Címke: klímaváltozás

  • A klímaváltozás a bőrünkre megy

    A WHO, az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint a klímaváltozás nem csak a környezetünkre, hanem az egészségünkre is jelentős hatással lesz. Egyre több ember lesz kitéve a hőstressznek, egyre több ember szenved majd a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől.
    A tanulmány megállapítása szerint a légszennyezettségnek és a klímaváltozásnak ugyanaz a forrása. A WHO becslései szerint több mint hétmillió ember hal meg évente a beltéri és kültéri légszennyezettség miatt.

    Az egészségünk is megsínyli az éghajlatváltozást, mert a tüdőnk, az agyunk, a szív- és érrendszerünk megszenvedi a klímaváltozás kiváltó okait, amelyek átfedésben vannak a légszennyezettség okaival. Ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.

    A Madridban megrendezett kéthetes klímakonferencia alkalmából közzétett jelentés szerint túl keveset teszünk a klímaváltozás ellen. Csupán a légszennyezettség csökkentésével évente egymillió életet lehetne megmenteni.

    A klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése. Az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly rekordszintet ért el, aminek nyomán a klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális átlaghőmérséklet jelentősen növekedhet az évszázad folyamán, „széles körű és pusztító” következményeket maga után vonva.

    Hacsak nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, akkor továbbra is aláaknázzuk az élelmiszer- és ivóvíz-ellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét, egyszóval minden olyan tényezőt, amelyre szükségünk van a népességünk jó egészségének fenntartásához.

  • Klímaváltozás – Egyre kisebbek a madarak

    Megdöbbentő felfedezésre jutottak amerikai kutatók, az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökken a madarak mérete. Ennek oka a klímaváltozás lehet.

    A világon rengeteg madár pusztul el a világ nagyvárosaiban úgy, hogy a toronyházaknak csapódnak. Nem kivétel ez alól Chicago sem. Ezeket a madarakat vizsgálták meg a kutatók. 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. A tetemeket az elmúlt negyven év során gyűjtötték összes, és preparálták. A vizsgálatokból kiderült, csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk.

    Az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgáló tanulmányok általában az elterjedési területeket és a vonulási útvonalakat érintő változásokra, valamint az életszakaszok eltolódására fókuszálnak. A mostani tanulmány eredményei azonban azt sugallják, hogy a testi, fizikai változások is egy kulcsfontosságú szempontot jelentenek.

    Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett. Megdöbbentő, hogy bár nagyon különböző fajokról van szó, mégis rendkívül hasonlóan reagálnak a környezeti változásra.  Az eredmények szerint az 1978 és 2016 közötti időszakban a madarak lábszárcsontja 2,4 százalékkal lett rövidebb, míg ugyanezen idő alatt a szárnyuk hossza 1,3 százalékkal nőtt.

    A vándorlás rendkívül megterhelő a madarak számára. A kisebb test kevesebb felhasználható energiát jelent a madarak számára a hosszú vándorútjaik során. Azonban azoknak a madaraknak a legmagasabb a túlélési esélye, amelyek nagyobb szárnyfesztávolsággal kompenzálják a kis testüket.

    A kutatók nem tudják biztosan, hogy a melegebb hőmérséklet hatására miért zsugorodnak a madarak. Az egyik elmélet szerint a kisebb testű állatok gyorsabban tudnak lehűlni.

  • Több mint 100 éve ez volt a legmelegebb nyár

    A mérések kezdete, vagyis 1901 óta a második legmelegebb nyár volt az idei hazánkban.

    Ez a nyár messze nem tekinthető átlagosnak és normálisnak. Az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Magyarországon az év legmelegebb hónapja általában a július, idén viszont a június és az augusztus is több mint egy fokkal melegebbnek bizonyult a júliusnál. A 2019-es június a legmelegebb lett 1901 óta és az augusztus is a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában.

    A hőhullámot is duplán kaptunk. Az év első hőhulláma június közepén volt, 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Júniusban minden nap középhőmérséklete az éghajlati normál felett alakult.

    A hőmérő túlsó végén is rekord született. . Július 10-én és 12-én új országos napi minimumhőmérsékleti rekordok születtek. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét (3,5 fok) július 10-én mérték Zabaron. Majd a július végét, augusztus elejét több rövidebb hőhullám jellemezte. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e lett, ekkor Derekegyházán 38 fokot regisztráltak. A nyár utolsó hetei tartós kánikulával teltek.

