Kategória: Hírek

  • Olvass bele az új Sztrugackij-kötetünkbe!

    A Metropolis Media harmadik könyvheti újdonsága a Fogadó a Halott Alpinistához, a Sztrugackij testvérek tollából.  A regény sci-fi és krimi keresztezése, amelyben az első találkozás egy idegen civilizációval nem éppen a tervezettek szerint alakul.

    Peter Glebski rendőrfelügyelő egy kellemesen eltöltött szabadság reményében érkezik az eldugott, hegyvidéki fogadóba. Minden jól is indul, amíg elő nem kerül az első halott… Azután a dolgok rohamosan rosszabbra fordulnak: lavina zárja el a fogyatkozó vendégseregletet a külvilágtól, a telefon is megsüketül, s a kikapcsolódásra váró nyomozó egyszeriben ott találja magát egy egyre rejtélyesebb gyilkossági ügy kellős közepén, csupa potenciális tettessel körülvéve. Ráadásul az eset megoldását az sem kimondottan segíti elő, hogy a nyomok egyike-másika látszólag világunk határain túlra vezet…

    A Sztrugackij fivérek ismét nem egy megszokott SF-et tesznek le elénk, hanem egy vérbeli bűnügyi történetet, amelyben persze semmi sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Mert mit is várhatnánk egy olyan krimitől, amiben a halott nem halott, a gyanúsítottak egy része pedig talán nem is ember?

    Ez a kötet immár másodszor jelenik meg magyarul, mégis teljes joggal mondható első kiadásnak, hiszen új fordításban lát napvilágot, közel ötvenoldalnyi olyan szövegrésszel, amely mindeddig ismeretlen maradt a hazai olvasók előtt.

    A regény megrendelhető az interneten, és természetesen a Könyvhéten is kapható lesz.

    Olvass bele a kötetbe!

  • Folytatódnak Priscilla Hutchins kalandjai

    Jack McDevitt új kötetét Űrhajótöröttek címmel szintén a Könyvhétre jelenteti meg a Metropolis Media, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. Az Emlékmű a csillagokban folytatását azért sem érdemes kihagyni, mert a Campbell-, Nebula- és Philip K. Dick-díjas szerző, Stephen King szerint McDevitt Isaac Asimov és Arthur C. Clarke logikus örököse.

    Egyszerű régészeti expedíciónak indult. A Maleiva III-ra érkezett tudóscsapat egy ősi civilizáció romjait akarta feltárni, majd eltűnni a helyszínről, mielőtt megérkezik Jerry Morgan. Hogy kicsoda Jerry Morgan? Egy kóbor gázóriás, ami eltéríthetetlenül tart a Maleiva III felé. E kikerülhetetlen végzetről kapta a bolygó másik nevét: Süllyesztő. Ami ugyanis két hét múlva itt van még, az atomjaira hullik szét a kataklizmában. De hát két hét az rengeteg idő, gondolták a régészek. Míg el nem kezdődtek a meghibásodások, a földrengések, és szembe nem kerültek a helyi élővilág veszedelmesebb egyedeivel.

    Priscilla Hutchins hiába remek pilóta, ebből a kutyaszorítóból talán még ő sem mentheti ki tudós utasait, sőt az ő ígéretes karrierje is idő előtt tragikus véget érhet.

    Jack McDevitt új sorozatának második kötete, az Emlékmű a csillagokban folytatása ugyanolyan lélegzetelállító izgalmakkal szolgál, mint az első rész, és megmutatja, egy női pilóta is lehet találékony és merész, nem csak a Han Solóké a galaxis.

    Az Űrhajótöröttek megrendelhető az interneten, és természetesen a Könyvhéten is kapható lesz.

    Olvass bele a regénybe!

  • Új Galaktika kötet: megjelent A teamesternő könyve

    Ahogy a regény szlogenje is tartja: vannak titkok, amelyeket egyszerűen muszáj elárulni… Megérkezett Emmi Itäranta finn írónő Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjra jelölt disztópiája, A teamesternő könyve a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Metropolis Media gondozásában.

