Szerző: galaktikaggadmin

Két győri szervezet, az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium közös kutatásának eredményeként kiderült, hogy a győriek környezetterhelésük és boldogságuk arányát figyelembe véve jobban élnek, mint az átlag magyar polgárok. A Happy Planet Index (HPI) vagy Boldog Bolygó Index az emberi jólét és a fejlődés teljesen új mutatószáma. Három különálló jelzőszámot foglal magában, melyek az elégedettség az élettel saját bevallás alapján, az ökológiai lábnyom és a várható élettartam.

A Happy Planet Index szakít az általánosan használt gazdasági mutatóval, a GDP-vel. Az egészséget és a pozitív életélményt határozza meg. A sikeres társadalom úgy tudja támogatni a jólétet, hogy az nem megy a Föld rovására. A számításhoz használt képlet egyszerűnek tűnhet, hiszen a – várható élettartamból és élettel való elégedettségből kalkulált – boldog éveket kell osztani az ökológiai lábnyommal.

A két szervezet együttműködése nem újkeletű, hiszen a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium és az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület 2010-ben közös kutatás keretében számította ki Győr ökológiai lábnyomát. A kiszámított győri ökolábnyom a Happy Planet Index számításánál is felhasználásra került. Győr ökológiai lábnyoma fejenként 4,33 globális hektárt tett ki. Ha minden ember a győriekhez hasonló életszínvonalon élne, akkor 2,5 Földre lenne szükség az emberiség eltartásához. Földünk azonban csak egy van.

A győriek boldogságát a kutatók egy online kérdőív segítségével vizsgálták meg. Voltak olyan korcsoportok, melyeket ily módon nem lehetett elérni. Így például az idősebb korosztály kérdőívei a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény együttműködésével és engedélyével a Kálóczy téri Idősek Otthonában személyes beszélgetés során kerültek kitöltésre. Eredményül 1-től 10-ig terjedő értékskálán vizsgálva (ahol az 1 a legrosszabb, 10 a legjobb érték) saját bevallásuk alapján a győri nők boldogsága 7,22, a férfiaké 6,79. Tehát a győri nők boldogabbnak tartják magukat, mint a győri férfiak. A győriek boldogsága összességében 7,02 lett, mely pozitív eredménynek tekinthető.

A képlethez harmadik elemként szükséges volt a születéskor várható élettartam. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a várható élettartam nők esetében 78,86 év, férfiaknál 70,86 év. A győri nők tehát – a magyar átlagokhoz hasonlóan – tovább élnek, mint a győri férfiak. A várható élettartam 60-75 év között átlagosnak mondható, 75 év feletti élettartam esetén már jó az eredmény. Győr lakosságának várható élettartama az előbbi adatok alapján 75,14 év.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

A kutatás eredményeként Győr Boldog Bolygó Indexe 44,1. Ezzel az értékkel Győr Olaszország Boldog Bolygó Indexéhez áll a legközelebb (Olaszország HPI értéke 44,0). Városra számított Boldog Bolygó Index hiányában országos viszonyítás alkalmazható. A világ országainak rangsorában Győr városa a 69. helyen szerepelne. Győr Boldog Bolygó Indexe magasabb, mint a Magyarország egészére vizsgált érték (38,9), de többek között az Egyesült Királyság (43,3) valamint Franciaország (43,9) HPI értékét is megelőzi. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a győriek – bár környezetterhelésük magasabb a magyar átlagnál –boldogabban élnek, mint az átlagos magyar polgárok, a boldog évek pozitívuma pedig meghaladja a környezetterhelés negatív értékét.

Éhség + ajándék Pengefutár könyv
Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.

A legfrissebb híradások alapján vasárnap hajnalban, 3.45 és 4.15 között tért vissza a Föld légkörébe a ROSAT műhold. A felizzás és a törmelékek becsapódásának helye egyelőre nem ismert.

Vasárnap, hazai idő szerint 7.32

A ROSAT műhold szombatról vasárnapra virradó éjszaka belépett a Föld légkörébe és elégett. Az eseményre magyar idő szerint hajnali 3.45 és 4.15 között került sor a Német Űrügynökség jelentése alapján.

