Kategória: Hírek

  • Film lehet a Kis testvérből

    A sötét jövőben játszódó történetek nem vesztettek népszerűségükből semmit, ugyanis Az éhezők viadala, A beavatott és Az útvesztő után újabb ifjúsági disztópia kerülhet megfilmesítésre. Ez nem más, mint a népszerű író és blogger, Cory Doctorow Kis testvér című regénye.

    Azonban ez nem az első hír a Kis testvér filmtervéről. Először 2010-ben az Angry Films szerezte meg a jogokat, viszont ahogy Don Murphy rendező (Született gyilkosok, Transformers-filmek, Vasököl) átment a Paramount Pictures-höz, így most a megfilmesítési jogok is a stúdióhoz vándoroltak. A produkción Gaby Cantonnal fog dolgozni.

    A Tracking Board forrásai szerint a stúdió jelenleg forgatókönyvírót keres a projecthez. Terveik szerint a filmadaptáció hangulatában idézni fogja a Bourne-ultimátumot, A beavatottat, és a brit Channel 4 elismert sorozatát, a Fekete tükröket.

    A 2008-ban megjelent regény egy tizenéves fiú, Marcus Yallow (nicknevén w1n5t0n) kalandját meséli el egy orwell-i világban, ahol a megfigyelés a mindennapok részévé vált egy san francisco-i terrortámadás következményében.

    A megjelenést követően a könyv a 9. helyet foglalta el a New York Times bestseller listáján, a következő hat hétben pedig továbbnőtt a népszerűsége: egészen a 8. helyre küzdötte fel magát. A történetet a kritikusok is dicsérték, főleg az 1984-gyel, szeptember 11-gyel és Az emlékek őrével való párhuzamokért. Továbbá a didaktikus techno-thriller számos nevezetes díjat is nyert, többek között 2009-ben a White Pine-díjat, a John W. Campbell emlékdíjat, a Prometheus-díjat és a Sunburst-díjat az ifjúsági regények (Young Adult) kategóriájában. Nem utolsó sorban pedig döntős is volt a Hugó-díjért is a Legjobb regény kategóriában.

    A Kis testvér olvasható angolul az író honlapján, magyarul pedig megrendelhető webshopunkban is, ahogyan a folytatása, a Homeland is megtalálható nálunk.

  • A Galaktika.hu bloggereket keres

    Segíts rajtunk, ismeretlen blogger, te vagy az utolsó reményünk!

    Az univerzum végtelen nagy. Ezért aztán elképesztő sok dolog történik benne egyszerre. Könyvek jelennek meg, filmeket mutatnak be, tévésorozatok indulnak, játékok debütálnak, képregényhősök csapnak össze. Ütős grafikák készülnek, és poénos mémek járják be a netet. És akkor még nem is beszéltünk a rendezvényekről és díjkiosztókról. Vagy a hihetetlen technikai fejlesztésekről, és az űrkutatásról.

    Namost. Rövid számolgatás után rájöttünk, hogy ennyi mindent nem tudunk egyszerre megírni. Kevesen vagyunk hozzá.

    Úgyhogy zsoldosokat keresünk maroknyi, de lelkes csapatunkba. Akik némi hírnévért, és szerény juttatásért cserébe segítenek nekünk tudósítani a világ dolgairól, itt, a oldsite.galaktika.hu/ oldalain. Ha járatos vagy a sci-fiben és a blogolásban, akkor jelentkezz és publikálj nálunk!

    Azt kérded, mit adunk cserébe? Mármint azon a dicsőségen kívül, hogy megjelenhetsz írásaiddal a kétszer is Európa legjobb SF magazinjának választott, 43 éves Galaktika honlapján? Lásssuk csak… Nos, annak függvényében, hogy mennyi posztot készítesz, kaphatsz ingyen magazinokat és könyveket a saját kiadványainkból, és ezen felül még honoráriumot is. Feltéve persze, hogy jókat írsz.

    Ha érdekel ez a világmegmentő vállalkozás, akkor töltsd ki a jelentkezési lapot – és kalandra fel!

