My Blog

Kategória: Irodalom

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a változó világ legkülönbözőbb fajtáit teszi vizsgálatának tárgyává. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) most induló folytatásos történetének hősei például a mohácsi vész eseményeit változtatják meg, új irányt szabva a történelemnek. Shiv Ramdas indiai szerző ugyanakkor Hugo- és Nebula-díjra is jelölt novellájában egy ismert történelmi eseményt helyez egészen újszerű megvilágításba. Tamás J. Bertalan rejtélyes krízishelyzettel szembesíti az emberi társadalmat, míg Gareth D. Jones immár jól ismert csapatát indítja újabb nem mindennapi lények felkutatására. Novellájának magyar megjelenése egyben világpremier is. Varga Csaba indiai témájú írásában világvége-hívők szektájába kalauzolja el olvasóit. A havi retró Will H. Gray elbeszélése, melyben egy kapzsi méhész kis híján bolygóméretű kataklizmát idéz elő.

     

     

     

    A központi tudományos rovat hiperszonikus harci eszközöket mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a napkutatás legújabb eredményeiről, egy lebegő szigetvárosról, az olvadó gleccserekről, az USA első klímamenekültjeiről, egy elektronikai hulladékokból készült dizájner-karóráról és a Vektor nevű, űrmetált játszó együttesről. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.

    A magazin XL-változatában folytatódik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiája a második kötettel, címe A Győztes.

    A Galaktika 366. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Könyvajánló: Kristín Marja Baldursdóttir – A sirályok kacagása

    A háború után játszódó szatírában Baldursdóttir élénk képet fest az izlandi nőkről, akik egy olyan világban szeretnének érvényesülni, melyet nagyrészt férfiak uralnak.

    A történet az 1950-es években játszódik, nem sokkal azután, hogy Izland függetlenné vált Dániától, és elindult a modernitás útján. Ez a fejlődés, beleértve a demokráciát, a feminizmust, az új technológiák és a divat megjelenését, a regény központi témája, noha a fekete komédia köntösében ez inkább csak felsejlik.

    A regény kiindulópontja, hogy a gyönyörű Freyja, néhány évnyi házasság után Amerikából visszatér Izlandra, miután meghal a férje, a korábban a lány szülőfalujában állomásozó amerikai katona. Mivel nincs hová mennie, beköltözik a régi családi házba, a Reykjavík közelében található halászfaluba. De a ház már így is meglehetősen zsúfolt, hiszen hat másik nő lakja, miközben a családfő az év legnagyobb részében a tengeren halászik.

    A sirályok kacagása

    Sötét hajával, jégkék szemével és a legmenőbb amerikai divat szerint összeválogatott ruháival alaposan felkavarja a halászfalu életét. A férfiakat az ujja köré tekerve, a nők csodálatát kivívva lépeget egyre feljebb a társadalmi ranglétrán. Senki és semmi nem állhat az útjába. Kiveti hálóját a falu leggazdagabb agglegényére, akihez hamarosan férjhez is megy, és egyre nagyobb hatalomra tesz szert. Amíg újabb és újabb halálos baleset nem történik. Vagy gyilkosság?

    Freyja a skandináv mitológiában a szerelem istennője, s Baldursdóttir minden bizonnyal hajazni is akart erre az összecsengésre, hisz a regény főhősnőjét olykor valóban valamiféle misztikum lengi körül. Az éjszaka közepén hosszú sétákat tesz a tengerparton, eltűnik a sziklák között, és csak órák múlva bukkan elő újra.
    A történetet Freyja unokahúga, a tizenkét éves Agga szemszögéből látjuk. Őt nem lehet egykönnyen megtéveszteni. Szerinte a nő boszorkány, valószínűleg amerikai férje sem szívrohamban halt meg, ezért árgus szemmel figyeli minden lépését, és rendszeresen megvádolja az összes lehetséges bűntett elkövetésével. A falu fiatal rendőre, Magnús azonban nem veszi komolyan a kislány vádaskodásait.
    A történet két-három évet ölel fel, miközben a kislányból lassacskán nagylány lesz, a felnőttek ruháit hordja, a haját sem két copfban viseli már. Végre Magnús is felfigyelne rá, de addigra Agga már megváltozott, beilleszkedett a családba, a nők összetartó közösségébe.

    Kristín Marja Baldursdóttir egy szívmelengető női regényt írt a szülőföldjéről. A passzivitásba kényszerített lányok és asszonyok Freyja vezetésével öntudatosak lesznek, miközben a férfiak gyenge, könnyen manipulálható bábukká válnak. Azokat a férfiakat, akik szembeszegülnek a női akarattal, nagyon gyorsan eltakarítják az útjukból. Ennek fényében a könyv furcsa feminista „thrillerként” is olvasható, mert a nők rendkívül sikeresek, és Freyja irányításával a kisváros szinte kivirul. Csak senki ne álljon az útjukba. Főleg ne a férfiak!

