Címke: hype

  • Galaktika50 a szerkesztőséggel – Burger István top5 könyv, film

    Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?

    Top 5 film

    1.  Mátrix – A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
    2.  Avatar – Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
    3.  Brazil – Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
    4.  Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
    5.  Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.

    Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.

    Top 5 regény

    1.  Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
    2.  A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
    3.  Snow CrashNeal Stephenson elképesztő cyberpunk regénye elsöprő erejű alkotás.
    4.  Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
    5.  Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.

     

    Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry Harrison Éden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.

  • Megjelent a februári Galaktika!

    Már kapható a februári Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba „bűn és bűnhődés”-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb „meséjét” tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása.

    G383 borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Miss Emerald

    A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.

    A magazin XL-változata Joseph Green A Világ Lustái című regényének első részét tartalmazza, melyben egy távoli bolygó földi telepeseinek és az őslakóknak kell összhangot találni a túléléshez.

    A Galaktika 383. száma újságosoknál nem kapható, keresse a Fény utcai szerkesztőségben, vagy fizessen elő a Galaktikabolton, ezzel is támogatva fennmaradását!

     

  • Metropolis Media kiadó – 2022 első félévben tervezett könyvmegjelenések és visszatekintő 2021-re

    Szeretnénk minden kedves olvasónak megköszönni hogy 2021-ben is velünk tartottak, rengeteg új taggal bővült a kiadó olvasótábora. Reméljük 2022 minden előrelátható és magunk mögött hagyott nehézség ellenére, egészségben és jókedvben telik majd.

    Kis összegzés a tavalyi évről mielőtt megmutatnánk milyen köteteket tervezünk 2022 első félévében.

    Legsikeresebb könyveink 2021-ből

    Egyértelműen a tavalyi év igazi csillaga az égen T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél című regénye volt. Érzékeny és kedves fantasy köntösbe bújtatott tanmese az elfogadásról és szeretetről.
    Klune kitűnő regénye mellett Sárközi Károly írása is megtalálta a közönségét. Az író képes volt mindenféle sallang és realitástól való elrugaszkodás nélkül írni a magyar nép történelméről, mindezt úgy hogy amatőr történészek és profi hozzáértők is élvezni tudják.

    Szokás szerint a S.T.A.L.K.E.R. sorozat kötetei iránt hatalmas volt az érdeklődés, februárban pedig már érkezik is a következő történet A Minótaurosz Projekt címen ismét Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij párosától.

    A St. Mary krónikák és Theodora Goss Athéna Klub sorozata is az olvasók kedvence lett. Míg Jodi Taylor művei már bejáratott sorozatként van jelen, az Athéna Klub hölgyei friss szereplőkként lopták be magukat az olvasók szívébe a magyar származású amerikai írónővel együtt.

    A spanyol horror és dark fantasy fenegyereke, José Antonio Cotrina pedig egészen új irányba terelte az ifjúsági fantasy zsánert Vörös Hold ciklus trilógiájával. Az író következő kötete azonban nem Rocavarancolia világába térünk vissza. Az Ariadna és az Árnyak földje már inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek szóló thriller fantasy komoly témákkal és borzongató hangulattal. A könyv várhatóan februárban jelenik meg.

    Szépirodalmi köteteink pedig egyre szélesebb körben terjednek el, érezhetően mostanra kezdik felfedezni az emberek hogy érdemes kortárs európai irodalmat olvasni. A Csuka-átok, A beginák éjszakája, A valószerűtlenség elmélete és az Álmok sivataga is magasan az elvásárokon felül teljesítettek eladások tekintetében.

    2022 első félév tervezett megjelenések

    • Február
    • Március
      • T. J. Klune: A suttogó ajtón túl
      • Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem – borító tervezés alatt, még változhat!
      • Nicholas Dimitroff: Dealer of Realities (eredeti cím)
    • Április
      • Radek Rak: Baśń o wężowym sercu (eredeti cím, munkacím: Mese a kígyószívről)
      • Michael Walden: Egy maréknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. rész
    • Május
      • A. G. Slatter: All the murmuring bones (eredeti cím)
      • Guy Morpuss: Five minds (eredeti cím)
  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.

    borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl

    A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.

    A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • 2021 Hugo-díj nyertesek

    A 2021-es Hugo-díjakat december 18-án az idei 79. Worldconon hirdették ki. A koronavírus által szűlt nehézségek és változó emberi szokásokkal magyarázva, idén egy régi elmaradást is pótoltak végre, hiszen videójátékokat is díjaztak. Már régóta kijárt volna ez a díj, hiszen rengeteg olyan videójáték van amelyek története vagy éppen a narratíva újító és egyedi, mindez köszönhető magának a videójáték eszköztárának.