  • Clarke és Vasziljev: két új Galaktika kötet

    Két újdonsággal indítjuk a szeptembert: megjelent a várva-várt 2001 elveszett világai és S.T.A.L.K.E.R. – A duplikátor gyermekei a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Metropolis Media gondozásában. Végre lehullik a lepel a Clarke-univerzum újabb titkairól és arra is fény derül, hogyan folytatja Vasziljev a Halálos zónát.

    A 2001. Űrodisszeia története sem papíron, sem vásznon nem lehetett teljes. Menet közben búcsút kellett venni bizonyos részletektől, amelyek felborították volna a gondosan kitervelt dramaturgiát. Rendkívül izgalmas részletektől. Mi lett volna, ha távoli őseink szemtől szembe találkoznak az Elsőszülöttekkel? Hogyan alakult HAL táncoló robotemberből mindentudó szuperszámítógéppé? Honnan jöttek a lefagyasztott kutatók, hogyan kerültek be az expedícióba? És végül mi történt még David Bowmannel a Csillagkapun túl, mielőtt Csillaggyermekként visszatért volna a mi világunkba? A 2001 elveszett világaiból minden kiderül, és ráadásként elolvashatjuk a szerző forgatási naplóját a filmkészítés számára is különleges élményéről, a Stanley Kubrickkal folytatott közös munka kudarcairól és sikereiről.

    2001_elveszett_vilagai_borito_500

    Vlagyimir Vasziljev újabb STALKER-regényében is pörögnek az események, az izgalmak és rejtélyek egyre halmozódnak, a Zóna pedig még mindig halálos. A sorozat rajongói még mélyebbre merülhetnek ebbe a titokzatos világba, amit egy áttekintő bevezető és a szöveget kísérő gazdag jegyzetanyag is segít. Enélkül a könyv nélkül be ne merészkedj a Zónába!

    Duplikator_borito_500

     

  • Kapható a szeptemberi Galaktika

    Az interneten már megvásárolható, az újságosoknál pedig szeptember 1-től lehet keresni a Galaktika 306-os számát.

    A szeptemberi magazint Eddy C. Bertin a Cthulhu-mítoszhoz tartozó történetének első része nyitja, melyben a főszereplő titokzatos szövegek alapján kutat egy romtemplom után. Roman Kulikov a Stalker-témához nyúl: hogyan tudja valaki mégis legyőzni az Irányítót annak ellenére, hogy totális manipuláció alatt áll. Alastair Reynolds novellája bonyolult társasjáték: van benne merénylet, gyilkosság, nyomozás, büntetés; mindez egy galaktikus nagyhatalom központjában. Sue Burke egy különös erdő bemutatásával bizonyítja be, hogy a legfurább ismeretlen lényektől sem kell félnünk. Kij Johnson „Az ezer mérföldet gyalogló macska” kalandjait folytatja két epizóddal. Terry Pratchett „Könyörtelen színház”-ában egy halott köré épül a cselekmény; a nyomozás során még a Halált is kihallgatják. A havi retro Jack Finney „Eltűnt személyek” című novelláját eleveníti fel.

    Galaktika_306_borito

    A magyar szerzők közül Sas István a valóság, a teremtés virtuális voltát állítja, Kleinheincz Csilla írásában pedig egy MI végzi feladatát magányosan egy bolygó jégpáncélja alatt, valamire várva.

    A magazin szakértője, dr. Almár Iván csillagász a Plútóval kapcsolatos legfrissebb megfigyelésekről számol be. A képregény Stanisław Lem elbeszélése nyomán Cs. Horváth Tibor és Zórád Ernő alkotása. A szférák zenéje az űrkorszak szimfóniáinak rejtelmeibe ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel a 28. Szefantor tábor érdekességeiről számol be. A filmrovat a Wayward Pines sorozat ijesztő, meghökkentő, irracionális motívumait mutatja be.

    A tudományos főanyag az űrruha mint egyszemélyes űrhajó működését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a csomagtartó-széfről, high-tech vécéülőkéről, illat-ébresztésről, a DNS-ről mint adathordozóról, valamint a Taipai 101 ingájáról.