A megsemmisülés helyéről egyelőre nincs információ, és ennek megfelelően azt sem tudni, hogy hány darab maradt meg a fellángolt űrtávcsőből, amelyek elérhették a felszínt. Az előzetes várakotások alapján mintegy 30 darab maradhatott meg az űreszközből, összesen 1,6 tonna tömegben, és azok mintegy 80 kilométer hosszú sávban szóródhattak szét.

Szombat, hazai idő szerint 9.57

A legfrissebb hírek alapján a ROSAT műhold valószínűleg hazai idő szerint október 22. 20 óra és október 23. 14 óra között lép be a légkörbe – azonban pontosabb időpont vagy helyszín egyelőre nem ismert. Ebben az időszakban Magyarország felett csak három alkalommal, napközben halad át a műhold a heavens-above.com honlap adatai alapján.

A ROSAT műhold néhány pályája a Föld felszínére vetítve

A fenti ábra a műhold néhány keringésének útvonalát mutatja a Föld felszínére vetítve. A sárga és kék színnel jelzett haladási utak mentén 10 perces osztásokat jelölnek a kis szakaszok. Egyelőre nem tudni, melyik keringés során lép be a légkörbe, és látható miért bizonytalan a becsapódási terület megállapítása.

Játss
z a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

Mint arról nemrég részletesen beszámoltunk, már fékeződik a ritka felsőlégkörben a német ROSAT műhold. A közel mikorbusz méretű, a használatból már több éve kivont űreszköz visszatérése szombaton vagy vasárnap esedékes. A legutolsó információk alapján a ROSAT október 20-án 200 kilométer magas pályán, 88 perc alatt kerülte meg a Földet. Kis keringési magassága ellenére igen halvány objektum, megfigyelése kifejezetten nehéz, ezért nem sok fénykép látott róla napvilágot. Az alábbi, most közölt képet egy hete készítették.

A műhold hamisszínes fényképe, amelyen a róla visszatükröződő napfény látszik október 14-én (Ralf Vandebergh)

Az űrtávcsőből közel 30 darab, összesen 1,6 tonnányi töredék élheti túl a felizzást. A becsapódás helyszíne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámítások alapján az űrtávcső legnagyobb darabja maga a távcső 400 kilogrammos tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszínbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől.

Éhség + ajándék Pengefutár könyv
Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.

Fantáziarajz a ROSAT műholdról. A korábban bemutatott fényképen látható sárgás, háromszög alakú naplemetábla-együttes itt a kép jobb felső részén figyelhető meg (DLR)

A becslések alapján 1:2000-hez az esély arra, hogy bárkit eltalál a ROSAT egy lezuhanó darabja a Földön. Ez tehát annak a valószínűsége, hogy egyáltalán embert talál el valamelyik töredék a közel 7 milliárd főből, ezen belül 1:700 000-hez az esély arra, hogy ilyen eseményre a műholdat felbocsátó Németország területén kerül sor. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék – utóbbi tehát valamivel nagyobb, mint az UARS műholdnál, azonban itt is majdnem elhanyagolható, és nagyságrendekkel kisebb, mint egy közúti baleset valószínűsége. A számítások alapján például 60 ezerszer nagyobb eséllyel csap valakibe a villám, mint hogy eltalálja a műhold egyik töredéke.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xkLCrC1CylxxmBkx

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: origo/tudomány

Már több kritika is megjelent a fénysebességet állítólag átlépő neutrínók ellen, amelyek alapjaiban ráznák meg a modern fizikát.

Mint arról idén szeptemberben beszámoltunk, fizikusok bejelentése szerint a neutrínó nevű részecskék átlépték a fénysebességet, annak húszmilliomod részével. A bejelentés azonnal nagy szakmai vitákat váltott ki: ha ugyanis sikerül igazolni az eredményt, akkor megdől a fizika egyik alaptörvénye és Einstein speciális relativitáselmélete (a részleteket lásd korábbi cikkünkben). Egy október 17-én az arXiv.org oldalon megjelent és a Physical Review Lettersben rövidesen megjelenő tanulmány máris komoly érveket hoz fel a fénynél gyorsabb neutrínók ellen. Andrew Cohen és a Nobel-díjas Sheldon Glashow, a Boston University fizikusai szerint ha a jelenség valóban fellépett volna, akkor annak nyomait látni kellene a neutrínók energiavesztésében, erre utaló nyomok azonban nincsenek – írja a Science hírszolgálata.

