Címke: hold

  • Zsugori NASA – holdpor csupán egy dollárért

    A NASA programjai esetén hozzászokhattunk a százmilliós, milliárdos költségvetési tételekhez. Ezek után igencsak meglepő egy egydolláros ajánlat. Az amerikai űrkutatási hivatal ennyit fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről.

    A NASA négy vállalattal kötött külön-külön szerződést kötött 25 001 dollár összértékben. A feladatuk holdi regolit, vagyis holdi talaj begyűjtésére.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A másik három győztes cég a kaliforniai Masten Space Systems, a tokiói székhelyű ispace és annak európai leányvállalata. A NASA minden vállalatnak külön-külön fog fizetni a begyűjtött mintákért, amelyek súlya 50 gramm és 500 gramm között fog mozogni. A cégek begyűjtik a mintákat, majd ezt felvételekkel és egyéb adatokkal bizonyítják.

    A begyűjtött mintákat az Artemis holdprogramban fogják használni, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok 2024-ig újra embert juttasson a Holdra.

    A mostani kezdeményezés egy újfajta üzleti modell a Földön túli erőforrások kinyerésére, értékesítésére és használatára.

    A „fizetség” összege azért ilyen alacsony, mert a NASA csupán a regolit begyűjtéséért fizet, a cégek fejlesztéseiért vagy a szállítási költségekért nem. A pénz azonban nem is motiváció most a cégek számára, ugyanis a missziók tudományos szempontból várhatóan rengeteg előnnyel járnak majd, például lehetőséget adnak a vállalatoknak, hogy gyakorolják a begyűjtést a Hold felszínén.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A robotikával foglalkozó Lunar Outpost a Hold Déli-sarkáról gyűjt be kőzetet. A cég vezérigazgatója, Justin Cyrus szerint a missziót 2023-ra tervezik, de számos céggel együttműködnek – köztük a Jeff Bezoshoz köthető Blue Originnel – a Holdra jutásban, ezért az indulás dátuma akár előbb is lehetséges.

    A japán ispace 2022-re tervezi a misszióját, amelyért 5 ezer dollárt fog kapni a NASA-tól.

  • Interjú részlet Michael Walden a Csillagikrek írójával

    Szeptemberben megjelent, Michael Walden legújabb könyve a Csillagikrek, mely egy új SF sorozat első része. Az íróval készült teljes interjút, az októberi Galaktika hasábjain olvashatjátok.

     

    G: Látszik, hogy nagyon felkészültél ebből a témából, nagyon érdekel téged. Ha viszont kiderült számodra, hogy nagyjából nulla az esélye annak, hogy értelmes civilizációra bukkanjunk, akkor honnan jön az indíttatás, hogy mégis ilyen dolgokról írj?

     

    WSZ: Nyilvánvalóan örülnék, ha lenne más értelmes civilizáció rajtunk kívül. Nagyon szeretném megismerni a világegyetemet, és megérteni a működését. Úgy érzem, hamarosan ki fog derülni, hogy van vagy volt élet a Marson, fogunk élő vagy halott baktériumokat találni. Az is lehet, hogy azért nem találkozunk más fajokkal, mert már nincsenek.

    G: Legtöbbször úgy képzeljük el az idegeneket, hogy ők sokkal fejlettebbek nálunk, tanulhatunk tőlük, átvehetünk eszközöket, gondolkodásmódot. Egyfajta kisebbrendűségi érzés munkál az emberben?

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    WSZ: Talán azért, mert csak ők tudnának idejönni, mi nem vagyunk képesek eljutni hozzájuk. De az emberi elme annyira összetett, hogy lehet olyan idegen lény, aki technikailag képes eljutni hozzánk, azonban évek múlva kiderül róla, hogy hiányzik belőle valami, ami nekünk megvan, például egyáltalán nem érti, mi a zene. Akkor nem lesz nálunk fejlettebb művészi vagy filozófiai szempontból.

     

    Nézzétek meg a HungaroConon készült beszélgetést vele.

     

  • Melyek voltak a legjobb magyar SF novellák 2019-ben?

    2020. szeptember 5-én az AVANA Egyesület által megrendezett HungaroConon több irodalmi díjat is kiosztottak.

