A Black Mirror napjaink egyik legegyedibb sci-fi sorozata, mely legújabb, harmadik évadával a Netflixen jelentkezett. Írtunk is róla, a legtöbb nézőt a hidegrázás kerülgette, olyan minőséget csaptak le újfent az asztalra Charlie Brookerék. Az online videotékának köszönhetően kapott tehát még nagyobb figyelmet az eredetileg a Channel 4-on futó brit produkció. Az ehhez hasonló műsorok sok esetben ihletnek meg más művészeket is, ez történt Butcher Billy esetében is, aki a Twitteren osztogatja meg műveit. Az alkotó a Black Mirror számára kedvenc és legfontosabbnak tartott részei alapján készített oldschool képregényborítókat.
Kapott egyet a The National Anthem című pilot epizód, melyben a brit miniszterelnököt megzsarolják és azt követelik váltságdíjként, hogy feküdjön össze egy disznóval. A The Entire History of You, ebben a szereplők szó szerint nem felejtik el, ami velük történt, mert a szemük előtt lepörgő kvázi videókban láthatják életük történéseit. A Nosedive, amiben az emberek a telefonjaikkal értékelik egymást és ettől függ, hogy mennyit érnek (ez egyébként a 3. évad első része). A San Junipero – ezt emeltük ki a cikk elején – a virtuális valóságban élő leszbikus párról. Na meg a The White Bear című rész, melyben egy nő kapja meg a magáét az igazságszolgáltatástól, nem várt formában.
Billy alkotásai annyira megtetszettek a Black Mirror atyjának, Brookernek, hogy felvette a kapcsolatot a rajzolóval. Mondván ezek neki is kellenek a falára. Butcher Billy alkotásait egyébként itt lehet lecsekkolni.
A Westworldön túl is van élet az HBO-n, ugyanis 2014-ben bemutatkozott a csatornán a The Leftovers és kritikusi körökben nagyot szakított. Arról van ugye szó a történetben, hogy egyik napról a másikra eltűnik az emberiség 2 százaléka. Van, aki vallásos jelentőséget tulajdonít az eseménynek, szekta is alapul köré, és van olyan is, aki mindössze élné tovább az életét. Már amennyire egy ilyen tragédia után lehetséges. A főszerepben Justin Theroux, de nagyot játszik a sorozatban Liv Tyler és a Doctor Who-ból ismerős Christopher Eccleston is. 2015-ben folytatódott a The Leftovers a második évaddal, ebben egy olyan városkába nyerhettünk betekintést, amely azért vált zarándokhellyé, mert az elragadtatás őket nem érte utol. Mindenki megúszta. A második szezon szinte minden része egyenletes minőséget hozott, talán az egyik legjobb tévés drámává emelve a produkciót.
Most kiderült, hogy 2017 áprilisában folytatódik a The Leftovers, ez pedig azért nagy dolog, mert a Trónok harca helyét veszi át így tavasszal a sorozat. Utóbbi produkciós gondok miatt csúszik későbbre. Damon Lindelofék korábban úgy nyilatkoztak, hogy a széria olyan lesz mint egy könyv. Az első évad a bevezetés, a második a tárgyalás, a hamarosan érkező pedig a befejezés szerepét vállalja magára. A The Leftovers egy különleges darab az HBO-n, egyik nézőnek a vallásos misztikumban mozog a sztori, míg a másiknak kőkemény sci-fi. Nehéz is ezt eldönteni. Azt viszont könnyű, hogy az alapul szolgáló regénynél a sorozat sokkal jobb. Kevésszer fordul ilyesmi elő.
A The Leftovers 3. évadából már láthatott egy rövidke részletet a közönség, abban a videóban, melyet az HBO tett közzé 2017 újdonságairól. A beharangozót érdemes alább megnézni.
