Blog

  • Robi hazatelefonál – Phoning Home játékteszt

    Manapság a legjobban keresett zsánerek a videojátékok terén a túlélő és felfedező játékok. Ezek a programok – mint például a Rust, a DayZ, vagy a H1Z1 – mind félkész szoftverek, most viszont egy kész túlélőjáték kerülhet a gépünkre, ha rászánunk 6000 forintot a Steamen. A Phoning Home ezeknek a címeknek a sikeréből akar profitálni, így most egy sci-fi környezetben küzdhetünk a túlélésért egy teljesen ismeretlen és elhagyatott bolygón. Az egészben viszont van egy csavar, mivel az általunk irányított karakter most nem egy élőlény, hanem az ION névre hallgató felfedezőrobot.

    Az elhagyatott bolygón, az egyik legtöbbet beszélő társunk az űrhajónk fedélzeti számítógépe, aki nem csak útitársunk, de a játék közben tippekkel is segít, hogy meg ne akadjunk a végigjátszás során. Amikor először megszólal, viccesnek tűnik ez az A.I. , mert mindent robothumorral fűszerez, amit látunk. A kommentárjai és a vicces beszólásai engem a Knight Riderből ismert KITT-re emlékeztetnek. A poénok mondjuk egy-két óra játékidő után elég unalmassá válnak, és az embert az az érzés fogja el, mintha valami favicc-generátort ültettek volna a fülébe büntetésként.

    Hajótöröttként az a célunk a játékban, hogy megjavítsuk az űrjárónk telekommunikációs perifériáit, hogy hazaszólhassunk, mert lezuhantunk, és valami oknál fogva nem tudjuk elhagyni a bolygó légkörét. A bolygón különféle portálokkal is találkozunk, amiken ha keresztülmegyünk, különböző témájú környezetekbe kerülünk, mint például havas, hegyes vagy éppen sivatagos területekre. Ez nagyon ismert és ötlettelen módja a környezetváltásnak, a legtöbb felfedező játékban is hasonló módon váltakoznak a területek. A környezet tehát nem dinamikus, ahol hó van, ott mindig is hó lesz, ahol meleg, ott mindig is tikkasztó időjárással kell számolni. Az igazat megvallva, az időjárásbeli statikusság a legkisebb gondja a játéknak, csak érdekes, hogy egy 2017-es túlélőjátékban még mindig nem fordítanak gondot arra, hogy folyamatosan változzon a környezet. Bár ez egy túlélőjáték, igazából az elemekkel nem igazán kell küzdeni, mivel gépek vagyunk. Nem fázunk meg, nem vagyunk éhesek, viszont önmagunk feljavítása az egyik állandó feladatunk a játékban.

    phoning home 4

     A legfőbb ellenségeink a játékban a legyek. Igen, teljesen random helyeken, meglepetésszerűen megtámadnak minket nagy bolyokban járó, kis bogarak, amik mondani sem kell, igen-igen kellemetlen jelenségei a játéknak. Talán nem is kellene őket igazán ellenségeknek nevezni, inkább csak egy kis bónusznak, mivel a játékmenet kifejezetten unalmas, szerintem ezzel próbálták színesíteni a programot. Ha ez valóban így van, akkor meg kell hagyni, borzalmasan mellélőttek ezekkel az ízeltlábúakkal, a harc ellenük igen egyoldalú és monoton. A robotunk mozgása szörnyen lassú és ügyetlen, a mozgási sebessége a főszereplőnknek körülbelül egy csigáéval egyenlő.

    Vannak kisebb platformer részei is a játéknak, ahol ide-oda kell ugrálnunk, hogy megkaparintsunk egy-egy alapanyagot, de körülbelül jobban leizzadtam ezeknél a részeknél, mint a Street Fighterben. Bár hozzá kell tenni, hogy nem a koncentráció miatt, hanem mert bosszankodtam, hogy milyen rossz rendszere van az egész ugrálós mechanizmusnak. Az ugrálás nem is nevezhető ugrálásnak, csak valamiféle mini rakétákat kell kezelnünk, hogy elérjünk oda, ahova akarunk. A szökdécselés nem pusztán rosszul kivitelezett, de szerintem még hibás is, többször estem le magaslatokról, annak ellenére, hogy én úgy láttam, hogy sikerült elérnem azt a bizonyos peremet. Így többször fogunk meghalni a rosszul kiszámított akrobatikus mutatványainkba, mint bármibe a játék során.

