My Blog

Szerző: galaktikaggadmin

  • Április 22 – a Föld Napja – Galaktika program!

    Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató (később az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett) 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. Már kezdeményezése megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom, ezernél több szervezet vesz részt benne.
    A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Jó kérdés, eszembe jut erről André Marlaux egy mondása: „Egy emberből annyi a Tiéd, amennyit megváltoztatsz belőle.”
    És a Földből mennyi a Tiéd? Mennyit és hogyan változtattál, változtatnál rajta?
    1989-ben Kaliforniában megalakult a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont és ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába. Mára több mint 125 ország polgárai, civil szervezetei kapcsolódtak be a programba, köztük 1990-től Magyarország is.
    Az idén első alkalommal a Galaktika magazin is kapcsolódik a rendezvényekhez: A Budapesti Állatkert Föld Fesztivál programja keretében sátrat verünk, kitűzzük a GALAKTIKA zászlót és folyóirataink legfrissebb (no és korábbi) számaival, a galaktikabolt.hu és a booker.hu könyváruház sok-sok könyvével várjuk a látogatókat. Vasárnap, április 22-én a galaktika sátor mellett a Föld védelmében attraktív jelmezekben akcióba lépnek az 501-es Légió katonái, bemutatkozik a Puli Space magyar holdjáró, de lesz irodalmi totó nagy nyereményekkel, sőt gyerekeknek galaktikus arcfestés is!
    1990 óta minden évben erre a napra adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról „A világ helyzete” címmel. Az idei jelentést, még e rövid cikk írásakor nem ismerjük, de nem kell nagy jóstehetség egy egyszavas, sommás megállapításhoz: romlott.
    Hogy a jövőben ez ne így legyen, keresd fel a Galaktika sátrát 2012. április 22-én vasárnap a Budapesti Állatkertben!
    mutabor

  • Programajánló: Neil Gaiman és Douglas Adams egy könyv borítóján – könyvbemutató

    A ma induló és vasárnap késő délutánig tartó Könyvfesztivál programjai és attrakciói egyre sűrűbbé válnak! Az Akadémiai Kiadó jóvoltából megjelenik Neil Gaiman új könyve – amit Douglas Adamsről írt! Nem egyszerű életrajzzal találkozunk: Gaiman személyesen ismerte Adamset, így sok-sok olyan részletre is számíthatunk, amiről eddig nem hallottunk. Emellett természetesen a kötet felöleli mindazt, ami Galaxis vagy stoppolás: hogyan lett világméretű trend a világ legtöbb könyvből álló trilógiájából.

    A kötetbe a Kiadó jóvoltából bele lehet lapozni itt:

    http://issuu.com/akademiaikiado/docs/gaiman_adams

    Ráadásul egy könyvbemutatóra is sor kerül a hétvégén: Budapesten, vasárnap 13:00-kor a Millenáris Hess András termében várják a sok-sok törülközős embert az eseményre. Kalandorok és vogonok is jöhetnek (legfeljebb őket nem látják olyan szívesen).

    Emellett a rendkívüli sci-fi finomság mellett több jó hírrel is szolgálhatunk a tudományos fantasztikum kedvelőinek: a K-4-es standnál, a csillagvizsgáló mellett várunk minden kedves érdeklődőt – méghozzá három új könyv kíséretében!

    A Sztrugackij-fivérek zseniális bürokrácia-paródiája (ami emellett igen minőségi városi sf-alapmű) először jelenik meg magyar nyelven cenzúrázatlanul!

    Ugyanez igaz Sir Arthur C. Clarke Bölcsőjére: a régi kiadást terjedelme miatt az akkori kiadó nem merte vállalni, emiatt a kötet hiányos, rövidített, helyenként nagyon zavaros lett. Most a teljes szöveg lát végre napvilágot Németh Attila szabatos, ízes fordításában, amely hamisítatlanul adja vissza az utánozhatatlan Clarke-hangulatot!

    Harmadik új kötetünk, az Okkultisták Klubja az ifjúságot szólítja meg: a fiatalabb olvasók kezébe is minőségi fikció kerül ezzel a kötettel, hogy egyrészt az olvasással, másrészt a fantasztikus irodalommal is jó viszonyt ápolva cseperedhessenek fel.