Jövő hétfőn búcsúzik a 10. résszel egy időre a Westworld, hiszen az HBO western sci-fije csak 2018-ban térhet vissza a képernyőkre, ahogy itt megírtuk. A finálé másfél órás lesz, Jonathan Nolan és Lisa Joy, a produkció showrunnerei szerint pedig ez a játékidő elég lesz arra, hogy az eddig felvezetett szálakat lezárják. A készítők arról is beszéltek, hogy már a 9. részben elkezdték felvezetni a lezárást, sőt az Arnold személyével kapcsolatos kérdésre már választ is adtak az írók. Nem volt annyira frenetikus a felfedezés, mert lehetett számítani rá, ennek ellenére a sorozaton érződik, hogy nagyobb lendületbe kapcsolt. Ráadásul most már a karakterekkel is egyre könnyebb azonosulni, ahogy az androidok egyre kiforrottabb személyiségekként szerepelnek.
Nem állt szándékunkban, hogy a Westworld rejtélyeit hosszabb ideig megválaszolatlanul hagyjuk. Az ambiciózus történetmesélés a célunk, egy-egy évadnyi, lezárt fejezetben – mondta el Jonathan Nolan.
Az is kiderült, hogy a tervek szerint minden Westworld szezon sajátos hangulattal és témával bír majd. Az évadfinálé 90 perces lesz, maga Nolan rendezi (ahogy a pilotot is). Annyi biztosnak tűnik, hogy újfent el fog szabadulni a pokol ebben a bizarr, felnőtteknek szánt vidámparkban.
Vagy sci-fibe oltott művészfilm? Nehéz igazság szerint meghatározni a Creative Control műfaját. Benjamin Dickinson ugyanis kemény fába vágta a fejszéjét, a relatíve ismeretlennek számító alkotó egyszerre írta, rendezte és még főszerepelt is a filmben. A produkció speciális effektjeire Kickstarteren szedték össze a pénzt, egészen pontosan 32 ezer dollárt. A közönség tehát jó előre bizalmat szavazott a Creative Controlnak, de vajon meg is érdemli ezt?
A film érdekes témával, az úgynevezett kiterjesztett valósággal (AR=augmented reality) foglalkozik, mely a valóság egyfajta virtuális kibővítése. Arra kell itt gondolni, hogy császkál az ember az utcán, meglát egy boltot, és ha a mobiljának a kameráját rátartja, akkor megjelenik kiírva a nyitvatartása. Vagy hogy épp a következő Tesco hány kilométerre van, ha abba az irányba tartjuk épp az eszközt. A Creative Control kissé továbbgondolja mindezt. David, a főszereplő egy olyan ügynökségnél dolgozik, ahol egy új AR technológiával kísérleteznek és próbálják eladni a terméküket.
A Creative Control elég művésziesre veszi a figurát, tekintve, hogy fekete-fehérben láthatjuk a teljes sztorit egy-két jelenettől eltekintve. A film hangvételén nagyon érezni a független stílust: azt, hogy a mondanivaló fontosabb a látványnál. Ebben az esetben valami olyasmire akarnak kilyukadni a készítők, hogy igyekezzünk ne összekeverni a valóságot és azt, ami valójában nincsen ott. Most sem túl különleges, ha valaki a telefonját bújja mindenhol, és ilyesmi zajlik a Creative Controlban is. Csak ott egy teljesen hétköznapinak tűnő szemüveg rántja be a felhasználót.
A sztori több szálon fut, ezekben megismerhetjük, hogy például a művészközösség, vagy a fotós világ hogyan próbál megbirkózni a valósággal. Ők is menekülnek, csak teljesen máshova, mint mondjuk egy tech-megszállott. A Creative Control igazi felnőttfilm lett, minden második jelenetben ott vannak a drogok és a meztelenség is erősen jelen van. Emiatt persze castingoltak jól kinéző színésznőket a főszerepekbe. És amint az lenni szokott, megint csak egy nő miatt indul meg a lejtőn a főhős.
Aki nagyon komoly, sci-fis látványvilágra számít, az csalódni fog. A Creative Control elenyésző mennyiségben él a trükkfelvételek lehetőségével. Inkább mély, lelki drámára kell felkészülnie annak, aki megnézi a filmet. A sztori lassan folydogál és nem duzzad fel nagyon. A film inkább egy jól sikerült videoklipre emlékeztet, amely az egyedi hangulatával csábít. Dickinson ezzel nem tévedett, a készítő nem próbál nagyon újat mondani a tudományos-fantasztikum világán belül, inkább csak felvet néhány kérdést.
