My Blog

Kategória: Irodalom

  • Ítélet könyve

    Sokat készültem erre az utazásra, mert utazás ez: irodalom birodalom. Időben és Angliában. Connie Willis regénye időutazás mind a két szálon. Hétszáz évvel vissza a múltba és harminccal előre a jövőbe.

    Milyen jó is lenne, ha harminckét év múlva már olyan elfogadott lenne az időutazás, mint a könyvben. Ahol másodlagos dolog az utazás veszélye a hatalmi harcok mögött. Érdekes kezdés után kell e könyvhöz egy nagy adag kíváncsiság és elszántság, hogy ne tegye le az ember. Számomra hosszúra nyúlt a zavaros rész! Természetesen később értelmet nyer a sok kusza oldal, de türelmet kíván!

    Ha valaki szereti a középkort, akkor ez a történet neki való. A múlt leírása fergetegesen sikerült. Egyértelműen felfedezhető, hogy nem légből kapott dolgokat ír le, látszik a sok kutatás, utánajárás. Ha kiemelnénk a múltban játszódó részt, külön regényként is megállná a helyét. A másik szál már kevésbé állna meg önállóan, inkábba múlt mankója. . Ugyan nem most íródott e regény, de, ha az időutazást és néhány orvosi eszközt nem veszünk figyelembe a 2050- es években kanyargó orvosi történet mégis inkább az 1970-es éveket idézi. A telefon: kagyló, a hívás: interurbán. Vehetjük ezt írói szabadságnak és nem is zavaró. Fiatalabb olvasók talán enyhe steampunknak is érezhetik.

    A szereplőgárda is jól össze lett válogatva. Itt van egy lelkes, okos, történelem szakos egyetemi hallgató, akinek minden vágya, hogy testközelből tanulmányozza kedvenc korszakát. Elég elszánt is, hogy minden figyelmeztetés ellenére átugorjon egy olyan korba ahol negyven év a várható élettartam, de ezt ellensúlyozandó már tizenéves korukban férjhez adják a lányokat. Megtaláljuk még a szórakozott professzort is, aki minden igyekezetével azon van, hogy megóvja tanítványát az elhamarkodott utazástól. Persze nem sikerül neki, hiszen akkor nagyon rövid lenne a könyv! Itt van még a hatalomvágyó, meggondolatlan riválisa, aki a tudományos siker oltárán simán föláldozná a lányt. Van még az önfeláldozó, segítő nagy-nagynéni, aki az orvosi szálat húzza a regényben és a humorért felelős unokaöccse, aki a legfontosabb szerepet kapja a történet végére. Kulcsfigura még a technikus, aki az időugrásért felel, Bár az ő karakterén még dolgozhatott volna kicsit a szerző.

    Ítélet könyve

    Ugyanígy a középkorban is megtalálhatjuk a többgenerációs udvarházban a mély hitű vidéki atyát, a házsártos „vén” asszonyt, a romantikus szerelmespárt, az őszinte gyermekeket és a megalázott szolgálót. Szerethetők, érdekesek és koszosak.  Minden együtt van tehát egy izgalmas, tudományos nem annyira fantasztikus „filmhez”. Nehéz úgy írni, hogy ne áruljam el a csavart azoknak, akik még nem olvasták a könyvet, de a közepe táján van egy elég erős, bár talán sejthető fordulat. De épen ezért egy jól felépített, sodró hatású regényt olvashattam.

    Az egész történet alatt keresik az igazgatót, aki szabadságra ment valahová horgászni. Vele kapcsolatban, kicsit hiányérzetem volt a végén. Ha ez amerikai film lenne, akkor kiderült volna, hogy a vidéki atya volt az és Kivrin átment a vizsgán. De ez csak az Én befejezésem.

    A regény nem mai darab, Willis már a nagy öregek közé tartozik. De a regény nem hiába nyerte el 1992-ben a Nebula és 1993-ban a Hugo- és Locus SF-díjat. A BSFA- és Arthur C. Clarke-díj jelölés már csak hab a tortán.

  • Miniinterjúk – Molnár Csaba

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Molnár Csaba

     

    1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    Egészen pontosan tudom, hogy 1984 volt az az év, amikor először vásároltam Leslie L. Lawrence-regényt a zsebpénzemből. A Sindzse szeme teljesen elvarázsolt. Megvolt benne minden, amit akkoriban – tizenhét évesen – imádtam: kaland, fordulatos „keressük a gyilkost”-játék, misztikum, a Távol-Kelet rejtélyes világa. A második Leslie L. Lawrence-regény, A Karvaly árnyékában már a honvédségnél került a kezembe (akkoriban az egyetemre felvételt nyert fiúk egy évre bevonultak katonának), és ez az olvasmányélmény rövid időre ugyan, de kiszakított a laktanya zárt világából. Rendkívül büszke voltam magamra, hogy még a regény vége előtt kitaláltam a Karvaly személyét. Azt hiszem, pár évnek még el kellett telnie, mire leesett, hogy Leslie L. Lawrence nem más, mint Lőrincz L. László, akitől már olvastam egy novelláskötetet korábban, A Nagy Kupola szégyenét.

     

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    A Sindzse szeme című regényének első oldalait használtam fel a novellámhoz; vendégszövegként be is idéztem. Ebben a szövegrészben debütál Leslie L. Lawrence, mint regényhős, így erre volt szükségem az írásom végső fordulatához. Sokat gondolkodtam, hogy olyan elbeszélést alkossak-e, amely Leslie L. Lawrence stílusában, az ő világában, az ő karakterének felhasználásával készülne, esetleg olyat, amely az én stílusomban íródik, eredeti történet, de mégis megfelelőképp tiszteleg Lőrincz L. László munkássága előtt. Az utóbbi megoldást választottam, mivel egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy Lőrincz L. László stílusát méltó módon tudnám utánozni.

