My Blog

Címke: föld

  • A 20 legszebb fotó a Földről

    A Nemzetközi Űrállomáson élő és dolgozó férfiak és nők évente több ezer fényképet készítenek a Földről. Ez részben a munkájuk, de egyben a hobbijuk is.

    Több kitűnő fényképezőgép áll a rendelkezésükre, hogy csodás képeket készíthessenek a bolygónkról.

    A NASA Johnson Űrközpontjának Földtudományi és Távérzékelési részlegének kutatói most készítettek egy kis csokrot az elmúlt év legjobb képeiből, amiből egy rövid videót állítottak össze.

    3001 Végső űrodisszeia

    A videó megnézése után érdemes ellátogatni a videó youtube oldalára, mert ott megtalálható az össze fotó elérhetősége.

    Innen nem csak a képeket tölthetjük le több méretben, de szinte minden információhoz is hozzájuthatunk a kép készítési körülményeiről, a használt kameráról, a fényképezett helyről, és az aktuális időjárási adatokról.

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

  • Ha az országok bolygók lennének

    Nagyon kevés fogalmunk van a a Föld országainak méretéről. Vizuálisan megidézhetjük magunk elé a Föld kiterített térképét, de ez a vetület nagyon csalóka, minél jobban eltávolodunk az egyenlítőtől, annál jobban csal a térkép. Például Kanada Jóval nagyobbnak látszik, mint az USA, miközben csaknem egyforma méretűek, vagy Grönland akkorának látszik, mint Afrika.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A MetaBalls Stúdio legújabb videójában igen érdekes ötlettel hasonítja össze az országok méretét: mi lenne, ha minden ország egy bolygó lenne? Közel negyven országot, Vatikántól Oroszországig feszít rá egy gömbre. A gömbök felülete megfelel az országok valós méretének.

    Ne lepődjünk meg, ha a listában kakukktojást találunk, de ez érdekes módon árnyalja a képet.

     

    A bíborszínű felhők bolygója

  • A Föld nem lapos, hanem kocka

    A föld kockákból épül fel! 🙂  Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését.

    Platón, az egyik legnagyobb ókori görög filozófus kései munkáiban úgy vélte, a világmindenséget alkotó négy elem – a föld, a víz, a tűz és a levegő – mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a föld hexaéderekből, vagyis kockákból.

    Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat egy nemzetközi kutatás –  három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport – keretében igazolta, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

    A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és igazolta, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre.

    3001 Végső űrodisszeia

    Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka – tették hozzá.

    A csoport tagjai: Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője. Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus. A csapat közel négyéves kutatómunkájuk eredményét a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóiratai között számon tartott PNAS publikálta.

    A kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.

    A Gömböc tehát az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg a most záruló kutatás szerint a kocka a – szintén láthatatlan – kezdete ugyanezen folyamatoknak.

  • Dülöngélő föld és a jégkorszakok

    Cseppkőbarlangok és óceáni üledékminták adatai alapján ausztrál kutatók úgy vélik, hogy az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének megváltozott.

    Amikor ez a szög nagyobb lett, akkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ilyen időszakban élünk mi is immár 11 ezer éve.

    Közel kétszáz éve gyanítják a kutatók, hogy a Föld pályájának változásai állnak a jégkorszakok kezdete és vége hátterében. Abban azonban nincs egyetértés, hogy a pálya melyik tulajdonsága a legfontosabb. A tudósok továbbra is meg kutatják, milyen gyakoriak ezek a periódusok és milyen hamar várhatjuk a következőt. Ez az eredmény abban már segít, hogy megállapította, mivel kapcsolatos a befejeződésük.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A kutatók portugál parti vizekből vett óceáni üledékminták és olaszországi cseppkőbarlangok adatait hasonlították össze. A cseppkövek növekedési rétegeiből ugyanazokat a változásokat azonosították, mint az óceáni üledékből. Ez lehetővé tette, hogy a cseppkövek koráról szóló adatokat az üledékre alkalmazzák, mert az utóbbi korát nem lehet meghatározni. A radiometrikus kormeghatározás új technológiájával a nemzetközi kutatócsoport két olvadási időszakot állapított meg, az egyik a 960 ezer, a másik a 875 ezer évvel ezelőtt véget ért jégkorszaké.

    A két olvadási időszak kezdete egybeesik a Föld tengelyferdesége szögének növekedésével. A növekedés melegebb nyarakat hozott azokon a területeken, ahol az északi félteke jégmezői húzódtak.

  • Amikor még víz borította Földet

    Amerikai kutatók szerint 32, milliárd évvel ezelőtt csak kisebb száraz területek voltak a Földön. Egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.

    Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található.

     

    A két kutató még 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a száraz területről, hogy azok tanulmányozása révén megismerjék a térséget évmilliárdokkal korábban borító óceánvíz összetételét. A szakemberek az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak – előbbi nehezebb, utóbbi könnyebb atom – arányát vizsgálták a kőzetmintákban. Arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy csipetnyivel több volt az oxigén 18-as izotópjából.

    Az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely – egyenlőtlen eloszlásban – felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat. A kutatók elmélete szerint tehát az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből.

    Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból. Csak olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek még nem formálódtak, mint amilyeneket ma látunk.

    Ismeretlen vizeken

    A felfedezés a földi élet első formáinak megjelenésével kapcsolatban is érdekes. Kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak.

  • De akkor milyen lenne az ég?

    Egy szemléletes grafika már korábban bemutatta, hogy a Naprendszer összes bolygója szépen egy vonalba helyezve elférne a Föld és a Hold között. A Yeti Dynamics az ötletet egy kicsit tovább gondolta: Mi lenne, ha a Hold helyén a Naprendszer bolygói keringenének.