Mi történik akkor, ha a képzelet és a valóság közötti határok elkezdenek megszűnni? Ha az ember fantáziája túl élénkké válik és a technológia lehetővé teszi azt, hogy kvázi valósággá váljon, amire vágyunk? Hogyan lesz ebben az esetben irányítható a kreativitás?
(A Creative Controlt Magyarországon a Galaktika Klub partnere, a Cirko-Gejzír forgalmazza és a Cirko-Gejzír Filmszínházban a Platina és Gyémántkártya tulajdonosoknak 20% kedvezménnyel megtekinthető ez a különleges indie darab.)
2005-ben fejeződött be a Star Trek: Enterprise, azóta nem kaptunk normális Trek sorozatot, most azonban mindez megváltozni látszik. Némi hányattatás után 2017 májusában érkezik a CBS-re a Star Trek: Discovery, melynek első szereplőjét most jelentették be. Ő nem más lesz, mint Michelle Yeoh, akit a nézőközönség az Egy gésa emlékirataiból, vagy éppen olyan sorozatokból ismerhet, mint a Válaszcsapás és a Marco Polo. Minden valószínűség szerint a színésznő játszhatja a Discovery főszerepét, melynek showrunneri pozíciójából Bryan Fuller (Hannibal) még októberben távozott, miután nagyjából meghúzta a készülő történet vonalait és a széria irányát.
Azt tudjuk, hogy a Star Trek: Discovery 13 részes lesz és női főszereplővel fog operálni. A szakma pedig azt suttogja, hogy az elsőként bejelentett Yeoh lehet az. Rajta kívül 6 másik kiemelt karakterrel foglalkozik majd a sorozat, átívelő történetet kapunk, és 10 évvel a Star Trek: The Original Series eseményei előtt veszi fel a fonalat a Discovery. Az új sztorin egyébként producerként dolgozik Nicholas Meyer is, a Khan haragja című film rendezője. Így tudni érdemes még az új Trek sorozatról, hogy főleg a tősgyökeres rajongókat fogja megszólítani és ők fognak örülni neki igazán.
A korábban a Falling Skiesnak és a Babylon 5 című sci-fi sorozatoknak is otthont adó amerikai kábelcsatorna, a TNT készítheti el a Snowpiercer tévés verzióját. A tárgyalások már olyannyira előrehaladottak, hogy az Entertainment Weekly szerint a pilotberendelés is megtörtént. A 2013-as posztapokaliptikus thrillerért jórészt rajongott a szakma, olyan színészek játszottak benne, mint Chris Evans, John Hurt, Tilda Swinton, vagy éppen a komor arcú Ed Harris. A film története szerint egy globális katasztrófa miatt a bolygónk lefagyott, a megmaradt túlélők pedig egy hatalmas, jégtörő vonat fedélzetén szelik körbe a Földet. A Snowpiercer alapjául egy francia képregény szolgált, így a képi világ sokszor mesés volt, a dél-koreai rendező miatt meg a sztori néhol bizarr.
A tévésorozat 7 évvel a nagy tragédia után veszi fel a fonalat, így kvázi 10 évvel a film eseményei előtt. Ugyancsak azon a bizonyos vonaton fog játszódni, ez nem is nagy meglepetés. Ám a Snowpiercer rajongói örülhetnek, hiszen a sorozatos formátum és a magasabb epizódszám megengedi majd, hogy egy kicsit jobban elmerüljünk ebben a világban. Sokak szerint a film már csak azért is klausztrofóbikus volt, mert egy végletekig zárt térben játszódott. Ennek ellenére a Snowpiercer sorozat előtt ott lehet a lehetőség, hogy elmerüljön abban a kérdésben, hogy miként is dolgozzák fel az emberek ezt a bezártságot. A lehetőség adott, a pilotberendelés után minden azon múlik, hogy mennyire tudják meggyőzni a TNT-t a Snowpiercer leendő készítői.