    Standunknál emellett rengeteg akcióval, akciós csomagokkal és kedvezményekkel várunk mindenkit – valamint egy irodalmi totóval! Töltsd le IDE KATTINTVA, nyomtasd és töltsd ki, hozd el nekünk, és szállj versenybe a 80.000 Ft értékű könyves főnyereményért!

    Emellett örömmel hangsúlyozzuk, hogy szombaton délelőtt, 10:00-tól 13:00-ig az 501-es Légió Magyarországi Helyőrségének egy jelmezes különítménye jelenik meg a standunknál, kiváló alkalmat nyújtva arra, hogy lefotózkodjunk illetve elbeszélgessünk kedvenc Star Wars-karaktereinkkel!

    Vasárnap délelőtt pedig, a tudomány kedvelőit várjuk: a Puli Space Technologies munkatársai látogatnak ki hozzánk, méghozzá az első magyar „kutyus”-sal, amely a Holdra lép!

    Érdemes lesz kilátogatni hozzánk! Ma délutántól várunk mindenkit!

  • Csütörtöktől vasárnapig: Könyvfesztivál! Mi ott leszünk!

    Rohamsebességgel közeleg a XIX. Nemzetközi Könyvfesztivál: április 19., 20., 21. és 22. napján (azaz most csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap) a Millenáris Parkba költözik a hazai könyvkiadás színe-java, hogy kiállítsa és bemutassa könyveit.

    Természetesen, ahogy eddig minden évben, a (nem mellékesen 20% plusz irodalmi tartalommal meghízlalt) Galaktika idén is kivonul: standunk a csillagvizsgálónál lesz, ahol tavaly is volt. A felettébb futurisztikusan hangzó K-4-es standnál várunk mindenkit!

    Mit tudunk megígérni? Sci-fi kiadó vagyunk – a csillagokat is megígérjük! 🙂 De komolyra fordítva a szót: először a Könyvfesztiválon lesz látható – kapható három új könyvünk, az elsősorban fiataloknak szóló Okkultisták Klubja, Sir Arthur C. Clarke Bölcsője és a Sztrugackij-fivérek annak idején betiltott műve, A Hétfő Szombaton Kezdődik.

    Emellett természetesen lesznek könyves és magazinos akciók, ajándékok, nyereményjátékok, irodalmi totó (80.000 Ft-os könyv főnyereménnyel!). Programokkal is várjuk a kedves érdeklődőket, nem „csak” irodalommal: szombaton reggel 10-től nagyjából 13.00-ig ugyanis az 501-es Légió Magyarországi Helyőrségének birodalmi rohamosztagosai is megjelennek a standunknál. Tessék eljönni, beszélgetni és lefotózkodni kedvenc klónharcosainkkal, esetleg magával Darth Vader Nagyúrral is! (Ez a program gyerekek és felnőttek számára egyaránt nagyon kiváló!)

    Nagy meglepetéssel készülünk a tudomány kedvelői számára is – hamarosan jelentkezünk, hogy pontosan mi is lesz ez és mikorra várható… azt viszont meg tudjuk ígérni, hogy nagyon izgalmas és érdekes lesz!

    Amit ezen kívül tudunk ígérni, azok könyvek (sok-sok könyv, akcióban!), jó beszélgetések, sci-fi…

    Csütörtöktől várunk mindenkit a Millenárison!

  • Kvangmjongszong-3

    Ad Astra…

    „Észak-Korea hamarosan felbocsát a világűrbe egy műholdat, a Ragyogó Csillag 3-at (Kvangmjongszong-3), amelyet saját maga gyártott hazai technológiával, és amellyel Kim Ir Szen elnök, az Örökkévaló Vezető születésének 100. évfordulóját (1912. április 15. – a szerk.) ünnepli meg.” – közölte március közepén a KCNA észak-koreai hírügynökség.

    Barack Obama és Valerij Putyin egymástól teljesen függetlenül, lerakták kávéscsészéjüket, felvonták a szemöldöküket, majd magukhoz hívatták nemzetbiztonsági főtanácsadójukat. De nem csak a két világhatalom vezetőjének, hanem az egész világnak a figyelmét és rosszallását magára vonta Észak-Korea egy „megfigyelő műhold” űrbe juttatásának tervével. Katonai szakértők egybehangzó véleménye szerint ugyan nem katonai rakétáról van szó, de a műszaki konstrukció nagyon közel van hozzá. Köztudott, hogy a kommunista rezsim évtizedek óta atom-programja részeként szisztematikusan fejleszti rakéta-arzenálját is.

