Címke: klímaváltozás

  • Üvegház Föld

    Egy nemzetközi kutatócsoport aggasztó forgatókönyvet állított fel a klímaváltozással kapcsolatban. Még ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani, akkor is fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik.

    Sokkal gyorsabb átmenetre van szükség egy emisszió-mentes világgazdaság felé.  Ha az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban .

    Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója. szerint az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. A tanulmány azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha sikerül leállítani az üvegházhatású gázkibocsátást. Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon.

    Jelenleg a globális átlaghőmérséklet 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként, és egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest.

    Aznemzetközi kutatókcsoport tíz természeti folyamat – az örökké fagyott talaj olvadása, az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése, a talaj- és az óceán szénelnyelő képességének csökkenése, az óceánokban a bakteriális légzés növekedése, az Amazonas esőerdőinek, az északi erdőknek a pusztulása, az északi félteke hótakarójának csökkenése, az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése – hatásait vizsgáltak.

    Az elemzések szerint ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit. Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az ‘üvegház Föld’ valósággá válik.

    Hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és megoldja a föld alatti tárolását.

    (via)

  • Klímaváltozás – Gyorsabban nőnek a fák

    A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói különleges következményét figyelték meg a globális felmelegedések.  A fák növekedése felgyorsult, de ennek következménykén a sűrűségük csökkent, ami befolyásolja felhasználhatóságát és értékét.

    A kutatók 150 év anyagmintáit vizsgálták át. Hans Pretzsch professzor vezette kutatócsoport  a legújabb, úgynevezett LIGNOSTATION technológiával vizsgálta meg  és elemezte harmincezer fából származó anyagmintát. Az új módszerrel megvizsgáltak minden egyes évgyűrűt, olyan precizitással, pontosan és felbontással, ami korábban elképzelhetetlen volt.

    A famintákat a egy speciális kísérleti erdőparcellából vették, ahol minden egyes fa történetét ismerik. Olyan tipikus európai fajokat vizsgáltak, mint a lucfenyő, az erdei fenyő, a tölgy és a bükk. A megfigyelések kezdete óta a fák könnyebbekké váltak, 1900 óta 8-12 százalékkal. Ugyanakkor a közép-európai fák térfogat-növekedése felgyorsult 29-100 százalékkal.

    Annak ellenére, hogy ma nagyobb mennyiségű fa nő, azok kevesebb anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizeddel korábban. A könnyebb fa kevésbé tömör, és alacsonyabb a kalóriaértéke, ez fontos a faipar és az energiaipar számára is. A kisebb sűrűség fontos az élő növény esetében is, mivel emiatt növekszik a szél és hó okozta törés kockázata az erdőkben. Emellett a felgyorsult növekedés azt is jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot képesek tárolni.

  • Brit ökomenikus összefogás a klímaváltozás ellen

    Nagy Britannia vezető egyházai fogtak össze, hogy közösen tegyenek lépést a klímaváltozás ellen. Nem csak ígéretet tettek, meg is tették. Az anglikán egyház, a katolikus egyház, a baptisták, a metodisták, a kvékerek és az Üdvhadsereg több mint 5500 temploma és imahelye tért már át megújuló energiaforrások használatára. Ezek között megtalálható az Egyesült Királyság leghíresebb épületei közül is néhány, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az anglikán egyház 15 katedrálisa – köztük a salisbury és a liverpooli is – teljes mértékben átállt a megújuló energiaforrásokra.

    Az egyházi vezetők sürgetik, hogy még többen kövessék a példájukat.  Mint nyilatkozták: Az éghajlatváltozás „korunk egyik nagy erkölcsi problémája”, amely a szegényeket sújtja leginkább.

    Egyesével a megtakarítás nem is olyan sok, a templomok villanyszámlája átlagosan évi ezer font. De az 5500 templom átállásával már több mint 5 millió font értékű fosszilis energiát spórolnak meg. Az egyházak egy civil programoz csatlakoztak, amely lehetővé teszi, hogy a hálózatból vételezett áramot is megújuló forrásokból származóra válthassák, amelyben ráadásul a lehető legkedvezőbb árat sikerült kialkudniuk, így olcsóbban jutnak energiához, mintha hagyományos forrásokat használnának.

    Nicholas Holtam, Salisbury püspöke és az anglikán egyház környezetvédelemért felelős legmagasabb rangú tagja fantasztikusnak nevezte, hogy a templomok is kiveszik a részüket a környezetre nehezedő terhek csökkentéséből.

    Az anglikán egyház előző vezetője, Rowan Williams volt canterbury érsek azt mondta, az egyház úgy döntött, eladja részesedéseit a fosszilis energetikai cégekben, amelyek nem tartják be a párizsi egyezményben foglalt célokat. Egyúttal sürgette a kormányt, tűzze ki célul, hogy az Egyesült Királyság káros anyag kibocsátása 2050-re nullára csökkenjen.

    (via)