Szerző: galaktikaggadmin

  • Minimum-tevékenységhez közeledik a Nap – és mi nem fogjuk érezni a hatását

    Ugyan kevesebb (gyengébb) napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.

    A brit meteorológiai intézet, a Met Office és a Readingi Egyetem közös kutatásának eredménye szerint 2100-ig mindössze 0,08 Celsius-fokkal lesz hűvösebb átlagosan a gyengülő napsugárzás miatt. A 20. század folyamán a naptevékenység elérte a maximumát, és újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy ez a végéhez közeledik, vagy már vége is van. A Met Office és a Readingi Egyetem kutatói ebből kiindulva modellezték a naptevékenység várható alakulását a 21. században.

    A számításokból az is kiderült, hogyha a naptevékenység elérné az eddig megfigyelt minimumszintre csökkenne, akkor a Földön a felszín átlaghőmérséklete 0,13 fokkal csökkenne. Ezt a szintet 1645 és 1715 között mérték, neve Maunder-minimum.

    Ennek ismételt bekövetkezte kevéssé valószínű Mike Lockwood, a Readingi Egyetem napkutatója szerint, de egyszersmind az is, hogy a huszadik századi fokozott aktivitás folytatódjon. „A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a naptevékenység és a napsugárzás erőssége az 1820 körül mért Dalton-minimum szintjére esik vissza” – magyarázta.

    „Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a naptevékenység lanyhulása nem elég annak megakadályozására, hogy a globális átlaghőmérséklet 2 fokkal legyen nagyobb az ipari forradalom előtti időszakhoz képest” – mondta Gareth Jones, a Met Office klímakutatója. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a kutatók túlnyomó többsége a 2 Celsius-fokos szint meghaladását tartja valószínűnek a 21. század végére, ami elkerülhetetlen klímaváltozáshoz vezethet.

    Azaz, más szavakkal: a fosszilis energiahordozók elégetésével a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok (élen a szén-dioxiddal) már most látható módon felborították bolygónk évmilliárdos „éghajlatrendszerét”, a Nap időnkénti csökkent tevékenységének hatásait nem fogjuk érezni. Egy kis önfegyelemmel lelassíthatnánk a folyamatot, és talán egyszer megoldást is találhatunk a problémára, de ehhez lépni kell. Nem holnap, nem jövő héten, hanem igenis ma, ha el akarjuk kerülni azt a kataklizmát, amiről Andreas Eschbach ír Összeomlás című regényében.

    origo.hu/tudomány nyomán

  • Magyar lányról neveznek el egy műholdat

    Lisa lesz a neve az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség Galileo elnevezésű műholdprogramja keretében majd felbocsátott 27 műhold egyikének, miután Kraaijvanger Lisa Viktória, a Fillér utcai általános iskola félig magyar, félig holland származású, tizenegy éves tanulója nyerte el az első helyezést az Európai Bizottság által kilenc és tizenegy év közötti gyerekeknek tavaly meghirdetett Galileo rajzpályázaton Magyarország esetében.

    Az Európai Unió Házában kedden tartott eredményhirdetésen kiderült, hogy Magyarországról 781 pályamunka érkezett be.

    A gyerekeknek egy olyan pályaművet kellett elkészíteniük, amely a világűrt vagy az űrrepülést mutatja be. A beküldött kép ábrázolhatta például a Földet más bolygókkal és műholdakkal együtt, vagy a Galileo műhold rakétáinak elindítását.

    A magyar bíráló bizottság tagjai között volt Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára mellett Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kar elnöke, Farkas Bertalan űrhajós és Süveges Gergő újságíró-műsorvezető.

    Európa saját műholdas navigációs rendszert épít ki, melynek neve Galileo program. Ez lesz az unió első globális lefedettséget biztosító, polgári felügyelet alatt álló helymeghatározó rendszere. A program során legalább 27 műholdat lőnek fel a világűrbe, amelyek a Földtől több mint 20 ezer kilométer távolságra keringő rendszert fognak majd alkotni. A rajzversenyen mind a 27 EU-tagállamból kiválasztanak egy rajzot, amelynek alkotójáról a program keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el.

    Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője az eredményhirdetéskor hangoztatta: több szempontból nagyon hasznos egy önálló, európai navigációs rendszer kiépítése. Egyrészt nagy gazdasági előnyökkel jár az uniónak. Másrészt a mindennapi életben is konkrét kézzel fogható előnyöket jelent. Az önálló helymeghatározó rendszer kialakítása pontosabb autós navigációt, biztonságosabb banki szolgáltatást, megbízhatóbb áramszolgáltatást, a közúti közlekedés hatékonyabb szervezését, valamint a kutató- és mentő akciók eredményesebb koordinálását segíti.

    Az első magyar űrhajós Farkas Bertalan a rajzokról elmondta: „a zsűrinek nagyon nehéz dolga volt… Mind a 781 pályamunka méltán mutatja azt, hogy a magyar ifjúsá
    g nagyon érdeklődik az űrkutatás iránt.”

