Címke: kritika

Johanna Sinisalo regényének (Iron Sky. Támad a hold) eredeti címe Renate története. A könyv ugyanis nem egy az egyben a film regényváltozata, hanem sokkal több annál. Renate szempontjából meséli el az Iron Sky című mozit, de jóval a film eseményei előtt kezdi a történetet, és a befejezés is jócskán túlmutat a filmbeli eseményeken.

Ahogy a cím is sugallja, a regény Renate életét mutatja be gyermekkorától időskoráig a lány naplóján keresztül. A hangsúly azonban elsősorban arra a néhány hónapra helyeződik, amikor a főhősnő közelebbről megismer egy Föld-lakót, maga is eljut a Földre, majd befolyásolja azokat az eseményeket, amelyek egy, a bolygót évezredekre lakhatatlanná tevő, globális nukleáris háborúhoz vezetnek.

A regény alapötletét az első, közösségi adakozásból megvalósult film, az Iron Sky forgatókönyve adta, melyet Johanna Sinisalo kezdett el kidolgozni. Az évekig tartó munka során azonban a történet annyira megváltozott (a producerek és a többi forgatókönyvíró közreműködése révén), hogy végül a szerző nem akarta, hogy a film forgatókönyvírójaként tüntessék fel, inkább az ötletgazda szerepét vállalta. A filmkészítés során végzett kutatómunka, a rengeteg kidolgozott szereplő és cselekményszál (ezek végül kimaradtak a filmből) azonban nem hagyták nyugodni, így megalkotta az ötletből a saját írói változatát.

A történet kiindulópontja: a II. világháború végén a nácik, egy titokban kifejlesztett űrkutatási program birtokában, a Hold sötét oldalára menekülnek, itt kialakítanak egy ideális társadalmat, miközben egy új, halálos fegyvert építenek, hogy végül meghódítsák a Földet, és az egész világon elterjesszék a nemzetiszocializmus eszméit. A regény főszereplője, a fiatal Renate teljesen magáévá teszi társadalma szokásait, normáit és gondolkodásmódját. A mű pontos leírást ad arról, milyen érzés egy totalitárius diktatúrában nevelkedni, ahol semmiféle lehetőség nem nyílik az alternatív ismeretszerzésre.

Renate már nagyon fiatalon elkezd érdeklődni a Föld iránt, földszakértő, történész és angoltanár lesz. Olvasmányai és az ottani oktatás alapján úgy véli, a Föld lakosai ellustultak és teljesen romlottak a kapitalizmustól, és igazán felszabadító lesz számukra, ha a németeknek sikerül végrehajtani tervüket, hogy meghódítsák a Földet. Egy amerikai űrhajó Holdra szállása azonban mindent megváltoztat, kiderül ugyanis, hogy a Földön vannak „szuperszámítógépek” (okostelefonok), amiknek a technológiáját a nácik szeretnék megkaparintani. A lány elrejtőzik egy űrhajón, így titokban ő is a Földre utazik, ahol szembesül azzal, hogy a náci fajnemesítés céljából számára kijelölt vőlegénynek sokkal komolyabb tervei vannak, semmint a technológia ellopása.

Renatét a Föld sokkhatásként éri.  Itt mindenből van bőven: oxigén, víz, étel, növényzet, műanyag. A regény egyik csúcspontja, amikor a szerző leírja, a főszereplő hogyan próbálja meg feldolgozni a rázúduló benyomásokat. Ugyanakkor a leírás tükröt tart elénk, mert megmutatja, mennyire magától értetődően pazarlóan élünk. A lány megrémül, hogy mennyi vizet engedhet ki a csapból, elképed, mennyi cukrot adunk az ételekhez, és mennyi szemetet termelünk.

Iron Sky – Támad a Hold

Sinisalo ebben a regényében is úgy képes bemutatni a modern társadalom problémáit, a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség kérdéseit, a kommunikáció és a propaganda befolyásoló hatásait, hogy – miközben remekül szórakozunk a szatirikus humoron – egyúttal fel is ráz minket. Görbetükrén keresztül újra és újra elgondolkodtat saját berögzött hiedelmeinken és szokásainkon.

Ráadásul az Iron Sky azért is meglepő, mert többnyire úgy gondolunk a nácikra, mint szörnyű gazemberekre, akiknek a cselekedeteit határozottan elítéljük. Ugyanakkor a regény olyan utópiát rajzol meg, amelyben a náci ideológia sikeres volt, egy jól megszervezett társadalom gondoskodik az emberek minden szükségletéről. A Holdon is létrejönnek azonban alsóbbrendű emberek, akik a mélyben, a háttérben dolgoznak, és működtetik a rendszert. Habár a főhősnő idővel rájön a sok hazugságra, amit elhitettek vele, nem jobb a helyzet a Földön sem. A fogyasztói társadalom sem tud lényegesen jobb világot produkálni. Ráadásul a nukleáris világháború után csak a Holdon maradt nácik és egy színes bőrű férfi képviselik a megmaradt emberiséget. A szerző az utószóban azt írja, hogy a film (és a könyv) témája röviden összefoglalva: „az emberiség végtelen ostobasága”. Johanna Sinisalo nem egyszerűen egy tehetséges írónő. Regényeit áthatja a mélységes humanizmus, és végső soron új alapokra helyezi az emberi gondolkodást. Érdemes odafigyelni rá.

Ez a könyv mindenki számára kötelező olvasmány!