    Az XL-kiadás – amelyre továbbra is előfizetőként lehet szert tenni – kísérletképpen ezúttal egy monumentálisabb regény, Jack Williamson A fekete napjának első részét tartalmazza – befejezés a következő hónapban!

  • India felülírja a nyugatiak elvárásait az SF felé

    „Csak hogy tisztázzuk: nem én vagyok Vandana Singh növénypatológus, vagy csontkovács, vagy divattervező. És sokszor összetévesztenek Vandana R. Singh szerkesztővel és fordítóval is. Azonban sok más dolog vagyok, nem utolsósorban földlakó, ember, nő és indiai.” – így kezdi bemutatkozóját saját honlapján Vandana Singh, az indiai SF egyik elismert írója. Feledés című történetén keresztül most megismerkedhettek vele a Galaktika 305 oldalain.

    Singh Új Delhiben született, ahol a többi indiai gyerekhez hasonlóan népének fantasztikus történetein nőtt fel, mint például a Mahábhárata vagy Rámájana történetén. Azonban szülei révén, akik angol irodalommal foglalkoznak, Shakespeare és Keats is ugyanannyira Vandana műveltségének része, mint az indiai eposzok. Később, tinédzserként, majd fiatal felnőttként is foglalkozott környezetvédelemmel és feminizmussal, melyek nagyban formálták világnézetét. Nem utolsó sorban pedig fivérével közösen már igen nagy érdeklődést mutattak a tudomány felé. Ez az érdeklődés felnőttkorukban sem hagyott alább, hisz Singh jelenleg fizikusként dolgozik a Framingham State University-n, emellett pedig elismert sci-fi írónő is.

    Habár különálló nagyregényt még nem jelentetett meg, számos írással bizonyította már tehetségét. Eddig megjelent novellái a The Woman Who Thought She Was a Planet and Other Stories (2009) kötetben találhatóak, de két különálló kisregénye is jelent már meg: az Of Love and Other Monsters (2007) és a Distances (2008). Ezeken kívül még két gyermekkönyvet is adott ki, további írásait pedig saját honlapján és blogján lehet olvasni.

    Saját kultúrájának hatása Singh műveit erősen átitatja. Egy, a Locus által készített interjúban azt mondja, az otthonától való távolság által egy olyan perspektívát kap, amely segít megláttatni hazájának vibrálását, változékonyságát és elevenségét, ami szerinte nagyon is sci-fis vonás, és persze valahol fantasztikus is. Továbbá a történetekben India felülírja a hagyományos gondolkodást, a sztereotípiákat és a nyugatiak elvárásait az SF felé. Az erős hagyományok mellett az állandó változás is jelen van, és akár különös hibridek születhetnek a modern kor és az 5000 éves történelem találkozásából. Singh számára mindaz, amit érez Indiával, más kultúrákkal és a világgal kapcsolatban csakis a science fictionnel fejezhető ki.

    Mindez a legújabb Galaktikában olvasható Feledés című novellában is tetten érhető. Maga az írás 2008-ban jelent meg először a Clockwork Phoenix antológiában, később pedig Year’s Best SF 14 gyűjteménybe is bekerült. A cselekmény középpontjában Vikram áll, aki bosszúra szomjazik, hisz családját és világát elpusztították. Hogy bosszút állhasson, üldözőbe veszi a tömeggyilkos Hirasort, s ezzel kezdetét veszi egy bolygóközi hajtóvadászat. Az üldözés alatt Vikram azonban feláldoz mindent, ami egykor fontos volt a világában és azzá tette, aki.

    Singh elmondása szerint ez a kisregénye egy indai képregény (Amar Chitra Katha) és az indiai eposz, a Rámájana előtti tisztelgés, de emellett a Feledést tekinti első űropera művének is. A Locus szerint ez egy „pazar űropera, amely irodalmilag is minőségi és meggyőző”. Ha szeretnél elszakadni a megszokott, angolszász hagyományokra épülő sci-fi történetektől, és valami különlegeset, egzotikust olvasnál, a Feledésért mindenképpen lapozd fel a Galaktika augusztusi számát!

