A Galaktika magazint is kiadó Metropolis Media Group online marketing munkatársat keres.
Online marketinggel foglalkozol? Érdekel a sci-fi világa? Otthon vagy a könyvkiadás területén? Kreatívan gondolkodsz, de alkalmas vagy a rendszeralkotásra is?
Ha a négyből legalább két kérdésre igennel válaszoltál, jelentkezz online marketing munkatársnak hozzánk! A feladataid a következők lesznek:
A kiadó könyveit és a Galaktika Magazint érintő marketingkampányok megtervezése és lebonyolítása,
A kampányok monitorozása, majd eredményeik kiértékelése,
A Galaktika Magazin YouTube csatorna menedzselése,
Hirdetéskezelés,
Webfejlesztők, grafikusok koordinálása.
Releváns szakmai tapasztalat: szükséges.
Munkaidő: fél vagy teljes.
A jelentkezéseket fényképes önéletrajzzal, motivációs levéllel és fizetési igénnyel együtt a kiado@metropolismedia.hu email címre várjuk.
Az ébredő erővel visszatért hozzánk a Star Wars, aminek két éve nagyon örültünk, viszont volt kellemetlen szájízünk is: a Star Wars nem mert új lenni. A tavalyi Zsivány Egyes adott némi bizakodásra való okot, hogy talán a készítők sem fognak a biztonsági játékra menni, és talán az új filmben, Az utolsó jedikben valami megtörik majd. Így lett.
Több Marvel mozihoz hasonlóan mintha utóbbi két Star Wars-filmben is egy-egy tematika köré építenék a történetet (ez volna a Disney keze?). Az ébredő erőben az új szereplők személyesen találkozhattak a dicső múlttal, a Zsivány Egyes az elfeledett hősök fontosságát mutatta be, Az utolsó jedik viszont valami újat mert lépni, mégha csak kisebb lépésekben tette.
Az ébredő erő a nosztalgiára fókuszált, igyekezett új hősei körül megteremteni azt a Star Wars mítoszt, amit „réges-régen” Az új remény adott, az új trilógia kontextusában pedig Reynek, Kylo Rennek, Finnek és a többieknek . Rian Johnson fogja az eredeti trilógiából ismert eseményeket, és lépésről lépésre megdönti azokat. Luke Skywalker nem hős, Leia Organa nem sértetlen, döntése megkérdőjelezhető, a jedi rend nem szent és erkölcsös lovagokból áll. A film legfontosabb kérdése következik az ideák lerombolásából, a „múlt eltörléséből”: Ha nincs miben vagy kiben hinnünk, akkor lehet-e még remélnünk?
A film több választ is hoz, amit nagyon okosan fiatal, útjukat kereső új hőseinken keresztül mutat be. Mind Rey, mind pedig Kylo Ren csalódtak az eddig mélyen tisztelt mítoszokban, elődeik személyében. A hőstettnek hitt cselekedetek megkérdőjeleződtek, és ezzel a fiatalok válaszúthoz érkeznek: higgyenek-e továbbra is a múlt megmaradt darabkáiban, elődeik döntéseit felülbírálva, vagy szakítsák el magukat a korábbi meséktől és maguk építsék fel jövőjüket? Ebben a zavaros világban egyáltalán hol van az ő helyük? Nehéz kérdések, még nézőként is. Az eredeti trilógia hőseire rakódott máz lehullott, tiszta jóságos szereplőkből erkölcsileg megkérdőjelezhető, szürke színű alakokat kaptunk. Ennek fényében ha Rey és Kylo döntéseit saját erkölcsi mértékük alapján nézzük, indokoltak és érthetőek lesznek. A jól ismert arcok új vonásokat kapnak, más szemszögből tekinthetünk rájuk. Ezzel Az ébredő erőben még súlytalannak tetsző, a nosztalgia keretei közé szorított szereplők végre megkapják igazi személyiségüket és fejlődési útjukat.
