Sikerült feltérképezni azoknak a nagyméretű aszteroidáknak a 93 százalékát, amelyek veszélyeztethetik a Földet – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Ebbe a kategóriába 1005 méteres vagy annál nagyobb átmérőjű kisbolygók tartoznak. A NASA égbolt-feltérképező infravörös űrtávcsöve 911-et megtalált abból a 981-ből, amelynek létezését a csillagászok számításai alapján feltételezték. „Most már tudjuk, hogy a nagy többségük hol van és merre tart. Ez jelentősen csökkentette a kockázatot” – jelentette ki Amy Mainzer vezető csillagász.

Rendeld előre legújabb könyvünket!

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye című könyvünket itt!

Az amerikai űrkutatók jelentősen, 44 százalékkal csökkentették a közepes (91-1005 méteres átmérőjű) aszteroidákkal kapcsolatos becslésüket. Amíg korábban úgy gondolták, hogy 35 ezer ilyen létezik, a WISE által a Földre sugárzott információk alapján ezek számát most 19.500 körülire teszik. Konkrétan azonban eddig csak 5200-nak sikerült a nyomára bukkanni. Egy közepes mérető aszteroida becsapódása képes elpusztítani egy egész metropoliszt. „Még mindig több tízezernyi olyan van belőlük, amelyet meg kell találnunk” – mondta Mainzer.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) műholdat 2009-ben lőtték fel, kifejezetten azzal a céllal, hogy felderítse az eddig „rejtett” aszteroidákat. A programot a NASA kaliforniai Sugárhajtás Laboratóriuma felügyeli. A WISE a több millió apró aszteroida mozgását már képtelen megfigyelni. A műholdon egyébként a közelmúltban elfogyott a hűtőfolyadék, ezért annak rendszereit hibernálták.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: nol.hu/tudomány

Az eddigi legnagyobb kisbolygószámlálás adatai alapján jóval kevesebb veszélyes objektum van a Föld környezetében, mint ahogy eddig becsülték, így a nagy, globális pusztulással járó becsapódások esélye is kisebb lett a korábban számítottnál.

Köszönjük minden véradónknak a részvételt a véradáson!

A véradás képeit kövesd a facebookon!

A Föld körül keringő WISE űrszonda most nyilvánosságra hozott adatai szerint a globális pusztításra képes, 1 kilométeresnél nagyobb földközeli objektumokból 981 darab létezik. A jó hír az, hogy ebből 911-et már felfedeztek, és ezek egyike sem fenyegeti a Földet a következő néhány évszázadban.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Javult a helyzet a közepes méretű, néhány száz méteres (100 és 1000 méter közötti) objektumokkal kapcsolatban is, amelyek becsapódásai regionális pusztítást okozhatnak, például eltörölhetnek egy metropoliszt a föld színéről. Ezek számát a korábbi 35 000 helyett most 19 500-ra teszik. Mindezek alapján csökkent egy igazán komoly becsapódás esélye a Földön, ugyanakkor a közepes méretű testeknek eddig csak körülbelül a negyedét fedezték fel, 100 méternél kisebb testekből pedig – amelyek szintén súlyos károkat okozhatnak – akár több millió is keringhet a Föld közelében.

Rendeld előre legújabb könyvünket!

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye című könyvünket itt!

Az elmúlt években főleg földfelszíni műszerekkel azonosították a földközeli kisbolygókat, de a WISE űrszonda közreműködése látványos áttörést eredményezett a felfedezett égitestek számában. A WISE az infravörös tartományban végzi méréseit, emiatt igen alkalmas a kis, sötét testek észlelésére.

