Szeretnénk megosztani veletek, milyen könyvmegjelenésekre számíthattok 2019 második felében. A megjelenésekről érdemes facebook oldalunkon tájékozódni vagy feliratkozni a hírlevelünkre.
Anna Onichimowska: Középen
Aleister Crowley: Holdgyermek
Jodi Taylor: Ösvény az időben
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Újonc a világűrben
Indrek Hargla: Melchior és a piritai fojtogató
Vagyim Panov: A prófécia (Titkos Város sorozat 1.)
Dennis E. Taylor: MI vagyunk az Istenek
Liz Flanagan: Sákánylány
SF Galaxis 2
Athur C. Clarke: 2061 Harmadik űrodüsszeia
Raquel Martínez-Gómez: Az unikornis árnya
Sara Mannhaimer:A cselekvés nulla foka
J. G. Ballard: Hello Amerika
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Nehéz Istennek lenni
Jodi Taylor: Amit ma megtehetsz, ne halaszd tegnapra
Joon Ha Lee: Lépéskényszer
Ana-Maria Negrila: Jégbirodalom
Athur C. Clarke: 3001 Végső Űrodüsszeia
Kir Bulicsov: Az utolsó háború
SF Galaxis 3
Folytatjuk több sorozatunkat is, mint például az Őrség-, a S.T.A.L.K.E.R.- vagy Urbánszki László legújabb könyvfolyamát a Vége után-t.
A lista nem teljes; a legfrissebb megjelenésekről Facebook-oldalunkról vagy hírlevelünkből értesülhettek.
Szélesi Sándort a Galaktika magazin főszerkesztője Dr. Mund Katalin kérdezte új könyvéről, jövőbeni terveiről és Az ellopott troll folytatásáról. Jó olvasást kívánunk hozzá! (G:Galaktika, SzS:Szélesi Sándor)
G: Hogyan kezdtél írni és mikor?
SzS:Hét évesen és egy kis kék füzetbe. Verseket és meséket. Az első versem címe az volt: Amikor az első csillag az égre lép. Szerintem már akkor szerettem a sci-fit, amikor még azt sem tudtam, hogy van olyan. El kellett telnie még vagy hét évnek, mire első sci-fi regényként Francis Carsac Sehollakókját a kezembe vettem.
G: Most már sokféle zsánerben kipróbáltad magad a sci-fitől kezdve a romantikus regényeken át a film és TV forgatókönyvekig. Melyik a kedvenced?
SzS: Melyik gyerek a szülő kedvence? Ez az a kérdés, amit nem szabad feltenni, mert nem lehet megválaszolni. Ahogy Bíró Szabolcs barátom és írókollégám mondta, én egy irodalmi hippi vagyok, egyrészt azt írom, amit szeretnék, másrészt nagyon sok zsánerben alkotok. Így aztán van mágikus realista, űroperett, urban folk fantasy, thriller, horror, romantikus történelmi és misztikus történelmi regényem, de ez csak azt jelenti, hogy egy íróban nem egy ember lakik. Az írás amúgy is kicsit skizofrén állapot…
Filmet írni más. Az tíz esetben kilencszer megrendelésre születik, és nem csak te formálod, hanem sokan mások is hozzá tesznek vagy éppen elvesznek belőle. Ott csak az alapokat teszed le, a végeredmény nagyon sok ember munkájának köszönhetően lesz az, ami. Izgalmasabb, mint regényt írni, de stresszesebb is… Igazából regényírással kapcsolódom ki a filmes munkákból, és filmes munkákkal kapcsolódom ki a regényírásból. Szóval már csak ezért sem tudnám a kettőt alá-fölé rendelni, kinevezni az egyiket kedvencnek.
Szélesi Sándor
G: Mi inspirálta Az ellopott troll című könyvet? Honnan jött az ötlet?
