Címke: SF

  • Az űrdráma folytatódik – A Térség második évad premier

    A cikk cselekményleírásokat tartalmaz!

    Nem szeretnék fölöslegesen többet beszélni a különböző adaptációkról, mint amennyire szükséges. Nagyon jól tudjuk, hogy könyvből borzasztóan nehéz jó film-, vagy sorozatadaptációt készíteni. Nem lehetetlen, vannak rá jó példák, de annál több ellenpélda sorakozik egymás mögött. A Térség, azaz a The Expanse sajnos úgy néz ki, hogy az utóbbi kategóriába tartozik. A Syfy megpróbálkozott egy olyan átemeléssel, ami meglehetősen nagy falatnak bizonyult a csatornának. Az még hagyján, ha kimarad pár dolog a végső termékből, de ha totál kihagyunk valamit, az kérdéseket fog maga után hagyni. Arról már ne is beszéljünk, mi történik, ha megváltoztatjuk a cselekményfolyamot.

    expanse

    A Térségben a kronológiai folytonosság kulcsfontosságú. Csak akkor érthetjük meg a politikai miérteket, ha tudjuk mi miután következett az események láncolatában. A sorozatban pedig felelőtlenül ugrálunk a könyvek átgondolt történései között, ezzel sokszor követhetetlenné téve a cselekményt. De még mindig nem ez a legrosszabb, hanem a karakterek mentális kizsigerelése. A színészek nem alkalmatlanok eljátszani szerepüket, sőt! Karakterisztikájuk remekül illik az írók által papírra vetett szereplőkhöz. A széria forgatókönyvírói valószínűleg teljesen máshogy értelmezték az összes karaktert, mint az olvasók többsége. Holdent tanácstalannak, mimózának mutatják, Amos lehetetlenül le lett sarkosítva, Miller pedig mit keres itt még mindig? Leginkább Chrisjen Avasarala „megmásítása” hagyott mély nyomot. A földi politikusnő a könyv szerint egy rendkívül karakán, elkötelezett asszony, aki bárkinek bemondja a tutit, elküldi a fenébe, vagy leüvölti a magasabb beosztású illetőket, ha érdekei úgy kívánják. A sorozatban ehhez képest egy meghunyászkodó, megtört, érzelmileg labilis nőt láthatunk, aki fél kimondani azt, amire gondol. Azt már nem rovom fel, hogy Avasarala állandóan káromkodik, hiszen a csatorna még indokolt esetekben sem engedélyezi a csúnya szavak használatát – legfeljebb minimális mennyiségben.

    Expanse_hero_chrisjen

    A Térség első évada nem volt jó adaptáció, de sci-fi sorozatnak sem volt éppen a legjobb. Félreértés ne essék, nem volt nézhetetlen, de több kérdés maradt megválaszolatlanul, mint amennyinek kellett volna.

    Azonban elstartolt a második évad is, ráadásul dupla résszel. Az Öv, a Föld és a Mars között növekszik a feszültség, a háború úgy néz ki, elkerülhetetlen. A tanácskozó, vagy szemben álló politikus felek viszont nem tudják, mi történt valójában az Eroson, vagy a Phoeben, hiszen akiknek birtokában volt az információ, már halottak, vagy maguk indították szabadjára a protomolekulát. Egy maréknyi ember azonban túlélte az erosi incidenst: James Holden és legénysége. Ők tudják a titkot; a kérdés az, hogy nyilvánosságra hozzák-e, vagy sem. És mi lehet a következménye, ha a szemben álló csoportok közül valamelyik ráteszi a kezét a halálos biofegyverre?

    A-térség-syfy-the-expanse

    Az első két epizódban megtudhattuk, hogy a protomolekula az első bizonyítéka a Naprendszeren kívüli életre, de egyelőre még rengeteg rejtély megoldatlan. A molekulát tudósok egy csoportja azért akarja továbbfejleszteni, hogy jobb embereket hozzanak létre. Hogy igazi űrközi nép legyen az emberi faj, ami képes a Naprendszeren kívülre is utazni, új világokat felfedezni. Az elképzelés nemes és értékes, de a megvalósítás több milliárd ember életét is követelheti. Ráadásul ezek a rejtélyes kutatók próbálnak háborút szítani, amely során az egyébként is labilis népek még kiszámíthatatlanabbá válnak.

    A második évadban bemutatkoznak új karakterek is, hogy szélesítsék a nézők látókörét, és tisztább képet alkothassanak a kerek egészről.

    The Expanse - Season 2

    A cselekmény bőven túlmutat Holdenen, és a Rocinante legénységén, mégis az ő szemszögük talán a legfontosabb. Ők belülről látják mindazt, amit a politikai szereplők egy asztal mögül próbálnak kisilabizálni, így igazi kontrasztos képet kapunk a valóság és diplomáciai acsarkodás között.

    A második etap egész jól indult. Ha sikerül elvonatkoztatnunk a könyvektől, akkor mostanra már elismerhetjük a Térséget egy belevaló SF-sorozatnak. A speciális effektek nagyon jól néznek ki, a színészek még mindig jól teljesítenek. A cselekmény ugyan még mindig zavaros, de kezdünk válaszokat kapni kérdéseinkre. A politikai csatározások, a háborús körülmények, az indítékok mind-mind kibogozásra kerülnek, és jobban megismerhetjük a szereplőket is, tehát lassan nem lesz semmi okunk panaszra.

    TheExpanse_blog_season2_04

    Sejtésem szerint a második évad a protomolekula utáni nyomozásról, és az eszkalálódó háború lecsitításáról fog szólni. De egy Naprendszeren belüli háború, legyen az bármennyire szörnyű, összehasonlíthatatlan a protomolekula erejével.

    Reméljük, hogy a sorozat készítői lassacskán eldöntik, hogy adaptációt csinálnak, vagy csupán a Térség könyvek nyomán alkotnak valamit a képernyőre, mert nem mindegy. Egyelőre e két dolog között tengődnek, mert a Syfy megpróbálja áthúzni a könyvben szereplő eseményeket, jellemvonásokat, stb, de mellette rengeteg saját, egyedi ötlettel operál, melyek alapvetően nem tűnnek rossznak. Azonban az alap matéria már adott. És ha erre az alapra nem következetesen építgetünk, hanem hozzáveszünk olyan anyagokat is, amik nem oda illenek, akkor teljesen összekuszálhatjuk vele az egész alkotásunkat. Ez nem csak azoknak probléma, akik olvasták a köteteket, de a friss nézők is úgy érezhetik, hogy a kaotikus történetmesélés nem fogja megkönnyíteni dolgukat, és könnyedén eltántoríthatja őket a Térség világának megismerésétől.

  • Májusban űrlényekre vadászunk – új Prey előzetes

    A mostani hype-trendhez képest a Prey megjelenése körül kimondottan kevés konkrétum lebeg. A tavalyi E3-on bemutatott kedvcsináló megmozgatta kicsit a kíváncsi játékos réteget, de eksztatikus hatást nem váltott ki senkiből. Érthető is, hiszen tavaly megannyi remek cím jelent meg, és idén sem maradunk érdekes játékok nélkül. Azonban a csend megtörni látszik. Pár hónapja a Gamescomon bemutattak ugyan egy videót a játékmenetről, de azóta semmi hír nem jött a Prey felől. Egészen mostanáig.