  • Újrapublikálás eredeti néven

    A történelem folyamán nagyon sok női író férfi álnevet használt, hogy a művei nyomtatásba kerüljenek vagy komolyan vegyék őket. Egy új kezdeményezés célja, hogy tisztelegjen ezeknek a nőknek a sikerei előtt és megadja nekik azt őket megillető elismerést.

    Gyűjteménybe szedve, szerzőjük valódi neve alatt publikálnak újra 25 olyan regényt, amely férfi álnéven alkotó írónők tollából származik.

    A kiválasztott művek között szerepel George Eliot, valós nevén Mary Anne Evans 19. századi angol írónő Middlemarch című regénye, valamint francia kortársa, Amantine Aurore Dupin, írói álnevén George Sand Indiána című könyve.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A Reclaim Her Name elnevezésű gyűjtemény az angol nyelven alkotó női szerzőket jutalmazó Women’s Prize for Fiction nevű díj alapításának 25. évfordulóját ünnepli.

    A 25 kötet ingyenesen letölthető e-könyv formátumban. A Nagy-Britannia szerte működő könyvtárak ajándék példányokat kapnak a teljes gyűjteményből. A könyveknek női tervezők álmodtak új borítókat.

    Múlt vagy soha

    A kollekció részét képezi a Marie of the Cabin Club című írás az Arnold Petri néven alkotó Ann Petrytől, valamint Mary Bright (George Egerton), Fatemeh Farahani (Shahein Farahani) és Julia Constance Fletcher (George Fleming) egy-egy műve is.

    A kiválasztott regények műfajukat tekintve a sci-fitől egészen a horrorig terjednek.

    Vezércsel

  • Mi van a Hold másik oldalán? Könyvismertető: Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    Johanna Sinisalo regényének (Iron Sky. Támad a hold) eredeti címe Renate története. A könyv ugyanis nem egy az egyben a film regényváltozata, hanem sokkal több annál. Renate szempontjából meséli el az Iron Sky című mozit, de jóval a film eseményei előtt kezdi a történetet, és a befejezés is jócskán túlmutat a filmbeli eseményeken.

    Ahogy a cím is sugallja, a regény Renate életét mutatja be gyermekkorától időskoráig a lány naplóján keresztül. A hangsúly azonban elsősorban arra a néhány hónapra helyeződik, amikor a főhősnő közelebbről megismer egy Föld-lakót, maga is eljut a Földre, majd befolyásolja azokat az eseményeket, amelyek egy, a bolygót évezredekre lakhatatlanná tevő, globális nukleáris háborúhoz vezetnek.

    A regény alapötletét az első, közösségi adakozásból megvalósult film, az Iron Sky forgatókönyve adta, melyet Johanna Sinisalo kezdett el kidolgozni. Az évekig tartó munka során azonban a történet annyira megváltozott (a producerek és a többi forgatókönyvíró közreműködése révén), hogy végül a szerző nem akarta, hogy a film forgatókönyvírójaként tüntessék fel, inkább az ötletgazda szerepét vállalta. A filmkészítés során végzett kutatómunka, a rengeteg kidolgozott szereplő és cselekményszál (ezek végül kimaradtak a filmből) azonban nem hagyták nyugodni, így megalkotta az ötletből a saját írói változatát.

    A történet kiindulópontja: a II. világháború végén a nácik, egy titokban kifejlesztett űrkutatási program birtokában, a Hold sötét oldalára menekülnek, itt kialakítanak egy ideális társadalmat, miközben egy új, halálos fegyvert építenek, hogy végül meghódítsák a Földet, és az egész világon elterjesszék a nemzetiszocializmus eszméit. A regény főszereplője, a fiatal Renate teljesen magáévá teszi társadalma szokásait, normáit és gondolkodásmódját. A mű pontos leírást ad arról, milyen érzés egy totalitárius diktatúrában nevelkedni, ahol semmiféle lehetőség nem nyílik az alternatív ismeretszerzésre.

    Renate már nagyon fiatalon elkezd érdeklődni a Föld iránt, földszakértő, történész és angoltanár lesz. Olvasmányai és az ottani oktatás alapján úgy véli, a Föld lakosai ellustultak és teljesen romlottak a kapitalizmustól, és igazán felszabadító lesz számukra, ha a németeknek sikerül végrehajtani tervüket, hogy meghódítsák a Földet. Egy amerikai űrhajó Holdra szállása azonban mindent megváltoztat, kiderül ugyanis, hogy a Földön vannak „szuperszámítógépek” (okostelefonok), amiknek a technológiáját a nácik szeretnék megkaparintani. A lány elrejtőzik egy űrhajón, így titokban ő is a Földre utazik, ahol szembesül azzal, hogy a náci fajnemesítés céljából számára kijelölt vőlegénynek sokkal komolyabb tervei vannak, semmint a technológia ellopása.