2017-ben érkezik Fjodor Bondarcsuk (9. század, Lakott sziget, Sztálingrád) új sci-fije, a Prityazhenie, angolul az Attraction.
A történet szerint egy idegen űrhajó ér földet Moszkvában. A földönkívüliek érkezésére az emberek különböző módon reagálnak: van, aki a jövevények megismerését szorgalmazza, más az elüldözésük mellett döntene.
Trailer alapján a film a földönkívüli inváziókat feldolgozó filmek cselekményét fogja követni, de mintha lennének arra utalások, hogy nagyobb szerephez jutnak a személyes drámák is, ami egy ilyen típusú történetnél talán nem hátrány. Továbbá az előzetesben látott látványvilág első blikkre is fantasztikusnak tűnik. Reméljük, itthon is lehetőség moziban látni az Attractiont – a látvány miatt mindenképp.
Kedvcsinálóként álljon itt a trailer. Angol feliratot a lenti Feliratok gombbal lehet bekapcsolni.
November 18-án jelent meg a Filmanatómia-sorozat harmadik kötete. A sci-fi a címében hivatkozott műfajt járja körbe, válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét, alműfajait, beszélnek a franchise-rendszerről, ismertetik a sci-fi vallással való kapcsolatát és hagyományait a magyar animációs filmben. Rajongók és laikusok számára egyaránt hasznos olvasmány. A kötet médiapartnere a Galaktika, a legrégebbi és legismertebb magyar fantasztikus lap.
A filmvetítésekkel egybekötött rendhagyó könyvbemutatóra a szerzők jelenlétében és közreműködésével, november 25-én, pénteken 18 órai kezdettel kerül sor az Art+ Cinemában (volt Örökmozgó, 1073, Budapest, Erzsébet körút 39.). Mi is ott leszünk és ajándék Galaktikákkal fogunk kedveskedni a vendégeknek.
„Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!” „Visszatérek!” „Utak… Ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra.” Csak néhány a filmtörténet nagyszerű szállóigéiből, amelyek történetesen mind sci-fikből származnak. A science fiction, ez a sokak szerint még mindig csak külsőségeket jelentő műfaj hatalmas fejlődési ívet írt le az elmúlt mintegy százhúsz évben a mozivásznon, mire a legkedveltebb, legnagyobb bevételt elért és leglátványosabb zsánerek egyikévé vált.
A Filmanatómia-sorozat harmadik kötete a sci-fi műfaját járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a tudományos-fantasztikus film műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek a legismertebb sci-fikről és a franchise-rendszerről, ismertetik a fantasztikus film vallással való kapcsolatát. Roswellről éppúgy szó esik, mint az inváziós filmekről vagy a cyberpunkról, a népszerű zsánerrendezőkről és szerzői filmesekről, de a kötet bemutatja a science fiction gazdag hagyományait is a magyar animációs filmben.
a kötet borítója
A műfaj több száz alkotását tárgyalják a szerzők a könyvben: egyebek mellett olyan szériákat, mint a Star Wars,Star Trek, Alien, Terminátor, Robotzsaru, A majmok bolygója és a Vissza a jövőbe; kasszasikereket, mint az E.T. – A földönkívüli, a Mátrix, a Jurassic Park, továbbá olyan szerzői darabokat is, mint a Mechanikus narancs, a 2001: Űrodüsszeia vagy a Brazil.
Jelen tanulmánykötet a közönség legkedveltebb sci-fi filmjeinek ismertetésével, szakemberek, kritikusok közreműködésével mutatja be a műfajt, az értő közönség és a műkedvelő laikus számára egyaránt olvasmányos módon. Látható lesz, a műfaj kezdeti óvatlan lépései éppúgy jelentőségteljesek, mint a réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban játszódó történetei.
A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben.
A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, közöttük egyaránt megtalálhatók a Filmvilág filmművészeti folyóirat szerzői, szerkesztői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A könyvben megjelenik a filmalkotói szemszög is: A sci-fiben interjú olvasható Pater Sparrow rendező-látványtervezővel, aki többek között ‘1’ címmel Stanislaw Lem-adaptációt rendezett.