    Újra mozgásban láthatjuk a játékot, és meg kell hagyni, pazar hangulata lesz. Az új előzetesből kiderül egy-két részlet a cselekményt illetően. A Preyben Morgan Yut irányítjuk majd, aki egy, a Földtől távoli űrállomáson, a Talos I-en dolgozik. A létesítményben elszabadul a pokol, mikor a Typhon űrlények kiszöknek felügyeletük alól. Morgan feladata lesz megállítani őket, bármi áron. A miértek és hogyanok egyelőre tisztázatlanok, de reméljük, hogy megfelelő történetszálat is rittyent a látványos lövölde mellé a Bethesda.

    A játékmenet a mostanában bevett szokás szerint zajlik majd, miszerint „játszd, ahogy neked tetszik”. Ehhez hozzájárul egy halom építhető, fejleszthető fegyver, és képesség. Morgan az úgynevezett Neuromodok segítségével közvetlenül stimulálhatja agyát, aminek köszönhetően rengeteg különleges erőre tehetünk szert a játék során. A legkülönlegesebb képességeket a Typhonoktól nyerhetjük majd. A megjelent videókban láthattuk is az egyiket. A kis pókszerű űrlény, amit Mimicnek neveznek, képes bármivé átváltozni (ezzel jól ránk hozva a frászt). Azonban, ha eltanuljuk a lénytől a képességet, akkor mi magunk is könnyedén átváltozhatunk különböző tárgyakká, amik nagyban segítik majd továbbhaladásunkat.

    A fegyvereket se hagyjuk szó nélkül. A néhány alapfegyveren (csavarkulcs, pisztoly, GLOO gun) kívül kutathatunk tervrajzok után az űrállomáson, amiknek köszönhetően képesek leszünk magunknak jobb lőfegyvereket kraftolni, amikkel sokkal hatékonyabban vethetünk véget a minket támadó lények életének.

    Mindezek mellett jóval több teendőnk lesz a Prey játékmenete során, és szerencsére nem is kell olyan sokat várni rá. Megjelenésére 2017. 05. 05-én számíthatunk, egyelőre csak Playstation 4 platformon.

  • 60 éves az Ajtó a Nyárba

    Robert A. Heinlent, az amerikai születésű science fiction írót nem hiába szokták az SF-triumvirátus tagjaként kezelni Isaac Asimov és Arthur C. Clarke mellett. Heinlein az atyja néhány mesterműnek, mint például a Csillagközi invázió, a Hold börtönében, vagy a tavaly – végre magyarul is – megjelent Kettős csillag. Írásaiban egyszerre elevenednek meg utópisztikus és anti-utópisztikus képek, melyekhez ízléses humor és mesteri leírások társulnak. Heinlein, feltaláló lévén mindig belecsempészte alkotásaiba mérnöki tudását, és mindezt rendkívül olvasmányosan tárta közönsége elé.

    1957-ben jelent meg egyik legkiválóbb könyve, Ajtó a Nyárba címmel, mely röpke fejszámolás után idén tölti hatvanadik évfordulóját. És hogy mennyire aktuális a mű hat évtizeddel később? Nos, eléggé, bár számos helyen kacagtató a különbség az író által elképzelt jövő, és saját jelenünk között.

    A cikk a továbbiakban cselekményleírást tartalmazhat!

    A történet szerint Daniel Boone Davies, a kitűnő feltaláló a robotikában jeleskedik, és szeretne valami világmegváltót létrehozni. Remek ötletei támadnak, s építeni is kezd néhány háztartást segítő gépet. Majd összeáll legjobb barátjával Miles-szal és későbbi jegyesével, Belle-lel, hogy saját vállalkozást nyissanak. Egy bizonyos pontig minden remekül működik, aztán Daniel élete fenekestül felfordul. Belle és Miles rútul elárulja őt, cégétől megfosztják és kisemmizik. Végül a hidegaltatásnak (hibernálás) köszönhetően 1970-ből 2000-be kerül, ahol megpróbálja élete darabkáit újra összeszedni.

    Az új évezredbe térve két dolog jár az eszében: munkát kell találnia, és bosszút kell állnia egykori társain. A bosszú édes íze azonban kissé megkeseredik, és Davis letesz a revansról. Ám bármennyire is tetszik neki a 2000-es év, mégis lehetősége lesz visszajutni 1970-be, egy igazi időgép segítségével. Természetesen a projekt titkos, és véletlenek sorozata után jut csak el főszereplőnk a fizikushoz, aki tervezte a gépet, de végül mégis sikerül Davisnek az időutazás. Mindent előre eltervez, miként veszi vissza mindazt, amitől megfosztották. Persze szó sincsen fegyverekről, zsarolásról, vagy bármilyen tettlegességig fajuló összetűzésről. Davis roppant fortéllyal csavarja át a múlt eseményeit úgy, hogy azok neki kedvezzenek a jövőben. A regény végére természetesen a jó elnyeri méltó jutalmát, megpróbáltatásai után megpihenhet, a „gonoszak” fölött pedig nem a főszereplő, hanem maga az élet ítélkezik.

    Elsőre hihetnénk, hogy sablonos, klisé alkotásról van szó, de ez az állítás messze állna a valóságtól. Először is, 1957-ben közel nem ott tartott a technika, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni az emberi technológia fejlődéséről, mint most. Minket körbevesz az internet, kijutottunk az űrbe, a telekommunikáció összeköti az összes embert a Földön, közlekedési eszközeink révén pedig sokkal gyorsabban jutunk el bárhová. Nem azt mondom, hogy most száz százalékos bizonyossággal lehet „megjósolni” a jövőt, de könnyebb dolgunk van, mint Heinlein korában. Másodsorban pedig annak ellenére, hogy nem úgy alakult a világ történelme, mint ahogy a szerző elképzelte, attól még nagyon intelligensen van tálalva az egész sztori, meglepő fordulatokkal kiegészítve az izgalmas cselekményt.

    the_door_into_summer_by_maggie_me

    Nagy különbség, sőt igazi felüdülés lehet a rengeteg pesszimista jövőképet ábrázoló alkotáshoz képest, mert az Ajtó a Nyárba még ha nem is feltétlenül optimista, azért elég kedélyesen jelezte előre a 2000-es éveket.

    Heinlein kiváló történetet tárt elénk hibernálásról, a szabadalmaztatási elvek bürokratikus káoszáról, robotikáról, gazdasági és társadalmi változásokról, időutazásról, mindezt alig kétszázhúsz oldalba sűrítve. Első pillantásra nehezen érthetőnek tűnhet, pedig egyáltalán nem az. Velős ugyan, de roppant olvasmányos. Heinlein humora egész egyszerűen kitűnő, minden esetben képes elsütni egy-egy helyzetkomikumot, vagy csupán Davis motyog be valami végtelenül szarkasztikus mondatot. Pete-ről, a macskáról pedig nem is beszélve, akit Heinlein már-már emberi tulajdonságokkal ruház föl.

