Szeretnénk megosztani veletek, milyen könyvmegjelenésekre számíthattok 2019 második felében. A megjelenésekről érdemes facebook oldalunkon tájékozódni vagy feliratkozni a hírlevelünkre.
Anna Onichimowska: Középen
Aleister Crowley: Holdgyermek
Jodi Taylor: Ösvény az időben
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Újonc a világűrben
Indrek Hargla: Melchior és a piritai fojtogató
Vagyim Panov: A prófécia (Titkos Város sorozat 1.)
Dennis E. Taylor: MI vagyunk az Istenek
Liz Flanagan: Sákánylány
SF Galaxis 2
Athur C. Clarke: 2061 Harmadik űrodüsszeia
Raquel Martínez-Gómez: Az unikornis árnya
Sara Mannhaimer:A cselekvés nulla foka
J. G. Ballard: Hello Amerika
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Nehéz Istennek lenni
Jodi Taylor: Amit ma megtehetsz, ne halaszd tegnapra
Joon Ha Lee: Lépéskényszer
Ana-Maria Negrila: Jégbirodalom
Athur C. Clarke: 3001 Végső Űrodüsszeia
Kir Bulicsov: Az utolsó háború
SF Galaxis 3
Folytatjuk több sorozatunkat is, mint például az Őrség-, a S.T.A.L.K.E.R.- vagy Urbánszki László legújabb könyvfolyamát a Vége után-t.
A lista nem teljes; a legfrissebb megjelenésekről Facebook-oldalunkról vagy hírlevelünkből értesülhettek.
Hamarosan megvásárolható az SF és LEGO rajongók idei legjobban várt készlete, a Hivatalos Stranger Things doboz. Az első évad alapján készült készlet a Byers család otthonát mutatja meg a valóságban és a tótágas (Up and Down) világban.
Byers házban kidolgozták az előszobát, a nappalit, az étkezőt és Will szobáját. Természetesen ugyanez megvan a tótágas világban is, sötét borongós színekben.
A két világ közti váltáshoz egyszerűen csak át kell fordítani.
A nappali hiteles részleteket tartalmaz a sorozatból, mint például az ábécéfal a karácsonyi fényekkel, a heverő, a dohányzóasztal, a telefon. Nem hiáányzik a fejsze, a „láttál engem?” szórólap, és a medvecsapda, hogy elkapja a Demogorgont.
8 azonnal felismerhető Stranger Things minifigurát tartalmaz: Tizi (tizenegy), Mike Wheeler, Lucas Sinclair, Dustin Henderson, Will Byers, Joyce Byers, Jim Hopper és a Demogorgon.
A tartozékok között megtalálható Lucas csúzlija és zseblámpája, Dustin hangszórója és iránytűje, Mike zseblámpája és walkie-talkie-je, Hopper sheriff kávés bögréje, Joyce zseblámpája és a „Will the Wise” rajz, és a tizi (tizenegy) kedven gofrija.
Az összeállított készlet 32 cm magas, 44cm széles és 21 cm mély.
A 2287 darabos játék a LEGO és a Netflix együttműködésében készült, ez a hosszú távú együttműködés első darabja.
Az új szettet ma jelentették be és június 1-től lesz elérhető a Lego Store üzletek polcain. Ára nem csekély, 65990Ft.
Ugyan nem nyilvánvaló, hogy a publikum készen áll-e egy újabb Mortal Kombat filmre, mégis készülőben van a híres videojáték franchise modern filmes feldolgozása, és így egyértelmű választ fogunk kapni, arra a kérdésre, hogy van-e helye a szupererős harcművészeknek az új évezredben.
Az 1995-ös klasszikust ugyan manapság csak a kor videojáték filmjeinek tekintetében lehet jó filmnek nevezni, a kategóriáján belül remekül sikerült, és ennek a filmnek a segítségével sikerült igazán beindítaniuk a 90-es években a Mortal Kombat játéksorozatot. A mostani film valószínűleg azért készül, mert hatalmas bevételt generált a legújabb Mortal Kombat játék, így mindenáron próbálják meglovagolni a sikert.
Az új film fő érdekességei közé tartozik, hogy az Aquaman rendezője, James Wan is szerepel a Mortal Kombat stáblistáján. A filmet Ausztrália déli részén fogják forgatni, így ez lesz az ország történetének legnagyobb filmes pénzügyi beruházása.