    Mi ezúton is gratulálunk!

    forrás:

    index.hu/tudomány

  • Időjárásjelentés: helyenként viharos protonzápor várható

    Január 23-án, magyar idő szerint hajnali 5 órakor hatalmas napkitörés zajlott le a Nap 1402-es számú napfoltcsoportja felett. Emiatt egy gyorsan mozgó anyagfelhő tart a Föld felé, amelynek érkezése kedden délután várható. Kedden reggel nagy energiájú protonok záporába került a Föld.

    Friss információ, kedd, magyar idő szerint 8.12

    A hétfői napkitörésből (lásd lent) származó nagy energiájú protonok jelenleg haladnak el a Föld mellett, jelentette a bolygónk környezetét is monitorozó amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration). A Spaceweather.com űridőjárási portál szerint lehetséges, hogy emiatt egyes műholdak számítógépei újraindítják magukat, illetve a földi rádiókommunikációban is problémák jelentkezhetnek, főleg a magasabb földrajzi szélességeken. Az alábbi filmet a SOHO napkutató űrszonda készítette. A Napot kitakarták a képen. A havazásra emlékeztető látvány a detektorba csapódó sok töltött részecske miatt jön létre.

    Forrás: NASA

    A napkitörésnek a részecskéi karcokhoz hasonló vonalakat okoznak a SOHO űrszonda kamerájánál (NASA)

    Korábbi információk

    Január 23-án hajnalban, magyar idő szerint 4.59-kor az 1402-es jelű napfoltnál látványos robbanás történt. A bekövetkezett napfler (napkitörés) az osztályozási rendszer alapján M9-es kategóriájú volt, amely majdnem a legmagasabb (X) osztályba tartozik. Ez azt jelenti, hogy intenzív ultraibolya- és röntgensugárzás kapcsolódott hozzá, amely ionoszférikus zavarokat kelt a Föld felső légkörében.

    Forrás: NASA

    A napkitörés az ultraibolya tartományban (Solar Dynamics Observatory, NASA)


    A SOHO és a STEREO napkutató űrszondák megfigyelései alapján a robbanáshoz úgynevezett koronakitörés is kapcsolódott. Ennek keretében jelentős mennyiségű izzó plazma és gázanyag hagyta el csillagunkat, méghozzá nagyjából a Föld irányába. A Spaceweather.com űridőjárási portál legutóbbi információi szerint a viszonylag gyorsan, 2200 km/s sebességgel mozgó anyagfelhő kedden (január 24-én), magyar idő szerint 15 órakor éri el a Földet (plusz-mínusz 7 óra).

    A napanyag érkezése geomágneses vihart okozhat. A rádiózavarok mellett látványos sarki fények is feltűnhetnek.

    Forrás: Bjorn Jorgensen

    Sarki fény január 22-én Norvégiából. További képek a www.arcticphoto.no honlapon tekinthetők meg (Bjorn Jorgensen)


    Néhány napja hasonló kitörés zajlott le a Napon. Ennek anyagfelhője az előrejelzéseknél valamivel később, január 22-én érte el bolygónkat, és a poláris területekről figyelve látványos sarki fényeket hozott létre. Az űridőjárás (tehát a Föld körüli mágneses tér állapotát) figyelő Goddard Space Weather Lab intézet bejelentése alapján az esemény során bolygónk mágneses védőburka érezhetően zsugorodott, és több geostacionárius pályán keringő műhold a magnetoszférán kívülre került, ahol a napszél s
    zabadon bombázhatta őket – a napvihar miatti meghibásodásról egyelőre nem érkezett híradás.

    A Fizika Napja Szegeden

    Helyszín: Szegedi Tudományegyetem, Dóm tér 9. (fizikus épületszárny)
    Időpont: 2012. január 28., szombat, 9-14 óra.

    Az érdeklődők változatos előadásokon keresztül ismerkedhetnek meg a Szegeden zajló sokrétű fizikai kutató- és fejlesztőmunkával. A bemutatókkal, kipróbálható kísérletekkel és kvízjátékkal gazdagított programra az SZTE Dóm téri, felújításon átesett fizikus épületszárnyában kerül sor. Az egyetemi képzések iránt érdeklődőket a szervezők felvételi és tanulmányi információkkal is várják. A részletes program a rendezvény honlapján olvasható.

    origo.hu/tudomány

  • Oroszország Európával és a NASA-val karöltve hozna létre Hold-bázist

    Az Orosz Űrügynökség az európai és az amerikai űrügynökséggel is egyeztet egy holdbázis megépítéséről – írta az orosz Rija Novoszty újság január 19-én.