    Renatét a Föld sokkhatásként éri.  Itt mindenből van bőven: oxigén, víz, étel, növényzet, műanyag. A regény egyik csúcspontja, amikor a szerző leírja, a főszereplő hogyan próbálja meg feldolgozni a rázúduló benyomásokat. Ugyanakkor a leírás tükröt tart elénk, mert megmutatja, mennyire magától értetődően pazarlóan élünk. A lány megrémül, hogy mennyi vizet engedhet ki a csapból, elképed, mennyi cukrot adunk az ételekhez, és mennyi szemetet termelünk.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Sinisalo ebben a regényében is úgy képes bemutatni a modern társadalom problémáit, a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség kérdéseit, a kommunikáció és a propaganda befolyásoló hatásait, hogy – miközben remekül szórakozunk a szatirikus humoron – egyúttal fel is ráz minket. Görbetükrén keresztül újra és újra elgondolkodtat saját berögzött hiedelmeinken és szokásainkon.

    Ráadásul az Iron Sky azért is meglepő, mert többnyire úgy gondolunk a nácikra, mint szörnyű gazemberekre, akiknek a cselekedeteit határozottan elítéljük. Ugyanakkor a regény olyan utópiát rajzol meg, amelyben a náci ideológia sikeres volt, egy jól megszervezett társadalom gondoskodik az emberek minden szükségletéről. A Holdon is létrejönnek azonban alsóbbrendű emberek, akik a mélyben, a háttérben dolgoznak, és működtetik a rendszert. Habár a főhősnő idővel rájön a sok hazugságra, amit elhitettek vele, nem jobb a helyzet a Földön sem. A fogyasztói társadalom sem tud lényegesen jobb világot produkálni. Ráadásul a nukleáris világháború után csak a Holdon maradt nácik és egy színes bőrű férfi képviselik a megmaradt emberiséget. A szerző az utószóban azt írja, hogy a film (és a könyv) témája röviden összefoglalva: „az emberiség végtelen ostobasága”. Johanna Sinisalo nem egyszerűen egy tehetséges írónő. Regényeit áthatja a mélységes humanizmus, és végső soron új alapokra helyezi az emberi gondolkodást. Érdemes odafigyelni rá.

    Ez a könyv mindenki számára kötelező olvasmány!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi száma a nyári meleg ellenére is hideglelősre sikerült. A Philip K. Dick-díjas amerikai Adam-Troy Castro vérbeli SF-horror novellájával indul, mely sikerrel állítja fejtetőre a zsáner bejáratott szabályait. Huszár Karina hosszú elbeszélése a pszichoterápia egy lehetséges jövőbeni útját mutatja be – szintén hátborzongató felhangokkal. A román Liviu Surugiu hőse választási lehetőséget kap, milyen formában vezekelne bűnéért. Csakhogy azt sem tudja, mit követett el! A nemrég elhunyt Jean-Pierre Laigle a francia SF erőssége volt, első magyarul megjelent írása komoly filozófiai lecke egy fekete lyuk vonzásában ragadt űrhajóról. Bojtor Iván „Üres oldal”-a azt kérdezi, létezhetnek-e gyilkos könyvek? Roman Kulikov Oroszországból – a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője – a földi és egy idegen civilizáció virtuális küzdelmét mutatja be, különös végkifejlettel. A havi retró Jósika Miklós „Végnapok” című klasszikus, apokaliptikus kisregényének befejező része.

    Galaktika 365

    A központi tudományos rovat a Naprendszer érdekesebb tűzhányóit veszi sorra. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az első magánfinanszírozású emberes űrmisszióról, okos- és divatmaszkokról, a világ legveszélyesebb állatáról és egy 1983-as űrdiszkólemezről. A képregény James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja, méghozzá annak is a befejező része.

    Galaktika 365XL

    A magazin XL-változatában Homer Eon Flint A bolygómentője olvasható, egy klasszikus, akciódús katasztrófaregény, mely gyökerestül felforgatja az egész Naprendszert.