    phoning home 3

    A játékmenet hasonló más túlélőjátékokéhoz, miközben felfedezünk, különféle alkatrészeket gyűjtünk, hogy helyrehozzuk a hajónkat. Az alkatrészeket mi gyártjuk le, és ahhoz külszíni bányászással kell alapanyagokat szerezni. A környező területet, az egyszerűség kedvéért egy szkennerrel átfésülhetjük, és így könnyűszerrel megtalálhatunk mindent, ami a környezetben van. Bár sokszor kell a szkennert anyagfelismerésre is használni, ami még több vacakoláshoz vezet. Ahogy haladunk a játékban, előbb-utóbb találkozunk egy másik robottal, amit ANI-nek hívnak. Szegény nem felfedezésre készült, így a legkisebb akadályokba is be fog akadni, és nekünk kell áttámogatni, ha azt akarjuk, hogy velünk jöjjön. Szerencsére, ANI-t nem kell félteni, ugyanis valamiért halhatatlan. Lehet majd játék közben sírni fog, hogy haldoklik vagy ilyesmi, ez viszont nem jelenti azt, hogy védelemre van szüksége az elemektől, pusztán a játék tudatja velünk hogy nem vigyázunk megfelelően társunkra. ANI egyébként nem csak az apró, de a nagy akadályoknál is problémát jelent, néha bemegy egy portálon, aztán úgy dönt, hogy visszafordul. Vagy épp néha be is buggol, úgyhogy újra kell töltenünk a játékot, ha folytatni akarjuk.

    phoning-home 2

    Bár rendkívül sok negatívum szól a játék ellen, mégis az atmoszférája valami egyedülálló. Az unity alapon futó progi nem nagyon erőlteti meg a gépet, és mégis pompás vizuális élményt nyújt. Nagyon szép a játék, és a környezet is hívogató, mondhatni minden nagyobb domb felfedezésre hívja a játékost. A program az igazi utazóknak készült. Azoknak, akik szeretik a hosszú, eseménytelen autóutakat és az érzést, amikor elgémberedett tagokkal kibámulnak az ablakon. Körülbelül így lehet a legjobban leírni a játékélményt. A játék zenéje nagyon passzol ehhez a menethez, igazán nyugtató, és feltölti az embert békés érzésekkel, miközben ANI éppen a halálba csúszik.

    phoning home 5

    Összességében a játék nagyon középkategóriás. Ha szemmel tartjuk, hogy indie, akkor nagyon jó, viszont az árát sokallom. A tíz órás játékidő sokkal rövidebb lenne, ha gyorsabban menne a robotunk, de valószínű, ez csak azért van, hogy több időnk legyen szétnézni. Hogyha mégis beruház az olvasó erre a játékra, az biztos, hogy egyedülálló élményben fog részesülni, de hogy jó vagy rossz lesz-e ez az élmény, ez teljesen személyiségfüggő.

     

  • Star Wars – Egy keresztyén történet?

    A legújabb Star Wars film, a Zsivány egyes karakterei korántsem azok az erkölcsileg feddhetetlen figurák, mint akikkel az eddigi epizódokban találkozhattunk, filmvégi cselekedeteik által azonban a keresztyén kultúra erkölcsi maximáját valósítják meg. A legfrissebb Star Wars történtet megtekintése után érdemes elgondolkoznunk azon, hogy van-e bármilyen egyéb kapcsolódási pont a jól ismert űropera és a keresztyénség között.

    Vizsgálódásunk elején érdemes leszögeznünk, hogy a párhuzam nem merül ki annyiban, hogy a Disney jól belátott anyagi érdekeit szolgálta a karácsony előtti premier, hiszen a legnagyobb hasznot az ilyenkor eladott ajándéktárgyak hozzák a konyhára. A Disney-vel megkötött üzlet óta sokan hasonlítják George Lucast Darth Vaderhez, mert úgy tűnhet, végképp feladta addigi elveit és már csak a profitnak él. Egykor azonban Vader is jedi volt, és Lucas ebben a tekintetben hasonlít az általa megálmodott karakterhez.

