Sokak számára csak az az igazi sci-fi, ami az űrben játszódik: űrhajók, ismeretlen világok, idegen fajok. Ez a meghatározás természetesen túlzás, súlyosan alábecsüli az SF zsánert, de kétségtelenül az egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb helyszíne lehet a kalandoknak. Akciónkban kilenc világűben játszódó regény közül választhatsz.
Amikor Sir Arthur C. Clarke, minden idők legnagyobb science fiction írója társul Stephen Baxterrel, a díjnyertes szerzővel, aki osztozik Clarke merész látomásában a jövőről, amikor a technológiai és a humanizmus kéz a kézben haladnak előre, az eredménynek csillagászati mértékben nagyra törő és kiváló könyvnek kell lennie.
- Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Az idő szeme
Titokzatos, apró szerkezetek tűnnek föl az űrben a Föld körül, idegen építésű műholdszerűségek. Mielőtt azonban az emberiség kinyomozhatná eredetüket, a berendezések működésbe lépnek, és bolygónkon egyszeriben szeletekre hasad az idő és a tér. 21. századi ENSZ-békefenntartók hirtelen Rudyard Kipling korának Indiában állomásozó angol seregével szembesülnek, Dzsingisz kán ázsiai sztyeppéken száguldozó lovas felderítői egy Szojuz visszatérő egység utasaira bukkannak, és hogy teljes legyen a káosz, végszóra befutnak Nagy Sándor expedíciós csapatai is, valamint egy Australopithecus anya gyermekével. A rejtélyes katasztrófa túlélői valamennyien egyetlen cél felé igyekeznek, az egyetlen megmaradt város, a legendás Babilon irányába. A világnézetbeli különbségek azonban egyre leküzdhetetlenebbnek tűnnek, így a feldarabolódott világtörténelemnek talán egyetlen, gigászi ütközet vet majd véget, ha nem sikerül magyarázatot találni az eseményekre, és helyreállítani az idő megszokott folyását.
Az idő szeme
- Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Napvihar
Az idő szeme folytatásában Bisesa Duttot 2037-ben visszaküldik a Földre az Elsőszülöttek, ezek a szinte korlátlan technológia képességekkel bíró, titokzatos lények, de egyre kísértik annak az öt esztendőnek az emlékei, amelyeket a Mir nevű Földön töltött, ahol úgy találkoztak össze a Föld történetének különböző korszakaiból kiragadott emberek, mint a kirakós játék darabkái. Miért hozták létre az Elsőszülöttek a Mirt? Miért vitték oda Bisesát, és hozták vissza mindössze egy nappal az eltűnése után?
Bisesa kérdéseire hátborzongató válasz, amikor a tudósok rendellenességet fedeznek fel a nap magvában – olyan anomáliát, amelynek nincs természetes oka, és több mint kétezer évvel korábbi beavatkozás bizonyítéka. A kifürkészhetetlen, a Földtől fényévekre lévő szemlélők által több évezrede beindított terv most érik be olyan napvihar formájában, amelynek során a halálos sugárzás elpusztít a Földön minden életet. Így indul a viharos versengés a ketyegő szoláris időbombával. De még a fenyegető apokalipszis árnyékában sem könnyű megvalósítani a Föld népeinek és nemzeteinek együttműködését. A vallási és a politikai nézeteltérések az erőfeszítések kudarcával fenyegetnek. És e közben az Elsőszülöttek mindvégig figyelnek…
Napvihar
- Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Elsőszülöttek
Az Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel.
Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus “végső megoldást” főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között.
Elsőszülöttek
Kir Bulicsov az egyik legszínesebb orosz SF-szerző, fantáziája lebilincselő és határtalan, műveit a humanizmus és a játékosság teszi különösen szerethetővé.
