Kategória: Irodalom

  • Lovegrove, a high-tech és mitológia ötvözésének mestere

    Három újdonsággal készült kiadónk a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, az egyik közülük James Lovegrove-tól a Ré kora. Íme néhány érdekesség a szerzőről!

    James Lovegrove 1965-ban, szenteste született. Már iskolás korában is érdekelte az írás, egyetemistaként pedig tudatosan arra készült, hogy íróvá váljon. Nevezett is egy egyetemi novellaíró pályázatra, amit aztán megnyert és 15 font ütötte a markát. A nyomtatásban való megjelentetés azonban még így is ráfizetés volt, azt ugyanis csak 18 fontért lehetett kivitelezni.

    Lovegrove, miután Oxfordban lediplomázott angol irodalomból, azt a célt tűzte ki, hogy két éven belül megír és publikál egy regényt. Meglepően hamar, a saját maga által szabott határidő egytizede alatt sikerült a terve: hat hét kellett csak, hogy összeálljon a The Hope című, első regénye, melyet két hét alatt befogadott a Macmillan kiadó.

    A jelölések és az elismerések sem maradtak el. 1998-ban Days című regényért Arthur C. Clarke díjra, míg 2004-ben Untied Kingdom című munkájáért a Campbell Memorial (teljes nevén: John W. Campbell Memorial Award for Best Science Fiction Novel) díjra jelölték. Bár mindkét esetben csupán a jelölésig jutott, 2011-ben fordult a kocka és a legjobb külföldi novella kategóriában neki adományozták a japán Seiun díjat.

    Lovegrove – aki gyerekeknek szóló történetekkel is rendszeresen jelentkezik – sokoldalú író és szeret sorozatokban gondolkodni; mostanában például a Pantheon-sorozattal kapcsolatban lehet igen sokszor hallani a nevét. A széria annyira sikeres lett, hogy a harmadik része, a The Age Of Odin (Odin kora) felkerült a New York Times Bestseller listájára.

    A Pantheon-sorozat első része a Ré kora címmel jelent meg kiadónk gondozásában. Az eredeti, angol kiadást hatalmas siker övezte és óriási eladásokat produkált, melynek egyik magyarázata az lehet, hogy a pörgős akcióregényben Lovegrove remekül ötvözi a high-tech világát az ősi istenek mitológiájával.

    Azoknak, akik korábban még nem hallottak Lovegrove-ról, érdemes megemlíteni, hogy a Pantheon sorozat, közelebbről pedig a Ré kora ihletői között ugyanúgy megtalálhatóak Alan Furst második világháborús kémregényei, mint Neil Gaiman Sandmanje és az Amerikai istenek.

    BLG


  • Találkozzunk a Könyvfesztiválon!

    A Galaktika nagy szeretettel és újdonságokkal vár minden sci-fi rajongót és érdeklődőt a csütörtökön kezdődő 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

    Idén tavasszal április 23-tól 26-ig fog tartani a rendezvény, melynek helyszínét az eddig megszokott módon a Millenáris biztosítja, mi pedig sok újdonsággal és meglepetéssel készülünk a K5-ös standon.

    A 2015-ös Könyvfesztiválon amellett, hogy minden könyvünket 25% kedvezménnyel tudják megvásárolni az érdeklődők, három újdonságunk is jön a Galaktika-rajongók számára. Isaac Asimov Fekete Özvegy-sorozatának első részében a legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. A Fekete Özvegyek Klubja című regényben egy hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni.

    James Lovegrove izgalmas alternatív történelmi regénye, a Ré kora a szerző Panteon-sorozatának első része, melyben az egyiptomi istenek átveszik a hatalmat az emberiség felett. Az angol szerző pörgős, izgalmas akcióregényt írt, amely ugyanakkor példázat is a család összetartó erejéről és a gazdagság elveket eltorzító, korrumpáló hatalmáról. Ihletői Alan Furst második világháborús kémregényei, valamint Neil Gaiman Sandmanje és Amerikai istenekje voltak. Lovegrove-ra érdemes odafigyelni, ugyanis sokak szerint ő a 21. század J. G. Ballardja.