Veszélyes égitestek

A földközeli kisbolygók esetleges becsapódásaik miatt veszélyesek. Noha jelenleg egyetlen olyan égitest sem ismert, amely a jövőben eltalálja bolygónkat, a földtörténeti nyomok arra utalnak, hogy időnként akár globális kihalásokat okozó becsapódások is történhetnek. Az 1000 és 100 méter közötti égitestek nem égnek el a légkörben, hanem elérik a felszínt. Amennyiben szárazföldi területre csapódnak, néhány kilométer átmérőjű kráter hoznak létre, és Budapest méretű területen tarolják le a felszínt lökéshullámukkal és az általuk okozott tüzekkel. Ha pedig tengerbe hullnak, hatalmas szökőár támad a nyomukban, amely lényesen pusztítóbb, mint az elmúlt évek földrengései nyomát bekövetkezett katasztrófák.

Kisbolygóvadászat az infravörös tartományban

A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer – széles látómezejű infravörös felderítő) űrtávcső célpontjai között eddig ismeretlen vagy igen nehezen megfigyelt égitestek: hűvös csillagok, barna törpék, apró és sötét kisbolygók, porburokba rejtőző, születőben lévő bolygórendszerek és nagy energiakibocsátású, távoli galaxisok szerepelnek. Az apró és halvány kisbolygók keresésére is ideális a műszer, mivel az ilyen égitestek a látható tartományban igen gyenge sugárzást bocsátanak ki, és csak akkor vehetők észre, ha éppen a Föld közelében tartózkodnak. Erre viszonylag ritkán kerül sok, és akkor is rövid ideig jók a megfigyelési körülmények.

A WISE 40 centiméter átmérőjű távcsöve közel félévente vizsgálja át az egész égboltot. A WISE az infravörös tartományban 3 és 25 mikrométeres hullámhosszok között végzi megfigyeléseit, közel ezerszer nagyobb érzékenységgel, mint elődje, az IRAS-űrtávcső. Ezek a hullámhosszok a Föld felszínéről a légköri sugárzáselnyelés miatt nehezen vizsgálhatók.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=EKkdKmmWjY17mAvr

Forrás: origo/tudomány

Masaki Yoshida japán kutató legújabb modellszámításai szerint a nagyjából 250 millió év múlva kialakuló szuperkontinensben nem áll össze az összes szárazföld. Úgy tűnik, hogy a földköpeny mélyéről kiinduló két szupercsóva valószínűleg távol tartja ettől az Antarktiszt és Dél-Amerikát.

A geológusok legalább egymilliárd évre visszamenően ki tudják kalkulálni, nagyjából hogyan helyezkedtek el és mozogtak egymáshoz képest az egyes korszakokban a kontinensek. A jelenlegi mozgási sebességekből és irányokból arra is következtethetnek, milyen lesz Földünk képe a távoli jövőben. Ismert, hogy az idők során, néhány százmillió évenként az összes szárazföldet magukba foglaló szuperkontinensek állnak össze, majd bizonyos idő után feldarabolódnak és az egész Föld képe újra és újra átrendeződik.

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

A geológusok és geofizikusok a Föld korai történetébe visszanyomozva a kőzetek mágnesezettségének irányaiból tudják kideríteni, hogy mikor és milyen szuperkontinensek léteztek. Mint ahogy alig ismerünk rá bolygónkra a néhány százmillió éves állapotokat mutató képek alapján, ugyanolyan felismerhetetlen lesz a Föld a távoli jövőben is.

A globális óceánnal körülvett majdani szuperkontinens nagy részében barátságtalan sivatag lesz az úr, partvidékét heves viharok ostromolják. Mivel a kontinensek elhelyezkedése nem módosítja az óceáni áramlásrendszereket, a felszínen ugyan erős áramlatok szállítják a vizet, ám a jelenleg ismert globális szállítószalag megszűnik, a mélyvizek stagnálnak és oxigénben, tápanyagokban szegények lesznek, de mindennek az ember már aligha lesz szemtanúja.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

A kőzetlemezek mozgása bizonyos ciklusokat ír le, melyek során kb. 500-700 millió évenként állnak össze. De mi váltja ki ezeket a ciklusokat, miért alakulnak ki szuperkontinensek? Erre nem tudjuk a pontos választ. Annyi bizonyos, hogy a kontinensek a hét nagy litoszféralemez (a litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik) alatt zajló köpenyfolyamatok, anyagáramlások miatt mozognak.