     

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Mivel a novellám a saját stílusomban íródott, nem kellett kilépnem a magam kereteiből. Mindezekkel együtt Lőrincz L. László gördülékeny, olvasmányos stílusa nagyon közel áll hozzám; meggyőződésem, hogy ez a fajta írásmód minden írónak, aki a szórakoztató műfajban alkot, példaértékű kell legyen.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    Kedvenceim a Kegyetlen csillagok, és A nagy mészárlás, ezen műveit többször is olvastam.  És persze A Nagy Kupola szégyene című novellája, amelynek a csattanójától leesett az állam.

     

    5, Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrincz L. Lászlót  vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Lőrincz L. László fantasztikus-misztikus regényeit talán egy hajszállal jobban kedvelem, mint Leslie L. Lawrence krimijeit. De ha jobban belegondolok, már nem vagyok benne biztos, hogy ez igaz. Hiszen Lőrincz L. László sci-fijei sem nélkülözik a „nyomozós” szálat, és Leslie L. Lawrence krimijei sem mentesek a természetfeletti, misztikus elemektől.

  • Domokos Áron: A science-ficton mint oktatási eszköz

    Populáris szövegek az oktatásban

    Az olvasóvá nevelés, az olvasás megszerettetése érdekében folytatott pedagógiai, oktatáspolitikai küzdelmek aktorai az olvasás „eljárási” (milyen módszerekkel lehet a szövegértést fejleszteni: olvasási stratégiák és didaktika témaköre) és „anyagi” (az ún „nyugati műveltségeszmény” archívumából milyen szövegeket érdemes tanítani: a kötelező irodalmak témaköre) kérdéseit igyekeznek újragondolni.

    A kötelező irodalmak körüli viták középpontjában a diákok olvasástól való elidegenedése, ill. az örömolvasás megszűnte fölötti kétségbeesés áll, melyet ún. közös- és/vagy kölcsönös olvasmányokkal, ezen belül is főként iskolán kívüli, populáris szövegek olvasásával kívánnak orvosolni: „A 12-13 éves kortól 15-16 éves korig tartó serdülőkor az egyik legmeghatározóbb időszak az olvasóvá válás folyamatában. Ez az életkori szakasz a pszichikus fejlődés szempontjából ugrásszerű változásokat eredményez… Az ilyen korú gyerekek érdeklődése a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozik: az olyan könyvet tartják értékesnek, amelynek cselekménye és lélektani problémái meglepőek és mozgalmasak; jellemábrázolása kidolgozottabb, a kifejezései egyértelműek, világosak, a megoldása csattanós, és sok benne az ellentét.” Megoldási javaslatként a „kortárs irodalom”, a „kortárs ifjúsági regények”, a „populáris irodalom”, a „zsáner-irodalom” és a „lektűr” váltak a legelfogadottabb hívószavakká: „Miért ne csak klasszikusokon, az idő által igazolt, közmegegyezés szerint értékesnek tartott, kanonikus műveken tanítsuk az irodalmi ismereteket és kompetenciákat? – kérdezi például Arató László – …, mert sok lektűr és főleg sok ifjúsági regény éppen azért népszerű, mert a diákok könnyebben létesítenek személyes azonosuláson alapuló kapcsolatot hőseikkel, mert úgy érzik, a bennük ábrázolt világhoz, a bennük szereplő alakokhoz több közük van.”

    Ezen újabb törekvések olykor még science-fiction (a továbbiakban SF) regényeket is beemeltek volna az oktatásba (pl. Lois Lowry: Emlékek őre; Suzanne Collins: Éhezők viadala, Dan Simons: Hyperion) elismerve Darko Suvin megállapítását: „… nemcsak az emberi és emberiesítő alapkiváncsiság szüli az SF-et. Ez a műfaj azon kívül, hogy irány nélküli kutatás és pontos jelentés nélküli jelentéstani játék volt, mindig azzal a reménnyel párosult, hogy az ismeretlenben talán fel lehet lelni az ideális környezetet, törzset, államot, intelligenciát vagy a Legfőbb jó valamelyik aspektusát.” Írásomban amellett szeretnék érvelni, hogy a populáris zsánerek közül az SF, azon belül a „kortárs SF”, még szorosabban a „kortárs magyar SF”, egészen közelről pedig a „kortárs magyar SF kispróza” is lehet olyan értékes középiskolásoknak szóló szövegegyüttes, mely az irodalomtanító közösség figyelmére érdemes.

    Az SF és a műfajelméleti dilemmák

    A műfajok mibenlétének kérdéséhez időről-időre visszatér az irodalomelmélet: a műfaj „azonos formával, művészi törekvéssel vagy technikával jellemezhető alkotások csoportja más, csak irodalmi alkotásokra vonatkozó diskurzus szóhasználatával azonos (vagy nagyban hasonló) kommunikációs célú szövegfajták csoportja, amelyeket az olvasók azonos (vagy nagyban hasonló) módon olvasnak. Egészében a műfaj alapvetően egy műtartalom kifejezésének formája, többé-kevésbé kodifikált szabályoknak megfelelően… Ilyen értelemben műfaj a regény, a novella, az eposz és az elégia; a sci-fi nem az. A sci-fi: tematika.”

    Az ún. zsánerek/alműfajok szintén elvárási horizontokat kialakító, értelemképzési javaslatokat nyújtó, hosszabb-rövidebb életű jelentéstani mezők, címkék, „olyan képlékeny és ingatag konstrukciók, melyek írók, producerek, terjesztők, marketing-szakemberek, olvasók, rajongók,

    kritikusok és más diszkurzív szereplők kijelentéseinek és gyakorlatának interakciója nyomán keletkeznek.”