A kötet szerzői:
– Huber Zoltán, filmkritikus, a Filmvilág filmművészeti folyóirat és a lap blogjának állandó szerzője
– Kárpáti György, filmkritikus, a PPKE egyetemi adjunktusa, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI főtitkárhelyettese
– Orosdy Dániel, szabadúszó filmkritikus, a Filmvilág filmművészeti folyóirat és a lap blogjának rendszeres szerzője, filmes tárgyú könyvek szerzője és szerkesztője
– Schreiber András, a Filmvilág egykori szerkesztője, jelenlegi munkatársa, szabadúszó filmkritikus, filmes témájú könyvek szerzője, szerkesztője
– Varga Zoltán, filmesztéta, filmtörténész, egyetemi oktató, évekig az ELTE Filmtudomány Tanszék óraadója volt, filmes írásai mások mellett a Filmvilágban jelennek meg, filmes könyvek szerzője
– Varró Attila, filmkritikus, egyetemi oktató, a Filmvilág szerkesztője, évekig volt az ELTE óraadója, jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Metropolitan Egyetem óraadó tanára
A sci-fi kötet médiapartnere a Galaktika, a legrégebbi és legismertebb magyar fantasztikus lap.
A sci-fi a nagy könyvhálózatokban és alternatív terjesztőhelyeken is kapható lesz 2990,- forintos áron.
NYEREMÉNYJÁTÉK!
Most te lehetsz a 6 szerencsés egyike, aki megnyerhet 1-1 darabot A sci-fi. Válogatott tanulmányok című kötetből. Nem kell mást tenned, mint megosztani ezt a posztot Facebookon. A játék november 24-étől 27-e éjfélig tart, sorsolni 28-án, hétfőn fogunk.
Sok SFF rajongónak megvannak a maga „kapudrogjai”, melyek régen a zsánerirodalomhoz vezették őket. Van, akinek ezek Stanislaw Lem regényei, másnak Asimov Alapítvány sorozata volt, egy későbbi generációnak pedig a Star Wars vagy akár a Harry Potter, de sokunk első regényei közt ott vannak a Dragonlance vagy a Forgotten Realms regények is. Én is inkább az utóbbiak táborát erősítem, de van még egy kapudrogom, amiről épp aktuális írni is, az Anne McCaffrey Pern sárkánylovasai. Ma 5 éve, hogy az írónő eltávozott közülünk.
Anne McCaffrey (1929-2011)
McCaffrey 1929. 04. 01-én született, amit szerencsés időpontnak tartott (a Tigris évében, a bárány órájában született, ami csillagok iránti érdeklődése miatt számára érdekes). A későbbi évek őt látták igazolni. Már az iskolában kiemelkedő tehetségnek tartották, hisz például első regényét latin nyelven írta, továbbá a színház világában is megmutatta tehetségét. Végül mégis az írásban találta meg a számításait. Első novellái olyan jelentős magazinokban jelentek meg, mint a The Magazin of Fantasy and Science Fiction, 1952-ben pedig a „The Lady in the Tower” Az év legjobb science fiction és fantasynovelláiba is bekerült. McCaffrey ennek révén ismerte meg Judith Merril szerkesztőt, akin keresztül a kezdő írónő eljuthatott Milford Írói Workshopjába. Itt kezdte meg későbbi sci-fi sorozatát, a Brain & Brawn Shipt a „Az éneklő hajóval” (Galaktika 56), de élete során gyakran visszatért a workshopba. Az első regénye azonban nem a Brain & Brawn Ship nyitókötete, hanem a Restoree lett 1967-ben. Saját elmondása szerint McCaffrey a regényt az 50-es és 60-as évekbeli sci-fi regények ellen írta, amik a nőket főleg magatehetetlen „kiegészítőként” ábrázolta a férfi szereplők mellett. A történet főhőse egy 24 éves könyvtáros, Sara, akit elrabol egy a milekhez tartozó idegen. Rabsága alatt a lány szörnyű fizikai és lelki bántalmazásnak van kitéve; ezek mellett próbálja megőrizni emberségét.
