menedéket, egy mező közepén elhagyatottnak tűnő világítótoronyra bukkan. Mielőtt utánajárhatna, hogy kerül egy efféle, tengerpartra való építmény a szárazföld közepére, összetalálkozik a legkülönösebb lénnyel, akit addigi életében valaha látott – azaz inkább lényekkel, hiszen, mint kiderül, Pajkos János hét testvérével osztozik egy testen, amiről nyolc karja, nyolc feje és be nem álló nyolc szája tanúskodik. A Jánosok menekülnek valaki elől, és az ügyben immár Cuki is nyakig benne van. Nincs mit tenni, irány Abarat csodálatos világa, amely itt terül el körülöttünk, mégis csak a kiválasztottak pillanthatják meg. Ez a különösebbnél különösebb teremtményekkel benépesített mesés szigetbirodalom most nagy bajban van, és úgy tűnik, csakis egy talpraesett tinilány segíthet rajta.”

    A Jin és Jang főként azoknak a fiataloknak lehet érdekes, akik kedvelik az animék világát vagy éppen érdeklődnek a kelet-ázsiai kultúra iránt. Acsai Roland műve ugyanis pontosan ezt a hangulatvilágot jeleníti meg az olvasók előtt:

    „A Jin és Jang pontosan azt az érzést idézi fel az olvasóban, amit egy jó japán rajzfilm nézése közben érezhetünk. Ugyanazt a boldog szomorúságot hagyja az olvasóban, mint mondjuk a Nauszika című rajzfilm nézőjében: az elveszett harmónia, az aranykor iránti sóvárgást, a tudatot, hogy érdemes ezt a harmóniát keresnünk, és a félelmet, hogy talán nem vagyunk méltók a megtalálására.” Mészöly Ágnes: Szavakkal festett képregény (Mondo Magazin)

    Természetesen a kategória további köteteket is tartogat, melyeket felsorolni napestig tartana. Érdemes a Galaktikaboltban megkeresni a Gyermek-ifjúsági, vagy  idősebb fiatalok esetében akár a Young adult témaköröket is, melyekben fiatalabb és idősebb generáció tagjai egyaránt meg fogják találni a kedvükre való könyveket.

  • Van tipped, mi lesz 2061-ben?

    Csakúgy, mint az előzménykönyvek (2001 Űrodisszeia, 2010 Második űrodisszeia), a 2061 Harmadik űrodisszeia is teli van fantáziadús, lélegzetelállító képekkel és kalandokkal. De mi mást is várhatnánk Arthur C. Clarketól?

    A táj és az életformák leírása nagyon élénk, ami igazán élvezetessé teszi az olvasást. Clarke valódi tényekre és feltevésekre alapoz, s ezeket vegyíti saját fantáziájával, melynek eredményeként egy egészen hiteles, hihető világot teremt meg. A történetvezetés is remek, egyes a korábbi részekben központibb elemek most háttérbe szorulnak, míg mások az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak.

    A technológia nem teljesen a 2061-es évre összpontosul, mivel az a fő történetszál szempontjából nem annyira releváns. Persze ahol szükséges, ott nem ignorálja az író a korabeli technológiát. Mindez pedig pozitívumként fogható fel, hiszen nincs az olvasóra erőltetve túl sok minden, csak ami tényleg lényeges.

    Talán kevesebb az akció és több a felfedezős rész. A képzeletünk biztosan nem lesz cserben hagyva, a könyv olvasása alaposan megdolgoztatja.

    Összességében, ha képesek vagyunk kitárni az elménk, egy remek olvasmányélménnyel gazdagodhatunk. Persze nem árt ismerni az előzményeket, s először azokon végigmenni. A harmadik rész februárban érkezik, s már előrendelhető. Addig pedig pont belefér a 2001 és a 2010. Komolyan, zseniális mind.

     

  • Halálos válogatás

    Jack London novelláskötetét ajánljuk mindenkinek, aki valaha is olvasta a szerző valamely regényét, vagy látta az azokból készített filmeket (pl. A vadon hívó szava, Fehér Agyar).

    Az Ezer halál című novelláskötet Jack London változatos rövid történeteit göngyölítve fel, melyek a sci-fi kellékek javából merítenek. Olvashatunk őrült tudósról, a láthatatlanság rejtélyéről, veszélyes vegyi fegyverről, űrbéli tárgyról, léghajókról vagy éppen öngyilkosjelölt lovakról. Vagyis megjelenik a szerzőtől megszokott természeti/állatos vonal és a science fiction veleje is, mindez a száz évvel ezelőtti, kedvelt, klasszikus stílusban előadva.

