Blog

  • Klímaváltozás: tévedtünk, sokkal rosszabb a helyzet

    Egy új kutatás szerint az évszázad végére az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is emelkedhet a világ tengereinek szintje. Az eddigi becslések ennek a felét sem jósolták, az elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.

    A korábban elfogadott tanulmány 2013-ban készült az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének megbízásából. Eszerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges.

    Ez volt a kiadott nyilatkozat legvitatottabb pontja, sok szakértő szerint túl visszafogott volt a becslés.

    Az egyik kritika szerint a jégkutatóknak az nem tetszett, hogy a jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.

    Ezért a jégkutatással foglalkozó vezető szakértők olyan előrejelzést készítettek, amely a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Becslésük szerint, ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.

    Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint 2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk.

  • Újra vár a Zóna – S.T.A.L.K.E.R. tábor

    Újra hallom a Zóna hívószavát. A gitár muzsika, a fegyverek ropogása, a doziméter kattogása, együtt olyan gyönyörűen komponált mestermű, melyre minden stalker szíve együtt dobban.

     

    Csak nem egy év telt el azóta, hogy Uránváros felszabadult egy elbukott tér-anomália kísérletből, ahol évtizedeket is tölthetett izoláltan a terület. Elfeledett stalker generációk utolsó segélykiáltása volt olvasható a fennmaradt naplókban és PDA-kban, tökéletes korlenyomatot hagyva a kezdeti időkből. Tanultunk hibáikból, ám nem eleget, hisz újra és újra visszavágyunk a veszélyes Zónába.

    Egy maroknyi stalkerrel együtt érkeztem a egy közeli loner táborból Uránvárosba, mert többen is mondták, hogy egy újonnan felfedezett terület, sok lehetőséggel, és minél korábban megyünk, annál nagyobb a zsákmány. Sosem gondoltuk volna, hogy ha egyszer betesszük a lábunkat a városba, onnan ki már nem jöhetünk. Befelé sima volt az út, de amikor próbáltunk kimenni, anomáliák állták utunkat körbe. Akkor még nem tudtuk, hogy ez nem több, hanem egy anomália, mely beengedi a stalkereket, de ki már nem. Meg is lepődtünk, hogy milyen sok sorstársunk akadt, így bekempeltünk magunkat a Bárba, az egyetlen igazán független pontra. Egykor egy katonai étkezde lehetett, így tökéletes volt a Bárnak. A Csapos és a Szerencsefi jobb helyet nem is találhatott volna. Még pizza sütőjük is volt, csak pizzát nem tudtak csinálni vele. Fogytán volt az ellátmány, így hát útnak indultunk a városba, felkeresni más frakciókat, feladatokért illetve inkább annak jutalma miatt, kereskedni és sok értékes dolgot találni. A ClearSky állandóan kísérletezni akart, hajtja őket a tudásvágy, de nekem gyanúsak, mint más céljaik is lennének ezzel. A Freedom amikor meglelte az Oázis szíve nevű artifactot és bevitte a bázisukra, akkor jöttek rá, hogy az ültetvény nagyon szereti ez a helyzetet, és jobb terméshozam lett. Összebarátkoztam velük, így dedikált gyógynövény-futár lettem aki vitte az árut a ClearSky bázisára. A Duty talált egy artifactot mely nagyon magas hőt képes leadni, és egy műhelyben ez hatalmas kincs volt, mert ezzel, és egy rejtett katonai lőpor készlet segítségével tudtak lőszert gyártani. Szuper, most már volt mivel megsebesíteni a másikat, és volt mivel meggyógyítani. Azt hiszem az egyensúly megszületett. A katonaság sok vizet nem zavart, vagyis igen, de még sem… értitek. Próbált rendet fenntartani, de olyan… nem-igen sikerült nekik. Azóta is keressük őket. A felszabadulás híre váratlanul ért minket, egy lelkes loner rohant be egyszer a bárba, hogy egy Freedomos ellopta a Duty bázisáról az értékes artifactjukat mert egy betépett pillanatban kíváncsiak voltak mire képes a két artifact együtt. Sajnos a kísérletet végző freedom tag elszublimált, de akkora energia szabadult fel, hogy az anomália megszűnt létezni, és így megindult a vándorélet Uránváros, és a Zóna többi pontja között.