  • Itt az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi számát Vaszilij Golovacsov novellájának befejező része nyitja, melyben továbbra is fennáll a gigászi aszteroida veszélye. Elizabeth Bear és Sarah Monette élő űrhajója, akárhogy irányítják, mégis a Nagy Semmi felé törekszik. Jack C. Haldeman II írásában az új adóelosztó rendszerrel az általános közjó állapota valósulhat meg az emberiség számára. Vandana Singh „Feledés”-e egy galaktikus nyomozás és bosszú históriája. Dmitrij Kalinyin novellájában egy fura lény beszél egy stalker bekebelezéséről. Robert Sheckley a pszi-képességűek működéséről bizonyítja be, hogy a használati útmutatójuk félrevezető. A havi retro Dean Whitlock „Egymillió dollárt érő találat” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Szélesi Sándor (A BEAVATÁS SZERTARTÁSA) egy beszélgetést jelenít meg egy háromszázmillió fényévnyire lévő galaxishalmaz apropóján, Szilvási György pedig egy nem mindennapi pankráció keretében a szabad küzdelemről elmélkedik.

    Rendhagyó módon egyperces képregények váltják egymást a többi írás közé beillesztve. A szférák zenéje a számítógépes játékok muzsikájának rejtelmeibe ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel az SF szakosztály évadzáró előadásáról, a MondoConról és a III. S.T.A.L.K.E.R.-maratonról számol be. A filmrovat az új Star Wars-filmgenerációról oszt meg kulisszatitkokat.

    A tudományos főanyag a radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatban tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások a bringaradarról, egy kőművesrobotról, kerékpáros lézerjelzésekről, okospalackról, valamint a digitális középkor rémhíréről.

    Az XL-kiadás Andy Duncan és Ellen Klages Wakulla Springs című kisregényét tartalmazza, ezenkívül a két szerző 1-1 saját novelláját.

    A Galaktika 305. száma már kapható a szerkesztőségünkben és az interneten. Az újságosoknál pedig augusztus 4-től érdemes keresni.  Az XL-változatra továbbra is előfizetőként lehet szert tenni.

     

  • Sokat várt a sikerre Ann Leckie, de aztán mindent vitt

    Ann Leckie 2014-ben robbant be a köztudatba, a Mellékes igazság (Ancillary Justice) című kötete ugyanis ekkor zsebelte be a legjobb regénynek járó Hugo-díjat. Az 1966-ban született írónő első regénye gyakorlatilag minden fontosabb elismerést magának tudhat: elnyerte a Nebula-, az Arthur C. Clarke és a BSFA-díjat is.

    A szerző a siker előtt megtapasztalta a mellőzést is, korai munkái ugyanis nem örvendtek nagy népszerűségnek. Ekkor egy ideig fel is hagyott az írással s csak akkor ragadott újra tollat, amikor megszülettek gyerekei, ő pedig otthon volt velük. Később aztán részt vett egy írókurzuson is, amelynek köszönhetően végül megszületett a Mellékes igazság.

    Leckie ezután neves magazinokban publikált novellákat, melyek közül párat válogatásokban is közöltek. 2010-től 2013-ig ő szerkeszti a Giganotosaurus című online magazint, 2012-ben és 2013-ban pedig ő az alelnöke az Amerikai Sci-Fi és Fantasy Írók Szövetségének.

    Első regényének sikerét többnyire azzal magyarázzák, hogy azok is ugyanúgy megtalálják benne a számításukat, akik Asimovon nőttek fel, mint azok, akik sosem olvastak SF-klasszikusokat. És persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a regény narrátora egy űrhajó és annak többezres hadserege…

    Ann Leckie, a júliusi, 304. Galaktikában megjelent novellája a távoli jövőben játszódik és arra próbálja rávezetni az olvasót, hogy még ebben a korban is fontos a tudatos vásárlás.

  • Megjósolt világunk

    Nyáron várható John Brunner legjobb művének tartott Zanzibar megjelenése a Metropolis Media gondozásában. Maga a regény majdnem 50 éves, azonban még korunk embere számára is súlyos üzenetet hordoz.