Rendeld előre legújabb könyvünket

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye című könyvünket itt!

Az óceáni kéreg folyamatosan keletkezik és elpusztul, a kontinentális kéreg azonban nem. Ennek az az eredménye, hogy a kontinensek akár több százmillió éven át is nagyjából megtartják az alakjukat, miközben persze partvonaluk lefutása több okból is (hegységképződések, tengerszint változásai stb.) folytonosan változik. A legutóbbi szuperkontinens, a Pangea 300 millió éve állt össze és 100 millió évvel később megkezdődött a szétszakadozása.

Kövess bennünket a facebookon is!

Nagyjából 1,1 milliárd éve létezett a Rodinia szuperkontinens, ezt megelőzően valószínűleg több is, de hogy mennyi, azt senki sem tudhatja biztosan, hiszen egyik szuperkontinens összeállása jórészt eltünteti az előzők maradékát. Voltak részleges szuperkontinensek is, pl. a déli kontinenseket magában foglaló Gondvána.

Forrás: nol.hu/tudomány

Ha a genfi CERN részecskekutató és az olasz Gran Sasso laboratórium között végezett kísérlet első eredményeit megerősítik, megdől a fizika egyik alaptörvénye, a relativitás elmélet.

Egy kísérlet szerint a neutrínók, ezek a csaknem zérus tömegű, semleges részecskék, a fénysebességnél gyorsabbak lehetnek – érkezett a szenzációszagú, bár óvatos bejelentés a genfi CERN-ből, az európai országok egyesített részecskefizikai laboratóriumából. Ha a bejelentés igaznak bizonyul, megdől a fizika egyik alaptörvénye, Einstein relatívitás-elmélete. Minden eddigi kísérlet azonban azt igazolta, hogy a fénynél semmi sem mehet gyorsabban. A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 méter per másodperc.

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

A neutrínók rendkívül áthatoló, és emiatt igen nehezen észlelhető elemi részecskék. Mindenféle radioaktív reakcióban keletkezhetnek és az Ősrobbanás óta tele van velük a Világegyetem: az ujjunk hegyén másodpercenkén több milliárd neutrínó repül át. A kísérlet során nem az emberi ujjat használták, hanem a genfi gyorsítóból lökésszerűen neutrínócsomagokat küldtek a földkérgen keresztül a Rómától délre, egy kilométer mélyen a Föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé – a két kísérleti helyszín 730 kilométerre volt egymástól. (Az OPERA kísérletben tucatnyi ország kétszáz fizikusa dolgozik.)

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Sikler Ferenc, az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézet főmunkatársa szerint a kutatók azt találták, hogy a neutrínók 18 méterrel hosszabb utat tettek meg, mint amennyit a fény ugyanennyi idő alatt meg tett volna. A kísérlet szerint sem az időmérő eszköz mérési pontatlansága, sem az egymástól 730 km-re lévő CERN-i neutrínóforrás és az olaszországi detektor távolságának eltérése (pontatlansága) nem indokolja a jelentős eltérést.

Gyere és játssz velünk!

Mi legújabb könyvünk címe, amelyben

Miriam úgy dönt, ezúttal senki sem állíthatja meg, és a modern orvostudományt hívja segítségül, hogy megfejtse az emberi halhatatlanság titkát.

Ugyanakkor kicsit korai lenne még ebből tudományt rengető következtetéseket levonni. Mivel a kísérletezők minden lehetséges hibaforrást megvizsgáltak, úgy gondolták, érdemes a tudományos közösség elé állniuk és a többiek segítségét kérni az eltérés megértéséhez. Sikler Ferenc véleménye szerint mindenképpen érdemes megnézni, hogy a fenti mérési hibák mennyire valósak.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: nol.hu/tudomány

A James Webb-űrteleszkóp (JWST) fejlesztői bizonnyal pezsgőt bontottak, amikor kiderült, hogy a szenátus illetékes albizottsága felajánlotta, garantálják a szükséges pénzt az amerikai űripar egyik legjelentősebb vállalkozásának befejezéséhez és az űrteleszkóp 2018-as indításához. Ennek örülnek a teleszkóp építői, ám a többi tudományos program munkatársait a frász kerülgeti.

