My Blog

Címke: akció

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a Brit SF-díjas Paul Di Filippo inventív elbeszélésével indul, amely a plasztikai sebészet jövőjét vázolja fel. József Attila-, Déry Tibor- és Márai Sándor-díjas szépírónk, Majoros Sándor is vérbeli sci-fivel jelentkezik. Andy Dudak írása egy galaktikus birodalom egyetemén játszódik, ahol a képzés egy egészen különleges módját alkalmazzák. Huszár Karina novellájában idegenek támadják meg a Földet, szándékaik pedig kimondottan hátborzongatóak. James Van Pelt amerikai szerző Sturgeon-díjra jelölt elbeszélésének szállóvendége eltűnt feleségét keresi a labirintusszerű épület(ek)ben, de közben maga is mind reménytelenebbül eltéved. Szilágyi István Preyer-pályázatnyertes története űrhajós horror-SF az igazán ijesztő fajtából. Morgan Robertson klasszikusa szintén rémisztő szörnyeket állít csatasorba, meglepő csavarral.

    A központi tudományos rovat az Egyesült Államok egyik csendes zónájából tudósít, ahol tiltott mindenféle mikrohullámú eszköz használata. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Rémségek kicsiny boltja színpadi musical-adaptációjáról, a Hold felderítésének
    történetéről, a forgó univerzum elméletéről és egy Cannes-ban díjat nyert magyar rövidfilmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének első része olvasható.

    A Galaktika 422. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma Huszár Karina kisregényének első részével indul, mely egy könyörtelen disztópia képét vázolja fel, valamint az ellene lázadókét. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer – a Letöltve és Az Oppenheimer alternatíva szerzője – egy igazi SF-klasszikust gondol tovább, H. G. Wells Időgépét. A S.T.A.L.K.E.R. – Rendhagyó vakáció társírója, az Aelita-díjas Szergej Palij a köztünk megbújó idegenek jelenlétére hívja fel a figyelmet. Philip E. High egy ítéletvégrehajtót kísér el egy távoli kolóniára, cseppet sem veszélytelen küldetésére. Schubert András mesterséges lényei azon vitatkoznak, vajon létrejöhet-e élet természetes úton. Sydney J. Bounds űrhajótöröttje halálos kutyaszorítóból igyekszik szabadulni, bármi áron. A lengyel Marcin Przybyłek kiberpunk GameDEC-univerzumának újabb szeletét tárja fel, az extrém e-sportok világát.

    A havi retró Laczkó Géza egypercese a szerető szív jövőbeli továbbfejlesztéséről.

    A központi tudományos rovat annak kutatásáról számol be, hogyan lehetne lerövidíteni a halál előtti szellemi és testi leépülés időszakát, s így tovább megőrizni az ember produktivitását. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a népesség várható alakulásáról, a Majmok bolygója-franchise történetéről, egy nemrég elhunyt festőművész munkásságáról és a legendás Ornette Coleman Science fiction című lemezéről.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában az angol E. C. Tubb kalauzolja el olvasóit egy generációs csillaghajó kegyetlenül praktikus társadalmába.

    A Galaktika 414. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi száma a Zsoldos Péter- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor új Mysterious Universe-novellájával indul. John Russell Fearn egy tudósról ír, aki csak a mindenütt jelen lévő port akarja megszüntetni, de világméretű kataklizmát idéz elő. A Monolit-díjas Varga Csaba Béla témája is a világvége, de utánozhatatlan magyar ízesítéssel. Az argentin Fernando Sorrentino egy nem mindennapi könyvkölcsönzés történetét meséli el, míg a Monolit-díjas Komor Zoltán a környezetvédelmi aktivisták apokaliptikus terrorját vizionálja.

    A havi retró az orosz Alekszandr Beljajev elképesztően modern, filmszerű klasszikusa az emberi anabiózis feltalálásáról és tömeges alkalmazásáról.

    A központi tudományos rovat a Neander-völgyi ember kihalásának titkát kutatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gravitációs áramtárolásról, a közelmúltban elhunyt amerikai filmproducerről, Roger Cormanről, egy kortárs kiberpunk kémdrámáról és a műholdas földmegfigyelésről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy antasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

     

    A magazin XL-változatában ismét Alekszandr Beljajev a főszereplő, „Az ember, aki elveszítette az arcát” című kisregénye merész biológiai SF a 20. század elejéről.