    Emlékeznek a klasszikus viccre, milyen az orosz Rubik-kocka? Hát pont olyan, mint a magyar, azzal az apró különbséggel, hogy minden oldala piros, és nem lehet forgatni… Sajnos Észak-Korea műhold-kísérletét nem lehet viccel elütni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy sokadszorra is csúzli-hatékonyságúnak bizonyult a születésnapi attrakció: a Kvangmjongszong-3 nem sokkal a felbocsátás után a tengerbe zuhant. Akárhogy is, Galaktikus közhellyel: Észak- Korea egy időzített bomba a Föld kabátjának mellényzsebében.

    A rakétakilövés ténye annyit már biztosan „eredményezett” a kommunista állam számára, hogy a lassan javuló amerikai kapcsolatokat újra mélypontra helyezte, és a nemrégiben kilátásba helyezett élelmiszer segélyek is áldozatául estek a születésnapi „petárdázásnak”.

    Mindenesetre a jelenlegi diktátor, Kim Dzsong Un számára hatalmas siker lenne, ha bölcs irányításával Észak-Korea műholdat juttatna az űrbe. A vezérek természetrajzát ismerve ez előbb-utóbb sikerülni fog… Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a dél-koreai védelmi minisztérium a közelmúltban 20 darab FA-50 típusú könnyű harci gépet (a T-50 Golden Eagle kiképzőgépen alapuló, annak továbbfejlesztett változata) rendelt – a Flightglobal szerint, akkor mindannyiunk szorongása indokolt.

    Marad a remény – a fák nem nőnek az égig… Még az olyan hatalmasok sem, mint Kim-ek törzséből valók.

  • Az emberiséggel egyidős az a kérdés, hogy milyen is lehet a csillagok között. Legkifejezőbb példa erre Bábel tornya, amely „égig érőnek” épült. Az idea megvalósításához a technikai feltételek csak a múlt század közepére váltak adottá, és épp tavaly volt 50 éve 1961. április 12-én, hogy a szovjet űrhajós Jurij Gagarin először lépte át a Föld határát.

    Jurij Gagarin 1934. március 9-én látta meg a napvilágot egy Moszkvától nyugatra fekvő Klusino nevű faluban. Szülei a helyi termelőszövetkezetben dolgoztak, Jurij a család harmadik gyermeke volt, nővérei is besegítettek a kis Gagarin nevelésébe. Mint számtalan család az övé is megszenvedte a II. világháborút. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Jurij a háború után öntőmunkás szakképesítést kapott, majd továbbtanult a szaratovi műszaki iskolában. Tanulmányai alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ezután az orenburgi repülős iskolában tanult tovább, ahol a MiG-15-re is sikeres képesítést szerzett. Később a luosztari légibázison teljesített szolgálatot, egészen 1959-ig.

    A Szovjetunió 1959-ben hirdette meg a Vosztok nevet viselő űrprogramot, melynek a legfőbb célkitűzése az volt, hogy az amerikai vetélytársat megelőzve elsőként szovjet űrhajóst juttasson a világűrbe. 1960-ban Gagarint és társát, German Tyitovot 20 jelentkező közül választották ki az űrutazásra, kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján. (Gagarin 157 cm magas volt). Az első űrhajós személyéről az űrhajózással foglakozó állami bizottság az indítás napjának reggelén döntött, German Tyitov javára. A legenda szerint azonban Nyikita Hruscsov, a kommunista párt főtitkára bekérette a jelöltek tablóját, és Gagarin képére bökött: így ő repülhetett, Tyitov csak beugró lett.