    Az Ezer halál tartalmaz többek közt egy 1899-es novellát, amelyet az író első publikált műveként jegyeznek. Filmes adaptáció 1939-ben készült belőle, majd 2014-ben egy rövidfilm. A történetben a halál és a feltámadás körüli kísérletezésről olvashatunk, melynek főszereplőnk a szenvedő alanya. A rövidség ellenére a háttértörténetet alaposan megismerjük, miközben arra sem kell sokáig várnunk, hogy beinduljon a sztori.

    A kötetben több mint háromszáz oldalon sorakoznak a jobbnál jobb novellák, melyek néha annyira magával ragadóak, hogy akár külön regényt is olvasnánk az adott történetből, hogy azt lássuk bővebben kifejtve. S ha erre gondolunk, nem is kívánunk túl nagyot:  a szemfülesek elcsíphetik a szerző egyes későbbi regényeinek alapgondolatait is ezekben a rövid művekben.

  • Szárazság ihlette Tó – ezt hozza a február

    A prágai Bianca Bellová tolmács, műfordító és egyben író is. Első regényével, a Sentimantální románnal (Sentimental Novel) 2009-ben debütált, s azóta három további könyvet is publikált. Ezek közül a legutóbbi, a Jezero című 2016-os mű, amely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díjat, februártól magyar nyelven is elérhetővé válik, címmel, a Galaktika jóvoltából.

    Az írónőt elsőként egy National Geographic riport inspirálta az Aral-tóról, s a hozzá fűződő környezeti katasztrófáról. A mégis egy fiktív országban helyezkedik el, amely kapcsán előjönnek a Szovjet megszállásra való erős utalások is. Történetei rendszerint valamilyen nagy hatalmi uralom vagy éppen egy rendszerváltás köré épülnek, így valóban előfordulhat, hogy akár a szovjetek egyes markánsabb jellemzőit is felfedezzük. Egyes kritikusok még Orwell 1984-éhez is hasonlítják, ami valljuk be, alsó hangon is szép dicséret.

    Főszereplőnk egy fiatal fiú, a történet folyamán viszont abszolút nem érezhető, hogy egy ellenkező nemű és egy generációval idősebb ember formálta meg ezt a személyiséget, vagyis a karakter teljes mértékben hiteles, pontosan olyan a stílusa és megnyilvánulásai, mint amit egy fiatal fiútól várnánk.

    „Boros. Egy isten háta mögötti halászfalu egy kiszáradóban lévő tó partján. Csak néhány viskó, tengődő emberek, a halfeldolgozó üzem és az orosz lakótelep. A helybéliek úgy vélik, az élet azért romlott meg, mert a Tó szelleme haragszik. De mi köze ehhez a kamaszfiúnak, Naminak, akit Mamó és Papó nevelt, s aki elől mindenki titkolni igyekszik, kik is valójában a szülei? Tényleg ő volna minden balszerencse okozója? Miatta dühös a Tó szelleme? Nami elindul a városba, hogy kinyomozza a létezését körüllengő rejtélyt.  Vándorlása során szembesül a felnőttkor nehézségeivel és misztériumával, de ahhoz, hogy megértse a legnagyobb titkot, vissza kell térnie oda, ahonnan elindult, át kell kelnie a tavon, és le kell süllyednie a mélyére.”

    Bianca Bellová bulgáriai gyökerekkel bír, férje brit, jelenleg pedig Prágában élnek. Fordítóként és tolmácsként több nyelvet is ismer és számos országba eljutott már élete során. A különböző kultúrák alaposabb megismerése pedig új perspektívákat hoz elő, új nézőpontokból engedi láttatni a világot, amely a kreativitás kibontakozásában rendkívül nagy hatást eredményez.

    Ezt a gyümölcsöző kreativitást láthatjuk a februárban érkező könyvben, mely már előrendelhető.

  • Megjelent a 2019-es év első Galaktika magazinja!

    A Galaktika magazin januári számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének befejező része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Keith Roberts, (Gőzkorszak) sárkánymestere a határ őrzését kontrollálja egy rendkívül komplex jövőbeli világban. Alekszej Kalugin idegen bolygóján különös szél fúj, pusztulást hoz mindenkire. Gerardo H. Porcayo kaotikus víziójában egy trauma-elimináló szakember napjai tárulnak fel. Marija Galina MI-terapeutája különös dolgokat tud meg páciensétől egy furcsa bolygóról.

    A magyar szerzők közül Nemere István (Elveszettek) idegen fiatalok nem mindennapi vizsgafeladatáról ír, míg Komor Zoltán az arcplasztika egészen új módjáról. A havi retro Alice Brown „Bolygó Teuton” című klasszikusa.