    Gary K. Wolfe az SF problematikáját vázoló frissebb írásában felidézi egy 1986-os gyűjtését, melyben 33 db. egymásnak gyakran ellentmondó SF-definíciót szerepeltetett, alig két évtizeddel később pedig – írja – még mindig könnyedén össze lehetne gyűjteni két vagy három tucat újabb meghatározást, hogy a zavar nagyobb legyen, mint valaha. Úgy tűnik, az SF „nehezebben körülírható, mint bármely más prózai diskurzusforma.” A definíciók egyik csoportja állhatasosan műfajnak, a másik csoportja a lazább fogalmi kerettel bíró zsánernek tekinti az SF-t, a harmadik csoport tematikának. A szövegegyüttes differentia specificájaként hol a „realitásigényt”, hol a korabeli olvasó tapasztalatától eltérő világ megmutatását, hol a „tudományosságot”, vagy „az új technológiákhoz kapcsolódó utopisztikus elvárásokat és félelmek megjelenítését”, hol a „racionalitást” emelik ki; miközben elnevezik az „ötletek irodalmának”, a „jövő előre jelzésének”, „a következmények irodalmának” illetve a „társadalom és tudomány kölcsönhatását” bemutató irodalomnak. James E. Gunn szerint az SF a változások irodalma: azon irodalma gyűjteménye, melyek a való világ emberein végbement változások hatásait mérlegeli akár a múltba, akár a jövőbe vetítve, akár egy teljesen más világba… a leggyakrabban olyan társadalmi vagy technológiai változásokról van szó, melyek az egész civilizáció, emberi fajt veszélyeztetik.

    A meghatározást tovább bonyolítja, hogy az SF úgy viselkedik, mint egy poetikai kisgömböc: képes bármilyen más zsánert/elbeszélésformát (krimit, thrillert, romantikus történetet, mesét, értekezést stb.) magába kebelezni, applikálni. A definíciók többsége abban nagyjából egyetért, „hogy az SF spekulatív prózairodalom. Spekulatív abban az értelemben, hogy túllép az észlelés és a közvetlen tapasztalat határain, nem az „itt és most”, hanem a „mi lenne, ha” világával” foglalkozik.

    A definiálási küzdelmek okozta kiábrándultság mindenesetre mára odáig juttatta a kutatást, hogy szinte modortalanságnak, episztemológiai felfuvalkodottságnak, sértő kirekesztési eljárásnak hat egy tapasztalati halmaz megnevezése. Az SF Paul Kincaid szerint így nem is egy dolog, hanem „számos dolog – jövőbeli környezet, csodás gépezet, ideális társadalom, idegen lény, csavar az időben, csillagközi utazás, szatirikus perspektíva, a történet egy sajátos megközelítése, bármi, amit keresünk, ha a science fictiont keressük, itt szembetűnőbb, ott rejtettebb –, melyek kombinációk végtelen sokaságában fonódnak össze.”

    Jelen tanulmány az SF-et tematikának tartva a következő megközelítésmóddal ill. meghatározással rokonszenvezik és tartja szem előtt: „A tudományos-fantasztikus irodalom ma még nem létező vagy föl nem ismert problémákkal foglalkozik, s azokra racionális megoldást kínál vagy fordítva, létező, fölismert problémákkal foglalkozik, s azokra nem létező, de racionális megoldást kínál”.

    Domokos Áron: A science-ficton mint oktatási eszköz című  teljes tanulmánya PDF formátumban letölthető erről a linkről.

  • És indul a könyvhét

    Sok új könyvel, és extra akcióval várunk benneteket.

    Ma délután hivatalosan is megnyílt a 2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal megrendezésre kerlő Ünnepi Könyvhét, a kortárs irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepe. A hagyományos helyszín, a Vörösmarty tér felújítása miatt idén a Dunakorzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várjuk a könyvbarátokat. A Galaktikát a korzón, a 12-es standon, az Erzsébet-híd közelében találjátok.

    Az új körülmények okán, sajnos nem tudunk szokványos dedikálást tartani, helyette egy „írósimogató” lesz a standnál. Íróink délután kettő órától lesznek megtalálhatóak a Galaktika standjánál. A sort Urbánszki László nyitja, lehet vele beszélgetni, dedikáltatni amennyiben lesz némi szabad, vízszintes felület.  Az új SF. Galaxis No2. írói is megemelik majd, a helyszín hőmérsékletét jelenlétükkel, aztán Szélesi Sándor is megtalálható lesz arrafelé. Egy közvetlenebb, baráti hangulatú találkozót szeretnénk, ahol amennyiben van rá igény, lehet dedikáltatni, de elsődleges célunk, az írók és az olvasók közötti kapcsolatteremtés.

    A legfontosabb: meglepetésünk egy 35 százalékos kedvezményre szóló kupon, amelyet az első 100 vásárló kap ajándékba.

    De nézzük a megjelent könyveinket, amelyek frissen érkeznek a nyomdából.

    Dennis E. Taylor – Mi vagyunk az Istenek (Bobiverzum 2.)
    Bob Johansson nem hitt a halál utáni életben, így nagy megdöbbennéssel vette tudomásul, hogy felébredt, miután meghalt egy autóbalesetben. Ráadásul érző számítógépként, ami kontroll intelligenciaként irányít egy hatalmas űrkutatási projektet.
    Bob és a másolatai 40 évvel ezelőtt szétszóródtak a világűrben, hogy lakható bolygókat keressenek. És nagyjából ennyi az, ami az eredeti tervből megmaradt. Egy hatalmas háború kipusztította az emberi faj 99,9%-át, a nukleáris tél lassacskán teljesen lakhatatlanná teszi a Földet, miközben radikális csoportok folytatják egymás kiírtását. Ráadásul a Bobok felfedeztek egy olyan űrutazó fajt, ami minden egyéb életformát tápláléknak tekint.
    Bob egyszerre azon kapja magát, hogy Égistenként vigyáz egyszerű bennszülött törzsekre, miközben új otthont keres a Föld lakói számára, és talán ő az egyetlen, aki megakadályozhatja, hogy a galaxisok népei vacsoraként végezzék.