Clarke klasszikusok extra áron

Most 1 héten keresztül extra áron, 5.900 forintért tiéd lehet a négy Clarke klasszikus:

Szigetek az égben, A Mars titka, Mélység, Régmúlt napok fénye

Az elmélet szerint a földkéregben haladó neutrínóknak – bármennyire is nagy az áthatolóképességük – energiát kellett volna veszíteniük a földkéregben való haladásuk közben. Ehhez hasonló jelenséget régóta vizsgálnak vízben és más anyagokban, amelyekben a fény sebessége kisebb, mint a világűrben. Az energiavesztést, illetve az abból adódó sugárzást (Cserenkov-sugárzás) sem az OPERA, sem a másik Gran Sasso-kísérlet, az ICARUS nem mérte. „Eléggé meg vagyunk győződve arról, hogy a kísérlet rossz” – mondta Sheldon Glashow a Science hírszolgálatának az OPERA-kísérletről.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

„A bejelentés óta több kritika is megjelent a fénynél gyorsabb neutrínók ellen, de egyik sem igazán meggyőző, bár a kísérlet eredményében magam is kételkedem. A részecskeelmélet egyik legnagyobb alakja, a Nobel-díjas Glashow szerint az OPERA-kísérlet nyilvánvalóan hibás, mert a fénysebességnél gyorsabb neutrínónak, amennyiben léteznek, sugárzással el kellene veszteniük az energiájukat. Ez azért furcsa, mert a neutrínó semleges részecske, és eddig Cserenkov-sugárzást csak elektromosan töltött részecskére figyeltek meg” – mondja Horváth Dezső, MTA KFKI RMKI és az ATOMKI részecskefizikusa.

Éhség + ajándék Pengefutár könyv
Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.

A kísérleti eredmények ellenőrzése során megvizsgálják az OPERA által használt két atomórát is. Felmerült, hogy Einstein általános relativitáselmélete miatt a két óra nem egységesen „jár”, az egyikre ugyanis nagyobb gravitációs erő hat, mint a másikra. „Érdekes a groningeni Ronald van Elburg ellenvetése, de számomra nem igazán meggyőző. Feltételezi ugyanis, hogy egyetlen GPS műhold adja a két jelet és az a CERN-Gran Sasso vonalon mozog. Relativisztikus hatás miatt a gyorsan mozgó GPS 32 nanoszekundummal rövidebb időt jelezne, mint a földhöz rögzített órák. „Valójában nagyon valószínűtlen, hogy a sok lehetségesből mindegyik ugyanazt a műholdat lássa 730 kilométerről, és hogy az éppen a két laboratórium közötti egyenesen mozogjon.” A GPS-helymeghatározás egyszerre legalább 4 műholdra épít, és azok igen gyorsan mozognak, különböző irányban. Ha az egyik neutrínó repülési idejének meghatározásánál tényleg volna egy olyan nagy, 32 nanoszekundumos hiba, az a következő neutrínónál biztosan más érték volna, esetleg éppen ellenkező irányú, és így legfeljebb kissé növelné a mérés szisztematikus bizonytalanságát, de nem lehetne hozzáadni a mért átlagos értékhez, ahogy a szerző feltételezi. A 32 32 nanoszekundumos különbség nagynak tekintendő, hiszen a fény az alatt csaknem 10 métert tesz meg, és a GPS igazi (katonai) pontossága annál sokkal jobb” – mondja Horváth Dezső. Mint azt korábban leírtuk, az OPERA nevű kísérletben neutrínók száguldanak a genfi CERN-ből a Rómától délre fekvő Gran Sasso föld alatti laboratóriuma felé, 730 kilométer hosszan a földkéregben. Ennek a neutrínónyalábnak a vizsgálata során mérték a fénysebességnél nagyobb értéket.

KREATÍVAN GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYOK

Szeretne ön nyers húst enni? Ruhátlan testtel, puszta kézzel vadászni? Írástudat- lanul, kerék nélkül élni, barlangban? Mert kreatív gondolkodás híján ez lenne a sorsa az embernek. Ha egyáltalán létezne még ilyen faj a Földön.