    Befejeződik Haui József és Nemere István képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Világok őre című alkotást értékeli. A Szférák zenéje Kool Keith doktor-alteregóját mutatja be. A Tudomány a következő Holdra lépésért folyó versenyt járja körül. Az Obszervatórium a marsi InSight-misszióról számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások az önjáró taxiról, az önsötétítő autóablakról, a „legokosabb” okosbögréről, valamint a 21. század legnagyobb orvosi kihívásáról.

    Az XL-kiadás Marija Galina „Dagor” című lovecrafti kisregényét és egy elbeszélést („Ganka és a koboldja”) tartalmaz.

    A Galaktika 346. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Kezdjük egy izgalmas történettel az évet!

    Nem lenne jó érzés, ha a 2019-ben elsőként olvasott könyvünkben csalódnunk kellene. Éppen ezért, három olyan regényt ajánlunk most, amely biztosan sikert arat majd. Hogy mi erre a garancia? Önök, ti magatok. Hiszen a hármas listát az olvasók által legjobbra értékelt könyveinkből állítottuk össze. Nézzük, melyek ezek:

    Homeland:

    A könyvet Cory Doctorow írta, 2013 februárjában publikálták, majd a magyar fordítás 2016 tavaszán érkezett.

    „A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen.

    Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán?”

    Helyet! Helyet!:

    Az alábbi disztópia a 2012-ben elhunyt Harry Harrison talán leghíresebb műve, amely 1966-ban jelent meg.

    „Egy párhuzamos univerzum 1999-ének New Yorkjában emberpróbáló az élet a környezetszennyezés és a túlnépesedés miatt. A vizet adagolni kell, és igazi húst csak a leggazdagabbak ehetnek, a többiek egyen ízű szójakészítményeken tengődnek.

    Három ember sorsa fonódik össze ebben a barátságtalan világban: Andy Rusch rendőrnyomozó, Billy Chung, a tajvani utcakölyök és Shirl, egy milliomos bűnöző kitartott szeretője járják haláltáncuk egyre szűkülő köreit a fojtogató tömegben, és csak remélhetik, hogy megérik a közelgő ezredfordulót.”

    A teamesternő könyve:

    A kötet 2015-ben került a Galaktika polcára, írója a fiatal finn hölgy, Emmi Itäranta.

    „Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját.

    Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.”

  • Írók a bíborszínű felhők mögött

    Arkagyij és Borisz Sztugackij több könyve is megtalálható a Galaktikaboltban. Legutóbb, nem is olyan régen, például a Világvége a szomszédban jelent meg a szerzőpárostól. Itt az ideje, hogy kicsit jobban megismerjük a két testvért.

    Arkagyij és Borisz Sztugackij elismert orosz sci-fi írók, akik hatalmas rajongóbázist tudhatnak magukénak. A 60-as években váltak az orosz sci-fi vezéregyéniségeivé, s mai napig hatalmas a hatásuk. Népszerűségüket többek közt egyedi stílusuknak köszönhetik, ami viszont kezdeteben nem került oly mértékben felszínre, mint manapság, hiszen akkoriban még egyik példaképük, Ivan Yefremov stílust próbálták követni. Aztán persze hamar megtalálták saját útjukat: nem csak űrhajókról, technológiáról vagy egyéb fantasztikus dolgokról írtak, hanem az emberekről, s azok problémáiról is. Országukban mai sikerük a 90-es évektől számítható, azóta közel 30 országban publikálták műveiket, ami valljuk be, kortárs orosz szerzőktől nem rossz.

    Arkagyij 1925. augusztus 28-án született, így a második világháborúban már részt vett. 1942-ben apjával együtt evakuálták őket Szentpétervárról, a vonatot viszont, amelyben helyet kaptak, felrobbantották, s a fiatal Arkagyij volt az egyetlen túlélő a szerelvényen. Írói pályafutásának kezdete az 50-es évekre tehető, ekkor különböző újságoknál, kiadóknál tevékenykedett. A sci-fi könyvek írását tulajdonképpen már a háború előtt elkezdte, ám kéziratai elvesztek. Első novellája, a 1946-ban keletkezett, ám csak 2001-ben, halála után, poszthumuszként közölték. Karrierjét viszont csak 1958-tól datálják, amikor is megjelent első novellája.

    Magánélete kissé rögösen alakult, ugyanis kétszer is házasodott. Első házasságából született lánya a válás után az íróval maradt, s a második házasságából is egy lánya született. 1991. október 12-én rákban halt meg, majd hamvait egy helikopter szórta szét.