    A csapadék szélsőséges területi eloszlása mellett a 2019-es nyár országos átlagban 12 százalékkal szárazabb volt az 1981-2010-es átlagnál. A június és július országosan átlag körüli csapadékú volt, az augusztus viszont az átlagosnál 30 százalékkal szárazabban alakult. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak csapadékának jelentős részét záporok, zivatarok adták. Június 16-án és 23-án, valamint augusztus elsején új országos napi csapadékrekordot jegyeztek fel. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154,9 milliméter volt, amit Terpesen mértek.

  • 350 millió fa ültetése egyetlen nap alatt

    Etiópiában legfelsőbb szinten határoztak el, hogy tesznek a klímaváltozás ellen. Hihetetlen akciót hirdettek meg. Egyetlen nap alatt 200 millió fát akartak elültetni. Abiy Ahmed kormányfő vezette projekt a szárazság sújtotta kelet-afrikai országban ellensúlyozni akarja az erdők kivágásának hatásait és a klímaváltozást.

    Egy ilyen projektben az egész országnak részt kell venni. megvalósításának idejére számos közintézményt és iskolát bezártak, hogy minél többen részt vehessenek a faültetési programban. A faültetést az országban mintegy ezer helyszínen végezték. Illetékesek számolták, hogy hány facsemetét ültetnek el.

    Este az első számok még 220 millió facsemetéről szóltak, de a végső eredmény szerint egyetlen nap alatt összesen 350 millió fát ültettek el.

    A program még ennél is grandiózusabb: a cél négymilliárd fa ültetése az év végéig. Minden állampolgárt arra buzdítanak, hogy legalább 40 csemetét ültessen el.

    Az ENSZ adatai szerint a 20. században Etiópia területének 35 százalékát borították erők, ez azonban négy százalékra zsugorodott a 2000-es évekre. A fák nemcsak a szén-dioxid elnyelésével segítenek, de az elsivatagosodás és a talajromlás ellen is védenek, illetve többek között ételt, menedéket és faanyagot is szolgáltatnak.

    Ezzel új világrekord született. A Guinness rekordok könyvében India tartja az egyetlen nap alatt elültetett fák rekordját több mint 50 millió fával, amelyet 800 ezer önkéntes ültetett el 2016-ban a dél-ázsiai országban.

  • Rejtett tavakat találtak a jég alatt

    A Lancasteri Egyetem, a Sheffieldi Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem közös kutatása során 56 tavat fedeztek fel Grönlandon, a szigetet borító jégtakaró alatt.

    Jég alatti tavakat már egy ideje ismeri a tudomány, a legismertebb az antarktiszi Vosztok-tó. Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt. Eddig csak négy ilyen tó volt ismert a térségben, most az ismert tavak száma csaknem megtizenötszöröződött.

    A grönlandi jégtakaró nagyjából hússzor akkora, mint Magyarország területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag. Olvadása fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben.

    A jég alatti tavak nevükből adódóan a jégtömeg alatt keletkeznek. A grönlandi és antarktiszi jég alatti tavakban édesvíz található, amely a jég aljának olvadásából keletkezik. A geotermikus hő felszáll az alul lévő kőzetből, a felülről határoló vastag jég azonban bezárja azt. Ezen tavak ismerete segít kialakítani egy jóval teljesebb képet arról, hol keletkezik víz, és az hogyan áramlik a jégtakaró alatt, ami hatással van arra, hogyan reagál a jégtakaró a növekvő hőmérsékletre.

    A kutatók több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjtött radarfelvételt elemeztek, amelyek képet alkottak a grönlandi jégtakaró mélyéről. Az újonnan felfedezett tavak 0,2-5,9 kilométer kiterjedésűek, többségüket viszonylag lassan mozgó jég alatt találták, távol a jégtakaró fagyott talapzatától, és viszonylag stabilnak mutatkoznak.  A tavak azonosítása azért fontos, mert meghatározhatjuk azt, miként hatnak a jég alatti szélesebb hidrológiai rendszerre és a gleccserek dinamikájára.

     

  • Közeleg a világvége?

    A science-fiction egyik legfontosabb témája a jövő világa, a környezetben, amiben élni fogunk. Az írók nagyon érzékenyen reagáltak mindarra a veszélyekre, amit a környezetszennyezés, az ember természetbe történő beavatkozása okozott.  Visszatérő témák voltak a nukleáris világégés, a harmadik világháború, az ipari termelés okozta légszennyezés, az élő vizekben okozott kár, a mindent elborító szemét.

    Sokáig csak borzongva olvastuk ezeket a disztópiákat, és örömmel tettük le a könyvet, hogy milyen szerencse, hogy nem ilyen világban kell élnünk. De úgy tűnik eljött az a pillanat, amikor szembe kell néznünk a ténnyel, ez mégsem csak fikció. Az újabb ús újabb tanulmányok és elemzések egyre rémisztőbb képeket festenek nem a távoli , hanem a közeljövőről.

