Blog

  • Mini-interjú Hanzelik Gáborral, az Interzóna fordítójával

    A szemfüles Galaktika olvasók már értesülhettek blogunkról, hogy milyen újdonságokkal készülünk a 2017-es év második felében. Izgalmas új szerzők és régi kedves ismerősök is lesznek a megjelenések között. Egy-egy magyar kiadás mögött számtalan munka áll, és ennek az egyik legfontosabb szereplője a fordító. Az elkövetkezendő hetekben egy mini-interjúsorozat keretében szeretnénk bemutatni fordítóinkat, akiknek mind mi, mind pedig az olvasók sokat köszönhetnek. A következő fordító, akivel beszélgettünk Hanzelik Gábor, akinek hála magyarul is olvasható Petr Stancik Múmiamalom című regénye, most pedig egy újabb cseh szerzőt, Ondrej Stindlt ismerhetünk meg tolmácsolásában.

    Miért lettél fordító? Mi volt az első munkád?
    A fordítás szerintem két részből áll. Az első, hogy rettenetesen nagy figyelemmel kell elolvasni egy szöveget egy adott nyelven. A másik, hogy rettenetesen nagy figyelemmel meg kell írni egy másik nyelven. Nem tudom miért, de régóta érdekel az olvasás, de még az írás is, és műfordítani egy kicsit olyan, mint pótkerékkel biciklizni. Úgy, hogy közben az ember sokkal inkább olvasó, mint biciklista. Vagy ez már nehezen követhető?

    Hogyan ismerkedtél meg a fantasztikummal?
    Mit jelent az, hogy fantasztikum? De ha jól sejtem, akkor itt valami olyasmit válaszolnék, hogy Tolkiennek volt szerencséje bemutatni neki. Legalábbis úgy emlékszem, hogy ilyen emelkedett és pátosszal teli választ adhatok erre a kérdésre. Mert Tolkienben van mindkettőből. De az igazság valami földhöz közelibb dolog lesz, csak már nem emlékszem. Mindenesetre nem volt igazán tudományosan-fantasztikus, inkább olyan power metálosan fantasztikus. Ez megmaradt nálam, a mai napig hidegen hagy az űrutazás. Valahogy szinte csak a Lovecraft-féle rémtörténeteknek tudom megbocsátani, ha a pozitív tudományosság „belóg” az irodalomba. Azt is talán csak azért, mert úgy érzem, hogy ezek a történetek finom csavarral kinevetik azt a magabiztosságot, amit azzal táplálunk, hogy embert juttattunk a Holdra.

    A kép forrása: litera.hu
    A kép forrása: litera.hu

    Kedvenc könyv és film a zsánerben?
    Hm, jó kérdés. Van egy nagyon jó új fordítása a Pantagruelnek, azt nagyon szerettem, az tele van egyebek mellett fantasztikummal is. Mármint ennyi állatságot fantázia nélkül nagyon nehéz lett volna összeírni, még a középkorról is. Aztán vannak ezek a Lovecraft szövegek, egy-kettőt kifejezetten szeretek néha újraolvasni.
    Kedvenc filmem, filmjeim nincsenek, de az utóbbi időben nagyon tetszett az új Csillagok Háborúja, a Zsivány Egyes, amit olyan sötét, háborús hangulatúra csináltak, és visszahozták James Earl Jones angol hangját. Vagy az új Alien. De ezzel nagyjából egyedül vagyok az univerzumban, eddig csak egy marxista kritika nyilatkozott róla pozitívan, akkor egy kicsit megijedtem.

    Fordítóként hogyan kerültél kapcsolatba a sci-fivel?
    Az első regényfordításom: egy cseh szerző művét, a Múmiamalmot kellett lefordítanom. Ott volt néhány steam punkosabb árnyalat, szóval ezt említeném. És most mondhatnám, hogy fordítottam már történelmi dokumentumot, amiben az előző rendszer elvtársai próbálják ellenforradalomnak beállítani az ’56-os eseményeket, de abból meg ugye hiányzik a dolog „sci-” része.

