Címke: hype

  • Melyek voltak a legjobb magyar SF novellák 2019-ben?

    2020. szeptember 5-én az AVANA Egyesület által megrendezett HungaroConon több irodalmi díjat is kiosztottak.

    2019-ben hagyományt teremtettünk azzal, hogy először szavaztak a Galaktika olvasói a legjobb magyar novelláról, ami megjelent a magazinban. Idén a járvány miatt sajnos egészen szeptemberig csúszott a 2019-es Legjobb Magyar Novella díj átadása. A Galaktika-közönségdíjat Fedina Lídia (Virokalipszis) kapta „Iszonyat” (Galaktika 348) című novellájáért, a szerkesztőségi díjat pedig Ecsédi Orsolya „Elv” (Galaktika 356) című írásáért.

     

    A közönségszavazás második és harmadik helyezettjei:

    Varga Csaba Béla: Kátya választása (Galaktika 350)

    Andrej Iljics Dajcs (Dési András György): Az öszvér (Galaktika 351)

     

    A HungaroCon keretein belül adták át az újdonsült Monolit-díjat is.

    A 2001. Űrodisszeia Monolitja a science fiction egyik legismertebb, legjellegzetesebb tárgya, még azok is tudják, mit jelent, akik nem látták a filmet. A Monolit közismert alakja, valamint a regényben betöltött szerepe miatt – ahol az ember fejlődésének mozgatórugója, az emberi szellem gyújtólángja volt – választottuk az új irodalmi díj jelképének. Reméljük, hogy hasonlóképp inspirálja majd a magyar sci-fi írókat, és elősegíti a hazai fantasztikum fejlődését, ahogy klasszikus eredetije.

    A Monolit-díj nyertese szintén egy, a Galaktikában megjelent novella. Komor Zoltán weird fiction írása, a „Plázafej” a magazin 346. számában olvasható. Ugyanígy különdíjat érdemelt Ecsédi OrsolyaElv” című novellája (Galaktika 356).

    A Monolit-közönségdíjat Urbánszki László nyerte el „Friss levegő” című novellájáért, mely A jádekoponyák szigete című antológiában jelent meg.

    Monolit-díj 2020

    legjobb novella: Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346)

    Shortlist:
    V. K. Bellone: Somnium mendax
    Bojtor Iván: A vastundra
    Huszár Karina: Hat óra az élet
    Komor Zoltán: Plázafej
    Makai Máté: Zeusz-komplexus
    Molnár Csaba: Fantázia 2.0

    A zsűri különdíja:
    Makai Máté „Zeusz-komplexus” című novellája, a műben alkalmazott jellemábrázolásért és árnyalt stílusérzékért.
    Ecsédi Orsolya „Elv” című novellája, a műben alkalmazott nyelvi innovációért.

    Közönségdíj:
    Urbánszki László: Friss levegő (A jádekoponyák szigete)

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a változó világ legkülönbözőbb fajtáit teszi vizsgálatának tárgyává. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) most induló folytatásos történetének hősei például a mohácsi vész eseményeit változtatják meg, új irányt szabva a történelemnek. Shiv Ramdas indiai szerző ugyanakkor Hugo- és Nebula-díjra is jelölt novellájában egy ismert történelmi eseményt helyez egészen újszerű megvilágításba. Tamás J. Bertalan rejtélyes krízishelyzettel szembesíti az emberi társadalmat, míg Gareth D. Jones immár jól ismert csapatát indítja újabb nem mindennapi lények felkutatására. Novellájának magyar megjelenése egyben világpremier is. Varga Csaba indiai témájú írásában világvége-hívők szektájába kalauzolja el olvasóit. A havi retró Will H. Gray elbeszélése, melyben egy kapzsi méhész kis híján bolygóméretű kataklizmát idéz elő.

     

     

     

    A központi tudományos rovat hiperszonikus harci eszközöket mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a napkutatás legújabb eredményeiről, egy lebegő szigetvárosról, az olvadó gleccserekről, az USA első klímamenekültjeiről, egy elektronikai hulladékokból készült dizájner-karóráról és a Vektor nevű, űrmetált játszó együttesről. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.

    A magazin XL-változatában folytatódik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiája a második kötettel, címe A Győztes.

