Kategória: Grafika

Miért érdemes képregénybörzézni?

Március 19-én, azaz most vasárnap rendezték meg a Tavaszi Képregénybörzét. A nagy tömegeket vonzó eseménynek a Kispesti Művelődési Ház (KMO) adott otthont. A képregénykiadók, magángyűjtők és privát eladók képviseltették itt magukat legalább tízezer képregénnyel, akciófigurával és egyéb kincset érő különlegességekkel.

Szokták mondani, hogy itthon halott a képregénypiac, a magyar nem egy képregényes nemzet, azonban ahogyan ez és a korábbi börzék is bizonyítják, a fenti állítások nem teljesen állják meg a helyüket. A rendezvény kezdete előtt már az utcán állt a sor, ha a KÖKI-ig nem is ért el, de a KMO épületét szépen körbe érte. Viszont aki türelmesen araszolt a többi sorban állóval a bejárat felé, az egy itthon nagyon egyedinek számító kincses bányába léphetett be. Nagyon kedvezményes áron lehetett hozzájutni az olyan újdonságokhoz, mint a Logan film alapjául szolgáló Old Man Loganhez (Logan: Kíméletlen jövő), az új Batmanhez vagy az Outcast legújabb számához – csakhogy néhányat említsünk az új megjelenésekből.

Ilyen sor fogadott minket (fotók: Resán Alexandra)

Ezen felül pedig az elmúlt évek magyar és külföldi megjelenéseiből lehetett válogatni hol nagyon barátságos áron, hol pedig kicsit drágábban – ugye ez az adott példánytól és egyéb faktoroktól is függött. Pénztárcánktól függetlenül szerintünk ez az elképzelhetetlen kínálat a fő érv a képregénybörzézés mellett. A Marvel és a DC univerzum szinte minden szeglete képviseltette magát, egyaránt magyar, angol és egyéb más nyelveken, de az is talált magának valót, akit nem igazán vonz a szuperhősök világa. Például találkoztunk az Image amerikai kiadó olyan erős címeivel, mint a Pretty Deadly vagy a Saga, de az itthon is nagyon jól ismert Spawnból és The Walking Deadből sem volt hiány. A külföldi címek mellett izgalmas magyar képregényekből se volt hiány, például az itt debütálő CSKA képregényantológia vagy az alternatív cyberpunk jövőben játszódó Bloodlust.

Akik szeretnék bővíteni képregénygyűjteményüket vagy csak megismerni ezt a világot, azoknak csak ajánlani tudjuk a Képregénybörzét. Még hivatalos infó nincs a következőről, azonban májusban érdemes résen lenni, hisz május 14-én rendezik a 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált a Dürer Kertben. A börzéhez hasonló élmény még több programmal, részleteket itt találtok.

március 22, 2017
Pókember nélkül jön az önálló Venom film

A Pókember 3-ban egész komoly szerepet kapott Venom, a világűrből jött szimbióta, aki Pókember főellensége és kettejük párharcai legalább olyan ikonikusak, mint a Peter Parker és a Zöld Manó közötti iszony. Most a Sony bejelentette, hogy miután Pókembert visszaengedték a Bosszúállók csapatába játszani, csak azért se hagyják békén a hálószövő univerzumát. 2018-ban jön az önálló Venom film. Érdekes döntés, mert ez a spinoff nem ugyanabban a világban fog játszódni, mint a Tom Holland főszereplésével érkező Homecoming, ergo a karakter jogai valószínűleg nem térnek vissza a Marvel Cinematic Universe-be.

Már a 2007-es, Sam Raimi-féle Pókember film után pedzegették, hogy Venom saját filmet kaphat, a trilógia bukása után azonban a Sony inkább rebootolta a franchise-t. A Csodálatos Pókember 1 és 2 nem voltak rosszak, tervezték is, hogy különálló kalandban láthatjuk a Sinister Sixet és Venomot is, de az univerzumépítés terve kudarcot vallott. A már említett Holland lett az új Pókember, aki a Civil Warban már szerepelt, így azt lehetett hinni, hogy a Venom spinoffnak annyi.