A jövő biztonsága
Jövőbeni üzenetet fogott el az ITBN csapata, amelyet az idei konferencia beharangozó video trailereként mutatott be a szervezőség. 2011-ben 7. alkalommal jelentkezik az Informatikai Biztonság Napja, amelynek első előadásán izgalmas és futurisztikus meglepetéssel lepik meg a látogatókat. Ehhez kapcsolódóan Galántai Zoltán jövőkutató, Kovács Tücsi Mihály sci-fi író és Kurucz Péter piackutató fogja elemezni a közeli és távoli jövő IT biztonsági témakörét és a megdöbbentő látottakat. Az ITBN vendége lesz Csányi Vilmos világhírű etológus, aki a biztonság legnehezebben kezelhető eleméről, az emberről fog előadásában kitérni. Újdonság, hogy az ITBN szakmai platform kezdeményezésére létrejött KIBEV (Önkéntes Kibervédelmi Összefogás) is kitelepül az eseményre. Közel 2000 embert várnak a szervezők Szeptember 27-28-án a 7. ITBN Konferencián.

A Hubble-űrteleszkóp utódjának szánt Webb-űrteleszkópnak az eredeti forgatókönyvek szerint már régen az űrben kellene keringenie, ehelyett valamelyik hangárban építgetik. A NASA az első verzió szerint 2001-ben szerette volna fellőni az egymilliárdos összegre taksált műszert, ehelyett az űrteleszkóp máig nem készült el, ellenben a végső ára a 8,7 milliárd dollárhoz közelít. A Fehér Ház jövőre 374 millió dollárt szánt volna az építésre, a szenátus azonban 870 millió dollárt szavazott meg a Webbre.

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szakemberei már a Hubble-űrteleszkóp pályára állítását megelőzően, 1989-ben felvetették, milyen új űrtávcsőre lesz szükség a Hubble leállását követően. A NASA egy új generációs űrtávcsövet álmodott meg, amely az ezredforduló utáni években indulhat. Az eredetileg tíz méter átmérőjű főtükörrel megtervezett, elsősorban az infravörös tartományban mérő NGST (Next Generation Space Telescope) építésének ütemterve azonban folyamatosan módosult.

A kilencvenes évek közepén már 2007-es indítást valószínűsítettek, ám a költségek tovább nőttek. A programba nemzetközi partnereket vontak be (az európai és a kanadai űrügynökséget), továbbá az űrtávcső tükörátmérőjét hat és fél méteresre csökkentették. Az űrtávcső 2002-re nevet is kapott: a NASA korábbi igazgatójáról James Webb-űrteleszkópnak nevezték el.

Az indítást ekkor már 2013-ra valószínűsítették. Az eredeti koncepcióban szereplő egymilliárd dolláros költségigény időközben négy és fél, majd hamarosan ötmilliárd dollárra ugrott. Tavaly már 6,5 milliárdos költségről és 2015-ös indításról beszéltek, ebből lett má
ra 8,7 milliárd dollár és 2018-as start.

A bődületes költségnövekedést azzal magyarázzák, hogy a világűrben kipróbálatlan technológiát kell alkalmazni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a nagy tükörátmérő miatt a felbocsátás a mai hordozórakétákkal nem oldható meg, mivel a hordozórakéták átmérője miatt egyszerűen nem fért volna el a távcső a rakétában. Ezért a tükör 18 darab, hatszög alakú részből áll, melyeket a végleges pálya elérése után illesztenek össze.

Kövess bennünket a facebookon is!

Ilyen távcsövet a NASA még soha nem épített. Az űrtávcsövet a Földtől mintegy másfél millió kilométerre található, égi mechanikailag stabil egyik úgynevezett Lagrange-pont körül állítanák pályára. Bár ebben a régióban már keringenek űrtávcsövek, azok messze nem olyan bonyolult szerkezetűek, mint a JWST. Mondjuk nem is kerültek annyiba.