    Akif Pirinçci egyik leghíresebb, legtitokzatosabb regénye a Francis, melyben egy macska szemszögéből élhetjük át a bűntényeket követő izgalmas nyomozást, ugyanis Francis a város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója. Bár elsősorban krimiről beszélünk, a regény számos jelenkori etikai és filozófiai kérdést feszeget, úgy mint az ember és állat közti kapcsolat, vagy a fajon belüli felsőbbrendűség kérdése. Mindezek alapján elmondható, hogy komplexebb krimivel van dolgunk, mint ahogyan azt elsőre várnánk.

    Könyvújdonságaink mellett három kötetünket új, a Könyvfesztiválra készült borítóba öltöztettük.  Így kapott friss arculatot a Hajszőnyegszövők, az Ysabel és a Dettó (ez utóbbi Hasonmások címen).

    Egy írónk leleplezésével is készülünk: április 25-én 15 órától George B. Marwell dedikál a K5-ös standnál!

    Szeretettel várunk mindenkit!

    Időpont: 2015. április 23-26.

    Helyszín: MILLENÁRIS 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20, K5-ös pavilon.

  • Egy macska mint csúcsbűnöző

    Akif Pirinçci második regénye, a Francis nem csupán érdekfeszítő krimi, de számos etikai és filozófiai kérdést is feszeget, mint az ember és állat közti kapcsolat, vagy a fajon belüli felsőbbrendűség kérdése.

    A város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója ő. Aki számít, az mind ismeri. Csak az emberek nincsenek tisztában a ténnyel, hogy egy ilyen csúcsszuperintelligens bűnüldöző él közöttük. Francis ugyanis egy macska.

    A bársonyos tappancsú, de felettébb nagypofájú és a filozofálástól sem visszariadó nyomozó fölött váratlanul összacsapnak az élet hullámai, ezért úgy dönt, hogy sürgősen vidékre költözik. Nem számít arra, hogy ott is egy iszonyatos bűnténysorozat nyomaira bukkan. Mert a macskák népe jogosan retteg. Gyilkos bestiák tombolnak közöttük.

    Pedig Francis milyen sokat álmodozott arról, hogy a természet lágy ölén, a csodálatos vidéki környezetben meghitt, álomittas órák várhatnak rá. A valóság azonban mintha csak zöldre mázolt hullámvasúttá változott volna. A sűrű erdők homályából könyörtelen gyilkosok lesik. Nagyobbak, erősebbek, vérszomjasabbak nála. Ráadásul senkiben sem bízhat meg. Mindenütt holttestek hevernek, és még az erdő tündéri szépségű, csábító úrnői is igencsak gyanúsan viselkednek. És persze az őrült tudós és a Fekete Lovag sem teszi egyszerűbbé a nyomozó dolgát.

    Miért van műholdvevő antenna a boszorkány háza mellett? Mi okból figyeli a Bárka-projekt műholdja az erdőt? Ki bérelt fel egy távcsöves puskás merénylőt Francis likvidálására? Kegyetlen versenyfutás kezdődik, melynek tétje az élet.

    De mi van akkor, ha a halál bírja tovább szusszal?

    A török származású német szerzőt az ismeretlenségből repítette a világhírig Felidák című sorozata, melyet eddig 17 nyelvre fordítottak le, sőt animációs film is készült belőle. A Metropolis Media által gondozott magyar kiadás megjelenését a Kreatív Európa program támogatta. A fordító: Varga Csaba Béla.

    „Az év talán legizgalmasabb bűnügyi regénye.”
    – Stern

    Olvass bele  a kötetbe!

    A regény akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt webáruházában.

  • Izgalmas krimi Asimovtól

    Megjelent Isaac Asimov Fekete Özvegy-sorozatának első része a Kozmosz Krimik sorozatban, a Metropolis Media gondozásában.

    A Fekete Özvegyek Klubja alapjául egy valódi társaság, az Aknászpókok szolgált, melynek maga az író is tagja volt. Így tehát nem meglepő, hogy a regény szereplői közül is szinte mindegyikkel baráti kapcsolatot ápolt Asimov.

    Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jó kedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni.

    Ezek a legkülönfélébb szakmákban tevékenykedő férfiak – mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be – Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megszégyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el.

    A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is.

    „Kevés művemet élvezem annyira, mint Fekete Özvegyeim történeteit.”
    – Isaac Asimov

    Olvass bele a kötetbe!