    Néhány hónapja látott napvilágot az a jelentés, amelybe a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete a globális felmelegedés várható hatásait elemzi. Ijesztő, amikor több tucat szakértő több ezer tanulmány elemzése után megállapítja, hogy csupán 12 évünk van arra, hogy tegyünk valamit. Az IPCC ritkán publikál új jelentést, de olyankor ijesztően pontos leírást ad a Föld aktuális és várható állapotáról, amelyek megalapozottak, megbízhatók, és sajnos nagyon sötét képet fest.

    Egy ilyen jelentés gyakran hónapok és évek munkája, olyan szakértői gárda állítja össze, akiket a kormányok és a nemzetközi szervezetek delegálnak szigorúan szakmai alapon. Ezen a jelentésen 40 ország több mint száz szakértője dolgozott, akik több mint hatezer tanulmányt vizsgáltak át. Több mint 500 szakértő 13 000 megjegyzéssel finomította az első vázlatot, és közel hatszáz szakértő 25 000 hozzászólása pontosította a végső jelentést.

    A jelentés egyik következtetése elkeserítő. Ha sikerülne a károsanyag-kibocsátást a felére csökkenteni, akkor a globális felmelegedést 2100-ig sikerülne a kritikus másfél celsius-fok alatt tartani. A cél nem elérhetetlen, de azonnali cselekvésre lenne szükség; olyan átalakulásra, ami a gazdaság és a társadalom szinte minden területét érinti. De ez olyan példátlan mértékű együttműködést követelne meg, hogy abban reménykedni is értelmetlen.

    A Breakthrough National Center for Climate Restoration nevű ausztrál szervezet a korábbi tudományos eredmények alapján modellezte a lehetséges jövőképeket. A legrosszabb forgatókönyv rémséges jövőképet fest: 2050-re három fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ebben az esetben a föld hatalmas területein kell elviselhetetlen hőségre számítani. Az emberiség felének olyan hőségben kellene időnként élni, ami már a túlélést teszi kétségessé. Emiatt akár egymilliárd ember válhat klímamenekültté. A tengerszint emelkedése miatt a tengerparti nagyvárosok hatalmas területeit kellene kiüríteni. A krónikus vízhiány miatt összeomolhat a globális élelmiszertermelés, és az egész világra kiterjedő élelemhiány következne be. A beporzást végző rovarok számának drrasztikus csökkenése és termelési válságot okozna. Az már szinte mellékes, hogy olyan komplett ökoszisztémák pusztulnának el, a nagy korallzátony, vagy a sarkvidékek.

    Egymillió állatfajt már most a kihalás fenyegeti. Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben, Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne. De sokak szerint még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét.  A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is.    Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

    Hogy mi is kiálljunk a klímavédelem mellett összeállítottunk egy kedvezményes könyvcsomagot, amely három olyan világot mutat be, ahol környezeti katasztrófával kell megküzdeniük az embereknek. Hogy ne válhasson a téma unalmassá, három teljesen különböző élethelyzetet mutat be.

    https://galaktikabolt.hu/termek/okologiai-sci-fi-csomag/

    Andreas Eschbach Összeomlás című regénye egy olyan világválságot mutat be, amikor a megszokott civilizációnk alapját képező olaj fogy el. az emberi civilizáció egy olyan krízishelyzet felé tart, mely gyökerestül forgathatja fel a fennálló társadalmi rendet. Mert ha elfogy az olaj, élethalálharc indul meg országok és szövetségek között, a technikai fejlődés leáll, és a Földön újra beköszönt a középkor. A mai, energiaínséges, kőolajfüggő világunkban a lehető legaktuálisabb kérdéseket teszi fel, hogy a maga irodalmi eszközeivel keressen rájuk válaszokat. Válaszokat, melyekre akár már holnap szükségünk lehet.

    Emmi Itäranta A teamesternő könyve című regénye sem egy könnyed szórakozás. A finn írónő műve a jövő Finnországába vezet el, pontosabban annak diktatórikus világába. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Néhány száz év múlva a regény tizenéves főhőse, nehéz helyzetbe kerül. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását?

    A harmadik regény Daniel Godfrey műve, az Új Pompeji. A regény egy olyan ötlet körül forog, amelyre sajnos mi nem számíthatunk, mint jelen kori problémánk megoldása: az időutazás. Egy cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből.

  • Klímaváltozás: tévedtünk, sokkal rosszabb a helyzet

    Egy új kutatás szerint az évszázad végére az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is emelkedhet a világ tengereinek szintje. Az eddigi becslések ennek a felét sem jósolták, az elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.

