Blog

  • A Webb-teleszkóp tesztelése

    A James Webb űrtávcső  egy épülő 6,5 méteres átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség.  Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt már a 2021-re tolódott. Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű.

    Ez a rövid videó megmutatja, hogyan rakja össze magát az űrben a teleszkóp és hogyan működik. Itt a Földön pedig bepillanthatunk a tesztelésekbe. Így látszik jól, milyen nagy is ez a műszer.

    A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

    A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit -220 °C hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.

    A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani.

  • Láthatatlan galaxisok

    Japán kutatok korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel. Ilyen nagyszámú galaxis felfedezésre eddig még nem volt példa.
    Harminckilenc, nagy tömegű galaxis létezését sikerült megerősíteni. A galaxisok a most 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből származnak. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak a kutatók számára. A felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, bár segít megérteni bizonyos részleteket, melyek eddig hiányoztak

    A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének. Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság.
    Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára és nem érzékelhető a Hubble által sem. Ezért az Atacamai ALMA Hálózatot használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére. A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is.

    Az ALMA-hálózat

    Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról.

  • Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

    Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók.

    Az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az EEG olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során. Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület.

    Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint „a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző”.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatásban több mint százötven 1-17 éves családi kutya és gazdája vett részt. A kutyák három órát aludhattak az ELTE Etológia Tanszék egy csendes szobájában, gazdáikkal együtt. Az EEG adatokat a humán kutatásokhoz hasonlóan a bőrfelszínhez ragasztott elektródákkal regisztrálták, így ez az eljárás teljesen fájdalommentes volt. Nyolc kivételével minden kutya aludt a három óra alatt.

    „Kidolgoztunk egy automatikus detektálási módszert, amely a kutyáknál is működik” – magyarázza Ivaylo Iotchev, a Scientfic Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. „Ezúttal nagy mintán akartuk megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és az ivartalanítás befolyásolja-e az orsók tulajdonságait. A humán irodalomban nagyon sokat foglalkoztak a hormonális és életkori változások orsóaktivitásra gyakorolt hatásával. Ha ezek a megállapítások a kutyák alvási orsóira is igazak, az megerősítené azt a feltételezést, hogy a kutya jó modellállat lehet az emberi evolúció, az öregedés és az agyműködés megértéséhez. Eddig leginkább viselkedéskutatások igazolták az ember és a kutya hasonlóságait. Más modellállatokhoz, például a rágcsálókhoz képest a kutya agya számunkra még mindig terra incognita” – teszi hozzá.

    Az új eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A lokális különbség az orsófrekvenciában erős érv amellett, hogy az emberekben a „lassú” és a „gyors” orsók közötti megkülönböztetés a kutyák esetében is indokolt. „Ez fontos, mert az emberek esetén a gyors és lassú orsók különböző funkciókkal bírnak” – hangsúlyozza a tanulmány szerzői közül Turcsán Borbála.

    A mozgásmintázatok tanulása a gyors orsókhoz, míg a verbális tanulás és az intelligencia a lassú orsók meglétéhez kapcsolható. A gyors orsók megjelenése emberhez hasonló különbségeket mutatott a nemek között kutyáknál is. A szukák esetében több, nagyobb és gyorsabb orsót találtak a kutatók. A különbség leginkább az ivaros szuka kutyáknál volt jelentős.

    Iotchev szerint „az a tény, hogy mind a kutya neme, mind a reproduktív állapota befolyásolta az orsók jellemzőit, a legerősebb érv egy nem-invazív vizsgálatban amellett, hogy a nemi hormonoknak hatásuk van az alvási orsók kifejeződésére. Ez viszont különösen erős érv amellett, hogy emberek és kutyák esetében hasonló mechanizmusok szabályozzák az orsók kialakulását és modulálását”.

    „A felszíni EEG-mérések nem teszik lehetővé, hogy minden részletében megértsük az alvó kutya agyának aktivitását” – magyarázza Iotchev. „Fontos azonban, hogy az öregedési modellként használt patkányok esetén nem csökken az orsók gyakorisága az öregedés során úgy, mint az embernél, a kutyáknál viszont igen. Ez azt támasztja alá, hogy legalábbis alvási orsók tekintetében hasznosabb a kutyaagy vizsgálata más modellfajokhoz képest” – hangsúlyozza a kutató.

  • Rövid időre érkezik a szóló játékmód az Apex Legendsbe

    Az Apex Legends 2019 elején robbant be a köztudatba és akadtak, akik elkezdték félteni a Fortnite-ot, hogy a Battle Royale játékok között komoly vetélytársra találhat a kicsik kedvence. Végül a trónfosztásból nem lett semmi, az Apex Legends népszerűsége megcsappant. A játékosok már a Respawn játékának megjelenése óta sérelmezik, hogy eddig csak duó és csapat módokban lehetett tolni a sci-fi lövöldét.