    A Fekete Özvegyek Klubja akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt.hu webáruházban.

  • Ré kora – az istenek eljöttek a Földért

    A Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent James Lovegrove Panteon-szériájának első része, a Ré kora.  Az akcióregényben az ősi istenek visszatérnek a Földre és maguknak követelik azt.

    Egy párhuzamos világban az istenek nemcsak hogy kézzelfoghatóan együtt élnek az emberekkel, de be is vonják őket hatalmi harcaikba. A panteonok közti nagy háborúságból az egyiptomi istenségek kerültek ki győztesen, így ők oszthatták fel egymás közt a Földet. Azóta vasszigorral uralkodnak az emberek fölött.

    David Westwynter, az Oziriszi Hegemónia brit ejtőernyős hadnagya egy balul sikerült katonai akció során bajtársaival együtt fogságba kerül. Kiszabadulása után a Semleges Egyiptom területére jut, ahol egy Fényhozóként emlegetett titokzatos, maszkos népvezér lázadást szervez az istenek elnyomó uralma ellen.

    David csatlakozik a felkelőkhöz, de vajon lehet-e esélye hétköznapi embereknek a földöntúli lények ellen? És vajon mit tervez Ré, az istenek háttérből irányító, kiismerhetetlen királya?

    Az angol szerző pörgős, izgalmas akcióregényt írt, amely ugyanakkor példázat is a család összetartó erejéről és a gazdagság elveket eltorzító, korrumpáló hatalmáról. Ihletői Alan Furst második világháborús kémregényei, valamint Neil Gaiman Sandmanje és Amerikai istenekje voltak.

    Olvass bele a regénybe!

    „James Lovegrove a 21. század J. G. Ballardja.”
    – The Bookseller

    „Biztosak lehetnek benne, hogy e könyv szerzője mesterfokon érti a szakmáját.”
    – SFX

    A Ré kora akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt.hu webáruházban.

  • 10 dolog, amit nem tudtál J.R.R. Tolkienről

    Számos dolog van, amelyet még leglelkesebb rajongók sem tudnak John Ronald Reuel Tolkienről. Íme néhány érdekesség.

    1. Drámai érzékkel rendelkezett
    Mint óangol és óészaki szakértő, Tolkien 1925-től 1959-ig professzorként dolgozott az Oxfordi egyetemen. Oktatóként fáradhatatlannak bizonyult: évente 70 – 136 előadást tartott (a szerződésében csupán 36 állt). Azonban a legjobb dolog az volt, ahogyan tartotta ezeket az előadásokat. Habár nyilvánosság előtt csöndes és visszafogott viselkedés jellemezte, Tolkien nem volt az a merev, tartózkodó sztereotipikus oxfordi oktató a tanteremben. Jegesmedvének öltözve ment oda emberekhez, a szomszédot fejszével hadonászó angolszász katonának öltözve üldözte, és ismert volt arról is, hogy a boltosoknak a hamis fogával fizetett. Ahogyan egyik diákja mondta, Tolkien képes volt átváltoztatni az előadótermet egy viking csarnokká.

    2. Úgy érezte, hogy némely rajongója elmebeteg
    Tolkien elsősorban kutatóként tekintett magára, csak másodsorban íróként. A hobbit és A Gyűrűk Ura nagyrészt kísérletek voltak arra, hogy felépítse egy mitológia vázát: ezekek a sikerével nemigen volt tisztában. Tulajdonképpen éveket töltött azzal, hogy elutasítson, kritizáljon és megsemmisítse műveinek azon adaptációit, amelyekről nem hitte, hogy megfogták műveinek epikus hatását és célját. Továbbá teljesen szkeptikus volt a legtöbb GYU rajongóval kapcsolatban, akikről úgy hitte, hogy képtelenek művét valóban értékelni, és valószínűleg elborzadna azoktól a filmes rajongóktól, akik Legolasnak öltöznek be.

    3. Szerette a munkáját
    Tolkien számára a fantasy történetek írása csupán hobbi volt. A művei, amelyeket igazán fontosnak tartott azok a kutatómunkái voltak. Ide tartozik a Beowulf, a Sir Gawain és a Zöldlovag modern fordítása és A középkori angol szótár.

