Címke: sci-fi

  • Hangulatos előzetest kapott Luc Besson új sci-fije, a Valerian és az ezer bolygó városa

    Luc Besson egyik legsikeresebb filmje Az ötödik elem volt, mely premierje óta igazi kultuszt tudott maga köré építeni. Habár az író-rendező párszor még próbálkozott hasonló bravúrral, lásd Lucy, nem sikerült egyelőre akkora durranást tető alá hozni, mint a Milla Jovovich és Bruce Willis neve által fémjelzett klasszikus. Most egy francia képregényt dolgoz fel Besson, ebben a Suicide Squad dögös boszorkánynője, az egyébként modellként befutott Cara Delevingne és A csodálatos Pókember 2 rosszfiúja, Dane DeHaan játsszák majd a főszerepet. Ők ketten afféle rendfenntartók az univerzumban, Laureline és Valerian a történet szerint Alpha városába látogatnak, ahol egy ismeretlen fenyegetés üti fel a fejét.

    Iszonyatosan sokszínűnek néz ki első blikkre a film, ahogy a fenti trailerből látható. Rengeteg idegen fajt láthatunk az ígéretek szerint a 2017-ben érkező Valerian és az ezer bolygó városában. Ami pedig még jobb hír, hogy Delevingne és DeHaan kettőse az első képsorok alapján elképzelhető, hogy jól fog működni. De hogy megközelítik-e a nagy elődben, Az ötödik elemben látott kémiát a főszereplők között, az még egy nagy kérdés. Ezenkívül még olyan sztárok lesznek láthatóak a sci-fiben, mint Ethan Hawke, Clive Owen és John Goodman, de Rihanna is feltűnik egy dögös sztriptíztáncosnő szerepében. A látványra biztos nem lesz panasz. Ha pedig mindez nem lenne elég, a 28. században játszódó filmben komoly szerepet kap az időutazás is, ami a tudományos-fantasztikus művek jolly jokere.

  • Fordulóponthoz érkezett a Westworld 1. évada, kezdődhet a robotlázadás

    Soha nem volt még jó vége annak, ha az ember istent játszott. Az HBO sci-fi sorozata az ősz egyik nagy durranása, a Westworld már a premierjekor megverte nézettségben a Trónok harcát. De nem érdemes elveszni a számokban, hiszen ez az a tévés produkció, amely az új zászlóshajója lehet a high-concept műfajnak. A Westworld annak jár utána, mi lenne, ha létezne egy olyan „vidámpark”, ahol az ember fia vagy lánya kiélheti magát, elveszhet a bordélyházak vagy a vérgőzös pisztolycsaták mocskában. Eddig 6 része ment le a szériának, de már most mélyebben vájkál a filozófiai kérdésekben a sorozat, mint mondjuk a Lost valaha tette.

    A Westworld egy olyan, androidokkal benépesített helyet mutat be, ahol a veterán játékosok mindenfajta morális iránytűt elvesztve vérengzhetnek. Ott van a feketébe öltözött férfit alakító Ed Harris, aki egy veterán geeknek tűnik. Ő az a játékos, aki elhatározta, hogy eljut a vadnyugati világ középpontjáig, és céljáért szó szerint bármire képes. Egy Teddy nevű robottal kiegészülve válik izgalmassá az ő története, viszont az ember elgondolkozik azon, hogy vajon nem-e szórakoznak velünk a készítők? Mi van akkor, ha a gyilkológép játékos sem az, aminek tűnik?

    westworld-mid3

    Az HBO sorozatának ez az egyik legnagyobb újdonsága. Amellett, hogy elgondolkoztat, jól át is ver néha. Ott van például Dolores, a dögös szőke android, akit minden, Westworldbe tévedő vendég meg akar menteni. Vagy épp meg akar erőszakolni. Ha már a társadalmi normák fellazulását emlegettük. A sorozat története az évad első felében abba az irányba mozog el, miszerint Doloresből lesz a robotlázadás vezetője, ő jön majd rá elsőként, hogy minden, amiről tud, amire gondol, mindössze programozott látszatvalóság.