    Az európai országok közös uniót alkotnak, a homoszexualitás elfogadottá válik, színes bőrűek kerülnek fontos, politikai pozíciókba, miközben erősödik a rasszizmus, terroristák fenyegetik az országok nyugalmát, hatalmas gazdasági különbségek uralkodnak a társadalomban, a Földet pedig a túlnépesedés fenyegeti. Mintha az elmúlt évek híreit olvasnánk, pedig ezek az események mind megtalálhatóak John Brunner (1934-1995) Zanzibarjában is, amelyet 1969-ben írt!

    A sci-fi új hullámának egyik kiemelkedő műve a Zanzibar, amely a 2010-es év világát tárja olvasója elé. Habár a regényben több szereplő szempontjából kísérhetjük végig az eseményeket, két történetszál válik ténylegesen hangsúlyossá. Az egyik Norman Niblock House a teljhatalmú General Technics ügyvezetőjéé, aki azt a feladatot kapja, hogy a piacon és a politikában is vezető szerephez juttassa a céget, ezzel globális dominanciát szerezve. Mindez azonban egy afrikai ország átvételével lehetséges… A másik kiemelt cselekmény főhőse Donald Hogan, a félénk könyvmoly, aki igazából egy kém. Hogan épp egy áttörőnek számító géntechnológia leleplezésén dolgozik, amely megváltoztathatja az ismert világot.

    Természetesen Brunner 2010-es világa nem teljesen egyezik a mienkkel (sőt, ez el sem várható), azonban rengeteg társadalmi és gazdasági változást többé-kevésbé megjósolt regényében. Az SF Masterworks kiadás előszavában Bruce Sterling azt írja, hogy a Zanzibar jóslatait három kategóriába lehet osztani: elhibázott jóslatok, a többé-kevésbé valószínű események és a meghökkentő előrejelzések. A három csoport közül talán az utóbbi kettő az érdekesebb, hiszen az elsőre lehet kitalációként is tekinteni.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Brunner világában találkozhatunk szuperszonikus járművekkel, villámot szóró fegyverekkel – ahogyan a legtöbb SF történetben is. Víziói közül viszont érdekesebbnek tűnhetnek a mélytengeri bányatelepek vagy az óriási mesterséges intelligencia működtetése. Habár ezek az ötletek nem váltak valóra még, de megvalósításuk már elképzelhető. Például már állítottak elő olyan mesterséges intelligenciát, amely sikeresen teljesítette a Turing-tesztet, tavaly pedig egy kanadai cég már megegyezett Pápua Új-Guineával az első mélytengeri bányászatról.

    A regény legtöbb valóra vált jóslata főleg társadalmi és politikai problémákhoz köthető. Egyik legnyilvánvalóbb és a könyv talán legfontosabb pontja a túlnépesedés. Maga a cím is ezt sugallja. A Stand on Zanzibar egy, a 60-as években elterjedt elképzelésre utal, miszerint ha az emberek szorosan egymás mellé állnának, akkor egy Wight-szigetnyi területet foglalnának el. A népességnövekedés mértékét figyelve, Brunner azt feltételezte, hogy 2010-ben ugyanennek a trükknek a végrehajtásához már egy Zanzibar nagyságú területre volna szükség.

    Az író disztópiájában a túlnépesedés nem marad megoldás nélkül: eugenikán alapuló törvények születnek. Ebben a korban szigorú szabályok mellett lehetséges gyermeket vállalni, így a lakosságnak csupán szűk rétege részesül ebben a kiváltságban. Azt, hogy ki nemzhet gyereket és ki nem, azt az egyén genetikai állománya alapján döntik el. Például aki örökletes betegséggel rendelkezik, annak nem lehetnek utódjai.