    sw heads

    A Star Wars atyja metodista családban nevelkedett, de nagy hatást gyakorolt rá a lutheránus vallás is. Saját bevallása szerint ma is hisz Isten létezésében, és ehhez híven saját vallásosságát metodista-buddhistaként definiálja. Mindennek hatása tetten is érhető alkotásain, sőt azért hozta létre univerzumát, mert egy a modern korban is jól érthető mitológiai történetet akart elmesélni. A Csillagok Háborúja nem sci-fi, nem is fantasy. Műfaját tekintve űropera, céljában azonban megegyezik a mítoszokkal, hiszen rég elfeledettnek hitt etikai normákat akar átadni a közönségnek. Ebben a tekintetben hasonlóságot mutat C. S. Lewis és J. R.R. Tolkien műveivel, csakhogy míg az említett szerzők keresztyén hitükre építenek, addig Lucast egyfajta szinkretizmus jellemezi, azaz keresi az intézményes vallások mögötti egyetemes etikai értékeket.

    A legelső ilyen érték az Istenbe, mint a világmindenség intelligens tervezőjébe vetett hit. Keresztyén szemmel nézve az Erő, mint metafora sok szempontból igen jó megközelítési módja az istenségnek. A Biblia Istene mindenütt jelen van, bármikor elérhető, erőt ad a megfáradtaknak, Ő munkálkodik az ember lelkiismeretén keresztül. Másrészt azonban az Erőt nem csak a Jedik, hanem a Sithek is segítségül hívhatják, ebben a vonásában inkább a keleti mitológiával, a Jin-Janggal mutat hasonlóságot. Sajnos mindannyian ismerjük azonban a zsidóság, a keresztyénség, vagy éppen az iszlám történelmének azokat az időszakait is, mikor Isten nevében követtek el válogatott gaztetteket az emberek. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a kérdést, ma is találunk jediket és sitheket, hiszen nem egy mai szektáról mondható el, hogy csupán emberi önzőségből hozták őket létre, hiszen az alapító Isten nevét arra használják fel, hogy ők maguk meggazdagodhassanak. Míg a jedi rend és a keresztyén egyházak lényege az önzetlenségben, addig a sötét oldalé és a szektáké az önzőségben keresendő. Egy másik kézenfekvő példát a deisták és a keresztyénség viszonyából meríthetünk, hiszen egyaránt hisznek Isten létezésében ám egészen más eszmék mentén rendezik be életüket.

    Konbini-starwars2

    Lucas elkötelezett demokrata és ezt a filmjeit látva le sem tagadhatná, hiszen azokban a Galaktikus Köztársaság és a Jedi Rend képviselik az egyetemes jót, ők őrzik az etikai értékeket. Mindeközben a Galaktikus Birodalom és a Sithek – akikből egyszerre mindig csak kettő van – a diktatúra és az emberi önzőség megtestesítői. Természetes tehát, hogy a galaxist csak és kizárólag a demokráciát képviselő jedik képesek megmenteni. Mindez elsősorban azért érdekes, mert köztudott, hogy a Star Wars megalkotása során igen sokat merített Frank Herbert Dűne ciklusából, ott azonban a totális diktatúrát képviselő istencsászár az egyedüli személy, aki képes az emberiséget a megfelelő útra vezetni. A jedi rend működése is sokban hasonlít a protestáns egyházak szervezeti felépítéséhez, hiszen a jedi tanács kezében van az irányítás, míg a protestáns egyházaknál ugyanezt a szerepet szintén egy tanács tölti be, amit zsinatnak hívnak.

    Az önfeláldozás keresztyén eszméje is fontos szerepet kap a filmben, hiszen végül még Anakin is eljátssza a neki kijelölt megváltói szerepét, mikor a mélybe taszítja Darth Sidioust. Az ő részéről azonban ez az önfeladás sokkal inkább szól Luke-nak, mintsem a galaxis egészének. Érdemes szót ejtenünk a jedi rend egészének önfeladó életmódjáról is, hiszen tulajdonképpen egyfajta szerzetesrendként működnek, ez a vonás azonban visszanyúlik a középkor keresztyén erkölcsi elképzeléseihez. A középkori egyházban a szerzetesek feladata tulajdonképpen az volt, hogy teljesítsék azokat a vallási elvárásokat, amiket a katonák, a nemesek, vagy éppen egy az egyszerű közemberek képtelenek voltak teljesíteni. Ez az elgondolás alapjában véve hibás, hiszen a Biblia pontosan arról beszél, hogy ezeknek megtartása egészében véve képtelenség, mégis pontosan ezért érdekes számunkra a jedi rend erkölcsisége, hiszen ők is olyan normáknak kellene megfeleljenek, amikhez az ember önfegyelme egyszerűen nem lehet elegendő. Mivel mitológiáról van szó természetes találkozunk afféle jedi szentekkel (pl. Yoda mester), ám a jedik többsége egyáltalán nem tökéletes, mindegyiküket megkísérti életükben a sötét oldal. Nem másról beszél tehát Lucas, mint a reformáció fő üzenetéről: Képtelenség megtartani a Törvényt, az csak Isten kegyelméből lehetséges. Ha egy jedi teljes összhangba tud kerülni az erővel, akkor valóban ellen tud állni a kísértésnek, és sokkal többre lesz képes, mint a kétségek közt hányódó tanítványok többsége.