    A Galaktika 365. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

     

     

  • Elhunyt Halldóra Thoroddsen az Ablak című könyv írója

    Július 18-án reggel elhunyt Halldóra Thoroddsen izlandi írónő, az Ablak című regény szerzője. Az Európai Unió Irodalmi Díjával is kitüntetett regényében fantasztikus érzékenységgel írt az öregségről, az időskori szerelemről és az elmúlás folyamatáról. Sajnos ő maga nem érhette meg, hogy mindezt ténylegesen megtapasztalhassa, hiszen 70 évesen, ereje teljében távozott. A mindig életvidám, nagyon kedves és segítőkész írónő az előző napokon még örömteli képeket posztolt a Facebookon arról, ahogy az unokáival játszik. Semmi nem utalt a váratlanul bekövetkező szomorú eseményre.

    Facebook-falán az ismerősei személyes emlékek megosztásával emlékeznek meg róla.

    Halldóra Thoroddsen 70 éves korában hunyt el

    A menye írta 22-én:

    „Múlt csütörtökön nyári virágokat vettünk, az új házba most először. Pénteken hatalmas vihar kerekedett, senki sem számított rá így, a nyár kellős közepén. Szombatra virradóra elhervadt a legszebb virág, a többi azóta is szomorúan kókadozik. A bimbók viszont tovább élnek. Nyugodj békében, drága Halldóra, vigyázunk a bimbókra.”

    Temetését sok százan követték online innen.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ablak/

  • Interjú Lana Bastašić a Kapd el a nyulat! című könyv szerzőjével

    Interjú Lana Bastašić írónővel akinek könyve a Kapd el a nyulat! első regénye 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját.

    Varázslatos történet a gyermekkori barátságáról, a fehér nyúl szembogarában meglátható titkokról, és arról, hogy soha nem tudható biztosan, a tükör melyik oldalán állunk.

     

    Mund Katalin: Hogyan s miként döntötted el, hogy író szeretnél lenni?

     

    Lana Bastašić: Gyerekkoromban egyáltalán nem gondoltam arra, hogy író lehetnék, habár állandóan írogattam. Nyolcéves korom óta naplót vezetek, és azóta is folyamatosan írok. De nem tudtam, hogy ez egy szakma is lehet. Először is egy háború utáni, átalakuló kultúrában nőttem fel, ahol a könyvek nem tűntek annyira fontosnak. Másrészt egyáltalán nem ismertem női szerzőket, minden tankönyvünkben csak férfi írókról tanultunk. Csak sokkal később jöttem rá, hogy a hobbim hivatás is lehet.

     

    K.: Számos műfajban kipróbáltad magad, hiszen verseket, novellákat és színdarabot is írtál a regény mellett, s mindegyikkel díjakat nyertél, amihez ezúton is gratulálunk. Melyik a kedvenc műfajod, és miért?

    B.: A novellákat kedvelem a legjobban, ez nem is kérdés. Szeretek kisebb vásznon dolgozni. Rengeteget lehet tanulni a novellák írásából, lesznek rosszak, közepesek, felejthetők, jók és nagyszerűek… Nem számít. Minden darabkának illeszkednie kell, korlátozott időd és tered van arra, hogy létrehozz egy kis univerzumot, ami a történet előtt és után is létezik, de legfeljebb pár ezer szó áll rendelkezésedre, hogy ezt megmutasd.

     

    K.: Mi inspirált a Kapd el a nyulat! megírására?

    B.: Mindig szerettem volna a hazámról írni, de nem találtam a megfelelő megközelítésmódot. Nem akartam egy újabb romantikus háborús drámát, amiben potyognak a bombák, a férfiak hősiesek, a nők pedig gyönyörűek. Számomra a háború egy történet, Jugoszlávia is egy történet, és nekem erről kell írnom, el kell mesélnem ezt az egészet. Ki lehet a beszélő? Kinek a privilégiuma elmondani, hogy mi történt? És kik azok, aki nem mondhatják el? Ezekkel a kérdésekkel kezdtem.

     

    K.: Mennyiben támaszkodtál a saját élettapasztalataidra?

    B.: Egyik karaktert sem valódi személyről mintáztam, és a két lány barátságának története is csak kitaláció. Mindennél jobban szeretek kitalált történeteket írni, mert szerintem így lehet a legjobban megmutatni valami igazat. Amikor az emberek azt mondják, „valóban ez történt”, én nem bízom bennük, vagy nem várom el, hogy a teljes igazság kibontakozzon a történetmesélésben. A fikcióban nincs meg az az arrogancia, hogy „ez egy igaz történet”, de fel tud mutatni olyan igazságokat, amelyeket olykor éppen a tények takarnak el. Egy dolog közös bennem és a regény mesélőjében, hogy én is banjalukai szerb lány vagyok, és hozzá hasonlóan elhagytam a hazámat. De itt véget is ér a hasonlóság. Sara nagyon más, mint én, ő nem nézett szembe a saját démonjaival, inkább megpróbálja elkerülni a bűntudatot azáltal, hogy mindent értelemmel bíró történetté alakít. Én nem hiszek abban, hogy mindennek valami nagyobb értelme van, és úgy gondolom, az emlékeim sokkal jobbak, mint Saráé.