     

     

    Vagyim Panov – A prófécia
    Emberemlékezet óta létezik a hétköznapi valósággal párhuzamosan egy második, varázslatos világ, a boszorkányok és varázslók világa – vagyis különböző, mágikus képességekkel bíró, egymással is folyton hadakozó idegen fajok bonyolult társadalma. Miután az emberek évszázadokig üldözték őket, e titokzatos lények visszavonultak egyetlen városba, amelyet ma is erős varázslatokkal rejtenek el a hétköznapi halandók elől. Ám a titok lassan napvilágra kerül, ahogy Moszkvában egyre több megmagyarázhatatlan bűntény történik, és Kornyilov rendőrnyomozó életében először nem érti az összefüggéseket…
    Vagyim Panov sorozata egy lenyűgözően eredeti, teljességgel új és komplex világot teremt, amelyben a mágia megfér a legmodernebb technológia mellett, a szomszéd irodaházról is kiderülhet, hogy mesterien álcázott varázslótanya, és az emberek hétköznapjaiba lassan beszivárgó párhuzamos kultúrák konfliktusai hol hátborzongató, hol nagyon vicces, de végig szédítően izgalmas kalandokba sodorják az olvasót.
    Szergej Lukjanyenko Őrség sorozata és Dmitry Ghlokovsky Metro 2033 könyve után új urban fantasy világsiker Oroszországból.

     

    Liz Flanagan – Sárkánylány
    A Sárkánylány főszereplője Milla – a melegszívű, árva kis szolgálólány –, aki Arcosi varázslatos szigetén él. Az emberek ezen a településen úgy tudják, hogy a tűzokádó sárkányok már emberöltőkkel ezelőtt végleg kihaltak. A sziget egykori lakói – a sárkánylovasok – is csak a legendákban élnek tovább.
    Egy nap Milla – drámai körülmények között – négy különleges tojás birtokosa lesz, és ráébred, hogy rajta fog múlni, a sárkányfiókák kikelnek-e, és életben tudnak-e maradni. Közben Arcosi egyre fenyegetőbb hellyé válik, és mind nehezebb eldönteni, kiben bízhat igazán az ember.
    Milla és barátai mindent elkövetnek, hogy megvédjék a sárkánytojásokat, amelyeket a szigetet uraló hatalommániás herceg is szeretne megkaparintani. Ha igaz, amit rebesgetnek, és a tojásokból sárkányok kelnek ki: az egész szigetország sorsa gyökeresen megváltozik. Milla pedig végre megtudhatja, kik is voltak a szülei valójában, és mit rejteget számára a múlt. Vajon ki nevelheti fel a sárkányokat? És mihez kezd velük?
    Liz Flanagan brit írónő remek mesélő: sok humorral és értő lélekrajzzal ábrázolja szereplőit, akiknek egy gyönyörűen megírt, varázslatos világban kell helytállniuk. A Sárkánylány lenyűgöző szépségű történet barátságról, szerelemről, hűségről, a származásunk iránti tiszteletről és az erkölcsi helytállásról. A meseregény mindenkinek ajánlott, aki szereti a lebilincselő történeteket, a hajmeresztő kalandokat – és persze nem fél a repüléstől.

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij – Újonc a világűrben
    A Delelő Univerzum regénysorozat újabb kötete az Újonc a világűrben, melynek címszereplője Jura Borogyin, egy fiatal vákuumhegesztő. A lelkiismeretes és tehetséges fiú a Rheára tart, de családi okok miatt egy nappal lekéste űrhajója indulását, lemaradt csoportjától, és ezért elkeseredetten próbál valamiféle utazási lehetőséget szerezni, hogy időben eljusson a Szaturnusz holdjára.
    A Tahmaszib űrhajó kapitánya, Bikov „szerződteti” Jurát, gyakornokként alkalmazza, így a tervezett űrutazás is lehetővé válik számára.
    A Szaturnusz felé vezető úton a főhős izgalmas kalandokat él át a Naprendszer különböző részein, találkozik a marsi telepesekkel, akik felveszik a harcot az életüket megkeserítő repülő óriáspiócákkal, ősi „látogatók” nyomaira bukkannak, és az űrkutatás életveszélyes oldalára is ráeszmélnek.
    A regény az emberiség sorsáért komoly erkölcsi felelősséget érző, jellegzetesen orosz értelmiségi útkeresés, mert – miközben a történetben a fiatal Jura megismerkedik az űrkutatás új lehetőségeivel és technikai veszélyeivel – ezzel párhuzamosan a kommunizmusba vetett hitüket lassacskán elvesztő Sztrugackij-fivérek ideológiai tépelődéseit is megismerheti az olvasó.
    „Valamennyi világnézet hiteken és tényeken alapul. A hit fontosabb, de a tények erősebbek. És ha a tények elkezdik aláásni a hitet… nagy baj van.” – írta Borisz Natanovics Sztrugackij.
    A szerzők közös művének legfontosabb üzenete ezúttal: „A lényeg mindig a Földön van.”

    Aleister Crowley – Holdgyermek
    A sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa,  Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.
    Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté,  sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

    Indrek Hargla – Melchior és a piritai fojtogató
    Melchior épp a patikáriusmesterségre okítja fiát, amikor hirtelen üzenetet kap, vegyen részt a bölcsek tanácsának ülésén a piritai kolostorban. Amikor, érkezésének másnapján, megfojtanak egy fiatal apácát, fogadalmat tesz, hogy megtalálja a gyilkost. Napról napra több az áldozat, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak, ráadásul a kolostorban senki nem az, akinek mondja magát. Melchiornak élete legnagyobb tragédiájával kell szembesülnie, hogy útnak induljon titokzatos jelek után kutatva, és zarándokként végiggondolja, felgöngyölítse ezt a cseppet sem átlátható történetet, aminek szálai a messzi múltba vezetnek. Titokzatos ereklyék, egy háromfelé tört ezüstfeszület, egy eskü, és még számos rejtély nehezíti és árnyalja a végső megoldás keresését. És a megoldás sem biztos, hogy e világi…
    Indrek Hargla újabb izgalmas történelmi krimije ismét egy kalandos, titokzatos világba kalauzol, egy láthatatlan gyilkos nyomain haladva…

     