- Kir Bulicsov – Projekt 18
filozófiai mélységű problémákat boncolgatnak olvasmányos, élvezetes stílusban. Ilyen az időutazás megunhatatlan paradoxona és az abból fakadó változatos gubancok, az emberi szervezet átalakításának lehetőségei és végső határa, a szerelem fizikai, kémiai és biológiai korlátainak hol tragikus, hol reményteli megtapasztalása egy egyedi hangulatú, kitágult világban, ahol nincsenek gonoszok, de van számtalan kihívás, rejtély, bonyodalom és izgalmas kaland. Az orosz SF-irodalom gyöngyszemei ezek a válogatott írások, amelyek nagy része először olvasható magyarul.
Projekt 18
https://galaktikabolt.hu/termek/a-vilagur-nagymesterei-akcio/
- Kir Bulicsov – Túlélők
A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre.
Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van.
Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra?
Túlélők
- Kir Bulicsov – A kozmosz vándorai
Pavlis doktor egyszerű hajóorvos, de valami rejtélyes oknál fogva minden útján az események előterében találja magát. Először egy olyan űrhajón teljesít szolgálatot, amelynek megszakad a kapcsolata a Földdel, és így nem érkezhet meg teleportáció útján a legénység váltása, tizenhárom egyhangú év utazásra ítélve a személyzetet. Azután hajótörést szenved egy idegen bolygón, amelynek primitív népét egy istenként tisztelt tudós manipulálja; vajon beleavatkozhat-e az évtizedek óta zajló emberkísérletbe? Végül egy expedíció segítségére kell sietnie, amelyet a helyi fauna szörnyűségesen agresszív teremtményei tartanak rettegésben.
https://galaktikabolt.hu/termek/a-kozmosz-vandorai/
A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét.
- Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Újonc a világűrben
A Delelő Univerzum regénysorozat újabb kötete az Újonc a világűrben, melynek címszereplője Jura Borogyin, egy fiatal vákuumhegesztő. A lelkiismeretes és tehetséges fiú a Rheára tart, de családi okok miatt egy nappal lekéste űrhajója indulását, lemaradt csoportjától, és ezért elkeseredetten próbál valamiféle utazási lehetőséget szerezni, hogy időben eljusson a Szaturnusz holdjára.
A Tahmaszib űrhajó kapitánya, Bikov „szerződteti” Jurát, gyakornokként alkalmazza, így a tervezett űrutazás is lehetővé válik számára.
A Szaturnusz felé vezető úton a főhős izgalmas kalandokat él át a Naprendszer különböző részein, találkozik a marsi telepesekkel, akik felveszik a harcot az életüket megkeserítő repülő óriáspiócákkal, ősi „látogatók” nyomaira bukkannak, és az űrkutatás életveszélyes oldalára is ráeszmélnek.
Újonc a világűrben
- Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Világvége a szomszédban
Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat.
A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban… mindössze egy aprócska árat megfizetve.
Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne… ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.
Világvége a szomszédban
+1 Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Végállomás: Amalthea
A Tahmaszib fotonmeghajtású teherűrhajó létfontosságú készleteket szállít a Jupiter Amalthea nevű holdján létesített kutatóbázis számára, de egy meteorviharban megsérül, és az óriásbolygó viharos légkörébe zuhan. Legénységére emberpróbáló feladat vár, ha újra működőképes állapotba akarja hozni a hajtóművet, még mielőtt a gigászi nyomás összeroppantaná a hajótestet. A különleges hősökből álló csapat, akik a Hiusz fotonrakétán korábban már a Vénusz pokoli világát is megjárták, tudják, nem veszíthetnek, mert sokkal több a tét a saját életüknél.
Ivan Zsilin fedélzeti mérnök számára azonban az Amalthea nem a végállomás. Űrkalandjaiból hazatérve a Földön is rendet akar teremteni. A Földön, ahol lezajlottak az utolsó háborúk, és immár küszöbön áll a világbéke, a teljes leszerelés. Zsilin íróként érkezik egy tengerparti üdülőhelyre, ahol sorozatos halálesetek borzolják a kedélyeket. A kulcs egy titokzatos, újfajta narkotikum lehet. Zsilin akarva-akaratlan egyre mélyebbre merül a bűnök és félrevezetések ingoványába, mert megszállottan keresi az igazságot a megosztott világ utolsó utáni háborújáról.
Végállomás: Amalthea