    star-wars-franchise-revenue-statistics

    A Star Wars üzenete valóban sok egyezést mutat a keresztyén tanításokkal, ám azoknak túlnyomórészt csak az emberi oldalát hangsúlyozza. Mindenkinek magának kell megválasztania, hogy melyik úton akar járni. Sith lesz és vállalja az önzőség, az önmagunkba való fordulás, a hatalomvágy személyiség torzító negatív hatásait – amelyeket a filmben a külső eltorzulása is jelez minden sith esetében. Ott van azonban a másik út is. A jedik önfeláldozása az egyetemes jó előre mozdítása érdekében, vagy éppen a lázadók kis csapatának lehetetlen küldetése a mindent uraló Birodalommal szemben. Gyermekként mindannyian jedik szerettünk volna lenni, én hiszem, hogy nem kell ezt a vágyunkat felnőttként sem feladnunk.

    Szoboszlai Miklós, lelkész

  • Van még új a nap alatt – Resident Evil 7

    A megcsúfolt Resident Evil sorozat levakarhatatlanul is rossz hírnévnek örvend mostanában. A filmsorozat a második rész óta gyakorlatilag elfelejtette bevenni az épelméjűséget megőrző bogyóit, ráadásul idén mutatták be a hatodik részt, továbbra is Milla Jovovichcsal a főszerepben. A film alapjául szolgáló játékokat felsorolni is nehéz lenne, de maradjunk annyiban, hogy az elmúlt pár rész nem sikerült túl jól egyik fronton sem. Azonban most úgy tűnik, megtörik a Resident Evil címen ülő ezeréves átok.

    A Resident Evil 7: Biohazard teljesen más megközelítésből folytatja a szériát. Elhagyták a külső nézetet, a rossz irányítást, a követhetetlen sztorit, de helyette kaptunk klasszikus Resident Evil parát, ironikusan nagy bossokat, Gonosz halottat meghazudtoló sötét humort és rengeteg akciót.

    A hangulat az első perctől meghatározó, és rengeteg horrorral ellentétben a Resi 7 nem válik kiszámíthatóvá, vagy unalmassá. A félelemfaktor kitart az utolsó pillanatig, ráadásul az akciónak sem megy a rovására.

    Nézzük is, milyen lett az év első (és legjobb?) horrorjátéka, a Resident Evil 7.

    A cikk a továbbiakban cselekményleírást tartalmazhat!

    Resident-Evil-7-Shot-05

    A történet csak lazán kapcsolódik a Resident Evil univerzumához. Igazából a játék végéig nem is kapunk rá utalást, hogy a jól ismert Umbrella Corporation munkálkodik a háttérben.

    A játék egyszerűen indul: főszereplőnk, Ethan Winters felesége, Mia után nyomoz az undok lousiana-i Dulveyban. A lány három éve tűnt el, minden nyom nélkül. Most azonban egy rejtélyes videó üzenetben életjelet ad magáról, így Ethan azonnal a keresésére indul. Hamar meg is találja egy romos ház pincéjében, de menekülésük közben minden szó szerint horrorrá válik. Mia megszállottként viselkedik, és rátámad Ethanre. A férfi önvédelemből végez a lánnyal (vagy mégsem?), de esélye sincs felocsúdni, mivel vesztére összefut a háziúrral, Jack Bakerrel, s annak cseppet sem kellemes családjával.