    Forrás: NASA

    Vlagyimir Popovkin, az Orosz Űrügynökség vezetője szerint a tartós emberi jelenlét a Holdon megoldható, és az számos előnnyel jár. Ezek között említette a sarki kráterek vízjégkészletét és a technológiai előrelépést, amelyet egy emberes holdbázis megvalósítása jelentene. Mindehhez persze komoly nemzetközi összefogás szükséges, ami nem lenne példátlan, hiszen az orosz, európai és amerikai űrügynökségek a Nemzetközi Űrállomás esetében tartósan együttműködnek.

    Az elmúlt években az oroszok nem jeleskedtek a Hold kutatásában, míg amerikai, európai és távol-keleti szondák közül több is meglátogatta azt. A közeljövő orosz tervei között viszont továbbra is szerepel a Hold, Luna-Glob és Luna-Resource néven két űrszondát is küldenének a Holdhoz 2020-ig. A tervezett bázis ideális helyszín lehetne az emberek és robotok közötti kutatási együttműködés tesztelésére, aminek fontos szerepe lesz majd az emberes Mars-expedíció során.

    Forrás: Bigelow Aerospace
    Makett egy részben felfújható elemekből álló emberes holdbázisról (Bigelow Aerospace)

    Az oroszok terve olyan szempontból is érdekes, hogy a NASA nemrég mondta le az emberes visszatérést a Holdra. Ha esetleg mégis megvalósulna az ötlet, az komoly előrelépés lehetne a tervezett emberes Mars-expedíció felé, nemcsak a technológiai fejlesztések, hanem a nemzetközi együttműködés terén is. A szakértők szerint ugyanis a Mars emberes meghódítása olyan nagy erőforrásokat és ráfordítást igényel, hogy nemzetközi összefogás szükséges hozzá.

    origo.hu/tudomány

  • Hajszőnyegszövők az Írószövetségben

    Január 18-án az Írószövetségben kerekasztal-beszélgetésre került sor. A téma Andreas Eschbach Hajszőnyegszövők című regénye volt.

    A beszélgetést a kötet fordítója, Varga Csaba kezdte. Előadásokat tartott S. Sárdi Margit, Antal József és Szélesi Sándor, ezután az est jellege átalakult: vitafórum-kerekasztal beszélgetés kezdődött a regényről, elsősorban irodalmi-kritikai szempontból elemezték.

    Volt, aki úgy vélte, a regényt konkrétan jobb lenne novelláskötetnek hívni, míg mások a védelmükbe vették „regénységét”.

    A beszélgetés előtt S. Sárdi Margit kiosztotta a Magyar Scifitörténeti Társaság pályázatára érkezett győztesek díjait.

    A sci-fi irodalommal foglalkozó előadássorozat következő állomásai:

    2012. február 15.: Szovjet-orosz SF

    2012. március 21.
    : Íróéletutak – A. C. Clarke. Három előadás húsz percben, majd kerekasztal.

    2012. április: Az SF Szakosztály Sci-fi Napja – Többek között: Nyugatosok, 40 éves a Galaktika, Fordítói kerekasztal, Magreál, Interaktív játékok, MASFITT bemutatkozás, Zene és kiállítás

    2012. május 16.: Az 50-es, 60-as évek magyar SF Irodalma.

    2012. június 20.: Könyvbemutatók

    Helyszín: Budapest, Bajza u. 18.
    A belépés mindig díjtalan, mindenkit várnak!

  • Sötét anyagból álló galaxist találtak

    Amerikai és holland csillagászok egy olyan távoli, a teleszkópokkal nem látható törpegalaxist fedeztek fel, amely feltételezéseik szerint kizárólag sötét anyagból állhat. A felfedezésről a Nature-ben jelent meg tanulmány.

    Gravitációs lencse segítségével találtak rá egy távoli törpegalaxisra, ami teleszkópokkal nem észlelhető. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, amely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik. A kutatók a hawaii Mauna Key vulkán tetején működő Keck-obszervatóriumban végezték el a megfigyeléseket, és a JVAS B1938 katalógusjelű masszív elliptikus galaxist használták gravitációs lencseként.

    A most felfedezett galaxis tízmilliárd fényévnyire van tőlünk, és igen apró, 190 millió Nap-tömegű. Ez nagy számnak tűnhet, ám egy tipikus csillagváros tömege több tízmilliárd Napénak felel meg.

    „Ez a legalacsonyabb tömegű galaxis, amelyet ilyen nagy távolságban észleltünk” – hangsúlyozta Mathew Auger, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője.

    A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az univerzum tömegének csupán 4,6 százalékát alkotja a megfigyelhető anyag, 23 százalék a sötét anyag aránya, és 72 százalék a sötét energia.

    index.hu/tudomány

  • Újrafotózzák az egyik leghíresebb asztrofotó tágyát, a Teremtés Oszlopait

    Forrás: NASA, ESA, STScI

    A Hubble űrtávcső 1995-ös felvétele, amely az optikai tartományban mutatja a gázanyagban lévő hűvösebb, átlátszatlan felhőket. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, STScI)

    A látható fény után az infravörös tartományban is megcsodálhatjuk a Sas-ködöt. Ez az aktív csillagkeletkezési régió a Hubble űrtávcső 1995-ös felvételével vált ismertté, és sokan a 20. század leghíresebb asztrofotójának tartják. Most az eddig átlátszatlan, sötét felhők belsejébe pillanthatunk be.