    Erre jön a 6. rész a nagy fordulatával, miszerint a bordélyházat vezető Maeve szorítja először szorosabbra a szoknyát a derekán és az androidokkal foglalkozó technikusokat körülbelül öt perc alatt az uralma alá hajtja. Itt látható talán a Westworld egyik legkeményebb jelenete, melynek során a gép hitetlenkedve nézi, ahogy a programját tartalmazó „tablet” az arca elé generálja az épp következő mondatot, ami elhagyja majd a nő száját. Aztán Maeve lefagy. Szó szerint, nagyjából kékhalált kap. Majd megtörténik az, amitől olyan sokan félnek, a gép lázadni kezd sorsa ellen, maximális intelligenciát kér magának, onnantól kezdve pedig a jó ég irgalmazzon a Westworld alkotóinak. Lesz itt keménykedés még várhatóan, hiszen ha az összes ébredező gép összefog, azért oda tudnak csapni közös erővel.

    westworld-mid2

    Ügyes mitológiaépítés jellemzi egyébként a szériát, hiszen a történetnek laza, de komolyan vehető keretet ad Arnold, az egyik eredeti készítő, akinek a szelleme még a feltételezett halála után is az Anthony Hopkins által alakított Dr. Robert Ford sarkában jár. A Westworld a látszatokról szól, ezt erősíti meg bennünk az is, hogy Ford elsőgenerációs androidokat tart a westernvilágot fejlesztő létesítményben, akik történetesen az ő családja. És az öregember szeret gyerekkori másolatával csevegni időnként. Fontos kiemelni Bernard karakterét is, akire hasonló ébredés várhat, mint Arnoldra. Avagy benne van még meg a legnagyobb potenciál arra a szereplők közül, hogy rájöjjön, esetleg az androidok többek, mint legyilkolásra és ösztönös vágyak kielégítésére használt eszközök.

    A filmes világban a Mátrix korbácsolta meg legutoljára erősen a témát, de a sorozat alapjául szolgáló 1973-as Feltámad a vadnyugat is erősen beköszön a Westworldben. Gondoljunk csak arra, amikor Ford robotmása szétnyitja a fejét. Mindemellett pedig az eredeti feketébe öltözött cowboy is tiszteletét teszi az HBO szériájában a háttérben, amikor Bernard lemegy az alsó szintekre. Ez jópofa easter egg, bár a sorozat készítőiből simán kinézhető, hogy esetleg a történetbe is beleszövik majd ezt a motívumot.

    westworld-mid4

    A Westworldöt komoly irodalmi hangulat és stílus is körülveszi, amellett, hogy egy nagyon erős „mi lenne, ha?” kérdést feszeget. A szereplők Shakespeare-t idézgetnek, és folyton a pusztulásra és a lét kihívásaira, gyötrelmeire hívják fel a figyelmet. A Westworld bőven több, mint egy átlag macsó álma, az egyetlen gyenge pontja talán az az egész sorozatnak, hogy nehéz olyan igazán kedvelhető karaktert találni. Ehhez talán Jimmi Simpson áll a legközelebb, aki a vendégek közül a leginkább embernek nézi az androidokat és tényleg segíteni próbál Doloresnek.

    Az egy helyben toporgó kezdés és az önismétlő jelenetek sokasága után úgy tűnik, hogy a Westworld az első évad második felére fogja leginkább megtalálni magát. Ha pedig Jonathan Nolanék nem félnek gondolkodtatni, miközben szórakoztatják a közönséget, még az is lehet, hogy a Westworld pár év múlva komolyságban felér majd a The Leftovershez. Mert igenis jól áll egy sorozatnak, ha mer kérdezni. Főleg arról, hogy mit is jelent létezni és meddig lehet tűrni, hogy mások irányítsanak minket.

  • Minden, amit eddig a Stranger Things 2. évadáról tudunk

    2017-ben visszatér a Netflixre az elmúlt évek egyik legjobb retro sci-fi sorozata, a Stranger Things, mely talán nagyobb közönségkedvenc lett, mint az ugyancsak komoly minőséget képviselő Black Mirror. A 80-as évek hangulata, a rendkívül jól összeválogatott gyerekszereplők, az E.T-re hajazó sztori, a nagy visszatérő Winona Ryder frenetikus játéka mind kellett ahhoz, hogy a Stranger Things megkapja a 2. évados berendelését. De mi is várható a folytatásban? Nos, az már biztos, hogy a telepatikus képességekkel rendelkező kopasz lányka, Eleven (Millie Bobby Brown) ismét látható lesz a képernyőkön, ahogy Steve Harrington (Joe Keery) és az első szezonban eltűnt Will Byers (Noah Schnapp) is, csak épp utóbbi kettő már állandó szereplői státuszban. Az interneten nagy hype-ot kapott Barbara (Shannon Purser) viszont búcsút int a rajongóknak.

