My Blog

Blog

  • Egy tanulmány szerint orosz trollok tehetnek Az utolsó Jedik rossz fogadtatásáról

    Egy Morten Bay nevű kutató tett nemrégiben közzé egy tanulmányt arról, hogy szerinte a Star Wars: Az utolsó Jedik című filmet övező negatív visszhang többsége korántsem az elvakult és csalódott rajongók részéről érkezett. Bay szerint inkább politikai támadásról van szó, mely olyan jól szervezettre sikerült a közösségi médiafelületeken, hogy senki nem vette észre az egészet. Eddig. Az írás szerint az orosz trolloknak köszönhető a lázítás, akik így akarták elérni, hogy a rajongótábor megosztottá váljon és megmutassák, az amerikai társadalom nem működőképes.

    A szerző arra jut, hogy az elégedetlenkedők több mint 50 százaléka troll és politikai megfontolások hajták, ráadásul a Twitter-bejegyzések jó része Bay szerint nem is igazi felhasználóktól származik. Persze akadtak olyan nézők, akik valóban nagyot csalódtak a filmben és ennek hangot is adtak, de a kutató véleménye szerint a Twitteres bejegyzéseknek mindössze a 21,9 százaléka volt negatív, melyekben a Star Wars VIII-at emlegették.

    Hangvételükben és világnézetükben az új Star Wars filmek Morten Bay szerint ugyanazon a vonalon haladnak, mint annak idején a George Lucas-féle eredeti trilógia tette. így a megosztottság betudható a Trump-érának. Na, és persze azoknak a változásoknak, amelyeket az amerikai társadalom látványosan átél, így az oroszok figyelmét se kerülheti el.

    Az írásról egyébként még a film rendezője, Rian Johnson is megosztotta a véleményét:

  • Legnagyobb neutroncsillag

    A valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot sikerült spanyol csillagászoknak azonosítaniuk.

    A Katalán Műszaki Egyetem csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet munkatársai egy úttörő módszer segítségével végzett méréseknek köszönhetik a felfedezést.  A PSR J2215+5135 jelű csillag mintegy 2,3 naptömegével a jelenleg ismert több mint 2000 neutroncsillag közül a legnagyobb tömegű lehet.

    Az inkább pulzár néven ismert neutroncsillagok halott csillagok maradványai. Ezek az egykor 10 és 30 naptömeg közötti csillagok elveszítik tömegük legnagyobb részét, és a maradványcsilagok csupán 20 kilométer átmérőjűek, de különösen sűrűek, tömegük a napéval vetekszik. Összehasonlításként egyetlen kanálnyi neutroncsillag anyag olyan tömegű, mint a Mount Ewerest.

    A pulzárt még 2011-ben fedezték fel.  A PSR J2215+5135 egy bináris rendszer része, amelyben két csillag kering egy közös központi tömeg között: a „normál” csillaghoz (mint amilyen a Nap) társul egy neutroncsillag. A másodlagos vagy társcsillagot erős sugárzás éri a neutroncsillagtól.

    Minél nagyobb tömegű a neutroncsillag, annál gyorsabban mozog a társcsillag keringési pályáján. Az újszerű módszer hidrogén és magnézium színképvonalát használja a társcsillag mozgási sebességének meghatározásához.

    Ez a módszer alkalmazható a többi neutroncsillagra is. Az elmúlt tíz évben a NASA gammasugaras teleszkópja a PSR J2215+5135-höz hasonló tucatnyi pulzárt fedezett fel. Elméletben a módszer alkalmazható olyan fekete lyukak és fehér törpék tömegének megméréséhez is, amelyek hasonló bináris rendszerben léteznek, ahol fontos szerepe van a sugárzásnak.

  • Első fotók és videó egy kisbolygó felszínéről

    Hajabusza-2 űrszonda, amely 3,5 éven át tartó utazás után júniusban jutott el a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu kisbolygóig.

    A Ryugu 20 kilométertávolságból

    A japán űrügynökség (Jaxa) kutató járműve fotókat készített a kisbolygóról, majd két apró kutatórobotot, rovert juttatott a felszínre.