    A pár száz év múlva a világban az erőviszonyok és erőforrások átrendeződését követően a tudás az egyetlen fegyver, ami egy kis reményt adhat a hatalommal szemben.

    Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját.

    Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.

    A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják.

    A teamesternő könyve megrendelhető az interneten.

    Olvass bele a kötetbe!

  • Itt a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi számát Rudy Rucker és Terry Bisson közös novellája nyitja, melyben egy „bluegene” nevű szernek köszönhetően az emberek átlagéletkora rendkívül hosszúra nyúlik. Fredric Brown százszorszépei, a közhiedelemmel ellentétben, hatékonyan kommunikálnak az emberekkel. Marc Laidlaw művében a szerelem és a háború őrületes szenvedéllyé forrnak össze. A Lee Battersby által megalkotott távoli jövőben újra a törzsi kultúra farkastörvényei uralkodnak. Frederik Pohl egy beszélgetőshow-ba kalauzol karácsonykor, ezzel a fura műsorral próbálja reflexióra bírni a megmaradt emberiséget egy titokzatos hölgy. Joseph Paul Haines történetében az Emberi Szolgáltatások Minisztériuma koordinálja a születéseket, mindenható módon. A havi retro David Redd „Ház a Barlangos-hegyen” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Benedek Szabolcs egy ufóval való találkozást jelenít meg, Bárdos Deák Ágnes és Vörös István folytatják a 300. számban elkezdett történeteiket.

    Korcsmáros Pál Urm megszökik című képregényét olvashatják ebben a számban, melyet a Sztrugackij testvérek egyik elbeszélése („A spontán reflex”, Galaktika 273) ihletett. A szférák zenéje az M83 távoli galaxisokból érkező dalait mutatja be. A Kapcsolatfelvétel a 22. Könyvfesztiválról és a sci-fi képregények világával kapcsolatos előadásról számol be. A filmrovat 15 érdekességet közöl XL-kiadásunk harmincéves klasszikusáról. A tudományos főanyag a kihalt fajok klónozásával kapcsolatban tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások napelemes pulóverről, okos vizeskancsóról, nyomtatott rakétahajtóműről, valamint egy kis júniusi matematikáról.

    Az XL-kiadás George Gipe Vissza a jövőbe című regényét tartalmazza.

    A Galaktika 303. száma kapható az interneten, a szerkesztőségünkben, június 2-től pedig az újságárusoknál. Az XL-változatra továbbra is előfizetőként lehet szert tenni.

     

  • A Könyvhétre érkezik az új Melchior regény

    A 15. századi Tallinn, vagy titokzatos és ősi észt erdők – bárhová is vezet Indrek Hargla, az érzékelhető, de megfoghatatlan félelem minden történetében jelen van.

    A kortárs észt sci-fi egy internetes magazin, az Algernon által kelt új életre 1998-ban, amely olyan írókat emelt fel, mint Siim Keshimes, Karon Orlan vagy Kristjan Sander. Azonban közülük a legnagyobb sikert mindenképpen Indrek Hargla érte el, hisz ma már világhírnévvel büszkélkedhet, műveit több nyelvre lefordították, legnépszerűbb sorozatából, a Melchiorból pedig már filmadaptáció is készült. Most az Ünnepi Könyvhét alkalmával megjelenik az említett sorozat 2. kötete. De vajon mi lehet az észt író sikere? Megpróbáljuk kideríteni.

    Indrek Sootakként született 1970.07.12-én Tallinnban, Jaan Sootak büntetőjogi professzor és Varja Sootak filológus és újságíró fiaként. Írói álnevét később vette fel. Apjához hasonlóan Hargla is a jogi pálya felé vette útját és 1993-ban jogi diplomát szerzett a Tartu Egyetemen. Később csatlakozott az Észt Köztársaság külföldi képviselőihez, és így eljutott Dániába és Magyarországra is. A későbbiekben még dolgozott Tallinnban az észt külügyminisztériumban is, 2001-ben azonban búcsút mondott diplomáciai munkájának, és azóta szabadúszó íróként dolgozik.