    Képtelen vagyok napirendre térni afölött, hogy a regény 1957-es. Ha nem is úgy történtek a dolgok ez alatt hat évtized alatt, mint ahogy Heinlein leírta, valahogy mégis aktuálisnak hat. Kitűnő érzéke volt az emberi természet ábrázolásához, illetve a technikai fejlődésének bemutatásához. Mindezt a Holdra szállás előtt tizenkét évvel.

    Az író jó látta az időutazással fellépő paradoxonok lehetőségeit, de még a párhuzamos világok témájával is eljátszott néhány bekezdés erejéig.

    Összegezve tehát Heinlein Ajtó a Nyárba című regénye egy olvasmányosan bemutatott, intelligens, időutazós SF, mely nem szégyelli pozitívan elképzelni a jövőt. S amihez hozzátársul egy nagy adag humor, izgalmas cselekmény, változatos, kidolgozott karakterek, tehát minden, ami miatt imádjuk Robert A. Heinlein munkásságát. Hatvan év elteltével is képes lenyűgözni, és ha csak egy pillanatra is, de elképzelhetjük, milyen lenne az ő által megírt jövő, ami már a jelen emberének a múltat jelenti.

    Vagy inkább megnéznénk egy hidegaltatás után a harminc évvel későbbi világot?

     

  • Rick and Morty – az intelligens rajzfilmsorozat

    A Simpson család óta tudjuk, hogy a rajzfilmek nem csak gyerekeknek szólnak. Sőt, nagyon sok esetben egy-egy animált műsor olyan témákat is boncolgat, amit élőszereplős társai nem feltétlenül tennének meg. Vagy éppen a gyerekeknek szánt aranyos rajzfilmek tartalmaznak elképesztő mondanivalót mélyen, a felszín alatt. A példaként említett Simpson család már 26 éve ontja magából az epizódokat, de hasonló népszerűségnek örvend a huszadik évadát befejező South Park, vagy a tizenöt éve indult Family Guy. Itthon kevésbé ismert az Adult Swim csatorna két zseniális sorozata, a Robot Chicken és a Rick and Morty. Előbbi csaknem minden poénját amerikai pop-kulturális utalásokból gyártja, így nem is csoda, hogy nem lett kapós nálunk. Mindazonáltal érdemes lehet ránézni. Ebben a cikkben azonban a Rick and Morty címre hallgató amerikai science fiction rajzfilmsorozattal fogunk foglalkozni. A széria alig két év alatt belopta magát az emberek szívébe. Ahogy ilyenkor lenni szokás, a mémgyár is szorgosan dolgozik, főleg, hogy már másfél éve várjuk a harmadik évadot, ami megannyi poénnak adott táptalajt azóta.

    rick morty

    A sorozat első része amennyire furcsa volt, most legalább annyira mainstream. A főszerepben Rick Sanchez, az alkoholista, őrült tudós és befolyásolható unokája, Morty Smith áll. A nagypapa képes párhuzamos világok között utazni, Morty pedig mindig elkíséri nagyapját különös útjaira. Minden részben másik világba utaznak, ahol természetesen állandóan bajba keverednek. A sorozat kerete nem mutat sok újdonságot, azonban ha jobban megfigyeljük, a maga módján a Rick and Morty egy roppant intelligens rajzfilm. A cinikus, önző (legtöbbször csak simán bunkó) Rick sem azért viselkedik így, mert a sorozat készítői úgy gondolták, az alaptalan alpári humor jó móka. Nagyon furcsa, de minden karakternek (Morty családja) megvan a maga pszichózisa, és felnagyítva ugyan, de remekül visszaadják viselkedésükben különböző szorongásukat, félelmüket, depresszív gondolataikat. Ahogy egymással beszélnek, egymáshoz viszonyulnak, az rengeteg pszichés problémára visszavezethető, de mindezek ellenére a Smith család tagjai nagyon is kötődnek egymáshoz, és szeretik egymást.

    rick_and_morty

    Utazásaik során főszereplőink bevonják a famíliát is, ami még nagyobb humorfaktort jelent. Miközben sokszor könnyesre nevetjük magunkat, azért mindig van min elgondolkodni.

    Ebben a sorozatban is nagyon sok utalás fedezhető fel, de itt már elég sok SF-rajongó is felkaphatja a fejét, hiszen nem egy poén épül ismert sci-fi alkotások köré.

    És most, két évaddal később eszméletlenül várjuk a harmadikat. Kemény csavarral zárult az utolsó epizód, ami még néhány nézőnek könnyet is csalhatott a szemébe. A készítők eddig nem törték magukat, hogy információmorzsákat tárjanak elénk, de mi most megpróbáljuk összeszedni mit lehet tudni a harmadik évadról.

    Nos, igazából nem sokat. Annyi biztos, hogy készülőben van. A széria ötletgazdái és készítői, Justin Roiland és Dan Harmon is meglepődve állnak a hirtelen jött népszerűség miatt, de próbálják megfelelően kielégíteni a rajongók igényeit. A második évad végén a Mr. Poopybutthole névre hallgató mellékkarakter már beharangozta, hogy 2017 márciusában várható a premier. Annyit még tudunk, hogy tizennégy epizódos lesz a szezon, ami előrelépés az elődökhöz képest (az első tizenegy, a második évad tíz részes volt).

    rick morty poopybutthole

    Tehát a Rick and Morty rajongóknak még egy kis kitartást, minden jel arra mutat, hogy hamarosan végre tényleg befut a várva várt harmadik évad. Aki pedig még nem vetette be magát a párhuzamos dimenziók világába, de szereti a fekete humort és nem riad vissza a felnőtt rajzfilmektől, annak mindenképpen csak ajánlani tudnám a Rick and Mortyt.

  • Majipoor gigászi világa – 82 éves Robert Silverberg

    Január 15-én töltötte 82. születésnapját a Nebula-és Hugo-díjas szerző, Robert Silverberg. Nevét Magyarországon méltatlanul kevesen ismerik, azonban roppant tehetséges és intelligens íróról van szó. Az amerikai szerző tizenéves korától novellákat publikált, és húsz évesen adta ki első SF- kötetét, a Revolt on Alpha C-t, melyben egy fiatal űrkadét kalandjait meséli el. Pályafutása alatt majdnem 70 regényt írt, közülük csupán néhány jelent meg magyar nyelven. Ám hála a Metropolis kiadónak, Silverberg három népszerű könyvét olvashatjuk anyanyelvünkön. Ezek pedig a következők: Lord Valentine kastélya, Majipoor krónikái, Valentine Napkirály.

    Az író születésnapja alkalmából emlékezzünk meg Majipoor hatalmas világáról, ami végtelen történetet birtokol. A hatalmas, nyüzsgő bolygóról, ahol az író tényleg érezteti, hogy nem csak a főszereplő körül forog a világ, hanem önmagától is szó szerint életre kel.