    Mivel nagyon sok kategória van mi most a szerintünk legrelevánsabb vagy legérdekesebb díj nyerteseit írtuk le.

    Teljes lista: KATT

    Legjobb könyv

    • Network Effect, Martha Wells (Tordotcom)

    Legjobb Novella

    • The Empress of Salt and Fortune, Nghi Vo (Tordotcom)

    Legjobb sorozat

    • The Murderbot Diaries, Martha Wells (Tordotcom)

    Legjobb képregény

    • Parable of the Sower: A Graphic Novel Adaptation, written by Octavia Butler, adapted by Damian Duffy, illustrated by John Jennings (Harry N. Abrams)

    Legjobb Videójáték

    • Hades (publisher and developer: Supergiant Games)

    Lodestar-díj a legjobb Young Adult könyvnek

    • A Wizard’s Guide to Defensive Baking, T. Kingfisher (Argyll Productions)

     

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi száma Paul Di Filippo roppant szórakoztató, Brit SF-díjas kisregényének első felével indul, melyben egy meggyilkolt feltaláló próbálja rendőrkézre adni gyilkosait. Varga Csaba Béla visszatér a „Fénygyermekek” világába, hogy alternatív univerzumbeli hazánkat egy vérfagyasztó katasztrófával szembesítse. Az angol Gareth D. Jones tovább folytatja Yorick-sorozatát, és ez a novellája ismét világpremierként lát napvilágot magyar fordításban. Szarvas Szilvia Preyer-pályázaton második helyezést elért történetének színhelye egy kórház a Naprendszer szélén. A Zsoldos Péter-díjas Toochee egy zseniális technikával kitervelt ékszerrablás izgalmas beszámolóját írta meg. A havi retróban befejeződik Alekszej Tolsztoj kisregénye, a főszereplők megindítják támadásukat a Hold és a földi tőzsdék ellen, ám az eredmény még őket is meglepi.

    Galaktika 381

    A központi tudományos rovat a Hold egy lehetséges végzetének esélyeit latolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a környezetszennyezésről az antik Római Birodalomban, a 2021-es év fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, Billy Idol kiberpunk lemezéről és a járványok kozmikus terjedésének eshetőségeiről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    borító: Guillaume Maillard (Franciaország) – kép címe: Kaiju envoi

    A magazin XL-változata Alekszandr Kazancev klasszikus űrhajós SF-jét közli, a mozikban is sikert aratott Viharok bolygóját.

    A Galaktika 381. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Előrendelhető a GFK 400.

    GFK 400.

    (szerkesztette: Németh Attila)

     

    Négyszázadik kötetéhez érkezett a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozata, ezért itt az idő egy újabb ünnepi antológiára. Válogatásunk ezúttal a hazai fantasztikus irodalom sokszínűségét mutatja be huszonkét kortárs szerző ugyanannyi írásán keresztül. Science fiction, fantasy és weird – ahogy magazinunk címlapján is minden hónapban ott áll, ide is ezeket a szavakat tehetjük ki témamegjelölésként. A legnagyobb hangsúllyal, mint mindig, az SF-en.

    Űrhajók, robotok és dimenziókapuk csillognak a novellák felszínén, a mélyebb rétegekben pedig a mesterséges intelligencia, a kolonizáció, az éghajlatváltozás és a genetika a valóságban is mind többeket foglalkoztató, releváns problémái. Vajon megéri-e az emberiség a rá váró, ragyogó jövőt, vagy fejlődése disztópiába, apokalipszisbe fullad? Megannyi kérdés, melyekre nem a mi dolgunk válaszokat adni, egy ilyen antológia feladata az értékes gondolatok felvetése, és a buzdítás a válaszok keresésére.

    GFK 400. – borító: Varga Balázs

    Huszonkét izgalmas, szívszorító vagy épp lelkesítő írás hol filozofikusabb, hol kalandosabb stílusban. A szerzők között ott sorakoznak Zsoldos Péter- és Monolit-, József Attila- és Déry Tibor-díjakkal kitüntetett, sőt nemzetközileg is elismert, közönségkedvenc nagyágyúk, valamint ígéretes pályakezdők egyaránt, de a céljuk ugyanaz: szórakoztatni és gondolkodtatni. Következzen egy teljes névsor kedvcsinálónak, de az igazi móka odabent kezdődik, a borítók között. Olvasásra fel!

    GFK 400.