    4. Elég romantikus volt

    16 éves korában Tolkien szerelmes lett Edith Brattba. Gyámja, egy katolikus pap elborzadt attól, hogy gyámoltja egy protestánssal találkozgat, és utasította a fiút, hogy ne legyen semmilyen kapcsolata Edith-tel, amíg 21 nem lesz. Tolkien engedelmeskedett, miközben Edith után epekedett egészen a végzetes születésnapig, amikor találkozott vele egy vasúti hídnál. Edith felbontotta egy másik férfival való jegyességét, felvette a katolicizmust, és házasságban éltek életük végéig. Tolkien utasításai alapján a közös sírkövükre rákerült a Beren és Luthien név is, amely egy utalás a híres, balsorsú szerelmes párra a Tolkien által alkotott világában.

    5. A C. S. Lewisszal való barátsága nem volt annyira mókás
    Tolkien oktatótársát, C. S. Lewis-t (a Narnia krónikái szerzője) gyakran a legjobb barátjának és legközelebbi bizalmasának szokták tartani. De az igazság az, hogy sokkal bajosabb kapcsolatuk volt. Eleinte a két író nagyon közel volt egymáshoz. Tolkien felesége állítólag féltékeny is volt a barátságukra. És Tolkien volt az is, aki meggyőzte Lewist, hogy térjen vissza a kereszténységhez. De kapcsolatuk kihűlni látszott azért, amit Tolkien érzékelt Lewis anti katolicista hajlama és botrányos magánéletével kapcsolatban (akkoriban szerelmi kapcsolat fűzte egy amerikai elvált asszonyhoz). Habár többé nem voltak már olyan közeli kapcsolatban, mint azelőtt, Tolkien megbánta a különválást. Miután C. S. Lewis meghalt, egy levélben Tolkien a következőket írta Lewis lányának: „Eddig úgy éreztem magam, mint egy öreg fa, amely egyenként elveszti minden levelét. Ez most olyan, mint egy fejszecsapás a gyökéren.”

    6. Élvezte a klubéletet

    Az iskola utániakat persze. Bárhová is ment Tolkien, közvetlenül részt vett az irodalmi és a tudományos klubok alapításában. Például professzorként viking klubbot alapított a Leeds Egyetemen. Az oxfordban töltött idő alatt pedig megalapította az Inklingset, ami egy irodalmi vitakör volt.

    7. Nem hazudott azokban a háborús jelenetekben
    Tolkien az I. világháború veteránja volt és másodtisztként szolgált a 11. (szolgálati) zászlóaljban a Brit Expedíciós Erőknél Franciaországban. Szintén jelen volt a háború legtöbb véres árokharcánál, beleértve a somme-i csatát is. A Mordor felé vezető úton Frodo és Samu megpróbáltatásainak a forrása valószínűleg az az árokharc volt, amely alatt Tolkien krónikus lázzal fertőződött meg egy tetű miatt, és ezért hazamenni kényszerült. Később mesélt egyik legközelebbi barátjáról is, aki meghalt a háborúban, ezzel tudatosítva benne a tragédia érzését, amely érződik írásain is.

    8. Szórakozásként nyelveket talált ki
    Filológusként Tolkien azzal edzette elméjét, hogy új nyelveket talált ki, és sokat közülük (pl. olyan tünde nyelveket, mint a quenya vagy a sindarin) írásaiban is használt. Még verseket és dalokat is írt a kitalált nyelvein. Továbbá Tolkien alkotott olyan holtnyelveken is, mint a középkori walesi vagy a lombardi. A BagmÄ BlomÄ (A fák virága) című verse valószínűleg az első eredeti műalkotás, amelyet az elmúlt évezredben gót nyelven írtak.

    9. Műveit életében és halála után is kiadták

    A legtöbb alkotónak elégedettnek kell lennie azokkal a műveivel, amelyet életük alatt alkotnak, de nem Tolkiennek. A kéziratokon lévő firkái és véletlenszerű jegyzetei mutatják, hogy sosem zavartatta magát a kiadással. A halála után kiadott szerkesztett, átdolgozott, összeállított, rendezett kötetek nagy részét a fia, Christopher Tolkien állította össze. Miközben Tolkien leghíresebb posztumusz műve A szilmarilok, vannak más művei is, mint a The History of Middle Earth (Középfölde történelme), Befejezetlen regék, Húrin gyermekei és a The Legend of Sigurd and Gudrun (Sigurd és Gudrun legendája).