    819878t81h9421

    Hargla azonban jóval előbb kezdett írni, minthogy abbahagyta volna diplomáciai munkáit. Az írást már 1989 óta űzi, s eleinte kisebb regényekkel jelentkezett, amelyek közül a Gondvana lapsed (Gondvana gyermekei) című művével érte el sikereket hazájában. Korai művei közül nagy népszerűségnek örvendett a Pan Grpowski üheksa juhtumit (Pan Grpowski kilenc esete), amely a horror, a fantasy és a sci-fi műfajainak briliáns és ízléses keveréke. A novellák középpontjában Mieczkislaw Grpowski, egy lengyel származású ördögűző áll, aki tagja egy a kereszténységnél is régebbi rendnek, az Ördögűző Ligának. Főhősünk kalandjai hihetetlenek a szó legszorosabb értelmében: eljut a titokzatos és sejtelmes észak-észtországi erdőkbe, a Vatikán katakombáiban rettentő ellenséggel néz szembe, de még idegenekkel is kapcsolatba lép. A fantasztikus elemekkel átszőtt történeten már ekkor látszik, hogy Hargla írásai nem pusztán szórakoztatóak, hanem elgondolkodtatóak, amelyek hatással vannak az olvasóra.

    Első regénye viszont csak 2001-ben jelent meg, a Baiita needus (Baiita átka) címmel, amelyet díjjal is jutalmaztak. Tarno Teder kritikus így nyilatkozott a regényről:

    „Ezt a kidolgozott cselekményű thrillert gördülékeny stílussal írták meg a jó ízlés határán belül.”

    Debütáló regényét követően nem csökkent írói lelkesedése. Eddig összesen 43 elbeszélést, 11 kisregényt, 6 nagy regényt és 3 gyűjteményes kötetet adott ki és egy antológiát, az Õudne Eesti –t (Hátborzongató Észtország).

    [the_ad_placement id=”04″]

    Harglát szokták az észt kortárs irodalom reménységeként is emlegetni és nem is akármiért. A Baiita needust követően műveivel nem csak a sci-fi és a fantasy olvasókat, hanem a szélesebb közönséget is képes volt megszólítani. Például egyik bestseller kötete, a 2003-as Vabaduse kõrgeim määr (A szabadság legmagasabb foka) bemutatja, hogy az ember mennyire is vágyik a szabadság után, és ezt úgy éri el, hogy eltapossa társai szabadságát. A témafelvetés nem csak a zsánerműfajokban fontos téma, a könyv egy örökérvényű problémát fest le.

    Az író azonban nem csak komoly filozófiai témákkal, hanem humorral is megnyerte a szélesebb közönséget (ebből is látszik, hogy milyen sokoldalú). Hosszú ideig vezette a bestseller listát a French és Koulu sorozata Észtországban. A trilógiát a legtöbb kritikus Terry Pratchett és Frances Hardinge műveihez hasonlítja. French és Koulu kalandjai Maavaldban játszódnak, ami egy különös, a mienktől teljesen idegen, steam-punkszerű Európában található. Találkozhatunk itt szabadlábon lévő gonosz szemiotikusokkal, hordhatunk szájkosarat, lehetnek rabszolgáink is, hisz tartásuk teljesen elfogadott, a nagy mennyiségű krumpli evést pedig nem biztos, hogy minden lakó tolerálni fogja. Habár a lefestett világ őrültnek tűnik, azonban a Harglára jellemző szorongató horror hangulat ebből a műből sem hiányozhat.

    french

    French és Koulu észt borítója

    Ahogyan fentebb is említve volt, a French és Koulu igen nagy sikerre tett szert az észtek közt, első sorban a humora miatt, de azért is, mert a hazai közönség önmagára és saját, kortárs helyzetükre ismert rá a műben.

    Hargla a nagy sikert meglovagolva folytathatta volna a két barát történetét, azonban úgy gondolta, valami másba kezd.