    A készítő Duffer-testvérek ellenben ígéretet tettek, hogy Barbarának igazságot szolgáltatnak, azonban komolyabb problémák is felvetődtek időközben a folytatással kapcsolatban.

    Hasonló gondjaink vannak, mint amikről anno a Harry Potter-filmek esetében hallani lehetett. A történetnek ugrania kell egy évet, ugyanis a gyerekszereplőink közül többen már mutálnak. Így minden testi változásuk bele lesz építve a történetbe, nincs más választásunk.

    sthings-season2-b

    A visszatérők mellett láthatunk majd új karaktereket, így érkezik egy 12-14 év körüli kemény lány, Max, akit Sadie Sink alakít. Ő az a tipikus gördeszkás csaj lesz, Madmaxnek becézik majd. Tekintve, hogy Elevent amennyire szerették a főszereplők, épp annyira féltek is tőle, van rá esély, hogy Max jó kis konkurenciát hoz be neki a sztoriba. Érkezik rajta kívül Billy (Dacre Montgomery), az izomember, aki fekete Camarót vezet, Max nagytesója és az a figura lesz, akivel habár újonc, nem érdemes szórakozni. Rajtuk kívül jön még egy Roman (Linnea Berthelsen) nevű, 30-as éveiben járó nő, akit egyedül a bosszú hajt. Szerepet kapott még a folytatásban Sean Astin, A Gyűrűk Ura sztárja, ő egy olyan kocka lesz, aki Joyce-szal (Winona Ryder) járt egy iskolába. Paul Reiser pedig kutatóként fog feltűnni.

    Matt Duffer szerint a 2. évad inkább lesz folytatása az eddig megismert történetnek, ahelyett, hogy egy teljesen újat kezdene. Az egyik legfontosabb kérdés, amit valószínűleg megpróbálnak megválaszolni a későbbiekben és bővebb kifejtést is kapunk vele kapcsolatban, hogy mégis mi lett Will Byersszel. A kissrác ugyanis hiába került elő, úgy tűnik, hogy az „Upside down”-ban tett kirándulás maradandó nyomokat hagyott benne. Emellett pedig sok kérdőjelet hagyott az a rejtélyes kutatóközpont is, ahonnan Eleven sztorija indult.

    Alább megtekinthető a folytatás első teaser trailere, mely azért fontos, mert ebben hintették el először, hogy várhatóan milyen címekkel érkeznek az új epizódok.

    A Stranger Things új szezonjának forgatása egyébként megkezdődött, olvasópróbát is tartottak már. Erről a fotót pedig stílusosan, fejjel lefelé osztották meg. A várakozások szerint valamikor 2017 júliusában kaphatjuk meg a 2. évadot, ahogy azt a Netflixtől már megszokhattuk, egyszerre.

    sthings-season2-c

  • Ingyenes lett az Eve Online

    Az Eve Online az űrhajós játékok World of Warcraftjának számít. Minden hasonló programot ehhez a remekműhöz mérnek, amíg nem jön valami nagy, innovatív játék, ami nyomába léphetne az óriási játékos tömegeket megmozgató űr MMO-nak.

    A játékosok maguknak formálhatják az univerzum történetét. Hogy milyen szereped lesz, az csak rajtad múlik. Legyen szó kalózkodásról, kereskedésről, vagy hősködésről, mindenki megtalálhatja a magának kedvező virtuális életmódot. Lehet ember vagy földönkívüli, repülhet a legrettegettebb kinézetű kalózhajóval, vagy egy pihe-puha rózsaszín űrmonstrummal, amit Friend Ship-nek is becézhet. Nincs két egyforma hajó ebben a virtuális univerzumban.

    A játéban az extenzív történetmód mellett hatalmas frakciók közötti háborúkban is részt kell/lehet venni, ahol a már lezajlott háborúk nevet is kaptak a játék történelmében. Például az egyik legnagyobb a B-R5RB szektorban történt vérfürdő, ahol 2 klán a „Pitting the Clusterfuck Coalition” és a „Russian alliances” harcolt egymással 21 órán keresztül.

    A háborúban összesen 7548 játékos vett részt és a hajók, lőszer, és az egyéb hadi ellátmány valódi pénzre átszámolva összesen 91 000 000 (kilencvenegy millió) magyar forintba került a játékosoknak összesen.

    Kíváncsi vagy, de nem akarsz nagyobb összeget beruházni? Eljött a te időd! Ugyanis novembertől a játék ingyenes, örökre.

    Huppanj be az űrhajódba, hiszen vár a végtelen kozmosz!