    Az FPS játék rajongóinak jó hír, hogy limitált időre ugyan, de bekerül a szóló mód az Apex Legendsbe. A The Iron Crown Collection Event augusztus 13-án érkezik és 27-ig lesz elérhető. Ez egyfajta teszt lehet a fejlesztők részéről és amennyiben népszerű lesz a lehetőség, valószínűleg végleg is aktiválják az Apexben. Így már nem kell támaszkodnunk az esetlegesen noob játékostársakra, akik nem hajlandóak felhúzni az elesett bajtársaikat és így tovább. A csapatjáték mindig magában hordoz bizonyos veszélyeket, a szóló módban azonban mindenki a skilljeire lesz kénytelen hagyatkozni.

    Az Apex Legends végre újra izgalmassá válhat, hiszen a karakterek lassabban érkeznek a játékba, mint az Overwatchba… de az, hogy a szigetet szörnyek árasztották el és jön a szóló mód, izgalmas körítést ad Kings Canyonnak.

  • Légkondi a ruha alatt

    A Sony egy olyan új készüléket jelentett be, amely sokak régi vágyát teljesítheti. Egy ruha alatt viselhető légkondicionáló.

    A Reon Pocket névre hallgató kicsi és könnyű eszköz akkora, mint egy mobiltelefon. Könnyen becsúszik egy speciálisan kialakított póló felső hátzsebébe. Okostelefon-alkalmazással vezérelve a Peltier-effektus révén felmelegíti vagy lehűti a viselőjét. Ez egy széles körben alkalmazott termodinamikai elv, így működnek például az elektromos hűtőtáskák.

    A Reon Pocket egyszerűen mobiltelefonról, egy alkalmazás segítségével vezérelhető.

     

    A Reon Pocket a Sony startup programja segítségével valósult meg. Egy póló és a készülék kb. 130 dollárnak megfelelő jenbe kerül. Sajnos a Sony jelenleg csak Japánban tervezi a Reon Pocket kiadását.

     

    https://www.youtube.com/watch?v=2dlzdZlbq2Q

     

    A szóvivő szerint a célközönség elsősorban olyan üzletemberek, akiknek nyáron is elegáns ruházatot kell viselniük. Jelenleg azonban a rendelkezésre álló pólók férfi méretben készülnek, kicsi, közepes vagy nagy méretben. A cég az érdeklődés alapján fogja megítélni a széleskörű bevezetését.

    Az eszköz láthatatlanul illeszkedik más ruházat alá, és nem való egész napos használatra, hanem légkondicionált vagy fűtött helyiségek közötti mozgásra, például az ingázás ideje alatt. Az akkumulátor töltése körülbelül két órát vesz igénybe, és kb. 90 percig működteti a készüléket.

    Ha a kampány sikeres, az eszköz szállítása a tervek szerint 2020 márciusában kezdődik.

  • 14 perces játékmenet videó érkezett a Borderlands 3. részéhez

    Isten hozott a Pandorán, harcos! A Borderlands első része még 2009-ben jelent meg, a nyitott világú lövöldözős sci-fi játék pedig óriási siker lett. 2012-ben aztán jött a folytatás, a rajongóknak azonban egy ideig be kellett érniük a Tales from the Borderlands-zel. A harmadik számozott játékra még 2019 szeptember 13-ig várniuk kell, jó hír azonban, hogy az internetre felkerült egy játékmenet videó az első 14 percről.

    A hangulat garantált, őrült robotokból és vérengzésből sem lesz hiány, ahogy a Borderlandsre jellemző jellegzetes grafika is visszatér, melyet az Unreal Engine 4 hajt. A spoilerektől nem kell tartani, a gameplay nem lő le szinte semmit a történetről, azoknak viszont nagyszerű támpont lehet, akik a vásárláson gondolkoznak.

    A Borderlands 3 PC-re, Playstation 4-re és XBox One-ra is megjelenik.

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika augusztusi magazin száma Richard Chwedyk Nebula-díjas kisregényének, „A szauruszok és a tojás”-nak befejező részével indul. Urbánszki László, a Sápadtak szerzője egy olyan disztópikus világba kalauzolja el olvasóit, ahol a gazdagok és szegények közötti szakadék végletesen elmélyült. Richard Fox „Sötétedés”-e vérbeli katonai SF. Bojtor Iván a tőle megszokott titokzatos történetek legújabbikával az orosz tundra rejtelmes arcát mutatja be. Gregory Benford formabontó elbeszélésében a csillagokból érkező jelzések kutatója itt a Földön kerül hátborzongató helyzetbe. A havi retró a Holdgyermek írójának, Aleister Crowleynak rémisztő története a halál utáni „élet”-ről.

    A központi tudományos anyag az óriás csillagkitörések hatásait vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a klímaváltozás egészségügyi veszélyeiről, a megújuló energiaforrások térhódításáról, a Dark című német tévésorozat második évadáról, a Tubes & Wires sci-fi-dzsesszéről és LEGO-Gagarin űrutazásáról.