Forrás: nol.hu/tudomány

Közel egymillió kilométert tett meg óránként az a hatalmas hullám, amely egy szökőárhoz hasonlóan terjedt csillagunkon. Egy napfoltnál bekövetkezett robbanás indította a jelenséget, amely néhány perc alatt megkerülte az egész Napot.

Az Új Mexikóban lévő OSPAN nevű távcsővel a hidrogén alfa tartományában rögzítették a képeket, amelyeken a lökéshullám hatására összesűrűsödött anyag felforrósodott, és a sugárzása felerősödött. A hullám több mint egymillió kilométer/óra sebességgel haladt, és néhány perc alatt megkerülte a Napot.

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 beteg emberen való segítséget jelent.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: origo/tudomány

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 beteg emberen való segítséget jelent. Tudtad, hogy a teljes vérből háromféle készítményt állítanak elő (vörösvérsejt, vérlemezke (trombocyta), plazma)

Ami feltétlenül kell hozzá:

– egészségesnek kell lenni! Semmi nátha, torokkaparás, egyebek…

– minimum: 50 kg testsúly

– személyi igazolvány (vagy jogosítvány, vagy útlevél) TAJ kártya, lakcímkártya kötelező (regisztrált donornál TAJ másolat is megfelel)

– előtte étkezni kell, és sok folyadékot fogyasztani – a levett vérmennyiség 450 ml, ez testünk számára tartalék, fontos, hogy a folyadékfogyasztás bőséges legyen, így nem lehet probléma

Ha vért adsz, megajándékozunk egy Galaktika magazinnal és kapsz egy vásárlási kupont is, amellyel kedvezményes megvásárolhatod legújabb könyvünket az ÉHSÉG-et. Beválthatod a bookeren és a galaktikabolton, illetve személyes a szerkesztőségünkben (1024 Budapest, Fény utca 2. )

Gyere és csatlakozz hozzánk, mert szerkesztőségünk munkatársai is adnak vért! Szólj ismerősödnek, barátodnak legyünk minél többen, hiszen vért adni fontos, mert nem tudhatod mikor lesz ár szükséged neked vagy családtagjaidnak.

Változó fényességű csillag formájában figyelhető meg néhány helyről a Földünk felé zuhanó UARS műhold.

Az űreszköz a felsőlégkör súrlódó hatása miatt fékeződik, a becslések szerint szeptember 23-án ég el, és néhány darabja le is hullik. Ennek pontos helyszíne még nem ismert, azonban kicsi az esély rá, hogy a töredékek ember lakta területre zuhannak. Még sosem jegyeztek fel olyan esetet, amikor bárkit is megsértett volna egy űrből visszahulló űrszemét, és most is csak 1 a 21 billióhoz annak esélye, hogy valaki eltaláljon egy darab.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk

AZ ÉHSÉG

Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Az Éhség ( a könyv trailerét nézd meg ) a modern vámpírtörténetek egyik legelső és legkiválóbb darabja, amely újraértelmezte a vámpír és a vámpírtörténet fogalmát egyaránt.A történet egy döbbenetesen gyönyörű nőről szól, Miriamról, aki több ezer éve őrzi szépségét – ugyanis halhatatlan, emberek vérével táplálkozik. Fajtája azonban kihalófélben van, és végletes, megsemmisítő magányát nem tudja enyhíteni, minden szeretett halandó kihal mellőle. Azonban most, hogy hőn szeretett férje, akinek életét kétszáz évre sikerült elhúznia, haldoklik, Miriam úgy dönt: a modern emberi tudományt hívja segítségül, hogy ő, a halhatatlan, legyőzhesse a halált…

A regény amerikai megjelenésekor olyan zajos sikert aratott, hogy hamar kultikus mozifilm készült belőle David Bowie, Catherine Deneuve és Susan Sarandon főszereplésével, amely mind képi világában, mind mondanivalójában szintén stílust teremtett.(címe Éhség/The Hunger).

