Számos dolog van, amelyet még leglelkesebb rajongók sem tudnak John Ronald Reuel Tolkienről. Íme néhány érdekesség.
1. Drámai érzékkel rendelkezett
Mint óangol és óészaki szakértő, Tolkien 1925-től 1959-ig professzorként dolgozott az Oxfordi egyetemen. Oktatóként fáradhatatlannak bizonyult: évente 70 – 136 előadást tartott (a szerződésében csupán 36 állt). Azonban a legjobb dolog az volt, ahogyan tartotta ezeket az előadásokat. Habár nyilvánosság előtt csöndes és visszafogott viselkedés jellemezte, Tolkien nem volt az a merev, tartózkodó sztereotipikus oxfordi oktató a tanteremben. Jegesmedvének öltözve ment oda emberekhez, a szomszédot fejszével hadonászó angolszász katonának öltözve üldözte, és ismert volt arról is, hogy a boltosoknak a hamis fogával fizetett. Ahogyan egyik diákja mondta, Tolkien képes volt átváltoztatni az előadótermet egy viking csarnokká.
2. Úgy érezte, hogy némely rajongója elmebeteg
Tolkien elsősorban kutatóként tekintett magára, csak másodsorban íróként. A hobbit és A Gyűrűk Ura nagyrészt kísérletek voltak arra, hogy felépítse egy mitológia vázát: ezekek a sikerével nemigen volt tisztában. Tulajdonképpen éveket töltött azzal, hogy elutasítson, kritizáljon és megsemmisítse műveinek azon adaptációit, amelyekről nem hitte, hogy megfogták műveinek epikus hatását és célját. Továbbá teljesen szkeptikus volt a legtöbb GYU rajongóval kapcsolatban, akikről úgy hitte, hogy képtelenek művét valóban értékelni, és valószínűleg elborzadna azoktól a filmes rajongóktól, akik Legolasnak öltöznek be.
3. Szerette a munkáját
Tolkien számára a fantasy történetek írása csupán hobbi volt. A művei, amelyeket igazán fontosnak tartott azok a kutatómunkái voltak. Ide tartozik a Beowulf, a Sir Gawain és a Zöldlovag modern fordítása és A középkori angol szótár.
4. Elég romantikus volt
16 éves korában Tolkien szerelmes lett Edith Brattba. Gyámja, egy katolikus pap elborzadt attól, hogy gyámoltja egy protestánssal találkozgat, és utasította a fiút, hogy ne legyen semmilyen kapcsolata Edith-tel, amíg 21 nem lesz. Tolkien engedelmeskedett, miközben Edith után epekedett egészen a végzetes születésnapig, amikor találkozott vele egy vasúti hídnál. Edith felbontotta egy másik férfival való jegyességét, felvette a katolicizmust, és házasságban éltek életük végéig. Tolkien utasításai alapján a közös sírkövükre rákerült a Beren és Luthien név is, amely egy utalás a híres, balsorsú szerelmes párra a Tolkien által alkotott világában.
5. A C. S. Lewisszal való barátsága nem volt annyira mókás
Tolkien oktatótársát, C. S. Lewis-t (a Narnia krónikái szerzője) gyakran a legjobb barátjának és legközelebbi bizalmasának szokták tartani. De az igazság az, hogy sokkal bajosabb kapcsolatuk volt. Eleinte a két író nagyon közel volt egymáshoz. Tolkien felesége állítólag féltékeny is volt a barátságukra. És Tolkien volt az is, aki meggyőzte Lewist, hogy térjen vissza a kereszténységhez. De kapcsolatuk kihűlni látszott azért, amit Tolkien érzékelt Lewis anti katolicista hajlama és botrányos magánéletével kapcsolatban (akkoriban szerelmi kapcsolat fűzte egy amerikai elvált asszonyhoz). Habár többé nem voltak már olyan közeli kapcsolatban, mint azelőtt, Tolkien megbánta a különválást. Miután C. S. Lewis meghalt, egy levélben Tolkien a következőket írta Lewis lányának: „Eddig úgy éreztem magam, mint egy öreg fa, amely egyenként elveszti minden levelét. Ez most olyan, mint egy fejszecsapás a gyökéren.”
