My Blog

Blog

  • Csak néhány óvatos lépés

    Atlas már egészen extrém körülmények között is képes járni.

    A Boston Dynamics robotja szinte hónapról hónapra újabb képességekkel lep meg minket. Az elmúlt időszakokban szaltózott, parkour mutatványokat hajtott végre. Most újabb speciális területen mutatja meg a képességeit. A laborban betontéglákból hoztak létre egy olyan pályát, ahol alaposan meg kellett fontolni a minden egyes lépését. De próbára tették a képességet egy keskeny pallón való átkeléssel is.

    A teszt remekül mutatja be egyszerre a robot fejlett térlátását, döntéshozó képességét és egyensúlyérzékét. A téglákon való lépegetés és egyensúlyozás már sok embernek is kihívást jelentene. Még egy-két év, és gond nélkül átegyensúlyoz egy patak szikláin. Már nincs messze az az idő, amikor katasztrófahelyzetben robotok fogják kimenteni a sérülteket a romok közül.

    Az Atlas robot szoftverét évek óta az IHMC fejleszti. A Floridai Pensacolában működő Institute for Human & Machine Cognition egy non-profit kutatóintézet. Az IHMC tudósai és mérnökei az emberi kognitív, fizikai és észlelési képességek gépi megvalósításának és kiterjesztésének lehetőségeit vizsgálják.  Ide tartozik a mesterséges intelligencia , a robotika, az emberi központú számítástechnika, az agilis és elosztott számítástechnika és számos kapcsolódó terület.

     

     

     

     

     

     

     

  • Blue Moon

    Ez nem egy szomorú blues, csak a Blue Origin cég bemutatta holdra leszálló űrhajóját. Az űreszközt maga a vállalat  vezére, az Amazont alapító multimilliárdos Jeff Bezos leplezte le az újságírók előtt.

    Közel húsz éve megy a verseny az űrturistákért néhány nagy magáncég között, de ezek a vállalatok messzebbre néznek, a Holdat tűzték ki célul. Nem csak a SpaceX, de a Blue Origin is ilyen babérokra tör. A washingtoni sajtóeseményen bemutatott Moonlander nem csak egy leszálló egység, hanem maga az űrhajó is. Képes az űrben manőverezni, és önálló leszállást végrehajtani.

    Teherbírása tiszteletreméltó, 3,5-6,5 tonna terhet képes szállítani. Ez lehet akár lakómodul, utánpótlás, vagy legénység. A fedélzeten akár négy darab olyan holdjáró is elfér, amelyet szintén a rendezvényen mutattak be. A golfkocsi méretű eszköz az űrhajósok felszíni mozgását segíti.

    Bezos bemutatta az a hajtóművet is, amely a Blue moont fogja hajtani. A BE-7 nevű rakétamotor meglepően kicsi és erős. A hajtóanyaga hidrogén, ami azért is fontos, mert a szükséges üzemanyag előállítható a Holdon is rejtőző jégből.

    A leszállásra kijelölt helyről nem beszélt, de már évekkel ezelőtt szóba került a Hold déli pólusának környéke, mert itt lehet jeget találni a kráterek mélyen. Favoritként emlegetik a Shackleton-krátert.

    Az űrhajó kapra jön a NASA-nak, mert 2024-ig kaptak haladékot a kormánytól, hogy embert juttassanak a Holdra. Mike Pence alelnök kijelentette, ha erre a NASA önerőből nem képes, akkor keressenek kereskedelmi partnert. A három éve fejlesztés alatt álló Blue Moon igazán alkalmasnak tűnik a feladatra.

    Nézd meg, hogyan képzeli el a Blue Origin a holdra szállást.

  • Ki az úr a kutyaólban?

    A kutyák közötti dominanciaviszonyt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének kutatói. Az etológusok több mint 700 kutyapár gazdáinak véleményét összegezték, egyebek között arra keresve választ, hogy két kutya közül melyik a dominánsabb, a szuka vagy a kan, számít-e a kor vagy a rangsorban elfoglalt pozíció a dominancia tekintetében.