    A Galaktika 366. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Új időpontban és online rendezik meg a 2020-as Brain Bar-t

    A nemzetközi sztárvendégek mellett számos magyar nagyágyú is csatlakozik az ingyenes jövőfesztiválhoz

     A megváltozott körülményeket és a biztonsági szempontokat szem előtt tartva a Brain Bar szervezői úgy döntöttek, hogy a 2020-as jövőfesztivált online rendezik meg. Az idén kifejezetten a válság utáni újrakezdésre fókuszáló, Reboot! (újraindítás) címet viselő esemény új időpontban, 2020. szeptember 15-17. között jelentkezik, az online közvetített előadások pedig ingyenesen megtekinthetők lesznek bárki számára. A nemzetközi előadók mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar vendégeinek listájához, többek között Hosszú Katinka, Moldován András és Kajdi Csaba is egy-egy érdekes témában szólal majd meg.

    Új időpontban, ingyenesen és online követhetik az érdeklődők a hatodik Brain Bar jövőfesztivált. Az idén Reboot!, azaz újrakezdés címet viselő rendezvény célja, hogy magas szintű tudással segítse a közönséget a koronavírus utáni világban. 2020. szeptember 15-17. között bárki megtekintheti a legnagyobb nemzetközi és hazai elmék előadásait, beszélgetéseit és vitáit a Brain Bar Facebook oldalán élőben streamelt eseményen. A válság számos aspektusát körbejáró előadások mellett a Brain Bar idén is a jövő legizgalmasabb álláslehetőségeivel várja az érdeklődőket: a Future Jobs virtuális karrierexpón a következő nemzedék szakembereit keresik, elsősorban kommunikációs, marketing, műszaki és analitikai területeken.

    A korábban bejelentett vendégek mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar előadóinak csapatához, mint például a háromszoros olimpiai bajnok úszónő, Hosszú Katinka, vagy az egyik kereskedelmi csatorna üzleti showműsorának szókimondó befektetőjeként megismert Moldován András, étteremlánc-tulajdonos és sertésmogul. A magyar előadók táborát erősíti a Visage Model Management ügynökség alapítója, Kajdi Csaba is, aki az elmúlt években a magyar közösségi média egyik legmeghatározóbb alakja lett, valamint Vas Alexa Zsófia, a Low-Cost Robotics alapítója, aki gyermekek számára tervez 3D-nyomtatott művégtagokat, és Karacs Attila, K1-es Európa-bajnok, a TEK közelharc-oktatója is, aki megcáfolja az önvédelemmel kapcsolatos legismertebb tévhiteket.

    Természetesen számos nemzetközi sztárvendég előadását is nyomon követhetik az érdeklődők. A jövőfesztiválon olyan szakemberek szólalnak majd meg, mint David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki a hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni, vagy Aliya Hamid Rao szociológus, aki a nemek közötti egyenlőség témáinak, valamint a nemi szerepek változásainak szakértője. Agyunk működéséről tudhatunk meg többet Dr. Hannah Critchlow fiatal agykutatótól, illetve Európa jövőjéről, várható válságokról, veszélyekről és megoldásokról tart majd előadást David Engels történész.

    Az idei fesztiválra előzetesen megvásárolt belépőjegyek automatikusan érvényesek lesznek a 2021-es Brain Bar rendezvényére, vagy 30 napon belül visszaválthatók.

    További információk a fesztivál honlapján találhatók. A legfrissebb híreket a Brain Bar a hivatalos Facebook-oldalán, a Facebook-eseményben és a TribeWIRE hírlevélben teszi közzé.

  • Le a nyúlüregbe! Avagy miről mesél Lana Bastašić: Kapd el a nyulat! című regénye?

    A napokban látott napvilágot Lana Bastašić Kapd el a nyulat! című regénye a Metropolis Media kiadó gondozásában. A könyv 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.

    A fiatal szerzőnő első regénye egy bonyolult barátságról és identitáskeresésről szól, amely a soknemzetiségű Jugoszlávia szétesésekor játszódik. A történet elején Sara (aki eredetileg boszniai író, de jelenleg Dublinban lakik), telefonhívást kap legjobb gyerekkori barátnőjétől, Lejlától, akit 12 éve nem látott. Sara Dublinban járt egyetemre, most egy ír férfival él, szinte teljesen elfelejtve, elnyomva származását. Amikor régi barátnője Bosznia nyelvén szól a telefonba, Sara összezavarodik. A beszélgetés az anyanyelvén visszarántja a feledni kívánt múltba, előtörnek a boszniai emlékek, emiatt az identitását is újra kell értelmeznie. Mindez Sara személyiségének szerves része, és ez a telefonbeszélgetés a kezdete annak, hogy a valódi, rég elnyomott énjét életre keltse újra a regény történetén keresztül.