     

    Kapd el a nyulat!

    K.: Gyakori volt a háború előtti Boszniában, hogy különböző nemzetiségű és vallásos hátterű emberek legjobb barátokká váljanak? És mi a helyzet most?

    B.: Gyerekként nem voltunk tisztában ezekkel a különbségekkel, amíg valamelyik felnőtt nem mondta. Fogamunk sem volt arról, hogy valamelyik név bosnyák, a másik szerb vagy horvát. A gyerekek számára a társak kizárólag gyerekek. Azért szeretsz valakit, mert matekórán mellette ülsz, és azért utálod, mert jobb jegyet kap, mint te. Ilyen értelemben a gyerekek világa sokkal demokratikusabb volt akkoriban, mint a felnőtteké. De ahogy felnősz, látod, hogyan növekednek a különbségek. A felnőttek ezt főként a vallással magyarázzák: ki melyik istenhez imádkozik, milyen rituálékat követ. Nekem személy szerint sokféle nemzetiségű barátom van, de Bosznia még mindig nagyon megosztott, az emberek különböző kulturális és etnikai buborékokba bezárva élnek, fenntartva az ellenségeskedés évszázados mítoszait.

     

    K.: A regényben Boszniát Sara szemén keresztül látjuk, és meglehetősen sötét ez a kép. Te is ilyennek látod az országot? Hogyan néz ki Bosznia Lejla szemszögéből?

    B.: Sarának van egy sajátos nézőpontja, ami nem egyezik az enyémmel, noha megértem őt. Meg kell értened a karakteredet, még akkor is, ha nem értesz egyet vele. Számomra Boszniának rengeteg szépsége van, és egy nagyon sajátos szellemisége, lelke. Még mindig nagyon barátságos hely, tele vendégszeretettel, olyan hely, ahol nagyon sokat szenvedtek az emberek, de akkor is megkínálnak kávéval, vicceket mesélnek, hogy otthon érezd magad. Szarajevóban éles határvonal választja el a híres márkák elegáns boltjait, amelyek az egykori Osztrák–Magyar Monarchia épületeiben találhatók, a színes, nyüzsgő török bazároktól. Úgy érzem, mindannyian magunkban hordozzuk ezt a kettősséget. Lejla számomra Bosznia megszemélyesítője, olyan, amilyen a hazám női alakként: mérges, bántalmazott, megsebesített, keserű, de ugyanakkor intelligens és büszke. Lejla nem töltene sok időt azzal, hogy a szülőhazáján gondolkodjon, mert lefoglalja, hogy meg kell élnie valamiből, és el kell menekülnie a bántalmazások elől.

     

    K.: Lejla szerint Sarának volt lehetősége választani az életben, míg neki nem. Úgy érzem, egyikük sem igazán boldog. Lehet jól választani? Mi a jobb: otthon maradni, vagy elhagyni a hazát? Te úgy döntöttél, hogy elhagyod.

    B.: Nem tudom, mi a jobb. Minden választásnak megvannak az előnyei és hátrányai. Mint egy Robert Frost-versben – a végén minden út máshová vezet, de ez nem igazán számít. Fontos látni, hogy gyakran nincs választásunk. Az privilégium, ha eldönthetjük, hogy elmegyünk valahova máshová, és nekem megvolt erre a lehetőségem. De sok ember, aki elhagyta Boszniát egy jobb élet reményében, úgy érzi, hogy valami hiányzik. Számomra az otthon fogalma nagyon összetett, talán soha nem is fogom tudni, mit jelent valójában. Sara azt mondja, „haza kell mennem”, amikor Boszniáról beszél. Én nem hiszem, hogy valaha is így fogalmaznék.

     

    K.: Lehetséges, hogy megtartsd a személyiségedet, identitásodat, ha azt választod, hogy külföldön élsz? Vagy nem is létezik személyiség, mert mindenki mindig változik?

    B.: Úgy érzem, akkor találod meg önmagad, ha eltávolodsz az ismerős környezettől. Szükség van a nem szokványos körülményekre, el kell távolodni a jól ismert mintáktól ahhoz, hogy rájöjj, mi az, amit valóban akarsz, milyen vagy, mit szeretsz. Persze mindig valamilyen mintát követünk, még akkor is, ha azt gondoljuk magunkról, hogy most nagyon eredetiek vagyunk, de amikor egy idegen országba költözünk, egy idegen kultúrába és nyelvi környezetbe kerülünk, olyan személyiségvonásokat fejlesztünk ki, amikkel korábban nem rendelkeztünk. Mert nem volt rájuk szükségünk. A legfontosabb tanácsom, amit leendő íróknak szoktam adni mindig: Tanuljatok nyelveket, és utazzatok sokat! Visszatekintve úgy látom, hogy a Barcelonában töltött hét év ugyanolyan fontos volt az identitásom számára, mint az azt megelőző húsz év Boszniában. Minden fontos, és az utazás soha nem ér véget.