Az utolsó jedik két főhőse mindenképpen Rey és Kylo Ren, azonban jut érdemi idő több mellékszereplőre is. Egyik legérdekesebb Poe fejlődése, akinek szintén szembe kell néznie a múltbéli módszerek elavulásával. Élvezhető kalandot kap Finn és a mellé szegődő szerelőlány, Rose egy Las Vegast idéző kaszinó városban, és a lázadók is nagyobb figyelmet kapnak, továbbá látványos űrcsatákból sincs hiány.
A kép nem teljesen kerek, pár zavaró jelenet vagy esetlen mondat becsúszott a filmbe, és ki kell mondani, bizonyos pillanatokban nem mer még elég bátor lenni a film, de mindez Rian Johnson munkáján nagy csorbát nem ejt. Végre úgy érezni, izgalmas irányba halad az új trilógia, és ha teljesen leveti a Star Wars magáról a nosztalgiához való ragaszkodást, és ügyesen folytatja a most megkezdetteket, akkor egy szép zárást kapunk a IX. részben. Így legyen!
Gyűrűk Ura videojáték már elég sok készült, számos különböző periférián és stílusban. Ezek a programok többé-kevésbe jól sikerültek, tehát jó eséllyel a kártyajátékos változat sem fogja cserbenhagyni a Tolkien rajongókat.
A Gyűrűk Ura kártyajáték készítői, a Fantasy Flight Interactive-nál nem szeretnék, ha a játékukat a Hearthstone-hoz vagy bármely másik internetes kártyajátékhoz hasonlítgatnák, ezért a készülő játékban a szokványos PvP mód helyett több hangsúlyt fog kapni az egyjátékos kampány. A többjátékos kampány is inkább arra lesz kihegyezve, hogy a felhasználók együttműködve fogjanak össze Szauron erőivel szemben.
Az új játékban nem lesznek loot boxok, helyette kiegészítőket lehet majd venni a játékhoz. Ezeken belül pedig garantáltan megkapja minden játékos az összes lapot, ami az adott kiegészítőben került bele a játékba. De emellett játékon belüli pénzzel is lesz lehetőségünk megvásárolni különböző lapokat.
Sajnos a játékmenetről még nem tudni sokat, viszont kaptunk egy kedvcsináló trailert, és meg kell hagyni, A Gyűrűk Ura univerzum még ma is épp annyira magával ragadó, mint amikor az első trilógiát megfilmesítették.
A program előreláthatólag 2018-ban fog korai kiadásban megjelenni a Steamen.
A Galaktika olvasók már értesülhettek blogunkon arról, hogy milyen újdonságokkal leptünk meg titeket a 2017-es év második felében. Egy-egy magyar kiadás mögött számtalan munka áll, és ennek az egyik legfontosabb szereplője a fordító. Az elmúlt hetekben egy mini interjúsorozat keretében az új könyvek mellett azok fordítóit is megismerhettétek, akiknek mind sokat köszönhetnek. Az idei évet bezárva Jodi Taylor időutazós történetéről, az Egyik átkozott dolog a másik utánról beszélgettünk Robert Charles Wilson kapcsán már megismert J. Magyar Nellyvel.
Jodi Taylor „magyar hangja”: J. Magyar Nelly (bal oldalt)
Hogyan lettél a regény fordítója?
Németh Attila keresett meg vele mint „testre szabott ajánlattal”.
Szokták mondani, hogy az időutazás egy nagyon sokszor körbejárt téma, nehéz újat kitalálni és mondani az ilyen típusú történetekben. Jodi Taylor regénye szerinted miben tud más lenni a többi időutazós könyvhöz képest?
Abban, hogy az írónő, aki bevallottan a történelem szerelmese, nem bajlódik az időutazás technikai részleteivel, hanem „csupán” eszközként használja arra, hogy egy elképesztően fordulatos, izgalmas kalandregény keretei között mesélhessen régi korokról és jelentős történelmi eseményekről.
Mi volt a legnagyobb kihívás az Egyik átkozott dolog fordításánál?
Mindig nagy próbatétel elé állítja a fordítót, ha a főszereplő egyes szám első személyben meséli el a történetet. Ilyen esetben hatványozottan fontos, miként beszéltetjük ezt a karaktert, mert szinte kizárólag a saját kifejezésmódjából, szavajárásából derül ki, milyen ember is ő. A feladat ilyenkor túlmegy a szigorú értelemben vett fordítói munkán: mindenekelőtt fel kell rajzolnunk magunkban ezt az alakot, később pedig mindig ehhez a komplett személyiséghez igazodva adhatunk csak szavakat a szájába. Ez komoly felelősség, főleg egy hosszú regénysorozat első kötetében.
Igen, Max, a könyv főszereplője nagyon sajátos stílusban beszél. Voltak különösen nehéz kifejezések, amiken sokat kellett gondolkodnod?
Nem mondhatnám. Miután kitaláltam, hogy Max kedvenc kifejezéseit, a „szavajárását” hogyan fordítom le, már csak következetesen alkalmazni kellett a szövegben.
A nagyszájú hősnő mellett a szöveg másik nehézsége a tipikus angol humor. Általában milyen módszerrel, megközelítéssel fordítottad le a poénokat?
Nincs módszerem. Úgy értem: mindegy, hogy angol humorról, ausztrál humorról vagy éppen afgán humorról van szó, a fordításnak olyannak kell lennie, hogy a kulturális különbségektől függetlenül a célnyelvi olvasóközönség is értse, tudjon nevetni rajta. Ennek érdekében sokszor el kell szakadni a betűtől, és inkább a szöveg, a poén „szellemét” kell megragadni.
Melyik volt az a poén, amin nagyon sokat kellett dolgozni, hogy a magyar olvasók számára is érthető és élvezhető legyen?
Konkrétumot nem szívesen említenék (nehogy lelőjem a poént!), de általában a nyelvi humor átültetése a legnehezebb. Amikor például a poén egy adott szó két- vagy többértelműségén alapszik. A mi nyelvünk is rengeteg lehetőséget kínál a viccelődésre, az viszont nagyon ritka, hogy az angol és a magyar között tökéletes átfedés legyen. Ilyenkor nincs mese: kreatívnak kell lenni. Na jó, annyit hajlandó vagyok elárulni, hogy a szexszel kapcsolatos poénok lefordításánál mindig eléggé szabadjára kellett engednem a fantáziámat…
Olvasóként hogy tetszett a könyv?
Már első olvasásra nagyon megfogott a történet fordulatossága, a főhősnő színes személyisége, a mindent átszövő humor. Általában jól kijövök a női írókkal, nem is tudom, miért…
A könyvben számos kort meglátogattnak a St. Mary munkatársai. Az említett korok közül melyikbe látogatnál el, mint múltjáró?
Nem válogatnék, jöhet bármi.
A jövőben fordítanál még a szerzőtől?
Szíves örömest! Egy kicsit már a saját teremtményemnek is érzem Maxet. És éppenséggel lenne mit fordítani Jodi Taylortől, ugyanis mostanáig (angolul) már hét folytatása jelent meg a regénynek.
November 22-én jelent meg a DC legújabb, 12 részes képregénysorozatának, a Doomsday Clocknak az első kötete, mely Alan Moore legendájának, a Watchmennek a folytatása. A történet szerint 1992-ben járunk, 7 évvel a Watchmen történései után, amikor is egy újságíró cikke leleplezi Ozymandias béketerveit, Rorschach naplója alapján. Az események ezt követően begyorsulnak, az elnököt újra megválasztják, Amerika nekimegy Oroszországnak, így ismét szükség van azokra a jó öreg hősökre. A képregényben megismerkedhetünk egy új Rorschachhal, aki az Éji Bagoly segítségével Dr. Manhattan keresésére indul.