    Galaxis No2.
    Robotok, emberek, implantátumok és a nagyon távoli jövő. Ezzel a pár szóval jellemezhető kötetünk, amelyben tizenöt kiváló novella kapott helyet.
    Lehet jóra és számítóan gonoszra használni a technológiát, ahogy az embereket is lehet jólelkűként és számító gonoszként jellemezni. A környezetünket mi alakítjuk, és a távoli jövőt is csak az fogja meghatározni, hogy napjainkban hogyan viszonyulunk hozzá, és mivé formáljuk azt.
    Maga a technológia soha nem jó vagy gonosz, az ember változtatja ilyenné vagy alakítja olyanná. Lehet, hogy a jövőben félni fogunk a gépektől, félni fogunk az átalakított emberektől, vagy félni fogunk akár a többi embertől is, de érdemes megismerni a lehetőségeinket, érdemes megtudni, hogy íróink milyen lehetséges veszélyeket és azokból milyen lehetséges kiutat tárnak elénk, hogy felkészülhessünk mindenre, és hogy a mában ne kelljen tartanunk a jövőtől

     

    Jodi Taylor – Ösvény az időben
    Max és Leon végre együtt tervezgetik a békés jövőt. Ami azonban sajnos ebédig sem tart ki, mert egy telefonhívás arra figyelmezteti őket, hogy azonnal meneküljenek. Hőseink a 17. századi London, az ókori Egyiptom, majd Pompeji és a 14. századi Southwarkot érintve keresztül-kasul száguldoznak az időben, de úgy tűnik, minden hiába, mert a jövőben létrehozott Időrendőrség elől senki nem menekülhet el, aki veszélyt jelenthet az időtengelyre. Végül a St. Maryben keresnek menedéket, ahol hamarosan újabb veszélyek leselkednek rájuk.
    Mint rendesen, a negyedik történet is bővelkedik humorban, ám véresen komorrá válik, amikor a túlerőben lévő Időrendőrség minden idősíkon egyszerre indít támadást a St. Mary ellen. A végső és kétségbesett küzdelemben maga az épület is összeomlik, csak a szakácsnő és Max leleményességén múlik, fennmaradhat-e egyáltalán a St. Mary.
    Szóval egy jó erős tea nem fog megártani…

     

    Néhány fontos akciónk:

    A legfontosabb: meglepetésünk egy 35 százalékos kedvezményre szóló kupon, amelyet az első 100 vásárló kap ajándékba.

    Az SF. Galaxis első két számának együttes megvásárlása esetén a két kötet kedvezményes ára 3990 Ft.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Ha egyszerre vásárlod meg a két MI, Bob kötetet, 35% kedvezményt kapsz a két könyvre.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Várunk a standunkon!

  • Közeleg a világvége?

    A science-fiction egyik legfontosabb témája a jövő világa, a környezetben, amiben élni fogunk. Az írók nagyon érzékenyen reagáltak mindarra a veszélyekre, amit a környezetszennyezés, az ember természetbe történő beavatkozása okozott.  Visszatérő témák voltak a nukleáris világégés, a harmadik világháború, az ipari termelés okozta légszennyezés, az élő vizekben okozott kár, a mindent elborító szemét.

    Sokáig csak borzongva olvastuk ezeket a disztópiákat, és örömmel tettük le a könyvet, hogy milyen szerencse, hogy nem ilyen világban kell élnünk. De úgy tűnik eljött az a pillanat, amikor szembe kell néznünk a ténnyel, ez mégsem csak fikció. Az újabb ús újabb tanulmányok és elemzések egyre rémisztőbb képeket festenek nem a távoli , hanem a közeljövőről.

    Néhány hónapja látott napvilágot az a jelentés, amelybe a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete a globális felmelegedés várható hatásait elemzi. Ijesztő, amikor több tucat szakértő több ezer tanulmány elemzése után megállapítja, hogy csupán 12 évünk van arra, hogy tegyünk valamit. Az IPCC ritkán publikál új jelentést, de olyankor ijesztően pontos leírást ad a Föld aktuális és várható állapotáról, amelyek megalapozottak, megbízhatók, és sajnos nagyon sötét képet fest.

    Egy ilyen jelentés gyakran hónapok és évek munkája, olyan szakértői gárda állítja össze, akiket a kormányok és a nemzetközi szervezetek delegálnak szigorúan szakmai alapon. Ezen a jelentésen 40 ország több mint száz szakértője dolgozott, akik több mint hatezer tanulmányt vizsgáltak át. Több mint 500 szakértő 13 000 megjegyzéssel finomította az első vázlatot, és közel hatszáz szakértő 25 000 hozzászólása pontosította a végső jelentést.

    A jelentés egyik következtetése elkeserítő. Ha sikerülne a károsanyag-kibocsátást a felére csökkenteni, akkor a globális felmelegedést 2100-ig sikerülne a kritikus másfél celsius-fok alatt tartani. A cél nem elérhetetlen, de azonnali cselekvésre lenne szükség; olyan átalakulásra, ami a gazdaság és a társadalom szinte minden területét érinti. De ez olyan példátlan mértékű együttműködést követelne meg, hogy abban reménykedni is értelmetlen.

    A Breakthrough National Center for Climate Restoration nevű ausztrál szervezet a korábbi tudományos eredmények alapján modellezte a lehetséges jövőképeket. A legrosszabb forgatókönyv rémséges jövőképet fest: 2050-re három fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ebben az esetben a föld hatalmas területein kell elviselhetetlen hőségre számítani. Az emberiség felének olyan hőségben kellene időnként élni, ami már a túlélést teszi kétségessé. Emiatt akár egymilliárd ember válhat klímamenekültté. A tengerszint emelkedése miatt a tengerparti nagyvárosok hatalmas területeit kellene kiüríteni. A krónikus vízhiány miatt összeomolhat a globális élelmiszertermelés, és az egész világra kiterjedő élelemhiány következne be. A beporzást végző rovarok számának drrasztikus csökkenése és termelési válságot okozna. Az már szinte mellékes, hogy olyan komplett ökoszisztémák pusztulnának el, a nagy korallzátony, vagy a sarkvidékek.