     

    K.: Min dolgozol most?

    B.: Egy novelláskötetet kell befejeznem, ami az év végén fog megjelenni Boszniában és Szerbiában. Gyerekekről írok, minden történetben egy gyermek a főhős, a legkisebbektől a tinédzserekig, akiket valamilyen trauma ér a felnőttek világában. Próbálom meglelni a hangjukat anélkül, hogy pártfogolnám vagy romantizálnám őket, és megmutatni, mennyire fontos az, ahogy a gyermekekkel bánunk. Mindenre emlékeznek, a mérgező szavak és tettek velük maradnak, és néha szörnyekké válnak. Nagyon megfogott egy Georgi Gospodinov-gondolat (a The Physics of Sorrowból), miszerint kezdetben van egy gyermek, akit ledobtak az alagsorba. Az elhagyott gyermek képét összekapcsolja Minótaurosz mítoszával. Ezt lenyűgözőnek találtam.

     

    K.: Van esetleg olyan kérdés, amit senki nem kérdezett meg tőled a regénnyel kapcsolatban, és szeretnél rá válaszolni? 🙂

    B.: Nos, bárcsak az emberek jobban tisztában lennének azzal, mennyire nehéz az én generációmnak időt és pénzt találni az íráshoz. Bárcsak megkérdeznék, miből éltem, amíg a regényt írtam. Remélem, hogy a jövőben a fiatal íróknak több lehetősége lesz pályázni, és élni valahol valamiből, hogy írhassanak. Kapitalista világban élünk, ami „beteg”, és mi azt választottuk, hogy szavakból hozzuk létre a saját világunkat. Ahhoz szólok, aki ezeket a sorokat olvassa, miközben két munkahelyen dolgozik, és éjszaka tud csak írni bármiféle remény nélkül, hogy valaha is kiadják a munkáját. Hallak téged. Tudom, hogy olykor teljesen értelmetlennek és reménytelennek tűnik a helyzet, de ne add fel! Meséld el a történetedet!

     

  • SFF Vektor – Az Év Science Fiction Könyvei 2019-ben

    Az SFF Veltor szerkesztősége idén ötödik alkalommal közösen összeállított egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből.

    Ebből a tizenkét könyvből választják ki  számukra az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra, vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.

    Ebben az évben a választásunk végül nem egy, hanem rögtön két könyvre esett. Így a 2019-ben megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Könyvei:

    Johanna Sinisalo: A Nap Magja

    és

    Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei

    Köszönjük az elismerést a Nap Magjáért, és gratulálunk a Fumax csapátának A pusztulás gyermekeinek díjazásához.

    A Nap Magja

  • Vízzel, jéggel

    A szokásosnál hűvösebb június után igazán forrón indul a július, és az előrejelzések szerint hosszú kánikula vár ránk. Erre csak a sok hideg finomság a gyógyír. Kiadóink is ezzel készül Vízzel és jéggel, sok olvasással az árnyékban.

    Összeállítottunk egy tízkötetes válogatást. Válassz 4 könyvet a tízből mindössze 5000 Ft-ért, és mi ingyenesen kiszállítjuk neked!

    Az akció július 31-ig, csak a készlet erejéig tart!

     

    Joan Slonczewski  – Ajtó az óceánba

    A messzi jövőben, egy távoli hold békeszerető lakói egytől egyig nők. Sajátos társadalmuk rendkívüli eredményeket ért el a biológiai tudományok terén, többek közt képessé tette őket a férfiak nélküli, szűznemzéses szaporodásra. Zárt világukba azonban hirtelen idegenek törnek be, amikor egy szomszédos civilizáció úgy dönt, erővel kiaknázza a Shora óceánjainak kincseit.

    Joan Slonczewski sci-fi könyve megjelenésekor elnyerte a rangos J.W.Campbell-díjat, mint az év legjobb amerikai SF-regénye.

    Ajtó az óceánba

     

    Nenad Joldeszki – Mindenkinek a maga tava

    Merre vagy, elbeszélő? Álom és ébrenlét, kezdet és vég, múlt és jelen, valóság és fikció, tudomány és irodalom határán járunk, mindez egy tóba folyik össze. Ide gyűlnek az emlékek, itt találkozik tér és idő, elbeszélő és elbeszélés. Itt rétegződik maga a szöveg, mely elindul, aztán átíródik, abbamarad, majd folytatódik. Az archetípus életre kel, narratívát hoz létre, árad, folyik, megállíthatatlanul, egymástól távoli történeteket kapcsol össze, hogy később újra szétváljanak, szétfolyjanak, mindegyik a saját útján, és végül eljusson a medrébe. Mindenkinek a maga tavába.