    A korábban elfogadott tanulmány 2013-ban készült az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének megbízásából. Eszerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges.

    Ez volt a kiadott nyilatkozat legvitatottabb pontja, sok szakértő szerint túl visszafogott volt a becslés.

    Az egyik kritika szerint a jégkutatóknak az nem tetszett, hogy a jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.

    Ezért a jégkutatással foglalkozó vezető szakértők olyan előrejelzést készítettek, amely a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Becslésük szerint, ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.

    Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint 2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk.

  • Szokatlanul meleg évek várnak ránk

    Világszerte szinte évről évre megdőlnek a melegrekordok. Az elmúlt tíz évben volt az eddig mért hat legmelegebb év. Francia és brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy egy új előrejelzési rendszer adatai alapján a tendencia nem fordul meg, 2022-ig abnormálisan meleg idő várható.

    A franciaországi Országos Tudományos Központ szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő években.

    Előrejelzésükhöz kibővítették a hagyományos szimulációs technikákat. Kifejlesztettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klíma-szimulációinak kutatására, amely előrejelzéseket ad nem csak a szárazföldi, de a tengeri átlaghőmérsékletek alakulásáról. A kibővített modell figyelembe vesz olyan tényezőket is, amelyeket eddig a nehézségek miatt figyelmen kívül hagytak. Ilyen például a szennyező aeroszolok jelenléte a levegőben, az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az időjárás természetes változékonysága.

    Az abnormális meleg legfontosabb oka, hogy kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek, amelyek az átlaghőmérsékletet csökkenthetik. Egyúttal nőtt a nagy hőségek valószínűsége, és ez jelentősen növelik a trópusi viharok számát és erősségét.

    Ha csak az elmúlt időre nézünk vissza, az elmúlt három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként.

    A mérési módszerük globális adatokkal foglalkozik, tehát a teljes bolygóra érvényesek. A szakértők dolgoznak azon, hogy az adatok alapján pontosabb regionális becsléseket adhassanak.

  • Szén-dioxidot a föld alá

    A globális felmelegedés egyik kulcsa a levegő szén-dioxid tartalma. A kutatók évek óta keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a levegőből kivonni az ipari fejlődés óta belepöfékelt üvegházhatású gáz, vagy legalább hogyan tudnánk megakadályozni a további szintemelkedést. Az egyik régi ötlet, hogy a gázt a Föld mélyén lehetne tárolni.

    Világszerte több kutatócsoport is dolgozik azon, hogyan lehetne a kiürült földgázmezők üregeibe belesajtolni a szén-dioxidot. De mit tehet egy olyan ország, amely nem rendelkezik saját gázmezőkkel? Svájci kutatók azzal kísérleteznek, hogy a Jura-hegység mélyén fekvő kőzetekbe pumpálják. A hegység mélyén egy vízhatlan agyagréteg elméletileg vissza tudná tartani a gázt.

    A kísérlet során sós vízben oldják fel a gázt, és ezt fogják a kőzetbe pumpálni. Első körben csak jelentéktelen mennyiségű gázról van szó, a tudósok azt akarják megtudni, az agyag valóban jól szigetel-e, vagy esetleg valamilyen törésvonalon keresztül kiszivárog. Emellett arra is kíváncsiak, hogy létrejön-e a mélyben az anyagok között valamilyen kölcsönhatás.

    Bár a szén-dioxid geológiai tárolása már létező gyakorlat, de erre általában lakatlan területen kerül sor (Ilyen például a Szahara). Azonban a svájci környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a módszer  esetleg valamilyen újabb környezetszennyezést okozhat. Svájc egy sűrűn lakott terület, és biztosak akarnak lenni benne, hogy a gáz nem juthat vissza a felszínre.

  • Olyan sokan haltak meg, hogy megváltozott az időjárás

    Egy brit tanulmány Amerika gyarmatosításának egy újabb negatív következményére világít rá.  Az Európaiak letelepedése annyi ember halálát okozta a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma.

    Azt hihetnénk, hogy az európaiak megérkezése, az élettér kialakítása, ás a termelésbe vont földek miatt csökkent a vadon mérete Amerikában. Azonban ennek pont az ellenkezője történt,  hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.  Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta.  Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.

    A jelenség oka az amerikai őslakosság hatalmas arányú pusztulása volt. Katasztrófális megritkulásuk után miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt. A kutatók begyűjtöttek minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek – többek között a himlő, a kanyaró – behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.  A kutatók becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott. A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő.

    Nagyjából egy mai Franciaországnyi területet, kb.  56 ezer négyzetkilométert foglaltak el visszatérő szavannák és erdők. Ez olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett. Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények.