Címke: klímaváltozás

  • Klímaváltozás és antibiotikum-rezisztencia

    Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában. Az elemzés szerint a hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia között összefüggés lehet.

    A 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő adatok alapján nem állapítottak meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

    Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium antibiotikum rezisztenciája az adott időszakban. Ugyanakkor európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.

    Eymerich 3 – Égj, inkvizítor!

    A tanulmány kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben.

    Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban – Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak,  mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.

    A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikum használatát is.

    Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat.

    Virokalipszis

    A kutatók elismerték, hogy mind a hőmérséklet, mind a rezisztencia növekedhetett egymástól függetlenül is, azonban lehetséges az összefüggés is. Laborkísérletek bizonyították például, hogy melegebb körülmények között jobban szaporodnak a baktériumok, ami elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését. Más tanulmányok azt támasztották alá, hogy a magasabb hőmérséklet kedvez az antibiotikum rezisztens gének baktériumok közötti átadásának.

  • Felesszük az élőhelyünket

    Egy új tanulmány elemzése szerint a század végére akár negyedével is csökkenhet az állatfajoknak szükséges élőhely. Ennek oka az emberiség növekvő élelmiszerigénye és a klímaváltozás.

    Szinte minden ismert madár, emlős és hüllő élőhelye csökkenőben van, főként az emberek földhasználata miatt, a mezőgazdasági és városi területek növekedése miatt. Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 2100-ra 23 százalékra emelkedhet.

    A tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A fajok kihalással szembeni sebezhetőségének mértékét jelentősen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, melyen élnek. A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a fölrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

    Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat. A fajok 16 százaléka elveszítette természetes élőhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a 26 százalékot is.

    Főleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége. Mintegy 50 évvel ezelőtt a legtöbb mezőgazdasági fejlődés Európában és Észak-Amerikában zajlott. Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésű területeket mezőgazdasági területté: Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket, Dél-Amerikában a legelők kialakítása érdekében.

    Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedő nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínűség, és mivel ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége.

    A trópusok biodiverzitási hotspotok, rengeteg kis területen élő fajjal. Ha egy hektárnyi trópusi erdőt mezőgazdasági területté alakítanak, sok faj nagyobb arányban veszíti el élőhelyét, mint mondjuk Európában.

    Világvége a szomszédban

    Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre. Az emelkedő hőmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkező változások jelentősen megváltoztathatják az élőhelyeket. Más tanulmányok előrejelzései szerint az Amazon nagy területei dús lombkoronájú esőerdőből szavannaszerű tájjá változhatnak a következő 100 évben.

  • A madarakat is megviseli a zaj- és fényszennyezés

    142 madárfaj 58 506 fészkét vizsgálták át a  Michigani Egyetem kutatói A hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj a madarak szaporodását Észak-Amerikában.

    Az eredmények szerint nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban. Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.

    A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.

    Sokszavú poszáta

    A megfigyelések szerint a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik – legalábbis átmenetileg – a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.

    27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával.

    Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők.

    A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra.

  • Erdőtüzek: rekordméretű környezetszennyezés

    A Föld északi vidékein pusztító tüzek miatt rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe. A tavalyi évhez viszonyítva egyharmaddal több klímabefolyásoló gáz szabadult fel. A sarkkörön túli tüzek is jelzik, hogyan változik az éghajlat és a környezet a térségben.

    a Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat tudósainak globális tűzeset-asszimilációs rendszerének adatai szerint a szén-dioxid-mennyiség, amely az Északi-sarkkör mentén fellángolt tüzekből eredt, 2020 január 1. és augusztus 31. között elérte a 244 megatonnát. Összehasonlításként: a 2019-es teljes érték 181 megatonna volt a térségben.

    Az észlelt tüzek legnagyobb része az oroszországi Jakutföldön pusztított a tudósok szerint. Itt „átlag fölötti” intenzitással égtek a tüzek augusztusban.

    Távoli tűz I.

    A kutatók tavaly nyáron észlelték, hogy az Északi-sarkkör mentén nagy tüzek pusztítanak a természetben, különösen Szibériában. Idén azonban még ennél is jelentősebb intenzitású tüzeket figyeltek meg július második felében és augusztus első heteiben a térségben. Ez az időszak volt a tüzek csúcspontja.

    A tüzek veszélyes füstje nagyobb területet borított be, mint Kanada egyharmada. A szakértők szerint a tüzek eredete bizonytalan, akadnak közöttük úgynevezett zombitüzek is, amelyek a föld alatt izzanak, és a téli időszakot is átvészelik.

    Távoli tűz II.

    A környezet melegebbé és szárazabbá vált, ez kedvez a tüzeknek, s ha egyszer lángra kaptak, hosszú ideig égnek háborítatlanul. A tüzekből származó füst rengeteg légszennyező anyagot tartalmaz, ami az időjárástól függően nagyon hosszú utat képes megtenni. Átkel az Északi-tengeren és elér egész Észak-Amerikáig. A keletkezésétől több ezer kilométerre élő populációt is érinti.

  • Nem segített a környezetünkön

    Sokan reménykedtek abban, hogy a koronavírus miatt hozott kijárási korlátozás hatással lesz környezetünk szennyezettségére. Azonban a Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint kevés hatással van a klímaváltozásra a  légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be.

    Az egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan változott 123 országban 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között. A legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Azonban egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés – azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek – azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.

    A szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. A szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú  időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

  • A sarkvidék forró pokla

    Olyan hőmérsékleti értékeket mértek a szibériai sarkvidéken, ami korábban elképzelhetetlen volt. A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál.

    Az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken. Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.