    Az etológiában a dominancia nem jellemvonás, hanem két egyed kapcsolatának jellemzője, amely harcias jellegű összeütközések során alakul ki. Az az egyed, amely ezeket az összecsapásokat sorozatosan megnyeri, domináns lesz, amelyik pedig behódol, alárendelt.

    Többkutyás háztartásokban általában van versengés a kutyák között abban, hogy melyik tud kicsikarni több dédelgetést a gazdától, kié lehet a konyhapultról odadobott maradék, ki száll először be és ki az autóból. Vajon ezek közül a helyzetek közül mi függ össze, melyek azok, amikben következetesen az egyik kutya nyer és tekinthető-e dominánsnak?

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatók meglepődtek, milyen sokan jelölték meg az egyik kutyájukat dominánsnak. Tíz gazdából csak egy állította azt, hogy a kutyái között nincs rangsor. A dominánsnak tartott kutyák jellemzően elsőként férnek hozzá bizonyos erőforrásokhoz, vagyis megszerzik a jutalomfalatokat, ha tehetik elsőként esznek, elfoglalják a jobb pihenőhelyet. Sajátos személyiségük van, mivel képezhetőbbek, agresszívabbak, impulzívabbak, mint a párjuk. Emellett igyekeznek védelmezni a csoportjukat, többet ugatnak, séták során elöl járnak.

    Az etológiában ismert dominanciajelek a viselkedésükben is megjelennek, felüljelölik a másik vizeletét, összetűzésnél ők nyernek, az alárendelt pedig gyakran nyalogatja a szájukat, ez a behódolás egyik jele. A kutyapárosok harmadánál egyébként nem fordul elő se szájnyalogatás, se verekedés.

    A nagyobb, erősebb kutyák nem lesznek automatikusan dominánsak. Viszont ha szuka és kan él együtt, akkor gyakoribb, hogy a szuka a domináns. „Ennek talán az az oka, hogy a szukákat gyakran ivartalanítják, ami a szakirodalmi adatok alapján nagyobb agresszivitással jár.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatók a Szenior Családi Kutya Programban kutyák öregedésével foglalkoznak, ezért különösen érdekelte őket a kor szerepe a dominanciaviszonyokban. Az idős kutyák általában dominánsak a fiatalok felett, ezt a mostani tanulmány is megerősítette. Sok kutyás szakember emiatt vitatja is a dominancia szerepét a kutyáknál, szerintük a korkülönbség elég magyarázat az egyedek viselkedésének eltérésére. De alighanem tévednek, mert az adatok világosan mutatták, hogy a rangsorban elfoglalt pozíció jobban magyarázta a különbségeket, mint a kor.

    A kutatás nem vizsgálta a gazda és kutyái kapcsolatát. A dominanciával kapcsolatban azonban az a vélekedés is elterjedt, hogy a gazdának dominánsnak kell lennie a kutyái felett.

     

  • Robot parkolja az autót

    Megkezdte működését a világ első teljesen robotizált parkolója. Automata parkolók már speciális parkolóházakban működnek, de azokban szállítórendszer viszi az autókat. Ebben a parkolóban robotok mozgatják a járműveket.

    A tulajdonos a parkolójegy birtokában csak leparkol a repülőtéren, a többit a robotok intézik. A rendszer ismeri a visszaérkezés idejét, és a jármű már indulásra készen várja tulajdonosát.

    Mivel a robotok precízen mozgatják az autókat, kevesebb szervizútra van szükség, Az autókat is tömbösítve lehet parkolni, valószínűleg az intelligens rendszer az érkezési időknek megfelelően „ássa el” a parkolóban az autót, több sorban egymás mellett parkolva. Legfeljebb kiszállítás előtt egy-két másik autót kell arrébb rakni.

    A rendszer fejlesztése több éves munka volt, két éve már bemutattak egy animációs videót a működéséről. Stanley Robotics parkoló robotjait már hosszú ideje tesztelték, Franciaország két repülőterén is már élesben próbálták a rendszert. A Lyon-Saint-Exupéry üzleti repülőterén már hivatalosan is megnyitották a parkolót, a párizsi Charles De Gaulle és a londoni Gatwick repülőtéren is hamarosan elérhető a szolgáltatás.