    Eredeti nyelven olvasható a fent említett köteteken kívül még három, Majipoor világában játszódó történet, melyek kvázi eredettörténetként szolgálnak az eseményeknek.

    A cikk a továbbiakban cselekményleírást tartalmazhat.

    A magyarul megjelent trilógia nyitókötete a Lord Valentine kastélya címet viseli, melyben egy ifjú vándor ráébred arra, hogy nem a zsonglőrlétet szánta neki a Mindenható, hanem valami sokkal jelentőségteljesebb sors vár rá. Ez akár lehetne bármelyik klisé-fantasy alapja, de itt azért másról van szó. A regény 1983-ban látta meg a napvilágot, melyben egyszerre van jelen számos SF-motívum, melyek fantasyval keveredve valami elképesztő elegyet alkotnak. A regény alap története úgy érzem mindig kicsit háttérbe szorult, de talán ez egyáltalán nem probléma. A hangsúly mindinkább a karakterek közötti viszonyokon, a gyönyörű tájakon, és a világ részletességén volt. Valentine kalandozásai során bámulatos helyekre jut el, magas hegyek között vándorol, sivatagokon kel át, sőt egzotikus őserdőkön is keresztülvág, mire eljut a Kastély-hegyre, hogy elfoglalhassa jogosan megérdemelt trónusát.

    Minden oldalon érezhető a gondos tervezés, az ok-okozati összefüggések, a miértek és hogyanok szoros kapcsolata. A tájleírások részletesek, a karakterek által bejárt utak szintén roppant aprólékosan vannak kidolgozva.

    majipoor

    A főbb témák, mint például az elnyomottság, a rasszizmus, háború jogosságának kérdése több, mint harminc én távlatából is kifejezetten aktuálisnak mondható.

    A soron következő kötet mindinkább antológiának mondható, egyfajta novelláskötet Majipoor világából. Nem véletlen a cím sem: Majipoor krónikái. A történet szerint az ifjú Hissune, a volt utcakölyök most a bolygó gigászi bürokratikus szívében, a Labirintusban végzi unalmas munkáját. Ám ugyanezen a helyen található a Lélektároló, ami megannyi egykoron élt majipoori lakos emlékeit őrzi. Ezekben az allegorikus léleklenyomatokban utazik Hissune, és megismerhetjük kicsit Majipoor több tízezer éves történelmét. A könyv igazából egyáltalán nem kötődik az első regényhez, de aki többet szeretne megtudni Silverberg csodás univerzumáról, annak mindenképpen ajánlott elolvasni ezt az alkotást is.

    Lord_Valentine_1

    A harmadik, és egyben záró kötet ellenben ott veszi fel az események fonalát, ahol az első abbamaradt. Pontosabban nyolc évvel később, mikor Valentine visszakerült trónjára. Uralkodása azonban egyáltalán nem telik unalmasan. A tizennégyezer éves béke megtörni látszik Majipoor fajai és az őshonos létformák, az alakváltó metamorfok között. A bennszülött nép elnyomottnak érzi magát, s véres bosszút forral annak érdekében, hogy visszafoglalja világát a Változatlanoktól.

    A metamorf lázadók mindent alaposan megterveztek. Nem sereget gyűjtenek ellenségeik ellen, hasztalan is lenne, hiszen a Napkirály fennhatósága alatt több milliárd élőlény él. Gazdaságilag próbálják összeroppantani Majipoor népét. Az alakváltók fortéllyal megfertőzik a takarmányt, a mezőgazdaságot ezzel teljesen tönkretéve, mutáns fajokat szabadítanak különböző városokra, és szövetséget kötnek a vizek gigászi és rejtélyes teremtményeivel, a tengeri sárkányokkal. Silverberg több nézőpontból is az olvasók elé tárja a háború menetét. Ráláthatunk a Napkirály, a Kastély-hegyi politikusok, de az egyszerű lakosok szemszögéből is, hogy mire képes egy gazdasági konfliktus. A több nézőpont miatt minden szónak súlya van, a háború nem csupán valami fennkölt, megfoghatatlan jelenségként van jelen. A belülről fakadó problémák önjelölt Napkirályokat generálnak, sőt a tízezer éves államberendezkedés is megtörni látszik. Valentine és hűséges társainak lesz a feladata, hogy helyreállítsák a rendet e káosszal teli világban.

    A magyarul megjelent Majipoor trilógia tele van felfedezésre váró eseménnyel, szereplővel és mindenféle apró mozzanattal. Néha viszont túl sok az idegen, már-már halandzsa szó. Sokszor ezek egy egész bekezdést jelentenek, és hiába kelti az idegenség érzetét. Ha egyáltalán nem értjük miről van szó, az könnyen kizökkenthet az olvasás folytonosságából. Javarészt azért egyből érthetőek a majipoori kifejezések, tehát nem kell megijedni, de néha kapkodhatjuk a fejünket, hogy valójában mi is történik a lapokon.

    Majipoor_Art_5

    E három említett könyv nagyon szórakoztató egyaránt a kezdő SF/fantasy olvasónak, de hardcore rajongóknak is tartogathat érdekességeket. Gyakran megjelenik a könyvekben egyfajta utópisztikus látásmód, mely bemutatja, hogy ugyan elképzelhető egy olyan világ, melyben mindenkinek megvan mindene, és ha nem is tökéletes falanszterben élik le életüket a lakosok, attól még lehetnek boldogak a mindennapjaik. Viszont ez az állapot nem tarthat örökké. Mindig vannak változók, erről szól az élet. A rendet végül mindig a káosz váltja fel, ez pedig univerzális törvény. A regények arra is rámutatnak, hogy bárkiből lehet nagy ember. Minden csak akaraterő és kitartás kérdése, nem pedig születési előjog privilégiuma.

    Aki csak a felszínt nézi, könnyen félrevezetően beskatulyázhatja Majipoor világát. Azonban az a helyzet, hogy a mű mélyén rengeteg minden lakozik. A világ történelme, az előző uralkodók élete, a különböző fajok viszonya, a kontinensek, a hierarchia, politika mind-mind végtelenül részletes, és sokszor elgondolkodtató. És ismételnem kell magamat: harminc év távlatából is elképesztően aktuális.

    Összegezve tehát Robert Silverberg e három könyve roppant szórakoztató elegye a fantasztikum különböző ágazatainak. Olvasmányos és erős hangvételű. A cselekmény izgalmas, a karakterek jellemei remekül működnek, a felszín alatt pedig kivételesen hatalmas mondanivaló rejtőzik. Ajánlanám mindenkinek, aki most vágna bele a zsánerbe, de veteránok is minden bizonnyal találnak majd emlékezetes részeket a három könyvben. Ha muszáj lenne hasonlítanom valamihez, akkor talán a Dűne lenne a megfelelő viszonyítási pont.

    Még sok boldog születésnapot kívánunk Robert Silverbergnek!

  • 2017-es fantasztikus filmek

    Összegyűjtöttük a 2017-ben bemutatott, illetve bemutatásra váró fantasztikus mozifilmeket, hogy könnyen át lehessen tekinteni az egész éves választékot.