A történet egy új szereplőt fog bemutatni, Cole Turnert, aki egy boxoló Philadelphiából, és a világ sorsáért fog ringbe szállni. Jól ismert arcok is feltűnnek majd az alkotásban, mint például: Kano, Sonya, Blade és Raiden.
Manapság a játékipar szinte már csak a rebootokból, és a HD kiadású újra textúrázott „modernizált”, de alapból régi játékokból áll. A játékfejlesztő cégek nem mernek kísérletezni. Új, korszakalkotó ötletek már csak elvétve vannak mivel a mai grafikai elvárások, és a szinte kötelező multiplayer mód miatt dollármilliárdok szükségesek ahhoz, hogy egy-egy címet a polcokra dobhassanak. Vége már annak a kornak, amikor a programozók csak úgy, egy hétvége alatt összedobtak egy-egy játékot ami pusztán pár pixel és egy vagy maximum két jó ötleten alapult. Most már több száz ember megélhetése múlik egy játék sikerén, ez jó is, hiszen rendkívül részletes, és szemkápráztató programokat tudhatunk a magunkévá, viszont egyedülálló élményekért sajnos az Indie játékokhoz kell manapság fordulnunk.
Az Oddworld sorozat is nosztalgiázni hív minket, az új Oddworld: Soulstorm című játékukban, ahol pont mint a kilencvenes évek végén, egy rabszolga sorsra jutott zöld űrlényt veszünk az irányításunk alá, hogy furcsa társaival karöltve elmenekülhessünk a bizarr oldalnézetes világba, ahol a robotok fogságából kell kimenekülnünk. Az Oddworld remake-nek ez lesz a második része, hiszen anno 2014-ben is kaptunk egy Oddworld játékot az Oddworld: New ‘n’ Tasty-t, ami megfelelt minden elvárásnak, tehát sikeresen modernizálta a klasszikus játékot.
A készítők elmondása szerint a játék görbe tükröt fog mutatni a mai kapitalista társadalmaknak, a túlfogyasztásnak, és a vásárlási mániának. A játék során megismerkedhetünk a Konzumizmus fogalmával, és a jövő futurisztikus betegségével: a pénzfüggőséggel.
Egy szuper játékmenet videót is kaptunk most, ahol rácsodálkozhatunk, hogy mennyit változott az Oddworld világa, és elmorzsolhatunk egy pár könnycseppet az elmúlt fiatalságunk miatt, illetve azért, mert csak 2020-ban fog érkezni ez a remek remake.
Ilyenek lesznek a jövő reklámjai: egy új módszer vagy ez nekünk is jobb lesz?
Milyen lesz a perszonalizált reklámok jövője? Tényleg jön a a reklám-Skynet, ami totálisan uralni fogja az emberiséget? Vagy inkább az lehetséges, hogy az ember kevesebb, de tökéletesen egyénre szabott hirdetést fog kapni?
Szakértők szerint az átlag felhasználó számára kifejezetten pozitív eredménye lesz a robotvezérelt reklámoknak. Azt jósolják, hogy a mesterséges intelligencia bevetésével szűrhetők lesznek a spamek, a rosszindulatú és az adathalász reklámok. Ha bejön a számításuk, akkor a fogyasztók összességében kevesebb hirdetést látnak majd, mint ma, mert az elektronika csak releváns hirdetéseket fog nekik mutatni, időben és térben egyaránt.
A feltevést arra alapozzák, hogy a szoftverek a tanulási algoritmusaik segítségével megismerik az egyes felhasználók szokásait és csak akkor fognak neki hirdetéseket mutatni, ha megvan benne a nyitottság a váltásra.
Ha belegondolunk, ez egy logikus elvárás és eddig azért nem valósult meg, mert nem volt adott hozzá az infokommunikációs háttér. A huszadik századi reklám szállóigéje ez: „Minden reklámköltés fele kidobott pénz. A probléma ott van, hogy nem tudni, melyik fele.” Vagyis most először a történelemben lehetőség nyílhat arra, hogy teljesen célzott hirdetéseket kapjunk, a spamet zéró közelébe redukálva. Ennek a fogyasztók is örülnének és a megrendelők is, mert kevesebb pénzt kell költeniük médiára. Egyes optimisták odáig merészkednek, hogy az új hirdetési módszer csökkentheti a termékek árát, az alacsonyabb reklámköltségvetéseknek köszönhetően.