    resident-evil-7

    A rémálom egy pillanatra sem ér véget Ethan számára. A család tagjai különös módon képesek a folyamatos regenerációra, mindennemű csonkítások ellenére is (lásd boss-harc Jack Bakerrel). A menekülésünk során szűk folyosókon haladva próbálunk nem túl nehéz feladványokat megoldani, miközben percenként attól tarthatunk, hogy valami ránk ugrik egy sötét zugból. A cselekménynek helyszínt adó iszonyatos ház elsőre talán kicsinek tűnik, valójában azonban rendesen megpakolták tartalommal a készítők. Minden szobának sajátos atmoszférája van, sosem érezni, hogy „ugyanilyen szobában már jártunk egyszer”. A játék nehezen kiszámítható, és épp ezért annyira jó. Nem veszti el a para-hatást még órákkal később sem, hiszen fogalmunk sincs, hogy éppen mi, vagy ki ugrik elénk, vagy éppen játszi könnyedséggel sétál keresztül a falon, hogy a frászt hozza ránk.

    resident-evil-7-valaki-mar-megint-telefonal_1

    A rémisztgetésen túl azért akad némi akció is. A házban talált fegyvereket turbózhatjuk erősebb lőszerekkel, melyeket az egyszerű craft-rendszer segítségével tehetünk meg.

    A boss-harcok már kifejezetten igazi Resident Evil stílusúak, de ez az, amit szerintem egyáltalán nem bánt meg senki. Az alig hét órás játékélmény véleményem szerint bőven elég egy ilyen kaliberű akció-horror címnek. Noha vitatkozhatnánk, hogy teli áras program révén miért csak ennyi a játékidő, de mentségére legyen szólva, a Resi 7 kiválóan teljesít, és gyönyörűen kivitelezett minden részletében. Nem beszélve arról, hogy a teljesítmény-vadászok újra és újra nekiveselkedhetnek a szörnyű ház horrorjának, hogy minél nagyobb nehézségi szinten, minél gyorsabban teljesítsék a játékot. Ezek után természetesen jutalmat is kap a játékos (erősebb fegyver, achievementek, stb). A Resident Evil 7 első letölthető tartalma már megjelent Bedroom címmel, mellyel nagyjából egy óra alatt végezhetünk is.

    RESIDENT EVIL 7 biohazard_20170131130006

    Összességében tehát a Resident Evil hetedik része egy részről visszatért gyökereihez, és ismét mesterművel gazdagította a sorozatot. Másrészről saját újításokkal maradandóvá is tette a címet. A hangulata azonnal magába szívja a játékost, és nem engedi egészen a lidércnyomás végéig. A szűk folyosók, és kiváló fény-árnyék hatások miatt a parafaktor sosem laposodik el, sohasem fogjuk előre látni mi lesz a játék következő lépése. A Playstation VR segítségével pedig az egész Resident Evil hangulat hatványozódik. A Sony virtuális valóság headsete rendesen kimaxolja az érzést. A remek térhatásnak, és jó technikai megoldásoknak köszönhetően az első percektől kezdve igazán megizzaszthatja a játékost a Resident Evil 7.

    Olybá tűnik, a sorozaton ülő átok nem hogy felengedni látszik, még csavar rajta egyet, és beáll a legjobb horror-játékok sorába. A filmről ugyanezt már nem biztos, hogy elmondhatjuk.

     

  • Bryan Cranston csatlakozik a PKD sorozathoz

    Tavaly kapott zöld utat az Electric Dreams című antológiasorozat, ami Philip K. Dick különböző novelláit dolgozza fel. A projektről folyamatosan érkeznek a hírek: például premier után majd az Amazonon is elérhető lesz az Electric Dreams, legutóbb pedig a Breaking Bad Walterje, azaz Bryan Cranston csatlakozott a készülődő sorozathoz. Február 15-én jelentette be a show runner, Ronald D. Moore (Outlander és a Battlestar Galactica) és  Michael Dinner (A törvény embere), hogy Cranston producerként fogja támogatni a sorozatot. Ezen kívül az egyik epizódban is fel fog tűnni.

    Az Electric Dreamst 10 részre tervezik, mindegyik epizódban egy-egy PKD novellát láthatunk. A Geekexchange szerint a szakma tapasztalt és kiemelkedő forgatókönyvírói fognak a novellák adaptációin dolgozni: ott van a listán például Dee Rees, aki az HBO Bessie sorozatát írta és rendezte, továbbá Tony Grisoni (Félelem és reszketés Las Vegasban), Jack Thorn (Harry Potter és az elátkozott gyermek), Matthew Graham (Élet a Marson), David Farr (Éjszakai szolgálat) és Travis Beacham (Pacific Rim).