    A start napja 1961. április 12-én volt, amikor Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén helyi idő szerint 6:07 perckor indult el Bajkonurból. Az űrrepülés során 89 perc alatt kerülte meg a Földet. A teljes út 108 percig tartott, mely során 327 ezer méteres magasságba emelkedett, és 28 260 km/h sebességgel száguldott. Ekkor még nem ő irányította a Vosztok-1-et, mert nem voltak tisztában a kutatók azzal, hogy milyen hatást gyakorol majd a súlytalanság állapota az emberre. Az út során Gagarin főbb feladatai a következők voltak: az űrhajó berendezéseinek folyamatos figyelése, saját életfunkcióinak ellenőrzése, étkezés és mindezek rögzítése. Visszatérése nem volt gond nélküli, mivel 7 km-es magasságban katapultálnia kellett. Gagarin egyébként főhadnagyként indult az űrbe, de őrnagyként érkezett meg: amíg odafent volt, előléptették. Sok titok, téves információ és összeesküvés-elmélet övezi az első emberi űrrepülést, és a korabeli feljegyzések is ellentmondóak. Az sem igaz például, hogy Gagarin azt mondta volna az űrben: „Én nem látok innen semmilyen Istent.” Gagarin egykori barátja, Valentyin Petrov egy 2006-os interjúban mondta el, hogy a mondat Hruscsovtól származott, aki vallásellenes propagandája részeként használta fel Gagarin utazását.

    Visszaérkezése után, 1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, majd Csillagvárosban űrhajók tervezésével foglalkozott. Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó űrhajós kiképzést felügyelte. Ekkor kezdett el ismét vadászrepülővel repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője életét vesztette egy MiG–15-tel, rutinrepülés közben. A baleset körülményei máig tisztázatlanok.

    A hidegháború első éveiben az űrkutatás a fegyverkezés egyik színte
    re volt, a kezdeti amerikai technikai fölényt tette semmissé az úgynevezett Szputnyik-sokk, amely 1957. október 4-én kezdődött azzal, hogy a Szovjetunió útjára indította a Szputnyik–1 műholdat. Egészen eddig a pillanatig az Egyesült Államok úgy gondolta, hogy élen jár a rakéták fejlesztésében, az űrtechnológiában és a számítástechnikában is. Az amerikai közvéleményt még jobban megrázta az a tény, hogy a szovjetek juttattak először ember a világűrbe. Ezek után célul tűzték ki, hogy ők hódítják meg a Holdat, és ezt 1969-re meg is valósították. A hetvenes évek közepére a hidegháború annyira enyhült, hogy a nagyhatalmak Apollo-Szojuz néven közös űrvállalkozást indítottak. Az űrkutatásban és az űrhajózásban új fejezetet nyitott az un. többször használatos eszközök kifejlesztése. Addig a hordozórakéta, ami az űrhajót vagy űrszondát kijutatta a Föld körüli térbe, csak egyszeri használatra készült. Erre a műszaki problémára az űrsikló jelentette a megoldást. Az első ilyen szerkezet a Columbia nevet kapta, és 1981. április 12-én startolt. Az űrsikló elve egyszerű: segédrakétákkal kilövik, és a klasszikus rakétatutazás befejeztével repülőgépként landol. Ez a technikai elgondolás jelent például megoldást az űrbe szállítandó hasznos teher fajlagos növelésére és a szállítási költségének csökkentésére.

    Gagarin űrutazása óta a technológia hatalmas fejlődésen ment keresztül, és meglepően sokan jártak már a világűrben. Mindannyiunk számára azonban a legemlékezetesebb Gagarin utazása, hiszen tettével az emberiség új korszakba lépett, az űrkorszakba.

  • Akrostichon Verspályázat!

    Akrostichon Verspályázat!

    A Költészet Napján a „vers ünnep” előtt új pályázattal tiszteleg a Galaktika magazin. Az elmúlt évi nagysikerű science fiction szonett-pályázatunkon felbuzdulva ismételten versenyt hirdetünk, azzal a nem titkolt céllal, hogy népszerűsítsük és gazdagítsuk az SF kortárs irodalmat!

    A feladat:

    Írj 16 soros SF témájú akrostichon költeményt ahol a sorok kezdőbetűi a

    GALAKTIKA MAGAZIN szavakat adják ki! (Akrostichon: Olyan költemény, melyben a sorok kezdőbetűi szót, szavakat vagy mondatot képeznek) A vers csináljon kedvet a az SF irodalom olvasásához, a képzeletbeli utazásokhoz, a fantázia szabad szárnyalásához!