    A Ryugu felszíne a hajabusza-2 árnyékával

    A Hajabusza-2 múlt pénteken nagyjából 60 méteres magasságba ereszkedett a Ryugu fölé, hogy kiengedje a robotokat.

    Az első fotó a kisbolygó felszínéről

    A két műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról és megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére.

    A második felszíni fotó

    A gravitáció itt olyan csekély, hogy az egykilós robotok ugrálva változtatnak helyet. Akár 15 méter magasra is képesek így emelkedni, és 15 percig tudnak a levegőben maradni. A kisbolygó felszínén elkészült az első, mindössze 15 kockából álló videó.

    https://www.youtube.com/watch?v=eMqzR676faA

    Októberben a Hayabusza-2 egy apró krátert fog vájni az aszteroida felszínén, hogy mintákat gyűjthessen az évezredek óta érintetlen – vagyis a szelektől és sugárzástól megkímélt – anyagokból. A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak. A tervek szerint a küldetés 2019 decemberéig tart, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut, várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.

    (via)

  • Több más film mellett csúszik az Alita: Battle Angel premierje is

    Az Alita: Battle Angel premierjét az utolsó pillanatban halasztotta el a FOX, ugyanis idén decemberben már nézhettük volna ezt a különlegesnek ígérkező cyberpunk manga-adaptációt. A filmet, melyet Robert Rodriguez rendez és James Cameron a producere, csak 2019. február 14-én mutatják be. Ezzel olyan vetélytársakat kerülnek el a pénztáraknál, mint az Aquaman és a Bumblebee című Transformers-spinoff.

    Emellett a FOX elcsúsztatta a napokban nagy lelkesedéssel beharangozott X-Men: Sötét Főnixet is, mely jövő február eleje helyett csak június 7-én lesz látható. A Gambit című X-Men spinoff is csúszik ennek hatására, csak 2020. március 13-án lesz látható a Channing Tatum főszereplésével tervezett film, melynek egyelőre rendezője sincs. A FOX-ot övező kétes hírek száma így eggyel nőtt, sosem biztató ugyanis, amikor kasszasikernek tervezett alkotásokat tol el egyre távolabbi és távolabbi időpontra egy stúdió.

  • Újabb Witcher játék mehet a gyűjteménybe! – Thronebreaker: The Witcher Tales

    Már azt hihettük, hogy az internetes kártyajátékok világa kimerül a Hearthstone-ban látottakkal, ezért ha valaki arra szánta el magát, hogy kipróbálja a Gwent: The Witcher Card játékot, akkor ugyancsak egy hasonló varázskártyás játékban találhatta magát. Most viszont a Gwent egy merész lépésre szánta el magát, aminek hála teljesen elhatárolódhat a HS-től.

    Máig arról megy a vita, hogy melyik a jobb játék, a Gwent vagy a Hearthstone. Sokan a HS-re esküsznek, mert ez az OG online kártyajáték, mindemellett nagyobb csapat áll mögötte, és átgondoltabb játékról van szó. A Gwent szerelmesei szerint a Hearthstone túl egyszerű és gyerekes, a Gwent véres felnőttes világával, és bonyolultabb játékmenetével szemben.

    A Gwent most egy hatalmas lépésre szánta el magát, hiszen egy új egyjátékos sztorimóddal fogja magát elkülöníteni a HS-től, a Thronebreaker: The Witcher Tales című spinoff játékkal.

    A Thronebreakerben ugyanis egy szabadon felfedezhető világban találjuk magunkat, ahol egy több mint 30 órás nyílt befejezésű történetet játszhatunk majd végig Mevvel, aki a Nilfgaardianokkal szemben veszi fel a harcot, aminek a kimenetele csak azon múlik, hogy milyen jól tudunk kártyázni.

    A Thronebreaker a Gwentben látott kártyarendszert, és a The Witcher széria legjobb részeit veszi és egy játékban ötvözi, így egy igen újszerű, és egyedi videojátékot kap az, aki beszerzi a játékot.