    A Galaktika 411. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a nemrégiben elhunyt Hugo-, Campbell- és Locus-díjas Vernor Vinge egy novellájával indul. Rajta kívül megemlékezik még a lapszám a szintén mostanában eltávozott, Clarke- és World Fantasy-díjas Christopher Priestről és a Brit SF-díjas Brian Stablefordról is. Steve Rasnic Tem ugyancsak Brit SF-díjas írása vérbeli horror, míg Mund Katalin egy rövid, csattanós történettel lepi meg az olvasókat. A női szekciót erősíti Huszár Karina is, a párkapcsolatok egy lehetséges jövőjét felvázolva, valamint a Preyer- pályázaton második Takács Alexandra, aki hősnőjének egy második élet lehetőségét kínálja.

    Fredric Brown, a humor és a hátborzongatás nagymestere ezúttal utóbbi minőségében mesél egy doboznyi nem mindennapi babáról. A havi retró egy kis csokorra való Gárdonyi Géza fantasztikus novelláiból.

    A központi tudományos rovat a süllyedő tengerparti települések veszélyeire hívja fel a figyelmet.

    Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításáról, egy tulipángondozó robotról, a Fallout videójátékból készült tévésorozatról és az arany kétdimenziós formájáról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában összeállítás olvasható a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak műveiből. Leghosszabb kisregényében szörnyektől hemzsegő fantasyvilág szabadul rá a mit sem sejtő Európára.

    A Galaktika 410. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a márciusi Galaktika

    A Galaktika magazin márciusi száma Leah Cypess Nebula-díjra jelölt novellájával indul, mely az SF egy ritka válfaját mutatja be, a „jogi fantasztikumot. Ezt Nick DiChario Hugo-jelölt írása követi a délszláv háború nehezen múló emlékeiről. Bojtor Iván a mélytengerek egy rejtélyére keresi a megoldást, földi és marsi emberek együttes munkájával. Az orosz Borisz Romanovszkij egy olyan városba látogat el, ahol nem szokott esni az eső. Tarja Kauppinen egy távoli telepesbolygó természetközeli életét szembesíti az űrt járó technikai civilizációval. Az amerikai Miriam Allen deFord egy másik kolonizációs kísérlet nem várt következményeiről tudósít. Szűcs László egy japán harcost kísér el útján, akiből előbb nagy hatalmú hadúr lesz, majd még nagyobb hatalmú origamimester.  A havi retró Andrej Platonov legendája az emberi állhatatosságról, melyen az idő múlása se tompít.

    A központi tudományos rovat arról ír, hogyan segíti a NASA a bűmüldöző szerveket. Emellett olvashatók még cikkek többek közt rovarbarát naperőművekről, újabb filmes Star Trek- tervekről, régi hajóroncsok környezeti veszélyeiről és egy military SF–death metal lemezről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének első része olvasható, mely Edgar Rice Burroughst is megihlette a maga Mars-történeteinek megírására.

    A Galaktika 408. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a februári Galaktika

    A Galaktika magazin februári számában befejezéséhez ér az amerikai Nancy Kress (A megfigyelő) Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregénye, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Varga L. László novellájában újra visszatérnek a „Helygép” hősei, és a magyar múlt egy drámai fejezetét látogatják meg. Bodor Áron űrhajósai a világvégét akarják megakadályozni, aztán a dolog meglepő fordulatot vesz. Horváth István szokásához híven a Balaton-felvidék hiedelemvilágából kanyarít hangulatos etnohorrort. Az Eurocon-díjas brit E. C. Tubb írása szintén horror, de a modernebb fajtából. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) ugyanakkor a távoli jövőbe kalauzolja olvasóit, és fölvázolja egy tökéletes kapcsolat buktatóit. Steve Rasnic Tem Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt, lírai elbeszélése egy gigászi kiterjedésű, de belül lassan kiüresedő galaktikus birodalom futárát kíséri el peremvidéki útjára. A havi retró a népszerű orosz klasszikus, Alekszandr Beljajev munkája, és egy rejtélyes égi jelenség mögötti igazságot keresi.

    A központi tudományos rovat a demokrácia korunkban jelentkezett válságát vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Francis Ford Coppola készülő, nagyszabású SF-filmjéről, a műholdképek újabb felhasználási lehetőségéről, David Bowie egy klasszikus albumáról és a Peregrine holdmisszió sorsáról. A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az ausztrál J. M. Walsh izgalmas űrháborús története, A világűr vandáljai olvasható.