Képzeljük el, hogy minden reggel a kedvenc pékségünkbe visz az első utunk, hogy croissant és cappuccino társaságában indítsuk a napot. A gépi algoritmus megfigyeli és megtanulja ezt a szokásunkat, majd ehhez igazítja a hirdetési portfoliónkat. Lehetséges, hogy tudni fogja, mennyire vagyunk elégedettek a kávézónkkal. Mérni tudja, hogy mennyi időt töltünk bent, mennyi a költésünk, milyen útvonalon megyünk oda, majd vissza, útközben mit ejtünk még útba.
Az algoritmus képes lesz arra, hogy akkor mutassa meg a túloldalon lévő kávézó ajánlatát, amikor mi épp azon kezdünk morfondírozni, hogy jó lenne váltani. A pékségbe indulás előtt fog ajánlani egy másik pékséget, ahol ugyanezt a vásárlást alacsonyabb áron intézhetjük el, vagy jobbak az ügyfél visszajelzései. A pékségből kilépve pedig már más témákban fog ajánlani, a napunk hátralevő részére alapozva.
És ez még nem minden. Mert az üzenet is perszonalizálható. Mivel a mesterséges intelligencia sejteni fogja, hogy mivel vagyunk elégedetlenek, olyan testreszabott hirdetéssel fog megkeresni, ami tökéletesen célba talál.
Magas az ár? Itt egy akciós kupon.
Nem ízlik a croissant? Nálunk szuper sütemények vannak.
A berendezéssel, vagy a kiszolgálással van gondunk? Az AI ezeket a kvalitásokat fogja kiemelni a másik kávézó kínálatából.
És ez csak egy apró mozzanat, egy reggeli kávézó kiválasztása. Képzeljük el, ahogy a gépi tanulás forradalmasítja az álláskeresést, az ismerkedést, a lakásvásárlást, a pénzügyi tervezést és még ezer másik dolgot. Gyakorlatilag nullára redukálhatja az üresjárataink számát, amikor olyan ajánlatokat kértünk, vagy adtunk, amiket végül nem választottak.
A technológia egyelőre még gyerekcipőben jár, de ahogy az internet is gyakorlatilag egy évtized alatt vált innovációból mindennapos eszközzé, arra számítunk, hogy pár éven belül a mesterséges intelligencia vezérelt hirdetések terjedése is rohamtempójú lesz.
Az AI támogatott adaptív hirdetések kezdeményei már ma itt vannak. A McDonald’s például olyan hirdetési képernyőket tesztel az éttermei közelében, melyek a járókelőkre szabott hirdetést mutatnak. Ha gyerekeket észlel, a kölyökmenü ajándékait reklámozza, ha felnőtteket, akkor viszont egy akciós menüt, vagy egy salátát, amihez jár egy ajándék shake, ha a képen látható kupont 15 percen belül beváltják. Nem elírás, nem 15 nap, 15 perc!
Ez lenne a félelmetes jövő, amitől annyira tartunk? Aligha. Ha egyszer beköszönt, lehet, hogy úgy leszünk a korábbi hirdetési gyakorlattal, mint a mai óvodások, akik nem értik, hogy a hagyományos tévéken miért nem lehet tetszőleges alkalommal újranézni a Peppa malacot, amíg meg nem unják.
Szerző: Hegedűs Pál Account&Founder Red Button Marketingkommunikációs Ügynökség https://red-button.hu
Szélesi Sándort a Galaktika magazin főszerkesztője Dr. Mund Katalin kérdezte új könyvéről, jövőbeni terveiről és Az ellopott troll folytatásáról. Jó olvasást kívánunk hozzá! (G:Galaktika, SzS:Szélesi Sándor)
G: Hogyan kezdtél írni és mikor?
SzS:Hét évesen és egy kis kék füzetbe. Verseket és meséket. Az első versem címe az volt: Amikor az első csillag az égre lép. Szerintem már akkor szerettem a sci-fit, amikor még azt sem tudtam, hogy van olyan. El kellett telnie még vagy hét évnek, mire első sci-fi regényként Francis Carsac Sehollakókját a kezembe vettem.
G: Most már sokféle zsánerben kipróbáltad magad a sci-fitől kezdve a romantikus regényeken át a film és TV forgatókönyvekig. Melyik a kedvenced?