    A verset az alábbi bejegyzés hozzászólásaként kérjük elküldeni:
    http://sf.blog.hu/2012/04/11/akrostichon_verspalyazat

    A vers(ek) beküldésének határideje: 2012. április 18.

    A verseket két kategóriában bíráljuk el:

    • egy szakmai zsűri döntése, és
    • a közönségszavazatok alapján!

    Az első helyezett a többszörösen díjnyertes kanadai szerző, Cory Doctorow Kis Testvér című könyvét kapja ajándékba!!!

    Kategóriánként az első három helyezettnek a oldsite.galaktika.hu/ oldalunkon nyilvánosságot biztosítunk!

    Háttérként Cseh Katalin gondolatait adjuk közre – a versről!

    Cseh Katalin

    Szabad gondolatok a versről

    A vers a lélek pancsolása hangban, fényben, ízlelésben, tapintásban.

    A vers önkitárulkozás, önkifejezés, az Én árnyalatinak fölvillantása.

    A vers ünnep a hétköznapokban, képzeletbeli utazás szavak szárnyán

    vagy a csönd fedélzetén.

    A vers tükör, melybe ha belenézek (beleolvasok), meglátom önmagam, és

    önmagamban a gyarlóság mellett a magasztosat, vagyis az örök emberit.

    A vers repülés vagy éppen zuhanás: magasság és mélység érintése.

    A vers a vágyak, álmok, benyomások, érzések, érzelmek, gondolatok kifutópályája.

    A vers a szó és a szavakon túli, a szavak mögötti végtelen és kiszolgáltatott

    világ.

    A vers áldás és átok, kegyelem és kárhozat, menny és pokol, az ellentétek

    békés egymásba csitulása.

    A vers a felnőtt lélek gyermekien tiszta és őszinte játéka: bújócska az elmúlással…

    A vers ajándék, melyet meg kell tanulnunk elfogadni és befogadni. Ez a

    folyamat egyszerre gyötrelmes és gyönyörűséges. A kisgyermeknek viszont

    természetes, mert ő még lénye egészével a versben él, annak ritmusában, zeneiségében,

    szókapcsolataiban. A költészet varázsa nem kívülről hat rá, hanem

    belülről, a lélek határain belül.

  • Hogyan éljünk túl egy apokalipszist?

    2012 közepét írunk, az emberiség egy része a maja próféciák lázában ég, mely szerint az év december 21-én armageddon következik be. A feltevés alapja, hogy a maja történelem és a naptáraik nagy ciklusokra oszlanak, és az általuk feljegyzett utolsó ciklus pont erre a napra esik.

    A Maja kultúra az Amerikai kontinens középső részén helyezkedett el, centrum területe a Yucatán-félszigetre esett. A kulturális hatása Mexikó déli területeitől, Honduras nyugati részéig terjedt. Virágkorát i.sz. 250 és 900 között élte, így mikorra az európai gyarmatosítók megjelentek a térségben, civilizációjuk már túljutott a delelőjén. A majáknak volt egyedül az Újvilágban fejlett írott nyelvük. Városokban éltek, melyek sűrűn lakottak voltak és fejlett mérnöki tudás nyomai viselik magukon, kifinomult matematikai, csillagászati és naptár rendszereket fejlesztettek ki. Hatalmas csillagászati tudást halmoztak fel, csillagászaik meghatározták a holdhónapot, Vénusz bolygó pályáját és pontos naptárat állítottak össze. Csillagászati ismereteiknek hála naptárakat is készítettek, melyek sokak szerint 2012-re jövendöli a világ végét.

    Természetesen ez már nem az első ilyen jellegű prófécia és világvége jóslat. A legutolsó ehhez hasonló pánik az ezredfordulón tört ki. Ez volt az úgynevezett Y2K, ami a 2000-dik évre megjósolt számítógépes világösszeomlás elnevezése, amelynek lényege az volt, hogy a komputerek fogják tudni értelmezni a 2000. év rövidített megjelenését, a „00”-át, összekeverik az 1900-as év rövidítésével, ez a világ rendszereinek összeomlását okozza.