  • A Black Mirror 3. évada megmutatja, milyen mély a nyúl ürege

    Az egyszeri sci-fi néző úgy érezheti magát, miközben a Black Mirror legújabb évadát nézi, mint Alíz Csodaországban. Mindenfelé óriási gombák, beszélő nyulak, és őrült kalaposok veszik körül, de ahogy Lewis Carroll klasszikusában, úgy az immár a Netflixen folytatódó szériában is komoly mondanivaló rejtőzik. A Black Mirrorból 2016-ig mindössze 7 epizód készült el, a sorozatnak eredetileg helyet adó Channel 4 inkább a minőségre helyezte a hangsúlyt, mintsem a mennyiségre. Mondjuk ez a brit tévéknél mindig így van. A Black Mirrort műfajilag nagyon nehéz besorolni, hiszen thriller, szatíra, sci-fi, dráma egyszersmind, ugyanakkor Charlie Brooker szériájának három fő témája van: a szerelem, a futurisztikus jövő és a politika. És mi lesz ennek a végeredménye? Napjaink egyik legkeményebb, legodaszólósabb sorozata, amely talán ezen kategóriában egyedülálló.

    black-mirror3-second

    A Black Mirror antológiasorozat, így minden része különálló történeteket dolgoz fel, de persze vannak visszatérő motívumok, mint például a sorozat egyik legjobb, valóságshow-kat kifigurázó részében felcsendült dal. A 3. évad sci-fivel kezd, a Bryce Dallas Howard főszereplésével leforgatott nyitóepizód arra keres választ, hogy mi lesz velünk, ha az emberek annyira elmerülnek a szólásszabadság labirintusában, hogy mobilos applikációval értékelik majd egymást. És pontszámok határozzák meg, ki mennyit ér. Ezután a folytatásban szerepet kap a VR és a gamer generáció, egy túlontúl valóságos horrorjáték bemutatásával, a harmadik részben pedig a Trónok harcából ismert Jerome Flynn kocsizgat fel-alá egy fiatal srác társaságában. Egy titkos társaság van a nyomukban és ha nem teszik azt, amire utasítják őket, minden mocskos kis titkuk nyilvánosságra kerül.

    black-mirror3-third

    Már ennyi alapján látható, hogy milyen sokszínű a Black Mirror, de az évad második fele is érdekes tud maradni. Jön egy virtuális világban ragadt leszbikus pár a szezon egyik legjobb sztorijában, a San Juniperóban, majd az 5. részben a katonaság kapja meg a magáét, amiért embertelen módszerekkel kényszerítik embereiket harcra. Az évadzáró pedig egy másfél órás gigaepizód, ebben egy környezeti kérdés kerül a sorozat tálcájára, azaz mi van akkor, ha a méhek kihalnak és gépekkel kell helyettesíteni őket.

    A 3. évad változatos történeteket hoz a képernyőnkre, olyanokat, amelyekkel az eddig látottak köszönőviszonyban sincsenek. Ez pedig jó, hiszen félni lehetett attól, hogy a Netflixre átkerülve elveszti azt a tipikus, Black Mirrorra jellemző csípős hangulatát a sorozat, amit eddig megszokhattunk. Pár rész után egyébként kitalálható, hogy mi lesz egy-egy csattanó, de örülni kell annak, hogy az írókba szorult annyi tehetség, hogy mindig legyenek olyan fordulatok, melyektől szinte rosszul lehet lenni. A Black Mirror ugyanis napjaink egyik legelgondolkodtatóbb sorozata. Ez kétségtelen.

    black-mirror3-fourth

    Elsőosztályú írás, színészi játék jellemzi a sorozatot és még a CGI se lóg ki sehol, ami pedig elég nagy szó egy tévésorozattól. A Lost óta talán nem volt olyan kisképernyős produkció, melynek ennyire „lelke” lett volna, a Black Mirrort azonban idehaza kevesen ismerik, tegyük hozzá, hogy méltatlanul. A 3. évad kissé műanyag nyitánya, a harmadik rész gyomorforgató kocsikázása, a VR-ban bulizó lányok lazasága és sok-sok apró, de igenis sokat számító motívuma emeli a sorozatot a jelenlegi sci-fi felhozatal élére. Szerencsére pedig a Netflixnek is tetszett, amit láttak, ugyanis még 12 részt berendeltek a Black Mirrorból, ezeket 2017-ben, két adagban nézheti meg a közönség a tervek szerint.