    Lejla, aki azóta is Boszniában él, azért telefonál, hogy megkérje, segítsen neki eljutni Ausztriába. A két lány útnak indul Mostarból Bécsbe, hogy megtalálja Armint, Lejla háborúban eltűnt testvérét. Sara számára Bosznia sötét hely, ahol az időjárás nem a napszaknak és évszaknak megfelelő, mert a sötétség délután 3-kor kezdődik. Azonban ezt csak Sara veszi észre, Lejla hozzászokott a sötéthez. Amikor megállnak Banjalukában, a városban, ahol Sara és Lejla felnőtt, Sara felidézi gyermekkori emlékeit, melyek mind Lejlához kapcsolódnak, hiszen mindent együtt éltek át az első iskolai naptól kezdve egészen felnőttkorukig, a szüzességüket is együtt vesztették el, és együtt próbálták ki elsőéves egyetemistaként a füves cigit. Az országot Sara emlékein keresztül ismerjük meg, csakúgy mint Lejlát, aki egész lényével Boszniát személyesíti meg. Sara emlékezetében természetesen semmi sem olyan, amilyen a mostani valóság. Ő a gyermekkori barátnőjét keresi, és annak bátyát, Armint. De Lejla már gyerekkorában kénytelen nevet változtatni, Lejla Begićből Lela Berić lett (Arminból pedig Marco), hosszú fekete haját szőkére festi, sötét szemét kék kontaktlencsével takarja le, a teste tele van kék-zöld foltokkal, s a regény sejteti, hogy prostitúcióval tartja fenn magát. Míg Sara elmenekült Boszniából, hogy Nyugaton kezdjen új életet, Lejla otthon maradt. De az identitását ő is elvesztette, csakúgy mint Bosznia, amit az erőszakos nacionalizmus megtámadott és kizsákmányolt, sok százezer halottat hagyva maga mögött. Lejla azonban nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget, természetesnek veszi, él bele a vakvilágba, sem a múlttal, sem a jövővel nem foglalkozik. A regény egy pontján megjegyzi, lehet, hogy Sara dönthetett a sorsa felől, de neki nem volt választása.

    Sara a felnőtté válásuk emlékein keresztül írja le Jugoszlávia szétesésének következményeit, illetve a népesség nemzetiség szerinti elkülönülését. A szerbek kiűzték a muszlimokat Banjalukából, ezért Lejlából Lela lesz, akinek a háza elé ürüléket hordtak, akit nem hívtak meg az ünnepségekre, és akivel Sara anyja nem akarta, hogy a lánya játsszon, hiszen Sara apja szerb rendőrkapitány.

    A két lány barátságát átszövi Lejla testvérének, Arminnak a sorsa, akibe Sara már kislányként beleszeret. A náluk négy évvel idősebb fiú azonban eltűnik a háborúban, s ezt a veszteséget egyik lány sem tudja feldolgozni. Voltaképpen ez vezet a barátságuk végéhez is.

     

    Albrecht Dürer: Mezei nyúl – részlet

     

    Armin halála egyúttal az igazságtalanságot is szimbolizálja. Sara apja rendőrkapitány volt, ám fél év után lezárta a nyomozást. Úgy gondolta, a fiú és barátai azért tűntek el, mert megmérgezték a szomszédok kutyáit. Pedig ő az egyetlen, akinek lehetősége lett volna kinyomozni, mi történt Arminnal, de nacionalizmusa erősebbnek bizonyult igazságérzeténél. Sara identitásválságához így saját szülei háborús viselkedése is hozzájárul.

     

    A balkáni utazás a könyvben az identitáskeresés szimbólumává válik. A regény egy félmondattal indul, és egy félmondattal zárul, s ezzel voltaképpen újra és újra visszafordítja a történetet önmagába. Ez a körkörös történetmesélés pedig a személyiség és az emlékek újabb és újabb rétegeit hozzák felszínre.