    „Mindig olyat próbáltam írni, amit én is szívesen olvasnék. És próbáltam valami érdekeset és eredetit kitalálni. Valami olyasmit, ami azelőtt még nem volt. Egy kis csavarral.”

    Valószínűleg ezeket a szempontokat tartotta szem előtt is, amikor 2010-ben nekilátott a Melchior sorozatnak. Az események középpontjában Melchior Wakenstede, Tallinn legravaszabb patikáriusa áll, aki segíti felgöngyölíteni a titokzatos gyilkosságokat a városban. A regény a 15. századi Tallinnba kalauzolja olvasóját, amikor a Hanza város a virágkorát élte. A szerző számára egy ilyen helyszín tökéletes hely egy krimi számára, hiszen rejtélyes, a korszak is megkapó meg persze maga a város is. Kolostorok, céhek, testvériségek, a városi tanács és az azokhoz köthető politikai csoportok és kapcsolatokkal bíró kereskedők: rengeteg alapanyag egy izgalmas könyvhöz.

    [the_ad_placement id=”04″]

    És természetesen maga a patikárius is ideális választás ehhez a helyhez. Egy ilyen foglalkozás azt feltételezi, hogy az illető sokat utazott, tud latinul, és nem csak az emberi testet, hanem a lelket is gyógyítja – legalábbis a középkori vélekedés szerint. Ezek a tulajdonságok egy művelt, tapasztalt, intelligens embert feltételeznek, aki szinte a város összes polgárával kapcsolatban áll. Ezekből kiindulva volt képes Hargla megalkotni Melchiort. Habár a felszínen hasonlít Agatha Christie híres detektívjére, Hercule Poirotra (pl. mindkét nyomozó egy szobába tereli a gyanúsítottakat, majd elmagyarázzák, hogy mi is történt), a patikárius figurája másabb. Titokzatos, kifürkészhetetlen az idegenek számára, de közben húsvér, reális karakter, aki nem kérkedik tudásával, nem érezteti szellemi felsőbbrendűségét másokkal.

    melchior tüdrukuga_2

    Részlet a Melchior filmből

    Eddig összesen 5 kötet jelent meg (magyarul 2), a siker pedig töretlen. Hargla még nem tudja, hogy meddig fogja folytatni Melchior kalandjait, szerinte az olvasóktól függ. Egy biztos: nem most kell megválnunk kedvenc patikáriusunktól, sem pedig Hargla nem mindennapi írásaitól.

    Scheirich Zsófia

  • Elhunyt Tanith Lee, az első nő, aki megkapta a Brit Fantasy-díjat

    Napokkal ezelőtt, május 24-én halt meg Tanith Lee. A brit írónő 67 éves volt. A Galaktika 302. számában Vörös, mint a vér című novellája olvasható.

    Tanith Lee 1947-ben született brit író. A sci-fi, a horror és a fantasy műfajában alkot, méghozzá igen szorgalmasan. Több mint 90 regénye és 300 elbeszélése jelent már meg. A BBC-n bemutatott Blake’s 7 című sci-fi sorozat két epizódjának a forgatókönyve kötődik a nevéhez. Ő volt az első nő, aki megkapta a British Fantasy Awardot, melyet a Death’s Master című regényével érdemelt ki.

    Mivel Lee szülei profi táncosok voltak, a család mindig ott élt, ahol éppen munka volt. Ez az életmód és az ezzel járó iskolaváltoztatások nem voltak jó hatással Lee-re, nyolc éves koráig nem is tanult meg olvasni. Hogy kilenc évesen már írt, az az apjának volt köszönhető, aki ebben az időszakban tanította.

    Mielőtt íróként befutott volna, dolgozott könyvtárban, volt pincér és bolti eladó is. Első írása Eustace címmel jelent meg 1968-ban, de az igazi sikert az 1974-ben publikált The Birthgrave című regénye hozta meg a számára. Egyaránt vannak gyerekeknek és felnőtteknek szánt művei, legjelentősebb munkája pedig a Flat Earth-sorozat, amelyet kisebb-nagyobb kihagyásokkal a 70-es évek vége óta ír.