    Nenad Joldeszki könyve modern, álomszerű vízió, egyszerre melankolikus és élettel teli, költői és prózai, legmélyebb emberi kérdéseinket járja körül.

    https://galaktikabolt.hu/termek/mindenkinek-a-maga-tava/

     

    Bianca Bellová – Tó

    Boros. Egy isten háta mögötti halászfalu egy kiszáradóban lévő tó partján. Csak néhány viskó, tengődő emberek, a halfeldolgozó üzem és az orosz lakótelep. A helybéliek úgy vélik, az élet azért romlott meg, mert a Tó szelleme haragszik. De mi köze ehhez a kamaszfiúnak, Naminak, akit Mamó és Papó nevelt, s aki elől mindenki titkolni igyekszik, kik is valójában a szülei? Tényleg ő volna minden balszerencse okozója? Miatta dühös a Tó szelleme? Nami elindul a városba, hogy kinyomozza a létezését körüllengő rejtélyt.  Vándorlása során szembesül a felnőttkor nehézségeivel és misztériumával, de ahhoz, hogy megértse a legnagyobb titkot, vissza kell térnie oda, ahonnan elindult, át kell kelnie a tavon, és le kell süllyednie a mélyére.

    A tó társadalomkritikus, disztópikus fejlődésregény. A szerző szuggesztív, szinte filmszerű képekben ábrázolja Nami sorsát, s nem riad vissza a naturalisztikus leírásoktól sem. Erős olvasmány, mely nem ereszt egykönnyen.

    A kritikusok George Orwell 1984 című regényéhez hasonlítják.

    Bianca Bellova regénye 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, valamint Csehországban a Magnesia Litera-díjat az év könyve kategóriában. Több mint 20 nyelvre fordították le.

    https://galaktikabolt.hu/termek/to/

     

    Emmi Itäranta  – A tiltott álmok városa

    Eliana a Szövők nagynevű házában éli mindennapjait, és gyakorolja különleges mesterségét, miközben szörnyű titkot hordoz magában: birtokolja az álmodás képességét. A sziget vezetői olyannyira tartanak az álomlátóktól, hogy azokat, akik álmodnak, munkatáborokba zárják.

    A látszólagos biztonság szövedéke, melyet Eliana a mindennapok rutinjából maga köré sző, felfeslik, amikor egy csupa vér, eszméletlen lányt találnak a Szövők háza előtt, akit támadói megfosztottak a beszéd képességétől. Az egyetlen kulcs a titokzatos lány kilétéhez egy láthatatlan tintával készített tetoválás a tenyerében: Eliana. Vajon mi köze van a szövőlányhoz? Miért éppen Eliana nevét viseli magán? Mi köti össze a két lányt?

    A sziget múltját szörnyű titok övezi, amit a korrupt, elnyomó hatalom minden eszközzel rejteni próbál. Hamarosan Eliana élete is veszélybe kerül. Ha meg akarja menteni magát és mindazokat, akik fontosak számára, fel kell élesztenie önmagában azt az erőt, amit egész addigi életében szégyellt átoknak tartott: az álmait.

    A teamesternő könyve díjnyertes szerzőjének második regénye is hozza mindazokat az értékeket, melyeket az első regényben is láttunk. Lírai elbeszélőmód, szépirodalmi igényességgel megírt világalkotás, összetett karakterek és egy különleges mitológia fonalai szövődnek össze Itäranta eme legújabb remekművében.

    A kritikusok Ursula K. Le Guin és Sheri S. Tepper írásaihoz hasonlítják Emmi Itäranta stílusát.

    A tiltott álmok városa

     

    Emmi Itäranta – A teamesternő könyve

    Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját.

    Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.

    A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják.

     

    A teamesternő könyve

     

    Ana-Maria Negrilă – Jégcsászár

    A távoli jövőben, egy újabb jégkorszak küszöbén egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

     

    Jeff Carlson – Fagyott égbolt

    A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi alagútrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják.

    Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach vezetésével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék.

    A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik!

     

    Fagyott égbolt

     

    Jeff Carlson – Fagyott égbolt 2.

    A naphalakkal történt kapcsolatfelvétel óta az Europán tartózkodó ESA-expedíció tagjai brazil kollégáikkal karöltve igyekeznek elsajátítani az idegenek nyelvét, és minél alaposabban megismerni a Jupiter-hold jégbe zárt világát. Csakhogy a csapaton belül is konfliktusok alakulnak ki, és a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a rivális kínai kutatócsoport erőszakosabb eszközöket vet be az őslakosokkal szemben.