    A Sas-köd (katalógusszáma alapján M16, avagy NGC 6611) egy látványos emissziós (sugárzást kibocsátó) csillagközi felhőkomplexum, amelyet a benne lévő fiatal, nagytömegű égitestek késztetnek intenzív sugárzásra. Az objektumról a Hubble űrtávcsővel 1995-ben készített felvétel bejárta a világsajtót, amelyen látványosan rajzolódtak ki a csillagközi anyag sűrűbb felhői. A „Teremtés Oszlopainak” vagy „Isten Kezének” is nevezett elnyúlt alakzatokban jelenleg is új égitestek születnek.

    Míg az optikai tartományban a születő csillagokat övező sűrű régiókon nem sikerült átlátni, addig ez a Herschel űrtávcső új infravörös felvételeivel jobban megoldható. Az infravörös megfigyeléssel párhuzamosan a röntgentartományban is készültek új mérések az objektumról, a Föld körül keringő XMM-Newton röntgentávcsővel.

    Forrás: ESA

    A Sas-köd a Herschel űrtávcső infravörös és az XMM-Newton röntgenfelvételén. A kép elemzése alapján jobban megismerhető, miként hatnak kölcsön a forró csillagok a közelükben lévő hideg, néhol az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletű gázanyaggal. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESA/Herschel/PACS/SPIRE/Hill, Motte, HOBYS Key Programme Consortium; ESA/XMM-Newton/EPIC/XMM-Newton-SOC/Boulanger)


    A röntgenképeken a legforróbb csillagok feltűnőek, ezek energiakibocsátása felel a ködösség látványos megjelenéséért.

    Forrás: ESA

    Eltérő hullámhossztartományokban készült felvételek a ködösségről. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESA/Herschel/PACS/SPIRE/Hill, Motte, HOBYS Key Programme Consortium; ESA/XMM-Newton/EPIC/XMM-Newton-SOC/Boulanger)

    A VLT távcsőrendszer 8,2 méter átmérőjű Antu teleszkópjával is megörökítették az objektumot a közeli infravörös tartományban. A megfigyelés rámutatott, hogy a régióban vizsgált 73 apró és sűrű gázos anyagcsomó közül 11 belsejében születő csillag foglal helyet.

    Forrás: ESO

    Földi közeli infravörös felvétel, amelyen felismerhető, hogy a sűrű oszlopok felső részében fiatal csillagok találhatóak. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESO)

    origo.hu/tudomany

  • Amerikai radar végezhette ki az orosz szondát

    Egy amerikai radar okozhatta a Mars felé indított Fobosz-Grunt orosz űrszonda vesztét – írja a Kommerszant című orosz napilap keddi számában. Véletlen, eddig példa nélküli esetről lehet szó.

    A Kommerszant című orosz napilap keddi számában megjelent cikk szerint elképzelhető, hogy amerikai katonai radar okozta a Fobosz-Grunt-űrszonda meghibásodását. A cikk az orosz űripari szektor egyik illetékesére hivatkozva azt írja, hogy a csendes-óceáni Marshall-szigetcsoporthoz tartozó Kwajalein-atollon telepített, egy kisbolygót követő csillagászati radarból származó impulzus tehette tönkre a Fobosz-Grunt elektronikáját. Ennek következtében a szonda számítógépes rendszere nem tudta beindítani a hajtóműveket, amire azért lett volna szükség, hogy az űreszköz – elhagyva a Föld körüli pályát – a vörös bolygó felé vegye az irányt.

    Horváth András űrkutató-csillagász az [origo]-nak elmondta: a Földhöz közel merészkedő kisbolyókat valóban ilyen radarokkal mérik, tehát elképzelhető, hogy a Fobosz-Grunt véletlenül belekerült az egyik radar hullámsávjába. A radar által kibocsátott impulzus (amely megawattos teljesítményű volt) rövidzárlatot okozhatott a szonda elektronikájában, mindössze néhány órával a start után. Ilyen eset még nem fordult elő, és nincs olyan egyeztetés, amelynek alapján ezt el lehetett volna kerülni, mert nagyon sok rádióteleszkóp üzemel a Földön.

    Horváth András elmondta: az elmúlt két hónapban semmilyen eredményt nem ért el az a vizsgálóbizottság, amely a Fobosz-Grunt meghibásodásának okát akarta kideríteni. A novemberi start után Föld körüli pályán ragadt (és vasárnap lezuhant) Fobosz-Gruntról számos felvétel készült az elmúlt hetekben, és ezek alapján a szonda jó állapotban volt: a hordozóeszköz orrvédő kúpja rendben levált róla, a napelemei telepítve voltak. A bizottság végleges jelentése hétévégre várható.