Nos, aki így gondolkozott, az nagyot tévedett. A Sony ugyanis erősen kapálódzik továbbra is, hiszen nem csak a Venom érkezik tőlük, hanem jön még 2018-ban a cégtől egy Pókember animációs film is, mely bevallottan Miles Morales karakterére fókuszál majd. Régen várják ezt a rajongók, hisz az MCU-s Pókember esetében is azt remélték, hogy Peter Parker helyett Morales suhanhat be a Bosszúállók közé.

A Reddit.com-on egyébként napvilágot látott egy egészen őrült pletyka, mely röviden arról szól, hogy a hamarosan a mozikba érkező Life című sci-fi filmben a főszereplő asztronauták a Marson Venom organizmusát találják meg és ez kezdi el őket szépen sorban legyilkolni. Azaz a nézői teóriák szerint a Life lehet a Venom film titkos előzménye, amellyel a Sony hatalmas médiahekket akar csinálni. Merthogy a Life-ot is a Sony hozza el a mozikba. Ráadásul még azt is felfedezni vélték a mozifanok, hogy a Life-ban van egy jelenet, amely feltűnt a Pókember 3-ban is. Az egyes snittek ilyesféle újrafelhasználása elég divatos Hollywoodban, szóval nem érdemes nagyon reménykedni. De! Ki tudja, mennyire kétségbeesettek a Sonynál.

március 17, 2017
A kezdő Darth Vaderről készít képregényt a Marvel

Az első Star Wars film 1977-es megjelenése óta rengeteg, George Lucas hírhedt sci-fi világában játszódó képregény látott napvilágot, különböző kiadók jóvoltából. A Star Wars jogai 2015-ben kerültek vissza a Marvelhez – akik az első képregényeket is kiadták anno -, és azóta olyan sorozatokat köszönhetünk nekik, mint a 25 részes Darth Vader széria, de 16 részes különszámot kapott magának Poe Dameron és maga Az ébredő Erő is. A Marvel most bejelentette, hogy ismét hozzányúlnak Vaderhez, mégpedig nem is akárhogy. Az új képregénysorozatban arról az Anakin Skywalkerről olvashatunk, aki még épphogy csatlakozott a sötét oldalhoz, még fénykardja sincsen, de új identitását, a Darth Vader nevet már megkapta.

Az IGN bejelentése szerint az új képregénysorozat a már említett 25 részes Darth Vader széria előzménye lesz tehát és szó szerint ott kezdődik, ahol A Sith-ek bosszúja véget ért. Az új sztorivonal azzal foglalkozik majd, miképp dolgozta fel Anakin, hogy egy gépszörny testében ébredt az Obi-Van Kenobival való összecsapás után, illetve az első utazásait mutatja be sith lordként és az Uralkodó jobb kezeként. Az első feladata pedig nem más lesz, mint megépíteni mára ikonikus vörös fénykardját.

Az első szám biztosan azzal foglalkozik majd, miképp építette meg Vader az új fénykardját. A Sith-ek bosszújában Obi-Van kegyetlenül elintézte volt tanítványát, fegyverét pedig magával vitte, hogy később Luke Skywalker tulajdonába kerüljön. Így van egy főszereplőnk, aki a vörös, „mágikus” kardjáról híres, de még előtte áll a feladat, hogy megépítse azt. Ennél jobb kiindulópontunk nem is lehetne, kezdődhet hát a küldetés. Emellett kicsit alámerülünk majd a mitológiába, mely a fénykardokat övezi a Star Wars univerzumban – nyilatkozta Charles Soule, a képregény írója.

Az Ahsoka regényből egyébként tudunk már egy keveset arról, hogy miképp hozzák létre a sith-ek a fénykardjaikat. A kyber kristályok nem alkalmasak arra, hogy vörös színű pallost hozzanak létre, ezért az erőhasználónak a sötét oldal energiájával kell „megtöltenie” a fegyver magját. Ettől a kristály vérezni kezd, így jön létre a vörös fénykard. És igen, ez hivatalos, mert a könyv a Disney által kijelölt kánonban játszódik.