SzS: Volt egy réges-régi könyv, Bogdán Istvánnak az Őfelsége magánnyomozója. Körülbelül harminc éve olvastam, és annyira megtetszett a valóság és a mese krimis keveréke, hogy már akkor elhatároztam, valamikor majd én is fogok egy mesekrimit írni. Persze, nem teljesen olyat, hanem modernebbet, krimisebbet és kifejezetten Magyarországon játszódót gyereklelkű, játékos kedvű felnőtteknek. Ez volt az alap. Aztán Szalai-Kocsis Tamás, aki I. M. Brod álnéven jegyzett Mysterious Universe történeteket, dobott be pár ötletet körülbelül tizenöt éve, amikből sajnos nem lett semmi. Végül pedig két évvel ezelőtt, amikor elszántam magam, hogy na most végre mégis neki állok, akkor elég volt egy pillantás a Margit híd lábazatára, ahol egy szép kerek nyílás látszik, közvetlen a Margitszigeti lehajtónál, hogy tudjam, az én alternatív, mágikus Budapestemen ott egy troll lakik, akit elraboltak – illetve elloptak, mert a kriminalisztika abban a másik univerzumban a kőtrollokra (bár a skandináviai trolloknak van rendszertani neve: magicae magnalapidii cavaticus) még mindig nem élőlényként tekint. Innentől kezdve a történet magától felépült, mint a mesében. Néha-néha egy-egy téglát mások tettek hozzá: például a főszereplőmnek Kádár Zsolt barátom és felesége adtak nevet, szóval ők Tóth Bercel rendőrhadnagy keresztszülei.
G: Sok utánajárással járt?
SzS: Hát náci emberkísérletekből és hidrogeológiából nagyon profi voltam akkortájt…
G: Kedveled a magyar népmeséket?
SzS: Benedek Elek összegyűjtött meséi voltak az elsők, mármint az első könyvek, amiket hét évesen olvastam. Szerintem alapvetően meghatározza az ember életét, érdeklődését, mit vesz a kezébe először. Most, hogy így belegondolok, lehetséges, hogy a regényben Magyarország királya, I. Benedek a nagy mesemondóról kapta a nevét. Tudat alatt persze, de tiszteletből, mert Benedek király különösen jó fej.
G: Egy alternatív Budapesten játszódik a történet. Melyik Budapest vonzóbb számodra a valódi, vagy ez a regénybeli?
SzS: Imádom ezt a várost. Aki ismeri a könyveimet, talán rájött már. A láthatatlan város című mágikus realista novelláskötetben egyenesen főszereplővé tettem a varázslatos, rejtett Budapestet, de itt játszódik félig-meddig a Csillagfényszövők című másik mesebeli zsánerkísérletem vagy a komoly társadalmi kérdést feszegető Pokolhurok bizonyos jelenetei. Azonosíthatók nem csak az utcák, de a házak, éttermek, sőt bizonyos emberek is. Szeretem ezt a várost, mert így is varázslatosnak találom. Persze, érdekes lenne a Városligetben egy ősöreg mohossal szelfizni, olvasni a neten a magyar király legkisebb lányának csínytevéseiről, vagy együtt borozgatni egy csordásfarkassal, de elvagyok ezek nélkül is… Mondjuk, abban a világban, ha nekiállsz randizni egy boszorkánnyal, nem árt, ha van befolyásolás elleni amuletted. Kicsit bonyolultabb ott az élet.
Szélesi Sándor – Az ellopott troll
G: Milyen zsánerbe sorolnád a könyvet és miért?
SzS: Ezen sokat gondolkodtam, és végül az urban folk fantasy krimi címkét ragasztottam rá. Kezdem a legfontosabbal: ez egy krimi. Tehát van egy bűneset, amelyet ki kell nyomozni, és a főszereplőm ezt meg is teszi a krimi szabályainak megfelelően. A regény végére mindenre fény derül, a történet lezárul. Kicsit thriller beütésű lesz, mert ugye a nyomozó is érintetté válik a sztori egy bizonyos pontján, de Az ellopott troll egyértelműen krimi. Emellett urban fantasy, melynek helyszíne a mai, bejárható, megismerhető, ámde mágikus Budapest. És folk, mert a mágia nagy része alapvetően a magyar népi hagyományokból, mesékből, mitológiából táplálkozik. Többek között Ipolyi Arnold Magyar mitológiáján, Benedek Elek összegyűjtött meséin és a több évszázados népi mágikus gyakorlatokon. Az első kötetből még nem derül ki minden részletében, milyen a teljes mágiarendszer, de el kell mondanom, hogy tulajdonképpen három különböző mágikus metódus alkotja, és ezek egyike csupán a magyar… szóval nem egyértelműen csak folk, de alapvetően az nyomja rá a bélyegét erre a történetre.