    A premier idejéről még nincs hír, de már most nagyon várakozás előzi meg az AMC és a Channel 4 közös sorozatát. Az ember a Fellegvárban sikere után talán nem is kell ezen csodálkozni.

  • Castlevania sorozat a Netflixen

    A Netflix gőzerővel dolgozik olyan címeken, melyekkel nem nagyon tud mellélőni. Következő nagy dobásuk az idén érkező Castlevania animációs sorozat lesz. A világhírű videojáték rengeteg ember emlékezetében él még a mai napig. A nosztalgia löket igazán nagy, így nem csoda, hogy már nagyon sokan várják az adaptációt.

    Egyelőre konkrét premierdátum nincs, de annyit már tudunk, hogy az első évad négy főbb részre oszlik majd, melyek közül az első minden bizonnyal idén érkezik, és várhatóan harminc percesek lesznek az egyes epizódok.

    A sorozat R-besorolású lesz, tehát nem fogják vissza magukat a készítők, de egy ilyen címnél ez várható volt.

    A történetről sincs még sok konkrétum, de ha minden igaz, akkor a játékbeli Belmont kláné lesz a főszerep, aminek tagjai megpróbálják menteni Kelet Európa véráztatta földjeit Drakula szörnyű karmai közül.

    A sorozat készítői szerint egyaránt fogják élvezni tősgyökeres rajongók és az újoncok is az érkező animációs szériát.

    Mi már várjuk!

  • Közeleg a vég a The Leftovers 3. évados előzetesében

    Az HBO misztikus sorozata a 2. etapjában olyan minőséget produkált, amit nehéz lesz mostanában megugrani. A Lost óta talán nem volt ilyen szívbemarkoló történet a tévében. Az összehasonlítás nem alaptalan, Damon Lindelof dolgozott ugyanis mindkét produkción és a The Leftovers 3. évados trailere is erősen hajaz a nagy, ABC-s klasszikusra. Van itt repülő, nagyszakáll, komoly egymásranézés, illetve az is tisztán kivehető, hogy újabb tragédia közeleg a sztoriban a nagy eltűnés után.

    Az előzetes alapján még inkább biblikus irányt vesz a The Leftovers utolsó fejezete, ugyanis a főszereplők Ausztráliába igyekeznek. Talán köze van ehhez az emlegetett árvíznek és az új képsorokban beharangozott második apokalipszisnek? A The Leftovers évadpremierje április 16-án lesz az HBO-n, és persze az HBO GO-ra is felkerül majd a folytatás, alig várjuk.

  • Már megy a Sötét árvák 2. évada az RTL Spike-on

    A BBC America sorozata tette fel a televíziózás képernyőjére Tatiana Maslanyt, akinek többek között a Critics’ Choice Television Awardson, a TCA Awardson és végre 2016-ban az Emmyn is győzelmet hozott az Orphan Black. Idehaza az RTL Spike-on fut a sorozat, Sötét árvák címmel. A produkció tavaly decemberben mutatkozott be a magyar képernyőkön, és a hazai közönség álla is leesett ettől a kanadai sci-fitől, melyben Maslany karakterének klónjai játsszák a főszerepet.

    A Sötét árvák 2. évada péntekenként, 22:00-kor látható az RTL Spike műsorán, a sorozat az új évadban is határokat feszeget, hiszen feltűnik benne például egy transznemű klón is. Tatiana Maslany ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a teljesen különböző személyiségű karakterek eljátszása néha kimeríti őt, legszívesebben minden új klón bemutatásakor likvidálna másik hármat.

    orphan-season2-spike-b

    A színésznőt habár igénybe veszik az új részekben felbukkanó, általa játszott szereplők, mégis teljes sebességgel dolgozik a friss ötleteken. Például egy stábbal közös vacsorán találta ki Maslany Tony karakterét, aki transznemű művész és újoncként csatlakozik a már meglévő francia, brit, amerikai, olasz és ukrán származású replikánsokhoz. A feladat pedig nem más, mint kideríteni, honnan jöttek, ki hozta létre őket.