    A nyúl jelentése a címben a könyv végére válik világossá, amikor Lejla és Sara Albrecht Dürer Mezei nyúl című festményét nézik a bécsi Albertina Múzeumban. Lejla Arminná válik, ahogy megismétli a kisgyermek Armin mozdulatát, és megérinti a festményt, Sara pedig a nyúl szembogarában tükröződő ablakon átnézve próbálja megragadni és örökkévalósággá merevíteni mindazt, amit számára Bosznia, Lejlával való barátságuk és Armin jelent, hogy végre megérthesse és elfogadhassa saját magát is.

    A könyv megvásárolható online a Galaktikabolton vagy személyesen irodánkban.

    Kapd el a nyulat!

  • Interjú José Antonio Cotrinával, a Vörös Hold ciklus szerzőjével

    José Antonio Cotrina a spanyol fantasy fenegyereke mesélt arról hogyan lett író, miként hatott munkásságára Clive Barker művészete és hogyan született meg a Vörös Hold ciklus alapötlete és története.

    Mund Katalin: Mikor jött rá, hogy író szeretne lenni? Hogyan vált íróvá?

     

    José Antonio Cotrina: Gyerekként kezdődött, mint sok más írónál. Akkoriban történeteket meséltem magamnak, amit a játékaimmal el is játszottam. Kedvenceim az űrhajósok voltak, szkafanderekben, lézerpisztolyokkal. Emlékszem, hogy volt egy robotunk is, amely gombokat lőtt ki a mellkasából. Amikor velük játszottam, teljesen elfeledkeztem a körülöttem lévő világról: a házunk szobáit veszélyes idegen lényekkel benépesített helyeknek képzeltem, vagy hatalmas űrhajóknak. Egy nap, miközben a házam melletti parkban játszottam, olyan szerencsétlenül estem le az egyik fáról, hogy eltörtem a karomat és a lábamat. Három hónapig szobafogságban feküdtem. Nem tudtam futkározni a játékaimmal, nem mászhattam az ágyak alá, és nem ugráltathattam a babáimat polcról polcra. És akkor elővettem egy jegyzetfüzetet és egy ceruzát, és elkezdtem leírni a babáim kalandjait. Így született meg az első regényem, amelyet magam is illusztráltam. Még mindig van egy példány belőle a fiókban, és nos… hát azt kell hogy mondjam, elég szörnyen sikerült. De így kezdődött.

    Azóta sem álltam le, minden játékként indult, és még a mai napig játszom. A történetmesélés számomra nagyon hasonlít a varázslásra.

     

    K.: Teljes állasú íróként dolgozik, vagy van egyéb munkája is?

    A. C.: Olykor kombinálom az írást más feladatokkal, amelyek szintén az irodalomhoz kapcsolódnak. Például segítek a nálam kevesebb tapasztalattal rendelkező íróknak a szövegeik kidolgozásában, a regényeik megírásában. A tanítás révén nagyon sokat lehet tanulni is.

    Most kombinálom az írást a fantasztikum népszerűsítésével is. Egy ideje a párommal együtt (Gabriella Campbell, szintén író) kéthetente hírleveleket írunk az ún. „Furcsa és Csodálatos” (https://lomaravilloso.com/) műfajról, amikben megpróbálunk odafigyelni és rámutatni a minket körülvevő fantasztikus dolgokra.

     

    K.: Honnan jött a Vörös Hold ciklus ötlete? Mi inspirálta önt?

    A. C.: Engedje meg, hogy csak félig válaszoljak erre a kérdésre, mert a trilógia kiindulópontja és lényege, amire a második kötetben derül fény, az egész történetet spoilerezné. Minden történetemet szinte már kényszeresen megtervezem, mindig tudnom kell, merre tartok, és mi lesz a történet vége. Szeretem a késleltető elemek használatát, ám ehhez előre alaposan át kell gondolnom a történetet. Nagyon hálás feladat így dolgozni. Büszkeséggel tölt el, amikor valaki jön, és elmondja nekem, hogy a Samhein aratását újraolvasva egy sor olyan nyomot vagy utalást talált, amelyeket eredetileg figyelmen kívül hagyott, most viszont már látja, hogy előrevetítette az eseményeket. Tehát nincs más választásom, mint elrejteni, mi volt az eredeti ötlet, amely az egészet elindította. Nem akarom senkinek elrontani a meglepetést.