    Magyarul A kehely titka című regénye és tucatnyi elbeszélése jelent meg. A Galaktika legfrissebb, 302. számában a Vörös, mint a vér című novellája olvasható, melyben mesterien ötvözi a mesevilágot a fantasy-vel és tulajdonképpen Hófehérke történetét írja újra – finoman fogalmazva is – árnyalva a hagyományos szerepeket.

    E cikk megjelenésével egyidőben érkezett a hír, hogy az írónő május 24-én elhunyt. Ismertsége és elismertsége miatt a legnagyobb újságok is megemlékeztek róla.

  • Műfaji játszadozás Sztrugackij módra

    Az orosz sci-fi két legmeghatározóbb alakja vitathatatlanul Arkagyij és Borisz Sztrugackij. Olyan művekkel ajándékozták meg a műfajt, mint a Stalker, A kárhozott város vagy a Lakott sziget. Igaz regényeiket a Szovjetunió fennállása alatt írták, de könyveik így is a mai napig izgalmasak, elgondolkodtatóak vagy különösek. Most az utóbbiak közül kerül bemutatásra egy regény, a Fogadó a Halott Alpinistához, amely az Ünnepi Könyvhét keretén belül jelenik meg új fordításban.

    Az 1970-ben megjelent regényt különös időszak eredményezte. A sztálini évek alatt nagyon szigorú cenzúra uralkodott, amely a zsánerműfajokra is kihatott. Például a sci-fi műfaján belül az íróknak kötelező volt műveikbe belefoglalni a Szovjetunió tudományos és technológiai eredményeit, továbbá csak kalandokról és űrutazásról írhattak, egyéb tartalmat vagy mondanivalót nem tartalmazhatott az írás. Azonban 1953-től, Sztálin halála után a cenzúra szigora fellazulni látszott, így a szerzők számára nagyobb lehetőség nyílt az alkotásra, a sci-fi esetében pedig megkezdődhetett a zsáner feltámasztása, hogy behozhassák az évtizedes lemaradását a nyugati szerzőkhöz képest. Ebben a folyamatban a Sztrugackij testvérek is igen aktívak voltak. Már korai, a cenzúra évei alatt írt sci-fijükben, az Ugrás a jövőbe (1966) című kötetben is felfedezhetőek voltak egyfajta ellenérzések a rendszerrel kapcsolatban (ami a dolgozó egyénnél való együttérzés kifejezésén keresztül jelenik meg), de a cenzúra lazulása után megjelent regényük, a Nehéz istennek lenni (1971) már szabadon foglalkozik a politikai elnyomás témájával.

    Ebbe a sorba azonban igen nehezen illeszthető be a Fogadó a Halott Alpinistához (1970). Nem található meg benne se a korai utópikus művek, sem pedig a későbbi disztópia történetek vonásai. A történet valahol az Alpokban található fogadóban játszódik, ahová egy nyomozó, Peter Glebski tér be kipihenni a hétköznapok fáradalmait. Azonban a pihenés nem úgy alakul, ahogyan azt eltervezte: egy gyilkosság bolygatja fel a hely nyugalmát. A helyzet csak súlyosbodik, amikor egy lavina zárja el a fogadót a külvilágtól, így Glebskinek kell kezébe venni a nyomozást.

    A tartalom alapján azt mondhatjuk, hogy a regény műfajilag is inkább a detektívregények sorát gazdagítja, mint sem a science fictionét. Azonban mégis van valami különös és a krimikhez képest nehezen emészthető a regényben.

