Blog

  • Most már biztosan jön a Diablo animációs sorozat a Netflixre

    Pár héttel ezelőtt már hírt adtunk arról a pletykáról, hogy lehetséges, hogy Diablo feldolgozást készít a Netflix, most pedig már bátran kongathatjuk azokat a harangokat, hiszen hivatalos, tényleg készül a Diablo animációs sorozat.

    Az első félhivatalos bejelentést Andrew Cosby tette közzé a twitter fiókján, hogy a hírek igazak és tényleg ő írja az Activision és a Blizzard játékának a forgatókönyvét. A készítő elmondása szerint a „High Heavens”-ben tehát a Diablo világából ismert fellegekben reménykedik, hogy jól fog sikerülni.

    Sajnos bizonyítékot a tweetről most nem tudunk linkelni, hiszen pár óra múlva váratlanul törölték a Diablós kiírást, valószínűleg a kékek rákoppintottak Cosby fejére, hogy ezt a hírt a BlizzCon-ra szánták. Ebben az évben talán még több szem szegeződik a Diablo franchise-ra, hiszen hamarosan érkezik a Nintendo Switch változata a Diablo III-nak, és a Blizzard is beismerte, hogy amíg az előző évben a World of Warcraft volt a zászlós hajójuk, most ebben az évben a Diablo hype-ot szeretnék feléleszteni.

    Sajnos további infó a sorozatról még nem látott napvilágot, tehát azt sem tudni, hogy a három játék és a könyvek közül melyik történetszálat fogja folytatni a Diablo sorozat, viszont az biztos, hogy a Hellboy írója, Andrew Cosby már dolozik az ügyön, és nagyon izgatott a dologgal kapcsolatban. Ti is osztoztok az író izgalmán? Ti honnan kezdenétek egy új Diablo sorozatot?

  • A Disney visszavesz a Star Wars filmek tempójából

    A Disney elnöke, Bob Iger a napokban arról nyilatkozott az amerikai sajtóban, hogy a Solo buktája után változtatnak az üzletstratégiájukon, így a megszokotthoz képest lassabban érkeznek majd a Star Wars filmek. Az utolsó Jedik és a Solo: Egy Star Wars-történet premierje között mindössze 5 hónap telt el, sokan ennek tudják be a spinoff által generált rossz nézettséget. A bukáshoz kellett persze az is, hogy az eredeti rendezőket le kellett cserélni és még Ron Howard se tudott csodát tenni az alapanyaggal.

    Rosszul időzítettünk, ezt a hibát teljesen magamra vállalom…  lassítani fogunk a Star Wars filmek tempójából, de persze ez nem jelenti azt, hogy leállnánk velük. Jön a J. J. Abrams-féle Episode IX, illetve a Trónok harca alkotóinak új sagája is. Az biztos, hogy innentől kezdve óvatosabbnak kell lennünk, hogy mikor érkeznek ezek a filmek – árulta el Bob Iger a Hollywood Reporternek.

    Amiről Iger nem beszél, az az, hogy jön még elvileg Rian Johnson részéről is egy különálló trilógia, illetve a Boba Fett filmnek már rendezője is van, James Mangold személyében. Lesz itt még tartalom bőven, amit a Disney ránk áraszt, az Episode IX után érkező felvonások pedig azért lesznek érdekesek, mert a Skywalkerek azokból már elvileg teljesen kimaradnak.

    Persze amennyiben a Disney meg nem gondolja magát.

  • Kezdjük az őszt egy jó kis steampunk regénnyel

    Ha valaki regényírásba kezd, akkor önkéntelenül is belecsöppen egyfajta versengésbe. Így van ez a fantasy regények esetében is. Ahhoz, hogy egy könyv sikeres legyen, valami nagyobbat, erősebbet, újabbat, különlegesebbet kell felmutatni, mint az előzőek.

    China Miéville Vastanács című műve amolyan steampunk miliőbe illeszkedik bele, egy kis mágiával megvilágítva. Igazi ínyencségnek számít a regény, egy igen színes világot tár elénk, teli különböző fajokkal. Az említett versenybe tehát mindenképp jó eséllyel indul.

    Az a szóbeszéd járja, hogy van egy vonat, teli szököttekkel, munkásokkal. Ez a Vastanács. Egyesek viszont nem hisznek benne, hogy csak legenda lenne a dolog, és útnak indulnak, hogy megkeressék. Eközben a cselekmény fő helyszínén, Új-Crobuzonban forradalmi hangulat izzik.

