My Blog

Címke: kritika

  • Szilánkokon lépkedve – Tatjana Țîbuleac: Üvegkert könyvajánló

    Tatjana Țîbuleac második regénye, az Üvegkert történetéhez a szerzőnő gyermekkori élményeiből, tapasztalataiból merített ötleteket. A regény Kisinyovban (Moldova) játszódik a kommunizmus végén. Főhőse a kis Lasztocska, akit egy orosz nő kivesz az árvaházból. Tamara Pavlovna szándékai ambivalensek. Egyrészt munkaerőre van szüksége, aki segít neki üres üvegeket gyűjteni, kimosni és visszaváltani. Másrészt, ezzel párhuzamosan igyekszik virágzó jövőt teremteni a kislány számára. Ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy Lasztocska tökéletesen elsajátítsa az orosz nyelvet. Az ő anyanyelve ugyanis a moldáv, de ebben a zavaros történelmi helyzetben ez a fajta identitás is megkérdőjeleződik: az orosz nyelv az érvényesülés útja.

    A regény megértéséhez némileg ismerni kell Moldova történetét. A Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt 1940-től 1991-ig. 1940. augusztus 2-án jött létre a Román Királyságtól megszerzett Besszarábia és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozó Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság egyesítésével. 1990. május 23-án az ország elnevezése Moldovai Köztársasággá módosult, függetlenségét 1991. augusztus 27-én nyerte el. Földrajzilag a Moldáv SZSZK-t nyugatról Románia, északról, délről és keletről az Ukrán SZSZK határolta. A moldáv nyelv valójában a román nyelv egy változata, ám az orosz megszállás idején főként a szovjet érdekek azt kívánták, hogy a romántól különböző nyelvet kreáljanak. Ennek az volt a célja, hogy igazolják a területének Romániától való elválasztását és a Szovjetunióhoz való tartozását. Ugyancsak a román nyelvtől való különbözőséget hangoztatták a függetlenség hívei is. Mára azonban a nyelvészek, beleértve az oroszokat is, románnak tartják ezt a nyelvet, melyet csak politikai okokból neveznek vagy neveztek moldávnak. Ugyanakkor a szovjet időszak mégis nyomot hagyott rajta: számos orosz kifejezés szilárdult meg benne, továbbá némely betű vagy szó hangzásában, átírásában is mutatkozik apró eltérés, vagyis a két nyelv között mégis van egy kis különbség. Ennek fontos szerepe van a regényben is.

    Üvegkert

    A cselekmény több idősíkon játszódik: hol a kislány felcseperedését követhetjük nyomon, hol pedig a felnőtt Lasztocska életébe látunk bele. A főhősnő a rendszerváltás időszakában éli kamaszéveit, tehát Moldova függetlenedése idején. Az eredetileg moldáv kislányba nevelőanyja a legnagyobb szigorral (olykor kegyetlenséggel) veri bele az orosz nyelv ismeretét, s megtiltja neki, hogy anyanyelvén kommunikáljon. Így a kislány szinte elveszíti saját gyökereit, kultúráját, aztán később, a rendszerváltáskor, fiatal felnőttként hirtelen megint moldávul kell beszélni, tanulni. Sőt, inkább románul. Lasztocskának nagyon nehéz ebben a kaotikus helyzetben saját származásával, kulturális kötődéseivel azonosulni. Ráadásul a regény helyszíne Kisinyov, Moldova fővárosa, ami abban az időszakban igazi multikulturális központ volt. A lakótömbjükben is együtt éltek oroszok, ukránok, moldávok és zsidók.

    A történet másik központi kérdése az anya-gyermek viszony, ami két szinten is megjelenik. Egyrészt: az árvaházban nevelkedő kislány nem tudja egykönnyen feldolgozni, hogy valódi szülei elhagyták, másrészt az őt örökbefogadó Tamara Pavlovnával való kapcsolata is egyszerre szeretet, hála és gyűlölet keveréke. Nem csoda, hogy Lasztocska érzelmi zűrzavarban találja magát. Miért hagyták el őt? Aztán miért fogadták örökbe? Vajon azért vették ki az árvaházból, hogy megmentsék, vagy hogy kihasználják? Az anyai szeretet újabb rétegét a felnőtt Lasztocska sorsa fejti fel, aki egy rosszul sikerült házasságból született beteg gyermek édesanyjává válva kénytelen megtapasztalni az anyaság minden nehézségét.

    Az Üvegkert megrázó történet, de a szerző képes a szenvedésről is végtelen meghittséggel, hiteles őszinteséggel mesélni, s így megmutatni a női sorsban rejlő erőt és szépséget.