    Fogadó-finish_b1

    A kötet születéséről tudni érdemes, hogy nem egészen az lett a végeredmény, amit Arkagyij és Borisz eredetileg eltervezett. Mint a krimi regények kedvelői, szerettek volna írni a műfajon belül egy történetet, bár kicsit elszakadva a zsáner szigorú szabályaitól. Ahogyan az 1999-ben kiadott memoárjában is írja Borisz, egy humoros krimit akartak, amely az orosz közönség előtt akkor még kevésbé ismert szerzők munkásságán alapult volna, mint például Rex Stout, Erle Stanley Gardner vagy John le Carré. Ennek a korszellem is kedvezett, hisz a cenzúra lazulásával a detektívregény is visszatérőben volt Oroszországban, amely az 1930-as évek óta be volt tiltva. Az írás során azonban a műfaj egyik legnagyobb problémájába ütköztek: egy bizonyos pont után, amikor kiderül az ügy miértje, hogyanja és az, hogy ki is követte el a bűntényt, az olvasó elveszti érdeklődését. Ennek megoldásaként a szerzőpáros megpróbálta megtörni a zsáner szabályait: a megoldáshoz közel valami meglepőt bevezetni.

    Fogadó a Halott Alpinistához rengeteg értéket és számos emlékezetes karaktert vonultat fel – mint például Simone-t, az idegösszeroppanástól szenvedő fizikust vagy Du Barnstoker varázslót és annak androgün gyámoltját, Brunt, aki nemtelensége miatt is különös színfoltja a könyvnek. A Sztrugackij testvérek intelligens történetvezetésen keresztül juttatják el az olvasót a kétértelmű végkifejlethez, így az sem válik problémává, hogy megtörik a krimi műfajának azt az elvárását, hogy mindenre legyen logikus magyarázat és semmilyen esemény se maradjon lezárás nélkül.

    Scheirich Zsófia

  • Régi ismerőst köszönthetünk Sheckley személyében

    Már a Galaktika első számában is szerepelt és utána is számos alkalommal köszönt be hozzánk. Robert Sheckley A kívánság című rövid novellája a Galaktika legfrissebb, 302. lapszámában olvasható.

    Robert Sheckley élete igencsak kalandos volt. Kezdetben volt díszkertész, perecárus, pincér, tejkihordó, raktáros és dolgozott alkalmi munkásként egy nyakkendőműhelyben is. Később behívták katonának és Koreába helyezték. Itt hamar megmutatkozott művész vénája, hiszen előbb a katonai újság szerkesztője, később a katonaegyüttes gitárosa volt. A leszerelés után kohómérnökként végzett a New York-i Egyetemen. Élete során falta a nőket, ötször nősült. Második házasságából született lánya, Alisa Kwitney is sikeres író lett.

    Robert Sheckleyt nem csak sci-fi szerzőként tartják számon. Otthonosan mozog a thriller műfajában is, de papírra vetett számos kémtörténetet is. Több mint húsz regény és több száz novella került ki a keze alól, de írt forgatókönyveket is. Munkáinak egy részét filmhez, tévé és rádiójátékokhoz is felhasználták. Szabad préda című regényéből Freejack címmel mozifilm is készült, amelyben olyan sztárok játszottak, mint például Emilio Estevez, Mick Jagger, Anthony Hopkins és Rene Russo.

    Az 1928-ban született író 2005-ben hunyt el, munkásságát Hugo- és Nebula-díjjal jutalmazták, de az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesülete (SFWA) 2001-ben az Author Emeritus díjjal is kitüntette.

    Magyarul először 1996-ban lehetett olvasni, akkor A nyuszi című elbeszélése az Univerzumban jelent meg. A Galaktika első számában Asimov és Weöres Sándor mellett az ő munkája is olvasható és művei még ezután is számos alkalommal váltak elérhetővé magazinunk hasábjain.

  • Megjelent a Galaktika 302. száma

    A Galaktika magazin májusi számát Kim Stanley Robinson (A RIZS ÉS A SÓ ÉVEI; ÁRRAL SZEMBEN) művének befejező része nyitja, a háborút szemléli különösen érdekes emberi nézőpontból. Robert Sheckley egy megszállott ember furcsa történetét meséli el élete nagy kívánságáról. Patricia McKillip egy boszorkány és egy ifjú varázsló találkozása kapcsán valóság és álom határait mossa össze. Robert Reed az univerzumot egy hatalmas házhoz hasonlítja, ami nincs kihasználva. Tanith Lee Hófehérke történetét írja újra, árnyalva a mese hagyományos szerepeit. A havi retro William Campbell Gault „Köd” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Varga Csaba Béla egy galaktikus háborút jelenít meg, majd Kenessei András két intelligencia párbeszédét adja közre.