    A Nagy Fal (The Great Wall)

    Eredeti premier: 2016.12.16
    Magyar premier: 2017.01.05
    Linkek: IMDb, Port

    Epikus harc a kínai Nagy Falon, ami egészen másfajta ellenség kívül tartására épült, mint amit gondolnánk…

    thegreatwall_01


    Utazók (Passengers)

    Eredeti premier: 2016.12.14
    Magyar premier: 2017.01.12
    Linkek: IMDb, Port

    Az Avalon nevű űrhajó 5259 utassal a fedélzetén 120 éven át siklik elegánsan távoli célja felé, ahol az érkezők majd új életet kezdhetnek. Addig pedig a vele utazók biztonságosan lefagyasztva alusszák kiro-álmukat, és új otthonukban frissen, fiatalon ébredhetnek fel. Csakhogy a programba hiba csúszik, és két ember 90 évvel korábban ébred, mint kellene.

    Az utazók


    A Kaptár: Utolsó fejezet (Resident Evil: The Final Chapter)

    Eredeti premier: 2017.01.27
    Magyar premier: 2017.01.26
    Linkek: IMDb, Port

    Az élőhalottak hordái mindent elpusztítanak, és fogalmuk sincs róla, hogy egy óriásvállalat, az Umbrella irányítja őket. Már csak Washingtonban tart ki az emberi ellenállás utolsó, egyre gyengülő fészke. Alice kénytelen visszatérni oda, ahonnan mindez elindult: Racoon Citybe, az Umbrella központjába, hogy megmentse, ami még megmenthető.

    residentevil_final_01


    Lego Batman – A film (The Lego Batman Movie)

    Eredeti premier: 2017.02.10
    Magyar premier: 2017.02.09
    Linkek: IMDb, Port

    Gothamben hatalmas változások készülődnek, és Batmannek komolyan fel kell kötnie a köpönyegét, ha meg akarja menteni Jokertől az otthonát. Lehet, hogy az ügy érdekében magányos hős sem lehet többé, mert együtt kell működnie másokkal… lehet, de nem biztos. Majd meglátjuk.

    lego_batman_01


    Zashchitniki

    Eredeti premier: 2017.02.23
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb

    Ki mondta, hogy nincsenek orosz szuperhősök? A hidegháború idején létrejött egy elit szuperhős alakulat, melynek tagjai a Szovjetunió különféle köztársaságaiból verbuválódtak. Éveken át rejtőzködve éltek, de amikor szükség van rájuk, újra akcióba lendülnek.


    Logan

    Eredeti premier: 2017.03.17
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A nem túl távoli jövőben Rozsomák és Professzor X egy fiatal klón lányt védelmez Nathanial Essex gonosz szervezetétől.

    logan-trailer-1st


    Kong: Koponya-sziget (Kong: Skull Island)

    Eredeti premier: 2017.03.10.
    Magyar premier: 2017.03.09.
    Linkek: IMDb, Port

    A Csendes-óceán egy távoli, feltérképezetlen szigetére különös expedíció érkezik. Vegyes csapat: kutatók, természettudósok, üzletemberek és katonák is vannak köztük, de mindannyian a sziget belsejét szeretnék jobban megismerni. Az erdő ősi, háborítatlan Paradicsomnak látszik. Ám a látszat csal.

    sklull_island_01


    Power Rangers

    Eredeti premier: 2017.03.24.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Néhány gimnazista szuperképességekre tesz szert, ami éppen kapóra jön, amikor meg kell menteni a világot. Az 1993-ban indult rajzfilmsorozat legújabb feldolgozása.

    powerrangers_01


    Life

    Eredeti premier: 2017.03.24.
    Magyar premier: 2017.03.23.
    Linkek: IMDb, Port

    Egy nemzetközi kutatócsapat idegen életformát talál a Marson. Nem sokáig örülnek neki.

    life_01


    Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell)

    Eredeti premier: 2017.03.31.
    Magyar premier: 2017.03.30.
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Kiborg rendőrnő a hírhedt hacker ellen. Az immár klasszikus, japán-angol rajzfilm élőszereplős változata.

    Ghost In The Shell


    Sleight

    Eredeti premier: 2017.04.07.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Egy fiatal bűvész szüleik halála után egyedül vigyáz a húgára. Amikor a lányt elrabolják, minden képességét be kell vetnie, hogy megmentse.

    sleight_01


    Spark

    Eredeti premier: 2017.04.14.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Az animációs filmben Spark a majom, továbbá két haverja, Chunk és Vix próbálják meg visszaszerezni a Bana bolygót a gonosz Zhorg nagyúrtól.

    spark_01


    The Circle

    Eredeti premier: 2017.04.28.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Egy fiatal nő egy technológiai óriáscégnél, a Circle-nél kap munkát. Hamarosan kiderül, nem minden olyan idilli a vállalatnál, mint amire számított. Dave Eggers regénye nyomán.

    circle_01


    A galaxis őrzői vol. 2. (Guardians of the Galaxy Vol. 2)

    Eredeti premier: 2017.05.05.
    Magyar premier: 2017.05.04.
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Az őrzőknek sokat kell tenniük azért, hogy összetartsák újdonsült csapatukat, miközben kiderítenek egyet s mást Peter Quill igazi szüleiről is.

    galaxis őrzői


    Alien: Covenant

    Eredeti premier: 2017.05.18.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A Covenant űrhajó egy távoli elszigetelt bolygóra indul, mert a legénység abban reménykedik, hogy ott egy felderítetlen Paradicsom várja őket. Ehelyett azonban egy sötét és veszélyes világot találnak. Amikor rábérednek, hogy egy minden képzeletüket felülmúló veszély fenyegeti őket, menekülni próbálnak.

    alien_covenant


    Wonder Woman

    Eredeti premier: 2017.06.02.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Diana, az amazonok hercegnője Themyscira szigetén éldegél, amikor egy amerikai pilóta, Steve Trevor (Chris Pine) pottyan le hozzá, aki a világháború hírét hozza magával. Diana elindul, hogy rendet tegyen az emberek világában.