     

    Viszonylag békésen telt el ez az egy év, semmi említésre méltó sem történt azt leszámítva, hogy Lajos a jeges lépcsőn egy rekesz vodkával próbált meg brake táncolni, de az elmúlt napokban egyre nagyobb Monolith aktivitás csapta fel a fejét a területen. Egyes híresztelések szerint nagyon keresnek valamit, mindenhol megfordultak már ahol stalkerek lelhetőek fel, de nem jártak még sikerrel. A kedvelt Bárunk már a múlté, teljesen szétverték és be is szennyezték, nehogy bárki vissza tudjon oda térni, így új helyre költözött át a Lonerek központja, és reméljük itt nem találnak már ránk. A lonerek egyre jobban találgatnak, hogy mi lehet ez, amit ennyire keresnek. Egy hangját nagyon hangoztatni szerető stalker azt is elmondta, hogy egy bátor stalker ellopott valamit egy központjukból és itt rejtette el valahol, megbízásból, ám ez titkos, ne mondjuk el senkinek, de nekünk egy vodkáért elmesélte. Persze ez mind igaz, mert ismeri, egyszer látta őt egy portyán egy domb tetejéről, és ez életre szóló barátság volt neki. Hát majd kiderül mi lehet ez amit ennyire keresnek. Ha a Monolithnak kell, akkor rengeteget érhet, és tudom is ki adna meg érte bármit. Jó vadászatot, stalker!

     

    Részletekért: https://www.facebook.com/events/2011246205840489/

    Video1: https://www.facebook.com/watch/?v=806257906372487

    Video2: https://www.facebook.com/watch/?v=252075202356261

  • Kedveled a rejtélyeket?

    Egy titokzatos kő tartja izgalomban egy francia falu lakosait. Kétezer eurós (650 ezer forintos) jutalmat ajánlottak fel annak, aki segít megfejteni egy 230 éves, kőbe vésett feliratot.

    A Franciaország nyugati részén fekvő falu lakói néhány éve fedezték fel a kőbe vésett írást. A bretagne-i Plougastel közelében talált 20 soros írást eddig senkinek nem sikerült megfejteni.

    A feliratban két dátum látható: 1786 és 1787, ami alapján néhány évvel a francia forradalom kitörése előtt keletkezhetett. A kőre egy hajó rajzát is rávésték, vitorlával és árboccal, valamint egy szent szívet, amelyet egy kereszttel jelöltek meg. A szövegben a francia betűk némelyikét fordítva vagy fejre állítva vésték a kőbe. A szövegben skandináv típusú O-betűk is szerepelnek.

    Elméletek már születtek, de egyet sem sikerült igazolni. Némelyikük szerint régi breton vagy baszk írás lehet, és az is felmerült, hogy aki bevéste, félig írástudatlan volt. A betűkkel a szavak hangjait próbálta leírni, úgy, ahogy hallotta azokat. Egy másik elmélet szerint a felirat a tengeri védelem kiépítésével foglalkozhat. A Bresti-öböl védelmére az 1780-as években épült a környéken egy erőd, amelynek maradványai még mindig láthatók. 1783-ig ugyanis Franciaország és Anglia háborúban állt.

    Dominique Cap, Plougastel polgármestere megunta, hogy a történészek és archeológusok nem tudták megfejteni a feliratot. Ezért gondoltak arra, hogy talán a világ más táján egy szakértő segíteni tud. Ezért meghirdette a „Champollion-rejtély Plougastel-Daoulas-ban” című versenyt . (A verseny yz egyiptomi hieroglif írás megfejtőjéről, Jean-Francois Champollionról kapta a nevét)

    A versenyre a polgármesteri hivatalban lehet regisztrálni, A jelentkezők megkapják a feliratról készült fényképeket. A kihívásra máris több százan jelentkeztek. A megfejtéseket novemberig várják, akkor egy zsűri választja ki a legjobbnak tűnő megoldást.