    Tom Anderson – Antal József – Bojtor Iván – Ronil Caine – Andrej Iljics Dajcs – Ecsédi Orsolya – Fedina Lídia – R. J. Hendon – Huszár Karina – Jobbágy Tibor – Kenessei András – Komor Zoltán – Lovas Lajos – Lőrincz L. László – Majoros Sándor – Márki István – Molnár Csaba – Nemere István – Pusztai Andrea – Szélesi Sándor – Toochee – Varga Csaba Béla

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin novemberi száma igazi különlegességeket tartalmaz. A legterjedelmesebb közülük a nemrég elhunyt Csikász Lajos műve, melyben új, izgalmas fejezeteket fűz hozzá Zsoldos Péter nemzetközileg is elismert Gregor Man-trilógiájához. A másik nagy felfedezés a havi retro. Ebben az orosz Alekszej Tolsztoj egy korát megelőző tudományos elmélettel áll elő, mely akár világunk végét is megjövendölheti. A történet első része olvasható ezúttal. A Brit SF-díjas Ian Watson a második világháború előestéjének alternatív valóságába nyújt betekintést. A többszörös díjnyertes olasz Lukha B. Kremo hátborzongató novellája egy fiatal lánnyal ismerteti meg olvasóit, aki talán egyáltalán nem is az, akinek elsőre hinnénk. A Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon egy jelenleg futó regénysorozatának világához kapcsolódó írással jelentkezik.

    Nickita Svechnikov – Priest (Oroszország)

    A központi tudományos rovat más bolygók időjárását teszi vizsgálat tárgyává. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a kígyófejű hal világhódító terjeszkedéséről, a Fear Factory amerikai metálbanda lemezeiről, egy összecsukható japán elektromotoros kerékpárról és újabb kínai SF-filmekről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe A meghatározás, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének befejező részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.

    A Galaktika 380. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Könyvajánló – Lene Kaaberbøl: Az amulett (Igazlátó krónikák 2. rész)

    Az amulett

    ajánló

    Lene Kaaberbøl ifjúsági fantasyje, Az amulett (az Igazlátó Krónikák második kötete) igazi őszi olvasmánycsemege, melyet 10 éves kortól bárkinek ajánlhatunk, aki szereti a kalandokban bővelkedő, különleges regényeket.

    A számos díjjal kitüntetett író 1960-ban született, Dániában nőtt fel, és első művét 15 éves korában adta ki. Azóta több mint 30 könyvet írt gyermekeknek és fiataloknak egyaránt. A nemzetközi elismerést az Igazlátó Krónikák sorozat hozta el számára, melyet több mint 25 országban adtak ki, és világszerte több millió példányban fogyott. Az amulett magyar kiadását az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.

    Lene Kaaberbøl: Az amulett

    Dina, akit már az előző kötetből megismerhettünk, különleges képességet örökölt anyjától: ha valakinek belenéz a szemébe, meglátja annak összes bűnét. A sokak számára meglehetősen kellemetlen képesség miatt a 11 éves lány és családja kénytelen volt az otthonát elhagyva a magasföldi Kensie-klánhoz menekülni. Itt próbálnak beilleszkedni és nyugodt életet élni. Hírük azonban messzire ér, gyakran keresik fel Melussinát, Dina anyját olyan emberek, akiknek szükségük van szégyenlátó-képességére, hogy ügyes-bajos dolgaikat elrendezhessék.

    Mivel egy napon majd Dinára hárul ez a feladat, mindenhova követi anyját, hogy megtanulja, hogyan kell viselkedni és dolgozni Szégyenlátóként. De az utak veszélyesek, tele vannak ártó szándékú emberekkel, mint amilyenek a gonosz hadvezér, Drakan ügynökei, akik megkísérlik meggyilkolni Dinát és anyját, miközben igyekeznek háborút provokálni a klánok között. A gonosz nagyúr, Valdracu végül elfogja Dinát, és elviszi a várába, Dracanába. Arra kényszeríti a lányt, hogy fegyverként használja a képességét, és tartsa rettegésben a szolgákat és az ő ellenségeit.
    Dina bátyja, Davin és barátnőjük, Rose igyekszik a lány segítségére, és próbálják kiszabadítani a fogságból. Ez az út rengeteg akciódús kalandot és fordulatot tartogat, A sárkány hívása izgalmas folytatásként.

    A regényt váltakozó szemszögből olvashatjuk, hol Dina, hol pedig a bátyja, a 16 éves Davin meséli el a történetet. Dinával kapcsolatban azon izgulhatunk, hogyan próbál életben maradni a szörnyű körülmények közepette. A lány, csakúgy mint az első kötetben, erős, bátor és magabiztos, története rendkívül érdekes és inspiráló.