SzS: Melyik gyerek a szülő kedvence? Ez az a kérdés, amit nem szabad feltenni, mert nem lehet megválaszolni. Ahogy Bíró Szabolcs barátom és írókollégám mondta, én egy irodalmi hippi vagyok, egyrészt azt írom, amit szeretnék, másrészt nagyon sok zsánerben alkotok. Így aztán van mágikus realista, űroperett, urban folk fantasy, thriller, horror, romantikus történelmi és misztikus történelmi regényem, de ez csak azt jelenti, hogy egy íróban nem egy ember lakik. Az írás amúgy is kicsit skizofrén állapot…
Filmet írni más. Az tíz esetben kilencszer megrendelésre születik, és nem csak te formálod, hanem sokan mások is hozzá tesznek vagy éppen elvesznek belőle. Ott csak az alapokat teszed le, a végeredmény nagyon sok ember munkájának köszönhetően lesz az, ami. Izgalmasabb, mint regényt írni, de stresszesebb is… Igazából regényírással kapcsolódom ki a filmes munkákból, és filmes munkákkal kapcsolódom ki a regényírásból. Szóval már csak ezért sem tudnám a kettőt alá-fölé rendelni, kinevezni az egyiket kedvencnek.
Szélesi Sándor
G: Mi inspirálta Az ellopott troll című könyvet? Honnan jött az ötlet?
SzS: Volt egy réges-régi könyv, Bogdán Istvánnak az Őfelsége magánnyomozója. Körülbelül harminc éve olvastam, és annyira megtetszett a valóság és a mese krimis keveréke, hogy már akkor elhatároztam, valamikor majd én is fogok egy mesekrimit írni. Persze, nem teljesen olyat, hanem modernebbet, krimisebbet és kifejezetten Magyarországon játszódót gyereklelkű, játékos kedvű felnőtteknek. Ez volt az alap. Aztán Szalai-Kocsis Tamás, aki I. M. Brod álnéven jegyzett Mysterious Universe történeteket, dobott be pár ötletet körülbelül tizenöt éve, amikből sajnos nem lett semmi. Végül pedig két évvel ezelőtt, amikor elszántam magam, hogy na most végre mégis neki állok, akkor elég volt egy pillantás a Margit híd lábazatára, ahol egy szép kerek nyílás látszik, közvetlen a Margitszigeti lehajtónál, hogy tudjam, az én alternatív, mágikus Budapestemen ott egy troll lakik, akit elraboltak – illetve elloptak, mert a kriminalisztika abban a másik univerzumban a kőtrollokra (bár a skandináviai trolloknak van rendszertani neve: magicae magnalapidii cavaticus) még mindig nem élőlényként tekint. Innentől kezdve a történet magától felépült, mint a mesében. Néha-néha egy-egy téglát mások tettek hozzá: például a főszereplőmnek Kádár Zsolt barátom és felesége adtak nevet, szóval ők Tóth Bercel rendőrhadnagy keresztszülei.
G: Sok utánajárással járt?
SzS: Hát náci emberkísérletekből és hidrogeológiából nagyon profi voltam akkortájt…
G: Kedveled a magyar népmeséket?
SzS: Benedek Elek összegyűjtött meséi voltak az elsők, mármint az első könyvek, amiket hét évesen olvastam. Szerintem alapvetően meghatározza az ember életét, érdeklődését, mit vesz a kezébe először. Most, hogy így belegondolok, lehetséges, hogy a regényben Magyarország királya, I. Benedek a nagy mesemondóról kapta a nevét. Tudat alatt persze, de tiszteletből, mert Benedek király különösen jó fej.
G: Egy alternatív Budapesten játszódik a történet. Melyik Budapest vonzóbb számodra a valódi, vagy ez a regénybeli?
SzS: Imádom ezt a várost. Aki ismeri a könyveimet, talán rájött már. A láthatatlan város című mágikus realista novelláskötetben egyenesen főszereplővé tettem a varázslatos, rejtett Budapestet, de itt játszódik félig-meddig a Csillagfényszövők című másik mesebeli zsánerkísérletem vagy a komoly társadalmi kérdést feszegető Pokolhurok bizonyos jelenetei. Azonosíthatók nem csak az utcák, de a házak, éttermek, sőt bizonyos emberek is. Szeretem ezt a várost, mert így is varázslatosnak találom. Persze, érdekes lenne a Városligetben egy ősöreg mohossal szelfizni, olvasni a neten a magyar király legkisebb lányának csínytevéseiről, vagy együtt borozgatni egy csordásfarkassal, de elvagyok ezek nélkül is… Mondjuk, abban a világban, ha nekiállsz randizni egy boszorkánnyal, nem árt, ha van befolyásolás elleni amuletted. Kicsit bonyolultabb ott az élet.
Szélesi Sándor – Az ellopott troll
G: Milyen zsánerbe sorolnád a könyvet és miért?
SzS: Ezen sokat gondolkodtam, és végül az urban folk fantasy krimi címkét ragasztottam rá. Kezdem a legfontosabbal: ez egy krimi. Tehát van egy bűneset, amelyet ki kell nyomozni, és a főszereplőm ezt meg is teszi a krimi szabályainak megfelelően. A regény végére mindenre fény derül, a történet lezárul. Kicsit thriller beütésű lesz, mert ugye a nyomozó is érintetté válik a sztori egy bizonyos pontján, de Az ellopott troll egyértelműen krimi. Emellett urban fantasy, melynek helyszíne a mai, bejárható, megismerhető, ámde mágikus Budapest. És folk, mert a mágia nagy része alapvetően a magyar népi hagyományokból, mesékből, mitológiából táplálkozik. Többek között Ipolyi Arnold Magyar mitológiáján, Benedek Elek összegyűjtött meséin és a több évszázados népi mágikus gyakorlatokon. Az első kötetből még nem derül ki minden részletében, milyen a teljes mágiarendszer, de el kell mondanom, hogy tulajdonképpen három különböző mágikus metódus alkotja, és ezek egyike csupán a magyar… szóval nem egyértelműen csak folk, de alapvetően az nyomja rá a bélyegét erre a történetre.
G: Kiknek ajánlanád?
SzS: Igen, a kiadók kérdése is ez legelőször. Ki a célközönség? Ezt a történetet a saját szórakoztatásomra írtam meg, szóval magamból indulok ki: mindazoknak ajánlom, akik a fantasztikumot a fantázia határtalan játékaként fogják fel, és szeretik a könnyed, humoros, szórakoztató történeteket. A főszereplőm elvált, van egy tizenöt éves lánya, és feszült a hangulat a munkahelyén… ezekből sok poén adódik, szóval nem árt némi élettapasztalat is bizonyos beszólások és helyzetek élvezetéhez, szóval biztosan nem hatéveseknek kell felolvasni esti meseként.
G: Lesz-e folytatás? Mikorra tervezed?
SzS: Akkora 1-es került a címlapra, hogy ha a Margit hídnál a magasba emelem a könyvet, akkor a Megyeri hídig ellátszódik, szóval ha nem is terveztem volna, most már muszáj megírnom a folytatást. De szerencsére terveztem, mert annyira jól szórakoztam írás közben, hogy meg kell ismételnem ezt a kis kalandot. Szóval meg van már a második kötet munkacíme: Bercel és a királygyilkosok. Ennek alapján sejthető, hogy szókimondó nyomozónk a királyi palotában fog beépített emberként nyomozni… Új és egész történet lesz, önállóan is olvasható.
És hogy mikorra készül el? Most két másik könyvön dolgozom, az egyik történelmi nyomozós, misztikus-kalandos, a másik a harmincadik században játszódó űroperett egy régi kedves karakteremmel, York Ketchikannel. Utána tudok csak visszatérni Tóth Bercel kalandjaihoz, azaz legkorábban 2020 tavaszára várható a folytatás.
Világszerte szinte évről évre megdőlnek a melegrekordok. Az elmúlt tíz évben volt az eddig mért hat legmelegebb év. Francia és brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy egy új előrejelzési rendszer adatai alapján a tendencia nem fordul meg, 2022-ig abnormálisan meleg idő várható.
A franciaországi Országos Tudományos Központ szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő években.
Előrejelzésükhöz kibővítették a hagyományos szimulációs technikákat. Kifejlesztettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klíma-szimulációinak kutatására, amely előrejelzéseket ad nem csak a szárazföldi, de a tengeri átlaghőmérsékletek alakulásáról. A kibővített modell figyelembe vesz olyan tényezőket is, amelyeket eddig a nehézségek miatt figyelmen kívül hagytak. Ilyen például a szennyező aeroszolok jelenléte a levegőben, az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az időjárás természetes változékonysága.
Az abnormális meleg legfontosabb oka, hogy kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek, amelyek az átlaghőmérsékletet csökkenthetik. Egyúttal nőtt a nagy hőségek valószínűsége, és ez jelentősen növelik a trópusi viharok számát és erősségét.
Ha csak az elmúlt időre nézünk vissza, az elmúlt három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként.
A mérési módszerük globális adatokkal foglalkozik, tehát a teljes bolygóra érvényesek. A szakértők dolgoznak azon, hogy az adatok alapján pontosabb regionális becsléseket adhassanak.
A globális felmelegedés egyik kulcsa a levegő szén-dioxid tartalma. A kutatók évek óta keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a levegőből kivonni az ipari fejlődés óta belepöfékelt üvegházhatású gáz, vagy legalább hogyan tudnánk megakadályozni a további szintemelkedést. Az egyik régi ötlet, hogy a gázt a Föld mélyén lehetne tárolni.
Világszerte több kutatócsoport is dolgozik azon, hogyan lehetne a kiürült földgázmezők üregeibe belesajtolni a szén-dioxidot. De mit tehet egy olyan ország, amely nem rendelkezik saját gázmezőkkel? Svájci kutatók azzal kísérleteznek, hogy a Jura-hegység mélyén fekvő kőzetekbe pumpálják. A hegység mélyén egy vízhatlan agyagréteg elméletileg vissza tudná tartani a gázt.
A kísérlet során sós vízben oldják fel a gázt, és ezt fogják a kőzetbe pumpálni. Első körben csak jelentéktelen mennyiségű gázról van szó, a tudósok azt akarják megtudni, az agyag valóban jól szigetel-e, vagy esetleg valamilyen törésvonalon keresztül kiszivárog. Emellett arra is kíváncsiak, hogy létrejön-e a mélyben az anyagok között valamilyen kölcsönhatás.
Bár a szén-dioxid geológiai tárolása már létező gyakorlat, de erre általában lakatlan területen kerül sor (Ilyen például a Szahara). Azonban a svájci környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a módszer esetleg valamilyen újabb környezetszennyezést okozhat. Svájc egy sűrűn lakott terület, és biztosak akarnak lenni benne, hogy a gáz nem juthat vissza a felszínre.
Denevérszárnyú dinoszauruszt fedeztek fel Kínában. A kövületre 2017-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományban bukkantak. A 163 millió éves kőzetben fellelt példány a dinoszauruszoknak egy különleges időszakát tárja elénk.
Ez a különleges lelet egy eddig ismeretlen, mindössze harminckét centiméter hosszú, alig 30 dekagrammos hüllő maradványai. A maradványok különösen jó állapotban maradtak fenn.
A galambnál alig nagyobb dinoszaurusz két lábon járt, medencéje hüllőszerű. Testét tollak borították, farka különösen hosszú volt.
Gyomra a növényevőkre jellemző, de csontmaradványokat is találtak benne, a szakértők szerint ráfanyalodhatott a húsra.A tudósok opportunista mindenevőnek nevezték.
Két szárnyán a denevérhez hasonlóan vékony hártya feszült.
Ennek ellenére önállóan repülni nem tudott, erre utal, hogy hiányzik a repülő állatokra jellemző nagy mellcsont.
A kutatók azt gyanítják, hogy a kis dinó fenn élt a fákon. Ott ugrándozott egyik fáról a másikra, időnként szárnyain az egyik fáról a másikra siklott. Életmódja a repülő mókuséra hasonlított.
Az újonnan felfedezett faj az ambopteryx longibrachium nevet kapta, ezzel jelezve, hogy a faj átmenet a dinoszauruszok és a repülő őshüllők, a pteroszauruszok között.
Az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, mely család a nevét a példányokat jellemző „mászó szárnyakról” kapta.
Nem akármilyen életet kell ahhoz élni, hogy valakit a világ leggonoszabb emberének nevezzenek. Aleister Crowley már életében kiharcolta magának ezt a címet, amelyet ellentmondásos személyisége, életmódja és munkássága miatt ragasztottak rá. Hamarosan megjelenő Holdgyermek című kötet alkalmából bemutatjuk a szerző egyáltalán nem hétköznapi életét.