     

    Tatiana Țîbuleac regénye 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A. C. Wise kanadai-amerikai írónő Nebula-díjra jelölt novellája egy különleges bűvésztrükk titkát kutatja. Bojtor Iván disztópikus írása a jövő tudatlanság alapú társadalmát mutatja be a szatíra eszközeivel. A francia Jean-Pierre Laigle ezúttal a barbáros-kardozós fantasyk kliséin csavar egyet. Varga Csaba Béla kisregénye egy olyan alternatív jövőbe viszi el olvasóit, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia él és virul – és nem is akárhol. A havi retróban Jean Rameau egy 21. századi ételmérgezésről ír, ami lassan akár valósággá válhat.

    Galaktika 374

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia lehetséges jogi alkalmazásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a reaktorbalesetek egy hátborzongató következményéről, Phil Collins egy korai zenekarának lemezéről, a The 100 – A visszatérők című tévésorozatról és az űrkutatással kapcsolatos tavaszi évfordulókról. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata a kult-kedvenc Olaf Stapledon szuperember-regényének, a Fura Johnnak befejező részét tartalmazza.

    Galaktika 374XL

    A Galaktika 374. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Miről álmodoznak az értelmiségi nők? – Pavla Horáková: A valószerűtlenség elmélete könyvajánló

    Miről álmodoznak az értelmiségi nők?

    A napokban jelent meg Pavla Horáková Magnesia Litera díjas regénye, A valószerűtlenség elmélete. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A neves cseh publicista, fordító és rádiós szerkesztő első, felnőtteknek szóló könyve (több ifjúsági regény után) több szempontból is figyelemre méltó munka: az írónő magával ragadó stílusa, humora, éles szemű megfigyelései, nyelvi kifinomultsága, irodalmi tehetsége jellemzi.

    Az elbeszélő Ada Sabová, harmincas éveiben járó értelmiségi nő, aki tudósként dolgozik az úgynevezett Interdiszciplináris Antropológiai Intézetben. Tudományos kutatásának témája: „a vizuális kompatibilitás szubjektív észlelése”. A regény egyik zsenialitása az a sok képtelen kutatási téma, elmélet, amiket mintegy mellékesen olvashatunk a történet folyamán. Például: „a szociálisan patologikus jelenségek hatása a tereptörésekre városi környezetben”, vagy „A gyakorlatban is működik-e Murphy törvénye, vagy ez csak szubjektív benyomás?”.

    A valószerűtlenség elmélete

    Pavla Horáková a tudományos munka milyenségére, a kutatóintézetben zajló életre vonatkozó precíz megfigyeléseit szarkasztikus humorba csomagolva tárja elénk. Másrészt egy viszonylag komoly kérdést tesz fel: hogyan lehet megragadni, értelmezni a körülöttünk lévő dolgokat, a kaotikus eseményeket, amelyek alapvetően befolyásolják a világgal kapcsolatos tapasztalatainkat és az életünk irányát? A főhősnő gondolkodásának fókuszában a vonzerő áll, amelyet szeretne meghatározni, miközben saját élete válik kísérleti anyaggá és a kísérlet kiindulópontjává is. Ada megpróbálja megérteni a körülötte lévő embereket: szüleit, családtörténetét, vagy azt, hogy miért vonzza őt egy szinte ismeretlen, eltűnt férfi, egy kolléganőjének a fia.

     

    A főhős története kiindulópontként és keretként szolgál a megfigyelések elemzéséhez és az érvelés kidolgozásához, s végül arra a felismerésre jutunk, hogy a vizsgáló egyén mindig valahogy személyesen, szubjektíven szerepel saját kutatásában. Horáková nagyon szórakoztató módon reflektál a látszólagos véletlenekre, amelyek mögött rendszerességet és közöttük kapcsolatot érzékel. Mindezen jelenségek magyarázatára a „valószerűtlenség elméletét” keresi, de kénytelen megállapítani, hogy pusztán ésszel nem képes megragadni a világ végtelen bonyolultságát. Miként a körülötte lévő társadalom egyre jobban ragaszkodik az üres szabályokhoz, Ada egyesével elhagyja ezeket a merev struktúrákat, és elindul a szabadság felé. Ezen a ponton a regény fantasztikus fordulatot vesz, s ez a csavar még inkább feledhetetlenné teszi ezt a sajátos irodalmi remekművet.