    A Samhein aratása előtti regényem a La casa de la Colina Negra volt, ami egy varázslatos lények által lakott, kísértetjárta házban játszódik, kissé hasonlóan Bradbury regényéhez (From the Dust Returned). Amikor elkészítettem, még többet akartam, és azt mondtam magamnak: a következő történetem egy elvarázsolt városban fog játszódni. És így apránként elkezdtem megteremteni Rocavarancoliát.

     

    K.: Már a kezdetektől fogva úgy tervezte, hogy trilógia lesz?

    A. C.: Az igazság az, hogy nem. Először csak egyetlen könyvet terveztem, de amikor már majd ötszáz oldalnyit írtam, és még a történet feléig sem jutottam el, akkor rájöttem, hogy rosszul számoltam. Mert egy dolog az, hogy a fejemben nagyon világos a történet, amelyet el fogok mondani, és egészen más az, hogy tisztán lássam, milyen hosszú lesz. Ebben, beismerem, kicsit szétszórt vagyok. Soha nem sikerül pontosan előre elterveznem. Úgy döntöttem, hogy átértékelem a helyzetet, és rájöttem, hogy a leglogikusabb és legértelmesebb dolog, ha trilógiában gondolkodom; nagyon kevés kiadó merte volna bevállalni egy több mint ezeroldalas könyv kiadását (ami végül kétezer oldal lett). Megkerestem a legkézenfekvőbb helyet, ahol megszakíthatom a történetet, így született a Samhein aratása.

     

    K.: Ki a kedvenc karaktere a regényben? Mikor és hogyan dönt arról, hogy ki fog meghalni, és ki marad életben?

    A. C.: Az első kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Nehéz kiragadnom egyetlen szereplőt, pláne egy ilyen összetett regényben. Szeretem Brunót és Adriant, mert olyan hatalmasat változik a személyiségük, ahogy a történet kibontakozik, hogy az olvasónak nehéz lesz felismerni őket az elején megjelenő karakterekben. Nagyon szeretem Natalia figuráját is. A „szörnyek” közül, amelyek Rocavarancoliát uralják, meg kell említeni Esmaelt, a bérgyilkosok karizmatikus urát, vagy magát Denéstort, a királyság démiurgoszát.

    A szereplők halálát és túlélését illető döntéseket a regény cselekménye diktálta, nem volt véletlenszerű, mindannyian hozzátesznek valamit a történethez. A gonosz nyelvek azt mondják, hogy szeretem megríkatni az olvasóimat, és be kell vallanom, hogy igazuk van. Ha az olvasót egy karakter elvesztése miatt szomorúvá tudsz tenni, akkor elérted írói célodat. A semmiből létrehozol valamit, amivel képes vagy érzelmileg befolyásolni azt, aki elolvassa a művedet. Ezért is mondom azt, hogy a történetek elmesélése varázslás.

     

    K.: Miért szereti a horrort, különös módon a gyermek és ifjúsági irodalomban?

    A. C.: Szeretem a horrort az irodalomban. A legnagyobb hatással Clive Barker volt rám. A Books of Blood sorozattól eldobtam az agyam. De volt egy másik könyve is, amely teljesen megváltoztatta a fantasztikus irodalomról alkotott felfogásomat. A Korbácsról beszélek. Ebben találtam valami újat, mert ez a regény tökéletes elegye a horrornak és a fantasynek. Olyan volt, mint egyfajta kinyilatkoztatás. Éreztem, hogy ilyet akarok írni.

    Szinte mindenben, amit írok, vannak horrorelemek. A horror mindig vonzza a fiatalokat, legalábbis minket anno vonzott, és nem hiszem, hogy ez változott az idő múlásával. A szédülés, az ellenőrzés alatt álló félelem érzése, amelyet az irodalom ad (természetesen más médiához hasonlóan), különös ízvilágot kölcsönöz. A Vörös Hold ciklusban sok a horrorisztikus rész, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy ez lényegében szörnyek története.

     

    K.: Egy interjúban azt nyilatkozta, hogy, habár szereti a fantasyt, eléggé szkeptikus a mágiával szemben. Miért szereti ezt a zsánert, ami tele van mágikus elemekkel?