    Beszélhetünk külön fordítási szabályokról a zsánernél?
    Persze. Meggyőződésem, hogy minden szerző, és minden könyv saját fordítási szabályokat állít fel. De ha úgy vesszük, és visszatérünk egy kicsit, ez az olvasásnál is így van. Nem olvashatok úgy Kafkát, ahogy Marquezt, és Lovecraftot sem, ahogy Kertészt. Ettől persze nem lesznek egyformán okos írók, de írók szabályokkal igen, amiket be kell tartanom olvasás vagy fordítás közben. Miért lenne ez máshogy a zsánerekkel? Tudom, hogy roppant fellengzősen hangzik most ez egy kis korpuszt a háta mögött tudó fordítótól, de vegyük úgy, hogy inkább egy gyalázatosan kis korpuszt maga mögött tudó olvasó vagyok.

    Mi volt a legnagyobb kihívás a jelenlegi regény (Interzóna) fordításánál?
    Az irodalomban minden nyelvileg akar megnyilvánulni. Ezzel nem mondok semmi újat. Ha megjelenik a fantasztikum, akkor az is. Ezért jelent az Erő többet, ha nagy betűvel írom, a fhtagn is ezért több, mint egy billentyűzeten végigtrappoló macska nyoma. Stančík a Múmiamalomban a beszédes neveivel kergetett az őrületbe, a Mondschein/Interzóna pedig egy disztópiát, egy alternatív világot tár elénk. Ennek ne lennének saját kifejezései? Hát ezek kínozzák meg eléggé az embert.

    Olvasóként hogy tetszett a könyv?
    Sajnos én nagyon lassan olvastam, mikor legutóbb olvastam, mert nem tudok gyorsabban fordítani, és akkor nagyon vontatottnak tűnt (nevet). Gyors olvasás mellett már persze cselekményesebb, de összességében nem is biztos, hogy ez a cselekményesség a lényege. Nekem mindenesetre néhol túlságosan pszichologizáló volt, de ez ízlés kérdése.

    A jövőben fordítanál még a szerzőtől?
    Ezer örömmel.

  • Megfilmesítik Andy Weir új könyvét, az Artemist

    Andy Weir sikertörténetét mára már minden sci-fi rajongó ismeri és szereti pozitív példaként is hozni: magánkiadásban jelent meg, majd világsiker lett. Weir első regénye, A marsi több, mint 3 millió példányban kelt el, 2015-ben pedig Ridley Scott rendezett belőle filmet Matt Damon főszereplésével. Az író új könyvét, az Artemist már most nagy érdeklődés veszi körül és már a tényleges megjelenés előtt (kint november 17.-én jelenteti meg a Crown Publishing Group) elkeltek a megfilmesítési jogok.

    Maga az új Weir könyv főszereplője az eszes, kissé álmodozó Jasmine Bashara (becenevén Jazz), aki egy kis városban vágyik egy szebb világ után. Más huszonévesektől eltérően a lány azonban nem egy tipikus földi kisvárosban, hanem a Hold első településén, az Artemisen éli át kortársai problémáit: munka, albérlet fizetés és természetesen a karrierépítés, ami ő esetében a csempészést jelenti, de ez nem feltétlen úgy sül el, ahogyan azt Jazz szeretné. Egy nap azonban a lány olyan lehetőséget kap, amit nem lehet visszautasítani; így kerül bele az artemisi intrikák és összeesküvések közepébe.

    A megfilmesítési jogok már májusban elkeltek, szeptember 26-án pedig a 20th Century Fox és a New Regency bejelentette, kik fogják rendezni az Artemis: Phil Lord és Christopher Miller. Az elmúlt időszak star warsos hírei kapcsán meglepődhetünk a két név hallatán, ugyanis eredetileg Lord és Miller rendezte volna a Han Solo spin-offot, azonban alkotói nézetkülönbségekre hivatkozva távoztak a projektből. A kilépés után számos ajánlattal keresték meg a rendezőpárost, például visszavárták őket a Flashbe, amit a Star Wars miatt hagytak félbe, de mindent elutasítottak. Az io9 szerint Lord és Miller egy olyan filmen szeretnének dolgozni, ami nem egy franchise része, ahol a semmiből építkezhetnek, valami újnak tehetik le az alapjait.

    A kreatív szabadság mellett valószínűleg nagy nyomás is nehezedik a rendezőkre, mivel a stúdió nagy reményeket fűza készülő filmhez A marsi sikere miatt. De ilyen esetekben mondják, a kihívás elfogadás. Mindenesetre kíváncsian várjuk, mi lesz az Artemis sorsa.

  • Izgalmas képek érkeztek az Attack on Titan 2 játékhoz

    Ahogy már eddig sem volt nagy titok, az Attack on Titan játék második része az anime második évadját dolgozza majd fel.

    A készítők szerint az új játékban komoly hangsúlyt fektetnek a manőverező szerkezetek fizikájára, hogy minél menőbb és látványosabb mozdulatokkal kaszabolhassuk a veszélyes titánokat. Az óriások mozgása is sokkal természetesebb és zavarmentesebb lesz várhatóan, mint a játék első kiadásában, így az animációkra egy szavunk se lehet majd.

    A játékos az Attack on Titan 2-ben ezúttal is a sorozat több szereplőjét irányíthatja, ahogy halad előre a történetben. Mindemellett a karakterek közötti személyes kapcsolatok is sokkal részletesebbek lesznek, tehát nem csak csata csatát fog követni, hanem lesznek nyugis részek, ahol beszélgethetünk a csapattársainkal.

    attack-on-titan-2-screen-7

    attack-on-titan-2-screenn 1

    attack-on-titan-2-screen-6

    attack-on-titan-2-screen-5

    attack-on-titan-2-screen-3

    attack-on-titan-2-screen-4

    Bár az Attack on Titan játék első része nem volt nagy mestermű, reméljük ezúttal tényleg egy nagyszerű játékot kapnak a sorozat kedvelői.

    A játék nem csak PC-n, hanem PS4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switch-re is meg fog jelenni, valamikor 2018-ban.

  • Megvan, hogy mikor jön az Az folytatása

    Szerencsére nekünk. nézőknek nem kell 27 évet várnunk arra, hogy újból lecsapjon az Az gonosz bohóca, Pennywise, hiszen már jövőre szoronghatunk a Stephen King adaptáció folytatásán. Az első rész borzalmai után most már a felnőtteken lesz a hangsúly, de a rendező Andy Muschietti elmondása alapján biztosan viszontlátjuk a Vesztesek klubja fiatal verzióját is. Ritkaság, hogy egy R-kategóriás horrorfilm ekkorát taroljon, mint az Az a pénztáraknál, hiszen az adaptáció 123 millió dollárt hozott a nyitóhétvégéjén, míg korábban nagyjából 65 milliót jósoltak neki.

    Aki már most kíváncsi lenne rá, hogy mégis hogyan csempészik bele az Az 2-be a gyerekeket, a film készítője egy nemrégi interjújában elárulta: flashbackek segítségével. Az elmúlt évek legsikeresebb Stephen King adaptációja tehát 2019. szeptember 6-án kerül a mozikba, alig várjuk.

  • Hamarosan érkezik a Tisztogatás, íme egy kis kedvcsináló októberi újdonságunkhoz

    Az októberi újdonságainkat bejelentő cikkben még A 89-es körzet munkacímen szereplő regény végül Tisztogatás címmel fog megjelenni, úgy gondoltuk, az angol cím első fele mégis izgalmasabb választás lehet ebből a szempontból. Tamás Dénes már dolgozik a regény fordításán, a magyar borító is készül, lássuk, miért is tartottuk kiadásra érdemesnek D. J. Molles Éhségháborúk-sorozatának első részét.