A Doomsday Clock érdekessége, hogy a sztoriban feltűnik Clark Kent is, akinek életében először rémálma van, a szüleivel kapcsolatban. A Watchmen folytatását Geoff Johns írta és Gary Frank rajzolta, a legérdekesebb az egészben pedig az, hogy a DC Rebirth záróakkordjának szánják az új képregénysorozatot. A széria főleg Superman és Dr. Manhattan karakterére fókuszál majd, hiszen míg előbbi egy űrlény, aki teljesen emberivé vált, addig a tudós lemondott emberségéről és inkább egy nehezen megközelíthető, szuperlény lett. A Doomsday Clock #2 december 27-én jelenik meg.
A VR eddig ritkán jelent meg értékelhető módon a sci-fi filmek világában (kivéve Mátrix, Tron), Steven Spielberg 2018 márciusában debütáló filmje, a Ready Player One azonban bezsákolhatja az eddig kihagyott ziccert. A történet Ernie Cline 2011-es regényének adaptációja, mely Magyarországon is megjelent. A Ready Player One egy olyan zord jövőbe enged betekintést, ahol az emberiséget szegénység és nyomor szorongatja, az egyetlen kiutat pedig egy virtuális utópia, az OASIS jelenti.
A Ready Player One első rendes előzetese igazán pörgős lett, megismerkedhetünk a főhős Wade Watsszal, aki a VR-ba menekül a valóság elől. A sztori persze nem lesz egyszerű, a „játékban” hajtóvadászat indul egy easter egg után, melynek megtalálója egy csomó pénzt és teljes hatalmat kap az OASIS felett. A trailer egyébként elég meta lett, mert rengeteg kikacsintás van más, fontos szórakoztatóipari produktumokra is, például feltűnik a Vissza a jövőbe ikonikus időutazó kocsija, Tracer az Overwatch-ból, de az élesszeműek kiszúrhatják Deadshotot, a táncoló Gandalfot, az Iron Giantet és a Batmobilt is.
A látvány és akciókavalkád mellett a színészgárda is erősnek tűnik, a főszerepben a Mud és az X-Men: Apokalipszisből ismert Tye Sheridant láthatjuk majd, Art3mist a Bates Motel fiatal tehetsége, Olivia Cooke alakítja, de feltűnik még rajtuk kívül Simon Pegg és T. J. Miller is. A rendező-producert pedig talán senkinek nem kell bemutatni, Spielberg munkássága magáért beszél. Máris kijelenthető, hogy a Ready Player One lesz 2018 egyik legjobban várt SF filmje?
Mindemellett fontos hír, hogy Ernie Cline egy Facebook live keretében bejelentette, hogy olvasóit újabb kalandra invitálja az OASIS-be, ugyanis a szerző megírja a Ready Player One könyves folytatását. Cline legutóbbi regénye, a 2015-ös Armada is szorosan kapcsolódott a videojátékok és easter eggek világához, de annak a sztorinak nem volt köze a Ready Player One-hoz.
Az író a folytatás kapcsán nyilatkozott is röviden, ebben elmondta:
El se tudnék jobb pillanatot képzelni a visszatérésre a Ready Player One világába, mint amikor Steven Spielberg megfilmesíti azt.
Cline egyébként a Ready Player One film egyik forgatókönyvírója volt, az SF mű adaptációja március 30-án mutatkozik be a filmvásznakon.
Ha az októberi, novemberi és decemberi számot szeretnéd, azonnal kézhez kapod a lapokat, és álljuk a teljes szállítási költséget.
Ha a decemberi, januári és februári lapra vagy kíváncsi, és az előfizetés mellé választasz egy Galaktika terméket 2000 Forint felett, azonnal megkapod a decemberi Galaktikát, aminek a postaköltségétől szintén mentesülsz.*
Ha a januári, februári és márciusi számra szeretnél előfizetni, ezeket a többi előfizetővel együtt az újságárusokhoz kerülése előtt egy héttel fogod megkapni.**
*Ha a termékeink közül a bögrét választod, plusz 500 Forintot kell fizetni a törékenysége miatt.