    Egymillió állatfajt már most a kihalás fenyegeti. Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben, Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne. De sokak szerint még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét.  A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is.    Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

    Hogy mi is kiálljunk a klímavédelem mellett összeállítottunk egy kedvezményes könyvcsomagot, amely három olyan világot mutat be, ahol környezeti katasztrófával kell megküzdeniük az embereknek. Hogy ne válhasson a téma unalmassá, három teljesen különböző élethelyzetet mutat be.

    https://galaktikabolt.hu/termek/okologiai-sci-fi-csomag/

    Andreas Eschbach Összeomlás című regénye egy olyan világválságot mutat be, amikor a megszokott civilizációnk alapját képező olaj fogy el. az emberi civilizáció egy olyan krízishelyzet felé tart, mely gyökerestül forgathatja fel a fennálló társadalmi rendet. Mert ha elfogy az olaj, élethalálharc indul meg országok és szövetségek között, a technikai fejlődés leáll, és a Földön újra beköszönt a középkor. A mai, energiaínséges, kőolajfüggő világunkban a lehető legaktuálisabb kérdéseket teszi fel, hogy a maga irodalmi eszközeivel keressen rájuk válaszokat. Válaszokat, melyekre akár már holnap szükségünk lehet.

    Emmi Itäranta A teamesternő könyve című regénye sem egy könnyed szórakozás. A finn írónő műve a jövő Finnországába vezet el, pontosabban annak diktatórikus világába. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Néhány száz év múlva a regény tizenéves főhőse, nehéz helyzetbe kerül. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását?

    A harmadik regény Daniel Godfrey műve, az Új Pompeji. A regény egy olyan ötlet körül forog, amelyre sajnos mi nem számíthatunk, mint jelen kori problémánk megoldása: az időutazás. Egy cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből.

  • Miniinterjúk – Varga Csaba Béla

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Varga Csaba Béla.

    1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    1976 körül, az iskolai könyvárban ismerkedtem meg Lőrincz L. László nevével. 1983-ban középiskolásként véletlenül fedeztem fel Leslie L. Lawrencet. Jellemző, hogy egy ideig fel sem merült bennem; ez a két író ugyanaz a személy. Utána hosszú évtizedeken át mindig nagy örömmel olvastam a „két” szerző különféle műfajú regényeit, novelláit.

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    Nem egy konkrét mű adta az ötletet, hanem az a sajátos, titkokkal és egzotikus napkeleti misztériumokkal teli világ, amit Leslie L. Lawrence felépített. Egy olyan történetet akartam írni, amelyik akár ebben az univerzumban is játszódhatna.

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Leslie L. Lawrence évtizedeket átívelő pályafutásával óriási hatást gyakorolt a magyar SF és kalandregény írók legalább két nemzedékére. Olyan sokat olvastuk a könyveit, hogy a legcsekélyebb gondot sem jelentett az ő sajátos, gördülékeny stílusában írni. Ki ne szeretne Leslie L. Lawrence-hez hasonlóan félelmetes, ám ugyanakkor csábító, sötét nagyurakról írni, akiket mi, egyszerű emberek csak önfeláldozó küzdelem és esetleg személyes veszteségek árán tudunk legyőzni? Külön tetszik, hogy a fenyegetés gyakran természetfeletti erők színre lépésének tűnik, ám végül mégis a józanész diadalmaskodik, és a hősök képesek leleplezni a hatalmukkal visszaélő szélhámosokat, gazembereket.

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    Kedvenc Lőrincz regényem a Dzsingisz kán fiatal éveit bemutató regény, A sólyom kinyújtja karmait. Leslie. L. Lawrence könyvei közül pedig a Szindzse szeme tette rám a legnagyobb hatást.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

     

    5 Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Mind a kettőt egyformán szeretem, bár azt be kell vallanom, hogy Leslie L. Lawrence-től többet olvastam. Megpróbáltam az ő nyomdokaiban járni és beutazva a fél világot – a nagy piramis belsejében, Angkorvat istenszobrai tövében, vagy a Himalája égre törő hegyláncai között, Kőrősi Csoma Sándor sírjától a tibeti kolostor felé sétálva – számtalan alkalommal éreztem úgy, hogy az árnyékok közül mindjárt előlép Leslie, a híres kalandor, felfedező és tudós. Akkor kis ideig együtt mehettünk volna tovább, míg a valóságban a lenyűgöző könyvei révén lehettem útitársa oly sok kalandon át.

  • Az urban fantasy orosz mesterei: Vagyim Panov

    Ha napjainkban a magyar neten rákeresünk Vagyim Panov nevére, csak egy mérkőzés csapat-összeállításában bukkanhatunk a névre. De ez rövidesen biztos meg fog változni, a februári galaktikában már felbukkant az orosz író neve.

    Ha rápillantunk az orosz könyvpiacra, a hazai legnépszerűbb írók  – mint amilyen Szergej Lukjanyenko vagy a Sztrugackij-fivérek – között bukkan fel a neve. Panov orosz fantasy és tudományos-fantasztikus író regénysorozata révén már az urban fantasy legjobb trojkájába tartozik, az őrség sorozatot jegyző Lukjanyenko és Metro 2033 világáért felelős  Dmitry Glukhovsky (Dmitrij Gluhovszkij) mellett.

    Vadim Panov 1972. november 15-én született egy klasszikus katonacsaládban annak minden előnyével és hátrányával. Tipikus katonasors, hogy édesapját gyakran áthelyezték, ezért a család vele költözött, Vagyim is ezért sok iskolába járt. A család végül 1983-ban állapodott meg amikor felköltöztek Moszkvába, a fiú itt végezte el a középiskolát.

    1989-ben felvételizett a Moszkvai Repülési Intézetbe, ahol felvételt nyert a Repülőgép-rádióelektronika Tanszékre. Diákként aktívan részt vett „A Tükör” nevű a hallgatói színház tevékenységében, ahol 1994-ben az ilyen játékok előadását 1994-ben rendezték meg. 1995-ben rádiómérnöki diplomát szerzett.

    Panov két lánya, Polina és Irina apja. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Nataliával, aki a legaktívabb kritikusa.