6. Élvezte a klubéletet
Az iskola utániakat persze. Bárhová is ment Tolkien, közvetlenül részt vett az irodalmi és a tudományos klubok alapításában. Például professzorként viking klubbot alapított a Leeds Egyetemen. Az oxfordban töltött idő alatt pedig megalapította az Inklingset, ami egy irodalmi vitakör volt.
7. Nem hazudott azokban a háborús jelenetekben
Tolkien az I. világháború veteránja volt és másodtisztként szolgált a 11. (szolgálati) zászlóaljban a Brit Expedíciós Erőknél Franciaországban. Szintén jelen volt a háború legtöbb véres árokharcánál, beleértve a somme-i csatát is. A Mordor felé vezető úton Frodo és Samu megpróbáltatásainak a forrása valószínűleg az az árokharc volt, amely alatt Tolkien krónikus lázzal fertőződött meg egy tetű miatt, és ezért hazamenni kényszerült. Később mesélt egyik legközelebbi barátjáról is, aki meghalt a háborúban, ezzel tudatosítva benne a tragédia érzését, amely érződik írásain is.
8. Szórakozásként nyelveket talált ki
Filológusként Tolkien azzal edzette elméjét, hogy új nyelveket talált ki, és sokat közülük (pl. olyan tünde nyelveket, mint a quenya vagy a sindarin) írásaiban is használt. Még verseket és dalokat is írt a kitalált nyelvein. Továbbá Tolkien alkotott olyan holtnyelveken is, mint a középkori walesi vagy a lombardi. A BagmÄ BlomÄ (A fák virága) című verse valószínűleg az első eredeti műalkotás, amelyet az elmúlt évezredben gót nyelven írtak.
9. Műveit életében és halála után is kiadták
A legtöbb alkotónak elégedettnek kell lennie azokkal a műveivel, amelyet életük alatt alkotnak, de nem Tolkiennek. A kéziratokon lévő firkái és véletlenszerű jegyzetei mutatják, hogy sosem zavartatta magát a kiadással. A halála után kiadott szerkesztett, átdolgozott, összeállított, rendezett kötetek nagy részét a fia, Christopher Tolkien állította össze. Miközben Tolkien leghíresebb posztumusz műve A szilmarilok, vannak más művei is, mint a The History of Middle Earth (Középfölde történelme), Befejezetlen regék, Húrin gyermekei és a The Legend of Sigurd and Gudrun (Sigurd és Gudrun legendája).
10. Nem volt annyira oda a nácikért, mint azok őérte
Tolkien tudományos írásai az óészaki és germán történelemről, nyelvről és kultúráról hihetetlenül népszerűek voltak a náci elit körében, akik megszállottak voltak az ősi germán civilizáció újraalkotásában. De Tolkient felháborította Hitler és a náci párt, és ebből nem csinált titkot. Úgy gondolta, hogy be kellene tiltani A hobbit német fordítását, miután a német kiadó a náci törvényekre hivatkozva arra kérte, hogy igazolja árja mivoltát. Ehelyett Tolkien írt egy csípős hangvételű levelet, amelyben több dolog mellett azt is írja, hogy bánja, hogy nincsen zsidó felmenője. Ellenérzéseit egy a fiának írt levél is bizonyítja: „Ebben a háborúban személyes bosszúságom van, amely valószínűleg jobb katonává tesz 49-ben a kis pirospozsgás, tudatlan Adolf Hitler ellen annál, mint amilyen 22-ben voltam. Rombolja, megrontja, tévesen alkalmazza, és örökre átkozottá teszi a nemes északi szellemet, egy páratlan hozzájárulást Európához, amelyet egykor szerettem és megpróbáltam igaz jellegében bemutatni.”
Forrás: Mentalfloss