    A Thronebreaker nagyjából 8500 Forintba fog kerülni, de egy csomó bónuszt kap az, aki megrendeli a játékot, ugyanis a játék mellé még egy pár kártyát is kapunk, és megkapjuk a játékban használt betétdalokat, egy digitális artbookot, egy pár koncepciórajzot, a Fox Children képregényt, 2 gwentes titulust és 2 avatart.

    Összességében jó mókának tűnik a Thronebreaker: The Witcher Tales, mely október 23-án jelenik meg PC-re, december 4-én PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Ha előrendeljük, semmilyen bónuszt nem kapunk, és Steamen nem is fog megjelenni, majd csak a játék hivatalos honlapján vagy a gog.com-on szerezhetjük meg a végső produktumot.

    Lentebb megtekintheted a játék trailerét.

  • A kamasz G.R.R. Martin levelei a Marvelhez

    Miközben 1963-ban a Fantasztikus Négyes éppen a Molekulaemberrel való megmérettetésre készült, a fiatal G.R.R Martin nem volt rest levelet írni Stan Lee és Jack Kirby részére, a történet kreatívos csapatának. Martin akkor még csak kölyök volt, aki a Marvel-hősök szerelmesévé lett, rajongott a történetek merészségéért, a színes kivitelezésért és persze a géniuszokért mint Kirby vagy Steve Ditko. Na és persze mint a korabeli kamaszok nagy részének, neki is volt egy igen erős véleménye valamennyi karakterről.

    A levelet lehozták a Fantasztikus Négyes 20. számában, 1963-ban. Ami azt jelenti, hogy valójában ez Martin első publikált írása. Egy videóban egyébként beszélt is erről a levélről:

    A levél a képregény 17. része után keletkezett, amely Doctor Doom halálesetével megdöbbentette az olvasóközönséget.

    Nézzük, mit is írt Martin:

    Egy interjúban is felmerült a téma, melyben a Trónok harca szerzője azt mondta, hogy szerinte a Marvel képregények forradalmiak voltak és Stan Lee csodálatos munkát végzett. A Marvelnél azt szereti, hogy a karakterek folyamatosan változnak, s ez különlegessé teszi a történeteket. Hozzátette azt is, hogy utólag visszagondolva a Marvel nagyobb hatással volt saját munkásságára, mint arról álmodni mert volna.

    Ha visszanézzük a Fantasztikus Négyes korai kalandjait vagy akár más Stan Lee és Kirby sztorikat is, talán észre is vehetjük, hogy mi az, ami hatott Martinra. A korai novelláinak furcsa világa valamilyen mértékben a Fantasztikus Négyes kalandjait idézi.

    Persze más Marvel képregények is hatottak az íróra, ami nem is olyan meglepő, hiszen gyakorlatilag azokon nőtt fel. Ilyen például a Bosszúállók is, amelyben a hősök amellett, hogy összefogva megmentik a világot, saját személyes küzdelmeikkel is szembe kell nézniük. A csapat sokszor nem képes együttműködni, a tagok nem értenek egyet, haragszanak egymásra vagy éppen dühösek. Mégis, mindennek ellenére szeretik egymást. Kicsit olyanok, mint egy család. S ezt látjuk A tűz és jég dala sorozatban is. Talán a legjobb példa erre az Éjjeli Őrség, akik a rosszakból, számkivetettekből, gyávákból, elveszettekből álló csapat, akik egyként harcolnak egy nagy, jóformán ismeretlen, közös ellenség ellen.

    Martin Lee és Kirby munkáiból megtanulhatta, hogy a legnagyobb hősök is eleshetnek. Úgy látszik ezt szem előtt is tartotta végig, amikor A tűz és jég dala könyvsorozatot írta.