    A Sötét árvák egyrészt azért kötelező néznivaló, mert igen alacsony költségvetéssel dolgoztak a készítők, így az írással, a karakterdrámával kellett kiemelniük a tévés sci-fik mocsarából a sorozatot. Ezt jól összehozták, ráadásul a zseniális Tatiana Maslany ügyesen elviszi a hátán a sztorit, miközben több klónt is eljátszik. Nem hiába az az Emmy-díj, na.

  • Castle Rock címmel új Stephen King sorozat közeleg

    Maga a horror királya, Stephen King posztolta ki új sorozatának a Castle Rock című produkciónak az első trailerét, amelyről eddig nem igen lehetett hallani. De a széria a Hulura jön, és J. J. Abrams produkciós cégének, a Bad Robotnak is köze lesz hozzá. Kell ennél több? Az előzetes, melyet lentebb megmutatunk, teli van egy csomó utalással. Feltűnik a térképen Salem’s Lot, mely a Borzalmak városához és A setét toronyhoz is kapcsolható. Itt pap ugye Callahan atya. De emellett hallható a Ragyogásból a kultikussá vált „redrum” kifejezés. Kap egy kikacsintást Pennywise és az Az, A remény rabjai és a Tortúra is. A Maine-ben található Castle Rock városához olyan címek kapcsolhatóak még, mint a Cujo, a Hasznos Holmik, a Végítélet, az Álomcsapda, A Búra alatt, vagy épp a 11/22/63.

    Ha pedig már a 11/22/63-at emlegetjük, akkor érdemes arról is szót ejteni, hogy J. J. Abrams és Stephen King legutoljára ennél, a James Franco főszereplésével elkészített időutazós minisorozatnál dolgozott együtt. Kötelező amúgy megnézni, mert talán az egyetlen olyan Stephen King adaptáció, amely magas minőséget és ütős drámát képvisel.

    castle-rock-teaser2

    Castle Rock városának megalkotását H. P. Lovecraft inspirálhatta, aki Arkham, Dunwich és Innsmouth „főszereplésével” három új-angliai várost talált ki. King is hasonlóképp tett, az ő műveiben Jerusalem’s Lot, Castle Rock és Derry ilyen visszatérő elemek.

    Na, de mit is jelent az, hogy Castle Rock önálló sorozatot kap és ennyi műre kapunk utalást az előzetesben? Talán azt, hogy a sorozat összeköti majd a fentebb emlegetett regényeket, novellákat. Nagyon izgalmas lenne, ha olyan karaktereket láthatnánk a Hulu újdonságában, akik más és más történetből jönnek, de valahogy találkoznak és egy új, közös misztikus ellenséggel kell felvenniük a harcot. Igazi, csak a hardcore King-rajongóknak szóló széria is kerekedhetne a Castle Rockból. A Hollywood Reporter megerősíti ezt a képzelgést egyébként, szerintük Stephen King karakterek és témák keverednek majd a produkcióban és az lesz a közös, hogy a helyszín Castle Rock.

    Alább megnézhető a trailer, és kezdhetünk reménykedni, hogy a misztikus sorozatok kategóriájában végre hosszútávú vetélytársat kap a Stranger Things és a The Leftovers.

  • Nyerj Amerika Kapitány plakátot!

    Több cikkben is beszámoltunk a 2016 őszén rendezett, második Vienna Comic Conról, amelynek exkluzív, Amerika Kapitányt ábrázoló plakátját sorsoljuk most ki. A színes poszter A1-es, azaz kb 84 x 60 cm méretű. Az eredményhirdetésre  február 22-én, szerdán kerül sor.

    A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk lezárult, a plakátot Yaroslav Neshkur (Budapest) nyerte.
    Gratulálunk!

  • Továbbépül az Őrség univerzum – Új Őrség

    November 15-én jelent meg a legújabb Őrség kötet, az Egyesült őrség, ami a Káosz-Őrséghez vagy az Idő-Őrséghez képest inkább a hexalógia eseményeihez kapcsolódik. Egy ilyen hosszúságú regénysorozat esetében megesik, hogy már nem emlékszünk olyan világosan a korábbi kötetek történéseire. Nosztalgiázás vagy emlékek felelevenítésese céljából az előző három cikkben már felelevenítettük Lukjanyenko Őrség-sorozatát. Legutóbb az Utolsó őrséget néztük meg kicsit közelebbről, így most, értelemszerűen, a negyedik részt, az Új Őrséggel foglalkoznánk részletesebben.

