Szerző: galaktikaggadmin

Valahogy így képzeltük eddig is: Neil Gaiman körül nem történnek normális dolgok, minden egy kicsit kifacsarodott, furcsa, őrült. Ami történt most a Hugo-díjak átadó ceremóniáján, nem csökkenti Gaiman ázsióját: az egész ceremóniát élőben streamelték az interneten a Ustream nevű oldalon.

Aztán Gaiman beszélni kezdett.

És a beszéde közben a közvetítés leállt, és üresbe fordult. Az adás nem is tért vissza a komplett ceremónia végéig.

Mi is történt? Nos, Neil beszéde előtt olyan képanyag is sugárzásra került, ami nem a ceremónián készült (de mint tudjuk, mivel nem csak írással foglalkozó művészek, hanem festők, sőt, TV-s művek is díjazásra kerülnek, nem meglepő, ha a művekből bemutatnak pár részt, nem?). Ezekre a képsorokra felkapta a fejét egy, az internet homályos sarkainak egyikében megbújó kreatúra, a Vobile. Ebbe a pókszerű vadászba gazdái betáplálnak minden olyan képanyagot, ami az ő copyrightos termékük, és Vobile, ez az engedelmes daemon levadássza és azonnal blokkolja mindazt, aki ilyet leadni merészel.

Még akkor is, ha az illetőnek – a jelek szerint – minden joga megvan a vetítéshez, például amikor Hugo-díjat kap a művéért… és persze mikor máskor csapna le a daemon robot harcos, mint Neil Gaiman beszéde közben?

A viccet félretéve, ez a copyright jogokat biztosító program érzékelte, hogy a Ustreamen olyan képsorok pörögnek le, amik az ő adatai alapján jogdíjasok és így hamarosan letiltotta a közvetítést.
Ez több okból tragikomikus: egyrészt, mi az, hogy egy robot automatikusan letilt egy közvetítést pl. egy Trónok Harca részlet levetítése miatt, miközben George R. R. Martin úgymond maga nyomja meg a play-gombot egy díjátadón?! Ijesztő. A fő poén viszont az, hogy pont Neil Gaiman beszéde közben történt mindez, akihez egyrészt illik egy támadó robotos kaland, másrészt pedig: Gaiman az az író, aki az ilyen és ehhez hasonló copyright-ügyek, és úgy egyáltalán: a nagy stúdiók-kiadók jog(rém)uralma ellen többször is kikelt már: emlékezetes, ő Paolo Coelho mellett az a nemzetközileg is ismert-elismert szerző, aki egyenesen bátorítja könyveinek lekalózkodását-letorrentezését, majd, ha az tetszett, csak akkor a megvásárlását. Így neki különösen fájhatna, hogy pont egy copyrightos kapuvédő Cerberus robot miatt nem követhették beszédét – de mindenki nagy szerencséjére Gaiman nem húzta fel magát, úriemberként elkönyvelte, hogy c’est la vie, ez van.

Az eset minden esetre hatalmas felháborodást keltett, sokan azt vetették a Ustream szemére, hogy nem is próbálták visszaállítani a közvetítést, mert túlságosan megrémültek a Vobile által képviselt óriásoktól. (Amin egyébként egy pillanatig sem csodálkozunk, na de akkor is.) Akárhogy is, ez az eset felhívja a figyelmet arra a sokak szerint reális, valóban fenyegető fennforgásra, ami a copyrightokat illeti, miszerint is: ha a stúdió, cég, akármi (=jogtulajdonos) a legkisebb kivetnivalót látja abban, amit csinálsz, az ellenkező eset bizonyításáig bűnösnek minősülsz és nem beszélhetsz, nem mozdulhatsz, azaz jelen esetben nem közvetítheted a Hugo-díjátadót. Ez pedig valóban hasonlít egy kicsit egy régi szervezet kevésbé közkedvelt időszakának hozzáállására. Igen, kedves copyright ownerek, az Inkvizícióra gondolunk…