    D. J. Molles katonai- és azon belül posztapokaliptikus sci-fiket ír. Magának az írónak ugyan nem volt közvetlen tapasztalata a hadsereggel (bár tíz évig rendőrként dolgozott), bátyját és néhány szolgálatban lévő barátját is fel tudja keresni, ha éppen valamilyen szakmai jellegű egyeztetésre lenne szükség militáris témában. Kedvenc írója Blake Crouch, kedvenc regénye a Blood Meridian Cormac McCarthy-tól (magyarul Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen címmel jelent meg). Gyerekkorában nem tévézhetett, ekkor szeretett bele az olvasásba. The Remaining című regénysorozatával felkerült a New York Times bestseller listájára (a sorozat első négy részét még magánkiadásban adta ki, azután karolta fel a szerzőt az Orbit). További érdekességekhez kattints a szerző blogjára.

    A Tisztogatás főszereplője Walter Baucom 27 éves termesztő, traktorvezető a 89-es Agrárkörzetben, Észak-Karolinában. Élete folyását a Tengely határozza meg, az amerikai-orosz-kínai hármas koalíció, amely vaskézzel irányítja az országot. Titokban – pénzért – azonban az ellenállóknak dolgozik, akik vallatások során jó hasznát veszik különleges képességének: hogy kitűnően tud olvasni az emberek arckifejezésében.

    Az élete azonban egyik napról a másikra felfordul, amikor felesége, Carolyn eltűnik – és úgy tűnik, a Tengely tüntette el. Walter ellenállók egy csapatával menekül, miközben a katonai beavatkozás a Körzetben egyre durvul. A menedékházat, ahol egy időre meghúzzák magukat, lebombázzák, majd tűzharcra is sor kerül a Tengely felturbózott testű Új Példány katonái ellen.

    Walter és az ellenállók a Körzet családjainak otthonában keresnek menedéket, és időközben rájönnek, hogy senkiben sem bízhatnak: az ellenállás frakciói egymást éppúgy gyűlölik, mint magát a Tengelyt.

    A regény angol borítója:

    tisztogatás_angol

     

  • Mutatjuk a Kifordított világ magyar borítóját

    Korábban már hírt adtunk róla, hogy hamarosan érkezik Christopher Priest Brit SF-díjas regénye, a fantasztikum rajongóinak körében hamar kultkönyv státuszt elérő alkotás a Kifordított világ. Szente Mihály elkészült a fordítással, Nagy Gábor pedig a borítóval, így örömmel mutatjuk be a könyv magyar borítóját és a fülszöveget.

    Christopher Priest

    Kifordított világ

    Helward Mann a Föld nevű város lakója. Amikor eléri a hatszázötven mérföldes kort, elhagyja a neveldét, és ünnepélyes keretek között befogadják a Jövőfelderítő céhbe. Ezt követően életében első ízben kilép a város falai közül. A Sínfektető céhhez kerül gyakorlatra, és ekkor döbben rá, hogy a várost mozgatják. Folyamatosan haladnia kell, hogy ne maradjon le túlságosan a titokzatos optimum mögött.

    Helward bejárja a várostól délre és északra elterülő világot, más néven a múltat és jövőt. A kirakós játék egyre több darabkája illeszkedik egymásba, és egyszerre feltárul szeme előtt a valóság, az optimum és a Föld valósága. Csakhogy ugyanakkor megkérdőjeleződik benne minden, amiért addig élt. Mert érdemes-e ott jobbra, többre törekedni, ahol az ember körül minden, de minden hazugság?

     

    A tökéletes trükk szerzőjének méltán világhírű regénye a zsáner jelentős mérföldköve lett, a későbbiekben többeket megihletett – részben neki köszönhetjük például China Miéville Vastanácsát. Megjelenésekor Hugo-díjra jelölték, a Brit SF-díjat pedig el is nyerte.

     

     

    „A második világháború utáni angol SF egyik kulcsfontosságú műve.”