     

  • Interjú Juhászné Hahn Zsuzsannával A valószerűtlenség elmélete műfordítójával

    Március végén megjelent Pavla Horáková: A valószerűtlenség elmélete című regénye. A könyv mindenkit rabul ejt könnyed szarkasztikus humorával, és különleges gondolatkísérleteivel.
    Így volt vele a könyv fordítója, Hahn Zsuzsanna is. A vele készült interjút lejjebb görgetve olvashatjátok.

     

    Mund Katalin(M.K): Hogyan lettél műfordító? Mit szeretsz ebben a munkában?

    Juhászné Hahn Zsuzsanna(J.H.ZS): Édesapám az ELTE-n tanított, ezért kiskoromban azt terveztem, ha nagy leszek, egyetemista leszek, mert imponált, milyen okosak, műveltek, viccesek. Azért hamar rájöttem, hogy ez karrier-tervnek nem lesz jó, nem tartható életem végéig. Édesapámnak pedig volt egy barátja, a kiváló műfordító, Falvay Mihály, aki még műveltebb, okosabb és viccesebb volt, így ez el is dőlt. A nyelvérzékemet viszont édesanyámtól örököltem. Szeretek szépirodalmi szövegekkel dolgozni, szeretem a kihívásokat, a nehezen fordítható szakaszok megoldása feletti örömöt. De azt is, amikor magával ragad egy szövegrész, és szinte erőfeszítés nélkül átadható a stílusa magyarul, mert annyira életszerű, ismerős, hiteles. Kortárs műveket fordítok, ezért olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy személyesen is módomban áll megismerni a szerzőket, mindegyikükkel találkoztam már.

    M.K.: Hogy kerültél kapcsolatba a cseh nyelvvel? Miért éppen ezt választottad? Több nyelvről is fordítasz?

    J.H.Zs.: Egy sváb faluban nőttem fel, a német nyelvet gyerekkorom óta tanultam, a csehet pedig Hrabal Sörgyári capricciója miatt választottam már az egyetemen. Cseh és német szakon végeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán, aztán a cseh kultúra és irodalom iránti érdeklődésem kerekedett felül, néhány évig éltem is Prágában, és szinte csak csehből fordítok.

    M.K.: A valószerűtlenség elméletét te ajánlottad a kiadónknak. Hogyan találtál rá a könyvre? Mi az, ami megfogott benne?

    J.H.Zs.: A könyv írója, Pavla Horáková 2017-ben Budapesten töltött néhány hetet a Visegrádi Irodalmi Rezidens Program keretében, aminek mindig van egy záró felolvasóestje. A szervezők engem kértek fel a szerző itt készült szövegrészletének fordítására. Már akkor felfigyeltem Horáková stílusára és szarkasztikus humorára, így amikor megjelent az itt írt könyve, azonnal elolvastam. Nagyon tetszett, frissnek, okosnak, üdének éreztem ezt a regényt. Az elbeszélő egy értelmiségi hölgy, aki a világon mindenre elméleteket gyárt. Szórakoztattak az eszmefuttatásai, egyetemista koromban én is gondolkodtam ilyesmiken. Azt is szerettem a szövegben, hogy ismerem azokat a prágai helyszíneket, ahol a történet játszódik, jó volt felidézni az ott töltött éveket.

    M.K.: Milyen volt A valószerűtlenség elméletét fordítani? Mi okozott különösebb nehézséget (ha volt ilyen), s mi okozott örömöt a fordítás során?

    J.H.Zs.: Kifejezetten élvezetes, de kemény munka volt. Éppen amiatt, hogy annyi mindenen elmorfondírozik az elbeszélő, rengeteg különböző témának kellett utánajárnom az asztrológiától a kvantummechanikáig, a fejformáktól a levitációig, Schrödinger macskájától a holográfiákig. Nagyon érdekes feladat volt, szeretem ezt a változatosságot. Valamiért gyakrabban választok komoly, drámai, sőt megrázó szövegeket, amelyeknek a fordítása lelkileg is megterhelő, ezzel szemben ez a regény felüdülés volt, sokat nevettem közben.

    A valószerűtlenség elmélete

    M.K.: Szabadidőben, amikor nem fordítasz, miket szoktál csinálni?

    J.H.Zs.: Egy fordítóirodában dolgozom projektmenedzserként és a Csirimojó Kiadónál szerkesztőként. Hálás vagyok a férjemnek és a három gyermekünknek, hogy mégis sikerül időt szakítanom a műfordításra is.

    Az írónővel készült interjút a LINKRE kattintva érhetitek el.

  • Jodi Taylor: Nem semmi lány könyvajánló

    Nem sokkal Valentin-nap előtt jelent meg Jodi Taylor Nem semmi lány című regénye. Az időzítés nem véletlen, hiszen ez a könyv az idei év egyik legszívmelengetőbb, legderűsebb romantikus thrillere.