    Vonnie és társai hamarosan két tűz között találják magukat, a militarista felfogású ázsiaiak és a bizalmatlan naphalak egyaránt fenyegetik a fajok között kialakult törékeny békét. És közben az óceán mélyén további, ismeretlen ellenségek rejtőzhetnek…

    Jeff Carlson akciódús regényében az előzményhez képest dupla adagban érkeznek az izgalmak, mivel kötetünk a sorozat második és harmadik részét is magában foglalja. Az egyszerre agyas és adrenalin-injekcióval felérő történet olyan, mintha Neil deGrasse Tyson írta volna egy Michael Bay-film forgatókönyvét.

    Fagyott égbolt 2

     

    Arthur C. Clarke – Mélység

    A jövő óceánjában tengeralattjárók terelnek bálnacsordákat, nagyüzemi planktonbegyűjtés folyik, egyszóval a mezőgazdaság rutinfeladatait végzik, csak merőben új környezetben. És ez a környezet egyáltalán nem mentes a veszélyektől.

    Walter Franklin űrhajós volt, de egy baleset miatt visszakényszerült a Földre. Új munkájának a tengerművelést választja, de az átállás nem megy zökkenőmentesen. A ranglétra legaljáról kell fölkapaszkodnia, s közben megismerkedni a tenger alatti világ csodáival és rejtélyeivel.

    Az SF Nagymesterének e műve ma, amikor éhezők millióinak nem jut élelem a Földön, időszerűbb, mint valaha. A regény mostani, legteljesebb kiadása tartalmazza a szerző előszavát, valamint az eredeti novellát is, amely a történet alapjául szolgált.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/

     

    Arthur C. Clarke, Gentry Lee – Bölcső

    Egy regény a különböző értelmek különbözőképpen működő logikájáról; egy regény néhány emberről, akiknek napok leforgása alatt ki kell szakadni hétköznapi gondokkal teli világukból, hogy egész civilizációnkat képviseljék; egy regény az első kapcsolatfelvételről.

    Carol Dawson újságírónő az után nyomoz, vajon a cetek különös viselkedésének a Florida környéki vizekben lehet-e köze egy félresikerült katonai rakétakísérlethez. Amikor azonban kihajózik a Mexikói-öbölbe, búvármerülése során valami egészen mást talál: egy ismeretlen, de egészen biztosan nem földi eredetű tárgyat, amely súlyos veszedelmet szabadíthat az egész emberiségre.

    Az SF többszörös díjnyertes klasszikus „nagy öregjének” és a NASA rakétamérnökének közös regénye eredetileg felkérésre íródott, forgatókönyv formájában, ám a film a szokásos hollywoodi huzavonák miatt sosem készült el. A történet le sem tagadhatná eredetét, triviális alaphelyzetből kiindulva folyamatosan adagolja a rejtélyeket és a feszültséget, míg végül látványos akciókavalkáddal jut el a végkifejletig. Közben az olvasó sok mindent megtudhat a színes szereplőgárdáról, a tenger élővilágáról és a modern haditechnikáról.

    Bölcső

     

     

  • Írók a vélemény szabadsága mellett

    Mintegy 150 író, tudós és aktivista, közük J. K. Rowling, Salman Rushdie és Margaret Atwood írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a véleménynyilvánítás szabadsága mellett tettek hitet, és elítélték a viták korlátozását.

    Mint fogalmaztak, nem tartják helyesnek a nyílt viták elfojtását. A levélben szót emeltek a nyilvános megszégyenítés és kirekesztés divatja és a „vakító erkölcsi bizonyosság” ellen. A levél aláírói közül többeket támadtak már valamilyen korábbi véleménynyilvánításukkal kapcsolatban – írta a BBC szerdán.

    A Harper’s Magazine-ban kedden megjelent levél aláírói között van Noam Chomsky amerikai filozófus, Gloria Steinem amerikai újságíró, feminista aktivista és Garri Kaszparov orosz sakknagymester is neves történészek, írók mellett.

    A Nap Magja

    J. K. Rowling a közelmúltban szintén támadások kereszttüzébe került a transzneműekkel kapcsolatos véleménynyilvánítása miatt.

    Az egyik aláíró pár órával a levél megjelenése után visszavonta nevét: az amerikai Jennifer Finney Boylan transznemű aktivista elnézést kért csatlakozásáért. Magyarázata szerint azt hitte, az internetes megszégyenítések elleni nyilatkozatot ír alá, és nem tudta, kik szerepelnek az aláírók között.