  • God Particle címmel az űrbe költözik a Cloverfield 3. része

    2008-ban mutatkozott be a Cloverfield első része, mely ügyesen vegyítette a kézikamerás filmek technikáját a Godzillával. Lényegében pár New York-i fiatal szemével láthattuk, ahogy a várost végigtarolja egy hatalmas bestia és sok jóval kisebb, de annál barátságtalanabb szörnyeteg. A Cloverfield egy nagyon érdekes projekt volt, a filmet még hónapokkal később is elemezgették a filmes oldalak, hiszen a készítők telinyomták elrejtett easter eggekkel a sztorit. Ha például valaki a film végi sercegő hangot egy program segítségével megfordította, azaz a végétől az eleje felé kezdte el játszani, akkor azt hallhatta, hogy egy túlélő azt zihálja, hogy Godzilla „unokatesója” bizony nem pusztult el.

    A folytatást ellenben nem jelentették be. Aztán 2016-ban a semmiből megjelent a Cloverfield Lane 10, mely egy szűkös térben, minimális költségekből forgatott thriller lett. Ebben egy fura öregembert, egy jónőt és egy egyszerű kisvárosi srácot zártak össze, és azzal nyomasztották a nézőket, hogy valami történt odakint. De egyedül a John Goodman által alakított fickó tudta, hogy mi az. Neki meg nem volt ki mind a négy kereke. Ellenben a film nagyot ütött, főleg, hogy ennyire el mert vonatkoztatni az első Cloverfield résztől. Nem is direkt folytatás lett, inkább csak egy univerzumban játszódtak.

    A The Wrap szerint J. J. Abrams lesz a kvázi harmadik rész producere is, mely God Particle címmel készül és nagyon hamar, már 2017 februárjában mozikba küldik a filmet. A Paramount és Abrams nagyon komoly univerzum-építésre adja a fejét a hírek szerint, ugyanis évente kaphatunk majd újabb Cloverfield filmeket. A történet szerint egy csapatnyi asztronauta valami ijesztőt talál az űrben, ami alapjaiban rengeti meg azt, ahogy eddig gondolkoztak. Emellett nyilván a horror sci-fi műfajának sajátosságai miatt az életükért is küzdeniük kell majd. A God Particle február 24-én lesz először látható a mozikban.

  • A fiatalokat célozza, mégis mellélő a Doctor Who testvérsorozata

    A briteknek jól mennek a tinisorozatok, kezdődött ez a 2000-es években a Skinsszel, aztán meg kaptunk egy olyan sci-fi szuperhősös szériát a Misfits jóvoltából, amely után megnyaltuk mind a tíz ujjunkat. Mindkét produkció szabadszájú volt, az ellőtt brutális fordulatokért sose kértek elnézést a készítők, a karakterek pedig mesterien alpáriak voltak. A BBC Three dupla résszel indította el a Doctor Who spinoffját, a Classt, mellyel egyértelműen az volt a cél, hogy a mai tiniket is berántsák a képernyő elé, de olyan lett a sorozat, mint egy elrontott vasárnapi leves. Kissé sótlan és a tészta kimaradt belőle.

    A Doctor Who-t nyilván senkinek sem kell bemutatni, a tudományos-fantasztikus sorozat 1963-tól futott egészen ’89-ig, aztán megpihent. 2005-ben támasztották fel, és azóta is köszöni szépen, jól van. Bár egy érának most megint vége lesz, hiszen a következő évad lesz a Steven Moffat neve által jelzett éra utolsó darabja. A Doctor Who több testvérsorozatot is túlélt már, ilyen volt a Torchwood, a The Sarah Jane Adventures, a K-9, és valószínűleg a Class is.

    class-bbc2

    A Coal Hill Academy nevű iskola az 1963-as kezdés óta része a Doctor Who-nak, itt tanított Clara Oswald is, valamint itt játszódik a Class című spinoff. A főszerepben két idegen lény állnak, akiknek a bolygóját elpusztította egy nép, ezért menekülni kényszerültek. Egymásra vannak utalva, de nem bírják egymást. Az emberekkel se jönnek ki túlzottan jól. Mégis kénytelenek beépülni közéjük, így Charlie diákként, Miss Quill pedig tanárként próbálja állni a sarat, miközben különféle rémes lények törnek rájuk azokon a tér-idő repedéseken keresztül, amelyeket a Doctor hozott létre akaratlanul, az utazásaival. Charlie és Quill aztán összeállnak néhány diákkal, gittegyletet alapítanak és szembeszállnak a gonosszal. Az egész sztori tulajdonképpen egy fiatalosított Doctor Who-másolat, Charlie nagyon hasonlít a karakter 11. regenerációjához, melyet Matt Smith alakított. A főcím is a Doctor Who-t másolja, csak kissé modernebbé tették egy kis popzenével. Mondjuk, még ez a része működik legjobban a sorozatnak.