    A szondát 2011 novemberében azzal a céllal indították útjára, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a Naprendszer Földhöz legközelebbi bolygóját, és egy leszálló modult küldjön a Mars Phobos nevű holdjára, hogy arról talajmintát szállítson a Földre. A szonda darabjai végül a Csendes- vagy az Atlanti-óceánba zuhantak.

    [youtube=http://www.youtube.com/watch?v=FvTbx7q9gVI?version=3]

    Film a küldetésről és a visszazuhanás valószínű módjáról

    origo.hu/tudomány

  • Mesterséges sejtek 2012-ben?

    Szinte már Robert Charles Wilson Pörgés-Tengely-Örvény trilógiáját olvasnánk – csak ez a valóság, és most történik! Lehetségesnek látják az áttörést a mesterséges sejtek létrehozására.

    A „genetika Darth Vaderének” már sikerült újraindítania sejteket, mesterségesen összeszerelt operációs rendszer, azaz genetikai anyag alkalmazásával. Mi lesz a következő lépés, megszületik-e 2012-ben az első teljesen mesterséges sejt? A baktériumok háziasításával foglalkozó magyar kutató szerint még nem, de nem is lenne sok értelme.

    Forrás: J. Craig Venter Institute

    A szintetikus genomú M. mycoides elektronmikroszkópos képe

    A szintetikus biológiával foglalkozó kutatók képesek valódi DNS-hez hasonlító örökítőanyagot készíteni, és élő sejteket tudnak átprogramozni, de még senkinek sem sikerült olyan sejtet építenie, amelynek minden alkotóelemét mesterségesen hozták létre. A szintetikus baktériumokra pedig valószínűleg fényes jövő vár: a kutatók szerint hatékonyan tudnának környezetbe került mérgező anyagokat semlegesíteni, és akár a légköri szén-dioxid elnyelésére is használhatók lennének.

    A szintetikus biológia nehezen különíthető el más tudományágaktól, például a biotechnológiától és a genomikától. Ez a viszonylag új és dinamikusan fejlődő terület természetben nem létező biológiai rendszerek (gének, sejthálózatok, akár egész sejtek, szervezetek) tervezésével és megépítésével foglalkozik, új megoldások (mérnöki módszerek, számítógépes tervezés) alkalmazásával.

    „A szintetikus biológiának kettős célja van: a tudományos megismerés és a hasznos alkalmazások kidolgozása” – mondta az [origo]-nak Pósfai György, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója. Az utóbbi időben szintetikus biológiával foglalkozó szakember szerint az egyszerű, összerakott rendszerek elvezethetnek az élő sejt teljes megismeréséhez, és minden összetevő, minden kölcsönhatás ismert és tervezhető lesz.

    Az alkalmazásokat illetően már ma is számtalan példája van az átalakított élő rendszerek felhasználásának. Ami új, az a rendszerek tervezésének tudatossági foka, illetve az élő szervezetek átalakításának léptéke. „Különösen a biológiai úton előállított energiahordozók, a gyógyszerek és számos kémiai ipari alapanyag létrehozásának területén várható jelentős haszon a következő években” – mondta Pósfai.

    Az első mesterségesen vezérelt sejt már elkészült


    A szintetikus biológia elsődleges terepe jelenleg a mikrobák világa, ezek a sejtek ugyanis viszonylagos egyszerűségük folytán jól kezelhetők a kutatók számára – mondta a biológus. Módosított mikrobiális sejteket sokféle célra használnak: inzulin vagy rákgyógyszer, de akár műanyag előállítására is. Bonyolultabb szervezetekben is van már példa pontosan tervezett biológiai kapcsolók beépítésére. Ezek a kutatások elvezethetnek akár odáig, hogy egy emberi anyagcserezavar (például cukorbetegség) esetében egy beépített biológiai szenzor/kapcsoló érzékelje és korrigálja a bajt.

    A tudományág eddigi legnagyobb áttörésére 2010-ben volt, amikor a „genetika Darth Vadereként” emlegetett Craig Venter és kutatócsoportja létrehozta az első mesterségesen vezérelt sejtet. A kívülről bevitt baktérium (mikoplazma) DNS-e képes volt beindítani és irányítani más sejtek működését, amit a kutatók a számítógépek bekapcsolásakor elinduló rendszerfolyamatokhoz hasonlítottak. Az új sejtek nemcsak külső tulajdonságaikban lettek olyanok, mint az eredeti mikoplazma-baktérium, hanem önmaguk folyamatos megsokszorozására is képesek voltak.