    Az egyiptomi hieroglif írás megfejtőjéről, Jean-Francois Champollionról elnevezett a helyi polgármesteri hivatalnál kell regisztrálni. Eredményhirdetés novemberben várható.

  • Vigyázzunk rájuk – Ma van a méhek világnapja!

    Három évébe telt az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy május 20-át a méhek világnapjává nyilvánítsák. Nem kell bizonygatni miért fontos, hogy a méhek kiemelt figyelmet kapjanak, hiszen nem csak a méz  előállításáért felelnek de a növények beporzásával az emberiséget tartják életben.

    A dátum nem véletlen rábökés eredménye. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője Anton Janša.

    Nem egy SF könyv foglalkozik a méhek kipusztulásával érkező katasztrófákkal, mint például Johanna Sinisalo: Blood of Angels című könyve, ahol a méhek elképesztő gyorsasággal pusztulnak – akár csak napjainkban -. Vagy Maja Lunde: A méhek története, ami három ember tragédiáját helyezi középpontba a méhek fontosságával együtt.

    Már ma is léteznek helyek, ahol gépekkel, egészen pontosan drónokkal porozzák be a növényeket, mert a méhállomány annyira megcsappant.

    De ha épp időtök van, akkor érdemes megnézetek, Jurkovics Milán és Poroszka Magyar Zsolt dokumentumfilmje, A méhek nyomában.

     

    források: Sokszínű vidék,wikipédia

     

  • Veszélyfelismerő önvezérlés

    A repülő drónok egyre nagyobb ügyességről tesznek tanúbizonyságot. Már rég nem az a kérdés, hogy szükség van-e drónpilótára, vagy képes elvezetni magát a célpontig. Az évek során szinte tökélyre fejlesztették a GPS alapú navigációt, és a környezeti tárgyak felismerését, így nem jelet gondot a terepakadályok elkerülése. Most a fejlesztés legnagyobb problémáját a nem vár akadályok jelentik, mint amilyen egy repülő madár, vagy éppen a szándékos rosszakarat, amikor megdobják valamivel a drónt. Illetve fel kell készíteni arra, hogy éppenséggel egy killer drónnal kerül szembe.

    Zürichi Egyetem Informatikai, valamint a Neuroinformatika Tanszékének közös Robotika és Perception csoportja is ezen a problémán dolgozik. Olyan új fogalmakat kell megismernünk, látás-alapú quadrotor navigáció, agresszív quadrotoros repülés, vagy eseményalapú jövőkép. A drónokat arra akarják megtanítani, hogy milliszekundumok alatt vizuálisan azonosítsák a veszélyes tárgyakat, felismerjék mozgásukat és egy hirtelen manőverrel elkerüljék az összeütközést.

    A mesterséges intelligencia szoftver alapja elkészült, a csoport már a laboratóriumi teszteket végzi.

  • Így lakunk a jövőben

    Az embert állandóan foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen lesz a jövő. De leggyakrabban nem valamilyen globális problémára kíváncsi, hanem egészen egyszerű kérdések motiválják. Például hogy fogunk élni, vagy hol fogunk élni. Az ilyen kérdésekre nem csak mi keressük a választ, kíváncsi őseink is ez iránt érdeklődtek. Íme, hét elképzelés a jövő lakóházára az elmúlt száz évből, amely nem valósult meg, és ebben a formában nem is fog valóra válni.

    Mozgó ház, 1900-as évek:

    Üvegfalú ház, 1920-as évek:

    Guruló ház, 1930-as évek:

    Ultrakönnyű ház, 1940-es évek:

    Ház a világűrben, 1950-es évek:

    Kupola ház, 1950-es évek:

    Víz alatti ház, 1960-es évek:

  • Méz a világűrben

    Az űrhajósok egyszerűen nem tudják megunni, hogy minden kezük ügyébe kerülő dologgal játszanak a súlytalanságban, és tapasztalataikat megosszák a világgal.