Az UARS műhold Thierry Legault és Emmanuel Rietsch felvételén. Megfigyelhető a műhold bukdácsoló mozgása és a testéből hosszan kinyúló napelemtábla. Töltse le a felvételekből összefűzött videót! (Thierry Legault, Emmanuel Rietsch)

A viszonylag nagy, 6,5 tonnás műholdat több helyről is megfigyelték már. Az észlelések alapján változtatja fényességét, mivel „bukdácsol”, részben a ritka felsőlégkör súrl
ódásától, de lehetséges, hogy egy űrszemétdarab becsapódása is módosította forgását. Az objektum fényessége alkalmanként akár a Vénusz bolygóét is elérheti.

A NASA legújabb közleménye alapján is csak annyit tudni, hogy legvalószínűbben szeptember 23-án lép be a légkörbe, és töredékei közel 800 kilométer hosszú szakaszon oszlanak majd el. A műhold a becslések szerint a légkörbe lépéskor körülbelül száz darabra esik majd szét. Ezek zöme elég majd, és csak 20-25 éri el a földfelszínt, melyek közül a legnagyobb tömege meghaladhatja a 100 kilogrammot.

Vissza a múltba!

Úgy gondoltuk ideje visszatekinteni a tavalyi évre és felajánlani megvételre a Galaktika magazin 2010-es évadát. Ha élni akarsz a lehetőséggel vásárold meg a teljes évadot (1-12 szám) csak 3990 forintért! Itt megveheted!

A NASA senkit nem biztat arra, hogy törmeléket gyűjtsön be, mert bár nem mérgező, de éles lehet. Ráadásul a műhold minden része az Egyesült Államok tulajdonát képezi, ezért törvényellenes a birtoklásuk vagy az interneten való értékesítésük. A NASA ezért azt javasolja, hogy ha bárki egy darabot talál, azonnal értesítse a rendőrséget.

A helyszín megbecsülésére csak csütörtökön lesz reális lehetőség, Magyarország felett mostanában csak nappal halad át a műhold.

Forrás: origo/tudomány

Egy éven belül közel százötvenezer európai halálát okozná egy olyan vulkánkitörés, mint amilyen 1783-ban történt Izlandon. Az Eyjafjallajökull tűzhányó kitörése 2010-ben csak egyhetes légtérzárral járt, de egy nagyobb izlandi vulkán aktivizálódása akár fél évre is megbéníthatná a légi közlekedést.

Az 1783 júniusában kitört izlandi Laki vulkán felhőjét még Magyarországon is észlelték, és sokan ezt tartják az 1783-84-es szokatlanul kemény tél okozójának. A tűzhányó közel 8 hónapon át volt aktív, s bár hamuból nem került túl sok a levegőbe, becslések szerint körülbelül 122 millió tonna kén-dioxid gázt okádott ki magából – kicsit többet, mint amennyi évente az emberi ipari tevékenység következtében a légkörbe jut. Történelmi feljegyzések szerint a Laki kitörését követő két évben az izlandi lakosok egyötöde (körülbelül tízezer ember) meghalt, és a haszonállatok közel háromnegyede elpusztult. Nagy-Britanniában 1783 nyarán a halálozási arány 10-20%-kal megnőtt, egyes becslések szerint a szigetországban 23 ezer ember hunyt el a vulkáni aeroszolok miatt. Hollandiában, Svédországban és Olaszországban szintén megnőtt a látási és légzési problémák, valamint az ezekkel összefüggő halálesetek száma.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk

AZ ÉHSÉG

Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Az Éhség ( a könyv trailerét nézd meg ) a modern vámpírtörténetek egyik legelső és legkiválóbb darabja, amely újraértelmezte a vámpír és a vámpírtörténet fogalmát egyaránt.A történet egy döbbenetesen gyönyörű nőről szól, Miriamról, aki több ezer éve őrzi szépségét – ugyanis halhatatlan, emberek vérével táplálkozik. Fajtája azonban kihalófélben van, és végletes, megsemmisítő magányát nem tudja enyhíteni, minden szeretett halandó kihal mellőle. Azonban most, hogy hőn szeretett férje, akinek életét kétszáz évre sikerült elhúznia, haldoklik, Miriam úgy dönt: a modern emberi tudományt hívja segítségül, hogy ő, a halhatatlan, legyőzhesse a halált…