    A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A regény a Semmi lány folytatása. Már a borítók is magával ragadnak. Mindkettő Nagy Gábor tehetségéről árulkodik: gyönyörű műalkotások.

    Jodi Taylort nem kell bemutatni a magyar olvasóközönségnek, hisz ő alkotta meg a St. Mary-krónikák csodálatos világát, egy angol humorral átszőtt, időutazós történelmiregény-sorozatot. A Nem semmi lány azonban teljesen más tematikájú. Habár a szerző letagadhatatlan írói stílusa, humora minden könyvének megadja az alaphangulatot, ez a regény inkább romantikus, humoros thriller, egy csipet misztikummal fűszerezve.

    Visszatér az első kötetben megismert főhősnő, Jenny Dove, aki mindig nagyon alacsony önértékeléssel bírt, és még most is dadog. Amikor 13 éves korában már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott, megjelent egy mások számára láthatatlan, gyömbéres keksz illatú ló, Thomas, aki azután egész életében jó barátja, támogatója, tanácsadója lett.

    A felcseperedő Jenny aztán megismerkedett Russell Checklanddel, a hóbortos festővel, akivel számos bonyodalom után összeházasodtak, és egy farmon élnek.  Az első kötetben már láttuk, hogy a lány rokonai mi mindenre képesek, hogy az árván maradt Jenny vagyonát megszerezzék, főként az unokatestvére, Christopher jelentett igazi fenyegetést.

    A második kötetben Jenny immár nem „semmi lány”, hanem próbál a sarkára állva helytállni az életben. Ez már eleve nem könnyű, hiszen Russell-lel kötött házassága korántsem a hétköznapi unalomban telik, ráadásul megszületett kisbabájuk is, Joy. Mindeközben a Frogmorton farmon a legfurcsább állatokat gyűjtik maguk köré, mint például patagóniai rohamcsirkéket és egy bánatos szamarat a már meglévő Marilyn, a mindenevő szamár mellé. De ott él velük Boxer, a neurotikus exversenyló is, aki továbbra sem képes kigyógyulni a traumából, amit egy-egy pillangó közelsége okoz. Már-már idilli kaotikusságban folyna az élet, de ekkor megint megjelenik egy gyanús alak, aki Jenny életét fenyegeti. Az angol humorban bővelkedő romantikus történet tehát újból izgalmas thrillerbe csap át.

    Jodi Taylor minden könyvében újra és újra képes elkápráztatni és szórakoztatni az olvasót, mintha soha nem fogyna ki az ötletekből. Legnagyobb erénye a regénynek, hogy az élet kisebb-nagyobb gondjait-bajait is izgalmas és szórakoztató kalandokként mutatja be, a leglehetetlenebb körülmények között is képes derűsen láttatni az eseményeket.

     

  • Sárközi Károly: Sámánrévüléstől harangzúgásig – A magyarság korai történelméről

    Sárközi Károly: Sámánrévüléstől harangzúgásig

    A magyarság korai történelméről

    Az interjút készítette, Rozgonyi Ádám, az Inforádió munkatársa. A hanganyag, az írásos interjú végén, meghallgatható.

    1. Milyen igény, szándék hívta életre a kötetet?

    Köszöntöm a hallgatókat.

    A magyarságnak az őskori kezdetektől az államalapításig terjedő korai történelmével a múltban és jelenleg is sokan és sokféleképpen foglalkoztak. A közös bennük, hogy lényegében ugyanazokat a forrásokat, nyelvészeti-, régészeti kutatási eredményeket dolgozták fel és mégsem jutottak közös nevezőre: ma sincs egységes, tudományosan megalapozott, világos képünk népünk keletkezéséről és korai múltjáról. A hírközlő eszközök nyújtotta információbőség mégis tömegével építi be tudatunkba a téves és tudománytalan vagy kimondottan félrevezető ismereteket, folyamatosan városi legendák tömkelege keletkezik, melyeknek vajmi kevés köze van a valósághoz. Mint minden tudományos-ismeretterjesztő mű megírása, így ez a könyv is, mély szakirodalmi olvasottság és több évtizedes kutatómunka eredménye. A könyv szerzőjeként több oknál fogva sem vállalkozhattam arra, hogy újraírjam a magyarság őstörténetét, de több alkalommal is jelzem a műben, hogy bizony megérett az idő egyes fejezetek újragondolására.