Érdekes lesz látni Darth Vader első napjait sötét nagyúrként, hiszen a Rogue One-ban is már a kegyetlen diktátort láthattuk, akivé Anakin Skywalker vált. Ez afféle Batman: Year One lesz a Star Warsnak. Alább mutatjuk a képregény első számának borítóját. Jó lesz ez.

A Darth Vader #1 júniusban jelenik meg, a legegyszerűbb módszer pedig a beszerzésére várhatóan a digitális vásárlás lesz.

március 11, 2017
60 éves Frank Miller, a Sin City atyja

Januárban volt kerek hatvan éve, hogy meglátta a napvilágot Frank Miller, a noir-művészet zsenije. Ennek okán emlékezzünk meg róla néhány bekezdésben.

Miller képregényíróként kezdte pályafutását, megjárva a Marvel és a DC alkotótermeit is. Első igazán nagy dobása a Marveles Daredevil képregénysorozat 158. számában volt 1979-ben, melyben az ő keze által „kelt életre” a Fenegyerek. Onnantól kezdve a feltörekvő tehetségek csapatát erősítette. Habár sötét fellegek közeledtek a Daredevil-sorozat jövőjét illetően, mégsem kaszálták el, amit utólag belátva nagyon is jól tettek, hiszen Miller munkássága miatt lett később igazán népszerű a karakter. A Daredevil 168. számában tűnt fel először a nindzsa-zsoldosnő Elektra, akit teljes egészében Miller alkotott meg. A női karakter később saját önálló sorozatot is kapott, és azóta is szerves részét képezi a Marvel univerzumnak.

Miller munkásságát leginkább a sötét hangulatú beállítások, és történetek jellemezték. Sikerült is négy év alatt Daredevilt, a másodrangú hőst az egyik legnépszerűbb igazságosztóvá tenni.

Munkásságát, az 1980-as években a DC Comics berkeiben folytatta a fiatal Miller. Neki köszönhetjük például a nemrég harmincadik évfordulóját ünneplő The Dark Knight Returns című graphic novelt, ami a modern Batman-esszencia alapja. A velejéig noir hangulat átüt minden lapon, Gotham Lovagja pedig addig nem ismert oldalát mutatta meg az olvasóknak. Nem hiába, ezt a sztorit vették alapul a videojátékok (Arkham-sorozat), a Nolan-féle trilógia, a Gotham sorozat, illetve a rendkívül megosztóra sikerült Batman V Superman is. Az utóbb említett alkotásban több olyan jelenet is feltűnik, melyet az eredeti képregényből, és abból adaptált kétrészes rajzfilmből lett majdnem tökéletesen átemelve.

A 80-as évek végén a DC-nél összetűzésbe keveredett más alkotókkal is a Miller számára túlzott mértékben használt cenzúrák miatt, ami azt eredményezte, hogy végül otthagyta a DC-t, és „átigazolt” a Dark Horse Comics nevű független kiadóhoz. Miller azóta is az alkotók jogait védi, és merészen kiáll a képregénybeli cenzúrák ellen. A 90-es években kezdett el dolgozni legismertebb alkotásán, a Sin Cityn, de mellette forgatókönyvet is írt a RoboCop második és harmadik részének, illetve a Spawn/Batman képregény-crossover is az ő nevéhez fűződik. 1998-ban pedig másik ismert művét is kiadta, 300 címmel, mely 2007-es filmadaptációjának híres „This is Sparta” mondatát mai napig hallhatjuk innen-onnan.

A 2000-es évek elején a Sötét Lovag újra lecsapott. Nézeteltéréseiket félrerakták a DC-vel, és kiadták a The Dark Knight Strikes Again című képregényt, ami ugyan jól fogyott, de elég megosztóak lettek a vélemények róla.

A világ talán leghíresebb noir címe, a Sin City 2005-ben ért meg arra, hogy vászonra vigyék a történetet. A filmet Robert Rodriguez rendezte, Frank Miller pedig a társrendezői székben ült. A szereplő gárdát pedig nem kisebb nevek gyarapították, mint Bruce Willis, Jessica Alba, Michael Clarke Duncan, Elijah Wood, vagy Powers Boothe. Azóta elkészült a Sin City folytatása is, de valamiért úgy tűnik, mintha mindenki szeretne róla megfeledkezni.