„Ő tudta, hogy ember – de vajon más is?” – olvasható a Restoree borítóján
Az első regénye után kezdte meg a 23 regényt és két gyűjteményes kötetet számláló sorozatát, a Pern sárkánylovasait. A legelső kötet, a Sárkányröpte (1968) egy több kisregényből összeálló regény, ami tökéletesen bevezeti az olvasót Pern világába. A történetek alapjául szolgáló világ egy iparosodás előtti társadalmat mutat be, ahol a legnagyobb technikai fejlettséget a sárkányok jelenléte jelenti (őket az ideérkezettek tenyésztették ki, hogy fel tudják venni a harcot az égből hulló pusztító szálak ellen). Habár az alapok sci-fisebbek, a későbbiekben inkább fantasy felé halad a sorozat.
A Pernben játszódó írások már a megjelenésüket követően is nagy sikernek örvendtek. A kötet alapjául szolgáló kisregény, A sárkányfészek keres, 1968-ban elhozta McCaffrey számára a Hugo díjat, egy másik kisregény, a Sárkánylovas pedig a Nebulát. Így ő lett az első női szerző, aki elnyerte ezeket a díjakat. A későbbi kötetek közül, a Fehér sárkány volt azon SF regények egyike, amelyek felkerültek a The New York Times Bestseller listájára.
Michael Whelan illusztrációja
Több mint 40 éves írói pályafutása alatt McCaffrey hihetetlen életművet hozott létre. A Pern és a Brain & Brawn Ship mellett említésre méltó még a The Crystal Series vagy a The Talen Universe, ami 3 külön könyvsorozatot jelent (Talent, The Tower and Hive, The Barque Cat). Mai szemmel kicsit retrónak tűnhetnek a művei, de a kicsit poros felszín alatt megvannak azok az elemek, amelyek miatt még ma is élvezhetőek, akár a Sárkányröptét vagy a The Crystal Singert vesszük kézbe. Visszaemlékezve korábbi olvasási élményeimre, pont a korábbi sémák kikezdése, (ahogy az már az írónő első regényében is látható) és azoknak az újragondolása fogott meg, mondjuk egy standard, tolkien-i mintákat követő fantasyhez képest. Igaz, 2011-ben az írónő halálával egy fantasztikus kreatív elmét vesztettünk el, de a hatalmas és színes életmű kárpótolhat minket. Csak győzzük elolvasni!
Az egyik legjobb mostanában készült high-concept sorozat, az HBO kitűnő nézettséget produkáló Westworld című drámája nem nagy meglepetésre megkapta 2. évados berendelését. A kábelcsatornának így a Trónok harca mellett van olyan szériája, amelyre erősen támaszkodhat, ha már a True Detective akkorát bukott Colin Farrellékkel. Még csak 7 rész ment le a Westworld 1. etapjából, de már most látni, hogy a készítők építkeznek a folytatás irányába. A szálak egyre bonyolódnak, új szereplők jönnek be a történetbe, és még az se lenne túl nagy meglepetés, ha később a western világ kibővülne a római érára és a középkorra, ahogy az 1973-as eredetiben már látható volt. Az Entertainment Weekly szerint az új évad megint csak 10 epizódos lesz, a feketeleves egyedül ott van, hogy az HBO programigazgatója szerint 2018-ig várni kell a 2. szezonra.
A Westworld olyan sikeres, hogy az első évad átlagnézettsége már most lenyomja a Trónok harca első etapjáét. Hogy miért csúszik a folytatás akkor? Az HBO-nál iszonyú nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi tartalomgyártásra, az új történetszálak, a 2. évadban várható bővítés, a kreatív és gyakorlati kihívások, melyek egy sci-fi sorozat gyártását övezik, mind-mind indokként sorolhatóak fel.
A 7. részben egyébként kiderült, hogy nagyon érdemes éles szemmel nézni a sorozatot, hiszen nem mindenki az, akinek vagy aminek látszik. Minden bizonnyal sokan fognak tűkön ülni a 2018-as folytatásig.