    A. C.: Ez igaz. Meglehetősen hitetlen vagyok a paranormális jelenségekkel szemben. Hiszek az emberiségben, és abban, hogy az ember sok mindenre képes, a tudományban és a fejlődésben, de nem hiszek szellemekben vagy más babonákban. Lehet, hogy paradoxnak hangzik, de talán épp ezért szeretem a fantasztikus irodalmat. Szerintem az embert a képzelete, a fantáziája és az álmodásra való képessége tette naggyá. A képzelőerő fajunk fejlődésének egyik kulcsa. Szeretem azokat a történeteket, amelyek azzal játszanak, ami nem létezik, és néhány pillanatig valószerűvé teszik azt, ami irreális. A csodálkozást keresem mind az általam olvasott, mind pedig az általam írt könyvekben.

     

    K.: Min dolgozik mostanában?

    A. C.: Érdekes módon most a Vörös Hold ciklus epilógusán dolgozom. A trilógia lezárása után sok olvasó új történeteket kért tőlem Rocavarancoliáról. Néhányan azt akarták, hogy mutassam be a királyság múltját, másokat nagyon érdekelt, hogy mi történhet a Hold árnyéka, a sorozat legújabb könyve után. Annak érdekében, hogy kielégítsem a kíváncsiságukat, és azért is, mert nagyon szerettem ezen a regénytrilógián dolgozni, az elmúlt években több szöveget írtam ebben az univerzumban, néhány a múltban játszódik, mások pedig az utolsó könyv utáni eseményekről szólnak. Jelenleg ezeket rendezem össze, és újakon is dolgozom. Szándékomban áll egy további kötet kiadása, amely tartalmazza az összes ilyen írást. Már címe is van: Coda.

     

    K.: Van bármi olyasmi, amit szívesen elmesélne a regényről, valami, amit még soha nem kérdeztek meg öntől?

    A. C.: Hogy őszinte legyek, nem jut eszembe olyan kérdés, amit még nem tettek fel. Tudja, miért? Éveken keresztül működtettem egy fórumot, amit többek között annak szenteltem, hogy az olvasók kérdéseket tegyenek fel a könyvekkel kapcsolatban. Szétszedtek a sok kérdéssel! Mindent tudni akartak a legapróbb részletekig! Mondok néhány példát:

    „Van olyan kémiai elem, amely nincs jelen a Földön, és jelen van a Rocavarancoliában? Ha igen, milyen tulajdonságokkal rendelkezik?”

    „Amikor egy lény átalakul, megváltoznak-e a lény szervei is abban a testben, amellyé átalakul? Van tehát valamilyen szervérzékelője, vagy ez ösztönös?”

    „A Tanácsban vannak olyan tisztségek, mint a Királyság Hadseregparancsnoka (Lady Tear), a Bérgyilkosok Ura, az Altabajatorre letétkezelője, a kormányzó stb. De… milyen pozíciót tölt be a többi tag?”

     

    Mielőtt elbúcsúznánk, szeretném megköszönni az interjút. És szeretnék köszönetet mondani minden magyar olvasónak, aki elég bátor ahhoz, hogy be merjen lépni Rocavarancoliába. Remélem, élvezni fogják a könyveket!

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

    A sötétség gyermekei – Vörös Hold ciklus 2.

  • Iron Sky – Dictator’s Cut most ingyen nézhető a film, amíg a könyv megjelenik magyarul

    Ha valaki még nem ismerné az Iron Sky című remekművet, az egy olyan élményt dob el magától, ami nem mindennapi. A film hátterét több elmélet is megalapozta, amelyek mind a bukott Harmadik Birodalom túlélését vetíti elénk. Ilyen például az USA titokzatos antarktiszi expedíciója (Highjump hadművelet), mely elmélet szerint az Antarktiszon elbújt náci tiszteket, sőt magát Hitlert akarták elkapni (Hitler holttestét soha nem találták meg).

    Német mérnökök és tudósok elképesztő eredményeket értek el, a II. világháború alatti rakéta-technológia kutatásokban, többek között ezek az eredmények és kísérletek adtak táptalajt, olyan elméleteknek mint, hogy a nácik a Holdra, sőt egyenesen a Marsra telepítettek bázisokat és várják a nagy visszatérés lehetőségét.

    Aki olvasta Johanna Sinisalo eddig egyetlen magyarul megjelent könyvét, A Nap Magját, az tudhatja, hogy az írónő könyve tele lesz extravagáns túlzásokkal és elképesztő morbid humorral és szarkazmussal. A film komolyan veszi magát, és éppen ettől lesz tragikomikus az egész.