    2019-ben hagyományt teremtettünk azzal, hogy először szavaztak a Galaktika olvasói a legjobb magyar novelláról, ami megjelent a magazinban. Idén a járvány miatt sajnos egészen szeptemberig csúszott a 2019-es Legjobb Magyar Novella díj átadása. A Galaktika-közönségdíjat Fedina Lídia (Virokalipszis) kapta „Iszonyat” (Galaktika 348) című novellájáért, a szerkesztőségi díjat pedig Ecsédi Orsolya „Elv” (Galaktika 356) című írásáért.

     

    A közönségszavazás második és harmadik helyezettjei:

    Varga Csaba Béla: Kátya választása (Galaktika 350)

    Andrej Iljics Dajcs (Dési András György): Az öszvér (Galaktika 351)

     

    A HungaroCon keretein belül adták át az újdonsült Monolit-díjat is.

    A 2001. Űrodisszeia Monolitja a science fiction egyik legismertebb, legjellegzetesebb tárgya, még azok is tudják, mit jelent, akik nem látták a filmet. A Monolit közismert alakja, valamint a regényben betöltött szerepe miatt – ahol az ember fejlődésének mozgatórugója, az emberi szellem gyújtólángja volt – választottuk az új irodalmi díj jelképének. Reméljük, hogy hasonlóképp inspirálja majd a magyar sci-fi írókat, és elősegíti a hazai fantasztikum fejlődését, ahogy klasszikus eredetije.

    A Monolit-díj nyertese szintén egy, a Galaktikában megjelent novella. Komor Zoltán weird fiction írása, a „Plázafej” a magazin 346. számában olvasható. Ugyanígy különdíjat érdemelt Ecsédi OrsolyaElv” című novellája (Galaktika 356).

    A Monolit-közönségdíjat Urbánszki László nyerte el „Friss levegő” című novellájáért, mely A jádekoponyák szigete című antológiában jelent meg.

    Monolit-díj 2020

    legjobb novella: Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346)

    Shortlist:
    V. K. Bellone: Somnium mendax
    Bojtor Iván: A vastundra
    Huszár Karina: Hat óra az élet
    Komor Zoltán: Plázafej
    Makai Máté: Zeusz-komplexus
    Molnár Csaba: Fantázia 2.0

    A zsűri különdíja:
    Makai Máté „Zeusz-komplexus” című novellája, a műben alkalmazott jellemábrázolásért és árnyalt stílusérzékért.
    Ecsédi Orsolya „Elv” című novellája, a műben alkalmazott nyelvi innovációért.

    Közönségdíj:
    Urbánszki László: Friss levegő (A jádekoponyák szigete)

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a változó világ legkülönbözőbb fajtáit teszi vizsgálatának tárgyává. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) most induló folytatásos történetének hősei például a mohácsi vész eseményeit változtatják meg, új irányt szabva a történelemnek. Shiv Ramdas indiai szerző ugyanakkor Hugo- és Nebula-díjra is jelölt novellájában egy ismert történelmi eseményt helyez egészen újszerű megvilágításba. Tamás J. Bertalan rejtélyes krízishelyzettel szembesíti az emberi társadalmat, míg Gareth D. Jones immár jól ismert csapatát indítja újabb nem mindennapi lények felkutatására. Novellájának magyar megjelenése egyben világpremier is. Varga Csaba indiai témájú írásában világvége-hívők szektájába kalauzolja el olvasóit. A havi retró Will H. Gray elbeszélése, melyben egy kapzsi méhész kis híján bolygóméretű kataklizmát idéz elő.

     

     

     

    A központi tudományos rovat hiperszonikus harci eszközöket mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a napkutatás legújabb eredményeiről, egy lebegő szigetvárosról, az olvadó gleccserekről, az USA első klímamenekültjeiről, egy elektronikai hulladékokból készült dizájner-karóráról és a Vektor nevű, űrmetált játszó együttesről. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.

    A magazin XL-változatában folytatódik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiája a második kötettel, címe A Győztes.

    A Galaktika 366. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Mi van a Hold másik oldalán? Könyvismertető: Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    Johanna Sinisalo regényének (Iron Sky. Támad a hold) eredeti címe Renate története. A könyv ugyanis nem egy az egyben a film regényváltozata, hanem sokkal több annál. Renate szempontjából meséli el az Iron Sky című mozit, de jóval a film eseményei előtt kezdi a történetet, és a befejezés is jócskán túlmutat a filmbeli eseményeken.