    A Galaktika 407. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma a kanadai sikerszerző, Robert J. Sawyer (Az Oppenheimer alternatíva) novellájával indul, egy noiros hangulatú, futurisztikus krimivel. Huszár Karina elbeszélésének távoli jövőjében már csak robotok lakják a Földet, akik mégis minden erőforrásukat arra fordítják, hogy feltárják és megértsék a múltat. Az idén hirtelen sztárrá nőtt Samantha Mills egy korábbi írása egy halásznőt kísér el rendhagyó útjain, évtizedeken, -századokon át. Dave Howard (A Leymann-transzfer) idegeneket hoz el bolygónkra, a kapcsolatfelvétel azonban elmarad. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – Tisztogatás) gyermekhőse egy igazi Mágussal találkozik, de a felnőttek valamiért nem akarnak hinni neki. Koch Beatrix művészettörténésze kivételes lehetőséget kap: személyesen találkozhat egy egykori nagy festővel. A havi retró Edward Page Mitchell úttörő időutazásos novellája.

    A központi tudományos rovat az eltűnt holdkőzetek történetét eleveníti fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Pittsburgh erdősítéséről, a hazánkban forgó szuperprodukciókról, egy ausztrál progresszívrock-trióról és a NASA Psyche-küldetéséről. Egy interjúban Michael Walden (A végtelen város) mesél írói munkamódszeréről és terveiről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal irodalomról és matematikáról. A képregény Gergely László munkája, címe: Visszatérés.

     

    A magazin XL-változatában Achmed Abdullah klasszikus filmregénye olvasható, az Ezeregyéjszaka meséit megidéző A bagdadi tolvaj.
    A Galaktika 404. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin októberi száma utazásokat kínál térben és időben. Az amerikai Tak Hallus nyitó kisregényében például egy mexikói bandavezér akarja megkaparintani a Nobel- várományos fizikus forradalmi térkapuját. A Zsoldos- és Galaktika-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) időutazó iskolásai ősi titok nyomára bukkannak. A Brit SF- és World Fantasy- díjas Lavie Tidhar a jövő városának kisembereiről mesél. Hantos Victor elbeszélése hazánk múltjának egy tragikus fejezetét eleveníti fel, természetesen fantasztikummal fűszerezve. A Hugo- és Nebula-díjas Nancy Kress katonái és tudósai pedig értetlenül szemlélik, ahogy az amerikai múlt kezdi ontani rájuk áldozatait. A havi retró Tormay Cécile drámai elbeszélése a kívánságok áráról.


    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, mi lehetett a valóságmagja a Bábel tornya- legendának. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Star Wars-sorozatok sikeréről és bukásáról, szélturbina-lapátok ötletes újrahasznosításáról, Kafka Kastélyáról a Vígszínházban, illetve egy SF-szörfrock bandáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az udvarias kommunikáció és az előítéletek kapcsolatáról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és
    Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg Nebula-nyertes és Locus Közönségdíjas kisregénye olvasható, a „Megszületünk a halottakkal”.

    A Galaktika 403. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla hazai témájú disztópiájával indul. Őt Luigi Brasili olasz szerző követi egy rövidsége ellenére is drámai űrutazós írással. Molnár Csaba, A széttört idő legendája szerzője ezúttal egy különös kúria hátborzongató titkáról lebbenti fel a fátylat. John Wiswell Locus Közönségdíjas, valamint Hugóra és Nebulára jelölt novellája testi és lelki terror rabságában vergődő fiatalokról szól. A belga Frank Roger megtörhetetlennek tűnő időhurokkal szembesíti szereplőit. A Monolit-díjas Komor Zoltán bizarr víziója egyik legősibb történetünkre kínál sokkoló alternatívát. A spanyol Bruno Puelles elbeszélésében a világvége miértje és hogyanja jelentéktelenné válik elszenvedőinek személyes tragédiái mellett. A havi retró Greel Arelszkijnek, a szovjet-orosz SF egy méltatlanul elfeledett klasszikusának Bradburyt megelőlegező marsi látomása.

     

    A központi tudományos rovat azt kutatja, valóban létezhettek-e bolygónkon a mesebeli óriások. Emellett olvashatók még cikkek többek közt éneklős tévésorozat-epizódokról, egy halról, amelyik a bőrével is lát, az Aeolus szélmegfigyelő műhold küldetésének végéről és egy spanyol SF-fesztiválról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a gazdasági előrejelzésekről és a migrációról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában befejezéséhez érkezik egy klasszikus filmnovellizáció, az 1980-as évek legendás mozisikerének regényváltozata, a Végső visszaszámlálás, Martin Caidin tollából.

    A Galaktika 402. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!