    Az előző hónapban indult képregény folytatása és a hozzá kapcsolódó cikk a 80 éves Lőrincz L. Lászlót köszönti, a magazin XL-változatában pedig az amerikai David C. Poyer két kisregénye olvasható egy banki mesterséges intelligencia által irányított jövőbeli világról, illetve egy drámai intergalaktikus futóversenyről.

    A Galaktika 353. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Szék, ami helyre teszi magát

    Mindenki ismeri azt az állapotot, amikor a család feláll az asztaltól és a gyereke nem tolják a helyükre a széket. Vagy amikor véget ér az értekezlet, és a tárgyalóban szanaszét maradnak a székek. Ilyenkor vagy az utolsó rendszerető tologatja vissza a székeket, vagy az egész marad a takarítókra.

    Egy japán csoport úgy látszik megoldotta ezt az emberiség jövőjét érintő problémát. Olyan széket alkottak, amely egyetlen tapsolásra vissza áll a helyére, így rögtön rend lesz a teremben. Legalábbis ami a székeket illeti.

    Ehhez a teremben szükséges pár kamera, illetve egy szoftver, amely felismeri a székek helyét, az felismeri eredeti helyüket, felméri a helyrevezetés optimális útvonalát. Az adatokat vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elküldi a székeknek, amelyek végrehajtják az utasítás.

    Ehhez a Nissan parkolás-segítő rendserét használták fel. Az autó hasonlóan méri fel a szabad parkolóhelyet és lavírozza be a járművet.

    https://www.youtube.com/watch?v=O1D07dTILH0

    Nem tudom létezik-e ennél feleslegesebb találmány. Olyan apró problémákról már nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha valaki tapsol értekezlet közben. Minden résztvevőt odaprésel az asztalhoz? Aki ilyen irodáról álmodik, azt határozottan ösztönözném egy költség-haszon elemzés elkészítésére. Valószínűleg az árából 20-30 évig meg lehetne fizetni egy embert, aki nem csinál mást, csak a székeket tolja a helyére.

    Egy alternatív lehetőség: sorban állás helyett sorban ülés?

    https://www.youtube.com/watch?v=okaZdWSS70o

     

  • 350 millió fa ültetése egyetlen nap alatt

    Etiópiában legfelsőbb szinten határoztak el, hogy tesznek a klímaváltozás ellen. Hihetetlen akciót hirdettek meg. Egyetlen nap alatt 200 millió fát akartak elültetni. Abiy Ahmed kormányfő vezette projekt a szárazság sújtotta kelet-afrikai országban ellensúlyozni akarja az erdők kivágásának hatásait és a klímaváltozást.

    Egy ilyen projektben az egész országnak részt kell venni. megvalósításának idejére számos közintézményt és iskolát bezártak, hogy minél többen részt vehessenek a faültetési programban. A faültetést az országban mintegy ezer helyszínen végezték. Illetékesek számolták, hogy hány facsemetét ültetnek el.

    Este az első számok még 220 millió facsemetéről szóltak, de a végső eredmény szerint egyetlen nap alatt összesen 350 millió fát ültettek el.

    A program még ennél is grandiózusabb: a cél négymilliárd fa ültetése az év végéig. Minden állampolgárt arra buzdítanak, hogy legalább 40 csemetét ültessen el.

    Az ENSZ adatai szerint a 20. században Etiópia területének 35 százalékát borították erők, ez azonban négy százalékra zsugorodott a 2000-es évekre. A fák nemcsak a szén-dioxid elnyelésével segítenek, de az elsivatagosodás és a talajromlás ellen is védenek, illetve többek között ételt, menedéket és faanyagot is szolgáltatnak.

    Ezzel új világrekord született. A Guinness rekordok könyvében India tartja az egyetlen nap alatt elültetett fák rekordját több mint 50 millió fával, amelyet 800 ezer önkéntes ültetett el 2016-ban a dél-ázsiai országban.

  • Mi a baj Godzillával?

    A május végén bemutatott Godzilla II – A szörnyek királya egészen extra méretű és mennyiségű új szörnyet vonultatott fel a vásznon. Godzillának kell segíteni az emberiségen a titánok elleni harcban  Ezek az ősi szörnyek kegyetlenek, legyőzhetetlenek, hatalmasak és csodálatosak – ha egyszer elszabadulnak, mindent elpusztítanak, ami otthonuk ártalmára lehet. És most jönnek.

    Ezzel nincs is baj. De Godzillával igen. Legalábbis Ernest Ngre szerint, akinek rövid képregényei a weben jelennek meg. Különösen az a jelenet szúrt neki szemet, ahol Godzilla tűzet fúj az égbe. Hogy mi a gondja? Néhány rajz segítségével megmutatja, és vicces magyarázatokat is ad rá, természetesen rajzolva.

    Röviden: Az óceán átlagos mélysége 3688 méter, Godzilla 120 méter magas, Egy atomtengeralattjáró 23 méter magas.

    De miért ér neki combközépig a víz? Néhány magyarázat 🙂

    Khm, és egy nem szalonképes válasz 🙂