Kreatív gondolkodási technikák gyakorlata, jelentkezz itt!

A program mindazoknak ajánlott, akik a privát életbeli és munkahelyi gondolkodási problémahelyzeteiket tudatosabban, könnyebben és eredményesebben kívánják megoldani, akik többet szeretnének tudni a kreatív gondolkodás gyakorlatáról, akik finomítani, továbbfejleszteni kívánják ebbéli tudásukat.

2011 őszén újra elindul az English writing in use master course!

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: origo/tudomány

A német ROSAT műhold az előrejelzések szerint október 21-23-a környékén zuhanhat vissza bolygónkra. Az amerikai UARS esetéhez képest itt valamivel kisebb tömegben, de nagyobb számban várhatók töredékek. A légköri belépés helye és ideje még nem ismert.

Újabb nagy mesterséges hold zuhan vissza a Föld légkörébe. A ROSAT űrtávcső megsemmisülése nyomán több maradék darab hullhat bolygónkra, mint a nemrég bekövetkezett UARS műhold elégésekor. A végleges helyszín és időpont csak órákkal az esemény előtt jelölhető ki, a töredékek jelenlegi ismereteink alapján az északi és déli szélesség 53. foka között bárhol becsapódhatnak.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

A 2,4 tonnás ROSAT űrtávcső német-brit-amerikai együttműködés keretében startolt 1990. június 1-jén. A műhold közel 8 éven keresztül sikeresen üzemelt, hivatalosan 1999. február 12-én fejeződött be küldetése. A röntgencsillagászati megfigyeléseket végző űrobszervatórium valamivel kisebb, mint a nemrég lezuhant UARS műhold, azonban várhatóan háromszor több darab marad vissza belőle, amelyek elérhetik a felszínt. Az űreszköznek nincsen működőképes, a légköri belépés helyének befolyásolására alkalmas hajtóműve, ennek megfelelően szinte bárhol lehullhatnak darabjai.

A ROSAT október 12-én még 240 kilométer magasan keringett a földfelszín felett, ami a ritka felsőlégkör súrlódása miatt lassan csökken. A becslések alapján október 21-23. között jut a légkör annyira sűrű részébe, hogy ott meteorként felizzik. Eközben darabjaira esik, szerkezetének egy része elég, de mintegy 1,6 tonnányi anyaga érheti el a felszínt.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=EWeKDhlphXz5r1OP

A becsapódás helyszíne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámítások alapján az űrtávcsőnek körülbelül harminc darabja érheti el a Föld felszínét, a legnagyobb test maga a távcső tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszínbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől.

A ROSAT űrtávcső útja az égen október 13-án Hollandiából fotózva (Marco Langbroek)

A becslések alapján 1:2000-hez az esély arra, hogy bárkit eltalál egy lezuhanó darab a Földön. Ez tehát annak a valószínűsége, hogy egyáltalán embert talál el valamelyik töredék a közel 7 milliárd főből, ezen belül 1:700 000-hez az esély arra, hogy ilyen eseményre a műholdat felbocsátó Németország területén kerül sor. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék – utóbbi tehát valamivel nagyobb, mint az UARS műholdnál, azonban itt is majdnem elhanyagolható, és nagységrendekkel kisebb, mint egy közúti baleset valószínűsége.

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár

Tudnivalók a műholdról:

• név: ROSAT, a Roentgen Satellite kifejezés rövidítése
• eredeti keringési magasság: 580 kilométer
• tömeg: 2,4 tonna
• a távcső tükrének átmérője : 84 centiméter
• detektor szögfelbontása: 5 ívperc
• megfigyelés hullámhossztartománya: 0,04-2 keV (LINK)

Legfontosabb eredmények:

• teljes égbolt felmérése a röntgenttartományban
• 150 000 röntgenforrás azonosítása
• szupernóva-mara
  dványok és galaxishalmazok forró anyagának feltérképezése
• neutroncsillagok, közöttük a Geminga nevű pulzár vizsgálata
• a Shoemaker-Levy üstökös Jupiterbe csapódásának megfigyelése a röntgentartományban

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xkLCrC1CylxxmBkx

A műhold légköri belépése és lezuhanása segíti majd a folyamatot leíró modellek pontosítását. A szakemberek eredetileg a tavalyi évre várták a ROSAT visszazuhanását, azonban a naptevékenység a korábban becsültnél gyengébb volt, ennek megfelelően bolygónk felsőlégköre nem terjedt ki csillagunk sugárzása miatt annyira, mint az előző napfoltciklusok során. Mindennek eredményeként nem fékeződött erősen a műhold.