A noir mestere azóta sem pihen, legutóbbi nagyszabású projektje, a 2015-ben megjelent a The Dark Knight III: The Master Race című alkotást kitűnően fogadták, az egyik legtöbb példányban eladott képregényfüzet volt abban az évben. Azóta nem tudni min dolgozik Miller, de reméljük, hamarosan jelentkezik egy újabb kiváló alkotással.

Sok boldog születésnapot kívánunk Frank Millernek!

február 1, 2017
Rick and Morty – az intelligens rajzfilmsorozat

A Simpson család óta tudjuk, hogy a rajzfilmek nem csak gyerekeknek szólnak. Sőt, nagyon sok esetben egy-egy animált műsor olyan témákat is boncolgat, amit élőszereplős társai nem feltétlenül tennének meg. Vagy éppen a gyerekeknek szánt aranyos rajzfilmek tartalmaznak elképesztő mondanivalót mélyen, a felszín alatt. A példaként említett Simpson család már 26 éve ontja magából az epizódokat, de hasonló népszerűségnek örvend a huszadik évadát befejező South Park, vagy a tizenöt éve indult Family Guy. Itthon kevésbé ismert az Adult Swim csatorna két zseniális sorozata, a Robot Chicken és a Rick and Morty. Előbbi csaknem minden poénját amerikai pop-kulturális utalásokból gyártja, így nem is csoda, hogy nem lett kapós nálunk. Mindazonáltal érdemes lehet ránézni. Ebben a cikkben azonban a Rick and Morty címre hallgató amerikai science fiction rajzfilmsorozattal fogunk foglalkozni. A széria alig két év alatt belopta magát az emberek szívébe. Ahogy ilyenkor lenni szokás, a mémgyár is szorgosan dolgozik, főleg, hogy már másfél éve várjuk a harmadik évadot, ami megannyi poénnak adott táptalajt azóta.

A sorozat első része amennyire furcsa volt, most legalább annyira mainstream. A főszerepben Rick Sanchez, az alkoholista, őrült tudós és befolyásolható unokája, Morty Smith áll. A nagypapa képes párhuzamos világok között utazni, Morty pedig mindig elkíséri nagyapját különös útjaira. Minden részben másik világba utaznak, ahol természetesen állandóan bajba keverednek. A sorozat kerete nem mutat sok újdonságot, azonban ha jobban megfigyeljük, a maga módján a Rick and Morty egy roppant intelligens rajzfilm. A cinikus, önző (legtöbbször csak simán bunkó) Rick sem azért viselkedik így, mert a sorozat készítői úgy gondolták, az alaptalan alpári humor jó móka. Nagyon furcsa, de minden karakternek (Morty családja) megvan a maga pszichózisa, és felnagyítva ugyan, de remekül visszaadják viselkedésükben különböző szorongásukat, félelmüket, depresszív gondolataikat. Ahogy egymással beszélnek, egymáshoz viszonyulnak, az rengeteg pszichés problémára visszavezethető, de mindezek ellenére a Smith család tagjai nagyon is kötődnek egymáshoz, és szeretik egymást.

Utazásaik során főszereplőink bevonják a famíliát is, ami még nagyobb humorfaktort jelent. Miközben sokszor könnyesre nevetjük magunkat, azért mindig van min elgondolkodni.

Ebben a sorozatban is nagyon sok utalás fedezhető fel, de itt már elég sok SF-rajongó is felkaphatja a fejét, hiszen nem egy poén épül ismert sci-fi alkotások köré.

És most, két évaddal később eszméletlenül várjuk a harmadikat. Kemény csavarral zárult az utolsó epizód, ami még néhány nézőnek könnyet is csalhatott a szemébe. A készítők eddig nem törték magukat, hogy információmorzsákat tárjanak elénk, de mi most megpróbáljuk összeszedni mit lehet tudni a harmadik évadról.