    A lehetséges világvége John Cohnt az IBM mérnökét tíz önkéntessel elvonult a civilizált világ elől, hogy kiderítsék, boldogulnak-e önerejükből a mai mérnöki tudással, egy olyan világban: ahol nincsen elektromos áram, vezetékes ivóvíz nem utolsó sorban élelmet is maguknak kell előteremteniük. Erről az élményéről mesélt kedden, a BME egyik előadójában összegyűlt diákoknak. A hét végére csodálatos eszközöket alkottak meg a kísérlet helyszínén talált dolgokból.

    A legnagyobb problémát az iható víz előteremtése jelentette a résztvevők számára, végül hamar sikerült elfogadható tisztaságú vizet szűrniük a természetben megtalálható dolgokból. Köztudott, hogy az ember 2-3 napnál tovább nem bírja ki ivóvíz nélkül. A csapat nagy szerencséjére hamarosan esni kezdett az eső, ekkor minden edényt felhasználtak ahhoz, hogy összegyűjtsenek minél több esővizet. Ebből később homok, kavics és faszén segítségével sikerült megtisztítaniuk a esővizet.

    Ezen a sikereken felbuzdulva a csapat megpróbált életet lehelni a terepen talált akkumulátorokba. Az akkumulátorok esetében a legnagyobb problémát az jelentette, hogyan töltsék fel őket. Bár találtak a raktárban egy gázolajjal működő motort, de az üzemanyagból alig volt a birtokukban. Az IBM tudósnak eszébe ötlött hogy második világháború idején az üzemanyag-hiány végett átállították a gépeket fatüzelésűre a mérnökök. Természetesen ez csak ideiglenes megoldás jelentett, de szerencséjükre rábukkantak pár napelemre, melynek segítségével már megtudták oldani az akkumulátorok árammal való ellátását. Miután az alapvető technikai szükségleteiket sikerült kielégíteni, a következő fontos eszközt előállításának láttak neki: egy kommunikációs berendezésnek. Az alkatrészek hiánya végett John C. egy szikratávírót rakott össze, amia félreértések lekerülése végett nem az SOS-t sugározta, hanem egy humoros üzenetet: „Küldjetek rumot”.

    A hét tanulságául szolgálhat, ha bekövetkezne az onimózus világvége próbáljunk egy mérnök közelében túlélni a katasztrófát, aztán az ő tudását felhasználva már komolyabb esélyekkel számolhatunk az újrakezdést illetőleg.

    http://index.hu/tech/2012/04/05/igy_kell_tulelni
    _a_vilagveget/

  • 2001: Űrodüsszeia és Isaac Asimov emlékére

    Az idén a húsvéti ünnepekre két „galaktikus” jelentőségű évforduló is esett: 1968-ban ezen a napon mutatták be a 2001: Űrodüsszeia (eredeti címén 2001: A Space Odyssey) című filmet, amelyet Arthur C. Clarke világhírű angol-sri lankai SF író kifejezetten filmre írt könyve alapján Stanley Kubrick rendezett meg, minden addigit felülmúló költségvetéssel és az akkori lehetőségekhez képest is briliáns technikai megoldásokkal.

    A műfaj legnagyobb klasszikusának tartott film emlékezetes magyar vonatkozása Ligeti György világhírű magyar kortárs zeneszerző sejtelmes és rendkívül hatásos filmzenéje. Csak érdekességként: Ligeti egy New York-i, a filmzenéhez lelkesen gratuláló barátjától meglepetten értesült arról, hogy Kubrick – megkérdezése nélkül, de a „végefőcím”-ben gondosan feltüntetve – felhasználta a Lux aeterna, az Atmospheres és a Requiem című műveit

    Link

    Artur C. Clarke–nak most a galaktikabolt.hu webáruházban olyan – nagy kedvezménnyel megvásárolható – könyveivel találkozhatnak a műfaj szerelmesei, mint a Város és a csillagok, a Gyermekkor vége, vagy a Stephen Baxterrel közösen írt Régmúlt napok fénye, az Elsőszülöttek, továbbá a Az idő szeme című világsikerek. És egy kapcsolódó újdonság: már előrendelhető a galaktikabolt.hu oldalon Clarke és Gentry Lee új közös munkája a Bölcső című regény, amelyről az United Press International azt írta, hogy „Ez a víz alatti kaland fantáziadússágában a 2001-gyel vetekszik… Tele intrikával, akcióval, romantikával, és Clarke legemlékezetesebb szereplőivel.”