    Wonder Woman


    A múmia (The Mummy)

    Eredeti premier: 2017.06.09.
    Magyar premier: 2017.06.08.
    Linkek: IMDb, Port

    Tom Cruise nem sokáig örülhet, hogy megkapja egy ősi múmia erejét, és ennek köszöhetően túlél egy repülőgép-katasztrófát. Ugyanis egy feltámadt egyiptomi hercegnővel kell megküzdenie, aki természetfeletti képességekkel bír.

    mumia_01


    Transformers : The Last Knight

    Eredeti premier: 2017.06.23.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    A sorozat ötödik mozifilmje. A történet még nem ismert.

    transformers5_01


    Pókember: Hazatérés (Spider-Man: Homecoming)

    Eredeti premier: 2016.07.07.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Az ifjú Peter Parker a szuperhőssé válás rögös útját járja. Szerencsére van egy mentora Vasember személyében.

    spider-homecoming


    A majmok bolygója: Háború (War for the Planet of the Apes)

    Eredeti premier: 2017.07.14.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Hiába próbálták a második részben többször is elkerülni: a háború a majmok és az emberek között immár sorsszerű.

    majmok_bolygoja_3


    Valerian és az ezer bolygó városa (Valerian and the City of a Thousand Planets)

    Eredeti premier: 2017.07.01.
    Magyar premier: 2017.07.21.
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Az ötödik elem rendezője, Luc Besson ezúttal egy francia képregényt dolgoz fel. A Suicide Squad dögös boszorkánynője, az egyébként modellként befutott Cara Delevingne és A csodálatos Pókember 2 rosszfiúja, Dane DeHaan játsszák a főszerepet.

    valerian-trailer


    A setét torony (The Dark Tower)

    Eredeti premier: 2017.07.28.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    A fantasy, horror és western elemeit keverő történetben Roland Deschain egy kihalt lovagrend utolsó tagja, aki a régi vadnyugatra emlékeztető, de ugyanakkor mágikus világban igyekszik eljutni a setét toronyhoz. Stephen King kultikus regénysorozatából Akiva Goldsman írt forgatókönyvet, a főbb szerepekben Idris Elba és Matthew McConaughey.

    thedarktower_01


    Flatliners

    Eredeti premier: 2017.09.29.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Orvostanhallgatók szándékosan keresik a halálközeli élményeket, hogy megtudják, van-e valmai „odaát”. Az 1990-es, azonos című film feldolgozása. Érdekesség, hogy az eredeti szereplőgárdából az új változatban is játszik Keifer Sutherland.

    flatliners_01


    Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049)

    Eredeti premier: 2017.10.06.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Ridley Scott kultikus alkotásának folytatása, avagy a film, ami miatt számtalan selfie készülhetett Budapesten Harrison Forddal.

    blade-runner2049


    Geostorm

    Eredeti premier: 2017.10.20.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Miközben egy férfi megpróbálja megakadályozni, hogy az időjárást kontrolláló műholdak sosem látott vihart okozzanak, a testvére rájön, hogy merénylet készül az USA elnöke ellen. Dean Devlin filmje, aki Roland Emmerich szinte minden filmjében alkotótársként működött közre.

     


    Thor: Ragnarök

    Eredeti premier: 2017.11.03.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    A történet még nem ismert.

     


    Az igazság ligája (Justice League)

    Eredeti premier: 2017.11.17.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A Marvel-féle Bosszúállók után végre a DC Comics is összerántja saját világmegmentő csapatát.

    justice-league-first-image


     Star Wars: Episode VIII

    Eredeti premier: 2017.12.15.
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    A Skywalker-család történetének legújabb fejezete. A sztori még nem ismert.

    sw8


    További listáink:

    2016-os fantasztikus filmek
    2015-ös SF premierek
    2015-ös Galaktika könyvek


  • Örök béke könyvajánló

    Joe Haldeman első kézből láthatta a vietnami háború szörnyűségeit. Örök háború című többszörösen díjazott SF regénye pedig bemutatta az összes borzalmat, melyet egy háború okozhat. Minden fizikai, és lelki sérülést szívbemarkolóan adott vissza, ettől téve roppant hitelessé egy évszázadokon átívelő konfliktus.

    Második kötete, az Örök béke nem az Örök háború szó szerint vett folytatása. Leginkább csak az első könyv tanulságait viszi tovább, vagy az abból kimaradt gondolatokat veszi elő, hogy újra lecsapjon az olvasói lelkekre. Az teljesen mindegy, hogy egy háború a Földön zajlik, vagy fényévnyi távolságokra, emberek, vagy űrlények, fejlett, vagy fejlődő országok között: a háború mindig borzalmas marad, és általában a civilek, az ártatlanok és a társadalmak látják kárát.

    2043-ban, a Földön járunk, ahol egy homályos indíttatású háború folyik. Ismét előtérbe kerül az Örök háború, melyben szintén nem igazán tudtuk az összetűzések miértjeit, okait. A főszerepben Julian Class, fizikus, gépész áll, aki egész egyszerűen utálja a katonáskodást. A nem is olyan távoli jövőben a háborúk elgépiesednek. Néhány ember „összekapcsolva” valamiféle kollektív tudatot képezve irányítanak robot-monstrumokat, amikkel próbálnak rendet tenni a csatatereken. Julian részese az egyik ilyen mechának. Egyfelől roppant bensőséges kapcsolatot tesz lehetővé bajtársaival az összekötött tudat, másfelől viszont a privát zónák teljességgel megszűnnek. Julian sosem akart embert ölni, ám egy véletlen folytán mégis megteszi. A gondolat, hogy kioltotta valakinek az életét nem hagyja nyugodni. Itt kúszik be a képbe ismét a katonák lelki világa, a poszttraumás stressz, depresszió, kirekesztettség érzése.

    A regényben előtérbe kerülnek az egyéni érdekek, az áldozathozatal, faji szegregáció, és egyéb társadalmi kérdések, melyek sajnos nem is annyira régen számtalan borzalmat generáltak. És fognak is, ha Haldeman víziója valamiképpen bebizonyosodik (reméljük azért, hogy nem).

    Az író jövőképe ijesztően hatásos, és eleven. Azonban a háborúskodás nem minden. Csaták, harcszínterek csupán néhányszor vannak jelen a műben, viszont akkor nagyon fontosak. Nekem leginkább az jut eszembe róla, mintha egy leszerelt katona megpróbálna visszailleszkedni a társadalomba – csak itt még aktív szolgálatos. De a társadalom furcsa, főleg mai szemmel nézve (bár Haldeman felvetései félelmetesen sok mindenben hasonlítanak a mostani Föld embereire).

    Nagyjából a regény felétől a háborús szálat háttérbe szorítva új cselekmény indul el. Aki végig Örök háború szintű könyvre számított, az bizony kicsit csalódni fog. A hangulat és a mondanivaló is más lesz, de ez egyáltalán nem baj, hiszen Haldeman írásának hála így is élvezetes lesz minden oldal.

    Nem kell megijedni, a kötelező utánagondolás nem fog elmaradni.

    Összességében az Örök béke kiváló utóda az Örök háborúnak, még akkor is, ha a mű nem konkrét folytatás. Érdekes kérdéseket feszeget továbbra is az író, melyek így húsz év távlatából aktuálisabbak a kelleténél. A háború az emberiség része, minden pillanatunkat végigkísérte, de vajon képesek leszünk majd egyszer egymás öldöklése nélkül élni?

  • Mesteri epikusság: Eshtar – Második könyv

    A történelem során számtalanszor szembesültünk a vallások mindent elsöprő erejével. A különböző hitek sokszor véres háborúkat eredményeztek, pedig elvileg a békét, együttélést szimbolizálják. Michael Walden második regénye, az Eshtar – Második könyv minden szemszögből megvizsgálja a vallás létjogosultságát a világban. Ám az író zsenialitása nem áll meg „csak” ennyinél: fő témaként előkerül a kitartás, háború, szerelem, szabadság, politika, és még sok más.