    10. Nem volt annyira oda a nácikért, mint azok őérte
    Tolkien tudományos írásai az óészaki és germán történelemről, nyelvről és kultúráról hihetetlenül népszerűek voltak a náci elit körében, akik megszállottak voltak az ősi germán civilizáció újraalkotásában. De Tolkient felháborította Hitler és a náci párt, és ebből nem csinált titkot. Úgy gondolta, hogy be kellene tiltani A hobbit német fordítását, miután a német kiadó a náci törvényekre hivatkozva arra kérte, hogy igazolja árja mivoltát. Ehelyett Tolkien írt egy csípős hangvételű levelet, amelyben több dolog mellett azt is írja, hogy bánja, hogy nincsen zsidó felmenője. Ellenérzéseit egy a fiának írt levél is bizonyítja: „Ebben a háborúban személyes bosszúságom van, amely valószínűleg jobb katonává tesz 49-ben a kis pirospozsgás, tudatlan Adolf Hitler ellen annál, mint amilyen 22-ben voltam. Rombolja, megrontja, tévesen alkalmazza, és örökre átkozottá teszi a nemes északi szellemet, egy páratlan hozzájárulást Európához, amelyet egykor szerettem és megpróbáltam igaz jellegében bemutatni.”

    Forrás: Mentalfloss

  • Ma lenne 85 éves Zsoldos Péter

    Nem tudnánk már többet írni Zsoldos Péterről, így most mikor 91 éves lenne, egy régebbi szép összefoglalóval köszöntjük őt.

    A mai születésnaposunk Zsoldos Péter, kinek pályája és munkássága a magyar science-fiction egyik alapkövének tekintendő.

    ,,Amit józan észnek nevezünk, néha sokkal inkább a korlátoltság forrása, mint az ösztön, melynek mozdulatait évmilliók bölcsessége csiszolta.”
    (Zsoldos Péter- Távoli tűz)

    Zsoldos Péter 1930. április 20-án született, Szentesen. Előbb 1956-ban, a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd később az ELTE-n elvégezte a pszichológia szakot. 1956-tól a Magyar Rádió zenei szerkesztője, később főmunkatársa lett. Ő volt a közkedvelt ’Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben’ című műsor játékvezetője.

    Nevét azonban mégis inkább az irodalomból ismerjük, népszerű sci-fi regények írójaként. 1963-tól jelentkezett tudományos-fantasztikus regényekkel, de már egészen 15 éves korától írónak készült. Mégis, egész életében úgy érezte, számára két hivatás létezik: az író és a zenész, melyeknek viszonyát Ellenpont című regénye már elnevezésében is tükrözi, A feladat című művének harmadik kiadásának előszavában pedig a következőképp ír róla:

    „A zenei forma és szerkesztés minden más művészetnél szigorúbb törvényei és ugyanakkor a fantázia szabadsága, ami éppen e törvények szigorúságából fakad, nagyszerű iskola volt.“

    Zsoldos Péter elsősorban sci-fi regényeket írt, de publikált zenetudományi cikkeket is, mert úgy érezte, az életét valójában a zene határozza meg. Science-fiction könyvei mellett egy Muszorgszkijról írt életrajzi regénye is megjelent, Portré négy ülésben címmel.
    Művei közül A Viking visszatér, a Távoli tűz és Az utolsó kísértés trilógiát alkotnak. A feladat című regényét pedig hét nyelven adták ki, majd 1975-ben egy filmadaptáció is elkészült.

    Művei:
    • 1963 – A Viking visszatér
    • 1969 – Távoli tűz
    • 1971 – A feladat
    • 1973 – Ellenpont
    • 1977 – A bunker tv-filmsorozat (Boldizsár Miklóssal közösen)
    • 1979 – Portré négy ülésben
    • 1983 – A holtak nem vetnek árnyékot
    • 1988 – Az utolsó kísértés.
    • 1997 – A jó testőr – novella (X Magazin, II. évf. 11. szám, 1997. november)
    • 2007 – Severus –novella (Galaktika, XXVIII. évfolyam 210. szám, 2007. szeptember)