    Ahogy a cím is sugallja, a regény Renate életét mutatja be gyermekkorától időskoráig a lány naplóján keresztül. A hangsúly azonban elsősorban arra a néhány hónapra helyeződik, amikor a főhősnő közelebbről megismer egy Föld-lakót, maga is eljut a Földre, majd befolyásolja azokat az eseményeket, amelyek egy, a bolygót évezredekre lakhatatlanná tevő, globális nukleáris háborúhoz vezetnek.

    A regény alapötletét az első, közösségi adakozásból megvalósult film, az Iron Sky forgatókönyve adta, melyet Johanna Sinisalo kezdett el kidolgozni. Az évekig tartó munka során azonban a történet annyira megváltozott (a producerek és a többi forgatókönyvíró közreműködése révén), hogy végül a szerző nem akarta, hogy a film forgatókönyvírójaként tüntessék fel, inkább az ötletgazda szerepét vállalta. A filmkészítés során végzett kutatómunka, a rengeteg kidolgozott szereplő és cselekményszál (ezek végül kimaradtak a filmből) azonban nem hagyták nyugodni, így megalkotta az ötletből a saját írói változatát.

    A történet kiindulópontja: a II. világháború végén a nácik, egy titokban kifejlesztett űrkutatási program birtokában, a Hold sötét oldalára menekülnek, itt kialakítanak egy ideális társadalmat, miközben egy új, halálos fegyvert építenek, hogy végül meghódítsák a Földet, és az egész világon elterjesszék a nemzetiszocializmus eszméit. A regény főszereplője, a fiatal Renate teljesen magáévá teszi társadalma szokásait, normáit és gondolkodásmódját. A mű pontos leírást ad arról, milyen érzés egy totalitárius diktatúrában nevelkedni, ahol semmiféle lehetőség nem nyílik az alternatív ismeretszerzésre.

    Renate már nagyon fiatalon elkezd érdeklődni a Föld iránt, földszakértő, történész és angoltanár lesz. Olvasmányai és az ottani oktatás alapján úgy véli, a Föld lakosai ellustultak és teljesen romlottak a kapitalizmustól, és igazán felszabadító lesz számukra, ha a németeknek sikerül végrehajtani tervüket, hogy meghódítsák a Földet. Egy amerikai űrhajó Holdra szállása azonban mindent megváltoztat, kiderül ugyanis, hogy a Földön vannak „szuperszámítógépek” (okostelefonok), amiknek a technológiáját a nácik szeretnék megkaparintani. A lány elrejtőzik egy űrhajón, így titokban ő is a Földre utazik, ahol szembesül azzal, hogy a náci fajnemesítés céljából számára kijelölt vőlegénynek sokkal komolyabb tervei vannak, semmint a technológia ellopása.

    Renatét a Föld sokkhatásként éri.  Itt mindenből van bőven: oxigén, víz, étel, növényzet, műanyag. A regény egyik csúcspontja, amikor a szerző leírja, a főszereplő hogyan próbálja meg feldolgozni a rázúduló benyomásokat. Ugyanakkor a leírás tükröt tart elénk, mert megmutatja, mennyire magától értetődően pazarlóan élünk. A lány megrémül, hogy mennyi vizet engedhet ki a csapból, elképed, mennyi cukrot adunk az ételekhez, és mennyi szemetet termelünk.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Sinisalo ebben a regényében is úgy képes bemutatni a modern társadalom problémáit, a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség kérdéseit, a kommunikáció és a propaganda befolyásoló hatásait, hogy – miközben remekül szórakozunk a szatirikus humoron – egyúttal fel is ráz minket. Görbetükrén keresztül újra és újra elgondolkodtat saját berögzött hiedelmeinken és szokásainkon.