    Borisz Sztugackij 1933. április 15-én született, s szintén evakuálták Leningrádból, ám később visszatérhetett oda. Nem csoda, hogy a science fiction műfaja közel áll hozzá, hiszen a Leningrádi Egyetem fizikai szakára szeretett volna jelentkezni, ám ezt elutasították, így a mechanikai-matematikai irányt választotta. hamarosan megkapta a csillagász minősítést, s egy darabig a pulkovói obszervatóriumban dolgozott. Az ő magánélete valamivel szerencsésebb volt, hiszen csak egyszer házasodott, s feleségétől két gyermeke született. Magánélete jellegzetessége a bélyeggyűjtés iránti szenvedélye.

    A két testvér műveik nagy részét közösen írta, hol Sztugackij fivérekként, hol pedig álnéven publikálva azokat.  Első közös regényük 1959-ben keletkezett, címe A bíborszínű felhők bolygója,  amely magyar nyelven is elérhető. Sci-fi regényeik kissé különböztek a nyugati sci-fi prózáktól, ugyanis az ő karaktereik sokkal emberibbek voltak, akiket rendkívül pontosan ábrázolt a két testvér. Emellett a jövő történetének felépítése is eltér tőlük a megszokottól, a kronológiai irányítás kissé másképpen zajlik, amelyek néha könyveken át fűződnek. Így egy saját kis világot teremtettek maguknak Sztugackijék, ami az ő sajátosságukká lett. Könyvek, novellás kötetek, trilógiák sora kövezi közös útjukat.

    2019-es elolvasandó könyvek listájára bármelyik – vagy akár mindegyik – könyvüket érdemes felírni.

     

     

     

  • Közeleg a Tolkien Nap!

    A Gyűrűk Ura rajongók számára nem is lehet kérdés, hogy mi legyen a 2019-es év első eseménye, amire elmennek. Tolkien 1892. január 03-án született, s születésnapja alkalmából január 5-én kerül megrendezésre a mára hagyománnyá vált Tolkien Nap. A helyszín az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, 1035. Budapest, Raktár utca 1..

    A szervező csapat a Magyar Tolkien Társaság, akik egész napos programmal készülnek. A nagyterem és a kisterem programjai regisztrációkötelesek, de rendkívül érdekes témák kerülnek terítékre, így érdemes meghallgatni néhány előadást. Többek közt betekintést nyerhetünk a tündék szokásaiba, törvényeikbe, hagyományaikba; megismerhetjük Középfölde gasztronómiai kincseit; áttekintést kapunk arról, hogy milyen állatokkal találkozhatunk Tolkien világában; az univerzum fegyvereiről és hadviseléséről is átfogó elemzést kaphatunk és még sokáig folytathatnám a sort az érdekesebbnél érdekesebb előadástémákról.

    Az eseményen természetesen nem csak regisztrációhoz kötött programok lesznek, hanem olyanok is, amelyek végigkísérik az egész napot. A látogatók elsajátíthatják a Tengwar írást és Quenya nyelvleckét is vehetnek. Lesz a témába vágó szabadulószoba és társaskáték, a hosszú hajúak kérhetnek tündefonatokat, a rajongók egy kvízzel tesztelhetik tudásukat, és természetesen a Középfölde Vásár sem maradhat el.

    A szervezők a kisgyermekekre is gondolnak, a különböző fejlesztő- és állomásos játékok mellett az arcfestés is kedvükre lehet, valamint a számos jelmezes karakter.

    A nap végét egy köszöntő, s közös koccintás zárja Tolkien tiszteletére.

    Az alapjegyár 1200 forint, 14 év alatt 600 forint, 7 éves kor alattiaknak pedig ingyenes a belépés.

    A részletes programról és egyéb információról a Társaság honlapján vagy a Facebook eseményből értesülhetünk.

    Jó szórakozást mindenkinek!

  • Milyen könyvet vegyek idén utoljára?

    Ha épp azon gondolkodsz, hogy mi legyen az utolsó könyv, amelyet még 2018-ban beszerzel, akkor van tippünk. Nem is egy, hanem rögtön három! A Galaktika ugyanis összeállított egy Évzáró disztópikus akció csomagot, amely három könyvet tartalmaz: Sokszavú poszáta, Tudatzavar, Új Pompeji.

    Korábban már mind a háromról írtunk, ezeket elolvashatjátok itt, itt és itt.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    A rendelést pedig itt tudjátok leadni, az akció egészen december 31-ig él.

  • Micimackó Star Wars stílusban

    A floridai művész, James Hance művész egészen különleges módon álmodta újra a legendás angol mesét. Alan Alexander Milne Micimackó történeteit eredetileg Ernest Howard Shepard illusztrálta. Az ő ikonikus stílusjegyeit alkalmazva a figurákat újjáteremtette a Star Wars univerzumban. Az eredmények imádnivalóak. Hance rajzain Róbert gidából Han Solo, Micimackóból Csubakka, a malacból R2-D2, és a szamárból birodalmi lépegető lett.

     

    (via)