Tesztelje, hogyan zuhanhat le a ROSAT!

Az Analytical Graphics Inc. egy szoftvert is publikált a ROSAT műhold visszatérésével kapcsolatban. Az interneten ingyenesen elérhető alkalmazás segítségével – a megfelelő paraméterek beállítása révén – bárki kipróbálhajta, hogy egy adott esetben mennyi ideig képes keringeni a ROSAT műhold a Föld körül.

A modellben változtathatjuk a műhold tömegét, haladási irányába eső felülete nagyságát. Mindezek felett a napaktivitást is módosíthatjuk, amely a felsőlégkör sűrűségét és végső soron a fékeződés mértékét befolyásolja. A program az alábbi linken érhető el.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: origo/tudomány

Vastag ködben vagy felhőzetben egy átlagos repülőgép is lassan vonuló, halványan derengő koronggá alakulhat az égen, ahonnan már csak egy ugrás a repülő csészealjak bejelentése.

„Már több mint negyven perce piros, zöld és lila villogó fények vannak az égbolton, a Jászai Mari tértől nyugatra, az Árpád híd felé. Nem mozognak, egy helyben állnak, és a nagyobb piros fény változtatja a villogását. Lehet, hogy ezek meteorok, de ilyet meg sose láttam! Egy helyben vannak, pedig a meteorok gyorsan mozognak, nem?” – írja olvasónk, aki valószínűleg a legújabb „éjszakai divatot”, a világító ledekkel felszerelt sárkányok eregetését látta. Budapesten leggyakrabban a Margitsziget környékéről eresztik fel a sárkányokat, alkalmanként 100-200 méter magasra.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

Számos ehhez hasonló levelet kaptunk az elmúlt hetekben, a visszazuhanó UARS műholdról és a Draconida-meteorrajról írt cikkeinkhez. Olvasóink leggyakrabban valamilyen fényes jelenségről számoltak be az éjszakai égen, amelyről nem tudták eldönteni, mi lehet.

A leglátványosabb csillagászati jelenségek

A kivilágított városokból az erős fényszennyezés miatt csak a töredékét vesszük észre azon objektumoknak és jelenségeknek, amelyeket akár szabad szemmel is meg lehet figyelni. A megfigyelhető dolgok listáját tovább csökkentheti, hogy szemünk csak lassan, negyed-fél óra után alkalmazkodik eléggé a sötéthez annyira, hogy a halványabb látnivalókat is azonosítani tudja – ezért ha valaki csak néhány percre megy ki a kivilágított szobából az ég alá, ne csodálkozzon, hogy szinte semmit sem lát rajta. Akadályt jelentenek még a különféle tereptárgyak, amelyek az égbolt jelentős részét takarhatják ki. Ám ha mindezeken a nehézségeken úrrá lettünk, meglepően gazdag élményekkel szolgálhat az éjszakai égbolt. A csillagászati jelenségek, az égitestek között számos feltűnő akad. Leggyakrabban a fényes Vénusz okoz meglepetést a megfigyelőknek. Az erős fényű égitestet a megfigyelő egy optikai csapódás révén néha lassan mozogni, imbolyogni látja az égen. A Vénusz mindig a Nap közelében mutatkozik, tehát vagy este nyugaton, naplemente után; vagy hajnalban keleten, napkelte előtt látható. A nála nem sokkal halványabb Jupiter viszont a Naptól távol is előfordulhat, napjainkban például késő este emelkedik magasra az égen. Vörös színe révén a Mars jövő tavasszal lesz az éjszakai égbolt feltűnő, fényes objektuma. A bolygókat a csillagoktól szabad szemmel is el lehet különíteni. Míg a csillagok fénye vibrálni, szakkifejezéssel szcintillálni látszik, a bolygók fénye stabil, változatlan.