    Grant Morrison és Cameron Stewart Tengeri Chico című képregényének kilencedik részét olvashatják ebben a számban. A szférák zenéje a Cannibal Holocaust bakelit-megjelenését ünnepli. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség márciusi sci-fi estjéről, a tavaszi MondoConról és egy izgalmas Kubrick-estről számol be. A filmrovat a Csillagok háborúja új epizódjait és a sorozattal kapcsolatos jövőbeli terveket járja körül. A tudományos főanyag a Mad Max című film jelenkori realitásával kapcsolatban tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások az androidos sütőről, a csukló-projektorról, az egyperces akkumulátorról, a Moscase okostokról, valamint a Hubble űrteleszkóp történetéről.

    Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Robert Bloch kisregényét (Túlzsúfolt Föld) és két novelláját (A Csillagvámpír; Nem szeretem magát, Fell doktor) tartalmazza.

    A Galaktika kapható az interneten, a szerkesztőségünkben, továbbá az újságárusoknál!

  • Találkozzunk a Könyvfesztiválon!

    A Galaktika nagy szeretettel és újdonságokkal vár minden sci-fi rajongót és érdeklődőt a csütörtökön kezdődő 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

    Idén tavasszal április 23-tól 26-ig fog tartani a rendezvény, melynek helyszínét az eddig megszokott módon a Millenáris biztosítja, mi pedig sok újdonsággal és meglepetéssel készülünk a K5-ös standon.

    A 2015-ös Könyvfesztiválon amellett, hogy minden könyvünket 25% kedvezménnyel tudják megvásárolni az érdeklődők, három újdonságunk is jön a Galaktika-rajongók számára. Isaac Asimov Fekete Özvegy-sorozatának első részében a legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. A Fekete Özvegyek Klubja című regényben egy hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni.

    James Lovegrove izgalmas alternatív történelmi regénye, a Ré kora a szerző Panteon-sorozatának első része, melyben az egyiptomi istenek átveszik a hatalmat az emberiség felett. Az angol szerző pörgős, izgalmas akcióregényt írt, amely ugyanakkor példázat is a család összetartó erejéről és a gazdagság elveket eltorzító, korrumpáló hatalmáról. Ihletői Alan Furst második világháborús kémregényei, valamint Neil Gaiman Sandmanje és Amerikai istenekje voltak. Lovegrove-ra érdemes odafigyelni, ugyanis sokak szerint ő a 21. század J. G. Ballardja.

    Akif Pirinçci egyik leghíresebb, legtitokzatosabb regénye a Francis, melyben egy macska szemszögéből élhetjük át a bűntényeket követő izgalmas nyomozást, ugyanis Francis a város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója. Bár elsősorban krimiről beszélünk, a regény számos jelenkori etikai és filozófiai kérdést feszeget, úgy mint az ember és állat közti kapcsolat, vagy a fajon belüli felsőbbrendűség kérdése. Mindezek alapján elmondható, hogy komplexebb krimivel van dolgunk, mint ahogyan azt elsőre várnánk.

    Könyvújdonságaink mellett három kötetünket új, a Könyvfesztiválra készült borítóba öltöztettük.  Így kapott friss arculatot a Hajszőnyegszövők, az Ysabel és a Dettó (ez utóbbi Hasonmások címen).

    Egy írónk leleplezésével is készülünk: április 25-én 15 órától George B. Marwell dedikál a K5-ös standnál!

    Szeretettel várunk mindenkit!

    Időpont: 2015. április 23-26.

    Helyszín: MILLENÁRIS 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20, K5-ös pavilon.