    A dialógusok laposak, a szereplők pedig súlytalanok, nagyon nehéz velük azonosulni, ugyanis korántsem olyan ügyesen megírt karakterek, mint amilyenek a már emlegetett Misfits bármelyik évadában voltak az adott antihősök. Azt meg kell hagyni, hogy látványra nagyon ott van a szeren a Class, a szörnyek nagyon szépen el vannak készítve, az ember hátán futkos a hideg tőlük, ennek ellenére azonban a Doctor Who legújabb spinoffja középszer marad sajnos.

    class-bbc3

    A Peter Capaldi által játszott 12-es Doctor is megkapja a maga 5 percét a sorozatban, és talán ezt a részt érdemes még a leginkább kiemelni. Mert a színész brillírozik a szerepben, érthetetlen, hogy a Doctor Who-ban miért nem működik annyira Capaldi, mint David Tennant vagy Matt Smith. De egy biztos, nem azért, mert öreg és semmi újat nem tud hozni a fiatal tévénézőknek. A Class és a Doctor cameója már csak annyit is képes elérni, hogy az egyszeri sc-ifi rajongónak kedve legyen végre folytatni az anyasorozatot. És reménykedni kezdjen abban, hogy Moffat távozásával összekapja magát végre a Doctor Who.

  • Október végéig ingyenesen kipróbálható a Star Citizen

    Jó hírrel szolgálhatunk azoknak, akik hatalmasat csalódtak a Hello Games videojáték-fejlesztő cég nagy dobásában, a No Man’s Skyban. Október 31-ig ugyanis ingyenesen játszható az a sci-fi játék, ami legjobban megbolygatta mostanában az űrhajós szimulátorokért lelkesedő felhasználókat. Igaz, hogy a Star Citizen jelenleg még alfa verzióban van, és 2017-ig a játék egyjátékos kampánya nem is fog megjelenni, a sci-fi mmo azonban már most igencsak üde színfoltnak számít a kínálatban. Filmes grafika, nagyon bonyolult irányítás (szinte mindegyik billentyűnek van valamilyen funkciója) és többjátékos élmény várja azokat, akik beneveznének egy kis repkedésre.

    A telepítés nem bonyolult, regisztrálni kell egy felhasználói fiókot a hivatalos honlapon, majd a FALL2016 kóddal és a kliens segítségével már játszható is a Star Citizen. A frissen csatlakozó űrkadétokra egy F7C-M Super Hornet nevű vadászgép pilótafülkéje vár, aztán irány az űr. Alább megtekinthető egy kedvcsináló videó a játékhoz.

  • Az igazi Karinthy – Szabadalmi iroda a Galaktikában

    Karinthy Frigyest nem kell bemutatni olvasóinknak. Tudjuk, hogy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Bár sci-fi rajongókként biztosan tudjuk, hogy Karinthy a zsánert gazdagította remek írásaival, irodalom órákon erről mégis kevés szó esik. Ebben a hónapban a megújult Havi retro célja többek között az, hogy felidézzük Karinthy science fiction munkásságát: a 319-es Galaktikában a Szabadalmi iroda című írást olvashatjuk most.

    karinthy-frigyes

    A Magyar Scifitörténeti Társaság Karinthyt bemutató szövege szerint az író művein mindig érezni lehet „a gondolkodás izgalmát”.  Az utókor főleg humoros írásai miatt tartja számon Karinthyt (Így írtok ti, Tanár úr kérem), aminek ő maga nem feltétlen örülne (már életében úgy érezte, hogy nem veszik elég komolyan gondolatait, erről A cirkusz című novellájában is megemlékszik). És valóban kár, hogy az általános figyelem inkább erre korlátozódik, miközben megjelennek műveiben azok a jegyek, ami miatt sokan kiemelkedő zsánernek tartják a science fictiont. Karinthy figyelemmel kísérte a tudomány fejlődését, számon tartotta az újdonságokat az élet minden területén, és eljátszott annak társadalmi hatásaival is. Erre jó példa az Utazás Faremidóba (1916), ami egyfajta 20. századba helyezett Gulliver utazásainak is tekinthető. Olyan mai napig népszerű sci-fis témák jelennek meg ebben a regényben, mint a szerves életet felváltó magasabb rendű létforma (lásd. Örök szabadság, vagy hogy még egy példát mondjak magyar sf irodalomból, a Galaktika 304-ben olvasható Márki István Visszafejtése), de a robotoknak is tekinthető szolaszik is a klasszikus science fiction elemek közé sorolhatóak.