Meglepően változatosak lehetnek a nagyobb meteorok (hullócsillagok), azaz tűzgömbök is: eltérő a sebességük és a színük, útjuk mentén feldarabolódhatnak, vagy a végén felrobbanhatnak – haladásuk után pedig izzó nyom maradhat vissza, amely a felső légköri szelek miatt meg is csavarodhat. Alkalmanként az üstökösök mutatkoznak feltűnő, szabad szemmel is látható objektumként az égbolton. Ilyen ritka látványt nyújtott például 1997-ben a Hyakutake és a Hale-Bopp üstökös, amelyeket tízezrek láttak távcső nélkül hazánkból is.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=VABB357K13FgbSAT

Légköroptikai jelenségek

Sok az érdekes, meglepő tünemény a különféle légköri jelenségekkel kapcsolatban is. Itt említhető a hazánkból ritkán látható, színét és alakját változtató sarki fény. Jelenleg a Nap aktivitása erősödik, és már majdnem havonta produkál egy-egy olyan kitörést, amelynek ha anyagfelhője eltalál bennünket, akár Magyarországról is megfigyelhetünk sarki fényt. Előrejelzés a Spaceweather.com honlapon.

A naptevékenység összetett módon befolyásolja bolygónkat,
és alkalmanként szokatlan fényjelenséget okoz az éjszakai égen

Érdekes az éjszakai Hold körül mutatkozó halo- és koszorújelenség, amelyek során egy vagy több gyűrű, illetve ív vagy fényes folt övezi az égitesteket. Ritka és érdekes, a fénytörés miatt előálló helyzet, amikor például a lenyugvó vagy felkelő Nap, esetleg Hold képe több darabra esik szét.

Holdhalo az égen (Schmall Rafael)

Egyes állatok is megtréfálhatnak bennünket. A denevérek például rendszeresen mutatkoznak sötét árnyak képében a csillagos háttér előtt, de nagyobb madarak, például ludak is keltettek már rémületet, amikor kivilágított település felett repültek el. Világos hasukról ugyanis a sötétben feltűnően tükröződik vissza a közvilágítás fénye. Ilyen jelenség Budapestről is látható időnként, ha nem pont egy lámpa alatt állunk, de nem is egy sötét hegycsúcson vagyunk – hanem például a peremkerületeken nézzük az égboltot. A madarak gyakran csapatban mozognak, és szárnycsapásaik a távolból változó méretű vagy fényességű fénypontnak mutatkoznak.

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár

Műholdak és űrállomás

A leggyakrabban félreértelmezett, sokszor ufójelenségként leírt éjszakai fényjelenség emberi eredetű. Itt említhetők a különféle műholdak és űreszközök, amelyek közül a Nemzetközi Űrállomás igen fényes. Korábban űrrepülőgépek is megtréfálták a megfigyelőket, amikor kiterjedt felhőt alkotott körülöttük a leszállás előtt kibocsátott vizelet, amely jéggé fagyott kristályokat alkotott az űrben. A műholdak alkalmanként forgó mozgásuk miatt váltakozva fényesedni és halványodni látszanak, illetve vannak olyanok (Iridium műholdak), amelyek csak néhány másodpercre fényesednek fel, de ekkor sugárzásuk intenzitása a Vénuszéval is vetekedhet.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=oawc8DETgRz9dViM

Fényes pontként vonul a Nemzetközi Űrállomás az égen

Némely mesterséges holdak egymás közelében, „alakzatban” haladnak, de legfurcsábbak azok, amelyek a felső légkör és a mágneses tér vizsgálata céljából mesterséges felhőt hoznak létre. Utóbbi érdekes alakváltozását a kutatók a magasban zajló folyamatok megismerésére használják, míg a felszíni érdeklődőket érthető módon meglepi a szokatlan látvány. Egyes műholdak vissza is térhetnek a légkörbe, ahol elégnek, a meteoroknál lassabb és hosszabb jelenséget produkálva.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: origo/tudomány

Egy körülbelül 3000 éve a tengerbe süllyedt görög várost, amely Homérosz Iliászának idején élhette virágkorát, a legmodernebb technikával újraalkottak. A kutatók által Pavlopetrinek elnevezett egykori kikötő a legrégebbi olyan vízbe süllyedt város, amelyet sikerült feltárni.

