My Blog

Szerző: galaktikaggadmin

  • Csillaghullás

     „That’s one small step for a man, one giant leap for mankind.”
    2012 augusztusa megdöbbentő módon számos emberi csillag halálát hozta. Itt a oldsite.galaktika.hu/ oldalon néhány napja még Harry Harrison és Tony Scott előtt hajtottunk fejet és most itt az újabb halálhír: meghalt szombaton Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett idegen égitest, a Hold felszínére 1969-ben.
     A Wikipédia szerint 1949-1952 között haditengerészeti pilóta, 1955-ben repülőmérnöki diplomát szerzett. 1960–1962 között hétszer repült az X–15 kísérleti rakétahajtású repülőgéppel, 60 kilométernél magasabbra emelkedve, és 6400 kilométeres óránkénti sebességet ért el. A koreai háborúban vadászpilóta volt, később berepülőpilóta. „Első alkalommal a Gemini-8 fedélzetén jutott az űrbe, amikor különös eset történt: az űrhajó és az Agena nevű utolsó rakétafokozat dokkolását próbálták, amikor a rendszer váratlanul felpörgött. Leválasztották a Geminit, de a helyzet továbbra is kritikus volt, végül Armstrong állította meg az akkor már másodpercenkénti egy fordulattal pörgő Gemini mozgását.”


    Kiváló képességei és adottságai, valamint a holdkomp földi tesztpéldányának bravúros kezelése mellett talán az ekkor tanúsított higgadtsága és problémamegoldó képessége is közreműködött abban, hogy rá esett a választás: legyen ő az első ember, aki egy másik égitest felszínére lép. 38 éves volt, amikor megtörtént a holdraszállás. 500 millió emberrel együtt néztem a történelmi pillanatot, amit sokak akkor hitetlenkedve fogadtak, szó szerint nem hittek a saját szemüknek. Nem csak tudományos, hanem mentális, gondolkodásbeli, valódi szellemi áttörést indított el ez a pillanat.
    Tiszteletére az 1982 PC aszteroida kapta meg Armstrong nevét (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert is róla neveztek el. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek el, ez az armalcolit. A leghíresebb asztronauta a  legutóbbi évekig a University of Cincinnati tanára volt, és ünnepelt, élő legenda szerte a világon.
    Egyszer valami olyasmit mondott, hogy „Minden ember véges számú szívveréssel rendelkezik. Én nem szeretném az enyémet elpazarolni…” Nem pazarolta el.
    sj.

  • JOYEUX ANNIVERSAIRE, JEAN MICHEL

    A 3 Grammy díjat és a Francia Becsületrend lovagi címét is magáénak tudható Jean Michel Jarre mindig is híres volt színpadi szerepléseiről, és köztudott róla az is, hogy kizárólag a legmodernebb színpadtechnikával áll rajongói elé. Így volt ez 2010. május 24-én, amikor a Papp László Budapest Sportarénában tartott koncertet, ahol a zenész teljes életművéből hallhattunk dalokat. Több mint 80 millió eladott lemezzel és a világon a legtöbb látogatót vonzó, 1997-es  moszkvai koncertjével – 3 és fél millióan voltak kíváncsiak Jarre-ra – a szintetizátor-mágus minden idők egyik legsikeresebb zenésze. Elég, ha csak 1990-ben megrendezett párizsi koncertjére gondolunk, ahol ötven zenésztársával, a Défense városrészben, egy gigantikus méretű, piramis alakú színpadon adott koncertet, amelyen több, mint kétmillió ember vett részt. A francia zenész 1976-os Oxygène c. lemeze példa nélkül álló nemzetközi sikert ért el, zenei szerkezetével és az akkor még újszülöttnek számító elektronikus zenei eszköztárával egy teljesen új hangzásvilágot hozott a popzenébe. Muzsikája több generációt is megszólít, így a 40-eseket, 50-eseket, akik még a köztudatba való berobbanásakor ismerték meg a művészt, ugyanakkor a fiatalabbakat is, hiszen a Daft Punk, az AIR, Moby és a Chemical Brothers rajongóknak szinte kötelező szeretni az említett zenekarok ismert számait. A teljesen egyedülálló és időtlenné vált zene egyre több és többféle zenerajongót hódít különleges hangzásvilága és zenei motívumai miatt.

