Címke: hold

  • Metropolis Media – 2022 év végi összegzés

    Miután azt hittük, hogy 2021 után nem lehet nehezebb, sajnos 2022 a covid mellett más megpróbáltatásokat is hozott nem csak itthon, hanem az egész világban. A Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin szerkesztősége azonban az őket érintő nehézségek ellenére is kitartott és rengeteg új, kiváló hazai és külföldi író művét hozta el olvasóinak.

    2022-ben megjelent köteteink:

     

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A Minótaurosz projekt (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    José Antonio Cotrina: Ariadna és az Árnyak földje

    fordította: Varju Kata

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    fordította: Szente Mihály

    Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere (GFK)

    fordította: Egri Zsuzsa

    Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem

    fordította: Mézner Mariann

    Michael Walden: Egy maroknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. (GFK)

    A. G. Slatter: A csonthárfa dala

    fordította: F. Nagy Piroska

    Márki István: Villámok a felhők mélyén (GFK)

    Jodi Taylor: Átkozott hazugságok és a történelem – St. Mary krónikák 7. (GFK)

    fordította: Szente Mihály

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    fordította: F. Nagy Piroska

    María José Ferrada: Kramp, avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben (Szépirodalmi Könyvek)

    fordította: Varju Kata

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet markában – a hexalógia záró kötete (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior 5. kötet

    fordította: Rácz Nóra

    Kristian ​Novak: Cigány létére

    fordította: Bognár Antal

    Robert J. Sawyer: Kvantuméj

    fordította: Tamás Dénes

    Gert Nygårdshaug: Mariposa mozgalom – Egy ökoterrorista története

    fordította: Petrikovics Edit

    Mund László – Héthy Zsófia: A Kövér és a Sovány

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    fordította: Szente Mihály

    Szerencsés Dániel: Szike

    Ronil Caine: Luna

    S. A. Barnes: Síri csend

    fordította: F. Nagy Piroska

    Rafał Kosik: g.A.I.a.

    fordította: Nemere István

     

    Köszönjük, hogy ezt az évet is velünk töltöttétek, jövőre újra találkozunk! 🙂

     

  • Johanna Sinisalo megkapta a Pro Finlandia érmet

    Örömmel jelentjük be, hogy a díjnyertes és nemzetközi bestseller írónő, Johanna Sinisalo kapta meg a Pro Finlandia érmet a finn irodalomért tett szolgálataiért!

    Az 1943-ban alapított Finn Oroszlánrend Pro Finlandia-érmet,  Finnország elnöke ítéli oda olyan művészeknek és íróknak akik a finn művészet, dráma, irodalom és zene terén hosszú, és kiemelkedő munkát végeztek. A Pro Finlandia-érmet közvetlenül a függetlenség napja (december 6.) előtt adják át 10-15 személynek a kultúra minden területén, és széles körben a finn művészek és írók legmagasabb nemzeti elismerésének számít.

    Az egyik vezető finn sci-fi és fantasy szerző, Johanna Sinisalo irodalmi pályafutása öt évtizedet ölel fel, művei között regények, novellák, rádió-, tévé- és képregény-forgatókönyvek egyaránt szerepelnek. Első regénye, az Ennen päivänlaskua ei voi (TROLL) 2000-ben jelent meg, és elnyerte a hőn áhított Finlandia-díjat. Műveit azóta húsz nyelvre fordították le.

    A Finlandia-díjon kívül Sinisalo számos külföldi irodalmi díjat is elnyert, például a 2004-es James Tiptree, Jr. Award és a 2017-es Prometheus Award, 2008-ban pedig a Nebula-díjra, 2012-ben a Prix Escapades-re, 2017-ben pedig a Grand Prix de L’Imaginaire-re jelölték.

    Hatalmas gratuláció Johanna!

  • Megjelent a júliusi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin júliusi számának egy része Jules Verne legendás hősét, Nemo kapitányt idézi meg. Eric Choi Aurora-díjas kanadai szerző elbeszélése visszarepíti olvasóit az első világháború idejébe, amikor az ellenséges hatalmak mind a Nautilus titkát keresték. Mike Adamson a Verne-regény angol fordításának titkairól rántja le a leplet. Gregory L. Norris ugyanakkor a távoli jövőben egy balesetet szenvedett űrhajóst próbál kimenteni az óceán fenekéről.