Búvárrégészek számítógépes szakemberekkel együtt most elkészítették a bronzkori település 3D-s rekonstrukcióját. Ez az első alkalom, hogy egy tengerbe süllyedt várost teljesen feltérképezzenek, és fotorealisztikus 3D-s képét elkészítsék.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

A Nottingham Egyetem és a görög kulturális minisztérium búvárrégészei Jon Henderson vezetésével számos házat, nagy utakat, szentélyeket és sírokat térképeztek fel a Peloponnészosz félsziget déli csücskénél, az Égei-tengerbe négy méter mélyen lesüllyedt városban. A húsz hektárra kiterjedő teljes várost robotkamerák ultranagy felbontású felvételeivel feltérképezték. A szakmérnökök szerint az ezekből megalkotott városkép hibahatára kevesebb mint három centiméter. A felvételekből rekonstruálni tudták a kicsiny síroktól a küszöbökig, a hatalmas épületek falaitól aművészi díszítményekig a város teljes képét.

A felvételekből megállapítható az is, miként éltek a városlakók. Egészen biztosan nem földművelők lakták Pavlopetrit, inkább hivatalnokok, írnokok, kereskedők, iparosok (bronzművesek, fazekasok, művészek), katonák, tengerészek és valószínűleg rabszolgák élhettek a kikötőben. A bronzkori görög városállamok társadalmilag erősen strukturáltak és jól szervezettek voltak, minden lakos pontosan tudta a helyét a hierarchiában – mondta el Henderson a BBC riporterének. Ez – a kutató szerint – a város képén is jól látszik.

A város közepén egy 40 méter hosszú és 20 méter széles közösségi házat is találtak, a házak többsége egyébként szintén nagy volt, legalább 12 helyiség volt bennük. A város nevét és politikai berendezkedését teljes homály fedi. Csak annyi bizonyos, hogy Kr. e. 2000-től Kr. e. 1100-ig lakták, legnagyobb kiterjedését Kr. e. 1700 és Kr. e. 1500 között érte el, majd Kr. e. 1100 körül elnéptelenedett.

Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.

Elképzelhető, hogy működésének csúcspontján a közeli Kréta minószi kultúrájának kereskedelmi és politikai peremvárosa volt. Az utolsó évszázadaiban azonban már a mükénéi civilizáció nagy kikötője lehetett, és feltehetően azok a lakónok lakták, akiknek a királya Menelaosz, királynéja Heléna volt. Konfliktusuk robbantotta ki a Homérosz megénekelte trójai háborút. Akkoriban, Kr. e. 1200 körül a virágzó városnak legalább kétezer lakosa volt. Pavlopetri mindazonáltal nem volt a Lakón királyság központi városa, mert az 90 kilométerre északabbra, a mai Spárta környékén állt, ám mindenképpen Lakónia fontos kikötőjeként működött, ahonnan kereskedőhajók indulhattak – a többi között – Kréta (Minósz) és Anatólia felé.

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár

A város végzetét valószínűleg egy sor földrengés okozta, míg végül teljesen el nem süllyedt a tengerben. Ugyanakkor éppen ez adta meg a lehetőséget arra, hogy ennyire részletesen rekonstruálni és vizsgálni lehessen, miként nézett ki egy mükénéi város, hogyan alakították a benne élők – mondta el Henderson a BBC-nek, amely a közeljövőben dokumentumfilmben mutatja be a Pavlopetrinek elnevezett rejtélyes város életét.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: nol.hu/tudomány

Ezerhétszáz méterrel a hegygerinc alatt épülhet meg a déli félteke első föld alatti kutatóközpontja. A projektet az Andok két oldalát összekötő közúti alagút építése teszi lehetővé.