    A zenésznek Arthur C. Clarke jósolta meg, hogy egyszer még az űrben fog zenélni.
    Jarre akkor ismerte meg a 2008-ban elhunyt neves sci-fi szerzőt, amikor megtudta, hogy Sir Arthur C. Clarke az ő zenéjét hallgatva írta meg a 2001: Űrodüsszeia folytatását, a 2010: második Űrodüsszeiát, és mint kiderült, az írónak igen határozott víziói voltak barátja karrierjével kapcsolatban. „Állandóan azt mondogatta nekem a halála előtt: „Egyszer fel fogsz lépni a Holdon” – nyilatkozta a skót Daily Recordnak Jarre, aki a jövendölést annyira komolyan vette, hogy el is kezdte szervezni a jövőbeli koncertet. A segítséget a Virgin milliárdos tulajdonosától, a Virgin Galactic révén űrturizmussal is foglalkozó Richard Bransontól várja. „Richard Bransonnak minden eszköze megvan hozzá, hogy el tudjon röptetni engem és a hangszereimet. Nagyon szeretnék a Holdon játszani!” – mondta Jarre.
    Hm… Mi meg szeretnénk a ott lenni a koncerten…
    sj.

  • De

    „De” ember volt. Látványosan tele az élete ellentmondásokkal, „de”, „ugyanakkor”, „azonban” fordulatokkal jellemezhető eseményekkel.1926. augusztus 23-án született Hernádi Gyula Kossuth- és József Attila díjas író, költő, forgatókönyvíró, a Belvárosi Kávéház írói asztaltársaságának egyik meghatározó személyisége. 2005-ben bekövetkezett haláláig különlegesen gazdag, sokat vitatott – magasztalt és támadott – alkotói életművet hozott létre. Soha nem diplomázott (a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult, 1945-ben behívták katonának, szovjet hadifogságba esett) de a pannonhalmi apátság félmilliós könyvtára jó műveltségi alapot jelentett számára.  1947-ben tért haza, népi kollégistaként orvosi, majd közigazgatási tanulmányokat folytatott, de volt bölcsész és vegyészmérnök hallgató is, összesen 11 évig járt különböző egyetemekre.
    A legnagyobb ismertséget Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyvei révén érte el (Oldás és kötés, 1964; Szegénylegények, 1965; Csillagosok, katonák, 1967), de a francia egzisztencializmusra emlékeztető versei, novellái, regényei is rendkívül népszerűek voltak.
    Tudományos-fantasztikus munkái is igen sokszínűek, amelyekben a sci-fi és a horror szinte teljes eszköztára megtalálható. Találkozhatunk rejtélyes gyilkosságtörténetekkel az 1800-as évek Magyarországán (Drakula, 1983), életre kelti a híres Frankenstein bárót is (Frankenstein, 1984), de figyelemreméltó a Logikai kapuk c. novella, amely egy számítógép szomorú sorsát írja le. Az elnökasszony című, 1978-ban írt – a 2060-as években játszódó – kisregényében az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztását – először a USA történetében – a egy NŐ nyerte meg. Dióhéjban: egy fiatal, feltűnően csinos, kiváló szónok és dörzsölt politikus, Mrs. Jaqueline David lesz nagy fölénnyel az Államok elnöke, mégpedig akkor, amikor már elérhetővé válik a 200 éves életkor, és amikor a vendégmunkások lázadásait úgy csillapítják, hogy hatalmas táborokba zárják őket. Akkor, amikor a tudósok már kentaurok, sellők és szfinxek előállítására is képesek, és akkor, amikor az asztrológia államvallássá válik… Az elnök asszonyt – természetesen – veszély fenyegeti, igazi krimi, polgárháború, sci-fi, minden, mi szem s szájnak ingere – tessék elolvasni a könyvet, vagy megnézni a hasonló című filmet! (Operatőr: Ráday Mihály, rendező: Szinetár Miklós és olyan kitűnő színészek játszanak nagy kedvvel, mint Béres Ilona, Gobbi Hilda, Láng József, Sáfár Anikó…)
    sj

  • Tony Scott öngyilkos lett

    Néhány napja adtunk hírt Harry Harrison haláláról és most újra meg kell állnunk, legalább percre.
    Eddig Kaliforniában a Golden Gate hidat tartották az „öngyilkosok hídjának”, vasárnaptól a Vincent Thomas híd is a Brooklin Bridge és a Golden Gate mellé sorolódik, újabb rekord-turistaforgalmat generálva. Innen vetette le magát Tony Scott filmrendező. Nem volt esélye ilyen magasságból, mintha betonra zuhant volna, azonnal szörnyethalt. A Vincent ThomasBridge – amely Los Angelest köti San Pedróval össze, nem volt ismeretlen Tony Scott előtt, számos filmjében szerepelt maga a híd, vagy annak egy részlete, de különösen az egyik pillér alatt meghúzódó pályaudvar. A magyar mozirajongók leginkább a Charlie angyalai c. film epizódjaiból ismerhetik Kalifornia harmadik leghosszabb, több mint 6 kilométeres hídját.