     Spoilereket tartalmazhat azok számára, akik nem olvasták még az előző köteteket.

    szergej_lukjanyenko_uj_orseg

    Az 5. kötet egy fiatal próféta, Kesa megjelenésével kezdődik, akit a későbbiekben a Tigris nevű jelenés vesz üldözőbe, hogy megakadályozza egy jelentőségteljes prófécia elmondását. Anton Gorogyeckij és az Éjszakai Őrség munkatársai próbálják felvenni a küzdelmet a titokzatos lénnyel, a későbbiekben pedig kideríteni, honnan jött és mi is a tényleges célja.

    Anno 2012-ben az Új Őrség cím nemcsak egy új rész megjelenését jelezte, hanem egy kicsit másabb tematikát is. A szerkezet a régi (három részre osztott történet, melyek a Zavaros célok, Zavaros idők és Zavaros ügyek címeket viselik), az elbeszélő pedig ismét Anton, azonban az ő és a többi Másféle viselkedésén és gondolkodásán érezni az idő múlását. Habár még aktív résztvevői a moszkvai eseményeknek, a később (valószínűleg) helyükre lépő generáció már színre lépett. A történet mellékszálain többször kerül összetűzésbe Anton olyan „zöldfülű” Másfélékkel, akikben némi szemtelenség (a fiatal vámpír a Zavaros idők elején) vagy a naiv idealizmus (a Stalker után Schuchartnak nevezett Fénypárti a Zavaros ügyek részben) szorult. Az „ifjú titánok” mellett nagyobb szerephez jutnak a kiskamaszok, mint a tízéves pufók Kesa vagy Anton és Szveta közös lánya, Nágya; ő ennél már csak az Egyesült Őrségben jut nagyobb szerephez.

    arina___twilight_watch_by_fanat08-dawpsxm
    Arina

    Az 5. részben Lukjanyenko folyatja világának kibontását, főleg az Utolsó Őrségben már megismert új elemeket. Például most is ellátogatunk egy nyugati országba, Angliába (pontosabban Londonba) és egy keletre eső országba, Tajvanba is. A londoni közeg bemutatása sajnos nem olyan részletes, mint a későbbi ázsiai környezeté, de egy történelmi személy, Erasmus Darwin behozatala bőven kárpótol minket. Az ő figurájával nem csak egy újabb „régi” és szórakoztató Másfélét kapunk, hanem konkrétan a múltban játszódó jeleneteket is. Ezzel nem csak a cselekmény lett izgalmasabb, hanem az író ismét új lehetőségeket nyitott meg univerzumában: Például, milyen lenne egy múltban játszódó Őrség-könyv? Az Új Őrségben látottak alapján azt mondom, nagyon kíváncsi lennék rá, hogy Lukjanyenko miként csavarná ki a történelmet.

    A Homály mitologizálása is tovább folytatódik. Lukjagyenko ezúttal a titokzatos jelenség/párhuzamos világ lényeit mutatja be. Előzőleg a Nappali őrségben találkozhattunk a Tükörrel, aki a Fény és a Setét közötti felborult egyensúlyt hivatott helyrehozni, most egy hasonló lény, a Tigris (más néven Hóhér) teszi tiszteletét a moszkvai Őrségeknél. Spoilerek nélkül annyit érdemes tudni róla, hogy a történetbe beépített mendemondáknak köszönhetően a Tigris egy igazi mitologikus jelenséggé növi ki magát. Az új lényen kívül még szóba kerül az Átlátszó Másféle, a Légycsapó és az Agyagember, akik – hasonlóan a régi korok Másféléihez – vannak olyan érdekesek, hogy egy-egy új Őrség történetnek szolgálnának jó alapul.

    Az apróbb újítások mellett az Új Őrség az előzőekhez hasonlóan nagyon olvasmányos, a már megszokott lukjagyenkói fordulatokból ezúttal sincs hiány. Ezek után nagyon kíváncsi vagyok, hogy a 6. részben még mivel tud minket meglepni az író. A cikksorozat utolsó zárócikkéből kiderül.

    zavulon_by_fanat08-dambqmr
    Zavulon

    Az illusztrációk Anastacia Beletskaya munkái.

    A borítón és a fejlécképen Staudt Ágnes munkája.