    Talán értelmetlennek látszik, hogy egy garázsnak látszó helyen teszi le az utas az autót, hiszen a robot bárhonnan felvehetné az autót.  De valójában ez egy zsilip, amely elválasztja a külvilágot a parkolótól. A parkolóterület teljesen zárt, biztonságos, és ember sem mozog benne. Így vannak a legnagyobb biztonságban az autók. Másrészt esős időben praktikusabb egy zárt helyen kiszállni, és egy kánikulai napon sem kell az érkezéskor a forró autóba beülni.

  • És New Yorkot elpusztította egy aszteroida

    Május első hetében Marylandban tartották meg a bolygóközi védelmi konferenciát. A találkozót minden évben megrendezik, hogy a szakértők kitalálhassák, hogyan lehetne megmenteni a Földet az aszteroida becsapódásoktól.

    Minden évben szimulációs gyakorlatot is tartanak. 2013-ban nem sikerült megmenteni a Francia Riviérát, 2015-ben megsemmisült Banglades fővárosa, Dakka, de 2017-ben sikerült megmenteni Tokiót.

    Az idei szimuláción a NASA, az Európai Űrügynökség és tucatnyi más szervezet mintegy kétszáz tudósa, kutatója és mérnöke vett részt a játékban, amelyet a NASA egy mérnöke készített.

    A szimuláció hétfőn kezdődött egy 100-300 méter átmérőjű aszteroida felfedezésével, és a durva számítások szerint egy százalékos esély volt arra, hogy 2027. április 29-én becsapódik a földbe. Ahogy a képzeletbeli hónapok a szimulációban peregtek, az óriási űrszikla becsapódásának valószínűsége először 10 százalékra, majd 100 százalékra emelkedett.

    2021-ben a NASA szondát indított az aszteroida felderítésére. Az év végére megállapították, hogy a szikla Denver városát fenyegeti pusztulással.

    Az Egyesült Államok, Európa, Oroszország, Kína és Japán hat „kinetikus bomba” építésében állapodott meg, hogy ezek az aszteroidába csapódva megváltoztassák annak pályáját.

    Az építés és a megfelelő indítási ablak kivárása időbe telt, és a rakétákat 2024 augusztusában indították. Háromnak sikerült elérnie az aszteroidát. Az irányváltás sikerült, de egy darab letört, és az USA keleti partja felé tartott.  Az Egyesült Államok nukleáris rakétát akart küldeni, de a politikai nézeteltérések miatt ez a terv dugába dőlt.

    A hatvanméteres aszteroida 69 000 km/órás sebességgel lépett a légkörbe és New York felett 15 kilométeres magasságban felrobbant. A robbanás ereje ezerszerese volt a hirosimainak. 15 kilométeres sugárban minden elpusztult, a halottak száma 6,8 millió.

    A szimuláció során kérdések százai bukkantak fel, amire meg kellett volna találni a megoldást. Például olyan problémával is szembesültek, hogyan lehet 10 millió embert evakuálni, de felmerültek pszichológiai, biztosítási és jogi kérdések is.

    Az ilyen szimulációk alkalmasak arra, hogy a világ felkészülhessen arra, hogy mi a teendő, ha egy ilyen helyzet áll elő. Mert a tudósok szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor.

     

  • Naprendszer előtti csillagpor

    Az Antarktisz csodás lelőhelye a meteoritoknak, mert viszonylag könnyű megtalálni őket a jég felületén vagy a jégbe ágyazódva. Épp ezért köszönhetünk például több marsi meteoritot is a déli kontinensnek.  Csak a keresésük roppant nehéz és drága.

    Most még nagyobb szenzációval szolgált a jégmező, egy apró meteoritban csillagport találtak.  A Hidrogén kivételével a periódus rendszer össze eleme a csillagok mélyén keletkezik. Amikor a csillagok felrobbannak, novává vállnak, a bennük lévő elemeket szétszórják a csillagközi térben. Ezekből a por- és gázfelhőkből alakulnak ki a későbbi csillagrendszerek. A Naprendszer is egy ezek közül. A rendszer kialakulása során ezek az anyagok összekeverednek, létrejönnek a  bolygók és egyéb szilárd testek.