    Forrás: Science/AAAS
    Szintetikus genommal rendelkező mikoplazmasejtek


    A szintetikus biológiában 2011-ben főleg technikai jellegű előrelépések történtek. Pósfai elmondta, hogy bár már 40 éve végeznek genetikai módosításokat, az utóbbi időszakban ugrásszerű fejlődés történt az itt alkalmazott eljárásokban. Tavaly például olyan publikációk jelentek meg, amelyek alapján a lassú, körülményes genetikai beavatkozásokat nagy hatékonyságú, gyors, automatizált módszerek válthatják fel, számtalan új alkalmazást téve lehetővé.

    Úton a teljesen mesterséges sejt felé

    Forrás: BRC
    Dr. Pósfai György

    Pósfai az [origo]-nak elmondta, egy teljesen mesterséges sejt elkészítésére kétféle lehetőség van. „Egyrészt régóta kutatják, mi történhetett az élet hajnalán, milyen lehetett az első, feltételezhetően igen egyszerű rendszer, amely már életjelenségeket mutatott, vagyis anyagcserére volt képes, a környezetétől elkülönült, képes volt magát másolni. Sok érdekes részeredmény született az utóbbi időben, de az még messze van, hogy egy ehhez hasonló, esetleg valamilyen más kémiájú rendszert teljes egészében összehozzanak” – mondta Pósfai. Szerinte ha sikerülne is egy önfenntartó, élőnek mondható rendszert létrehozni, annak gyakorlati haszna nem sok lenne.

    A másik megközelítés a mai, modern sejteket veszi alapul, amelyek óriási előnye, hogy több milliárd évnyi evolúció eredményeként igen hatékony, kifinomodott gépezetekké váltak (egy mai baktérium egyáltalán nem ősi, primitív szervezet, hanem egy szinte tökéletesre csiszolt kémiai gyár). Ez
    eket a sejteket próbálják meg a kutatók lemásolni, egyszerűsíteni, céljaiknak megfelelően átalakítani. Pósfai szerint ennek a megközelítésnek sokkal nagyobb gyakorlati jelentősége van, és ezt az irányt követték Venterék is, amikor mesterséges DNS-t juttattak egy élő sejtbe.

    A magyar biológus nem tartja valószínűnek, hogy akár az egyik, akár a másik változatot teljesen mesterséges alkotórészekből sikerül megvalósítani 2012-ben, de erre szerinte nincs is szükség. „Elvi akadálya nincsen, azonban a gyakorlatban túl bonyolult lenne megvalósítani, és sok értelme sem lenne. Ha valaki házat épít, nem áll neki mindent, a téglától a szögön át a villanykörtéig legyártani, hanem megveszi a kész terméket. A lényeg a ház tervezése, a tájolása, beosztása, kinézete” – mondta Pósfai. A szakember szerint a mesterséges sejtek előállításánál is a tervezés, illetve a sejt működését irányító genetikai anyag, a DNS előállítása a lényeg. Az ennek működtetéséhez szükséges egyéb komponenseket pedig célszerű a természettől kölcsönözni. „Hogy mit fog csinálni a sejt, azt úgyis a DNS határozza meg. A mesterséges DNS célszerű tervezése, összeállítása és beindítása bőven ad feladatot, én inkább itt várnék előrelépést, nem annak forszírozásában, hogy teljes egészében mesterséges sejt készüljön” – mondta a biológus.

    Háziasítják az E. colit


    Pósfai kutatócsoportja az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében egy igen jól ismert, mind a kutatásban, mind a biotechnológiai iparban fontos baktérium, az Escherichia coli „háziasításával”, nagy léptékű genetikai átalakításával foglalkozik.

    Forrás: AFP/SPL
    Escherichia coli baktérium

    „Viszonylagos egyszerűsége ellenére ez a sejt még mindig túlságosan bonyolult ahhoz, hogy precízen, tetszés szerint alakíthassuk a tulajdonságait” – mondta Pósfai. Genetikai anyaga mintegy 4500 génből áll, és ezek jó része bár hasznos a baktériumnak a természetes környezetében, a laboratóriumi-ipari, jól meghatározott feltételek között (hőmérséklet, tápanyag) inkább csak akadálya lehet a hatékony, emberi célú működésnek. A magyar kutatók ezért „áramvonalasítják” a sejt genetikai anyagát: precíz, tervezett módon eltávolítják a szükségtelen utasításokat (géneket), a „genetikai ballasztot”.

    „Eddig több mint ezer felesleges génjétől szabadítottuk meg, és úgy látjuk, ennek eredményeképpen hatékonyabban alakítja át a sejt a tápanyagokat, például többet termel az általunk beprogramozott, gyógyászati célú fehérjéből” – mondta a biológus.