A regény amerikai megjelenésekor olyan zajos sikert aratott, hogy hamar kultikus mozifilm készült belőle David Bowie, Catherine Deneuve és Susan Sarandon főszereplésével, amely mind képi világában, mind mondanivalójában szintén stílust teremtett.(címe < em>Éhség/The Hunger).

Izland rendkívül aktív vulkáni terület, az Eyjafjallajökull vulkán kitörése után egy évvel, 2011. májusában a Grimsvötn lépett működésbe. Kitörésének intenzitása nagyobb volt, mint az Eyjafjallajökulé, de hamuja az alsóbb légrétegekben maradt, így csak az izlandi légiforgalmat akadályozta. Egy, a Lakiéhoz hasonló kitörés azonban hónapokra megbéníthatja Európát, derült ki Anna Schmidtnek, a Leedsi Egyetem légkörkutatójának és kollégáinak számítógépes szimulációjából. A kutatók időjárási modellek felhasználásával próbálták megbecsülni, hogy egy nyolc hónapig tartó kitörés során levegőbe kerülő kén-dioxid milyen hatással lenne a mai Európára. Számításokat végeztek arra vonatkozóan, mennyivel növekedne a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék (melyek már könnyedén lejutnak a tüdőbe, és légzőszervi problémákat okoznak) koncentrációja, és hogy hány embert ölnének meg az aeroszolok (0,001-50 mikrométer közötti szilárd vagy folyékony részecskék a levegőben).

Schmidték számításai szerint a szimulált kitörést követő három hónapban 120 százalékkal nőne az aeroszolok átlagos koncentrációja Európa felett, és a kitörés nyolc hónapja alatt a jellemző 38-ról 74-re nőne azoknak a napoknak a száma, amikor az aeroszolok koncentrációja átlépi a levegőminőségi határértékeket. A kitörési felhő terjedési irányába eső területeken, így Izlandon és Északnyugat-Európában az aeroszolok koncentrációja megháromszorozódna, de még Dél-Európában is 60 százalékkal növekedne. A szennyezés egész Európában súlyos szív- és légzőszervi problémákat okozna, és egy éven belül körülbelül 142 ezer ember halna meg a szimuláció szerint.

Vissza a múltba!

Úgy gondoltuk ideje visszatekinteni a tavalyi évre és felajánlani megvételre a Galaktika magazin 2010-es évadát. Ha élni akarsz a lehetőséggel vásárold meg a teljes évadot (1-12 szám) csak 3990 forintért! Itt megveheted!

Alan Robock, a Rutgers Egyetem légkörkutatója szerint a Lakiéhoz hasonló méretű kitörés nem kímélné a termőföldeket sem, és legalább hat hónapra megbénítaná az európai légiközlekedést. Akadályozná a nemzetközi kereskedelmet, a gazdasági tevékenységet, és arra kényszerítené a légzési problémákkal küzdő embereket, hogy maradjanak otthon.

Forrás: origo/tudomány

Virágzó csoportot alkottak a madarak egészen a kréta-paleogén határon bekövetkező tömeges kihalásig, derült ki egy új tanulmányból. Az eddig ismert leggazdagabb, 17 fajból álló késő kréta madárfaunát Észak-Amerikából írták le.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk

AZ ÉHSÉG

Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Az Éhség ( a könyv trailerét nézd meg ) a modern vámpírtörténetek egyik legelső és legkiválóbb darabja, amely újraértelmezte a vámpír és a vámpírtörténet fogalmát egyaránt.A történet egy döbbenetesen gyönyörű nőről szól, Miriamról, aki több ezer éve őrzi szépségét – ugyanis halhatatlan, emberek vérével táplálkozik. Fajtája azonban kihalófélben van, és végletes, megsemmisítő magányát nem tudja enyhíteni, minden szeretett halandó kihal mellőle. Azonban most, hogy hőn szeretett férje, akinek életét kétszáz évre sikerült elhúznia, haldoklik, Miriam úgy dönt: a modern emberi tudományt hívja segítségül, hogy ő, a halhatatlan, legyőzhesse a halált…

A regény amerikai megjelenésekor olyan zajos sikert aratott, hogy hamar kultikus mozifilm készült belőle David Bowie, Catherine Deneuve és Susan Sarandon főszereplésével, amely mind képi világában, mind mondanivalójában szintén stílust teremtett.(címe Éhség/The Hunger).

A kréta-paleogén tömeges kihalás globális és nagyon gyors volt. A leginkább elfogadott nézetek szerint egy extraterresztrikus (világűrből
jövő) becsapódással magyarázható, amelynek következtében a szárazföldi ökoszisztémák összeomlottak. A dinoszauruszok és a pteroszauruszok teljesen eltűntek, de emellett számos emlős, hüllő, rovar és növény is áldozatul esett.

A PNAS legújabb számában nagyon változatos madárfaunát ismertetnek Észak-Amerika nyugati részéről, a kréta időszak legvégén lerakódott kőzetekből. A maradványok három formációból származnak (Hell Creek-formáció, Lance-formáció, Frenchman-formáció), és a fosszíliák túlnyomó többsége a kréta végi kihalás előtti 300 ezer évben leülepedett rétegekből került elő. Mivel többnyire csak izolált csontok álltak rendelkezésre, a kutatók a leggyakrabban előforduló lapockacsontok hollócsőrnyúlványát (coracoid) vizsgálták. Ezáltal elkerülték, hogy ugyanannak a fajnak a különböző helyeken előkerült különböző csontjait eltérő fajokhoz sorolják, és így tévesen növeljék az előforduló fajok számát. A hollócsőrnyúlványok minimális variációt mutatnak egy fajon belül, így az eltérő típusok egyértelműen különböző fajokat jelölnek.

Vissza a múltba!

Úgy gondoltuk ideje visszatekinteni a tavalyi évre és felajánlani megvételre a Galaktika magazin 2010-es évadát. Ha élni akarsz a lehetőséggel vásárold meg a teljes évadot (1-12 szám) csak 3990 forintért! Itt megveheted!

Az amerikai és kanadai kutatók összesen 17 fajt azonosítottak, melyek közül 7 faj (41 százalék) az ősi madarakat képviseli (Enantiornithes, Ichthyornithes, Hesperornithes, Palintropiformes). Ezen csoportok egyike sem ismert a paleogénből, vagyis a kréta végi kihalás mindannyiuk számára végzetesnek bizonyult. Az ősi madarak négy különböző evolúciós ágának jelenléte a tömeges kihalás előtti utolsó 300 ezer évben erős bizonyíték amellett, hogy az ősi csoportok nem fokozatosan tűntek el, hanem tömeges kihalásuk időben egybeesik az aszteroidabecsapódással (Chicxulub-kráter, Yucatán-félsziget).

A leírt madarak többsége ugyanakkor a fejlett madárfarkú-madarak (Ornithurae) közé tartozik, ami azt mutatja, hogy a modern madarak legfontosabb radiációs periódusa még a kréta időszak vége előtt lezajlott. A vizsgált fajok egyike sem sorolható azonban a ma élő madarak (Neornithes) közé. A leírt fajok mérettartománya nagyon változatos, a körülbelül 200 grammos kisebb madarak mellett néhány kifejezetten nagy alak is előfordul, amelyek a mezozoikum legnagyobb ismert madarai közé tartoznak (például az Avisaurus archibaldi testtömege elérhette az 5 kilogrammot). A ma élő legkisebb (10-20 grammos) és legnagyobb (10 kg-os) alakoknak megfelelő méretek látszólag hiányoztak az észak-amerikai késő kréta faunából.