    Elismerései
    • Eurocon-díj (1972 és 1976)
    • Arany Meteor-díj, Hungarocon-díj (1988)
    • Galaktika-díj (1989)
    • Lajtha László-díj (posztumusz, 2001)

    Érdekesség, hogy a 80-as évek közepén, Stanisław Lemhez hasonlóan Zsoldos Péter is kritikusan nyilatkozott a sci-fi műfaj népszerűségének negatív hatásáról, felhígulásáról, valamint a műfaj mellett megjelenő szubkultúráról:

    ,,1970-ben azt hittem, a sci-fit a bezárkózás, a belterjes tökéletesítés veszélye fenyegeti. E helyett – ezt látnom illett volna – utolérte a sikeres műfajok végzete; zászlaja alá sorakoztak a féltehetségek, a szubkultúrák hivatlan parazitái, a horrort és a pornót becsempészők, az áltudományos mítoszteremtők az öncélú szürrealista virtuózok, a hatásvadász western-elemekből összetákolt fércműveket gyártó tollforgatók.
    A sikert, milliós – illetve nálunk a százezren felüli – példányszámokat kitűnően megszervezett előzetes propagandával olyan művek hozták, amelyeknek már semmi közük nem volt Bradbury vagy Lem legnevesebb eszméihez. Az íróval együtt-gondolkodás szép játékát – ami szerintem e műfaj lényege – felváltotta a meghökkenésre építő, azzal manipuláló szerzők egymásra licitálása; ki tud vadabb, vérfagyasztóbb, követhetetlenebb, vagy bárgyúan primitív, stilárisan siralmas történetet az olvasó elé tálalni?”

    Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el. Az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az író nevével fémjelezve 1998-ban megalapította Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait (novella és regény, majd 2010-től kisregény kategóriában) díjazzák.

    Zsoldos Péter művei a MEK-en:
    Távoli tűz (hangoskönyv)
    Az utolsó kísértés
    A Viking visszatér (hangoskönyv)

    Bósa Diána

    Források:
    Wikipedia szócikk
    MASFITT szócikk

  • Meghalt Günter Grass, a groteszk mestere

    Ha mindössze egy Twitter-üzenetben búcsúzhatnánk tőle, az valahogy így hangzana: 87 évesen meghalt Günter Grass, Nobel-díjas író, az egyik legkiemelkedőbb kortárs német alkotó.

    Esetében azonban muszáj meghaladni a korlátokat, muszáj szólni az életéről, a groteszkről, amit teremtett, arról, hogy 17 évesen besorozták a Waffen-SS egyik páncélos hadosztályába és legfőképpen arról, hogy ő volt a II. világháború utáni Németország lelkiismerete.

    Az író 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban. Szülővárosa gyermekkorának és legfontosabb műveinek színtere, ahol apjának kis fűszerüzlete volt. Aztán jött a II. világháború és a Waffen-SS. Az életrajzírója, Michael Jürgs találóan a „Gyermekkor a Szentlélek és Hitler között” szavakkal jellemezte ezt az időszakot, amelynek hatása egész életében elkísérte és a Hagymahántás közben című 2006-ban megjelent kötetében csúcsosodott ki. Ebben az évben, nem sokkal a könyv megjelenése előtt vallott először múltjáról a nagy nyilvánosság előtt. Az akkor már Nobel-díjas író bírálói a díj visszaadására kötelezték volna, és voltak olyanok is, akik nem értették, hogy a történelmi múlttal való szembenézést és elszámolást sürgető író miért csak ekkor állt elő ezzel az életrajzi adattal. A támadásokra azt felelte: csak öregkorára talált rá a megfelelő formulára, hogy beszéljen Waffen SS-múltjáról.

    A formula megtalálásáig pedig igen hosszú út vezetett, Grass ugyanis először nem is írással foglalkozott. Kezdetben, egész pontosan 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon jelentek meg, amire elkezdett írni, a nagy áttörés pedig nem is váratott magára sokáig: 1959-ben megjelenik első és egyben az egyik legsikeresebb regénye, A bádogdob. A világ szörnyűségei elleni tiltakozásból törpének megmaradó Oscar Matzerath története a 20. század eleji német valóság szatirikus rajza. Fogadtatása vegyes volt, sokan nihilistának, obszcénnek és istenkáromlónak tartották, de Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi könyvnek járó díjat és persze világhírűvé tette Grasst. (A bádogdobból egyébként 1979-ben Volker Schlöndorff rendezésében film is készült, amely Oscar- és Arany Pálma díjat is kapott.) A regény az úgynevezett Danzig-trilógia első darabja, a folytatásokban (Macska és egér, Kutyaévek) a kispolgári fiatalok háború alatti életével, a háborús bűnösök megítélésével foglalkozott.