Nos, igazából nem sokat. Annyi biztos, hogy készülőben van. A széria ötletgazdái és készítői, Justin Roiland és Dan Harmon is meglepődve állnak a hirtelen jött népszerűség miatt, de próbálják megfelelően kielégíteni a rajongók igényeit. A második évad végén a Mr. Poopybutthole névre hallgató mellékkarakter már beharangozta, hogy 2017 márciusában várható a premier. Annyit még tudunk, hogy tizennégy epizódos lesz a szezon, ami előrelépés az elődökhöz képest (az első tizenegy, a második évad tíz részes volt).

Tehát a Rick and Morty rajongóknak még egy kis kitartást, minden jel arra mutat, hogy hamarosan végre tényleg befut a várva várt harmadik évad. Aki pedig még nem vetette be magát a párhuzamos dimenziók világába, de szereti a fekete humort és nem riad vissza a felnőtt rajzfilmektől, annak mindenképpen csak ajánlani tudnám a Rick and Mortyt.

január 22, 2017
Esztétikus cyberpunk – Ghost in the Shell artbook

A március 30-án moziba kerülő Ghost in the Shell film sok vitának a tárgya az eredeti anime rajongói közt. Most nem is szeretnénk ebbe belefolyni, inkább egy érdekes hírt osztanánk meg: külföldön március 14-én érkezik a The Art of Ghost in the Shell, ami részletesen mutatja be a készülődő film látványvilágát és egyéb művészeti ínyencségeket is.

Az io9 portál a hír bejelentése mellett fanasztikus részleteket is hozott a készülődő könyvből. A poszt végén lévő válogatás és az io9-en is látható további képek jól tükrözik, hogy bárhogy is alakuljon a film története, a hangulatot mindenképpen megfogták a készítők Ha csak fele ennyire lesz jó a látvány, már örülhetnek a rajongók. De természetesen reméljük, egy ilyen design mögé hasonló színvonalú tartalom is dukál.

december 21, 2016
Ilyen lenne a Black Mirror képregényként

A Black Mirror napjaink egyik legegyedibb sci-fi sorozata, mely legújabb, harmadik évadával a Netflixen jelentkezett. Írtunk is róla, a legtöbb nézőt a hidegrázás kerülgette, olyan minőséget csaptak le újfent az asztalra Charlie Brookerék. Az online videotékának köszönhetően kapott tehát még nagyobb figyelmet az eredetileg a Channel 4-on futó brit produkció. Az ehhez hasonló műsorok sok esetben ihletnek meg más művészeket is, ez történt Butcher Billy esetében is, aki a Twitteren osztogatja meg műveit. Az alkotó a Black Mirror számára kedvenc és legfontosabbnak tartott részei alapján készített oldschool képregényborítókat.

Kapott egyet a The National Anthem című pilot epizód, melyben a brit miniszterelnököt megzsarolják és azt követelik váltságdíjként, hogy feküdjön össze egy disznóval. A The Entire History of You, ebben a szereplők szó szerint nem felejtik el, ami velük történt, mert a szemük előtt lepörgő kvázi videókban láthatják életük történéseit. A Nosedive, amiben az emberek a telefonjaikkal értékelik egymást és ettől függ, hogy mennyit érnek (ez egyébként a 3. évad első része). A San Junipero – ezt emeltük ki a cikk elején – a virtuális valóságban élő leszbikus párról. Na meg a The White Bear című rész, melyben egy nő kapja meg a magáét az igazságszolgáltatástól, nem várt formában.

Billy alkotásai annyira megtetszettek a Black Mirror atyjának, Brookernek, hogy felvette a kapcsolatot a rajzolóval. Mondván ezek neki is kellenek a falára. Butcher Billy alkotásait egyébként itt lehet lecsekkolni.

december 12, 2016
30 éves az egyik legjobb Batman sztori

Frank Miller neve ismerősen csenghet a képregény-kedvelő olvasók körében. Az amerikai képregényíró, borítótervező, filmrendező, író 1957-ben látta meg a napvilágot, és már a 80-as évek elejétől aktívan alkotott. Főleg sötét, noir műveiről híres, mint például a Daredevil, a Sin City, vagy a 300. Emellett a világ egyik leghíresebb négyrészes képregény-sorozatát is neki köszönhetjük, a The Dark Knight Returns című Batman sztorit, ami a napokban töltötte be kerek harmincadik évét.