    Ráadásul az Iron Sky azért is meglepő, mert többnyire úgy gondolunk a nácikra, mint szörnyű gazemberekre, akiknek a cselekedeteit határozottan elítéljük. Ugyanakkor a regény olyan utópiát rajzol meg, amelyben a náci ideológia sikeres volt, egy jól megszervezett társadalom gondoskodik az emberek minden szükségletéről. A Holdon is létrejönnek azonban alsóbbrendű emberek, akik a mélyben, a háttérben dolgoznak, és működtetik a rendszert. Habár a főhősnő idővel rájön a sok hazugságra, amit elhitettek vele, nem jobb a helyzet a Földön sem. A fogyasztói társadalom sem tud lényegesen jobb világot produkálni. Ráadásul a nukleáris világháború után csak a Holdon maradt nácik és egy színes bőrű férfi képviselik a megmaradt emberiséget. A szerző az utószóban azt írja, hogy a film (és a könyv) témája röviden összefoglalva: „az emberiség végtelen ostobasága”. Johanna Sinisalo nem egyszerűen egy tehetséges írónő. Regényeit áthatja a mélységes humanizmus, és végső soron új alapokra helyezi az emberi gondolkodást. Érdemes odafigyelni rá.

    Ez a könyv mindenki számára kötelező olvasmány!

  • Melyik hold mekkora?

    Szép számmal vannak holdak a Naprendszerben Bár a Földnek csupán egy kísérője van, de az legalább az egyik legnagyobb.

    A kőzetbolygók amúgy sem büszkélkedhetnek mellékbolygókkal, bezzeg a gázóriások: A Jupiternek 2019-ben 79, a Szaturnusznak 62, az Uránusznak 27, a Neptunusznak 14 holdját ismerjük. Még a Kuiper-övi objektumok közül is jut néhánynak.: Ma már a törpebolygóvá lefokozott Plútónak is 5 jutott.

    A Metaball Studios egy összehasonlító videót készített, hogy megismerhessük, melyik hold mekkora. A legkisebbet, a Szaturnusz egyik kísérőjét még az Eiffel-toronyhoz mérhetjük. A kisebbeket összemérhetjük New York városéval, de a legnagyobbak mellé már a bolygónkat kellett állítani. Összesen 24 Holdat nézhetünk meg a videóban.

  • Holdkőzet árverés

    A neves Christie’s aukciósház egy egészen különleges tárgy árverésére készül: a világ ötödik legnagyobb holdmeteoritja kerül kalapács alá.

     

    Rendkívül kevés Holdkőzet van a Földön. Az Apollo expedíciók körülbelül 400 kilogrammot hoztak vissza. De ezen kívül ismerünk olyan meteoritokat, amely holdi eredetűeket. Egy nagyobb meteor csapódott be kísérőnk felszínébe, amely darabokat lökött ki az űrbe, és hosszú-hosszú keringés után a Földre zuhantak. A holdmeteoritok összsúlya körülbelül 650 kilogramm, vagyis az összes Holdról származó kőzet elfér egy személyautóban.

    Meteoritokat legkönnyebben a jégmezőkön, vagy a sivatagban találnak. A kikiáltásra kerülő darab is a közel-keletről került elő. Évszázadokkal ezelőtt egy kiadós meteoreső érte a Szaharát az algériai és mauritániai határ körzetében. Az összes ismert holdi meteorit közel fele innen származik. Körülbelül 30 különböző meteoritot gyűjtöttek össze, elemezték és osztályozták őket, Különböző NWA-azonosító számokat kaptak abban a hitben, hogy valószínűleg különböző eseményekből származnak és különböző holdmintákat képviselnek. De megállapítást nyert, hogy mindegyik ugyanabból a Hold-eseményből származik.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Az árverésre kerülő NWA 12691 is ebből a gyűjteményből származik. Az ötödik legnagyobb darab, súlya 15 és fél kilogramm Még az asztronauták sem hoztak vissza ekkora darabot.

    A meteoritot online magánárverésen kínálják megvételre, kikiáltási ár 2 millió font, azaz körülbelül 800 millió forint.

    A tudósok a Hold szikláit sajátos texturájuik, ásványtani, kémiai és izotópos összetételük alapján azonosítják. A Földön található legtöbb ásványi anyag ritka vagy hiányzik a Holdon, míg néhány holdi ásvány ismeretlen a Földön. Ezenkívül a holdi sziklák olyan gázokat tartalmaznak, amelyek izotóparánya nagyon különbözik a Földön található ugyanazon gázoktól.

  • Hihetetlen holdfotók

    Andrew McCarthy olyan képeket készít, amilyeneket a NASA-tól sem láthattunk.

    A sacramentoi asztrofotós heteket tölt a Hold felületéről készült fotók készítésével. Valószínűleg ezek a legtisztább képek, amelyet valaha láttunk.

    A holdkráterek rendkívül tiszta képe mögött óriási munka áll. A végső eredmény megteremtéséhez sok ezer fotót kellett készítenie.

    Andrew-nak ki kellett választania a megfelelőket a különböző holdfázisokban készített fotók közül, és össze kellett kevernie azokat.

    Az eredmény hihetetlenül lenyűgöző, és úgy mutatja a hold felületét, mint korábban még egyetlen fotó sem.

    Egyik holdfotója úgy készült, hogy 20 000 fényképet egyesített hozzá.

    Iron Sky – Támad a Hold

     

     

  • Rádiótávcső a Hold túlsó oldalán

    A NASA érdeklődését felkeltette egy javaslat, hogy létesítsenek rádióteleszkópot a Hold túlsó oldalán.  A NASA jóváhagyta a projekt megvalósíthatósági tanulmányának finanszírozását, és 125 ezer dollárt biztosít a kutatásra.

    Az ötlettel a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának robottechnikusa, Saptarshi Bandyopadhyay állt elő. Az ultra hosszú hullámhosszúságú rádióteleszkóp a „Lunar Crater Radio Telescope” nevet kapta, és óriási előnyökkel bírna a bolygónk teleszkópjaihoz képest. A túlsó oldal mentes nem csak a földi eredetű zavaró rádióadásoktól, de a bolygónk sűrű atmoszférája sem rontja a vétel. Különlegesen jó körülményeket biztosít a kozmosz mélyének vizsgálatára

    A távcsövet egy 3- kilométer átmérőjű kráterben helyeznék el, hasonlóan az Arecibo Obszervatóriumhoz, amely a karib-tengeri Puerto Ricóban egy víznyelőben rejtőzik.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A földi teleszkópokkal ellentétben ez nem egy fix szerkezet lenne, hanem egy egy kilométer átmérőjű dróthálót húznának ki.

    Az elképzelés szerint a kráter közepén landolna a hálót tartalmazó egység, illetve a kráter peremén a hálót kifeszítő holdjárók. A holdjárók leereszkednének a kráterbe majd drótköteleket kapcsolnának a háló szélére. Ezek után drótokkal húznák szét a hálót.

    Az LRCT a tervek szerint 1 kilométer átmérőjű lenne, ez kétszer akkora, mint a világ jelenlegi legnagyobb kínai távcsöve, amely 500 méter átmérőjű, és több mint háromszor akkora, mint a 305 méter átmérőjű Areciboi távcső. Csak összehasonlításul: a kínai távcső akkora, mint 30 futballpálya.

  • Furcsa építőanyag a Holdra

    Európai kutatók szerint a leendő űrhajósok vizelete is építőanyag lehet a jövő holdbázisán.

    Minden nagyobb űrügynökség teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy megvessük a lábunka a Holdon. Az amerikai űrkutatási hivatal, az Európai Űrügynökség és kínai űrügynökség is már az épülő holdbázisokat tervezi, amelyek a következő évtizedekben épülhetnek majd fel.

    A legkomolyabb kihívás a bázis felépítése. Az űrhajósok leendő otthonának ellen kell majd állnia a magas sugárzásnak, a szélsőséges hőmérsékleteknek és a meteoritok bombázásának. De a bázis építésének legnagyobb problémája a logisztika. Egy kilogrammnyi tömeg Holdra szállítás körülbelül hétmillió forintba kerül.

    Érthető, ha az űrkutatási szakemberek minden egyes grammot szeretnének megspórolni.  Érdemes odaszállítani az építőanyagot? Vagy meg lehetne oldani az ott található anyagokból? Az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.

    Egy nemzetközi – norvég, spanyol, holland és olasz – kutatókból álló csapat az ESA megbízásából a vizeletet vizsgálja. Használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt.

    A holdi geopolimer beton előállításához ugyanis adott az ott megtalálható regolit, a Hold törmelékes kőzete és a néhány területen megtalálható jégből származó víz. A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók. Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    Ezzel a furcsa betonnal végeztek vizsgálatokat, egy 3D nyomtató segítségével lehetne különböző építményeket előállítani. A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.