G: Kiknek ajánlanád?
SzS: Igen, a kiadók kérdése is ez legelőször. Ki a célközönség? Ezt a történetet a saját szórakoztatásomra írtam meg, szóval magamból indulok ki: mindazoknak ajánlom, akik a fantasztikumot a fantázia határtalan játékaként fogják fel, és szeretik a könnyed, humoros, szórakoztató történeteket. A főszereplőm elvált, van egy tizenöt éves lánya, és feszült a hangulat a munkahelyén… ezekből sok poén adódik, szóval nem árt némi élettapasztalat is bizonyos beszólások és helyzetek élvezetéhez, szóval biztosan nem hatéveseknek kell felolvasni esti meseként.
G: Lesz-e folytatás? Mikorra tervezed?
SzS: Akkora 1-es került a címlapra, hogy ha a Margit hídnál a magasba emelem a könyvet, akkor a Megyeri hídig ellátszódik, szóval ha nem is terveztem volna, most már muszáj megírnom a folytatást. De szerencsére terveztem, mert annyira jól szórakoztam írás közben, hogy meg kell ismételnem ezt a kis kalandot. Szóval meg van már a második kötet munkacíme: Bercel és a királygyilkosok. Ennek alapján sejthető, hogy szókimondó nyomozónk a királyi palotában fog beépített emberként nyomozni… Új és egész történet lesz, önállóan is olvasható.
És hogy mikorra készül el? Most két másik könyvön dolgozom, az egyik történelmi nyomozós, misztikus-kalandos, a másik a harmincadik században játszódó űroperett egy régi kedves karakteremmel, York Ketchikannel. Utána tudok csak visszatérni Tóth Bercel kalandjaihoz, azaz legkorábban 2020 tavaszára várható a folytatás.
Tavaszi MondoCon 2019 – Május 4-5. (Budapest-HungExpo)
Újra megnyitja kapuit Magyarország legnagyobb animés, gamer, sci-fi és fantasy eventje, a MondoCon! Megint húszezer többedmagaddal szórakozhatsz majd egy nagyot velünk, május első hétvégéjén. És hogy mivel várunk Téged?
Hatalmas cosplay showkkal, és EuroCosplay előselejtezővel, ahol a londoni Comic Conra választjuk ki hazánk képviselőjét.
Külföldi cosplayer díszívendégekkel (Nana Kuronoma, Don Esteban, Aique-Marine), kik Ausztriából és Németországból látogatnak el hozzánk zsűrizni versenyeinken, illetve dedikáló sessionöket tartani.
Dragon Ball Super közönségtalálkozóval, amin neves szinkronszínészek mellett (Gyurin Zsolt, Hermann Lilla, Lippai László), hazánk egyik legnépszerűbb animés YouTubere, az Animegyetem is részt vesz, valamint a magyar nyelven Dragon Ball cover dalokat gyártó AF Hungary.
Levetítjük a neves TOEI Animation „Pop in Q című” animefilmjét, ami egy családbarát magical girl történet lesz, fiatal lányokkal a főszerepben, kik az időt hivatottak megmenteni.
Este egy fergetes steampunk koncertet csap a The Lies of the Machine magyar banda, ami metal stílusban tolja majd magas hangerőn az akkordokat.
Természetesen nem lesz hiány zenés-táncos programokból (K-pop random dance, ParaPara), workshopokból (pl. cseresznyefa készítés) és érdekes előadásokból, például terítékre kerül a Marvel, a japán történelem, a VR világa, és nem mellesleg, idén rekord számot fog dönteni (megint!) gamer kiállítóink száma!