1986 októberében került először az olvasók elé a roppant sötét hangvételű képregény, mely kimondottan más szemszögből közelítette meg Gotham lovagját. Ezeken a lapokon egy öreg, megfáradt Bruce Wayne szerepel, aki hosszasan megpróbálta elnyomni a kitörni vágyó Batmant, sikertelenül. Már végleg elege van a bűnözőkből, és már nem fél eldobni a maradék erkölcsi aggályait, s néha-néha bizony megöl pár gengsztert. „Ámokfutását” nem igazán nézi jó szemmel az amerikai kormány, ezért az elnök külön kérésére bevetik ellene az egyedüli „embert”, aki megállásra kényszerítheti őt: Supermant.

Wayne úrfi állandó konfliktusban áll hűséges komornyikjával, Alfreddel, de feltűnik egy újabb Robin-jelölt is, amihez nem fűlik igazán a foga a denevérembernek.

Az egész képregényt átjárja a sötétség, a kínlódás, és az önmagából kifordult világ mételyezett képe. Hiába a törekvések, hiába raboskodik a Joker katatón állapotban az Arkham Elmegyógyintézetben (nem sokáig), a bűnözés nem állt le. Batman meggyötört, már-már depressziós állapotban igyekszik elejét venni a Mutánsok névre keresztelt bűnbanda térhódításának.

2012-ben és 2013-ban kétrészes egészestés rajzfilm dolgozza fel a Miller-féle Sötét Lovag visszatérését. Sőt, a tavalyi Batman V Superman számos pontban átemelt jeleneteket a képregényből – félelmetes pontossággal.

Tehát azok, akik azt hiszik, a Ben Afleck által játszott karakter nem is igazi Batman, az hatalmasat téved. Hiszen kereken harminc évvel ezelőtt már Miller lefektette a noir-Batman alapjait, amiből mai napig táplálkozik a franchise. Nem véletlen a sötét hangvételű Nolan-trilógia, amely szintén elképesztő részletesen vett át a The Dark Knight Returns, illetve a Year One lapjairól ötleteket. Idevehetőek még az Arkham videojátékok, de Miller rajta hagyta nyomát a mai napig olvasható Batman-füzetek lapjain is.

Az 55 éves Bruce Wayne története rengeteg tanulsággal mutatja be egy magányos ember mindennapjait, aki nem mellesleg a világ egyik leghíresebb szuperhőse. Egy olyan emberét, aki mindent feltett, hogy megmentse szeretett városát, dacolva a számtalan bűnözővel, elfogadva, hogy sosem kap majd érte elismerést. Hiszen tudjuk: ő nem az a hős, akit megérdemlünk, hanem akire szükségünk van.

november 2, 2016
Métal Hurlant: Francia képregény, ami korszakalkotó sci-fiket inspirált
Kevesen tudják, de van a világon egy, a 70-es évektől egészen máig futó, eredetileg francia képregény antológia, amely nélkül kevés, általunk ismert, kultikus sci-fi létezne. Sajnálatosan a popkultúra részéről méltánytalanul elfeledett sorozatról van szó, de talán épp az teszi annyira különlegessé, hogy nem találkozhatunk vele az újságosok polcain. Nem beszélve arról a tényről, hogy a francia pszichedelikus képregények műfaja, illetve az adott esetben pornográf tartalmú avantgárd mindig is szubzsánernek számítottak.

A szóban forgó képregény címe Métal Hurlant, mely szó szerinti fordításban rikító/sikoltó fémet jelent. A XX. század legnevesebb filmkészítői merítettek a hasábjairól, úgy mint
- Ridley Scott, a Szárnyas Fejvadász univerzumának megalkotásához;
- William Gibson, aki többek között a Neurománc és a Mona Lisa Overdrive című könyveket írta;
- Katsuhiro Ôtomo, az Akira című, híres anime rendezője.
A Métal Hurlant 1975-től 1987-ig futott Európában ezen a címen. Az amerikai változat, mely mind a mai napig kapható az Egyesült Államokban, már Heavy Metal címmel került a polcokra.