    Egy másik, érdekesnek ígérkező kutatásuk arra irányul, hogy a sejt genetikai változékonyságát blokkolják. „Minden élő sejt rendelkezik a változás képességével, hiszen a változó környezetben csak azok a szervezetek maradhattak meg, amelyek változásaik révén alkalmazkodhattak. A genetikai változékonyság képessége tehát jól jön a baktériumnak, mellesleg a változási hajlamukat szinte tökélyre fejlesztették, még a mértékét is képesek a külső feltételekhez igazítani, de nem jön jól az iparnak” – mondta Pósfai. Az aprólékos munkával létrehozott, hasznos anyagokat termelő baktérium magától megváltozhat (igyekszik is „kibújni” a saját túlélését nem segítő, beprogramozott extra feladat alól), és haszontalanná válhat a kutatók számára. A magyar kutatók igyekeznek kiiktatni azokat a genetikai áramköröket, amelyek a változást lehetővé teszik, ezzel stabilizálják a sejtet. A baktérium működésében így kevesebb a „hiba”, tovább gyártja a hasznos terméket.

    origo.hu/tudomány

  • Túl sokoldalú volt, így nem kapott Nobelt: 100 éve született Szentágothai János agykutató

    A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar tudósa és oktatója Szentágothai János agykutató volt. A professzor számos világhírű idegkutatót bocsátott útjára, munkásságának hatása a mai napig érződik a hazai és a nemzetközi agykutatásban.

    Forrás: mek.niif.hu

    Szentágothai János

    Szentágothai János 1912-ben született Budapesten. Születése századik évfordulója tiszteletére az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a 2012-es évet az ő és a szintén száz éve született híres karmester, Solti György emlékének szenteli.

    Szentágothai a budapesti Pázmány Péter Egyetem orvosi karán végezte tanulmányait. 1946-ban nevezték ki a Pécsi Egyetem anatómiaprofesszorának. Pécsett jól felszerelt tanszéket talált, de munkatársak nélkül – az embereket elsöpörte a háború. Első kollégáit a tanítványai közül választotta ki. Néhány év alatt olyan virágzó idegtudományi iskolát épített föl Pécsett, amelyet világszerte ismertek és nagyra becsültek a szakmában.

    Reneszánsz ember

    Szentágothai egyik tanítványa, Hámori József akadémikus az [origo]-nak elmondta: a professzor szerteágazó érdeklődésű ember volt, a szűkebb szakterületén kívül sokat foglalkozott képzőművészettel, zenével és költészettel is. A dolgos órák feszültségét gyakran oldotta fel egy-egy versidézettel. Hámori a mai napig emlékszik arra, milyen döbbenetes hatást gyakorolt rá, amikor Szentágothai professzor az Új Írás 1963-as számából felolvasta Juhász Ferenc: József Attila sírja című, a kommunizmus eszmevilágával alig burkoltan leszámoló versét.

    Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
    Hámori József akadémikus

    Hámori szerint Szentágothai Leonardo mondását tette magáévá. A reneszánsz festő azt mondta: „akkor jó egy szerkezet, ha szép”. Szentágothai azt mondogatta: „a szerkezetben a működés a legszebb”. Ennek megfelelően az agyi struktúrák tanulmányozását is azért tartotta fontosnak, hogy megismerjék a működését. Szentágothai foglalkozott a gerincvelő, az agytörzs, a kisagy, a látópálya és az agykéreg szerkezetével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el. Fontos felfedezése volt a kéreg moduláris szerkezetének felismerése, azaz, hogy miként kapcsolódik egységekbe 10-50 ezer idegsejt.

    Többször jelölték Nobel-díjra, végül azonban nem kapta meg a rangos elismerést. Hámori József elmesélte: beszélt a Nobel-díj-bizottság egyik titkárával, aki azt mondta neki, azért nem kapta meg Szentágothai a Nobel-díjat, mert „túl sok mindennel foglalkozott”. A dolog iróniája, hogy amikor Hámori ugyanettől a titkártól megkérdezte, hogy a stresszelmélet megalkotója, Selye János miért nem kapott Nobel-díjat, a titkár azt válaszolta: „mert túlságosan egy területre koncentrált”.

    Nem lett Nobel-díjas, de világszerte ismerték és elismerték. Több nemzetközi szervezet tagja is volt, így a National Academy of Sciencesnek, külső tagja volt a Royal Societynak és a vatikáni Pápai Akadémiának is. Több egyetem, így az oxfordi is díszdoktorának választotta.

    Szentágothai nagyon jelentős eredménye, hogy az anatómia oktatását teljesen új pályára tette. Az addig leíró jellegű, az alaktanra (morfológiára) koncentráló tárgyat funkcionális anatómiaként oktatta, azaz valóban a működést helyezte előtérbe. Legendásan kitűnő előadó volt, aki igen nagy népszerűségnek örvendett mind a nemzetközi konferenciákon, mind a medikusok körében. „Iskolát teremtett Pécsett, majd később Budapesten is” – mondja Hámori.