    A másik fontos dátum Isaac Asimov halálának 20. évfordulója. A biokémiából is doktorált, fergeteges humorú SF klasszikus zseniális kultuszírásaiból széles válogatást talál a kedves olvasó – húsvéti kedvezményes áron – a www.booker.hu webáruház vonzó virtuális polcain.

  • 100 éve született a magyar abszurd irodalom géniusza, Örkény István

    ÜZENET A PALACKBAN

    Kihalásztatott a Csendes-óceánból

    „Innen, a déli szélesség 17., a nyugati hosszúság 151. fokáról körülbelül az Otahiti szigetek magasságából, igen rossz időjárási viszonyok között, az éjszaka sűrű sötétjében, tomboló szélben, zuhogó esőben, az erős hullámverésben hánykolódva, amikor már a többi magyar, csupa derék matróz, a tengerbe veszett, én egészen véletlenül rájöttem arra, hogy ha a két karomat előrelököm, és, mintha eveznék, hátracsapom, a lábamat pedig, ahogy a békák ugrálnak, széjjelrúgom, akkor, ahelyett hogy én is elmerülnék, és a vízbe fulladnék, a felszínen bírom tartani magam. Drága földieim, felsőpáhokiak! Létezik ez? Tudtatok róla? És ha tudtatok, miért nem szóltatok? Ha még tíz percig kibírom szusszal, talán idetéved egy hajó, és észrevesz, és kiment. De ha nem, akkor ezúton üzenem minden hőn szeretett honfitársamnak: Becze Benedek vagyok! Magyarok! Halló! Figyelem! Hallgassatok szómra, és ha hasonló bajba keveredtek, kezetekkel-lábatokkal kapálózzatok, nehogy a hullámok elnyeljenek. Menyemet, fiamat üdvözlöm, és Isten óvja a szép magyar hazát!”

    (100 éve született Örkény István. Üzenet a palackban)

    Hullámverések esetén további életmentő üzeneteket talál Örkény Istvántól a www.booker.hu palackpostájában!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    Megjött az áprilisi Galaktika! +20% irodalmi tartalommal, ahogy megígértük. Benne Kasztovszky Béla, Philip K. Dick, Szélesi Sándor, Kersti Kivirüüt, Edward Bellamy, Craig Wolf, sokoldalú tudományos szerkesztőnk, Toochee, és Joan Aiken novelláival. A sztárinterjúnkban a (l*****t, nehogy már…) Blade Runnerrel, Indiana Jonesszal, Han Soloval… azaz a zseniális Harrison Forddal beszélgetünk!


    A Galaktika magazin áprilisi számában új folytatásos kisregény kezdődik, címe „Glória”, és közlésével a 70 éves szerzőt, Kasztovszky Bélát köszöntjük. A központi tudományos téma placebo-hatást és az emberi szervezet öngyógyító képességét vizsgálja.


    Még két hazai szerző novellája olvasható a lapban, Szélesi Sándor szépirodalmi igényességű „Míg mozgok, van világ”-ja és Toochee folytatása egy 2008-as írásához, „A lehetőség”-hez. Két igazi kuriózum is bekerült válogatásunkba, észt fantasztikus elbeszélések Kersti Kivirüüttől (akinek ifjúsági regénye, az OKKULTISTÁK KLUBJA hamarosan magyarul is megjelenik) és Craig Wolftól. Őket inkább a természetfeletti foglalkoztatja, nem úgy, mint Philip K. Dicket, aki egy marsi könyvkiadó viszontagságairól ír, Edward Bellamyt, akinek 19. századi proto-SF-je egy új, telepatikus emberiséget vizionál, vagy a havi retróval szolgáló Joan Aikent, akinek földönkívüli hőse egy angol kisváros életét forgatja föl.


    Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Harrison Fordot, a klasszikus „Star Wars”-ok és az „Indiana Jones”-filmek főszereplőjét, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn megemlékezik a közelmúltban elhunyt francia grafikus-zseniről, Möbiusról, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk sarkvidéki szervertermekről, jedi-köntösökről, egy városi háromkerekű járgányról és Space Invaders karórákról.


    A Galaktika 265. számát rendeld meg ide kattintva a www.galaktikabolt.hu-n!