A képregény negyven év alatt olyan, ma már legendás névnek számító művész számára nyújtott lehetőséget a műveik megjelenésére, mint Jean (Moebius) Giraud, Philippe Druillet, Jacques Tardi, Alejandro Jodorowsky, Enki Bilal, Hugo Pratt, Jean-Claude Gal, Richard Corben és Milo Manara.

Sokaknak talán Moebius és Jodoroswky neve csenghet ismerősen, hiszen ők ketten kezdték el megalkotni a Frank Herbert-féle Dűne első (soha el nem készült) filmadaptációjának storyboardját. Erről a koprodukcióról szól a Jodorowsky’s Dune című, rettentően szórakoztató dokumentumfilm, ami 2013-ban világszerte tíz díjat zsebelt be, és huszonhat jelölésnek örvendhetett.

A társalapító, Jean-Pierre Dionnet csak később döbbent rá, hogy nem pusztán egyszerű képregény az, amit létrehozott; Sokkal inkább művészeti mozgalom, mely kézen fogva jár a szürrealizmussal.

Az antológia jelentőségét az a tény is érzékelhetővé tette, hogy az első előfizető Alain Resnais volt, a második Chris Marker, Fellini pedig az ötödik.

Akkor értettem meg mindezt, amikor George Lucast megkértem, hogy írjon egy előszót, ami egy héttel később megérkezett.

– nyilatkozta Dionnet egy 2013-as interjúban.

Sokak szerint a képregény az első volt saját fajtájában, és nem vonatkoztak rá szabályok. Ez észrevehető az ábrázolásmódon, a színeken, az elemek és motívumok rendkívül széles tárházán, a számunkra életidegen erkölcsök szerinti konfliktusokon, valamint a pornográf tartalmon, mely ha a mai világban jelenne meg, mint „friss belépő”, már nem biztos, hogy eljutna a polcokig. A Métal Hurlant egy olyan korban érkezett, amikor a sci-fi minden volt, csak nem felkapott. A mozivásznon a fantasztikum konszolidált változatával lehetett többnyire találkozni, mint Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje, vagy a Michael Crichton könyvéből készült Az Androméda-törzs , az „őrült irányzat” pedig csak a hetvenes évek végén ütött be, melynek a már említett Jodorowsky’s Dune kitűnő példája lehetett volna.

A képregény oldalain ugyanakkor filmélményszerű, hihetetlenül részletgazdag grafikák fogadták az olvasót. A történetek kísérleti jellegűek voltak, és sokkal inkább mély filozófiai kérdéseket boncolgattak, mintsem szatirikusan kritizálták a valóságot (ahogy egyébként számos sci-fi teszi, főként a disztópia műfajában). A meztelen testek erősen befolyásolták a képi világ megalkotását, olyannyira, hogy némely oldal jobban hasonlított a rajzolt pornóhoz, mintsem egy képregényhez.

Az antológia két, tehát francia és amerikai változata néhány éven keresztül párhuzamosan létezett. Mind a Métal Hurlant-ben, mind a Heavy Metalban jelentek meg cikkek, de míg előbbiben sci-fi ajánlókkal, kritikákkal lehetett találkozni, addig a tengerentúli verzió inkább „a geekek Playboya” volt, legalábbis az Entertainmen Weekly álláspontja szerint.

Sajnos a Métal Hurlant már nem létezik: először 1987-ben lett vége, másodszor pedig 2004-ben, egy rövid ideig tartó feltámasztási kísérletet követően. Ugyanakkor újító, megbabonázó vizualitása, egyedi stílusa mind a mai napig kihatással van a fantasztikumra.