    – Paul Kincaid, kritikus, szerkesztő

     

    „Priest regénye felér egy revelációval, ráadásul kívül-belül csupa talány.”

    – Jonathan Lethem, az Amerikai amnézia szerzője

     

    És a borító:

    inverted_world_SFlogo_B1

    A Kifordított világ hamarosan felkerül előrendelhetőként webshopunkba, a megjelenéssel kapcsolatos további információkért érdemes figyelni kiadónk weboldalát és a Facebookot.

  • New York felett látták repülni a U.S.S. Discoveryt

    A CBS-en ma este, azaz szeptember 24-én debütál az új Star Trek sorozat, a Discovery, mely egyelőre egy 15 részes évadra kapott berendelést. A premier után a szezon hátralévő része az All Access nevű szolgáltatáson lesz látható. A produkciót illetően óriási a hype, hiszen nagyon rég nem volt Star Trek széria a kis képernyőn.

    A Star Trek premier alkalmából ráadásul összehoztak New York fölött egy jó kis stuntot, melynek során a U.S.S. Discovery repült el a város fölött. Erről videó is van, fentebb látható. Persze a valóságban nem űrhajót reptetett a CBS, hanem egy 2 tonnás exoszkeletont, LED-es világítással, melyet egy Black Hawk helikopterre kötöttek rá.

    trek-stunt2

  • Kemény motorosok lettek a DC hőseiből

    Gotham City Garage címmel egy új képregénysorozatot indított a DC, melyben a cég legismertebb hősei pattannak motorra, egy posztapokaliptikus világban. A felütés rendkívül izgalmas, az egésznek egy gyűjthető akciófigura-szett adott alapot, mely rendkívül nagy sikert aratott a rajongók körében. A sztori a Mad Maxből táplálkozik erősen, hiszen az emberiség megmaradt tagjai egy Édenkert nevű kupolavárosban él, ahol megmentőjük, Lex Luthor a főnök. A boldog tudatlanságban élőket – az emberek agyát ugyanis egy beépített chip irányítja – maga Batman és csapata védi.

    gcg-comic2

    A sztori főszereplője igazából Kara Gordon, egy technikus, aki a szabadság iránt vágyakozik, apja pedig azt tanácsolja neki, hogy igenis nézze meg, mi vár rá az Édenkert falain túl. Rendkívül csavaros, elborult, utópisztikus sztoriról van szó, aminek érdemes adni egy esélyt. Vannak itt robotrendőrök, kemény motoros hősnők, és persze Lex Luthor személyében a Nagy Testvér, aki mindenkit figyel.

    A Gotham City Garage eddigi 6 száma érhető el digitálisan a képregényboltokban.

    gcg-comic3

  • Rómeó és Júlia variációk

    Nemsokára megjelenik kiadónk gondozásában a Rómeó és Júlia 2300 című Vladimir Páral-regény, mi pedig picit rákattantunk a Rómeó és Júlia témára. A Fővárosi Nagycirkusz programjában találtunk is egy idevágó előadást, utánanéztünk, mit lehet tudni róla.

    fotó: Urbán Ádám
    fotó: Urbán Ádám

    A szerelmes fiatalok története ezúttal a 20. század gengsztervilágában játszódik, Uray Péter rendezésében. Az előadás különlegessége, hogy a Baross Imre Artistaképző Intézet hallgatóinak cirkuszi mutatványokkal teleszőtt előadásában látható. A kisvárdai, a szarvasi és a Sziget fesztiválos sikeres fellépései után most október 2-tól a Fővárosi Nagycirkuszban is megtekintheti a közönség. A letisztult színpadi látvány és a szereplők egyszerű öltözete szokatlan, ugyanakkor izgalmas hangulatúvá varázsolja a cirkuszi manézst. Júniusban már látható volt egy alkalommal a cirkuszban az év végi vizsgaelőadás keretében, melyet nagy elismeréssel fogadott a szakma.