    Panov irodalmi tevékenysége 29 éves korában kezdődött. 2001-ben jelent meg első regénye urban fantasy műfajban. Ezzel kezdetét vette a nagysikerű „Titkos város” sorozat, amelynek eddig 14 kötete jelent meg.

    Emellett kirándulást tett a cyberpunk zsánerbe is, „Az enklávék” című sorozatában öt kötet jelent meg.

    2006-2209 között tett egy misztikus kirándulást, ekkor írta a La Mystique De Moscou” trilógiát.

    Elnyerte a legnagyobb hagyományokkal rendelkező szovjet, ma orosz sci-fi-díjat, az Aelita-díjat.

    Az író aktívan tartja a kapcsolatot olvasóival, rendszeres vesz részt találkozókon. Számos fórumon rendszeresen tartja velük a kapcsolatot.

    Vagyim Panov idén februárban egy novellával bemutatkozott a Galaktika magazin 347. számában.

    Galaktika 347 XL

    A Titkos város sorozat azóta már megjelent angol nyelven, és most már elérhető a magyar olvasók számára is.  Az induló kötet, a prófécia címet kapta.

    Panov teremtette világban emberemlékezet óta létezik a hétköznapi valósággal párhuzamosan egy második, varázslatos világ, a boszorkányok és varázslók világa. Ez az univerzum s különböző, mágikus képességekkel bíró, egymással is folyton hadakozó idegen fajok bonyolult társadalma. De az évszázadok során – mint az emberi történelemben oly sokszor – az emberek üldözésének kitett lények megelégelték ezt, és visszavonultak egyetlen városba, amelyet ma is erős varázslatokkal rejtenek el a hétköznapi halandók elől.

    De egy titok sosem maradhat örökre titok. Moszkvában egyre több megmagyarázhatatlan bűntény történik, amellyel a rendőrség próbál megbirkózni.  Kornyilov nyomozó kapja a feladatot, hogy oldja meg az eseteket, de a rutinos rendőr életében először nem látja az összefüggéseket.

    A prófécia

    Lukjagyenko Őrség sorozata után egy újabb lenyűgözően eredeti, teljességgel új és komplex világot teremtettek az orosz fővárosban. A hamisítatlan orosz életérzés, gondolkodás és életfilozófia. Itt a mágia megfér a legmodernebb technológia mellett, a szomszéd irodaházról is kiderülhet, hogy mesterien álcázott varázslótanya, és az emberek hétköznapjaiba lassan beszivárgó párhuzamos kultúrák konfliktusai hol hátborzongató, hol nagyon vicces, de végig szédítően izgalmas kalandokba sodorják az olvasót.

    A kötet már előrendelhető a galaktikabolt.hu webáruházban

  • Miniinterjúk – Benedek Szabolcs

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Benedek Szabolcs.

    1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    A nyolcvanas évek derekán az egyik osztálytársamtól kölcsönkértem a Sindzse szemét. Ugyanazon a lakótelepen laktunk, ők egy másfél szobás panellakásban, de annyi könyvük volt, hogy például az Albatrosz Könyvek kötetei az előszobai beépített szekrényben sorakoztak, a hűtőszekrény fölött, mert már csak ott fértek el. Találomra kunyeráltam el ezt a könyvet, mivel az önmagában vonzott, hogy a késő Kádár-kori fridzsiderszocializmusból egyenest a Himalájába repülhetek vele.

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    Az orientalista Lőrincz L. László a Kelet világát hozta el a regényeiben hozzánk, én pedig ebből kiindulva azt a kort igyekeztem megragadni, amikor ez a miliő és kultúra Magyarországon is meghonosodott egy időre: a hódoltság idejét, amikor Buda, az Arany Alma igazi keleti város volt a benne élő számtalan nációval. Ezt az alaphelyzetet fűszereztem némi misztikával.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Van bennem egy jókora érdeklődés a történelem és a misztikumok iránt, úgyhogy eszembe se jutott kilépni a kereteimből, szerencsére nem is kellett.

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    Továbbra is a Sindzse szeme.

    5, Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Nem tennék ily módon különbséget. Szívesen olvastam pl. Lőrincz L. Lászlónak a tibeti misztikumokról és a mongol hiedelemvilágról szóló könyveit, vagy akár a Dzsingisz-életrajzát. A Leslie L. Lawrence-regények meg olyanok, mintha Agatha Christie, Jules Verne és P. Howard írták volna együttesen.

     

  • Interjú és sztorizgatás Dévényi Tibi bácsival!

    „Mi az a retró? Egy életérzés, nosztalgia a múlt iránt, amikor azt hisszük, hogy boldogok voltunk, pedig nem is igaz, hiszen az idő mindent megszépít.”

    Ezekkel a szavakkal kezdődik Tibi bácsi interjúkötete, és még ennél is több, idézhető szöveggel fog találkozni az olvasó.

     

    A Galaktika magazinban többször is publikált Dévényi Tibor (biokémikus, sci-fi író) aki a jövőről írt, most pedig itt van nekünk Tibi bácsi, aki a múltba vezet minket, minket egy kalandos utazásra.(G=Galaktika, TB=Tibi bácsi)

     

    G: Minek apropóján jött az interjúkötet ötlete? Sikerült minden izgalmas sztorit elmesélnie, vagy vannak még megtöltendő üres oldalak?

     

    TB: Mikor a Retró Rádióban elindult a műsorom a Három kívánság (2018 október 6-a óta fut a rádióadón), rengeteg sztori jött elő, amit érdemes megosztani mindenkivel. Azonban a szó elszáll, az írás megmarad. Innen pedig már egyenes út volt, a kötet megjelenése felé. Lukács Gabriellával (a könyv szerkesztője) minden héten összeültünk egy vendéglőben vagy étteremben, nekem pedig csak emlékeznem kellett és mesélnem. Meg persze enni egy jót.

     

    G: Másik szenvedélye a sztorizgatás mellett, az ételek. Milyen éttermekbe zajlottak az interjúk, véletlenül kiválasztottak vagy volt valami konkrét elképzelés ezen a téren?