    És valljuk be, mi sem tudjuk megunni ezeket a videókat. A Kanadai Űrügynökség űrhajósa, David Saint-Jacques kedvenc ragacsos édességünk, a méz furcsa viselkedését mutatta be a héten.

    David Saint-Jacques asztrofizikus, mérnök és orvos. 2018 decembere óta tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson, az 57., 58. és 59 expedíció repülés-technikusa. Ő is tagja volt annak a csapatnak, aki fogadta a SpaceX Dragon űrhajóját és át is szállt rá. 2019 júliusában tér vissza a Földre.

    2009 májusában választották ki a két meghirdetett űrhajós poszt egyikére. A helyekre 5351-en jelentkeztek. Ezután Kanadából Houstonba költözött, és a 20. NASA űrhajós osztály tagja lett. Az intenzív kiképzés mellett (amelybe az orosz nyelv tanulása is beletartozik) robotika szakirányt választott.

  • Különleges meglepetés Lőrincz L. László születésnapjára

    A Metropolis Media Kiadó, a Magyar Scifitörténeti Társaság, a szerző tisztelői és barátai különleges meglepetéssel készültek Lőrincz L. László születésnapi köszöntésére.

    Fél évig tartó titkolózás, szervezés és megfeszített munka után az Írószövetségben tartott ünnepségen az ország egyik legnépszerűbb írója egy olyan Leslie L. Lawrence kötetet vehetett át, amelyet nem ő, hanem a munkássága előtt tisztelgő barátai írtak.

    A kötetben 12 szerző novellái olvashatóak, az inspírációt a mester korábbi munkáiból merítették. A kötetet Burger István, a Metropolis Media kiadó vezetője adta át. A 12 novella szerzői: Benedek Szabolcs, Bukros Zsolt, Erdész Róbert, Fedina Lídia, Kovács Tücsi Mihály, Molnár Csaba, Ronil Caine, Soós Tibor, Szélesi Sándor, Urbánszki László, Varga Csaba Béla, Vörös István.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    A kötet természetes a nagyközönség számára is elérhető, már megvásárolható a Galaktika webshopjában, illetve hamarosan elérhető lesz a könyvesboltokban is.

     

     

     

     

     

     

  • Legmelegebb év Magyarországon

    Tavaly ismét rosszabb volt, az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon. Hogy még rosszabb legyen a hír,  a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű. Erre a megállapításra jutott az adatok feldolgozása után az Országos Meteorológiai Szolgálat.  A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül.

    Az év máris egy rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába, a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet.

    Hőségből is kijutott nekünk. Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus volt. A legtöbbször, 51 nap Fülöpházán haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon rögzítették, július 29-én 36,6 fokot mértek. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi.

    Az ősz is csaknem csúcsot döntött. 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt. Szeptember elején nyári meleg volt.

    Február végén, március elején masszív hideg zúdult az országra. Tíz napig tartott a nagy hideg: mínusz 9 fok körüli országos átlagos minimum hőmérséklettel.

    A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős volt a csapadékhiány. Március a 3. legcsapadékosabbnak, míg április a 6. legszárazabbnak bizonyult 1901 óta.  A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.

  • Lőrincz L. László köszöntése

    Hamarosan betölti nyolcvanadik évét hazánk egyik legnépszerűbb legsikeresebb írója, Lőrincz L. László. Az olyan, mára már klasszikussá vált sci-fi történetek, mint A nagy kupola szégyene, a Föld alatti piramis, vagy az Üvöltő bika szerzőjét a Magyar Írószövetség Bajza utcai dísztermében köszöntötte az SF szakosztály.
    Felvezetőként S. Sárdi Margit, az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének docense, a Magyar Scifitörténeti Társaság elnöke tartott egy rövid ismertetőt a szerző sci-fi munkásságáról. Ezután egy hosszú és nagyon vidám beszélgetés következett az íróval, aki szokásához híven, a maga legendás stílusában, remek történetekkel szórakoztatta a hallgatóságot.