    A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe.

    A kutatók szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.

    A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át. Egyidejűleg a szibériai permafroszt olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.

    Árral szemben

    Egy új tanulmány szerint a Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki.

    Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.

    A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutatócsoport megállapította, hogy az emberi tevékenység hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be. Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

    A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.

    Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. A szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.

     

  • Öt év és átlépjük a határt?

    Egyre valószínűbb, hogy már öt éven belül átlépi a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést.

    A Meteorológiai Világszervezet által közzétett legfrissebb adatok szerint egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet.  A kutatók szerint jelenleg 20 százalék az esély arra, hogy a kritikus szint átlépése már a 2024 előtti megtörténik.

    A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest.  A szakemberek szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásával elkerülhetők a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai.

    Kutatók szerint a világ átlaghőmérséklete már most több mint 1 Celsius-fokkal növekedett az 1850-es évekhez képest és valószínűleg ezen a szinten is marad a következő öt évben.

    Korábbi tanulmányok 10 százalékra tették az esélyét az 1,5 Celsius-fokot meghaladó melegedés rövid távú bekövetkezésének. A világ bizonyos részein jóval érezhetőbb lesz a melegedés, mint máshol. A kutatók szerint az Északi-sarkvidék például a globális átlagnál valószínűleg kétszer gyorsabban melegszik idén. A szakemberek előrejelzései szerint továbbá a következő öt évben több vihar lesz Európa nyugati része felett az emelkedő tengervízszint miatt.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A jelentés készítésekor a kutatók számításba vették a természet változékonyságát, valamint az emberi tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor nem vették figyelembe a koronavírus-járvány miatti emissziócsökkenést. Mivel a szén-dioxid nagyon hosszú ideig megmarad a légkörben, ezért az idei kibocsátás-visszaesés miatt várhatóan nem fog csökkenni a globális hőmérséklet-emelkedésért felelős légköri szén-dioxid-koncentráció.

  • Klímaváltozás és a fülemülék

    A felmelegedés hatása már az állatvilágban is több helyen megfigyelhető. Az állatok alkalmazkodnak a megváltozott éghajlathoz, hőmérséklethez, a csapadékviszonyokhoz.

    Spanyol kutatók érdekes területen tettek felfedezést. Jelentős fizikai változást fedeztek fel a fülemüléknél. Az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökken az általuk vizsgált két populációban. Ennek oka a földközi-tengeri régió éghajlatának változása, vagyis a tavasz korai beköszöntése és a fokozott szárazság lehet.

    Az apró énekesmadarak a fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete. A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban.

    20 év adatait vizsgálták meg a kutatók. Azt keresték, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemülepopulációban.  Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent. Eredményeinek azt mutatják, hogy a tavasz eltolódott, a nyári szárazság pedig intenzívebbé vált, ami rövidebb optimális költési időszakot jelent a madarak számára.

    Sokszavú poszáta

    A fülemüléhez hasonló madarak fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk.  A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat.   A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak „boldogulásának” kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.

    A fülemüle különlegesen széles hangrepertoárral rendelkezik: több mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.

  • Lezárni az Északi-tengert

    A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés komoly veszélyt jelent Európa partvidéki részeire. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai megdöbbentő tervvel álltak elő Európa északi felének megvédése érdekében: gáttal zárnák le az Északi-tengert, és ezzel egyúttal a Balti-tengert is.

    A terv grandiózus mivoltától mindenki felkapta a fejét, de a szakértők szerint nem kivitelezhetetlen. Két gátat kellene építeni. Az egyiket az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti , ennek hossz 475 kilométer lenne. Egy másik Franciaország és Délnyugat-Anglia kötné össze mintegy 160 kilométeres hosszan. Ezzel Európa több mint 25 millió lakóját lehetne megvédeni a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől.

    A kivitelezés persze óriás kihívást jelentene. Az Északi-tenger maximális mélysége Franciaország és Anglia között mintegy száz méter, Skócia és Norvégia között átlag 127 méter, a norvég partoknál maximum 321 méter. Napjainkban már léteznek 500 méter magas tengeri platformok.

    A tudósok a megvalósítás költségeit 250-500 milliárd euróra becsülik. Bár ez roppant nagy összeg, de ez nem több mint a megvédett észak- és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára  húsz éves időtartam alatt. De ha nem tesznek semmit a tengerszint-emelkedés ellen, az sokszor magasabb költségekkel járna.

    Embercsempészek

    A tanulmány végén a szerző elismerték, hogy a tervezetet nem megfontolásra ajánlották, csupán figyelmeztetésnek szánták. A gát teljesen lerombolná az Északi-tenger ökoszisztémáját. Eltűnne az apály és a dagály, a hordalék és a tápanyagok szállítása. A tenger tulajdonképpen egy édesvízi tóvá változna. Ez pedig megengedhetetlen ár.

  • A bolygó harmadát kell védett területté tenni

    A természet pusztulásának és a fajok kihalásának megállításának érdekében közel kétszáz ország részvételével csúcstalálkozót rendeznek októberben. Az ENSZ grandiózus javaslattervezettel érkezik a konferenciára. A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig. Ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta.

    Egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás. Az elmúlt két évtizedben a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.

    A cselekvést nem lehet tovább odázni. A kihalásért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

    Most nyilvánították kihaltnak a kardorrú tokhalat, amely faj a dinoszauruszokkal egyidős, 200 millió évvel ezelőtt tűnt fel.

    A faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld jelentős területeit kell védelem alá venni. A felszínnek legalább 30 százalékát kell védelem alá, és legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. Erről kell az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.