    A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia egy hazai rejtély nyomába ered: hová tűnt Petőfi? Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin űrhajósai egy idegen bolygó felszínén tesznek rendkívüli felfedezést. Kiss Ferenc robonista átiratai irodalmi klasszikusainkat gondolja újra. A Nebula-, Sturgeon- és Locus-díjas John Kessel írásában a memóriatörlést állítják az orvostudomány szolgálatába. Tarja Kauppinen egy világkatasztrófa talán utolsó túlélőit kíséri el felderítőútjukra. A lap méltatással és egy régi novella újraközlésével emlékezik meg a nemrég elhunyt Moldova Györgyről. A havi retro a francia költőóriás Guillaume Apollinaire egy abszurd története.

     

    G388
    borítókép – Vyacheslav Safronov (Oroszország)

     

    A központi tudományos rovat az atomenergia holdi hasznosításának lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Doctor Who-ról, a Claypool Lennon Delirium zenei társulásról, egy igazán zöld épületegyüttesről és a harcról a kórokozók ellen az űrhajók fedélzetén. A képregény Fredric Brown egyperces-trilógiájának feldolgozása a veszendőbe ment nagy felfedezésekről. Rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata a brit katasztrófairodalom klasszikusát tartalmazza, melyben Fred M. White nem kevesebb mint hétféle módon végez Londonnal.

    A Galaktika 388. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.

    borító art: Alex Chen – Bloodsea

    A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.

    A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.

    A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!

     

  • Galaktika50 a szerkesztőséggel – Burger István top5 könyv, film

    Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?

    Top 5 film

    1.  Mátrix – A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
    2.  Avatar – Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
    3.  Brazil – Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
    4.  Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
    5.  Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.

    Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.

    Top 5 regény

    1.  Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
    2.  A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
    3.  Snow CrashNeal Stephenson elképesztő cyberpunk regénye elsöprő erejű alkotás.
    4.  Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
    5.  Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.

     

    Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry Harrison Éden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin novemberi száma igazi különlegességeket tartalmaz. A legterjedelmesebb közülük a nemrég elhunyt Csikász Lajos műve, melyben új, izgalmas fejezeteket fűz hozzá Zsoldos Péter nemzetközileg is elismert Gregor Man-trilógiájához. A másik nagy felfedezés a havi retro. Ebben az orosz Alekszej Tolsztoj egy korát megelőző tudományos elmélettel áll elő, mely akár világunk végét is megjövendölheti. A történet első része olvasható ezúttal. A Brit SF-díjas Ian Watson a második világháború előestéjének alternatív valóságába nyújt betekintést. A többszörös díjnyertes olasz Lukha B. Kremo hátborzongató novellája egy fiatal lánnyal ismerteti meg olvasóit, aki talán egyáltalán nem is az, akinek elsőre hinnénk. A Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon egy jelenleg futó regénysorozatának világához kapcsolódó írással jelentkezik.

    Nickita Svechnikov – Priest (Oroszország)

    A központi tudományos rovat más bolygók időjárását teszi vizsgálat tárgyává. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a kígyófejű hal világhódító terjeszkedéséről, a Fear Factory amerikai metálbanda lemezeiről, egy összecsukható japán elektromotoros kerékpárról és újabb kínai SF-filmekről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe A meghatározás, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének befejező részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.

    A Galaktika 380. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.

    borító: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut Ghost

    A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.

    A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.

    Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
    Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!

     

    Normál Galaktika:
    Előfizetőknek: 1300 ft/db
    A többieknek: 1890 Ft
    XL:
    Előfizetőknek: 2450 Ft/db
    Többieknek: 3390 Ft
  • Megjelent a júliusi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin júliusi száma A. T. Greenblatt Nebula-díjas novellájával indul egy különleges kapcsolatfelvételről. Varga L. László harmadszor tér vissza hobbi-időutazóihoz és nem mindennapi kisautójukhoz, melyre ezúttal az államapparátus is felfigyel.