Idén március végén volt 25 éves a magyarországi GSM mobilszolgáltatás: ennek apropóján „GSM – Generációk Saját Mobiljai” címmel időszaki kiállítást rendez a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) az NJSZT Informatika Történeti Kiállításán (Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged). A kiállítás fő támogatója a Vodafone Magyarország Alapítvány.
A tárlat szervezői négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László, Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki a legizgalmasabb és legérdekesebb készülékeket.
Megtekinthető lesz például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefon, amilyennel az első magyarországi mobilhívást indította Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én, illetve az amerikai gyártó első hazai gyártású, trikolór díszítésű telefonja is.
A látogatók több tucatnyi különleges formatervű készüléken keresztül áttekinthetik, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz.
A tárlaton személyes nosztalgiára csábító, népszerű készülékek és prototípusok egyaránt láthatóak.
Szeretettel meghívjuk a mobiltelefonos tárlat megnyitójára.
A tárlatot megnyitja: dr. Beck György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítása a világ legjelentősebb informatikatörténeti tárlatai közé tartozik, melyen a számítógépek hőskorának nyugatról származó ereklyéi és a korai kelet-európai komputerek egyaránt helyet kapnak. Az állandó kiállításon Neumann Jánoseredeti, személyes tárgyait és korabeli dokumentumait is meg lehet tekinteni.
Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!
Az időszaki kiállítás szeptember elejéig látogatható az NJSZT ITK nyitvatartási idejében. További információ: http://ajovomultja.hu
Kedves olvasóink! Idén, a hagyományokhoz híven ismét megrendezésre kerül a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, immár 26. alkalommal, április 25-28 között. A díszvendég ezúttal Karl Ove Knausgård és hazája, Norvégia lesz.
Természetesen mi is kint leszünk standunkkal a Millenárison – a szokott helyen, az időjárás szeszélyeivel dacoló szabadtéri K5-ös pavilonban –, ahol széles választékkal várjuk vásárlóinkat régebbi és újabb kiadványainkból, melyeket minimum 25%-os kedvezménnyel kínálunk majd a helyszínen.
De nézzük, mivel is készülünk pontosan. Íme egy hozzávetőleges lista a fesztiválra tervezett könyveinkről:
Természetesen dedikáltatni is lehet szerzőinkkel, a szombati nap (tehát április 27.) délutánján 14 és 18 óra között egymást váltják majd asztalunknál Fedina Lídia, Urbánszki László, Szélesi Sándor, Ronil Caine, és Michael Walden, valamint az SF Galaxis szerzői, szerkesztői. Ezt követően este hattól a Kner Imre teremben szeretettel várunk minden érdeklődőt egy közös beszélgetésre terveinkről és az SF-írás kulisszatitkairól.
Ha már beszélgetés, a Könyvfesztivál eseményeihez kapcsolódóan a közeli Európa Pontban (1024 Bp., Lövőház u. 35.) április 26-án, 17 óra és 18:30 között is lesz egy kerekasztal az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert művekről és azok magyarországi megjelentetéséről, kiadónk új irodalmi szerkesztője, dr. Mund Katalin és fordítók, szerkesztők részvételével.
Ez persze csak a dolgok jelenlegi állása, több mint egy hónappal a fesztivál előtt, hiszen lapszámunknak nyomdába kell mennie. Úgyhogy a lehető legfrissebb információkért, azt ajánlom, mindenki látogasson el facebook-oldalunkra:
A Nap Magja egy modern disztópia a finn weird irodalom nagyjának, Johanna Sinisalo tollából.
A könyv egyszerre komoly és eredeti, hátborzongató és őrült – mindez a szavak jó értelmében. Az író elképesztően alkotta meg a regény világát, melyet egy alternatív történelem körébe zárt. Sámánizmus, antropológia és a tudományok is felütik fejüket a műben. No meg némi csilipaprika.
A történet gyorsan halad előre, az egyes jeleneteket rövid fejezetek foglalják össze, melyeket cikkek, enciklopédiai bejegyzések, visszatekintések egészítenek ki, s ezek együttese tárja fel az olvasó előtt a társadalom működését.