Edward Alexander Crowley néven született 1875. október 12-én az angliai Leamington Spában. Gyerekkora viktoriánus módon ellentmondásos volt. A családi sörgyár jómódú gyerekkort biztosított, de bigottan vallásos szülei a Plymouth Brethren nevű keresztény szekta híve voltak. A vagyon megengedhette apjának, hogy visszavonuljon, prédikátorként járta az országot és vallásos röpiratokat készített. Egy elszigetelt közösségben nőtt fel szigorú és puritán keresztény életet éltek, fanatikus szülei csak hasonló hitű szülők gyerekeivel engedték játszani.
Nem csoda, hogy ezek után nemcsak elfordult a kereszténységtől, de később heves bírálója is lett. Romlottnak és képmutatónak nevezi a keresztény etikát, mert bár a jóságot hirdeti, mindenre kiterjedő dogmatikája rabszolgává teszi az embert.
Mindössze 12 éves volt, amikor szeretett apja meghalt, nem csak a vallástól, anyjától is eltávolodott. Viszonyukra jellemző, hogy anyja csak vadállatnak nevezte, amit később szívesen használta magára.
Húsz éves korában beiratkozott a cambridge-i Trinity College-be. Eredetileg etikát tanult volna a filozófia karon, ám személyi tanítója ajánlására az angol irodalmat választotta. Apjától örökölt jelentős vagyon a miatt aranyifjúként élt.
Ekkor fordult el az Anglikán egyháztól, és az okkultizmus és miszticizmus felé fordult. A következő évben kezdett el olvasni alkimistákról, mágusokról, az okkultizmusról és mágiáról. A szexuális mágia gyakori részévé vált későbbi okkult tevékenységének, férfiakkal és nőkkel egyaránt végzett ilyen rítusokat.
Egész életére jellemző volt a szélsőségesség, Élete egyik részét a szabadosság, másik részét az okkultizmus és mágia, harmadik részét a művészet tette ki. Kicsapongó nemi életet élt, főleg prostituáltakkal és a helyi kocsmákban felszedett lányokkal, de néha férfiakkal is folytatott kapcsolatot. Magánéleti botrányaira maga is rájátszott. Élete során gyakran használt drogokat. Ugyanakkor remek sakkozó volt és a hegymászás megszállottja. Fiatal felnőttként került az Arany Hajnal hermetikus rendjébe, itt kezdett komolyabban foglalkozni okkultizmussal. Elmerült a buddhizmusban, majd a nyugati mágiában. Emellett tudományos módszerrel tanulmányozta a spiritzmust és az okkultizmust. Megalapította az Argenteum Astrum titkos társaságot, majd létrehozta Thelema Kolostorát. a keresztény kolostorok ellenpéldájaként szerepel, ahol a lakók nem szabályok és törvények szerint élnek, hanem saját szabad akaratuk és kedvtelésük szerint. Ez az utópisztikus kis közösség részben az általa elképzelt tökéletes társadalom modellje volt, másrészt mágikus iskola.
Emellett az írásban teljesedett ki, könyvek, novellák, versek alkotják életművét. Sokak szerint jó költő és író volt, a Himnusz Pánhoz az egyik legismertebb verse; színpadi darabjai közül három lett komoly siker.
Életmódjához képest meglepően sokáig élt, 72 éves órában a hastingsi Netherwood szállóban érte utol a halál. Pont olyan bizarr módon távozott, mint ahogy élt. Halálát állítólag légúti megbetegedés okozta, de a történet ennél bonyolultabb. Még évekkel korábban orvosa morfiumot írt fel neki heveny asztmájára és hörghurutjára, amitől drogfüggővé vált. A sors különös fintora, hogy 24 órával később orvosa is távozott az élők világából.
Ez természetesen csak hozzájárult legendáriumához. Több újság szerint is Crowley megátkozta az orvost, mert az megtagadta tőle a további morfiumadagokat. Az már csak hab a tortán, hogy elterjedt a pletyka, halálának pillanatában erős szél kerekedett és mennydörgés rázta meg az eget.
Brightoni temetése is botrányt kavart. Elhamvasztották, utána eltemették. A szertartás alatt a Himnusz Pánhoz című saját művét is felolvasták, amit az újságok „fekete miseként” értelmeztek, és ez még hetekig témát adott a sajtónak.