    1. Milyen korszakokat, időszakokat, és milyen aspektusból tárgyal a könyv?

    A könyv címe Sámánrévüléstől harangzúgásig, jelzi a történetek időhorizontját a keleti sámánok dobbal révülő ősi korától a nyugati kereszténység általános elterjedéséig első királyaink idején. Ez a cím nemcsak az időhatárokat jelöli meg, hanem a térbeli horizont végpontjait is megadja a népek nagy kelet-nyugati országútján. Ez a könyv azért is különleges, mert én nem vagyok hivatásos történész, hanem egy olyan gondolkodó értelmiségi, aki egy hatalmas ismeretanyag felett töprengő olvasó szemszögéből boncolgatja a magyar őstörténet fő kérdéseit, amelyek egyrészről tükrözik, hol tart a hazai és a nemzetközi tudományosság a magyarság őstörténetének kutatásában, másrészről olyan logikai összefüggéseket fogalmaz meg, amelyek más aspektusba helyezik népünk több ágon futó eredetének és az egyes népalkotó komponensek kárpát-medencei megjelenésének történetét, melyeket honfoglalásnak nevezünk, illetve a finnugorsághoz és a régi törökséghez fűződő sajátos kapcsolatunkat.

    1. Milyen forrásokra alapozott?

    A magyarság eredetével és történetével számos, gyakran egymásnak is ellentmondó elmélet foglalkozik. Az elméletek sokasága rámutat a magyarság őstörténetének arra a jellemző sajátosságára, hogy sajnálatosan kevés benne a tény, de annál több a következtetés és a feltételezés. A könyv megírásához a hivatásos kutatók által gyakran hivatkozott közismert forrásokon kívül elsősorban kínai, arab, iráni, örmény és orosz forrásokat használtam fel és további, mintegy 150 mű található a könyv bibliográfiájában, ha valakinek olvasás közben egy-egy érdekes és izgalmas kérdésben további elmélyülésre támad kedve.

    1. Mi a kötet célja? (gondolatébresztés vagy egyéni álláspont(ok) közlése is)

    Szándékom szerint a könyv fő üzenete, hogy egy nemzetközi összefogást igénylő, kihívásokkal teli időszakban kötelességszerűen ráébressze nemzetünk tagjait a nemzeti egység fontosságára, amelynek alappillérei a közös nyelv, a közös kultúra és a közös eredet egyesítő tudata, még akkor is, ha legtöbbjük ősei a történelem folyamán különböző korokban csak később csatlakoztak a nemzethez. Úgy gondolom, nem az a fontos, honnan jövünk, hanem az, hogy együtt merre tartunk.

    Sámánrévüléstől harangzúgásig

    A könyv elolvasása után megállapíthatjuk, hogy erősségünk a sokszínűségünkben, alkalmazkodóképességünkben, munkaszeretetünkben rejlik. Ezeket a tulajdonságainkat érdemes erősítenünk, erre érdemes alapoznunk a jövő ránk váró kihívásainak leküzdésében, és az utánunk jövő új nemzedék nevelésében. Az aktuálpolitika – ahogy azt mindig is tette – ma is körbelengi a történelem fő kérdéseit boncolgató gondolatokat, egyfajta kettős értelmezhetőséget kölcsönözve az egyébként objektív megállapításoknak. Az egyes elméletek közötti esetleges egyezőség nyilván nem a véletlen műve, hiszen a könyv keresztmetszetét nyújtja annak, hol tart a hazai őstörténet kutatás, és egyben szót ejt a jövő kutatási irányairól is.

    A könyv széleskörű társadalmi támogatással került kiadásra, a mintegy 50 támogató között a legnagyobb az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap volt. A kiadó, a Metropolis Média Group nevében is, hadd mondjak köszönetet a támogatásért, azért, hogy ebben a pandémiás helyzetben ez a szép kivitelű könyv megjelenhetett.