    Tony először 16 éves korában filmezett, ekkor azonban még a kamera másik oldalán állt, testvére, Ridley Scott kisfilmjének szereplője volt. Neve a hetvenes években televíziós producerként, reklámfilmek rendezőjeként vált ismertté. A Tony Scott névre a mai negyveneseknek-ötveneseknek a rendező első nagy játékfilmje, Az éhség (The Hunger) ugrik be mindenkinek, amely Catherine Deneuve, David Bowie és Susan Sarandon főszereplésével készült, de külföldön (Amerikán kívül) nagyobb sikere volt, mint otthon.  Ezt követte a TopGun, amelyre egy Saab reklám miatt kérték fel, és ez meghozta a várva várt sikert a rendezőnek. A Top Gun egyébként a pilótát alakító Tom Cruise-t is egy csapásra az Oscar-csillagok közé repítette.
    Ezután  a szerencse és persze tehetsége jóvoltából olyan filmek rendezői és/vagy produceri székében ült, mint a Beverly Hills-i Zsaru, a Revans, a Mint a villám (Nicole Kidmannel és Tom Cruise-zal), a Tiszta románc, A közellenség, a Kémjátszma, A tűzben edzett férfi, a Dominó és végül a 2010-ben készült Száguldó bomba.
    Tony Scott nagy időszaka a kilencvenes évekre tehető: legtöbb filmje a „nagy beszólások gyűjteménye lett. Ide sorolhatjuk a különös barátsággal és családi drámatörténettel színezett Az utolsó cserkész (1991) c. mozit, amelyben Bruce Willis a lepukkadt, részeges privátdetektívet játssza, vagy a Quentin Tarantino forgatókönyvéből készült Tiszta románc (1993) c. produkciót. Mindenki emlékszik még, amikor 2001-ben Tony Scott „átrendezte” Budapestet a Kémjátszma forgatásával, amelyben Brad Pitt és Robert Redford okozott nap, mint nap forgalmi dugót és hevesebb szívdobogást a hölgyek körében.
    A mindössze hatvannyolc éves, háromszoros Oscar-jelölt rendező, végzetes ugrása előtt búcsúlevelet hagyott autójában, amelyet feleségének, Donna Scott Eilsonnak és a 12 éves „ikreknek”, Frank-nek és Max-nak címzett.
    Egy turistahajó utasai – a híradások szerint – végignézték Tony Scott halálugrását, de az nem került a lapok címoldalára, hogy a Vincent St. Thomas hidat megvilágító 160 kék reflektor közül már csak 159 világít.
    sj

  • Harry Harrison (1925. március 12. – 2012. augusztus 15.)

    HARRY HARRISON (1925. március 12. – 2012. augusztus 15.) 

    Harry Harrison saját weboldala leállt. Csak egy nyitó oldalra kattinthat az odalátogató, ahol MichaelCarroll webmester néhány egyszerű, szívbemarkoló sorát olvashatjuk:
    „Nyugodj békében, barátom! Milliók életét érintetted meg izgalmas kalandjaiddal, amelyek tele vannak valószínűtlen, de mindig vidám, izgalmas történetekkel és agyafúrt, de szerethető figurákkal… és tudod, a fikcióid piszok jók voltak, a fenébe is!”
    A világháborúban számítógépes technikusként szolgált, aztán grafikával is foglalkozott, saját írásait illusztrálta, amikor a kiadója büdzséje megcsappant.
    A túlnépesedés és a háború szörnyűségei visszatérő motívumai könyveinek. Recenzensei humoros szerzőnek tartották, de a kemény társadalomkritika sem volt idegen tőle.
    Első regénye, a Halálvilág 1960-ban jelent meg. Egyik leghíresebb műve, az 1966-os Helyet! Helyet! (a Metropolis Media jelentette meg!) vezérmotívumának felhasználásával, Charlton Heston főszereplésével forgatták a Zöld szója című SF-filmet (1973), amelyben a túlnépesedés okozta élelmezési válságot mesterséges ételekkel oldják meg New Yorkban.
    Jókora késéssel, 1989 és 2010 között magyarul is megjelent több regénye, így a hírnevét megalapozó sorozatának első két része, a Rozsdamentes Acélpatkány (1961) és A Rozsdamentes Acélpatkány visszavág (1970), továbbá a már említett Helyet! Helyet! (1966), az Édentől Nyugatra (1984) és a Fagyos Éden(1986).
    Legutóbbi magyarországi tartózkodása alatt az sfportalnak adott interjúban így nyilatkozott:
    „Amikor leülök, nagyjából már tudom, mit akarok írni. Kidolgozok hat-hét oldalt mindennap, aztán engem is meglep a végeredmény. Írni nagyon szórakoztató dolog, de ugyanakkor nagyon nehéz is. A lényeg, hogy jó legyen a végeredmény, nem számít, hány jónak látszó ötletet kell a szemétbe dobni ahhoz, hogy egy valóban jó benn maradjon!”
    sj