    Az ötletből egy videó született, kiderült, ennek grafikai megvalósítása nem is egyszerű. A könnyebbség végett a bolygókat a Holdpálya legtávolabbi pontjára, 406 377 kilométer távolságra helyezte.

    A bolygók keringési pályái ugyanabba az irányba mutatnak, mint a Holdé. A  Föld azonban forog, és a közelebbi bolygók gyorsabban mozognak, mint ahogy a Föld forog, ezért nyugaton, nem pedig keleten emelkednek fel.

    Ez a videó körülbelül 4 napig tart. Éjszaka a bolygók olyan fényesek és olyan jól töltik meg az eget, hogy nagyon jól megvilágítják a talajt. Ezt a megvilágítási hatást a lehető legpontosabb számítások előzték meg.

    Természetesen ilyen közel a bolygók pályája nem maradna fenn, és órákon belül összeütköznének a Földdel. A videón több bolygó is látszódik egyszerre, ami természetesen képtelenség, hiszen összeütköznének egymással. De ez csupán egy gondolatkísérlet látványos bemutatója.

  • A bolygó harmadát kell védett területté tenni

    A természet pusztulásának és a fajok kihalásának megállításának érdekében közel kétszáz ország részvételével csúcstalálkozót rendeznek októberben. Az ENSZ grandiózus javaslattervezettel érkezik a konferenciára. A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig. Ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta.

    Egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás. Az elmúlt két évtizedben a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.

    A cselekvést nem lehet tovább odázni. A kihalásért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

    Most nyilvánították kihaltnak a kardorrú tokhalat, amely faj a dinoszauruszokkal egyidős, 200 millió évvel ezelőtt tűnt fel.

    A faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld jelentős területeit kell védelem alá venni. A felszínnek legalább 30 százalékát kell védelem alá, és legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. Erről kell az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.

  • Ahogy még nem láttad, milyen gyors a fény

    Nehéz megérteni a fény sebességét, egyszerűen a felfoghatatlan gyorsasága miatt.  Állandóan körülvesz minket, egyik pillanatban még sötét van, a másikban ott a fény.

    Dr. James O’Donoghue egy videót készített, hogy segítsen megérteni a fény sebességét. Hogy a foton mennyire gyors, és hogy csillagközi léptékben mégis mennyire lassú.

    Egy „fotoncsomag” segítségével megmutatja, hogyan kerüli meg hét és félszer a földet egy másodperc alatt, és mennyire lassú, ha bolygóközi távolsággal kell számolni.

    A videóban minden fizikailag hiteles, ahol szükséges a méretarányokkal játszik. Az égitesteket nagyította fel arányosan, hogy egyáltalán lássuk őket. A távolság és a sebesség pontos megmutatása volt a cél.

    Dr James O’Donoghue  bolygókutató brit állampolgár, korábban a NASA munkatársaként dolgozott a NASA Goddard űrrepülési központjában, Marylnadban. Jelenleg japánban él, és Tokió közelében dolgozik  a JAXA japán űrügynökségnél.

    A gázóriások specialistája. Kutatás területei a Jupiter, Saturnusz gyűrűi, a bolygók légköre, a nagy vörös volt, és a bolygókon látható sarki fény.

  •  Csodás fotók a Nemzetközi űrállomásról

    A Nemzetközi Űrállomás építése és működése több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött. Azóta 18 országból összesen 236 űrhajós dolgozott a fedélzetén. Mindegyiküknek a küldetésük teljes időtartamára előre meghatározott programja van a kutatási programoktól, az átépítésen és karbantartáson át a mindennapos kötelező edzésig. De mindenkinek van szabad ideje, és ezt gyakran töltik azzal, hogy a Földet csodálják. Ehhez külön kilátóablak épült számukra.

    Sok éves hagyomány már, hogy az űrhajósok fotókat készítenek a bolygónkról, amelyet megosztanak a közösségi médiában.

    Ehhez mindannyiunk szerencséjére professzionális gépeket biztosítottak a számukra.  Most ezekből a képekből mutatunk be néhányat.

       

  • Zöldül a Föld

    Közel két évtizedes műholdas megfigyelések igazolják, hogy a Földön nő a növényzettel borított területek nagysága. Sokáig kérdéses volt, hogy ez az éghajlatváltozás, vagy az emberi beavatkozás következménye, de a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ez civilizációs hatás.

    A legnagyobb mértékű növekedés a világ két legnépesebb országában történt. Kína és India jár az élen, jelentős mértékben nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága a két országban. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Kínában nagyon komoly fatelepítési program folyik, többek között a sivatagok terjedésének megakadályozására. A két ország rendelkezik a zöldfelületek kilenc százalékával.

    A vizsgálat a 2000-2017 évek között időszakot elemzi. Ez idő alatt globálisan öt százalékkal nőtt a zöld levelek mennyisége. Összehasonlításul ez akkora mennyiség, mint az Amazonas medencében található növényzet. A zöldülésben Kína jár az élen, a teljes zöldülés negyedrésze az ő javukra írható.

    A növekedés a növényzettel fedett területek egyharmadán következett be. Szintén jó hír, hogy a zöldterületek csökkenését csupán a terület öt százalékán mértek. Jelentős a növekedés Európában, Afrika Középső részén, és az Egyesült Államokban. Komoly csökkenés látható azonban Brazíliában, Afrikában, és Oroszország Szibériai területein.

    Az alábbi térkép megmutatja a globális változást. A színek nem a zöldterület nagyságát jelenti, hanem a zöldülés növekedésének a mértékét.