    Ugyanakkor a könyv legizgalmasabb részeit Davin kalandjai jelentik. A fiú igazi fejlődésen megy keresztül, hiszen a lázadó kamaszból férfivá kell érnie, hogy sikeresen szembe tudjon szállni a lány fogvatartóival. A regénynek ez az egyik legerősebb szála, végigkövethetjük, ahogy a fiú meg akarja védeni családját a jelenlegi és jövőbeli veszélyektől, de nem igazán tudja, hogyan. Folyamatosan bizonyítani akarja önmaga számára is rátermettségét, amiből számtalan probléma, gond és baj fakad. Apa nélkül nincs könnyű helyzetben, amikor a kardforgatást és a fegyverhasználatot akarja elsajátítani. Ráadásul ő nem rendelkezik a szégyenlátás képességével. Ezért nagyon érdekes belelátni abba is, milyen érzés lehet e képesség nélkül, a Szégyenlátó gyermekeként nevelkedni.
    A könyv, ahogy az ifjúsági regények általában, happy enddel végződik, de ennek a lezárásnak óriási hatása, ereje van. Szinte filmszerű, ahogy a pici lány áll a csatatér közepén, és nem túl hangos kiáltására marcona férfiak, belepirulva a szégyenérzetbe, eldobják fegyvereiket. Elképesztő befejezés, ami sokáig velünk marad.

     

  • Útikalauz a lappföldi mocsárvilág misztikus lényeihez

    A napokban jelent meg Juhani Karila Csuka-átok című regénye. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. Fordítója pedig Bogár Edit, aki tavaly Zsoldos Péter-díjat kapott Johanna Sinisalo A Nap Magja című művének fordításáért.

     

    Juhani Karila finn író, két sikeres novellagyűjtemény után a Csuka-átok az első regénye, amiben megmutatja, milyen is igazából Lappföld, egy őslakos szemével. A mítoszok és mondák újraélednek ebben a mai korban játszódó, sajátos bűnügyi fantasyben, amely 2019-es megjelenése óta számos díjat nyert. Megkapta a rangos Jarkko Laine-díjat, a Kalevi Jäntti-díjat és a Tähtifantasia-díjat is, továbbá jelölték a finnországi The Tolkien Society irodalmi díjára, valamint 2021 tavaszán a Lappföld Irodalmi Díjat is elnyerte.

    A regény tehát a misztikus Lappföldön játszódik. Nem sokat tudunk erről a vidékről, de abban biztos vagyok, hogy az egyszerű olvasó egyrészt sokkal romantikusabb vidéknek képzeli, másrészt sokkal kevésbé misztikusnak. Saját előfeltevéseim semmilyen szinten nem igazolódtak: a nyári Lappföld mocsaras, millió vérszívó rovartól hemzseg, a szegényes körülmények között élő emberek élete egy cseppnyi romantikus bájjal sem bír. Mégis, ez a könyv varázslatos világba kalauzol bennünket.

     

    Főhőse Elina Ylijaako, aki Finnország déli részén él, de minden évben visszatér szülőföldjére, Kelet-Lappföldre, hogy elvégezze éves küldetését: ki kell fognia a helyi kis tóból egy csukát. Nem akármilyen halról van szó: ez a csuka képes átjárni a különböző világok között, és egy átoknak köszönhetően, ha Elina nem fogja ki időben, magával viszi a lány lelkét, vagyis életbevágóan fontos, hogy sikerrel járjon a horgászat. Ehhez nagy bátorságra van szüksége, mert a természet hemzseg a lappföldi misztikus lényektől, akik előszeretettel megennék az embereket. Elsősorban a vízi szellem jóindulatát kellene elnyerni, akinek szerencsére van egy gyenge pontja: szeret kártyázni. Elina időt nyer, hogy még veszélyesebb lényekkel egyezkedjen, de a harmadik nap végére muszáj kifognia a tóból csukát. És még nagyobb bátorságra van szüksége ahhoz, hogy újra szembenézzen Jousiával, ifjúkori szerelmével, mert valójában csak így győzhető le az átok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/csuka-atok/

    Ráadásul a faluba érkezik egy rendőrnő is, aki Elinát gyanúsítja egy gyilkossággal. Janatuinen nem is sejti, mire vállalkozott, amikor elfogadta a megbízást. Társa, mérföldekkel korábban, inkább lábon lőtte magát, mintsem hogy Lappföldre menjen, ahol mindenféle szörnyetegek, szellemmadarak és egyéb népség mászkál az emberek között. Janatuinen szinte azonnal összetalálkozik egy drómóval, egy szőrős teremtménnyel, aki hűségesen követi mindenhová. A faluban és környékén azután további furcsa lények, boszorkányok, szellemszajkó által megszállt polgármester és más veszedelmek közepette kénytelen nyomozni. Úgy tűnik, hogy Lappföldön csak árnyalatnyi különbség választja el az embereket a mitikus lényektől.

     

    A Csuka-átok a legjobb értelemben vett fantasy, melyben a mítoszok és mondák szervesen kapcsolódnak a hétköznapi valósághoz. A váratlan fordulatokban bővelkedő történetet pedig lappföldi humor és gazdag természetleírások színesítik.