    A másfél órás szerelmi történetben ugyanolyan hangsúlyt kapnak majd a tánc és mozgásművészeti elemek, mint az akrobatikus és artistamutatványok. A mintegy 22 szereplő között fellépnek a wiesbadeni XXV. Európai Ifjúsági Cirkuszfesztiválon világbajnoki címet szerzett, High5 gumiasztalos csoport tagjai és a budapesti FINA záróünnepségén nagy sikerrel szerepelt artisták is, Biritz Ákos, Kassai Benjamin, László Tamás és Fehér Ádám, utóbbi Rómeót jeleníti majd meg a manézsban. Júlia szerepében Szoó Regina jeleskedik, aki drótkötélen egyensúlyozva éli át a hősszerelmes viszontagságait. Különlegesen szépen megkomponált jelenetek várnak a nézőkre, mint például Mercutió halála vagy a csoportos színpadi képek, valamint a lírai hangulatú hanstand és erőemelő mutatványok. Lady Capulet (Farkasházi Ildikó) és a dajka (Horváth Judit) közös hengeperzs száma is kivételes tudásról tesz tanúbizonyságot.

    fotó: Urbán Ádám
    fotó: Urbán Ádám

     

    A herceg szerepében találkozhatunk György Tibor artistaművésszel, aki nemrégen a Vatikánban is fellépet különleges létraszámával. A családok közös jeleneteinek színpadképei valóban a gengszterek idejét idézik, a színpad és a mozgás nyelvére komponálva. A díszletek egyszerűsége egyben szép keretet is ad a történet folyamának, változatos képi világot varázsolnak a letisztult asztali elemek és székek, melyet az artisták mozgatnak majd az előadás alatt a manézsban és használnak ünnepi vacsoránál, ravatalnak vagy éppen háttérelemként. Az öltözékeket a karakterekre egykori kollégánk, Kis Judit ruhatervező állította össze, az előadás világítását Szilárdi Csaba álmodta színpadra, mindezeknek nagy szerepe lesz a produkció összhatásának elérésében. A FNC zenekarának feladata lesz az élő zenei aláfestés megkomponálása, Szakál László karmester vezetésével. Az előadás zenei anyagában Gustavo Santaolalla (Babel című film zeneszerzője) muzsikája meghatározó, ezenkívül Ryuichi Sakamoto, Shigeru Umebayashi zenei kompozíciói képviselik a tragikus hatású jelenetek hátterét. A bál csoportos képet Al Di Meola akkordjai ékesítik, pár perc erejéig pedig az Uptown Funk-ot is hallhatjuk.  A kortárs zenei repertoárba szépen illeszkedik majd a cselló és a hegedű, bizonyos jelenetekben az akusztikus vonós hangszerek ígéretes zenei világot képviselnek. A Montegue és Capulet család lebilincselően lírai és tragikus története október 6-ig lesz látható a nagyközönség számára.

    Addigra pedig már megjelenik a Rómeó és Júlia 2300 is, a regény már előrendelhető webshopunkban, itt pedig beleolvashatsz.

     

  • „Le a nácikkal!” címmel érkezett új előzetes a Wolfenstein 2-höz

    A 2016-os Doom sikerei után az FPS-ek másik ősatyja, a Wolfenstein is egy újabb résszel próbálja meg kizsebelni a lövöldözős játékok szerelmeseit.

    A The New Colossus alcímű játékban ismét a náciké a főszerep, akik óriási szvasztikás zászlóikkal megszállták a szabadság földjét, az Egyesült Államokat. Egy brutális amerikai forradalom lehet az egyetlen válasz az elnyomók ellen, így kössük be a biztonsági övet a gurulós székünkön, mert szanaszét kell majd lőnünk az ellenséget.

    A Wolfenstein II: The New Colossus nagyjából egy hónap múlva, azaz október 27-én fog megjelenni PC-n, PS4-en, illetve Xbox One-on. Emellett érkezett egy játékmenet bemutató is, ezt alább meg is lehet tekinteni. Durva képsorok következnek, a trailer csak 18 éven felülieknek ajánlott!