    A Zanzibar melegek elfogadását is emlegeti (például az avatarok, Mr és Mrs Everywhere esetében szabadon lehet választani a párosítások közül már a regény legelején), a színes bőrű lakosság pedig már építhet komoly karriert is (ilyen ember House is a történet egyik főszereplője), ahogyan mindez ma is kezd elfogadottá válni. Ezzel szemben erősen jelen van a képzelt 2010-ben is a rasszizmus és az erőszak is, utóbbiért terroristák és  a közintézményeket (iskolákat) támadók felelősek. Így az óhajtott egyenlőség nem igen valósul meg. Ehhez hasonló esetekkel napjaink híradásaiban vagy hírportáljain is találkozhatunk.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Az egyenlőség-egyenlőtlenség problémájánál maradva Brunner az erőviszonyokat illetően is tett egész pontos jóslatokat. Világában továbbra is az USA-é a vezető gazdasági szerep, azonban saját korától eltérően már nem a Szovjetúniót tartja riválisnak, hanem Kínát. Továbbá említésre méltó dolog, hogy Brunner már a 60-as évek végén gondolt az európai országok szövetségére, amely 24 évvel később, 1993-ban jött létre Európai Unió néven. Bár meg kell jegyezni, hogy maga a nemzetek egységének gondolata már a II. világháború után is jelen volt a közgondolkodásban. Az amerikai és az európai kontinensen formálódó nagy befolyással rendelkező hatalmakkal szemben ott vannak a kis afrikai államok, amelyek fejlődés tekintetében jócskán el vannak maradva és így teljesen ki is vannak szolgáltatva a nagyhatalmaknak. Így nincs vagy csak nem erkölcsös úton van esélyük fejlődni.

    Igaz, nem feltétlen társadalmi vagy gazdasági problémákhoz köthető, de akadnak a regényben olyan jóslatok, amelyek meghökkentenek minket. Egyik ilyen példa a következő leírás Detroitról:

    Múlt héten Detroitban voltam és ez a legkísértetiesebb hely, ahová eddig betettem a lábam. Mint egy szellemváros. Az összes lebontott autógyár és persze a nyüzsgő lakásfoglalók. Valójában egy tömb buli miatt mentem be az egyikbe. Hallani kellene, ahogy egy zock csapat teljes hanggal játszik egy ötszáz láb hosszú acéltető alatt! Nem is szükséges nézni – csak állni és hagyni, hogy a hang végigsöpörjön rajtad.

    A fenti idézet alapján elmondhatjuk azt, hogy Brunner nemcsak megjósolta Detroit ipari hanyatlását, hanem a techno zene megszületését is.

    Ami ennél is meghökkentőbb még, talán a könyvben szereplő afrikai elnök neve, Obomi, ami nyilvánvalóan erősen összecseng az Egyesült Államok jelenlegi elnökének, Barack Obamának nevével. De hasonló eset még az USA infláció által okozott áremelkedése is: Brunner hatszoros emelkedést jósolt 1960 és 2010 között, a valóságban ez hétszeres volt. Brunner közel volt. Ilyen egybeeséseknél csak ámulni lehet és egy kicsit borzongani is.

    Még rengeteg előrejelzésről lehetne tárgyalni akár a szórakoztatást, akár az emberi kapcsolatokat illetően, de Brunner célja nem az volt, hogy ezekkel sokkolja a későbbi generációkat. Ahogy Joe Haldeman írta a Zanzibarról, a science fictionnek nem az a feladata, hogy próféciákat mondjon a jövőről, hanem hogy megmagyarázza a jelent és a múltat, s mindez nagyon is igaz ennél a történetnél is. Számtalan értéke mellett (pl. sajátos, kitalált nyelv, már-már posztmodernbe hajló történetvezetés és izgalmas, összetett cselekmény) a tényleges célja miatt érdemes még ma is kézbe venni Brunner regényét, hogy általa megértsük önmagunkat, problémáinkat, és esetleg így el is tudjuk elkerülni a sötéten ábrázolt jövőt.

  • Tom Hanks első novellája magyarul csak a Galaktikában

    Tom Hanks azon kevés színész közé tartozik, aki egyszerre ismert a nagyközönség számára és a szakmai körök is elismerik. Több filmben is emlékezeteset alkotott, játékát (eddig) két Oscar- és négy Golden Globe-díjjal jutalmazták. Hollywoodban az egyik legkeresettebb színésznek számít, aki ráadásul nemrég írásra adta fejét.