A történet a 21. századi Finnországban helyezkedik el. Hősünk egy tragikus sorsú fiatal hölgy, aki küldetésének érzi megtalálni testvérét, akinek eltűnését rejtély fedi. A karakterek a rövid jelenetek ellenére is közel kerülnek az olvasóhoz.
Századunk tízes éveiben Finnországban euszisztokrata rend uralkodik A nemzet tanult történelmi hibáiból. A társadalmi stabilitás és a közegészségügy ma a legfontosabb értékek. Bármi, ami örömet vagy valamilyen függőséget okoz, szigorúan tilos, beleértve a számítógépet, a mobiltelefont, a kávét, valamint az egyik legveszélyesebb drogként számontartott csilipaprikát is. Egy kivétel: a szex. A nemi élet elosztása a legfontosabb fogyasztási termék. Emiatt a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. E célból a kormányzati tudományos testület egy új emberi alfajt hozott létre, amely mindig alázatos, befogadó és odaadó. Korábban ezeket az élőlényeket nőknek hívták.
A szép, termékeny, ám buta eloikkal ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők. Éppen ezért már kora gyermekkorban sterilizálják őket, alantas munkákat végeztetnek velük, és elnézik nekik, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő műveket olvasnak.
A könyv már előrendelhető. Essünk bűnbe mind a csilipaprikával!
A közeljövőben teret kapnak maguknak a fiatalabb DC-s szuperhősök is a mozivásznakon, hiszen a The Wrap értesülése alapján saját filmet kap Blue Beetle. A karaktert jól ismerhetik, akik játszottak az Injustice 2-vel, de a képregényolvasók azok, akik először találkozhattak a mexikói-amerikai származású Jaime Reyes-zel. Jaime a füzetekben 2006-ban mutatkozott be először, tipikus tiniként, aki egy űrbeli skarabeusz bogárral lépett fúzióba és vált a képen látható hőssé.
Blue Beetle-nek nagyjából olyan páncélzata van, mint a Marveles Vasembernek, csak kicsit komplexebb és talán menőbb is. A karakter annyit járatja a száját, hogy akár élvezetes néznivaló is lehet a filmből. Úgy tűnik, hogy a DC inkább a könnyedebb sztorik felé kacsintgat, tekintve, hogy az Aquaman és a Shazam! is színesebbnek, látványosabbnak és viccesebbnek ígérkezik, mint az olyan borongós adaptációk, mint a Batman v Superman vagy a Justice League. Blue Beetle korábban már a Smallville című televíziós sorozatban is feltűnt, sőt saját spinoffot is kapott volna a kis képernyőn, a projekt azonban csúnyán elbukott.
A filmet a mexikói Gareth Dunnet írja egyébként, akinek a Universal Scarface remake-je is köszönhető. Kíváncsiak leszünk, hogy Blue Beetle-ből mit hoz ki.
Az Avana Egyesület gondozásában jelentek meg Új Galaxis néven olyan antológiák, melyekbe főleg feltörekvő író tehetséges SF írásait jelentették meg. Az antológia sorozat sajnos megszakadt, de idén a HungaroCon eseményére újra kiadásra kerül SF Galaxis néven egy új antológia kötet, mely a Metropolis Media és az Avana egyesület közös munkájának köszönhetően jelenik meg.
Minden antológiai tematikus felépítésű, az ide szám a robot jogokkal foglalkozik, így ehhez kapcsolódó művek kapnak helyet benne.
Fülszöveg:
A robotokat, főleg az ember képére és testfelépítésére alkotott robotokat lehet szeretni, lehet tartani tőlük, de az biztos, hogy fontos és nélkülözhetetlen szerepet fognak betölteni az emberiség jövőjében. Így létezésük jelentősége vitathatatlan.
Ma még csak egyszerű munkavégzésekre használjuk őket, de küszöbén járunk a kornak, amikor a gépeket mesterséges intelligenciával felruházva az ember teljes jogú társává tehetjük.
Az idő eljövetelével újabb problémával találkozunk, hogy a robotoknak lehetnek-e azonos jogaik az emberrel, bármit el kell-e tűrniük, vagy a mesterséges intelligenciához mesterséges érzelmek is társulnak, és így megbánthatók annyira, hogy küzdeni kezdenek az alárendelt szerep ellen.