    1. Vehetnek-e új lendületet a magyar őstörténeti kutatások?

    Hinnünk kell ebben. Ehhez azonban – véleményem szerint – két irányban kell erőfeszítéseket tenni. Egyrészt széleskörű szakmai összefogással, kellő tudományos vértezettel, logikus érvanyaggal, hiteles népszerűsítő személyek közreműködésével igyekeznünk kell visszaszorítani a korai történelmünket alapjában félreértő és tudatosan félremagyarázó nézeteket. Másrészt, nemzetközi együttműködések keretében minden erőnkkel folytatnunk kell a foghíjas források kutatását, a régészeti feltárásokat a feltételezett vándorlási útvonalak térségében, és a népgenetikai vizsgálatokat. A társtudományok bevonásával ki kell szélesíteni a kutatás eszköztárát, csiszolni kell a kutatás módszertanán, és a lehetőségekhez mérten – bizony – jóval több pénzt kell áldozni a népünk eredetét kutató munkálatokra. Addig is nyitva maradnak olyan izgalmas kérdések, mint hogy Árpád fejedelem honfoglalóinak csodaszép, jellegzetes régészeti hagyatéka 2-3 nemzedék után teljesen eltűnt a temetők leletanyagából. Hova tűntek ezek a honfoglalók? Vagy, kik éltek még a Kárpát-medencében, hogy feltételezve az árpádi honfoglalók rendkívül alacsony 80-100 ezres lélekszámát, az árpád kori első adóösszeírás idejére valóságos népességrobbanás történt az országban? Vagy, az árpádi honfoglalók többsége neveik és hagyatékuk alapján török származású és nyelvű volt, mégis a finnugor eredetű magyar nyelv honosodott meg hazánkban. Hogyan lehetséges ez? Az olvasó mindezekre és más izgalmas kérdésre választ találhat a könyvben.

    Köszönöm a lehetőséget.

     

    Budapest, 2021. február 16.                                                                                          dr Sárközi Károly

  • Metropolis Media kiadó: 2021 első féléves tervek

    A Metropolis Media kiadó minden pályanehezítés ellenére egészségben, biztonságban zárta a tavalyi évet és ezt elsősorban nektek, olvasóknak köszönhetjük és persze a szerkesztőség odaadó munkájának. Köszönjük az írók, szerkesztők és fordítók erőfeszítéseit és a bloggerek és vloggerek együttműködését. Túlélve a 2020-as év nehézségeit, átgörgetve magunkat 2021-be szépen alakulnak az idei év megjelenései is a kiadónál, nézzétek meg mire számíthattok az első félévben.

    Előrendelhető könyvek

    Február

    Jodi Taylor Frogmorton farm sorozata folytatódik!

    Szerző: Jodi Taylor
    Cím: Nem semmi lány (Latte)
    Fordító: Szente Mihály

    Fülszöveg

     

    A semmi lány felnőtt…

    A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

    Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

    Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

    Nem semmi lány

    Egy sorozat újabb része érkezik ebben a hónapban, Jezsi Tumanovszkij és Roman Kulikov folytatják a S.T.A.L.K.E.R. sorozatot a Két mutáns című regénnyel.

    Szerzők: Jezsi Tumanovszkij, Roman Kulikov
    Cím: A két mutáns (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Fülszöveg

    A kíváncsi szemek elől magát áthatolhatatlan anomáliákkal védő Patkó-tó csábítja a könnyű pénz szerelmeseit. A tó közepén lévő házban ugyanis egy öreg stalker él, aki a pletykák szerint nem kevés ritka relikviát halmozott fel. Ám a Zóna semmit sem ad túl egyszerűen. Sem a banditákkal ideiglenes szövetséget kötő Szabadság klán tagjainak; sem a Szolgálat osztagának, akik elesett bajtársaikat akarják megbosszulni; sem a katonai stalkereknek, akiket parancs kötelez, hogy bármi áron megtaláljanak és kihozzanak onnan egy embert. A Zóna mindannyiukat a tó partjára “hívta”, és most lehetőséget ad számukra eldönteni, melyikük méltó megpillantani a kincseket. De csak az események középpontjába keveredett két mutáns érti meg igazán, hogy a próbatételek egy náluk nagyobb erőtől származnak, és senki sem az, aminek látszik…

    S.T.A.L.K.E.R. – A két mutáns

    Március

    Szerző: Szergej Lukjanyenko
    Cím: A varázsló utolsó éjszakája – Összegyűjtött novellák II. (GFK)
    Fordító: Egri Zsuzsa

    Fülszöveg

    Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

    Szergej Lukjanyenkoa fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

    Előkészületben lévő könyvek

    Mike Chen: Itt és most és aztán (Here and Now and Then, GFK)
    Fordító: Szente Mihály

    Danny Tobey: The God Game (még nincs magyar cím, GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Jodi Taylor St. Mary krónikák sorozata is folytatódik, ,áprilisban érkezik a hatodik kötet majd ősszel a hetedik rész.

    Ősszel várható José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklusának második kötete A sötétség gyermekei címen, ehhez már van saját borítónk is!