A Chilét és Argentínát összekötő, 4700 méter magasságban fekvő Agua Negra-hágó jelenleg csak az ottani nyári hónapok alatt, decembertől márciusig közelíthetőmeg. A közúti kapcsolat javítását egy a hágó alatt megépülő, 14 kilométer hosszúságú alagúttól remélik, amely az Atlanti-óceánt a Csendesóceánnal összekötő autóút részét fogja képezni. Néhány dél-amerikai kutató azonban további lehetőséget lát a várhatóan jövőre induló regionális vállalkozásban.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

Az alagút legmélyebben fekvő részét 1750 méternyi szikla választja el a föld felszínétől. Ezen a ponton szeretnének létrehozni egy olyan föld alatti laboratóriu mot, ahol a vastag földréteg árnyékoló hatása miatt szinte tökéletes sugárzásmentes körülmények uralkodnak majd. A fizikusok egyetlen részecskét ismernek, amely ezen is képes áthatolni: a különlegesen kis tömegű és más részecskékkel csak nagyon ritkán kölcsönható neutrínókat.

Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.

Ezeket annyira nehéz észlelni, hogy csakis ilyen, egyéb sugárzásoktól mentes laboratóriumokban figyelhetők meg. Egy, a déli féltekén elhelyezkedő neutrínóobszervatórium kiegészítené az Észak-Amerikában, Európában, Oroszországban és Japánban működő kutatóközpontok munkáját. A neutrínók vizsgálatával pontosabban megismerhetjük a részecskefizika törvényeit, valamint a Nap és más csillagászati objektumok működését. A sugárzásmentes föld alatti laboratóriumban azonban a biológiai sejtek sérülésének és öregedésének egyik forrását, az ionizáló sugárzásokat is vizsgálhatják. Az itt végzett összehasonlító megfi gyelések segíthetnek megismerni, hogy pontosan milyen mértékben járul hozzá a kozmikus sugárzás a DNS sérüléseihez és ezen keresztül például a rák kialakulásához.

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár

Végül a geológusok számára is fontos lehetőséget tartogat egy ilyen elszigetelt kutatóközpont. Az alacsony háttérzaj miatt ugyanis ideális helyszínt jelent különlegesen érzékeny szeizmográfok számára. Ugyanakkor éppen egy olyan területen helyezkedik el, amely geológiai szempontból igen érdekes, mivel itt bukik le az óceáni lemez a Dél-amerikai-lemez alá, miközben létrejön az Andok hegység, a folyamatot pedig jelentős szeizmikus aktivitás kíséri. Ennek tanulmányozása közelebb vihet mind az itt fekvő országokat fenyegető földrengésveszély, mind a föld globális működésének pontosabb megismeréséhez. A jelenlegi tervek szerint a különféle kisebb és nagyobb kísérletek és berendezések számára a közúti alagút közelében három nagyobb, többszintes föld alatti termet alakítanak ki. Ennek költségét 11 millió euróra becsülik, ez az egész közlekedési alagút költségének csupán egy százalékát jelenti. Az ANDES (Agua Negra föld alatti kísérleti helyszín) nevet viselő központ működtetéséhez a két ország mellett várhatóan Brazília ésMexikó is csatlakozni fog.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: nol.hu/

Marslakók: így hívtak minket, magyarokat a 30-as, 40-es, 50-es és 60-as években az Egyesült Államokban, merthogy „a magyarok minden technológiában többet tudnak nálunk, és nem tudnak emberi nyelven beszélni”. A magyar technológiai kutatások minősége azóta sem alacsonyabb, és egy ezt tanúsító programra szeretnénk mindenkit szívélyesen meghívni, a Váci Klebelsberg Kultúrkör szervezésében, a Talpra, mAGYarok! -ra.

Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!

A programra Vácott kerül sor, e hét szombat és vasárnap (október 15. és 16.). Kint lesznek jóbarátaink, a Puli Space csapata (Go, Puli, go!) is, de sok magyar designercsapat képviseltetni majd magát. Lesz nanotechnológia, űrtechnológia, alternatív járművel, robotok… ó igen, egy „apróság”: a belépés pedig díjtalan! Budapestről alig 25 perc alatt megközelíthető a helyszín (a Nyugatiból óránként indulnak zónázó vonatok), úgyhogy aki egy könnyed, érdekes programon szeretne részt venni a hétvégén – csak ajánlani tudjuk!

Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.

A programról hivatalos oldalukon lehet olvasni: IDE KATTINTVA.

Kövess bennünket a facebookon is!