    Mielőtt mélyebben elmerülnénk Inisfael társadalmi, és politikai helyzetében, mindenképpen ki kell hangsúlyoznom: az Eshtart én filmen akarom látni! Ha ez nem egy vérbeli hollywoodi mesterprodukció, akkor semmi. Az első könyv után, – amely a maga műfajában szintén kiváló olvasmány volt –, az író sokkal nagyobb léptékben foglalkozik maró kérdésekkel, melyek mellett nem lehet elmenni. Főleg, ha megpróbáljuk megismerni saját világunkat (milyen ironikus, hogy egy távoli bolygóig kell elmennünk, hogy szétnézzünk a saját környezetünkben). A mű roppant epikus, monumentális, kötelezően ajánlott olvasmány mindenkinek.

    eshtar

    Az Eshtar 2 történetébe és mellékszálaiba nem kívánok részletesen belemenni, s ennek két oka van: minden megjegyzésem spoiler lehet, illetve képtelen lennék érthetően összefoglalni mindazt, amit ötszáz oldalon keresztül olvashatunk. A politika, a társadalom és vallás kéz a kézben járva, összeolvadva képezik Inisfael mindennapjait. Mindez egy roppant masszív keretet biztosít az Eshtar 2-nek.

    Sok nagyszabásúnak látszó művel ellentétben nem összetömörített információgombócokat kapunk a történésekről, hanem hosszasan, élvezhetően kifejtett okokat és okozatokat olvashatunk minden taktikai lépésről.

    A szereplők egyéni motivációi viszik előre a fejleményeket. Hűség, árulás, gyűlölet, imádat, hazaszeretet, diktatúra, demokrácia, büntetés, kíméletlen harcok, felelősségtudat; mindez egyetlen regényben, és nem is soroltam fel az összes összetevőjét.

    A mindent elsöprő erejű gonoszok, a Férgek nem csupán ijesztgetésnek vannak, de ezt már észrevehettük az első kötetben is. Tényleg léteznek, a káoszt szolgálják, el akarnak pusztítani mindent, ami ellenük van. Óriásiak, veszedelmesek, és gyilkolásra készek. Walden remek leírást ad minden Féregről, az elképzelhetetlennek tűnő monstrumok valamiért mégis belső szemeim előtt vannak – és nagyon ijesztőek.

    A címszereplő Eshtarból (Szintén irónia: Vittorya ki nem állhatja, ha Eshtarnak hívják. Vajon neki tetszene így a könyv?), a határozatlan lányból felfoghatatlan erejű vezető, királynő válik, de mellette az egész regény eléri a felnőtté válást.

    Ismét több idősíkon, több helyszínen van egyszerre jelen Eshtar pátosza. A tér és idő nem szabhat határt egy ekkora hatalomnak. Walden elkalauzol bennünket a reneszánsz Itáliába, ahol egy titkos rend veszi fel a harcot a sátáni čessk lovaggal. De visszautazunk kicsit Gilgames korába, Mezopotámiába, és Inisfael világán is két külön idősíkon keresztül követhetjük az eseményeket, több különböző helyszínen.

    A regény különlegessége még, hogy nem csak beszél a csatákról, nem csupán néhány oldalt szentel nekik az író. Az Eshtar 2 maga a harc, maga a véres háború. Nem kívülállók vagyunk, hanem egytől egyig mi is az ütközetek részeivé válunk. Minden szereplő a csatában van, néha két hadakozás között megállunk ugyan erkölcsi fejtegetésekbe, de alapvetően minden pillanatunkat a harcmezőkön töltjük. Azért helyeztem ezt a részt erősen többes szám első személybe, mert valóban én is úgy éreztem, mintha Inisfael alakuló történelmének részese lehetnék.

    Vittorya megítélése kortól és helytől is nagyban függ (ahogy az olvasó is többféleképpen értelmezheti őt). Van, aki istennőként tiszteli, van, aki féli hatalmas erejét, és van, aki szkeptikus vele szemben.

    Ha az előző regényben nem volt kimondottan jó és gonosz karakter, az itt hatványozottan igaz. Hatalmas pálfordulásokat követően néhány szereplőről megváltozik majd eddigi véleményünk. De még mindig nem lehetne élesen elválasztani a jókat és rosszakat, hiszen mindenki húsvér ember, akik országaik élén próbálják a legtöbbet kihozni helyzetükből, motivációikhoz mérten.

    Külön megér egy misét az Eshtar rendhagyó világépítése is. Nincs szokványos SF-környezet, de a fantasyk unásig olvasott kliséi sem tűnnek fel. Még mindig leginkább valamiért a Dűnéhez tudnám hasonlítani a regény hangulatát, de csak egy kis részben. Walden valami olyat alkotott, amire nem lehet ráhúzni az ismert sablonokat. Minden karakter élettel tölti meg Inisfael bolygóját. Cselekedeteikkel, párbeszédeikkel alakítják maguk körül a világot. Minden politikai döntés, minden nép önálló akarata, államformája folyamatosan változtatja az ismerni vélt világot.

    Lehet,az író nem így gondolta, de számomra rengeteg aktualitással is szolgál az Eshtar 2. Pattanásig feszült politikai acsarkodások, országok kifordulása önmagukból, államférfiak megkérdőjelezése mind-min jelenkori világunk geopolitikáját juttatja eszembe.

    Összefoglalva az Eshtar – Második könyv egy roppant komplex olvasmány. Rengeteg szálon fut, nagyon sok szereplővel, azonban megéri odafigyelni a részletekre, mert rengeteg tanítás, tanulság rejlik benne. Nem egy egyszerű könyvről van szó; minden oldalon kiérződik a gondolkodásra sarkallás, és az igyekezet, hogy ismerjük meg saját környezetünket. Epikussága páratlan, valóban hollywoodi megaprodukciókkal vetekszik. A világ, a leírások mind-mind elképesztően részletesek, szinte teljes valójukban megelevenednek.

    Aki szerette az első részt, a másodikat imádni fogja. Már úgy érezhetjük, hogy Walden ellőtte minden rakétáját, de valami mégis azt súgja, érnek még meglepetések bennünket a harmadik könyvben.

  • Tartós tejet már ne vegyél… – No Tomorrow sorozatpremier

    Kétrészes mini cikksorozatunkban összeszedtük azokat a most induló sorozatokat, melyek érdekelhetik az SF, fantasy, vagy horror rajongókat. Akadnak olyan szériák is, melyek sokadjára startolnak el a kisképernyőkön, de gőzerővel indítják a vadonatúj címeket is.

    Utóbbira remek példa mostani alanyunk, a No Tomorrow.

    A sztoriról nagyjából annyit érdemes tudni, hogy a főszerepben egy teljesen átlagos lány áll, ki igyekszik a legtöbbet nyújtani munkahelyén, és szereti, ha minden rendezett körülötte. Hétköznapibb sztereotípia talán már nem is lehetne, de gyanítom, hogy a lány karaktere direkt ennyire túlzó. A sors azonban közbeszól, mikor Evie (Tori Anderson) váratlanul megismerkedik a szintén sztereotíp klisével, Xavierrel (Joshua Sasse). Életmódjuk tökéletesen ellentéte a másikénak, és ettől egészítik ki egymást.