** Amennyiben januártól szeretnél előfizetni, a szándékodat december 17-ig, vasárnapig jelezd felénk. Köszönjük!
Amennyiben tetszett Neked a 3 Galaktika, bármikor előfizethetsz egy teljes évnyi lapszámra!
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is.
Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
A mozivásznon Hugh Jackman szögre akasztotta adamantium karmait, így a Logan után nem láthatjuk jó eséllyel a színészt többet Rozsomákként. A Marvel azonban nem engedi el a karaktert, ugyanis saját, szkriptelt podcastot indít a képregénygyár, meglepő castinggal. A szuperhős hangját nem más, mint A Hobbit filmek sztárja, Richard Armitage adja majd, a műsor pedig tulajdonképpen egy misztikus, nyomozós audioregény lesz.
A Wolverine: The Long Night története szerint két különleges ügynök egy képzeletbeli alaszkai városban, Burnsben kutatnak néhány brutális gyilkosság kapcsán. Az amnéziás Rozsomák (Armitage) is képbe kerül, mint gyanúsított, az ügy azonban ennél természetesen sokkal bonyolultabb lesz. Lesznek itt szekták, egy jó adag misztikum, na és persze a klasszikus, Logan-féle harcstílus is tiszteletét teszi.
Premier tehát 2018-ban, kíváncsian várjuk, hogy miképp sül el ez a kísérleti próbálkozás.
A Marvel és a FOX között újraindultak egyébként a tárgyalások, amennyiben sikerrel járnak, úgy a Fantasztikus Négyes és az X-Men is csatlakozhat az MCU-hoz. Vajon a Marvel ezzel a podcasttal már azt próbálgatja, hogy Armitage mennyire tudja átélhetően hozni Rozsomákot? És ha beválik, a nagyvásznon is a színész veheti át Logan szerepét? Kiderül.
Az 1993-as Super Mario Bros film bukása után a Nintendo látványosan visszavonult az élőszereplős játék adaptációktól. A Pokémon GO sikerét látva azonban a Nintendo úgy döntött, hogy ismét megpróbál elrugaszkodni a megszokott biznisz stratégiáitól, és a Great Detective Pikachu című játékukból fognak egy élőszereplős filmet készíteni.
Pokémonos animációs mozifilm már rengeteg készült, ezek a filmek annyira sikeresek voltak, hogy az első két Pokémon mozifilmet, még hazánkban is levetítették. A friss bejelentés viszont így is meglepő, hiszen a Detective Pikachu játékok nem örvendtek globális sikernek, csak Japánban adtak el nagyobb számban a szoftverből.
Az élőszereplős film Hollywoodban forog, és a tervek szerint a főszereplő, azaz Pikachu angol hangját, a Deadpoolból ismert Ryan Reynolds fogja adni.
A filmről konkrét részleteket még nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy a történet hangulata erősen emlékeztetni fog a Sherlock Holmes filmek stílusára, de persze családbarát verzióban.
A Detective Pikachu a tervek szerint jövőre, azaz 2018-ban fog forogni, és előreláthatólag 2019-ben kerül a vásznakra.
Már a webáruházunkban is megvásárolható a Fantomatika képregényhavilap 3. száma. Ugyan a történet folytatólagos, azok sincsenek nagyon lemaradva, akik nem olvasták az előzőeket, hiszen ezen és ezen a linken az első két rész is elérhető.
A Fantomatika 2017 októberében induló képregényhavilap, kiadója Erdélyben, Kézdivásárhelyen van. A lapot Erdélyben és Magyarországon forgalmazzák. A kiadó helyi képregényalkotók munkáit mutatja be sorozataiban, témájában pedig a sci-fi, a fantasy dominál.
Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás a történet alkotói, képregényüket mindenkinek ajánljuk, akik szeretnének egy nem mindennapi történetet olvasni, mindezt pedig elképesztő vizuális megvalósítással társítva, ugyanis a kiadvány teljes egészében kézzel rajzolt és színezett.
A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvashatta először a közönség, amely holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent.