Szerzőink ezzel a dilemmával foglalkoznak az ember vagy éppen a robot szemszögéből vizsgálva a problémát.
A kötet egy antológiasorozat első része, amelyben a magyar nyelven alkotó kezdő és már publikált írók legjobb műveit mutatjuk be.
Akit érdekel egy részletesebb ismertető olvassa el a Németh Attilával – Galaktika magazin és Metropolis Media kiadó irodalmi szerkesztő – és Jobbágy Tiborral – Avana Egyesület elnöke – készült interjút melyben mindenféle érdekességre kitérnek a kiadvánnyal kapcsolatban.
Az SF Galaxis elsősorban a régi rajongóknak lesz érdekes, akik gyűjtötték a számokat, azonban bárki hozzájuthat a Galaktika webshopján vagy most szombaton – 2018.október 27 – a HungaroCon eseményén, bár hivatalosan a kötet október 30-án jelenik meg!
2019 november 1-je helyett csak 2020 június 5-én érkezik a Wonder Woman második felvonása, melynek az első része egyike volt azoknak a DC-s filmeknek mostanában, amik tényleg nézhetők lettek. Gal Gadot telitalálat az amazon istennő szerepére, a rajongóknak azonban így elég sokat kell várniuk a folytatásra. Tekintve, hogy 2017 nyarán mutatkozott be önálló kalandjában a karakter a mozivásznakon. Wonder Woman debütálása a Batman v Superman című filmben volt, azonban az egy rövid epizódszerep lett mindössze. Bár, a kritikusok már akkor kiemelték Gadot karizmáját.
A Warner részéről úgy nyilatkoztak az amerikai sajtónak, hogy a döntés hátterében az áll, hogy az első Wonder Woman is a nyári blockbuster szezonban tudott nagyot alakítani, így a bevált receptnél akarnak maradni. Mondjuk tényező lehet az is, hogy Disney levette a naptárából a Guardians of the Galaxy 3-at, így a megüresedett spotot akarják a DC-nél kihasználni. A Wonder Woman 1984 egyébként izgalmas filmnek tűnik, hiszen itt debütál majd a főszereplő egyik kultikus ellenfele, Cheetah és visszatér a pilóta Steve Trevor (Chris Pine) is.
A Disney kiadta az első hivatalos képet az online streaming szolgáltatásukra érkező Star Wars sorozathoz. A hír már így is elég izgalmas lenne, de ráadásképp bejelentették, hogy The Mandalorian címmel jön a produkció. Muszáj lesz a szakma komolyan venni ezt a próbálkozást, hiszen a 10 részes széria összesen 100 millió dolláros büdzséből készülhet el. Összehasonlításképp a Trónok harca mostani epizódjai 15 millióba fájnak az HBO-nak, ott pedig már egy befuttatott sorozatról van szó, amelynél nem akkora hazárdjáték ekkora összegeket költeni. Inkább befektetés.
Itt viszont nagy kérdőjel, hogy milyen lesz a fogadtatás.
Dave Filoni (Star Wars: The Clone Wars, Star Wars: Rebels) lesz az első két rész rendezője, de a The Mandalorian készítőgárdájába fog tartozni Taika Waititi (Thor: Ragnarök), Deborah Chow (Jessica Jones) és a Jurassic World színésznője, Bryce Dallas Howard is.
A The Mandalorian executive producere és írója Jon Favreau lesz, aki Instagramon árult el további részleteket a sorozatról.
Jango és Boba Fett története után újabb harcos felemelkedését láthatjuk. A The Mandalorian a Birodalom bukása és az Első Rend felemelkedése között játszódik. Egy magányos pisztolyharcos megpróbáltatásait követhetjük majd nyomon, a galaxis külső szegleteiben, ahova az Új Köztársaság kezei sem érnek el.
A pletykák szerint a The Mandalorian főszereplője Pedro Pascal (Narcos, Trónok harca, Wonder Woman 1984) lehet.