    A nemzetközi kutatócsoport az apró meteorban az elemzések szerint oxigénben gazdag szilikátokat tartalmazó grafitot találtak. A minta nagy mennyiségben tartalmazta a szén-13 izotópot, ami a földön található szén csupán egy százalékát képezi. A kutatók szerint ez az anyag egy nova felrobbanásából származik, még a Naprendszer kialakulása szerinti időkből. Az ilyen szemcsék komoly szerepet játszottak a Naprendszer kialakulásában, és a lelet komoly segítséget nyújt a tudósoknak a csillagrendszerek kialakulásának megértéséhez.

    Sajnos a minta túl kicsi ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az eredetét, hogy mikor keletkezett. Pedig ez az információ nagy segítséget nyújtana ahhoz, hogy megismerjük, milyen volt a galaxisunk korábban.

     

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi száma ünnepi tisztelgés a lap múltja előtt, hiszen története során másodszor érte meg 175. kiadását. Ebből az alkalomból csupa magyar szerzőtől közöl novellát. A Zsoldos Péter-díjas Antal József mágikus realista története a Józsefváros új arcát villantja fel. A Zsoldos- és Eurocon-díjas Nemere István a kapcsolatfelvétel nehézségeire hívja fel a figyelmet. A szintén Zsoldos- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor posztapokaliptikus mutánsvilágot mutat be. Varga Csaba Béla egy korábbi novellájához írt folytatást az Armageddon egy lehetséges változatáról. Huszár Karina kedvenc témájáról, a mesterséges intelligenciák és az emberek különbségéről és hasonlóságáról filozofál. Kovács Attila egy régi ötletét gondolta újra a túlnépesedés elleni praktikákról. A havi retró igazi különlegesség, egy futurisztikus álom Mikszáth Kálmántól.

    A központi tudományos anyag egy katasztrófa szülte különleges amerikai tájegységet mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az ESA orvosi kísérleteiről, egy önmagát klónozó szuperrákról, egy űrexpedíciós színházi előadásról és egy hazai gőzmetál együttesről.

    Van azért külföldi tartalom is, folytatódik az előző számban indult román képregény, a magazin XL-változatában pedig az amerikai Catherine Asaro Nebula-díjas kisregénye olvasható, mely érdekes elegyét nyújtja a hard SF-nek és a romantikus kalandregényeknek.

    A Galaktika 350. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Amerikai amnézia – egy hamis valóság leleplezése

    Jonathan Lethem második regényeként került kiadásra 1995-ben az Amerikai amnézia.

    A történetben egy fiatal férfit, Chaost követhetjük figyelemmel, aki egy moziban tengeti napjait némi alkohol és nem túl étvágygerjesztő étel társaságában a posztapokaliptikus Wyomingban. Mígnem egy nap rájön, hogy a körülötte lévő valóság hamis alapokon nyugszik. Útnak indul hát, hogy ráleljen az igazságra, s egy társra is akad, aki segít neki megtalálni a válaszokat. Ezek a válaszok viszont mégsem jönnek olyan egyszerűen, az emberek ugyanis, akikkel találkoznak, nem tudnak felelni kérdéseikre, emlékezetük ugyanis igen hiányos. Chaosnak azonban rég nem látott ismerősei eszébe juttatják múltja elfelejtett darabjaira, ami viszont már közelebb viszi őt a rejtélyek megoldásához.

    A helyszínek, amelyeken főhősünk megfordul, egy-egy társadalomparódiát közvetítenek a késő 20. századi amerikai életből. Mindez még izgalmasabbá és élvezetesebbé teszi a művet.

    A történetmondásnak nem éppen a mainstream változatát láthatjuk a regényben. Valóság és történet ide-oda csúszkál, aminek eredményeképpen egy olyan narratív háttér jön létre, amely folyamatosan felülvizsgálja önmagát. Olyan, mintha a könyv kiszámíthatatlan időközönként újraindítaná magát, eldobná narratív szálait, hogy egy olyan történetbe kezdjen, ami teljesen különbözik az addigitól, s ami aztán mégis keresztezi vagy átalakítja a cselekményt.

