Az ember történelme egyidős a járványok történelmével. A legelső lejegyzett ismert járvány az athéni pestis, amely Kr. e. 431-425 között pusztított a városban. Az Athén és Spárta között kirobbant peloponnészoszi háború kezdetét követően járvány ütötte fel a fejét az előbbi városállamban, és öt éven át tombolt, mely idő során akár 100 000 áldozatot is szedhetett. Bár pestisnek nevezik, valójában nem tudjuk biztosan milyen ragály volt.
Az első ismert járvány ötezer évvel ezelőtt tombolt. Egy ismeretlen betegség valószínűleg kiirtott egy teljes falut a mai Kínában. Az áldozatok holttesteit egy házban halmozták fel, amelyet aztán felgyújtottak. Gyermekek, kamaszok, felnőttek és idősek maradványait is megtalálták, de fizikai sérüléseknek nem volt nyoma.
Amióta az ember utazik, a járványok is körbejárják a földet, eljutva szinte mindenhova ahol ember megfordult. Azóta beszélhetünk világjárványokról. A két legismertebb a középkorban többször is pusztító pestis, és a száz évvel ezelőtt, az első világháborút lezáró spanyolnátha. Mindkét esetben több tízmillió áldozatról beszélünk, de a legpesszimistább becslések szerint a halottak száma meghaladhatta a százmilliót is.
Egy ilyen világjárványt átélni igazi világ vége. Alapjaiban rendül meg a civilizáció, felborul a megszokott társadalmi rend. Nem csoda, hogy ez az irodalomban, a filmekben is megjelent. Kevés történet szól magáról a járványról, hiszen annak társadalmi-gazdasági-politikai hatása nagyon komplex, lekövethetetlenül sokrétű probléma. Ezért a történetek vagy nagyon átfogóan tárgyalták, vagy egyetlen kisebb aspektusát mutatták be.
A történetek, amelyekben a járványok felbukkannak, általában két csoportra oszthatók. Az első a járvány felbukkanásával és a legyőzésére irányuló heroisztikus küzdelemmel foglalkozik. Két végletes példa erre, az 1995-ös Vírus című film Dustin Hoffmannal, ahol a katonaság orvosai próbálják megállítani az Egyesült Államokba behurcolt afrikai járványt. A szinte dokumentarista elemekkel operáló akciófilm ellentéte volt az ugyanebben az évben készült 12 majom című film, ahol földalatti karantén városokba kényszerített túlélők időutazás segítségével akarják megakadályozni a járvány kirobbanását.
De legtöbbször egyszerűen csak a múlt kísértő emlékeként bukkan fel egy civilizációt elpusztító világjárvány. A túlélők egy teljesen átalakult világban élnek, és gyakran küzdenek a túlélésért. A Metropolis Media most hat könyvet gyűjtött össze a kínálatából, amelyekben komoly szerepe volt az emberiséget megtizedelő betegségnek.
Elsőként mindenképpen Fedina Lídia Virokalipszis című regényét kell megemlítenünk. Regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. A vírus, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a földön.
Virokalipszis
Meglepetés lehet egy igazi klasszikus: Jack London. Ezer halál című novelláskötete a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat. De a lehető legváltozatosabb témák között felbukkan az emberiséget elpusztító világjárvány is.
https://galaktikabolt.hu/termek/ezer-halal/
Valerio Evangelisti három idősíkban zajló inkvizítor sorozatában is fontos szerepet kapott a járvány. Napjainkban történetszálában a Ku-Klux-Klán elvein nevelkedett őrült tudós, Lycurgus Pinks megtalálta a tökéletes ellenszert az ország fekete lakosságának gyarapodására: egy vírust, amely válogat. A jövőben egy világméretű katasztrófával kell megbirkózniük hőseinknek.
Eymerich 3 – Égj, inkvizítor!
Ondřej Štindl InterZóna című regényében Erik Vilks világa néhány kataklizmával a miénk után létezik, valahol a jövőben. Ebben a világban már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, hacsak nem ez az egy. Élni. Túlélni. Štindl regényének világa fájdalmasan szikár, és annyira igényli az emberi érintést, mint amennyire motívumrendszere az újraolvasást. Világégés, járványok, minden oldalról leselkedő veszély, egy omladozó város romjai között élő utolsó, elfáradt emberroncsok, orwelli áthallások, és mindennek a kellős közepén egy férfi útja a saját eredete felé. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. A jövő lakói ennek a virtuális valóságnak legtöbb részletét nem is értik, mégis kétségbeesetten kapaszkodnak belé.
InterZóna
Robert J. Sawyer WWW trilógiája aktuálisabb nem is lehetne. Az első, Világtalancímű kötetének egyik legfontosabb momentuma, hogy Kínában minden eddiginél halálosabb madárinfluenza-járvány tör ki, amit csak az ország teljes izolálásával tudnak megfékezni.
WWW 1 – Világtalan
És legvégül egy igazi különlegesség. A világégések bemutatása – ahogy az SF irodalom java része is – Az angolszász világhoz köthető, leggyakrabban a nyugati civilizáció bukását mutatja be. De milyen lenne egy ilyen katasztrófa után az élet itt, Közép Európában, Magyarországon. A túlélők mennyit tudnának megmenteni modern civilizációnkból, és a kényszerű túlélés során mennyit tudnak átemelni az ősi magyar hitvilágból és tudásból. Petes Gábor Új-Hunnia 2039 – Ősök útján című regénye
Ez a történet 2039-ben játszódik itt, a Kárpát-medencében, egy évvel egy világméretű ebolajárvány kirobbanása után, ami a magyar népet is jócskán megtizedelte. A városok elnéptelenedtek, a rendvédelmi szervek dezertáltak a kezelhetetlen állapotok miatt, így az utakon fosztogató, kannibalizmusra vetemedett bandák vadásznak a túlélőkre. A négy szálon futó cselekmény bemutatja egy, a jövőbeli társadalomból kiábrándult emberek alkotta, teljesen önfenntartó ökoközösség mindennapjait a Zselic lankái között található otthonukban, Új-Hunniában; a hozzájuk haza igyekvő „testvéreik” veszélyes és kalandos útját Dél-Magyarországon keresztül; egy észak-magyarországi hologram-vezető jövőbeli terveit az új-hunokkal; illetve egy eszelős exzsoldos és brigádja brutális módszereit, ahogy próbálják túlélni a járványt követő anarchiát.
Ebben a nem éppen hagyományosnak mondható „sci-fi” kalandregényben a nem túl távoli jövőben, a súlyos fejlődési csapdában vergődő emberiség világméretű gazdasági és egészségügyi problémákkal küzd, melyből kiutat egy kis közösség mutat, ahol újraéled őseink élete és hitvilága, mindez megfűszerezve némi misztikummal.
Új-Hunnia 2039 – Ősök útján