    maxresdefault

    A Szabadalmi iroda (1915) is magán viseli a tipikus Karinthy-jegyeket. A rövid hangvételű történet szatirikusan ábrázolt teremtéstörténetet mutat be: az Úr megteremti a világot, de előtte szabadalmaztatni kell a találmányt…

    A mű eredetileg a Beszéljünk másról (1915) kötetben jelent meg, ami főleg az író karcolatait gyűjtötte össze. A Szabadalmi iroda sem több egy karcolatnál: röviden és szellemesen foglal össze egy problémát. Még érdemes tudni erről a műfajról, hogy általában valós eseményeken alapszik, egy-egy epizódot dolgoz fel. Ennek fényében válik igazán érdekessé Karinthy szövege. Végeláthatatlan vitákhoz vezetne, ha most belemennénk abba, hogy a világ Isten általi teremtése valós vagy nem valós esemény, de akármi is legyen a véleményünk, forma és mondanivaló szempontjából is kiemelkedővé teszi ezt a karcolatot a témaválasztás (az Úr szabadalmaztatja találmányát).

    A műfaj definíciója szerint egy világosan megfogalmazott tanulság is szerepelni szokott az ilyen írásokban. A Szabadalmi iroda esetében ez szerencsénkre, vagy épp balszerencsénkre nem olyan világos. Első olvasásra a magyar bürokrácia nagyon jól ismert működése sejlik fel, ami úgy tűnik, még az Úristent sem kíméli, de ha figyelembe vesszük a rövid történet további részleteit, sokkal izgalmasabb mondanivalót is kaphatunk. Így azt mondhatjuk, hogy a Szabadalmi iroda rövidsége ellenére is rengeteg izgalmat tartogat. Kevésbé ismert Karinthy-mű, amiben ott van az író zsenije, jól ismert szatirikus hangvétele és sci-fis gondolkodása is. Kihagyhatatlan érdekessége a magyar sci-finek.

  • Fellázad a vadnyugat – Elindult a Westworld

    Az HBO egyik talán legvártabb őszi sorozata, a Westworld október másodikán debütált. Nem hiába a hype, egy nagyon sok potenciált rejtő science fiction történetnek tűnik, amihez olyan nagy nevek járultak hozzá, mint J. J. Abrams (Star Wars 7), Jonathan Nolan (A célszemély), Ed Harris, Anthony Hopkins vagy Evan Rachel Wood.

    A Westworld egy a távoli jövőben működő szórakoztatópark-szerű létesítmény, ahol hostoknak nevezett androidok várják a nagyon gazdag odalátogatókat. A játékosok bizonyíthatják rátermettségünket pisztolypárbajban, tiszteletüket tehetik a csábos, harisnyás kötős örömlányoknál, vagy épp portyázó banditáktól védhetik meg a várost – mindez lehetséges, sőt, még annál is több, hisz a park célja, hogy minél élethűebb és szórakoztatóbb környezetet biztosítson a játékhoz.

    westworld-original-poster
    Az 1973-as film egyik posztere

    Az ötlet nem új keletű, a történet alapját Michael Crichton (Jurassic Park, Zaklatás) 1973-as Feltámad a vadnyugat című filmje szolgálja. Szokták mondani, hogy Crichton mozis debütálása a Jurassic Park egyfajta előtanulmánya, amit a mondanivaló igazolni is látszik: nem szabad teremtőt játszanunk, foglalhatjuk össze röviden. Ahogy egy ilyen témájú filmben lenni szokott, hiba csúszik a rendszerbe. A régi filmben egy cowboyrobot (Yul Brynner) hibásodik meg, a sorozatban pedig egy rendszerfrissítés nem egészen úgy működik, ahogy kellene. A cselekmény előrehaladtával egy másik, Mary Shelley Frankensteinje óta népszerű toposz, a feltaláló és a teremtmény viszonya kerül előtérbe. Kérdés, egy sokszor feldolgozott témát miként tud máshogy megközelíteni a film remake-je?