    Az író 1960-ban Nyugat-Berlinben telepedett le. A hetvenes és nyolcvanas években született műveinek fő témája is a kortárs német politika és a közelmúlt története volt. Ebben az időben aktívan politizált is, Németország Szociáldemokrata Pártját (SPD) támogatta, egy ideig pedig a pártvezető, (majd szövetségi kancellár) Willy Brandt beszédeit írta. 1982-ben párttag lett, de kiábrándult, és 1992-ben kilépett az SPD-ből. 1983-ban a Berlini Művészeti Akadémia elnökévé választották, de 1989-ben otthagyta a testületet, mert tagjai nem vállaltak szolidaritást az iráni iszlám vezetés által fatvával sújtott íróval, Salman Rushdie-val. A nyolcvanas évek végén írott művei kiábrándultságát tükrözték, A patkánynő (1986) című regényében az emberi faj és civilizáció végnapjait ábrázolta.

    Az irodalmi Nobel-díjat 1999-ben kapta meg azt jutalmazván, hogy groteszk műveivel képes a történelem elfeledett oldalát is megmutatni.

    A 2000-es években aztán többször is a viták középpontjába került. Először 2002-ben váltott ki élénk visszhangot Ráklépésben című regénye, amely a második világháború német áldozatairól szól, majd – ahogy azt már fentebb írtuk – 2006-ban jön a vallomása Waffen SS-múltjáról és megjelenik a Hagymahántás közben című műve. Nagy vihart kavart 2012 áprilisában is, ekkor publikálta ugyanis az Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című versét, amely az iráni konfliktus dolgozza fel.

    Izrael ezután nemkívánatos személynek nyilvánította, mivel Grass azt állította, hogy Izrael egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkezik, Irán ellen fontolgatott megelőző csapása pedig az egész világ békéjét fenyegeti. Néhány hónap múlva az izraeli atomtitkokat leleplező, a zsidó államban bebörtönzött idős tudóst méltató Napjaink hőse (Ein Held unserer Tage) című versével borzolta a kedélyeket.

    Grass több magyar íróval is jó kapcsolatot ápolt. Kertész Imre a halálhírre reagálva azt mondta: „nem egyazon témával foglalkoztunk, de barátok voltunk, egymás tisztelői”. Grass 2004-ben – amikor Darvasi Lászlót a Brücke Berlin irodalmi díjjal jutalmazták – elmondta: Déry Tiborral kötött barátságából fakad a magyar irodalom iránti szeretete.

    Ahogy az látszik, a vitatható tények és megnyilvánulások ellenére az írót tisztelet és szeretet övezte: 2009-ben Günter Grass Múzeumot alapítottak Gdanskban, azóta minden évben Grassomania Fesztivált rendeznek tiszteletére.

    BLG

  • Az utolsó utazás Korongvilágba

    A nemrég elhunyt Terry Pratchett utolsó regénye 2015. szeptember 10-én jelenik meg The Shepherd’s Crown címmel – jelentette be a kiadó. Ez lesz a 41. Korongvilág kötet és az 5. regény, amelyben Sajogi Stefániát (angolul Tiffany Aching) láthatjuk viszont (itthon az ő kalandjai közül eddig csak a Csip-csap népek jelent meg).

    Tom Weldon, a Penguin Random House vezérigazgatója a következőket mondta az utolsó regény kapcsán:

    „Igen nagy kiváltságot jelent megjelentetni Sir Terry Pratchett utolsó Korongvilág regényét, a The Shepherd’s Crownt. Terry írásait a világ minden részén szeretik és tisztelik, és ez a megjelenés így hihetetlenül fontos és különleges esemény lesz mindannyiunk számára a Penguin Random House-nál, ahogyan a rajongók és az olvasók számára is a világ bármely részén.”