    Világhírű tanítványok


    Hámori József elmondta: noha Szentágothai nem a semmiből teremtette meg iskoláját, hanem a nagy elődök, a Lenhossék család, Hőgyes Endre és a Nobel-díjas Bárány Róbert munkásságára alapozva, mégis elévülhetetlen eredményeket szerzett a magyar idegkutatás mai napig tartó diadalmenetének előkészítésében.

    Hámori számos olyan idegkutatót említett, aki a Szentágothai-iskolából kinőve vált világhírűvé. Halász Béla Szentágothai János egyik legközelebbi munkatársa volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében érte el legfontosabb eredményeit. Fő kutatási területe a belső elválasztású mirigyek szabályozása, különös tekintettel az idegrendszernek a szabályozásban játszott szerepére.

    Flerkó Béla vette át Szentágothaitól a pécsi Anatómiai Intézet vezetését, amikor a professzor 1963-ban Pestre költözött. Flerkó professzor nemzetközileg elismert, úttörő munkát végzett a reprodukciós rendszer neuroendokrín szabályozásának kutatásában, és társszerzője volt annak a könyvnek, amely három kiadást megért, nemzetközi bestseller lett a 60-as években (J. Szentagothai, B. Flerko, B. Mess and B. Halasz: Hypothalamic Control of the Anterior Pituitary. Budapest: Akademiai Kiado, 1968). A könyv szerzői között szerepel egy másik tanítvány, Mess Béla is, aki emeritus professzorként máig aktív Pécsett.

    Székely György szintén az ember és azon belül kiemelten az agy anatómiájával foglalkozott. Nevéhez fűződik a gerincvelő és az agytörzs részletes leírása. Számos magyar és angol nyelvű szakkönyv szerzője, illetve társszerzője.

    Réthelyi Miklós (a jelenlegi nemzeti erőforrás miniszter) még egyetemista korában részt vett a POTE Anatómiai Intézetének munkájában. Kezdetben Halász Bélával dolgozott együtt, majd önállóan folytatta idegkutatásait. Legfontosobb eredményeit a hipotalamusz idegpályáinak és összeköttetéseinek vizsgálata kapcsán érte el.

    Forrás: AFP

    Hámori József – mesteréhez, Szentágothaihoz hasonlóan – sokat foglalkozott a látórendszer és a kisagy idegi szerkezetével. Hámorinak elsőként sikerült leírnia a felnőtt állatok agykéreg alatti központjában és a kisagykéregben egy olyan jelenséget, amely a kisagyi tanulás és memória nélkülözhetetlen előfeltétele (ez az úgynevezett indukálható plaszticitás jelensége), valamint az információ feldolgozásában kiemelt szerepet játszó komplex szinapszisok szerkezetét.

    Magyarok agykutatói „Nobel-díja”


    A sok neves kutató közül a legújabb és talán az eddigi legnagyobb elismerést tavaly tavasszal kapta három magyar kutató. Somogyi Péter, Freund Tamás és Buzsáki György megosztva nyerte el a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány által alapított és első alkalommal odaítélt Agy-díjat (Brain Prize), amellyel egymillió euró is jár. A díjat már most agykutatói Nobel-díjként emlegetik. A kutatók az agykéreg, illetve különösen a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsfontosságú agyterület, a hippokampusz ideghálózatainak vizsgálatában elért kiemelkedő eredményeikért kapták a díjat.

    Colin Blakemore, az Oxfordi Egyetem professzora, a díjbizottság elnöke elmondta: „Ahhoz, hogy megértsük az információ feldolgozásával összefüggő folyamatokat az agyban, az idegsejtek felépítése, valamint a közöttük működő dinamikus kapcsolatok teljes megismerése szükséges. Ezen alapjelenségek jelentős részét Somogyi Péter, Freund Tamás és Buzsáki György kutatásaiból ismerjük. Felfedezéseik és a hasonlóan pontos munkát igénylő kutatási eredmények nélkül soha nem érthetnénk meg az agy működését.”

    Somogyi Péter (Oxfordi Egyetem), Freund Tamás (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) és Buzsáki György (Newarki Rutgers Egyetem) Magyarországon született, mindhárman itthon kezdték tudományos pályafutásukat. Somogyi Péter és Freund Tamás a Szentágothai-iskolához tartozik, Buzsáki György a szintén világhírű Grastyán Endre idegfiziológus tanítványa volt.

    Szentágothai professzor tanítványai közül többen is (például Hámori József, Freund Tamás) önálló kutatóműhelyt hoztak létre. Hámori elmondta: itt a fiatal kutatók is olyan magas színvonalú képzésben részesülhetnek, amilyet az alapítók kaptak mesterüktől. Így a magyar idegkutatók továbbra is keresettek lesznek a hazai és a külföldi intézetekben, és a magyar idegkutatás valószínűleg az elkövetkezendő évtizedekben is a világ élvonalában lesz.

    origo.hu/tudomány