    vlcsnap-2016-10-06-16h48m35s607

    A pilotrész még sok konkrétumot nem árult el nekünk a jövőbeli történésekről, csupán az alapokat fektették le. Azonban az, ahogyan mindezt a készítők tették, teszi nagyon is potenciális sorozattá a Westworldöt. Azt szokták mondani, hogy a sci-fi és a western nem igen fér meg együtt (gondoljunk például a Cowboyok és űrlények filmre), de kivételek is akadnak (pl. Firelfy). Szerencsére itt meg tudták teremteni azt az egyensúlyt, amivel mindkét zsáner önállóan és együtt is működik. A hostok bemutatásával tényleg egy klasszikus értelembe vett westernt kapunk, de az HBO sorozataira jellemző tulajdonságokkal kiegészítve (azaz elég realisztikus, és persze van bőven erőszak és szex). Továbbá megkapjuk a jól ismert sablontörténeteket, mint a várost fenyegető banditákat, tragikus szerelmi szálat (Dolores és Teddy), kiegészítve tipikus western szereplőkkel (seriff, hős, a rossz stb.) és a mindehhez illő korhű díszletekkel. Ebbe a tökéletesen létrehozott western környezetbe kúszik be a science fiction. A westernes jelenetekben képi szinten nem egyértelmű, hogy a városban járó hostok igazából androidok, csakis a cégnél játszódó részek és egyéb kiszólások tudatosítják ezt bennünk. Azonban a szereléseket és frissítéseket bemutató jelenetek elegek ahhoz, hogy a westernben végig jelen legyen a sci-fi. Ez a kettősség létrehoz egy még érdekesebb dolgot is: már a sorozat legelején arra kényszerítik a nézőt, hogy gyakorlatilag mesterségesen előállított tárgyakkal azonosuljon. A különböző storyline-ok bemutatása közelebb viszi az androidokat a nézőkhöz, egyfajta szimpátia alakul ki irányukba. Ez a későbbi történéseket mindenképpen érdekes meglátásba fogja helyezni.

    vlcsnap-2016-10-06-16h51m07s355

    Míg a westernes szál inkább szórakoztatást szolgálja, addig a sci-fis hozza a mondanivalót. Már maga a Westworld felépítése rengeteg kérdést vet fel, melyekre reméljük, később lesz válasz. Egy a mi fizikai valóságunkban végigjátszható játék, amiben végtelen számú történet és szituáció vihető végig talán ma már kevésbé hat olyan fantasztikusnak, mint a 70-es években (hisz rengeteg játék, mint a Dragon Age vagy a Witcher még korlátozott szinten, de képes megadni ezt az élményt, leszámítva a valóság részt), de még így is fel tudja csigázni a néző fantáziáját. Egyik kedvenc adalékom a Westworldhöz az, hogy egy konkrét írócsapat dolgozik a hostok karakterén, ezzel biztosítva a látogatóknak a minél jobb játékélményt, természetesen az ő igényeikhez igazítva. Itt éreztem némi fricskát is a mai kor szórakoztatóipara felé, ami minél több erőszakkal és szexszel tölti meg termékeit, mert az emberek ezt akarják.

    hopkins-wright-westworld

    Emellett látjuk, miként is építik, majd tökéletesítik és teszik még emberivé az androidokat, bár mindezt még mélyebb tudományos magyarázat nélkül. Talán nem is ez a vonal lesz itt az érdekes, hanem egy még nem teljesen kibontott rész, a feltalálók már jól ismert arroganciája (főleg Anthony Hopkins által megformált Dr. Robert Fordon és Bernard Lowe-on [akit Jeffrey Wright játszik] keresztül), hisz valószínűleg részben ez lesz a felelős az előre felvázolt problémákért. Ha már szóba kerültek a felelősök, a pilot egyik kulcsfontosságú alakjának tűnik Ed Harris karaktere, aki már most számos teóriának adott alapot a különböző fórumokon. Egy megszállott játékos, aki egy harmadik történetszálat ad majd a sorozatnak, vagy maga a szabotőr, esetleg egy elszabadult androiod, akiről senki sem tud?

    vlcsnap-2016-10-06-16h52m32s029

    Közelebbről megnézve, a Westworld pilotjában semmi különös nem történt még, csak megismertük az alapszituációt és egy fantasztikusnak tűnő játékot. Azonban már most annyi érdekes apróságot vonultattak fel, amik olyan potenciált rejtenek, amik akár az idei év legjobb sci-fi sorozatává emelhetik a Westworldöt. Reméljük, a készítők kihasználják mindezt. Az én fantáziámat mindenesetre nagyon megpiszkálták és türelmetlenül várom a jövő hét hétfőt.