    Nem a fentebbi levél volt azonban az egyetlen, amit Martin írt. 1965-ben a Bosszúállók képregény lapjain is publikáltak egyet:

    Ebben a Bosszúállók 9. részéhez és a Fantasztikus Négyes 32. részéhez írt megjegyzéseket. A Bosszúállókban ekkor egy új karakter jelent meg, Wonder Man személyében. Róla később egy rádióinterjúban is elmondta a véleményét: tulajdonképpen szerette a karaktert, mégpedig éppen azért, mert friss és új volt, de amint megérkezett, meg is halt. Szívszaggató. Szerette a karaktert pont azért, mert tragikus volt, halálra ítélt. Persze a képregénybe nem maradt túl sokáig halott Wonder Man. De a tény, hogy amint megjelent, csatlakozott a Bosszúállókhoz, rögtön ki is került a képből, mindez nagy hatással volt Martinra középiskolásként.

    Később az ő munkáiban sem szenvedtünk hiányt a tragikus, halálraítélt karakterekből. Néhány közölük visszatért ilyen-olyan módon – talán ezzel fejet hajtva a képregények előtt. Máskor meg (szerencsére?) nem térnek vissza a karakterek, vagy legalábbis nem tudunk róla.

    Ezek a levelek egy kis hírnevet hoztak az írónak a képregények szerelmesei között is.

  • Tömeges kihalás 31 ezer év alatt

    251,9 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti perm korszak végén történt a  Föld történetének legsúlyosabb tömeges kihalása. A bolygó tengerben élő fajainak több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka pusztult el.

    Kutatócsoport keresett a kihaláshoz vezető geológiai bizonyítékot. De ennek nem találták nyomát, és annak sem lelték jeleit,, hogy az óceán hőmérsékletében nagy változás zajlott volna le, illetve drámai módon változott volna a légkör szén-dioxid-tartalma. Geológiai szempontból egy pillanat alatt zajlott le az óceáni és a szárazföldi élővilág fajainak tömeges kihalása.
    A kutatók úgy vélik, sikerült meghatározni a kihalás időtartamát: mintegy 31 ezer évig tartott. Jahandar Ramezani, a MIT kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint a kihalásnak nincs semmiféle korai jele, nem volt kezdeti impulzusa a tömeges kihalás bekövetkeztének. Az élénk tengeri ökoszisztéma kitartott a perm korszak végéig, aztán az élet hirtelen eltűnt. Geológiailag minden nagyon gyorsan történt

    A tudósokat több mint két évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy mikor következett be pontosan a tömeges kihalás, mivel úgy vélték, annak pontos meghatározása rávilágíthat a lehetséges okokra.

    A nemzetközi kutatócsoport a tanulmányhoz a dél-kínai Penglaitan szekcióban a közvetlenül a kihalás időszaka előtt képződött mintegy 27 méter vastag talajréteget vizsgálta korszerű technikai módszerekkel. Ez a vizsgálat és elemzés vezetett annak megállapításához, hogy a perm korszak végén bekövetkezett kihalás 252 millió évvel ezelőtt történt és 31 ezer évig tartott.

    Dinó-akció

    A kihaláshoz a jelenleg legelfogadottabb hipotézis szerint a szibériai vulkánkitörések vezettek, amelyek több mint 4 millió köbkilométenyi lávát lövelltek ki. A kitörések miatt olyan óriási mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid került a levegőbe, hogy felmelegedett tőle a légkör és elsavasodtak az óceánok. A Penglaitan rétegeit vizsgáló kutatók adatai szerint azonban miközben a perm korszak utolsó 400 ezer évében nagyon megnőtt a globális vulkáni aktivitás, abban a 30 ezer évben, ami a tömeges kihaláshoz vezetett, nem találták nyomát sem a tengeri fajok drámai eltűnésének sem jelentős változásnak az óceánok hőmérsékletében és a légkör karbontartalmában.
    (via)

  • Döntöttek Kathleen Kennedy, a Lucasfilm elnökének a sorsáról

    A Solo: Egy Star Wars-történet buktája után rengetegen követelték Kathleen Kennedy fejét, akit azzal vádoltak, hogy rettenetesen rossz irányba vitte el a híres sci-fi franchise-t. A legfrissebb hírek szerint azonban a producer elmozdíthatatlan, hiszen 2021-ig meghosszabbították a szerződését. Így többek között Kennedy lesz felelős azért, hogy a Star Wars a tévéképernyőkön is sikeres legyen, hiszen a Disney új streaming szolgáltatásán indul majd egy élőszereplős sorozat is.