    A könyv telis-teli van lenyűgöző jelenetekkel. A vasút születésének leírásában a nyüzsgő város, kurvák, szerencsejátékosok és gengszterek egy újraértelmezett vadnyugatot idéznek. A karakterek sokszínűek, többük története meghökkentő.

    A regény hemzseg a változatos metaforától, így kijelenthetjük, hogy nemcsak a történet remek, de az is, ahogyan az tálalva van. Kalandra fel!

  • Oroszország 2077

    Amikor egy párhuzamos univerzumban az orosz rögvalóság találkozik a futurizmussal.

    Jevgenyij Zubov orosz digitális művészt megihlette a 2077 című játék, és elkészítette saját képsorozatát. A műveknek hivatalosan nincs közük a játékhoz. Zubov zseniálisan és szinte szürreálisan ötvözte a az elképzelt high-tech világot az orosz attitűddel és mindennapokkal. A vízhordó exoskeleton és robotlábakon lépkedő UAZ mindent visz.

    (via)

  • Orion űrhajó – Elkészült a kiszolgáló modul

    Az Európai Űrügynökség bejelentette, hogy befejezték az Orion űrhajó kiszolgáló egységét. Bár az Orion űrhajó amerikai, a NASA-nál az utasokat szállító űrkapszula, és az űrhajó hordozórakéta-rendszerének, a Space Launch Systemnek a fejlesztése folyik. Az Oriont kiszolgáló modult viszont az ESA építi..

    Ebben a modulban kap helyet az űrhajó szinte összes létfontosságú egysége, itt található a hajtóműrendszer, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és más eszközök. A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a Orion űrhajót.

    Az első küldetése a várhatóan 2019 végén végrehajtandó űrhajósok nélküli Hold körüli repülés.

    Az építés az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében folyt. A mérnökök három műszakban 24 órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a modul összeszerelését. Most a leszállítás előtti utolsó intenzív teszteléseket végzik. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó 33 hajtóművébe. Ennek befejeztével a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el. Az űrhajót az Egyesült Államokban fogják összeszerelni.

    Megépítése után a NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, akusztikus és vibrációs teszteknek vetik alá a szerkezetet.

    (via)

  • Mégsem lesz Vissza a jövőbe manga

    Nemrégiben jött a hír, hogy érkezik majd egy Vissza a jövőbe manga, amelynek a One-Punch Man alkotója lesz az illusztrátora. Sajnos úgy néz ki, hogy ez a mű nem fogja meglátni a napvilágot.

    A dolog kissé bosszantó. Korábban bejelentették, hogy Yusuke Murata (One-Punch Man, Eyeshield 21) lesz a manga rajzolója, a Vissza a jövőbe forgatókönyvírója, Bob Gale felügyeletében. Most viszont kiderült, hogy a tervet törölték.

    Murata Twitter oldalán közölte, hogy számos elem nem megoldható a mangaadaptációban. Szomorú hír azért is, mert ez az alkotás olyan részleteket is tartalmazott volna, amiket a filmben nem láttunk.

    Az illusztrátor sovány vigaszként közzétett néhány befejezetlen tervezetet az anyagból:

  • Magyarok az Orion EM-1 Holdküldetésben

    A NASA új ORION űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor. Az ORION EM-1 küldetés közel három hét Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre.

    A küldetés animációs bemutatója:

    https://www.youtube.com/watch?v=gdxeDdwmEb0

    A küldetésben az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban működő Űrdozimetriai Csoport vehet részt, mely passzív dózismérő detektoraival járulhat hozzá a küldetés sikeréhez.

    A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle, felszínükre és belsejükbe telepített passzív és aktív dózismérőkkel látnak el. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényét fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

     

    A csoport munkatársai hasonló detektorokkal már 2001 óta részt vesznek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2009-ben indult DOSIS, valamint 2012-től DOSIS-3D program keretében végzett vizsgálatok az európai Columbus modul dózistérképezését szolgálják. Az Űrdozimetriai Csoport munkatársai a kezdetektől fogva részt vesznek a programban, amely a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik.

  • Loki és Skarlát Boszorkány is saját tévésorozatot kaphat

    A Marvelnél korábban kreatív szabály volt az, hogy a tévés és filmes univerzumok között ritkán van átjárás. Daredevilék így vélhetően sose fognak kilépni a Netflix keretei között, egyedül Coulson ügynök volt az, aki a Bosszúállók után az Agents of SHIELD-ben is fontos szerepet kapott. Most úgy tűnik, hogy nagyon fontos karaktereket vihet át a Disney a tévébe, új streaming szolgáltatásán ugyanis olyan hősök és antihősök kaphatnak majd limitált sorozatokat, mint Skarlát Boszorkány és Loki.