     

    TB: Mindegyik fejezet egy recepttel kezdődik. Olyan retró ételek receptjeivel, amik olyan jó ételek, hogy meg kell őrizni, az elkészítésük módját. A gasztronómia olyan gyöngyszemei, mint a velős csont Kéhli-módra, vagy a Rétes Csárda (Monorierdő) töpörtyűs pogácsája. Ezeket érdemes megőrizni, nem csupán azért, mert finom és jó ételek, de rengeteg történet kapcsolódik hozzájuk. A Kéhli Vendéglőben Krúdy asztalánál ülve eszembe jut Latinovits, ahogy a Szindbádban húst levest evett, vagy az ablakon kinézve látom azt a tölgyfát, ahol szüleim megismerkedtek. A vendéglők és a receptek kiválasztása tehát igen, teljesen tudatos volt. Ne menjenek ki a divatból ezek a retró kaják.

     

    G: Szívesen írna, esetleg írt is valamilyen fiktív történetet? Akár egy humoros sci-fi regényt?

     

    TB: Annyi minden történt velem, Életműíjat kaptam, több sikeres televíziós műsort vezettem, találkoztam elképesztő pop és rock ikonokkal, a Retró Rádió másfél milliós hallgatottsággal rendelkező műsora, már jutalomjátéknak számít. Ami pedig az írást illeti, hadd idézzem Márai szavait:

     

    „Annyi tehetséges író van, én már nem vagyok, csak figyelmes.”

     

    G: Kiknek ajánlaná a kötetet, vagy minden korosztály együtt tudja élvezni?

     

    TB: Nagyjából száz sztorit sikerült, a kötetben elmesélnem, és bárkit érdekelhet a húsz évestől a nyolcvan évesig. A retró nem ismer korosztályt. Az általam tartott retró bulikon a fiatalok pont úgy tudják a szövegeit a régi daloknak, mint a szüleik és nagy szüleik, és azt is tudják, hogy ezekre a számokra lehet a legjobbat bulizni.
    A vicces történetek, ugyanolyan viccesek lesznek száz év múlva is. Egy jó Kabos poén, egy idézet bármelyik filmjéből ugyanannyira szórakoztató lesz, mint amikor először hallotta a közönség.

    G: A fiatalokat ugyanúgy érdekelheti, hogyan fogtam kezet Rákosival vagy Kádárral, mint azt, az idős embert, aki már hallotta a történetet. Olyan sztorik ezek, amelyeknek érdemes fennmaradniuk. Megidéznek egy korszakot, amely egyre szebbnek tűnik, minél távolabbról nézünk rá. A fiatalok megismerik az élét, és a vidámságát is, a korom béliek pedig visszaemlékeznek, milyen örömteli emléket tudnak felidézni a történeteim által.

     

    Aki szívesen olvasna érdekes, vicces sztorikat, régi recepteket és vágyik a retró élményre, annak mindenképpen ajánlott a „Mikrofon a húslevesben: Retró sztorik Tibi bácsival”!

    A könyv, 2019. áprilisában jelent meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.

     

  • Miniinterjúk – Fedina Lídia

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, a sort a kötet női szerzőjével, Fedina Lídiával kezdjük.

    1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    Lőrincz L Lászlót a szüleimtől örököltem. Nálunk mindenki olvasta, és legnagyobb örömömre párom, Kiss Ferenc, nem csak olvasta, de, ahogy ő mondja „megzenésítette”, azaz átdolgozta képregényre a mester több művét. Élvezet volt újraolvasni, most képregényben, a Lőrincz műveket, nagy örömet okozott.

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    Lőrincz L László, a sci-fi író egyben Leslie L Lawrence is, aki kiváló, fordulatos krimiket alkot. Úgy gondoltam ötvözni kellene ezt a két műfajt. Mivel nagyon szeretem a kissé misztikus történetszálakat, és igen izgalmasnak találom a valóságos alapokon nyugvó meséket, egy olyan témát választottam, ami tényekre épít, pontosabban Móricz János ecuadori expedícióján, amikor felfedezte az ún. Fémkönyvtárat. Erre a helyszínre, ebbe az eseménysorba helyeztem bele a kitalált történetet, ami krimi és sci-fi is egyben. A lőrinczi hagyományokon alapulva, természetesen, van benne szép és rejtélyes nő, gyilkosság, varázslat (vagy ismeretlen technika, ahogy tetszik), sőt, és ez egy kicsit lovecraftos – elgondolkodtató dolgokat találnak, de nem árulom el, hogy mit.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Bár kedvenc zsánerem a sci-fi, más műfajokban is kipróbáltam már magam, a rajzfilm-forgatókönyvtől és a kisgyermekeknek szóló meséktől kezdve, a lányregényen és a humoros írásokon át a thrillerig. Ilyen legutóbb megjelent könyvem, A Seuso-mozaik, ami nem áll messze a krimitől. Én magam is szívesen alkotok fordulatos, kissé romantikus történeteket, talán ezért is szeretem annyira Lőrincz L László munkásságát, vagy éppen fordítva: azért szeretek ilyen történeteket nem csak olvasni, de írni is, mert a mester munkássága fontos része az életemnek.

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    Nem kérdéses: A föld alatti piramis. Csak sajnálom, hogy a végén elpusztul – de hát az ilyen különleges dolgoknak mindig ez a sorsa a történetekben. Jut eszembe, nagyon évezem, ahogy Lőrincz L. László beleírja saját magát az elbeszéléseibe, Mr. Lawrence, a nyomozó, remek figura! A másik ikonikus nyomozóját, Lendvay C. Jánost én is beleírtam a történetembe, no és… de ez úgyis kiderül a novellából.

    5 Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Mondhatnám, hogy a sci-fi írót egy árnyalattal jobban kedvelem, vagyis Lőrincz L. Lászlót, de ha őt szeretem, akkor szeretem Lendvayt és Lawrence-t is, hiszen olyanok ők, mint az örök háromság, amelyik egy és ugyanaz, mégis három különálló karakter. És ilyen nincs még egy, a mi univerzumunkban legalábbis.