    A carpe diem felfogás azonban nem légből kapott Xavier számára. Kimatekozta, hogy a világ belátható időn belül el fog pusztulni. Egészen pontosan 8 hónap és 12 nap múlva egy aszteroida ütközik a Földnek, és bekövetkezik az apokalipszis. Noha Xavier gyakorlatilag teljesen ismeretlen Evie számára, ő azonban mégis könnyedén elhiszi a férfi meséjét, aki egy masszív, kétszáz diából álló kiselőadást akart prezentálni a lánynak. Ha ennyit foglalkozott vele, akkor biztosan valóság. Nem, kedves összeesküvés gyártók, ennyitől még nem lesz egy teória valós.

    no tomorrow

    Azonban a konteóba illő történet körül egyre több „véletlen egybeesés” kerül napvilágra, melyek egytől egyig Xavier igazát bizonyítják.

    A romantikus, SF-töltetű vidám sorozat első része egész jól sikerült. Evie kicsit talán túl naiv, Xavier pedig a megtestesült sztereotípia, de érződik közöttük a kémia, amitől kifejezetten remekül szövődhet tovább a romantikus szál. Kevés szellemes poént láthatunk, hallhatunk, pedig a különböző helyzetekből adódóan elfért volna a könnyedebb hangulat.

    Jó ötleteket láthattunk a No Tomorrow első részében, ami kicsit kizökkenti a nézőket a szokványos romantikus történetek fogságából, és valami újjal próbálkozik, és ezzel színt vihet a zsánerbe. Személy szerint tőlem kifejezetten távol áll a műfaj, de furcsa módon élveztem Evie és Xavier szerencsétlenkedéseit az első pillanattól kezdve.

    Tehát aki egy igazán könnyed, hétköznap esti szórakozásra vágyik, vagy csak egyszerűen kikapcsolódna monitorja, vagy tévéje előtt, nyugodtan kezdje el a No Tomorrow című sorozatot. Ám, hogy meddig képes a sorozat tartani ezt a törékeny egyensúlyt, évadkritikánkból majd kiderül!

  • Örök háború könyvajánló

    Joe Haldeman Örök háborúját a vietnami háború SF-verziójaként szokták emlegetni, és ez valamennyire igaz is, sőt: az író maga is megjárta Vietnamot, és bevallása szerint valóban az adta a regény alapját. Azonban a borzasztó incidenst megélt emberek azóta – Haldemant idézve – „kikoptak”, és már nem feltétlenül kell hasonlóságokat levonni és párhuzamot állítani a regény cselekménye és a valóban megtörtént események között.

    Az Örök háború valójában egy kifejezetten olvasóbarát militarista science-fiction. Kimondottan tartok a háborús elbeszélésektől, hiszen személy szerint kevéssé értem a stratégiai, taktikai kifejezéseket, hadilábon állok a katonai rangokkal, és nem igazán tudom beleélni magamat a részletesen jellemzett frontvonal-képekbe. Azért emelném ki a feljebb említett „olvasóbarát” szót, hiszen Haldeman mindent pontosan úgy adagol, hogy egy olyan „amatőr” olvasó is megértsen minden mozzanatot, mint én. Persze akadtak kifejezések, amik még mindig ködösek, de ez betudható annak, hogy tényleg semmit sem értek a hadakozás művészetéhez. Nem úgy a regény írója!

    foreverwar1

    A részletgazdag csatajelenetek mellett Haldeman bemutatja a háború minden szörnyűségét. A naturalistán jellemzett ütközetektől kezdve a katona lelkivilágán át, egy alakulat vezetéséig minden stresszhelyzetet remekül ábrázol, emellett az összes árnyoldalával is megismerkedhetünk a háborúskodásnak.

    Alapvetően minden jóérzésű ember úgy vélekedhet, hogy a háború rossz dolog. Területért, energiaforrásért, hatalomért, vagy akármilyen indok miatt is legyen két (vagy több) fél szembenállása, mindig az „egyszerű” emberek húzzák a rövidebbet. Az Örök háború zseniálisan rámutat a csatározások értelmetlenségére. A főszereplő, William Mandella a mű végéig nem tudja az indokot, ami kirobbantotta az emberiség kontra tauri válságot. A katonák parancsot teljesítenek, minden körülmények között, még akkor is, ha fogalmuk sincs azok mibenlétéről. Az iszonyú hosszúra nyúlt csatáknak nem lehet látni se elejét, sem a végét, valóban szinte örökkévalóságig tart a két fél hadakozása. Ezalatt rengeteg ember hal, vagy sebesül meg, de nem könnyű a társdalomba való visszakerülésük sem – amennyiben sikerül túlélni egy-egy ütközetet. Az idő relativitása miatt a néhány hónapnyi Földtől való távollét, az valójában William anyabolygóján hosszú-hosszú évtizedeket jelent. A világ megváltozik, hol jobb lesz, hol pedig sokkal rosszabb, mint azelőtt volt. Minden teljesen kifacsarodik magából, vadidegenként tér vissza a meggyötört veterán a frontról, s már nem érzi magának a világot. A párhuzam itt a legerősebb a vietnami háború és az Örök háború között.

    A regény gyakorlatilag egyszerű emberekről szól, akiknek távol az otthonuktól kell harcolniuk valami ellen, amit még sosem láttak, egy olyan ügy érdekében, amiről a leghalványabb sejtelmük sincsen.

    science-fiction-post-apocaliptic-war-city-landscape-free-wallpaper-hd

    Az Örök háború félelmetesen hangulatos, szórakoztató, de a roppant háborúellenesség minden oldalon kiütközik. Haldeman profin adagolja az akciójeleneteket, majd azokat felváltja szintén izgalmas részekkel, melyek inkább főszereplőnk mindennapjait mutatja be a régi/új világban. Megjelenik a könyvben a gender-kérdés, dekadens társadalmak, értelmetlen bürokrácia, kizsákmányoló kormányok, véres hadjárat egy arctalan ellenséggel szemben, és mindennek közepén: az ember maga.

    Összegezve az Örök háború egy fantasztikusan felépített háborús-SF. A regényben számtalan ponton beszámol az író a háború gyötrelmeiről, szenvedéseiről, és borzadalmairól, de megmutatja az egyszerű embereket is, akik érző lények a szkafander alatt. Az kvázi-időutazós vonal pedig egészen zseniális.

    A hardcore militarista regények rajongói lehet, nem találják majd elég részletesnek a művet, de akik egyszer-egyszer elővesznek hasonló SF-alkotásokat, azok biztosan élvezni fogják. De figyelem: az Örök háború hosszúra elnyúlt merengéseket okozhat!

    Az Örök háború Haldeman trilógiájának első része. A Metropolis Media kiadónál már megjelent az Örök béke, és hamarosan debütál a harmadik rész, ami az Örök szabadság címet viseli.