    A belga Frank Roger pofonegyszerű megoldást kínál az élet minden gondjára. No persze, mint minden jóból, ebből is megárt a sok. E. M. Marthacharles űrutazója egy balesetet követően kénytelen rábízni magát az idegen bolygó rendkívüli lakóira. Stephen L. Burns a holnapután Amerikájába kalauzol el, ahol immár az ember legjobb barátja az úr. Az orosz Valentyina Zsuravljova hősnője meghökkentő események hátterét deríti fel egy tudományos kutatóintézetben. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Johhny Silver írása komoran disztópikus jövőt vázol fel, amelyben már nem tisztelik az életkort. A havi retró igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas George Bernard Shaw humoros túlvilági jelenete, melyből megtudhatjuk, hogy még a mennyországban is szeretik a focit.

    A központi tudományos rovat az Édenkert valóságos helye után nyomoz. Emellett olvashatók még cikkek többek közt húspótló kukacokról és rovarokról, egy rendhagyó vámpírsorozatról, egy, a Naprendszert körbejáró komolyzenei szvitről és egy kávézóról, ahol minden kartonpapírból van. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Az elveszett robot, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét zárja le, és a tét ezúttal már az egész emberi civilizáció fejlődése.

    A Galaktika 376. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    Iratkozzatok fel a Galaktikabolt hírlevelére!

  • Megjelent a júniusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júniusi száma – mely egyben a 200. az újramegjelenés óta – különleges összeállítás magyar szerzők legfrissebb műveiből. Rendhagyó dupla résszel, ami keretbe foglalja a lap tartalmát, befejeződik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor újságírója egy luxuscsillaghajó fedélzetén találkozik a klasszikus aggódó utassal, aki korántsem egy egyszerű utas. Benyák Zoltán hulladékválogató robotjai emberibbnek bizonyulnak az embereknél. Jules Winkler arról ír, hogyan juthat olvasmányokhoz egy erősen gyengénlátó ember, ha nem hangoskönyvekre vágyik. Fedina Lídia kutatói egészen különleges módszert dolgoznak ki a klímaváltozás elleni harcra, épp csak az egész emberiség pusztulását okozhatják vele. T. R. Salty novellájában egy pincérnő bármi áron be akar jutni a kiváltságos, halhatatlan félistenek világába. A havi retró Szerb Antal gyönyörű elbeszélése egy halott hercegnő feltámasztásáról.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, miért élik aranykorukat mostanság a disztópiák. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a legfehérebb és legfeketébb színek hasznáról, az Oxigén című filmről, a Genesis együttes egy SF-ihletésű számáról és a Mars helikopteres felderítéséről. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét kezdi közölni. Ezúttal nem emberek érkeznek a Holdra, hanem két holdlakó látogat a Földre.

    A Galaktika 375. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    A borítót készítette: Ilya Ozornin orosz művész
    A borítót készítette: Ilya Ozornin orosz művész

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A Brit SF-díjas Paul Di Filippo egy érdekes alternatív világba repíti el olvasóit, főhőse nem más, mint Albert Camus. A Drive-val világhírűvé vált James Sallis egypercese a gyász feldolgozásának holnaputáni módszerét vázolja fel. Majoros Sándor Déry Tibor-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író a Marson fedez fel valami egészen különös dolgot. A Nebula-, Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford ezúttal hazai pályán játszik, egy asztrofizikai rejtély nyomába ered. Ausztriát képviseli a lapban a Kurd Lasswitz-díjas Helmuth W. Mommers, akinek főszereplője virtuális világokban keresi a boldogságot. A havi retró a februárban 96 éve született Jókai Mór egy kevésbé ismert novellája, melynek érdekességét egy kapcsolódó tudományos cikk emeli ki.

    címlap kép – Derek Stenning

    A központi tudományos rovat egy repülő obszervatóriumot mutat be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Amazonas aranyáról, Sun Ra űrdzsesszéről, óraalkatrészek művészi újrahasznosításáról és a Star Wars jövőjéről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változata a Hugo- és Nebula-díjas Suzy McKee Charnas Nebulára jelölt regényének első részét tartalmazza egy vámpírról, aki a mai, modern világban keresi a helyét.

    A Galaktika 371. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika 371. számának és az XL-nek Derek Stenning készítette a borítóként használt képet.
    Kövessétek őt Artstation oldalán, kreatív munkáit vétek volna kihagyni.
    https://www.artstation.com/derek_stenning