  • „”

    Menjek hozzád? Hova? – Akárhova, akármikorra! Legalábbis ezt üzeni ez a zseniális esküvői torta dísz egy kedves sci-fi függő pár tortájáról. A TARDIS-ba egyenesen a saját lagzijukról rohanó Amy és Rory a vendégseregnek is komoly üzenettel bír: ha eltűnnénk, senki ne keressen, elutaztunk – méghozzá akárhova!
    forrás: blastr

  • 8 magyar arany – 8 magyar könyv: akció a Galaktikabolton

    8 arany – nem is beszélve az ezüst érmekről, a bronzokról… remélni se mertük, hogy ilyen gyönyörű eredményekkel örvendeztetnek meg minket olimpikonjaink! (És még nincs is vége az Olimpiának…) Ennek örömére hétvégi akciónkban a 8 arany tiszteletére 8 magyar szerzőnk műveit kínáljuk kedvezményes áron. Akciónk a Galaktikabolt.hu-n itt található:

    http://galaktikabolt.hu/kategoria/hajra_magyarok_8_arany_-_8_konyv_akcio.html

  • Science fiction vs. rap: fenomenális Mass Effect rap-szám klippel

     
    A Mass Effect körül kialakult hatalmas hype már a múlté. Egyesek a XXI. századi science fiction/űrfantasy alapművét látták benne, amire egy műfaj épülhet majd, egy olyan világszinten elismert „franchise, mint amilyen a Star Trek vagy a Star Wars„, azonban akkor kijött a harmadik epizód, melynek befejezését még azoknak a gyomra is nehezen vette be, akik őszintén lelkesedtek a kliséhalmokból (is) összerakott ME1 és a se ilyen, se olyan történetű 2 után is. 

    Nem spoilerezünk, lényeg, hogy a készítő Bioware arrogáns hangon válaszolt a rajongók kéréseire, kérdéseire és követeléseire, arra hivatkozva, hogy a művészi szabadság okán olyan befejezést adhatnak a játékuknak, amilyet csak akarnak. (Ez igaz, megtehetik. De ha a vendég elé a szakács olyan tepsis csülköt helyez, amit a sütés legvégén mosogatólével locsol meg tejföl helyett, ne várja el, hogy a vendég legközelebb is bejön az éttermébe…)

    Klisé, nem klisé, lopott ötletek, nem lopott ötletek, a Mass Effect – ha nem is eredeti, de akkor is –  stílusteremtő, fontos és szórakoztató játék-trilógia, és bár a készítők nemtörődöm, gőgös reakciói miatt a rajongótábor elképesztően meggyengült, sokan vannak, akik kitartanak Commander Shepherd megtépázott imázsa mellett. Ilyen Dan Bull is, akinek szokása az általa jónak tartott játékokból epikus rap-dalokat alkotni. Készített egyet a Mass Effect történetéből is, ami a leghitehagyottabbak kedvét is visszaadhatja a játékokhoz. Angoltudás javallott, de a feliratnak hála kiválóan élvezhető. Jó szórakozást!

  • Akik az emberiséget védelmezik: rendhagyó szuperhős plakátok

    Minimalisták, igényesek, elgondolkodtatók. Ezzel a három szóval lehet a legtalálóbban jellemezni ezeket a rendhagyó, művészi szuperhős plakátokat. Azért is nagyon érdekesek, mert az alkotó fontosnak tartotta minden idők legidiótább héroszát, a Mókuslányt is megalkotni…

    De hát, ízlések, pofonok.

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi számában új folytatásos kisregény indul Nemere Istvánnak, az ELVESZETTEK írójának tollából, címe „Halhatatlanok”. A központi tudományos téma a most zajló olimpia kapcsán a sport jövőjéről elmélkedik.
    A novellák közt igazi szenzáció Szergej Lukjanyenko Őrség-története, de Antal József (JUSTITIA) világvége-forgatókönyve, William Hope Hodgson klasszikus horrorja, az ukrán Henry Lion Oldie modern rémisztgetőse és Fedina Lídia nem mindennapi kapcsolatfelvétel-beszámolója is izgalmas, emlékezetes olvasmány. A havi retro sem akárkitől érkezett, Frederik Pohl, a Hícsí-saga szerzője mesél egy szigetről, melynek lakói furcsán barátságosak.
    Vadonatúj rovat indul a hazai SF-élet eseményeiről, exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Keanu Reevest, az Intelligens dizájn egy fantasztikus fotósorozatot mutat be, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, egy napelemes hajóról, fantasztikus sporteszközökről és egy lézerhajtású repülőről.
    A 40 éves Galaktika 269. számát – az eddiginél bővebb irodalmi tartalommal – keresd az újságosoknál vagy a galaktikabolt.hu oldalon!