    Az egészben a legdurvább az, hogy az eredeti színészekkel, azaz Elizabeth Olsennel és Tom Hiddlestonnal jönnének ezek a produkciók. A Marvel Filmes Univerzuma mostanra akkora lett, hogy egyszerűen lehetetlen, hogy minden érdekes szereplő saját filmet kapjon, mert akkor soha nem érnénk el például a 4-es Fázisig. Ezzel azonban sima üggyé válik az, hogy több, egyébként tényleg izgalmas Marvel karaktert megismerjünk közelebbről. A rajongók máris Pókemberért kiáltottak egyébként, és talán nem is lenne rossz ötlet, ha kedvenc hálószövőnk is kapna magának egy sorozatot, kiterjesztve kicsit a Homecomingban és az érkező Far From Home-ban látottakat.

    A Variety brutális büdzséről ír a készülő sorozatok kapcsán, melyek 6-8 részesek lehetnek és Kevin Feige lesz a kreatív atyaúristenük. A Disney ezen platformjára jön egyébként az élőszereplős Star Wars széria is, így erős kínálat lehet majd az online streaming szolgáltatáson. A cég fejesei kihangsúlyozták, ezek a Marvel produkciók direkt a másodvonalas hősökre fognak koncentrálni, Vasemberre és Amerika Kapitányra senki ne számítson az adaptációkban.

  • Egy város, amely soha nem maradhat egy helyben

    Christopher Priest egyik nagy sikerű sci-fi regénye az 1974-es Kifordított világ.

    A könyv tipikusan az a lassan beérős fajta, amelyben egy titok miatt végigvonul valamiféle masszív feszültség, s amely titokra a választ nem győzzük kivárni. De megéri, az biztos.

    A karakterek ismertetéséhez képest a tájleírás néhol talán soknak tűnhet, de ennek meg is van a maga oka. A karaktereknél maradva: főhősünk nem biztos, hogy mindenkinek a legrokonszenvesebb figurává válik majd, megérteni viszont, hogy mi is motiválja őt, roppant érdekes folyamat.

    A történet egy furcsa világban zajlik, ahol egy város folyamatosan északi irányba mozog egy vasúti pályán. A helyzet persze ennél bonyolultabb, ugyanis a városnak mindvégig egy misztikus pont vonzáskörzetében kell maradnia, amely pontról sokáig jóformán semmit sem tudunk, még ha a város mozgásának rejtélyes oka viszonylag hamar ki is derül.

    A táj maga kissé komor, néhol nomád népek tarkítják, ahonnan a nők a városba mennek élelmiszerért és gyógyszerért. Aminek persze megvan a maga ára…

    Paul Kincaid kritikus szerint, a regény „A második világháború utáni angol SF egyik kulcsfontosságú műve.” A bravúros csavarokért, rejtélyes kérdésekért és egy igencsak különös világ megismeréséért érdemes felfedezni a Kifordított világ történetét.

  • Sikeres űrszemét begyűjtés

    A Föld felett több mint 300 kilométer magasságban sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót.

    A RemoveDebris nevű műhold videót is készített a kísérletről. A rövid felvételen egy kicsi, cipősdoboz méretű tárgy látható, amint 6-8 méterrel a Surrey-i Egyetem űrhajója előtt bukdácsol. Hirtelen egy fényes háló lövell ki az műholdból, elterül és beborítja a dobozt.

    Az angliai egyetem műholdja az első, amely egy gyakorlati megoldást próbált ki. A kísérlet során az elfogandó dobozt is a RemoveDebris műhold bocsátotta ki maga elé.

    Ez a teszt egy hosszabb sorozat része, amely különböző technológiákat mutat be a Föld körül keringő űrszemét begyűjtésére. Becslések szerint mintegy 7500 tonna ilyen hulladék kering céltalanul odafent, fenyegetve az űrmissziókat.

    Ha ez valódi fogás lett volna, a hálót összekötötték volna a műholddal, amely eltávolítaná a szemetet az űrből. De ez csupán egy bemutató kísérlet volt, ezért a hálót és a dobozt olyan pályára küldték, hogy néhány hónap múlva elégnek a légkörben.

    A projektet bemutató animáció:

    Hamarosan a RemoveDebris egy új kamerarendszert fog tesztelni a szemét követésére. A későbbiekben, talán a következő év elején pedig egy olyan szigonnyal is végeznek demonstrációt, amely képes lehet szemét befogására.

    (via)