    Kathleen Kennedy akkor vette át a Lucasfilm vezetését, amikor a Disney megvásárolta George Lucastól a Star Warst nem kevesebb, mint 4 milliárd dollárért. Azt meg kell jegyezni, hogy a bizalmi szavazás azért lehetett sikeres a producer számára, mert a legtöbb mostanában készült Star Wars film jól hozott a pénztáraknál. Csak azért a Zsivány Egyes és a Solo is nagyon nehezen készült el, rengeteg újraforgatásra volt szükség ezeknél a spinoffoknál. A rendezőcseréről nem is beszélve.

    Belsős infók szerint a Lucasfilm a tévében látja a jövőt, így nagyon meg fogják nyomni az erre a médiumra szánt produkciókat. Pénzzel és remélhetőleg minőségi tartalommal is.

  • Ilyen egy óriás hajtómű tesztje

    A NASA javában dolgozik SLS névre hallgató új óriásrakétáján. Ez a rakéta lesz az alapja a Marsra induló küldetéseknek. A rakéta meghajtásáról az az űrrepülőgép korszak után továbbfejlesztett RS-25 hajtómű gondoskodik.

    A rakétamotor elképesztő, 512 ezer font tolóerővel rendelkezik. De még ez a tolóerő is kevés, az SLS középső fő rakéta alján négy ilyen kap helyet, a rakéta két oldalán pedig az öt-öt szegmensből álló, szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta emeli föld körüli pályára a rakéta tetején ülő az Orion űrhajót,

    A NASA videókat tett közzé a hajtómű teszteléséről. Érdekesség, hogy egy hatalmas épületet kellett felhúzni a teszteléshez, hogy képesek legyenek a földön tartani a teljes erővel dolgozó erőgépet.

    A teszt során a hajtómű 205 másodpercen át a tervezett teljesítménye 108 százalékán futott, 100 százalékon tartották 9 másodpercig, majd 118 másodpercig 80 százalékra vitték le az erejét.

    Ezen a videón egy közvetlen közelről is megnézhetjük a működő hajtóművet.

    (via)

  • Hogy boldogulnál egy olyan világban, ahol a virágzó korrupció legfőbb eszköze az emberek IQ-szintje?

    Janusz Zajdel egyike a legnépszerűbb lengyel sci-fi íróknak. 1938-ban született, majd viszonylag hamar, 1985-ben hunyt el. Hogy nemzetének nagy sci-fi írója volt, azt onnan is sejthetjük, hogy a lengyelek elneveztek róla egy irodalmi díjat.

    A műfajon belül főként a társadalmi sci-fi és a disztópia világában merült el. Hősei jellemzően olyan figurák, akik kétségbeesetten próbálják feltárni a körülöttük lévő világ értelmét.

    Janusz Zajdel tollából (vagy írógépéből?) született többek közt az Alsó határérték című regény is 1982-ben.

    Ez a könyv egy kegyetlen jövőképet tár elénk, belevonva a történetbe a kommunizmust és a kapitalizmust is. Egy látszólag szabad társadalmat látunk, amely a valóságban mégsem annyira szabad. Sőt, több szinten is ellenőrzött. A művet az 1982-ey év legjobb sci-fi regényeként ismerték el Lengyelországban.

    A korábbi Szovjet blokkba tartozó országokban, ahol a kormányt nyíltan kritizálni igen veszélyes volt, és valójában a cenzúra is elég erősen működött, mint sok más utópikus regényt, ezt is úgy értelmezték, mint egy kritikát a rendszer ellen, amelyet sci-fi regénynek álcáztak a cenzúra kijátszásának érdekében. Ennél viszont tágabban is értelmezhető: egy regény arról, hogy hogyan is nézne ki egy rendszer, amely a két rendszer keverékéből, konvergenciájából jönne létre.

    Bátran ajánljuk a könyvet!