    A filmet most ingyen meg lehet nézni, Vimeón vagy a film honlapján. Itt a Vimeós linket találjátok meg. Készüljetek fel a könyv érkezésére a film megtekintésével.

    Külön felhívnám a figyelmet, a roppant humoros Dictator’s Cut megnevezésre, amit a rendezői változat kapott. 😀

    Nézd meg a könyv  trailerét is, melyhez a finn filmkészítők adták az anyagot, a filmből.

     

     

  • Lunar Gateway – Japán is csatlakozott a NASA állomásának megépítéséhez

    Ausztrália mellett Japán is csatlakozott a NASA Lunar Gateway nevezetű űrállomásának megépítésében. Az állomás olyan lesz mint egy köztes megálló vagy pihenőhely ahonnan visszatérhetnek majd az asztronauták a Holdra és onnan vissza az állomásra.

     

    Az állomás az Artemis küldetés egyik kulcspontja, mely várhatóan 2020-ban valósul majd meg, melynek lényege a Hold további feltérképezése. A Japán Nemzeti Űrügynökség, a JAXA közösen fog együtt dolgozni a NASA embereivel. Japán elsődlegesen technikai támogatást nyújt a projektben, az űrállomás és az asztronauták számára létfenntartó eszközöket, akkumulátorokat és egyéb technológiai eszközöket biztosít majd. Nem titkolt szándékuk, hogy ezáltal nagyobb eséllyel nevezhessenek és küldhessenek majd japán asztronautát az állomásra.

     

    „Szeretnénk már a projekt korai szakaszában részt venni, így erősítve a kapcsolatot és a bizalmat az Egyesült Államokkal, remélve majd egy japán asztronauta is részt vehet a Holdra történő utazásban.” mondta Yoshiyuki Kasai, a JAXA elnöke a The Japan Times értesülései szerint.

    Az állomás tervezett elkészülése 2024 amikor már az amerikaiak már asztronautát is szeretnének a Holdra küldeni.

    Bővebben az Artemis küldetésről az alábbi videóban melyet a NASA készített.

  • Öntöltő, környezetkímélő okos karóra Svájcból

    A világ első automatikus, öntöltő,hibrid okos karórája,pulzusmonitorral

    A svájci Sequent 2015-ben tűnt fel startupként az órapiacon, akkor még lehetetlennek bélyegzett küldetésével:céljuk egy öntöltő, környezetkímélő okos karóra létrehozása volt.Az ötlet kipattanását számos megvalósíthatósági tanulmány és prototípusok sokasága követte. Az elkészült SuperCharger1okosórát az amerikai Kickstarter szervezet oldalán hirdették meg, mely zenészeket, művészeket, dizájnereket segít projektjeik megvalósításában, immár tíz éve. A termék átütő sikert aratott, 1 200 000 svájci frank támogatást gyűjtöttek a projekt megvalósítására.

    A Sequent ismét a kickstarter.com-on indította el úttörő, Red Dot dizájndíjas technológián alapuló, öntöltő, hibrid okos karórájának második generációs verzióját, a SuperCharger2-t. A forradalmi, svájci tervezésű automata karórát apró okos technológiai mesterművé alakították, így a szerkezet világszerte egyedülálló, független energiaellátással rendelkezik. A termék forradalmi tulajdonsága, hogy minél többet mozgunk, annál több 100%-osan tiszta kinetikus energiát alakíthatunk elektromos energiává, így gondoskodva az egyedülálló, független energiaellátásról.A Red Dot dizájndíj zsűrijének véleménye szerint „a hibrid töltőtechnológián alapuló SequentSuperCharger okosóra izgalmas, innovatív ötleten alapul, melynek a fenntarthatóságban játszott szerepe igen meggyőző.”

     

    A SuperCharger2a kezdetektől fogva„smartondemand” készüléknek készült, így a szerkezetet hatékonyságra tervezték, arra, hogy csak akkor használjon energiát, amikor szükséges. A precíziós beépített szenzorok minden aktivitásunkat és pulzusunkat folyamatosan, valós időben figyelik, ugyanakkor vezeték nélkül szinkronizálják a csúcstechnológiás,Android alapú telefonunkon vagy iPhone-unkon is futtatható SequentBioFeedback applikációval. Ezen applikáció segítségével a felhasználó folyamatosan figyelemmel követheti és elemezheti az egészségével kapcsolatos részletes adatokat.