    További tervezett megjelenések az év első felér:

    Pavla Horáková: Teorie Podivnosti (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Hahn Zsuzsanna

    Aline Kiner: A beginák éjszakája (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Münzer Mariann

     

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A World Fantasy- és Brit SF-díjas Robert Holdstock egy baljós pogány szertartásról mesél novellájában. Hernád Péter egy ősi átok beteljesüléséről ír. A nemrég elhunyt Ben Bováról egy igen rövid, de sajnos annál időszerűbb történetével emlékezik meg a lap. Az olasz Piero Schiavo Campo szintén a történelmi tényekkel játszik el, igencsak fantáziadúsan. Ronil Caine (Fraktál, Rémteremtő) elbeszélésében egy párkapcsolat vesz ijesztő fordulatot a modern technikának köszönhetően. A havi retró a francia Jean Rameau formabontó, nyaktörő iramú jóslata az elektromos jövőről.

    A központi tudományos rovat bolygónk nagy mágneses anomáliájával foglalkozik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ESA Copernicus-programjáról, egy disztópikus hiphop-lemezről, a New York-i Metropolitan operaház modernizált Faust-feldolgozásáról és egy miniatűr posztapokaliptikus világot megálmodó francia művészről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változatában ezúttal válogatás olvasható Robert Holdstock és Garry Kilworth életművéből, melyben a központi helyet közös, World Fantasy-díjas kisregényük foglalja el, „A rongytövis”, egy különös növényről, amely talán az örök élet titkát rejti.

    A Galaktika 370. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Könyvajánló – Miha Mazzini: Kitörölve

    A regény alapja valós történelmi esemény. A Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma 1992. február 26-án kitörölt a nyilvántartásból 25 671 embert, a népesség közel 2%-át. Olyan embereket, akik a volt Jugoszlávia tagállamaiban születtek, ám egész életükben Szlovéniában éltek. Tudtukon kívül, előzetes figyelmeztetés nélkül azonnal elveszítették munkavállalási, lakhatási és ingyenes orvosi ellátásra való jogukat, nem utazhattak szabadon, és nem rendelkezhettek bankszámlával. Egy éjszaka leforgása alatt lényegében törvénytelen bevándorlókká váltak. Többségük azóta sem tudta visszanyerni jogi státuszát.

     

    Amikor a szerző megtudta, hogy mi történt, úgy érezte, erről beszélni, írni kell. De mivel mindez még az internet korszaka előtt zajlott, évek teltek el, mire a lakosság számára világossá váltak az események, mert az állami TV csatornákon mindezt nem verték nagy dobra. Amikor Mazzinihez is eljutott a hír, azt gondolta, hogy más írók már biztosan feldolgozták a témát, ő elkésett. Újabb 5 évnek kellett eltelnie, vagyis majdnem 10 év telt el, amikor rá kellett jönnie, hogy még mindig senki nem írta meg ezt a szörnyűséget. Nem született sem regény, sem film, de még egy novella sem a témában. Elsőként a forgatókönyv készült el, de Szlovéniában nem volt olyan producer, aki pénzt mert volna fektetni egy ilyen filmbe. Újabb 5 év sikertelen próbálkozás után úgy döntött, hogy megírja a történetet regény formájában. Végül pár évvel később a filmet is leforgatták. Az eset azonban mind a mai napig tabutéma Szlovéniában. Nem szívesen beszélnek róla az emberek, sőt gyakori, hogy a pórul járt személyeket hibáztatják sorsukért, mondván, biztosan ők tettek valami rosszat, azért jártak így.

    Külön aktualitást kölcsönöz a regénynek a migráció kérdése. Jól tudjuk, hova vezet az, amikor a korábbi barátokat, szomszédokat hirtelen veszélyes migránsoknak kezdik tekinteni, akik csak a bajt hozzák az országra. Akiktől szabadulni kell. Megrázó, hogy még egy 2004-es népszavazáson is, ahol azt kérdezték, hogy vissza kell-e állítani a kitörölt személyek jogait, a válaszadók 96%-a nemet mondott.

    Kitörölve

    A regényben a főhősnő, Zala épp szülni ment a lubljanai kórházba, amikor kiderült, hogy őt is kitörölték. Mivel személyazonossága megkérdőjeleződött, nem vehette magához gyermekét. Sőt, vissza akarták toloncolni szülővárosába, a szerbiai Kragujevacba, ahol csupán élete első 3 hónapját töltötte. Gyermekkora óta Ljubljanában él, akcentus nélkül beszél szlovénul, és szülővárosára nem is emlékszik. Mindez azért történhetett, mert nem nézte aznap a híreket, amelyben arról tájékoztattak, hogy kérelmeznie kell attól az országtól az állampolgárságot, ahol egész életét töltötte. Bizonyítania kell, hogy oda tartozik.