    A regény megjelenését még maga Pratchett jelentette be tavaly, azonban végső művét már nem pillanthatja meg a könyvesboltok polcain. Ha már maga a mester nem is, azonban jelentős olvasóközönség fogja valószínűleg kézbe venni az utolsó történetet – legalábbis a számok ezt bizonyítják. Az első Korongvilág kötet, A mágia színe 1983-as megjelenésével Pratchett szinte berobbant a sci-fi és fantasy közösségébe, és a ’90-as évekre már a bestseller írók közt találta magát: addig megjelent könyveit több mint 80 millió példányban keltek el világszerte.

    A Sir iránti rajongás és szeretet azóta sem csökkent, így, ahogyan Weldon is megfogalmazta, valóban fontos és különleges esemény lesz a The Shepherd’s Crown megjelenése: egy újabb, fergeteges, izgalmas kaland rengeteg humorral és némi, az olvasó szíve mélyén húzódó szomorúsággal. És ez lesz az utolsó is.

  • Lovecraft söröket kap a 125. szülinapjára

    Mi a közös H. P. Lovecraft-ban és a Narragansett sörgyárban? A megfejtés: ez utóbbi az íróról nevezte el a legújabb mézsörét.


    ,,Az vagyok, aki vonít az éjen át,
    s az is, aki üvölt a hóban.
    Én vagyok az, aki fényt sose lát,
    s a mélyből jő iszonytatóan.”
    (H. P. Lovecraft – Psychopompos)

    A Rhode Island-i székhelyű Narragansett sörgyár idén ünnepli 125 éves fennállását, és ennek okán egy új, H. P. Lovecraft nevével fémjelzett márkával állt elő. A négy részes sorozat első darabját Lovecraft Honey Ale néven dobták piacra január 19-én, pont az író nagy elődje, Edgar Allan Poe születésnapján.

    Kérdezhetnénk, hogy miért pont Lovecraft-ra esett a sörgyár választása? A válasz egyszerű: mert ugyanabban az évben született a modern horror atyja, mikor a Narragansett-et alapították. Ezért arra gondoltak, hogy a jeles évfordulóra valami rendkívülivel állnak majd elő.

    A Lovecraft Honey Ale–t Summit és El Dolorado komlóból, mézből és öt különböző típusú malátából (köztük mézmalátából) főzték, ezáltal testes, intenzív ízélményt alkot és 7% alkoholtartalommal bír. A Narragansett igazgatója, Mark Hellendrung elmondta, hogy sokat olvasgatták az író műveit, majd végül az egyik, szárnyas rémalakokkal teli elbeszéléséből, Az ünnepből (The Festival) merítettek inspirációt.

    A Narragansett Lovecraft-sorozatának második söre az Innsmouth Old Ale, névre fog hallgatni, és várhatóan most áprilisban kerül majd piacra. Ezt az italt a méltán híres elbeszélés, az Árnyék Innsmouth felett (The Shadow Over Innsmouth) ihlette. Hellendrung szerint ez az sör, a címadó íráshoz hasonlóan jóval sötétebb és markánsabb ízvilágú lesz.

    Lovecraft sör

    Érdekes, hogy pont egy sörgyárnak jutott eszébe Lovecraft nevével alkoholt reklámozni, ugyanis az író híresen absztinens volt; soha egy korty sört nem ivott egész életében. Az alkohol iránt érzett ellenszenvének egyik írásában is hangot adott. A leginkább Ambrose Bierce novelláinak hangulatát idéző Vén Bogaras (Old Bugs) című elbeszélésének főhőse egy, egykor szebb napokat megért tudós és költő, aki Boston szennycsatornáiban részegen fetrengve, magányosan pusztul el.

    Vajon mit szólna Lovecraft a róla elnevezett sörhöz? Nem valószínű, hogy rajongana az ötletért, hogy sörmárka lett a nevéből, de ez ne szegje kedvünk. Azért az igazán kár, hogy ilyen szimpla nevet kapott a Lovecraft Honey Ale. Lehetett volna akár Miska Tonic, vagy épp Cthul-Brew… Az mindenesetre biztos, hogy a New York-i Lovecraft étterem vendégei biztosan megkóstolhatják majd ezeket a különleges söröket.

    A versrészletet Vachter Ákos fordította.

    Bósa Diána