    Philip K. Dick hatása érezhető a műben, a beállítások, a felépítés, az ábrázolás tekintetében egyaránt. Emellett viszont Lethem karakterei valóságosabbnak tűnnek. Megtalálja saját hangját, saját témáit is. Láthatjuk a Dickre jellemző kérdésfeltevéseket, ám a két író más és más válaszokat kínál.

  • A földsúroló Apophis

    Csütörtökön tartották meg Marylandben az idei bolygóközi védelmi konferenciát. A rendezvény témája a bolygónkra az űrből fenyegető veszélyek, az egyik vezérvonal a lehetséges aszteroida becsapódások.  A tudósok nagyon készülnek az extrém közeli randevúra a Földre veszélyes Apophis aszteroidával,

    A 99942 Apophis egy földsúroló kisbolygó, amelyet 2004. június 19-én fedeztek fel a Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban, Arizonában. A tudósok között kisebb aggodalmat váltott ki, amikor a bolygó pályájának pontosabb ismeretében kiderült, hogy viszonylag nagy, 2,7%-os esélye van a Földdel való ütközésnek 2029-ben Ez a bulvár sajtóban mint a közelgő armageddon képe jelent meg, különösen azért mert a két következő közeli találkozás is péntek tizenharmadikára esik.

    Az Apohis a veszélyes égitesteket minősítő Torino-skálán az eddigi legmagasabb, 4-es besorolást érte el.  A NASA 2011-es, 2012-es és 2013-as adatok alapján kizárta annak lehetőségét, hogy a kisbolygó esetleg ütközhetne a Földdel 2029-ben és 2036-ban. De veszélyes közelségben fog elhaladni.

    1. április 13-án pénteken a 340 méter átmérőjű a földfelszíntől 31 ezer kilométerre fog elszáguldani. Ez épphogy kívül van a geostacionárius műholdak pályáján. Az objektum látszólagos fénye nagyon erős lesz, ezért a Föld néhány területéről szabad szemmel is látható lesz. Bár csak ezerévente egyszer kerül ilyen közel egy ekkora aszteroidaa Földhöz, az Apophis rögtön ráduplázik. 2036-ban szintén ilyen közel suhan el a bolygónk mellett.

    Az elhaladásról animációt készített a NASA, amelyet a rendezvényen mutattak be.. Az apró pöttyök a keringő műholdak.

    Az elhaladás különleges lehetőséget kínál majd a kutatók számára, a távcsövekkel néhány méteres pontossággal megfigyelhetik az aszteroida felszínét. Az áthaladás azért is érdekes, mert az égitest egy gravitációs kulcslyukon fog áthaladni, és előfordulhat, hogy emiatt úgy változik a pályája, hogy 2036. április 13-án nekiütközik a Földnek. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek nagyon kicsi az esélye.

  • Vulkánkitörés pusztította el Tilted Towerst a Fortnite-ban

    Tilted Towers az egyik legvéresebb hely volt a Fortnite Battleroyale-ban, aki ide ugrott a buszból, biztos lehetett benne, hogy rengeteg felszerelést tudhat magáévá, viszont azzal is számolnia kellett, hogy cserébe több mint 30 emberrel kell majd tűzharcot vívnia a ritka pixelekért.

    Amikor Tilted Towers felépült a játékban, akkor tudtuk, hogy előbb-utóbb az Epic Games véget fog vetni ennek az ugróhelynek, hiszen a meccsek 80%-ában szinte minden harcoskedvű játékos ide ugrott, így a pálya nagy része üressé vált. Már amikor először megláttunk egy hatalmas üstököst közelíteni a Fortnite szigete felé, biztosak voltunk benne, hogy vége a Tiltednek, viszont végül is a Dusty Depot került a meteor terraformáló erejének az áldozatává.

    Több év várakozás után viszont most, a 9. szezon kezdetekor be fog következni mindaz, amitől több millió kisgyerek tartott: egy hatalmas vulkánkitörés áldozata lesz a Tilted, és véget ér a játék legforróbb landolóhelyének uralma a Fortnite metában.