Az érdeklődők számára itt egy lista azokról a képregényekről, amelyek az M.H. által képviselt irányzat előtt hódolnak:
- La Caste des Méta-Barons (készítette: Alejandro Jodoroswky és Juan Giménez);
  Az első része magyarul megjelent A Metabárók kasztja címmel a Delta Vision gondozásába, 2008-ban.
- Metabarons Genesis: Castaca (készítette: Alejandro Jodoroswky és Das Pastoras);
- The Incal (készítette: Alejandro Jodoroswky és Jean „Moebius” Giraud);
- The Technopriests (készítette: Alejandro Jodoroswky és Zoran Janjetov);
- The Long Tomorrow (készítette: Dan O’Bannon és Jean „Moebius” Giraud);
szeptember 4, 2016
A hét grafikusa: Zdzisław Beksiński

Ezen a héten egy nem mindennapi festőt választottunk meg a Hét grafikusának: a lengyel származású Zdzisław Beksińskit (1929-2005). A disztópikus szürrealizmusnak nevezett festményei egyszerre zavaró és ámulatba ejtő munkák.

Beksinski 1929-ben született Lengyelország déli részén található Sonokban. Fiatalkoráig itt élt, azonban egyetemi tanulmányai Krakkóba szólították: ott építészetet tanult. Az egyetem után 1955-ben hazatért, ahol építkezési felügyelőként dolgozott, de bevallása szerint nem igazán élvezte. Ekkor fordult az érdeklődése a művészet, főleg a fényképészet és a szobrászat felé. Ezekben a korai művekben már szerepeltek későbbi, védjegyévé vált témái, mint például a kihalt tájak. Sosem folytatott művészeti tanulmányokat, saját intuíciói és elképzelései szerint alkotott. Főleg farostlemezre készített olajképeket, de az akrillal is kísérletezett. Munkáira valószínűleg nagy hatással volt a klasszikus és a rock zene is, amit festés során hallgatott, ugyanis Beksiński gyűlölte a csendet, valaminek szólnia kellett a háttérben.

Zdzisław Beksiński

Nagyon is sajátos festményei először 1964-ben arattak sikert a Varsóban rendezett kiállításán: az összes kiállított képét megvették. Nemzetközi ismeretséget a 80-as évek során szerzett, először Franciaországban Piotr Dmochowski közreműködésével, majd Nyugat-Európában is egyre több tisztelője lett.

A művész munkáit két periódusra szokták osztani, a 60-as évekre, azaz a „fantasztikus korszakra”. Leginkább ezen alkotásait ismerik és szeretik. A már-már felkavaró vagy komor szürrealista képein megjelenített csontvázak, eldeformált figurák, elhagyatott tájak és a halál témája egy igazi gótikus fantáziavilágba vagy épp egy sötét disztópiába visz minket.

A 80-as évekkel kezdődik az átmeneti korszaka, amikor inkább a monumentális, szoborszerű alakok kerültek képei középpontjába, amik mellett gyakran keresztek szerepeltek. Beksiński saját elmondása szerint inkább ezeken az alkotásokon inkább a figurákra, a hátteret pedig egyszerűsítette. Az időszak alatt kevesebb festmény született, de erejükből semmit sem vesztettek.

A 90-es években a számítógépek elterjedésének révén Beksinski megismerkedett a digitális fényképészettel és a fotómanipulációval, élete végéig ezekkel kísérletezett. Azonban ezt az időszakot inkább a magánéleti problémák terhelték. 1998-ban meghalt felesége, Zofia, 1999-ben, karácsonykor pedig Tomasz nevű fia öngyilkos lett (Az esethez kapcsolódóan Jan P. Matuszyński rendező filmet készít Bekinski és fia kapcsolatáról. Idén tervezik bemutatni.) Végül a művész élete is hasonló tragédiával ért véget: 2005-ben holtan találtak rá saját lakásában, testén 17 késszúrással. A rendőrség gyilkosságra gyanakodott és gyanújuk beigazolódott: az eset után nem sokkal őrizetbe vették Robert Kupiect, a gondnok tinédzser korú fiát. Egy évvel később bűnösnek bizonyult, 25 év börtönre ítélték. A vallomás szerint Kupiec azért ölte meg Beksinskit, mert nem adott neki kölcsön.

A szomorú vég azonban nem árnyékolja be a művész örökségét, csak a tudat lehet fájó, hogy egy ilyen zseniális festővel vagyunk kevesebbek. A cikk végén álljon itt egy kisebb válogatás a leghatásosabb alkotásból. Aki szeretne még többet látni Beksińskiből, az ezen a linken nézelődhet még.

július 20, 2016