    Mazzini részletesen leírja Zala már-már kafkai küzdelmét a bürokrácia útvesztőiben, hogy visszaszerezhesse gyermekét, valamint saját állampolgárságát. Alaposan megvizsgálja az állampolgári jogoktól való megfosztatás következményeit: Zala semmit nem tud elintézni, egyszerűen nem létezik. Végül egy menekültközpontba kerül, ahol kitoloncolás fenyegeti egy háború által szétszakadt országba, ahol senkit nem ismer.

     

    Noha a nő sorsa a regény végére rendeződik, a történet számos nyugtalanító problémát vet fel. Megmutatja, hogy az ember mennyire kiszolgáltatott lehet saját kormánya önkényes döntéseivel szemben, ami bármikor átlépheti a törvényes és morális határokat, hogy a totális létbizonytalanságba taszítsa az állampolgárait.

     

     

  • Zsoldos Péter-díj 2019 shortlist: Legjobb regény kategóriában Szélesi Sándor: Az ellopott troll – szavazz te is!

    Facebook oldalunkon már hírt adtunk róla, hogy megújul a külföldön talán legismertebb magyar sci-fi író emlékére alapított díj. A Zsoldos Péter-díjat eddig az Avana Egyesület gondozta, ám 2019-ben a Zsoldos-család úgy döntött, hogy az egyesület által alapított díjat ők szeretnék tovább gondozni – a Zsoldos-család tájékoztatása szerint – a Petőfi Irodalmi Múzeummal közreműködve.

    „A Zsoldos Péter-díj shortlistje a magyar fantasztikus szakmai közösség jelölései alapján, a legtöbb jelölést kapott művekből áll össze. Erről a shortlistről választja ki a héttagú zsűri a díjnyertes műveket három kategóriában.”

    Közönségszavazás:

    A díj szakmai zsűrijének döntésével párhuzamosan az olvasók véleményére is kíváncsiak vagyunk a legjobb magyar regénnyel kapcsolatban, ezért közönségszavazás keretében az itt elérhető űrlapon lehet jelölést leadni a shortlisten szereplő művekre. (A közönségdíj nyertese csak az a mű lehet, amire legalább 100 érvényes szavazat érkezett.) A szavazatokat 2021. február 28-ig várjuk. A szavazók között egy Zsoldos Péter könyveit tartalmazó könyvcsomagot sorsolunk ki.

    Minden kedves olvasónkat arra buzdítunk, éljenek a szavazás lehetőségével és adják le voksukat Szélesi Sándor: Az ellopott troll című művére! Szélesi Sándor mágikus krimije a magyar népmesei hagyományokra épít, ezzel együtt modern, humoros és végtelenül könnyed.

    Szélesi Sándor: Az ellopott troll – szavazz te is!

    A szakmai zsűri döntését illetve a párhuzamosan a magyar regények kategóriájában meghirdetett közönségszavazás eredményét 2021. április 20-án hozzák nyilvánosságra.

    A Zsoldos Péter-díj shortlistjére a 2019-ben megjelent művek közül az alábbiak kerültek fel (a szerzők neveinek ABC-sorrendjében):

    Regények

    • Farkas Balázs: Lu purpu (Fiatal Írók Szövetsége)
    • Hernád Péter: Alakváltó (Delta Vision Kiadó)
    • Kleinheincz Csilla: Ezüstkéz (GABO Könyvkiadó)
    • Moskát Anita: Irha és bőr (GABO Könyvkiadó)
    • Rusvai Mónika: Tündöklő (GABO Könyvkiadó)
    • Szélesi Sándor: Az ellopott troll (Metropolis Media)

    Novellák

    • Ecsédi Orsolya: Elv (Galaktika 356., Metropolis Media)
    • Gaura Ágnes: Curo ergo sum (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Kiss Gabriella: Holnap hamarosan egyszer majd így lesz (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346., Metropolis Media)
    • Kovách Kristóf: Sztrigoj (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • László Zoltán: Madarak, emlékek, lánygyermek (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Makai Máté: Zeusz komplexus (Galaktika 354., Metropolis Media)
    • Molnár B. Gábor: Imago (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Molnár Csaba: Fantázia 2.0 (A jádekoponyák szigete, Metropolis Media)
    • Puska Veronika: Bújj, bújj, zöld ág (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Sepsi László: Rossz beszéd (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Tallódi Julianna: A macskák mindig boldogok (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Veres Attila: Horváth Etele – A nagy kacagtató élete és kora (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Vincze Dorottya: Nem rászoruló (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)

    Fordítások

    https://zsoldospeter.hu/shortlist-2019/

    Források:

    Könyves Magazin

    Zsoldos Péter.hu

    Avana Egyesület – a Zsoldos Péter-díjról és új Monolit-díjról.