    Hanks első novellája 2014 októberében jelent meg a New Yorkerben. Az Alan Bean Plus Four című írás magyarul a Galaktika júliusi számában olvasható. A novella egy baráti négyes űrutazását meséli el, akik az indulás időpontját az Apollo-űrprogram évfordulós napjaihoz igazítják. Miután feljutnak az űrbe, szabadidejükben a Földdel a hátuk mögött szelfiznek és a Breaking Bad negyedik évadát nézik.

    Aki egy kicsit is ismeri Tom Hanks munkásságát, könnyen felfedezheti benne az inspirációt novellájához. Egyrészt a színészt láthatóan mindig is érdekelte a fantasztikum, elég csak a Felhőatlaszban látott szerepeire gondolni, vagy a Dan Brown-történetek adaptációira, melyekben ő formálja meg Robert Langdon karakterét. És persze, ha már inspirációról beszélünk, nem lehet kihagyni a lassan már klasszikusnak mondható Apolló 13-at sem.

    Filmes munkái mellett a színész az utóbbi időben annyira ráérzett az írásra, hogy jelenleg egy novellásköteten is dolgozik. Történetei írógépgyűjtemények darabjai körül forognak majd, Tom Hanks ugyanis 1978 óta szenvedélyes gyűjtője a mechanikus és hordozható írógépeknek, és persze hogy stílusos legyen, novelláit is ezek egyikén írja.

    Maga az írás egyébként sosem állt távol a színésztől, több film, így például a Nyomul a banda és Larry Crowne forgatókönyvét is ő jegyzi. Egy korábbi interjújában a novellaírásról azt mondta: mindig is nagy mesélőkkel volt körülvéve, és lelkes tanítványként ő is szerette volna elmondani a sajátját.

    Ha valakinek szerencséje van, akár még dedikáltathatja is a színésszel a Galaktikában megjelent novelláját, hiszen Tom Hanks jelenleg is Budapesten tartózkodik a Dan Brown-féle Inferno forgatásán.

    Fox-y

  • Megjelent a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi számát Vaszilij Golovacsov novellája nyitja, melyben egy gigászi aszteroida veszélyezteti a Földet. Tom Hankset új szerepben ismerhetjük meg, íróként: „Alan Bean plusz négy fő” című írásában bebizonyítja, hogy legmerészebb álmaink is megvalósíthatók. A Jason Sanford által megalkotott világban az esőtől hajtott felhőhajók befolyásolják egy település mindennapjait. Ann Leckie szerint a távoli jövőben is fontos tudatos vásárlónak lenni. Wolfgang Jeschkére (A CUSANUS-JÁTSZMA) emlékezünk „Ramsey atya halotti miséi”-nek izgalmas történetével. A havi retro Jim Johnston „A tengerár nyomában” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Bojtor Iván laza beszélgetést jelenít meg egy fontos csatával kapcsolatban, Szilágyi Zoltán az autók automata sofőrjeinek öntörvényű működését állítja a középpontba, Márki István pedig egy idegen faj szempontjából vizsgálja az emberi lény alaptermészetét.

    Korcsmáros Pál Urm megszökik című képregényének második részét olvashatják ebben a számban, melyet a Sztrugackij testvérek egyik elbeszélése („A spontán reflex”, Galaktika 273) ihletett. Interjút készítettünk Burger Istvánnal, a magazin főszerkesztőjével, melyben az olvasói kérdőív fontos tanulságairól esik szó. A szférák zenéje az új Star Wars-film apropóján John Williams filmzenéit mutatja be. A Kapcsolatfelvétel az SF szakosztály aktuális előadását, a Trafó estjét és egy Galaktika-beszélgetést ismertet. A filmrovat két borzongató norvég művész-horrorfilmet ajánl a nyári meleg alternatívájaként.

    A tudományos főanyag a Terminátor-világ víziójával kapcsolatban tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások űrhőmérőről, okospohárról, drónszelfiről, valamint egy nyomtatott hídról.

    Az XL-kiadás a harmadik Perry Rhodan-történetet (A sugárzó kupola) tartalmazza, ezenkívül Tanith Lee-re emlékezünk egy sejtelmes novellájával („Elle est trois”), valamint egy minitörténettel.

    A Galaktika 304. száma kapható a Galaktikaboltban, illetve az újságárusoknál. Az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként lehet szert tenni.