    A SuperCharger2 a piac jelenleg legfejlettebb hibrid okosórája, egyben a leginkább környezetbarát is, mely hatékonyan csökkenti ökológiai lábnyomunkat: a technológia segítségével, mellyel az óra készül, képesek vagyunk évente akár több millió elemet is megspórolni, emellett újításként az óra szíja, valamint egyes elektronikai alkatrészei az óceánokból származó, újrahasznosított műanyagból készülnek.

     

    A Sequentről: A 2016-ban alapított Sequent vezető Svájci okos technológiával foglalkozó start-up, mely csúcstechnológiás megoldásokat kínál a fogyasztói egészségvédelmi üzletág számára. 2017-ben a vállalat 1,2 millió USD értékű előrendelést generált, ezáltal a Kickstarter legsikeresebb svájci kampánya lett, több ezer órát szállítva 135 országba.

     

    Sajtókapcsolat:

    Farkas Zsolt

    email: zsolt.farkas@sterncom.hu

    mobil: +36. 30 685 832

     

    Nagyfelbontású képekért látogasson el a Sequent weboldalára: https://sequentworld.com/pages/press

  • Spoilerfóboknak nem ajánlott az Aquaman végső előzetese

    Nincs éppen könnyű helyzetben a DC szuperhőse, Aquaman, ugyanis a rendkívül közepes Justice League-ben mutatkozott be a nagyvásznon a karakter. A majd 2 órás sztoriban szinte semmit nem tudtunk meg Arthur Curryről, csak egyfajta humoros gagként használták őt a készítők. Most kiderül, hogy a Warner Brosnak összejön-e a bravúr és Wonder Woman után meg tudnak-e normálisan alapozni a figurának, a film végső előzetese azonban elég biztatóra sikeredett.

    Az olyan nézőknek tilos megnézniük a trailert, akik kiütést kapnak a spoilerektől, mindenki másnak viszont szabad a vásár. Kicsit túl sokat lő le ez a 2 perc az Aquaman cselekményéből, a 2018. december 13-án érkező képregényfeldolgozásról azonban ennek köszönhetően elég tiszta képet kapunk ahhoz, hogy eldöntsük, érdemes lesz-e megnézni. A CGI pofás, a zene nagyon illik a képsorokhoz, talán még a víz alatti közeg se lesz idegesítő két órán keresztül. Annyi biztos, hogy a DC most nehéz helyzetben van, a világépítésük legfőképp ezen a filmen és a Shazam!-on múlik. A Warnernél reménykedhetnek, hogy az új fősodorbeli filmek és a Jokerhez hasonló spinoffok a szuperhős rajongók több rétegét is elérik majd, aztán a későbbiekben csak sikerül eldönteniük, hogy melyik ösvényt követik inkább.

    A rendezőben, James Wanban nagyon lehet bízni, hogy nem szúrja el, az alkotó nevéhez olyan filmek kötődnek, mint a Démonok között, az Insidious vagy éppen Az apáca.

  • Maniac előzetes: Emberkísérlet és multiverzumok a Netflix új sorozatában

    A Netflix egyik legjobban várt őszi sorozata lesz a Maniac, melyben olyan A-kategóriás színészek játsszák a főszerepet, mint Emma Stone, Jonah Hill, ráadásul őrült dokiként tér vissza a képernyőkre a The Leftoversből ismert Justin Theroux. A produkció szeptember 21-én kerül fel mind a 10 részével az online videotárra, a történet pedig hangulatában leginkább a Légióra hasonlít majd. A képsorok alapján emberkísérletekről lesz szó, melyek során az aggyal szórakoznak, a végeredmény pedig egy multiverzumokat összekötő kalandtúra lesz. Tündéktől és elborult fantasytól kezdve érdemes mindenre felkészülni, a Maniac merész sorozatnak tűnik első blikkre.

    A sorozatot Cary Joji Fukunaga rendezi, aki alkotóként már a 2017-es Az és a True Detective esetében is bizonyította, ért a meglepő és helyenként bizarr húzásokhoz. A Maniac egy izgalmas gondolatkísérletnek néz ki, biztosan érdemes lesz neki adni egy esélyt.